Magyar Nemzet, 1994. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások KEDD, 1994. március 1. Egyházi vezetők Szabó Ivánnál Perselypénz és jövedelemadó (Folytatás az 1. oldalról) Korábban többen javasol­ták, hogy a hívők adójuk egy részéről szabadon döntve tá­mogathassanak közvetlenül egyházakat, karitatív tevé­kenységeket. Ugyanakkor a hívők jelentős része nyugdí­jas vagy rossz szociális hely­zetű, s ezért alig fizet adót. E megoldás - minden jószándék ellenére - az egyházak szá­mára lenne kedvezőtlen, arra pedig nincs mód, hogy az ál­lampolgárokat bármilyen for­mában az egyházak támoga­tására kötelezzenek, ráadásul ez a felekezetek megítélését is rontaná. A pénzügyminiszter szerint ezért továbbra is csak az egyházak eseti költségve­tési támogatása jelent megol­dást. Hosszú távon új rend­szert kell kialakítani, ám a va­gyonjuttatásnál az állami ja­vak csekély hozadéka miatt előfordulhat, hogy „végül a perselypénzből kell a műkö­dést finanszírozni”. Megol­dást jelenthet viszont garan­tált hozamot biztosító állam­papír kibocsátására. A Magyar Nemzet érdeklő­désére Szabó Iván úgy véleke­dett: az egyházi iskolák peda­gógusainak helyzetét nem cél­szerű a közalkalmazotti tör­vény kiterjesztésével rendezni, de az államival megegyező tá­mogatás mellett az egyházi vagy önkormányzati iskolák­ban eltöltött munkaviszonyt kölcsönösen jogfolytonosnak ismernék el. A pénzügyminisz­ter a jövő héten a katolikus egyház vezetőivel folytatja a párbeszédet. (m­eszleny)* Visszakerült a római kato­likus egyház birtokába Székes­fehérvárott, a korábban a helyi katolikus körnek otthont adó megyei művelődési központ. A palotából véglegesen az év vé­géig kell kiköltöznie a művelő­dési intézménynek. A kulturá­lis rendezvények a jövőben is helyet kaphatnak az épületben. A régi-új tulajdonos elsősorban hitoktatás, belső egyházi okta­tás céljára, egyházi rendezvé­nyek megtartására akarja hasz­nosítani a csaknem fél évszá­zad múltán ismét a birtokába került épületet. Közlekedési továbbképzés sorkatonáknak Együttműködési megál­lapodást írt alá tegnap délután a Magyar Hon­védség, Határőrség kép­viselői és az Országos Balesetmegelőzési Bi­zottság elnöke a KHVM- ben. Március elseje után a sor­katonai szolgálatot teljesítőket közlekedési ismeretekből to­vábbképzik, mivel ez az utolsó lehetőség a fiatalok szervezett oktatására. Scharrer János vezérőr­nagy a honvédség részéről el­mondta: a bevonuló katonafi­­atalok 20 százaléka gépjármű­­vezetői beosztásba kerül a se­regben. A 20-21 éves bevo­nultak korábban nagyobb, az utóbbi időben egyre kisebb gyakorlattal érkeznek. A kiképzési terv 40 napi kiképzésre ad mindössze le­hetőséget és az elmúlt évek ta­karékossági megszorításai már 200 kilométer alá kény­szerítették a különböző tanpá­lyákon történő gépjárműveze­tést. Akik friss jogosítvánnyal érkeznek — néhány száz kilo­méter után­­ kapják meg a bo­nyolult és elavult technikát és napokon belül társaikat kell, hogy szállítsák. Ennél veszé­lyesebb feladat ritkán adódik. Tavaly 434 baleset történt a hadseregnél, ebből 64 száza­lékban voltak a kiskatonák a felelősek. A magángépjárművek ese­tében az eltávozáson illetve szabadságon tartózkodó kato­nák 135 balesetet idéztek elő, aminek 80 százalékában vol­tak okozói. A tábornok hangsúlyozta: a honvédség egyetért a to­vábbképzés ilyen megszerve­zésével. A határőrség részéről Bakondi György ezredes hite­lesítette a megállapodást, míg az OBB részéről Váres And­rás tábornok az ORFK. Közbiztonsági főigazgatója és Gsurkovics Sándor a KHVM államtitkára látta el kézjegyé­vel a dokumentumot. (k. z. t.) miép Skandináv út A MIÉP társelnöke, Hor­váth Lajos vasárnap ér­kezett haza Koppenhágá­ból. Horváth a Dél-Svédország­­ban élő magyarok meghívására utazott Koppenhágába, ahol egy politikai nagygyűlésen vett részt. A társelnök elmondta, a magyarság érdeklődik az ittho­ni politika iránt, sokan felaján­lották segítségüket a MIÉP- nek. Mint megtudtuk, a külföl­di út során a társelnöknek sike­rült konkrét anyagi támogatást is szerezni pártja részére. A MIÉP a kinn élő kettős állam­­polgársággal rendelkező ma­gyaroknak támogató tagságot ajánlott fel. Biztonságpolitika a Biblia alapján? Nemzeti gárda Felebarátságon és üzleti alapokon álló biztonságpoliti­kai koncepciót, valamint álta­lános hadkötelezettség helyett nemzetvédelmi kötelezettség bevezetését sürgeti a Hadköte­lezettek Ideiglenes Szövetsége - derült ki a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet a Szolidaritás Szakszervezeti Mun­kásszövetség Dózsa György úti helyiségében tartottak. Mint azt a részletes program ismer­tetésének végén a jelenlévők megtudhatták: a koncepció készítői - egyebek mellett - a Biblia tanulmányozásából von­ták le biztonságpolitikai követ­keztetéseiket. A szövetség képviselője, Varga Attila elmondta: or­szágunk nem mondhat le a jo­gos és hathatós önvédelem le­hetőségéről. Ennek egyik biz­tosítéka lehetne annak a nem­zetközi biztonságpolitikai gya­korlatnak a megvalósítása („Felebarátsággal a békéért”), amelynek­­ keretében vala­mennyi ország lemondana az agresszióról. Ezenkívül bár­mely állam pénzügyi megálla­podást köthetne egyszerre akár több nagyhatalommal is, ame­lyek garantálnák üzletfelük vé­delmét. A szerződő országok ennek fejében haderejük egy részét az ENSZ központja alatt létrehozandó önálló haderőhöz rendelnék, amellyel a szervezet aktív békepolitikát folytatna. Az előadó kitért arra is: a HISZ nemzetvédelmi kötele­zettséget vezetne be, amelynek keretében mindenki önként dönthetne arról, hogy milyen - nem reguláris formában - kí­vánja szolgálni hazáját. Akik a szervezett keretek között nem vállalnák az ország védelmét, azok pénzügyileg járulnának hozzá biztonságunkhoz. A hon­védség létszáma hetvenezer fő lenne a HISZ elképzelései sze­rint, míg a nemzeti gárda össz­­létszáma mozgósítás után öt­százezer emberből állna. (v.x.) Húsz százalékkal emelkedtek az árak Gyógyszerháb°rú után Várhatóan egy éven belül számítógépes járuléknyil­vántartásra tér át az Or­szágos Egészségügyi Pénz­tár, ezzel jelentősen fel­gyorsulhat mind a táp­pénz-, mind a nyugdíj­ügyintézés. Az is elképzel­hető, hogy a rendszerhez­­ illeszkedő új tb-kártyát is bevezetnek - egyebek kö­zött erről is szó esett az egészségbiztosítási önkor­mányzat hétfői sajtótájé­koztatóján. Matejka Zsuzsanna, az OEP főgyógyszerésze arról beszélt, miképpen próbálják csökkente­ni azt a feszültséget, amely a ja­nuári gyógyszeráremelésből származott. A januári adatok ta­núsága szerint egyetlen megyé­ben sem emelkedett - az előre jelzett - negyven százalékkal a gyógyszerek ára, többnyire 15- 20 százalékos volt a növekedés. Az orvosok munkájának meg­könnyítése érdekében 30 ezer orvoshoz gyógyszerrendelési segédletet juttattak el, amely a helyettesíthető készítmények listáját és árát is tartalmazza. Frenkl Róbert, az önkormány­zat elnökségének tagja arra fi­gyelmeztetett, hogy veszélyes lenne a gyógyszertámogatásnál összekeverni a szociális és a pi­aci elvet. Azokat a betegeket, akik képtelenek kifizetni a ma­gas gyógyszerárakat nem a biz­tosítónak, hanem a szociálpoli­tikának kell támogatnia. Az év eleji „gyógyszerháború” annak következtében alakulhatott ki, hogy a Népjóléti Minisztérium nem készült fel az emelés szoci­ális ellentételezésére. Várható­an azonban még az év során fe­lülbírálják a gyógyszertámoga­tási rendszert. Arról azonban, hogy újabb szigorításra vagy esetleg enyhítésre számítha­tunk-e egyelőre nem kívánt nyi­latkozni. (élő) Lomtalanítási csendélet a Várban Nem a törökök jártak a Budai Várban, hanem lomtalanítanak. De így? Havran Zoltán felvétele A Fidesz a felsőoktatásról és a szociálpolitikáról Versenyképes polgári társadalmat A Fidesz oktatási kabi­netje a Friedrich-Nau­mann Alapítvány támo­gatásával egész napos konferenciát rendezett a Hotel Agróban a felsőok­tatás feladatairól, fejlesz­tési lehetőségeiről és fi­nanszírozásáról egyetemi professzorok, rektorok és Biszterszky Elemér ál­lamtitkár részvételével. Az oktatási kabinet tagja, Debrecen alpolgármestere, Mazsu János előadásában azt hangsúlyozta: a felsőoktatás kihívásaira adott választól függ nagymértékben az, hogy Ma­gyarország mennyire lesz ver­senyképes, mennyire tudja ki­alakítani polgári társadalmát. A Fidesz alapvetően fontosnak tartja, hogy a felsőoktatás fej­lesztésével foglalkozó összes szellemi műhely egyezségre jusson. Lényegesnek tartják, hogy a felsőoktatás iránti tö­meges igényeket ki tudják elé­gíteni, ezért a tanulni akaró fia­taloknak négy év alatt ötven­százalékos hallgatói létszám­­növekedést kínálnak. A finanszírozás az egyik alapkérdés. Vitaindítójában Sasváry Szilárd arra a kérdésre kereste a választ: mire lesz pénz a felsőoktatásban, és mi­lyen felsőoktatásra kell pénzt adnia a költségvetésnek? Az a lényeg, hogy a felsőoktatásból kínálati piac legyen - mondta -, olyan felsőoktatásra van szükség, amely kapcsolatot tud teremteni a gazdasággal. Kun­tár Ágnes, az OFÉSZ elnöksé­gi tagja a tandíjról alkotott el­képzeléseiket ismertette. Aradi Zsolt, a PM munkatársa arról szólt, hogy a felsőoktatás vi­szonylag jelentős támogatást kapott a költségvetésből, a nap­pali hallgatók létszáma 30 szá­zalékkal növekedett, és sikerült az oktatók bérét is emelni. Se­tényi János, az Oktatáskutató Intézet munkatársa arról be­szélt, hogy a magyar képzési rendszert úgy kell átalakítani, hogy a működést és a fejlesz­tést is biztosíthassák. (f. m.)* A Fidesz szerint az egészség­ügy és a szociálpolitika sok eset­ben ellenérdekelt, ezért a Népjó­léti Minisztérium kettéválását és a szociális résznek a munkaügyi tárcába való beépülését szorgal­mazzák - hangzott el a párt hétfői kőbányai szociális fórumát meg­előző sajtótájékoztatón. Mint Frajna Imre ország­­gyűlési képviselő elmondta, a Fidesznek nem lehet célja a munkanélküliség megszünteté­se, csak enyhítése. A munka­­nélküliség mértékében olyan nagy területi eltérések vannak, hogy a Fidesz szerint nem lehet az egész országban egységes a segélyezés időtartama. Azokon a területeken, ahol kevesebb az állástalan rövidebb, ahol vi­szont több a munkanélküli, ott hosszabb időre kívánnak mun­kanélküli-segélyt folyósítani választási győzelem esetén. A Fidesz nem ért egyet azzal a je­lenlegi gyakorlattal, hogy a Munkaügyi Minisztérium csak azokat az átképző helyeket tá­mogatja, amelyek ötven száza­léknál magasabb elhelyezkedé­si arányt képesek felmutatni. Ha így megy tovább,akkor ép­pen ott nem lesz átképzés, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. (é. n.) Felmérés a magyar nők helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos a magyar jelentés minden bizonnyal negatívumo­kat is fog tartalmazni, hiszen amint az MNSZ tájékoztatásá­ból kiderült, a magyar nők át­lagbére 30-40 százalékkal ala­csonyabb a férfiakénál, és a hölgyek csak négy-hat százalé­ka tölt be vezetői munkakört. A nyilvántartott munkanélküliek közel 42 százaléka tartozik a „gyengébbik” nemhez, kéthar­mada szakképzetlen. Szomorú érdekesség, hogy a KSH 1992-93-ban készült felmérése szerint a fizikai állományban dolgozó asszonyok „csak” 38 százalékkal, míg a szellemi fog­lalkozásúak 58 százalékkal ma­radnak el átlagbérükben a férfi­aktól. Nem örvendetes az a tény sem, hogy az első szabad vá­lasztás eredményeként 385 fős parlamentünkben mindössze 26 női képviselő van, ez 6,5­ százalékos arányt jelent, és mé­lyen az európai átlag alatt van. Mint Újvári Ibolya, az MNSZ ügyvivője a sajtótájé­koztatón elmondta: szövetsé­gük pártsemleges, ugyanakkor szeretne mindent megtenni an­nak érdekében, hogy a nők menjenek el a választási gyűlé­sekre, ismerjék meg a pártok nőprogramjait (amennyiben egyáltalán létezik ilyen), és mindenképpen szavazzanak. (török) Ha jelöltként indul az államtitkár, a polgármester Ajánlás a köztisztviselőknek A belügyminiszter mellett három érdekképviseleti szervezet képviselő­je látta el kézjegyével azt a doku­mentumot, amely a köztisztviselők, polgármesterek képviselőválasztás­sal kapcsolatos kötelezettségeinek rendezésére hivatott. A Köztisztvise­lői Érdekegyeztető Fórum ajánlása a BM hivatalos lapja mellett rövidesen a Magyar Közlönyben is megjelenik. Az ajánlás címzettjei a vezető megbízású köztisztviselők, a közigazgatási, a helyettes államtitkárok, a köztársasági megbízottak, a címzetes államtitkárok, a megyei közgyűlés elnökei, alelnökei, valamint a polgármeste­rek és alpolgármesterek egyaránt. A felso­roltak munkáltatójukat kötelesek tájékoztat­ni arról, ha őket képviselőjelöltként a válasz­tási bizottság nyilvántartásba vette. Ennek határideje az ajánlás értelmében a nyilván­tartásba vételt követő első munkanap. A köztisztviselő párt nevében vagy érdekében - a jelöltként való részvételt kivéve - közsze­replést nem vállalhat és a közügyeket párt­politika­ semlegesen köteles intézni, ezért a képviselőjelöltség idejére az érdekegyezteté ■fórum azt ajánlja: az érintett lehetőleg éljen a jogszabály biztosította lehetőséggel, amely szerint a munkáltató, kérésére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. Másodla­gos lehetőségként az éves rendes szabadság kiadását javasolják a választásokon induló köztisztviselőknek. Mivel az ajánlás nem jogszabály - az ezzel kapcsolatos tárca-erőfeszítéseket nem koronázta siker —, arra az esetre is gondoltak, ha nem a javasolt megoldást választja a képviselőjelölt. Ez esetben azt szorgalmazzák: az államtitkár, a vezető megbízatású köztisztviselő a munkáltatói s az államigazgatási hatósági hatáskörhöz kapcsolódó aláírási jogát ne gyakorolja. A köztisztviselők választási magatartásával foglalkozó „etikai kódex” ugyancsak indo­koltnak tartja, hogy a képviselőjelöltként induló államtitkárok, vezető beosztású köztisztviselők a hivatal életét döntően be­folyásoló szervezeti átalakításról lehetőleg ne döntsenek. Bár a törvények a polgár­mester politikai tevékenységet nem korlá­tozzák - sőt legtöbbjük pártok támoga­tásával került posztjára - a szóban forgó ajánlás célszerűnek tartja, ha szintén igénybe vennék a fizetés nélküli szabad­ságot. Ellenkező esetben hatáskörük korlá­tozását javasolják, mindenekelőtt a ható­sági ügyek területén, a személyi kérdé­sekben, valamint a hivatali szervezet életét jelentősen befolyásoló döntési körben. Az ajánlás aláírói, a belügyminiszter, az önkormányzati szövetségek, a Magyar Közigazgatási Kamara, valamint az érin­tett szakszervezetek képviselői úgy látják: a hatáskörök átruházása, illetve szűkítése nem veszélyezteti az önkormányzatok mű­ködőképességét, hiszen a vezető hatáskö­rök elsődleges címzettje nem a polgármes­ter, hanem a képviselőtestület vagy annak bizottsága. A munkáltatói jogot pedig a polgármester átmenetileg a jegyzőre is átruházhatja - hangzik az indokolás. (bodnár) ! Vásár a Terézvárosi Textiláruházban padlószőnyeg, darabszőnyeg, bútorszövet 20% engedménnyel kapható. Óriási választék! Most már az örömteli vásárlás önön múlik. Cím: Bp. VI., Király u. 54-60. Szövetség a függetlenségért Peremkerületekből elővárosok Néhány budapesti kerület megalakította a Fővárosi Peremkerületek Szövet­ségét. A szövetségbe egyelőre a IV., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXII. kerület lépett be. A szövetség létrehozásának ötletadóját, Derce Ta­mást, az újpesti önkor­mányzat polgármesterét arról kérdeztük, vajon mi indokolta a peremkerüle­tek összefogását. - A külső kerületek önkor­mányzatai sajátos adottságok és sajátos körülmények között dolgoznak - mondta a polgár­­mester. Éppen ezért úgy érez­tük, érvényesítenünk kell saját érdekeinket. Mint elmondta: a külső ke­rületeket nem lehet egyazon igazgatási rendszer keretén be­lül kezelni, vagyis nem érvé­nyesíthető az a központosítási elven működő fővárosi önkor­mányzati elképzelés, melyről számos esetben hallani lehet. Figyelembe kell venni - hang­súlyozta -, hogy a peremkerü­letek ellátása jóval szegénye­sebb, és a belvárosi kerületek­hez képest rákényszerülnek számos olyan probléma orvos­lására, amik a központi kerüle­tek polgármestereit nem érinti. Az az elképzelés, miszerint egyetlen egységes fővárosi ön­­kormányzat létrehozása lenne megoldás sem szakmailag, sem műszakilag nem átgondolt, csupán egy megalapozatlan tévhit — vélekedett.­­ Az 1990-ben beindult kép­viseleti demokrácia elvével el­lentétes a főváros szakemberei által kidolgozott centralizálási elmélet A polgármester azt szeret­né, ha a főváros kerületeit elő­városként kezelné. (fazekaa-rock) A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár óvodája felsőfokú végzettségű óvodapedagógust keres. Érdeklődni lehet Varró Mária óvodavezetőnél. Cím: 1081 Budapest VIII., Dologház u. 2. Telefon: 134-0713

Next