Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások KEDD, 1994. március 1. Egyházi vezetők Szabó Ivánnál Perselypénz és jövedelemadó (Folytatás az 1. oldalról) Korábban többen javasolták, hogy a hívők adójuk egy részéről szabadon döntve támogathassanak közvetlenül egyházakat, karitatív tevékenységeket. Ugyanakkor a hívők jelentős része nyugdíjas vagy rossz szociális helyzetű, s ezért alig fizet adót. E megoldás - minden jószándék ellenére - az egyházak számára lenne kedvezőtlen, arra pedig nincs mód, hogy az állampolgárokat bármilyen formában az egyházak támogatására kötelezzenek, ráadásul ez a felekezetek megítélését is rontaná. A pénzügyminiszter szerint ezért továbbra is csak az egyházak eseti költségvetési támogatása jelent megoldást. Hosszú távon új rendszert kell kialakítani, ám a vagyonjuttatásnál az állami javak csekély hozadéka miatt előfordulhat, hogy „végül a perselypénzből kell a működést finanszírozni”. Megoldást jelenthet viszont garantált hozamot biztosító állampapír kibocsátására. A Magyar Nemzet érdeklődésére Szabó Iván úgy vélekedett: az egyházi iskolák pedagógusainak helyzetét nem célszerű a közalkalmazotti törvény kiterjesztésével rendezni, de az államival megegyező támogatás mellett az egyházi vagy önkormányzati iskolákban eltöltött munkaviszonyt kölcsönösen jogfolytonosnak ismernék el. A pénzügyminiszter a jövő héten a katolikus egyház vezetőivel folytatja a párbeszédet. (meszleny)* Visszakerült a római katolikus egyház birtokába Székesfehérvárott, a korábban a helyi katolikus körnek otthont adó megyei művelődési központ. A palotából véglegesen az év végéig kell kiköltöznie a művelődési intézménynek. A kulturális rendezvények a jövőben is helyet kaphatnak az épületben. A régi-új tulajdonos elsősorban hitoktatás, belső egyházi oktatás céljára, egyházi rendezvények megtartására akarja hasznosítani a csaknem fél évszázad múltán ismét a birtokába került épületet. Közlekedési továbbképzés sorkatonáknak Együttműködési megállapodást írt alá tegnap délután a Magyar Honvédség, Határőrség képviselői és az Országos Balesetmegelőzési Bizottság elnöke a KHVM- ben. Március elseje után a sorkatonai szolgálatot teljesítőket közlekedési ismeretekből továbbképzik, mivel ez az utolsó lehetőség a fiatalok szervezett oktatására. Scharrer János vezérőrnagy a honvédség részéről elmondta: a bevonuló katonafiatalok 20 százaléka gépjárművezetői beosztásba kerül a seregben. A 20-21 éves bevonultak korábban nagyobb, az utóbbi időben egyre kisebb gyakorlattal érkeznek. A kiképzési terv 40 napi kiképzésre ad mindössze lehetőséget és az elmúlt évek takarékossági megszorításai már 200 kilométer alá kényszerítették a különböző tanpályákon történő gépjárművezetést. Akik friss jogosítvánnyal érkeznek — néhány száz kilométer után kapják meg a bonyolult és elavult technikát és napokon belül társaikat kell, hogy szállítsák. Ennél veszélyesebb feladat ritkán adódik. Tavaly 434 baleset történt a hadseregnél, ebből 64 százalékban voltak a kiskatonák a felelősek. A magángépjárművek esetében az eltávozáson illetve szabadságon tartózkodó katonák 135 balesetet idéztek elő, aminek 80 százalékában voltak okozói. A tábornok hangsúlyozta: a honvédség egyetért a továbbképzés ilyen megszervezésével. A határőrség részéről Bakondi György ezredes hitelesítette a megállapodást, míg az OBB részéről Váres András tábornok az ORFK. Közbiztonsági főigazgatója és Gsurkovics Sándor a KHVM államtitkára látta el kézjegyével a dokumentumot. (k. z. t.) miép Skandináv út A MIÉP társelnöke, Horváth Lajos vasárnap érkezett haza Koppenhágából. Horváth a Dél-Svédországban élő magyarok meghívására utazott Koppenhágába, ahol egy politikai nagygyűlésen vett részt. A társelnök elmondta, a magyarság érdeklődik az itthoni politika iránt, sokan felajánlották segítségüket a MIÉP- nek. Mint megtudtuk, a külföldi út során a társelnöknek sikerült konkrét anyagi támogatást is szerezni pártja részére. A MIÉP a kinn élő kettős állampolgársággal rendelkező magyaroknak támogató tagságot ajánlott fel. Biztonságpolitika a Biblia alapján? Nemzeti gárda Felebarátságon és üzleti alapokon álló biztonságpolitikai koncepciót, valamint általános hadkötelezettség helyett nemzetvédelmi kötelezettség bevezetését sürgeti a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége - derült ki a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség Dózsa György úti helyiségében tartottak. Mint azt a részletes program ismertetésének végén a jelenlévők megtudhatták: a koncepció készítői - egyebek mellett - a Biblia tanulmányozásából vonták le biztonságpolitikai következtetéseiket. A szövetség képviselője, Varga Attila elmondta: országunk nem mondhat le a jogos és hathatós önvédelem lehetőségéről. Ennek egyik biztosítéka lehetne annak a nemzetközi biztonságpolitikai gyakorlatnak a megvalósítása („Felebarátsággal a békéért”), amelynek keretében valamennyi ország lemondana az agresszióról. Ezenkívül bármely állam pénzügyi megállapodást köthetne egyszerre akár több nagyhatalommal is, amelyek garantálnák üzletfelük védelmét. A szerződő országok ennek fejében haderejük egy részét az ENSZ központja alatt létrehozandó önálló haderőhöz rendelnék, amellyel a szervezet aktív békepolitikát folytatna. Az előadó kitért arra is: a HISZ nemzetvédelmi kötelezettséget vezetne be, amelynek keretében mindenki önként dönthetne arról, hogy milyen - nem reguláris formában - kívánja szolgálni hazáját. Akik a szervezett keretek között nem vállalnák az ország védelmét, azok pénzügyileg járulnának hozzá biztonságunkhoz. A honvédség létszáma hetvenezer fő lenne a HISZ elképzelései szerint, míg a nemzeti gárda összlétszáma mozgósítás után ötszázezer emberből állna. (v.x.) Húsz százalékkal emelkedtek az árak Gyógyszerháb°rú után Várhatóan egy éven belül számítógépes járuléknyilvántartásra tér át az Országos Egészségügyi Pénztár, ezzel jelentősen felgyorsulhat mind a táppénz-, mind a nyugdíjügyintézés. Az is elképzelhető, hogy a rendszerhez illeszkedő új tb-kártyát is bevezetnek - egyebek között erről is szó esett az egészségbiztosítási önkormányzat hétfői sajtótájékoztatóján. Matejka Zsuzsanna, az OEP főgyógyszerésze arról beszélt, miképpen próbálják csökkenteni azt a feszültséget, amely a januári gyógyszeráremelésből származott. A januári adatok tanúsága szerint egyetlen megyében sem emelkedett - az előre jelzett - negyven százalékkal a gyógyszerek ára, többnyire 15- 20 százalékos volt a növekedés. Az orvosok munkájának megkönnyítése érdekében 30 ezer orvoshoz gyógyszerrendelési segédletet juttattak el, amely a helyettesíthető készítmények listáját és árát is tartalmazza. Frenkl Róbert, az önkormányzat elnökségének tagja arra figyelmeztetett, hogy veszélyes lenne a gyógyszertámogatásnál összekeverni a szociális és a piaci elvet. Azokat a betegeket, akik képtelenek kifizetni a magas gyógyszerárakat nem a biztosítónak, hanem a szociálpolitikának kell támogatnia. Az év eleji „gyógyszerháború” annak következtében alakulhatott ki, hogy a Népjóléti Minisztérium nem készült fel az emelés szociális ellentételezésére. Várhatóan azonban még az év során felülbírálják a gyógyszertámogatási rendszert. Arról azonban, hogy újabb szigorításra vagy esetleg enyhítésre számíthatunk-e egyelőre nem kívánt nyilatkozni. (élő) Lomtalanítási csendélet a Várban Nem a törökök jártak a Budai Várban, hanem lomtalanítanak. De így? Havran Zoltán felvétele A Fidesz a felsőoktatásról és a szociálpolitikáról Versenyképes polgári társadalmat A Fidesz oktatási kabinetje a Friedrich-Naumann Alapítvány támogatásával egész napos konferenciát rendezett a Hotel Agróban a felsőoktatás feladatairól, fejlesztési lehetőségeiről és finanszírozásáról egyetemi professzorok, rektorok és Biszterszky Elemér államtitkár részvételével. Az oktatási kabinet tagja, Debrecen alpolgármestere, Mazsu János előadásában azt hangsúlyozta: a felsőoktatás kihívásaira adott választól függ nagymértékben az, hogy Magyarország mennyire lesz versenyképes, mennyire tudja kialakítani polgári társadalmát. A Fidesz alapvetően fontosnak tartja, hogy a felsőoktatás fejlesztésével foglalkozó összes szellemi műhely egyezségre jusson. Lényegesnek tartják, hogy a felsőoktatás iránti tömeges igényeket ki tudják elégíteni, ezért a tanulni akaró fiataloknak négy év alatt ötvenszázalékos hallgatói létszámnövekedést kínálnak. A finanszírozás az egyik alapkérdés. Vitaindítójában Sasváry Szilárd arra a kérdésre kereste a választ: mire lesz pénz a felsőoktatásban, és milyen felsőoktatásra kell pénzt adnia a költségvetésnek? Az a lényeg, hogy a felsőoktatásból kínálati piac legyen - mondta -, olyan felsőoktatásra van szükség, amely kapcsolatot tud teremteni a gazdasággal. Kuntár Ágnes, az OFÉSZ elnökségi tagja a tandíjról alkotott elképzeléseiket ismertette. Aradi Zsolt, a PM munkatársa arról szólt, hogy a felsőoktatás viszonylag jelentős támogatást kapott a költségvetésből, a nappali hallgatók létszáma 30 százalékkal növekedett, és sikerült az oktatók bérét is emelni. Setényi János, az Oktatáskutató Intézet munkatársa arról beszélt, hogy a magyar képzési rendszert úgy kell átalakítani, hogy a működést és a fejlesztést is biztosíthassák. (f. m.)* A Fidesz szerint az egészségügy és a szociálpolitika sok esetben ellenérdekelt, ezért a Népjóléti Minisztérium kettéválását és a szociális résznek a munkaügyi tárcába való beépülését szorgalmazzák - hangzott el a párt hétfői kőbányai szociális fórumát megelőző sajtótájékoztatón. Mint Frajna Imre országgyűlési képviselő elmondta, a Fidesznek nem lehet célja a munkanélküliség megszüntetése, csak enyhítése. A munkanélküliség mértékében olyan nagy területi eltérések vannak, hogy a Fidesz szerint nem lehet az egész országban egységes a segélyezés időtartama. Azokon a területeken, ahol kevesebb az állástalan rövidebb, ahol viszont több a munkanélküli, ott hosszabb időre kívánnak munkanélküli-segélyt folyósítani választási győzelem esetén. A Fidesz nem ért egyet azzal a jelenlegi gyakorlattal, hogy a Munkaügyi Minisztérium csak azokat az átképző helyeket támogatja, amelyek ötven százaléknál magasabb elhelyezkedési arányt képesek felmutatni. Ha így megy tovább,akkor éppen ott nem lesz átképzés, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. (é. n.) Felmérés a magyar nők helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos a magyar jelentés minden bizonnyal negatívumokat is fog tartalmazni, hiszen amint az MNSZ tájékoztatásából kiderült, a magyar nők átlagbére 30-40 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál, és a hölgyek csak négy-hat százaléka tölt be vezetői munkakört. A nyilvántartott munkanélküliek közel 42 százaléka tartozik a „gyengébbik” nemhez, kétharmada szakképzetlen. Szomorú érdekesség, hogy a KSH 1992-93-ban készült felmérése szerint a fizikai állományban dolgozó asszonyok „csak” 38 százalékkal, míg a szellemi foglalkozásúak 58 százalékkal maradnak el átlagbérükben a férfiaktól. Nem örvendetes az a tény sem, hogy az első szabad választás eredményeként 385 fős parlamentünkben mindössze 26 női képviselő van, ez 6,5 százalékos arányt jelent, és mélyen az európai átlag alatt van. Mint Újvári Ibolya, az MNSZ ügyvivője a sajtótájékoztatón elmondta: szövetségük pártsemleges, ugyanakkor szeretne mindent megtenni annak érdekében, hogy a nők menjenek el a választási gyűlésekre, ismerjék meg a pártok nőprogramjait (amennyiben egyáltalán létezik ilyen), és mindenképpen szavazzanak. (török) Ha jelöltként indul az államtitkár, a polgármester Ajánlás a köztisztviselőknek A belügyminiszter mellett három érdekképviseleti szervezet képviselője látta el kézjegyével azt a dokumentumot, amely a köztisztviselők, polgármesterek képviselőválasztással kapcsolatos kötelezettségeinek rendezésére hivatott. A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum ajánlása a BM hivatalos lapja mellett rövidesen a Magyar Közlönyben is megjelenik. Az ajánlás címzettjei a vezető megbízású köztisztviselők, a közigazgatási, a helyettes államtitkárok, a köztársasági megbízottak, a címzetes államtitkárok, a megyei közgyűlés elnökei, alelnökei, valamint a polgármesterek és alpolgármesterek egyaránt. A felsoroltak munkáltatójukat kötelesek tájékoztatni arról, ha őket képviselőjelöltként a választási bizottság nyilvántartásba vette. Ennek határideje az ajánlás értelmében a nyilvántartásba vételt követő első munkanap. A köztisztviselő párt nevében vagy érdekében - a jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat és a közügyeket pártpolitika semlegesen köteles intézni, ezért a képviselőjelöltség idejére az érdekegyezteté ■fórum azt ajánlja: az érintett lehetőleg éljen a jogszabály biztosította lehetőséggel, amely szerint a munkáltató, kérésére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. Másodlagos lehetőségként az éves rendes szabadság kiadását javasolják a választásokon induló köztisztviselőknek. Mivel az ajánlás nem jogszabály - az ezzel kapcsolatos tárca-erőfeszítéseket nem koronázta siker —, arra az esetre is gondoltak, ha nem a javasolt megoldást választja a képviselőjelölt. Ez esetben azt szorgalmazzák: az államtitkár, a vezető megbízatású köztisztviselő a munkáltatói s az államigazgatási hatósági hatáskörhöz kapcsolódó aláírási jogát ne gyakorolja. A köztisztviselők választási magatartásával foglalkozó „etikai kódex” ugyancsak indokoltnak tartja, hogy a képviselőjelöltként induló államtitkárok, vezető beosztású köztisztviselők a hivatal életét döntően befolyásoló szervezeti átalakításról lehetőleg ne döntsenek. Bár a törvények a polgármester politikai tevékenységet nem korlátozzák - sőt legtöbbjük pártok támogatásával került posztjára - a szóban forgó ajánlás célszerűnek tartja, ha szintén igénybe vennék a fizetés nélküli szabadságot. Ellenkező esetben hatáskörük korlátozását javasolják, mindenekelőtt a hatósági ügyek területén, a személyi kérdésekben, valamint a hivatali szervezet életét jelentősen befolyásoló döntési körben. Az ajánlás aláírói, a belügyminiszter, az önkormányzati szövetségek, a Magyar Közigazgatási Kamara, valamint az érintett szakszervezetek képviselői úgy látják: a hatáskörök átruházása, illetve szűkítése nem veszélyezteti az önkormányzatok működőképességét, hiszen a vezető hatáskörök elsődleges címzettje nem a polgármester, hanem a képviselőtestület vagy annak bizottsága. A munkáltatói jogot pedig a polgármester átmenetileg a jegyzőre is átruházhatja - hangzik az indokolás. (bodnár) ! Vásár a Terézvárosi Textiláruházban padlószőnyeg, darabszőnyeg, bútorszövet 20% engedménnyel kapható. Óriási választék! Most már az örömteli vásárlás önön múlik. Cím: Bp. VI., Király u. 54-60. Szövetség a függetlenségért Peremkerületekből elővárosok Néhány budapesti kerület megalakította a Fővárosi Peremkerületek Szövetségét. A szövetségbe egyelőre a IV., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXII. kerület lépett be. A szövetség létrehozásának ötletadóját, Derce Tamást, az újpesti önkormányzat polgármesterét arról kérdeztük, vajon mi indokolta a peremkerületek összefogását. - A külső kerületek önkormányzatai sajátos adottságok és sajátos körülmények között dolgoznak - mondta a polgármester. Éppen ezért úgy éreztük, érvényesítenünk kell saját érdekeinket. Mint elmondta: a külső kerületeket nem lehet egyazon igazgatási rendszer keretén belül kezelni, vagyis nem érvényesíthető az a központosítási elven működő fővárosi önkormányzati elképzelés, melyről számos esetben hallani lehet. Figyelembe kell venni - hangsúlyozta -, hogy a peremkerületek ellátása jóval szegényesebb, és a belvárosi kerületekhez képest rákényszerülnek számos olyan probléma orvoslására, amik a központi kerületek polgármestereit nem érinti. Az az elképzelés, miszerint egyetlen egységes fővárosi önkormányzat létrehozása lenne megoldás sem szakmailag, sem műszakilag nem átgondolt, csupán egy megalapozatlan tévhit — vélekedett. Az 1990-ben beindult képviseleti demokrácia elvével ellentétes a főváros szakemberei által kidolgozott centralizálási elmélet A polgármester azt szeretné, ha a főváros kerületeit elővárosként kezelné. (fazekaa-rock) A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár óvodája felsőfokú végzettségű óvodapedagógust keres. Érdeklődni lehet Varró Mária óvodavezetőnél. Cím: 1081 Budapest VIII., Dologház u. 2. Telefon: 134-0713