Magyar Nemzet, 1994. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
Ufa lép hatályba a bérlakástörvény Interjúnk a 7. oldalon Hová lett a grálok kincse? 6. oldal Húsvéti kínálat 9. oldalMagyar Nemzet MAGYAR ÁRUTŐZSDE MELLÉKLETTEL *Újabb letartóztatás a Magda-ügyben 16. oldal Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETIK SÁNDOR PÉNTEK, 1991. április 1. LVIL évfolyam, 76. szám Előtérben az adósságok törlesztéséről rendelkező megállapodás Budapesten tárgyal az orosz miniszterelnök (Munkatársunktól) Kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Viktor Csernomirgyin. Az Orosz Föderáció kormányfője csütörtökön megbeszéléseket folytatott Boross Péter miniszterelnökkel és fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök. A két kormányfő előbb négyszemközt, majd a kíséretükben lévő miniszterek társaságában, elsősorban az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. A megbeszélésen - amelyen különös hangsúlyt helyeztek a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségére - elhangzott az is, hogy Moszkvának és Budapestnek mielőbb tisztáznia kell a korábbról nyitva maradt kérdéseket, lehetővé téve ezáltal a kapcsolatok hatékonyabb fejlődését. Hasonlóan vélekedett a két miniszterelnök az orosz adósságok ügyéről is. Mint Herman János külügyi szóvivő elmondta, a tárgyalások folyamán több megoldás is felvetődött, például a magyar vállalatok esetleges részvétele az orosz privatizációban, gépipari szállítások lehetősége, illetve a törlesztés nem kereskedelmi jellegű szolgáltatásokkal. Bár Budapest elsősorban gazdasági együttműködéssel szeretné rendezni a függőben lévő kérdést, de azért újabb fegyvervásárlás lehetősége is szóba került. A Viktor Csernomirgyin kíséretében Budapestre érkezett orosz távközlési, külgazdasági és atomenergetikai miniszterek, valamint a pénzügyi tárca helyettes vezetője a látóWeber Lajos felvétele hatás alatt megbeszélést folytatnak magyar kollégáikkal, s így elképzelhető, hogy még e két nap során megszületik az adósságok törlesztésének módozatait rögzítő megállapodás. (Folytatás a 3. oldalon) Viktor Csernomirgyin és Göncz Árpád kézfogása a fotóriporterek előtt Tanácstalan üzemi tanácsok * Az Etosz segít a munkavállalóknak ( Munkatársunktól) Magyarországon a versenyszférában jóval több mint ezer üzemi tanács alakult e testületek tavalyi megválasztása nyomán, ám tagjai gyakran tanácstalanok, hogyan és mit lehetne tenni a munkavállalók érdekében. Létezik egy szervezet, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (Étosz), amely szakértőivel minden üzemi tanácsnak, dolgozói kollektívának szívesen segít gondjai megoldásában. (Folytatás a 4. oldalon) Lellouche a magyar csatlakozási kérelemről .Erről a nagy Európáról álmodott De Gaulle” (Párizsi tudósítónktól) Az RPR, a nagyobbik francia kormánypárt mindig is támogatta az Európai Unió kibővítését, amely okozhat bizonyos problémákat a Nyugatnak, kivált, ha az itteni piacok teljesen megnyílnak a keleti áruk előtt - mondta a párizsi nagykövetségen rendezett sajtó reggeli keretében Pierre Lellouche francia képviselő és nagy tekintélyű elemző, Chirac RPR-elnök külpolitikai tanácsadója. Lellouche úgy vélekedik, hogy a semlegesek belépésével és majd a közép-európaiak csatlakozásával kialakulhat a „nagy Európa, amelyről De Gaulle álmodott”. Az RPR-képviselő szerint a Nyugatnak „elemi létérdeke”, hogy a közép-európai övezetben stabilitás legyen, s az átmenet országait nem hagyhatják egyedül a „szürke zónában”. Lellouche - mint korábbi cikkeiben - most is élesen bírálta a NATO Partnerség a békéért programját, „eldobható játékszernek” minősítvén a NATO januári csúcsértekezletén elfogadott amerikai tervet. (Folytatás a 3. oldalon) Törvény az Akadémiáról Az akadémiai törvény ötéves előéletét zárta le a parlament azzal, hogy megszavazta a hazai tudományos élet demokratikus működéséhez elengedhetetlenül szükséges jogszabályt. Igaz, az Akadémia nem az egész magyar tudományosságot jelenti, de azt senki sem vitathatja, hogy alapítása óta meghatározója az ország tudományos életének. Az első akadémiai törvényt 1827. április 11-én hagyta jóvá az uralkodó. A nevezetes XI. tc. kimondta, hogy „az önként és szabad adakozásból összeszedett tőke vagyonából Tudós Társaság, vagyis Magyar Tudományos Akadémia állíttassék fel’. A nemzet akadémiája 1869 óta állami dotációval, saját vágyaimal és alapítványokkal rendelkezett. A korábbi törvényeket semmibe véve 1949-ben közvetlen pártirányítás alá vonták az Akadémiát. Ez a helyzet 1969-ben annyit változott, hogy központi hivatal továbbította a párt utasításait a kutatóintézetekhez. 1979-ben törvényerejű rendelettel szabályozták az Akadémia működését, és ez a rendelet formailag a mostani szavazásig érvényben volt. Az 1989. évi rendes közgyűlés azonban már új törvény koncepciójáról tárgyalt, amelynek három sarkalatos pontja volt: az autonómia elve, a saját vagyon igénylése és az állami támogatás fenntartása. A benyújtott törvényjavaslatot az idő múltával többször átdolgozták, megvárták a felsőoktatási törvény megszületését, közben a kulturális bizottság átvizsgálta a több száz módosító javaslatot. A kulturális bizottság politikai feladatát ellátva közelítette egymáshoz az eltérő véleményeket. Az új törvény kimondja: az Akadémia a magyar tudományos élet önkormányzati elven alapuló köztestülete. Az akadémikusokon kívül a tudományos fokozattal rendelkező kutatók is képviseletet kapnak a közgyűlésben, méghozzá paritásos alapon. A törzsvagyon biztosításával megteremtette a törvény az Akadémia anyagi bázisát, valamint garantálja a kutatóintézetek autonómiáját. A tudományos minősítés az egyetemek feladata lesz, az Akadémia doktori cím odaítélésére jogosult. A törvény jelentőségét az jellemzi, hogy az egész magyar tudományt érintő kérdésekben alakult ki egyetértés. A kormány és az Országgyűlés — a jóslatok ellenére — teljesítette feladatát, megalkotott egy törvényt, ami nemzeti kincsünket, a magyar tudományt védi. Hankó Ildikó Pest megye Új székházban az adóhivatal Új székházba, egy helyre költözött össze az APEH Pest Megyei Igazgatósága- jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Papp Albert igazgató. Azon túl, hogy a budapesti, Váci út 48. szám alatt található épületben kulturáltabb körülmények között tudják fogadni az ügyfeleket, az átszervezéssel az ügyintézés is felgyorsul, ami különösen annak a mintegy 50 ezer ügyfélnek jelent előnyt, akik áfát igényelnek vissza. További segítséget jelent az adózóknak, hogy a házban nyomtatványbolt is működik, ahol az adónyomtatványokon kívül a tb-nyomtatványokat, illetve jogszabálygyűjteményeket is meg lehet vásárolni. Az ügyfélszolgálati irodák közül egyedül a Krisztina körúton lévő működik tovább, bármilyen témában bármelyik helyre mehet az igazgatóság mintegy 150 ezer ügyfele. (Risi) Kamatot emel a Postabank Évi 5 százalékról 8 százalékra emeli a lakossági folyószámlák kamatát a Postabank és Takarékpénztár Rt. április 15-től - tájékoztatta lapunkat Murányi József, a pénzintézet ügyvezető igazgatója. A számlán lekötött betétek kamatai is emelkednek átlag 2 százalékkal, valamint bővülnek bankszámla-lekötési lehetőségei 12 hónapra. Többek között az egy hónapra lekötött betétek éves bruttó kamata 14 százalékra, a három hónapos lekötés kamata 16 százalékra módosul; kilenc hónap után 18 százalékra, míg 12 hónapos lekötés esetén 20 százalékra nő az éves bruttó kamat összege. A kamatemelés nem visszamenőleges hatályú, tehát csak az április 15-től lekötött betétekre vonatkozik. (ez. i.) A kormány bizottságot alakít Vissza kell szorítani a gazdasági bűnözést (Munkatársunktól) A hazánkban végbemenő gyors ütemű gazdasági átalakulás és a korábbi gazdaságirányítási és -ellenőrzési rendszer felbomlása a gazdasági bűnözés növekedését is magával hozta. A kormány a gazdasági bűncselekmények megelőzése érdekében 1994. április elsejei hatállyal gazdaságvédelmi koordinációs bizottságot hoz létre - jelentette be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Kónya Imre belügyminiszter. Kónya elmondta: a bizottság vezetésével Józsa Fábiánt, a Belügyminisztérium politikai államtitkárát kívánja megbízni. A bizottság állandó tagjai lesznek az állami gazdasági ellenőrzési feladatokat ellátó szervezetek, főhatóságok képviselői, valamint a gazdasági bűncselekmények felderítését, nyomozását alapfeladatként ellátó rendőrség, illetve a vámos pénzügyőrség képviselői. (Folytatás a 5. oldalon) Kifogás csak bizonyítási indítvánnyal Több választási ügyre számítanak a bíróságok (Munkatársunktól) A választási bíráskodás volt a fő témája a közigazgatási bírák tegnapi tanácskozásának a Legfelsőbb Bíróságon. A választási kampányra tekintettel fokozott érdeklődést kiváltó szakmai rendezvény kapcsán a magyarországi közigazgatási bírák egyesületének ügyvezető elnöke, Lomnici Zoltán tartott sajtótájékoztatót a választási bíráskodás aktuális kérdéseiről. Mint a szakember elmondta, a bíróság feladatait az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény önálló fejezetben szabályozza. A választási törvény megsértése miatt - a választási szervek intézkedése, döntése és mulasztása ellen - a választópolgárok, a jelöltek és a pártok szóban és írásban is élhetnek kifogással az illetékes választási bizottságnál. A panaszt a kifogásolt intézkedést követő három napon belül lehet előterjeszteni. (Folytatás a 4. oldalon) Árverseny a távközlésben Tarifát csökkent a Matáv és a Westel 450 (Munkatársunktól) A hírközlési tárca múlt év végi tarifarendeletének megfelelően új, úgynevezett agglomerációs tarifát vezet be a főváros környéki települések és Budapest között folytatott hívásokra a Magyar Távközlési Rt. (Matáv). Az intézkedés egyelőre 630 ezer telefonelőfizetőt érint a biatorbágyi, a monori és a szentendrei primer körzetben, s hozzávetőleg 600 millió forintos megtakarítást jelent az itt élők számára. Az április 1-jétől érvényes árak szerint egy 3 perces agglomeráció-főváros közötti - beszélgetés 26,80 forintba kerül, míg az előző tarifa szerint ugyanezért a szolgáltatásért 61,90 forintot kellett fizetni. A Matáv tegnapi sajtótájékoztatóján azt is bejelentették, hogy - mivel az átállás műszaki nehézségei miatt - az új tarifa bevezetésével három hónapot késett a cég, április 1 - je és június 30-a között az említett primerkörzetek települései és a főváros között folytatott beszélgetésekért áfával együtt 9,90 forintot kell csupán fizetni hárompercenként. (Folytatás a 9. oldalon) A húsvéti 32 oldalas Magyar Nemzetből Politikusok családi albumából Magyar alakok Mit jelent a keresztény közélet? Az MSZP visszatér? Sütő András naplójának részlete Változik-e a család értéke, értékrendje? Kazahsztán kész az együttműködésre Japán piacot keres nálunk (Munkatársunktól) Budapesti innovációs park létrehozásában segítenek japán állami intézmények — jelentette be tegnap az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a tárca államtitkára, Locsmándi Béla. A „termelékenységi központnak” elnevezett park kialakításához a hazai államkassza 130 millió forintot ad a cél érdekében létesített közalapítványnak. Japán pedig mintegy tízmillió dollár értékű műszerparkot bocsát rendelkezésre, továbbá műszaki szakembereket küld hazánkba a központ működtetéséhez. A park egy még kiválasztandó kutatóintézetben kap helyet. A bejelentésre az adott alkalmat, hogy Locsmándi Béla a napokban érkezett vissza a felkelő nap országában tett útjáról. Beszámolt arról, hogy az utóbbi három évben négyszáz magyar mérnökember vett részt tanulmányúton Japánban, idén hatvan műszaki utazik ki tapasztalatszerzésre. (Folytatás a 9. oldalon) Negyvenhétmilliót raboltak el Az óbudai polgármesteri hivatal épülete, melynek padlásán rejtőztek a rablók, várva a szürke 323-as Mazdát, amelybe csak hetvenzsáknyi pénz fért el. (Beszámolónk a 16. oldalon) Slavran Zoltán felvétele