Magyar Nemzet, 1994. november (57. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
Nemzetközi élet KEDD, 1994. november 1.2 Madar Nemzet A HOSSZÚ KÉSEK ÉJSZAKÁJÁNAK nevezték a francia újságok az Európai Unió brüsszeli bizottságának tárcáit elosztó hét végi luxemburgi tanácskozást. A lapok többsége úgy ítélte meg, hogy a Delors-utód Jacques Santer győztesen került ki, noha eredetileg igen nehéznek ítélték meg a 21 fősre szaporodott bizottság feladatköreinek elosztását. A párizsi üzleti körök lapja, a Les Echos szerint Santer aprólékos taktikai előkészítés nyomán viszonylag gyorsan le tudta zárni a vitát, és bizonyította, hogy a megnövekedett létszám ellenére is tudja majd kormányozni a testületet. A kelet-európai kapcsolattartás tárcája körül kirobbant és végül a holland Hans van den Broek győzelmét hozó vita kapcsán a Le Figaro úgy vélte, hogy a vesztes a brit Sir Leon Brittan több körülmény egybeesésének esett áldozatul. Egyrészt számos nyugati fővárosban ő maga is népszerűtlen, másrészt pedig a tagállamok így akarták benyújtani a számlát az angoloknak azért, mert a nyáron Major brit miniszterelnök megvétózta Dehaene belga miniszterelnök bizottsági elnökké választását Miközben a brit sajtó általában a brit tekintélyvesztés jeleként értékelte, hogy Sir Leon Brittan kezéből kivették a felelősséget Kelet-Európáért, a Financial Times nem tartotta tragédiának az újonnan kialakított munkamegosztást. A zűrzavart a tekintélyes brit napilap szerint az okozta, hogy most már több bizottsági tag van, mint fontos poszt. Az újság úgy vélte, hogy a brit képviselőnek nem kell duzzognia, hisz a külkereskedelem továbbra is a bizottság tevékenységének egyik legfontosabb tárgya lesz. TÖRTÉNELMI TALÁLKOZÓNAK minősítette a német külügyminiszter az Európai Unió valamint a társult hatok külügyminisztereinek első együttes ülését, amelynek legfőbb napirendi témája a decemberi esseni csúcson elfogadásra kerülő új keleteurópai stratégia megvitatása volt. Klaus Kinkel ugyanakkor igyekezett lehűteni a túlzott várakozásokat, hangsúlyozva, hogy „józan megközelítésre” van szükség. Luxemburgi források szerint a készülő határozat egyfajta közös akcióprogram lesz, amely keretet és konkrét teendőket is kínálna az EU-tagok, valamint a társult országok számára azzal kapcsolatban, hogy mely területeken mit tehetnek egyénileg és közösen a későbbi taggá válás előkészítésére. A német diplomácia vezetője az egyöntetűen támogatott elképzelések sorában említette azt a szándékot, hogy egy kelet-európai tagfelvételt célzó munkacsoportot állítsanak fel. A VARSÓI SZERZŐDÉS FELSZÁMOLÁSÁVAL párhuzamosan a NATO-t is fel kellett volna számolni — ez a véleménye Jan Luptáknak, a Munkásszövetség elnökének, aki az egy hónapja lezajlott szlovákiai választások után 13 mandátummal bejutott a parlamentbe, ám semmilyen kormányban nem kíván részt venni. Minek szüntettük meg a Varsói Szerződést, ha most valami másra akarunk átállni, mondta a Sme című lapnak Jan Lupták, aki helytelenítette, hogy országa „a Nyugatnál koldul”, és azt sürgette, hogy Szlovákia Oroszországgal és Bulgáriával „cserekereskedjen”, de nem dollárért, mert az a partnereknek sincs. A szlovák munkásvezető úgy vélekedett, hogy a belépés kérdéséről népszavazással kell majd dönteni. Eközben az orosz rádió azt hangoztatta: az atlanti katonai tömb keleti irányba való kibővülése eléggé kockázatos és kevéssé igazolt lépés, amely súlyosan veszélyezteti Európa egységének védelmét. A rádió szerint súlyos politikai hiba lenne, ha a NATO-t az európai stabilitás egyedüli garantálójának tekintenék, és figyelmen kívül hagynák az összeurópai értekezletet (P. L.) Német reagálás Kovács bejelentésére Bonn felkérésre vár Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében rendezett, jószomszédi viszony alakuljon ki az államok között és ha az érintettek részéről igény mutatkozik kész közvetíteni, segíteni—közölték hétfőn a bonni külügyminisztériumban az MTI tudósítójának érdeklődésére. Kovács László külügyminiszternek azzal a hét végi bejelentésével kapcsolatban, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény bécsi tárgyalásain szerdán Németország várhatóan közvetítő szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozása ügyében, a bonni külügyminisztériumban emlékeztettek rá: a stabilitási egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások az Európai Unió kezdeményezésére indultak és Németország, mint az EU soros elnöke irányítja ezeket a megbeszéléseket. Ezek keretében két- és háromoldalú egyeztetésekre is sor kerülhet, és ha az érintettek kívánják, Németország kész segíteni, közvetíteni. A német külügyminisztériumban egyúttal emlékeztettek Klaus Kinkel külügyminiszternek a regionális tárgyalások első fordulója alkalmából szeptember 21 -én kiadott nyilatkozatára, amelyben rámutatott, hogy a megbeszéléseken politikai megerősítésre számíthatnak azok a kétoldalú egyezmények, amelyek rögzítik a határokat és szabályozzák a nemzeti kisebbségek helyzetét. Az Európai Stabilitási Egyezményt előkészítő bécsi regionális konferencián Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselői vesznek részt. A balti térség országai ezzel egyidejűleg Koppenhágában tanácskoznak. Meglepődött a bukaresti diplomácia (Folytatás az 1. oldalról) Lapvélemények szerint Kovács László jelentése meglepte a román diplomáciát, hiszen a szeptember 5-i magyar-román budapesti külügyminiszteri találkozón nem esett szó közvetítő bevonásáról az alapszerződés kimunkálásába. Különben is a román fél még a múlt hét elején javaslatot juttatott el Budapestre, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalások fonalát mielőbb, november 1. és 10. között felvegyék. A magyar külügyminisztérium a román kezdeményezésre mindmáig nem adott semr igenlő, sem nemleges választ. Végül a lap hírszerkesztője felteszi a kérdést: akkor, amikor Magyarország Csehországgal is tárgyalásokat folytat az alapszerződés megkötése ügyében, miért nem kér fel egy harmadik felet közvetíteni? (gyarmatit) Nyilatkozat a Le Figarónak Olechowski visszavonta lemondását (Párizsi tudósítónktól) „Teljes mértékben figyelembe veszem döntésem esetleges következményeit” - mondta a Le Figarónak adott nyilatkozatában Olechowski lengyel külügyminiszter, aki közölte, miközben Pawlak kormányfő közbenjárására a lengyel alkotmánybíróság vizsgálja a személyét érintő korrupciós vádat, „arra a pontra érkezett, hogy visszavonja lemondását”. A külügyminiszter teljesen ártatlannak mondja magát és hangsúlyozza, hogy egyedül kénytelen védekezni a korrupciós vád ellen, mert mögötte semmilyen párt nem áll. A külügyminiszter esetleges távozása a Le Figaro szerint a varsói kormánykoalíció tevékenységét mutatja. A rövid interjúban Olechowski kitér az elől a kérdés elől, hogy mennyire aggasztja a reformok egy helyben ropogása vagy a „kommunista elit” visszatérése, még ha a megvalósítás módjáról igen heves viták folynak is, a három fő célban, a piacgazdaság és a demokrácia megteremtésében, valamint a nyugati nyitásban mindenki egyetért. Olechowski nem találja olyan drámainak a helyzetet, amilyennek Walesa elnök lefestette a kabinet „tehetetlenségét”; a totalitariánus évtizedek után veszélyesnek tartana egy „kvázi-diktatórikus” vagy „tekintélyuralmi rezsimet”; a három—a törvényhozói, végrehajtói és bírói - hatalmi ág kiegyensúlyozásának a híve, és saját elnökjelölését kizárja, amíg Walesa fenntartja a magáét: „Lojálisnak kell lennem az elnök iránt”. Csütörtök esti, utóbb visszavont lemondását itt többen úgy értékelték, Olechowski esetleges kiválása a „régi kommunisták” által uralt kormányból ártana Varsó nemzetközi tekintélyének. (m. j.) Izraeli kivonulás a Dél-Libanonból Felújítják a tárgyalásokat? Jichak Rabin izraeli miniszterelnök hétfőn „érdekesnek” nevezte a libanoni elnök kezdeményezését a két ország közötti tárgyalások felújítására - adta hírül az MTI. Eliasz al-Hravi a hét végén hazája érdekeltségét fejezte ki egy katonai és politikai bizottság felállításában, amely megtárgyalná az izraeli kivonulást Dél-Libanonból. Rabin az izraeli hadsereg rádiójának nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a libanoniak nem követelnek előre izraeli kötelezettségvállalást hat hónapon belüli kivonulásra. Az Izrael és a Libanon közötti tárgyalások több hónappal ezelőtt megszakadtak. A libanoni válasz néhány nappal azután érkezett, hogy Bill Clinton amerikai elnök Damaszkuszban a szíriai elnökkel tárgyalt. Hafez Asszad később tájékoztatást adott libanoni kollegájának e megbeszélésekről. Az izraeli kormányfő augusztus végén kilenc hónap alatt történő teljes kivonulást ajánlott Dél-Libanonból, de ennek fejében az Irán-barát Hezbollah előzetes lefegyverzését követelte. Mindent elkövetnek a Clinton-útért Washingtonnak fontos az EBEÉ-tanácskozás (Munkatársunktól) Alaptalan az a hír, hogy Washington elégedetlen lenne a budapesti EBEÉ Felülvizsgálati Konferenciával, annak eddigi munkájával. Ezt hangsúlyozta Sam Wise, az amerikai EBEÉ-delegáció tanácsadója a Gyarmati István külügyi főosztályvezetővel, a magyarküldöttség vezetőjével, illetve Olof Skooggal, a svéd delegáció összekötőjével közösen tartott hétfői tájékoztatón. Következésképpen egyelőre szó sincs arról, hogy már eldöntötték volna, Clinton elnök nem jön az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet decemberi csúcstalálkozójára. Az amerikai küldöttség nagyon fontosnak tartja a most zajló konferenciát és a közeljövő csúcsot, így mindent megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államok első számú vezetője ellátogasson Budapestre - hangoztatta Sam Wise. A kérdésről Gyarmati István úgy nyilatkozott, a csúcstalálkozó igazi értékét nem a résztvevők listája, hanem az azon aláírt dokumentumok jelentősége adja meg, amelyeknek viszont méltóknak kell lenniük a fokozott érdeklődésre. Az EBEÉ-ről szólva Gyarmati István a szervezet legfőbb szerepét a válságok megelőzésében, kezelésében, illetve az azokat követő rehabilitációban látja. Ám igen fontos a összekapcsolódó intézmények most előtérbe elképzelése, amely azt jelenti, hogy a nemzetközi szervezeteknek, így az EBEÉ- nek, a NATO-nak, vagy az ENSZ-nek nem kioltaniuk, ellenkezőleg, erősíteniük kell egymást. Másfelől a NATO bővítése elképzelhetetlen az EBEÉ erősítése nélkül, annál is inkább, mert így lehet csillapítani az esetleg a NATO-n kívül maradók aggodalmait. A magyar és az amerikai diplomata véleménye ugyanakkor némileg eltér a szervezet működéséről: míg Gyarmati István a konszenzus feltétlen szükségességét hangsúlyozta, Sam Wise arról beszélt, hogy esetenként az csak nehezítheti, vagy akár lehetetlenné is teheti a munkát. Macedónia EBEÉ-tagságát például kevesebb, mint öt - ellenérdekelt - tagállam akadályozza meg. (simon) A nincstelenség felőrli az ukrán hadsereget Hol vannak a katonák ? UNGVÁR - Ukrajna területi egységének és politikai függetlenségének megvédéséhez korszerű, harcképes hadseregre van szükség, jelentette ki parlamenti meghallgatása során Valerij Smarov védelmi miniszter. Mindez azonban ma inkább csak óhaj Kijevben, hiszen az ország gazdasági helyzete egyelőre csupán a legszükségesebb igények finanszírozását teszi lehetővé. Az idén például mindössze az egynegyedét kapták meg annak a pénznek, amire valójában szüségük lenne, így nincs kizárva, hogy a hadsereg jelenlegi 525 ezres állományát is a jövő esztendő végéig megszabott határidőnél hamarabb csökkentik a parlament által meghatározott 450 ezer, vagy még annál is kevesebb főre. A helyzet értékelői szerint alighanem egy kötéltáncosnak is dicsőségére váló akrobatikus mutatványokra lesz szüksége az 54 éves, első civil védelmi miniszternek ahhoz, hogy a kívánalmak és a lehetőségek, a súlyos és a még súlyosabb problémák között egyensúlyozva próbálja meg szinten tartani a hadsereg harckészültségét. A gazdasági válság ugyanis az egykor igazán kiváltságos helyzetet élvező haderőt sem kímélte meg. Nincs pénz gyakran még a havi járandóságok kifizetésére sem. Mind több a csalódott, hivatását feladó tiszt. Tavalyelőtt csak az odesszai katonai körzetben két és félezren kérték leszerelésüket, míg tavaly az önként távozni akarók száma ugyanott már a háromezret is meghaladta. Különösen nagy a kiábrándultság a fiatal tisztek körében, akiknek közel 60 százaléka szeretne egyenruhájától mielőbb megválni. A hadsereg presztízsvesztésére utal az a tény is, hogy a korábbi esztendőkhöz viszonyítva háromszor kevesebben tanulnak a tisztképző főiskolákon, sőt a tanintézetek növendékei közül is mind többen fordítanak hátat a hivatásuknak. Igaz, az utóbbi két év során majd 20 ezren tértek haza Ukrajnába a FÁK tagállamaiból, de meglévő káderproblémákon ők is vajmi keveset enyhítettek, mivel eleve közel 150 ezer visszatérőre számítottak. Csakhogy az alacsony fizetések, a rendkívüli méreteket öltő lakásínség több, mint 70 ezren átmeneti szállásokon, barakkokban, kaszárnyákban bezsúfolva várnak évek óta lakásgondjaik megoldására, s nem utolsósorban az új hadsereg építésével együtt járó bizonytalanság azonban mind kevesebbek számára jelent vonzerőt. Riasztólag hat a tiszti állományra a fölöslegesség érzése, szakmai képességük semmibe vétele, a jövőt illető teljes kilátástalanság, a meglehetősen önkényesen gyakorolt káderpolitika. Mind nagyobb méreteket k ölt a hadseregben a bűnözés is. Az elkövetők között pedig egyaránt előfordulnak kiskatonák és tábornokok. Minden baj, negatív jelen-'ség oka a nincstelenség, szö- gezte le Anatolij Lopata, a védelmi minisztérium törzskará-ának főnöke a Vszeukrainszkije Vedomosztyi című lapnak a közelmúltban adott interjújában. A vezérezredes szerint erős és fejlett gazdasági háttér nélkül pedig képtelen erőfeszítés korszerű hadsereget építeni. Ha viszont ma nem rakják le a kellő alapokat a jövő hadserege számára, akkor 10-15 év múlva már legfeljebb a meglévő fegyverek és műszaki berendezések javításával foglalkoznak majd. Tehát elkerülhetetlen a ma még ütőképes és korszerű hadsereg lassú és biztos halála. Ezt elkerülendő, konkrét fejlesztési programokra van szükség. És pénzre. Ma ugyanis, fogalmaz Lopata, a szó valódi és átvitt értelmében a hadsereg egyszerűen megeszi azt a pénzt, ami a fegyverek eladásából befolyik, mivel azt fejlesztés helyett kolbászra és ruhára költik. Székely Gergely Köztük az utód? Új bíborosok A La Repubblica című római baloldali liberális lap hétfőn úgy kommentálta II. János Pál pápának az új bíborosok kinevezéséről hozott döntését, mint előzetes határozatot a következő pápa számára. Az MTI az alábbi részeket idézte a lap írásából: „A püspöki szinódus múlt héten véget ért tanácskozásán két lehetséges pápautódot választottak be a titkárságba: Godfried Danneels bíborost, brüsszeli érseket és Carlo Maria Martini bíborost, milánói érseket.” „Danneels igazi wojtyliánus egyházi méltóság, modern és rugalmas, jól ismeri a kúriát, és tapasztalatait egy a protestáns világ határán fekvő egyházmegyében szerezte. ... Martini bibliakutatóként és Európa legnagyobb egyházmegyéjének püspökeként ismert.... A többi keresztény vallással való párbeszéd híve.” * Michal Kovác ismét hiába várt Meciarékra Két frakciója lesz a magyar koalíciónak? POZSONY Csütörtökön arra kérte Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke Michal Kovác köztársasági elnököt, várjon hivatalos kormányfői megbízásával, mivel mozgalma országos tanácsa csak szombaton értékeli a választások eredményét és az elmúlt három hét koalíciós tárgyalásainak eredményét. A köztársasági elnök eleget tett a kérésnek, s abban egyezett meg a győztesek elnökével, hogy hétfőn találkoznak újra, s Meciarék beszámolnak a köztársasági elnöknek elképzeléseikről. Tegnap aztán ismét hiába várta Michal Kovác a győztes mozgalom vezetőit. A küldöttség és a beszámoló helyett Anna Nagyova, Meciar titkárságvezetője érkezett csupán az elnökhöz egy levéllel, amelyben a DSZM elnöke röviden közli Michal Kováccsal, hogy „az országos tanács döntése alapján kötelességem átvenni öntől a kormányalakítási megbízatást”. Michal Kovác a levél alapján még hétfőn írásban bízta meg Vladimír Meciart kormányalakítással. A várakozó újságírókat erről Milan Zemko, a köztársasági elnöki iroda vezetője tájékoztatta, felolvasva azt a nyilatkozatot, amelyet az iroda adott ki az eseménnyel kapcsolatban. A nyilatkozat szerint Michal Kovác arra kérte Vladimír Meciart, hogy a kormányalakító tárgyalásokról folyamatosan tájékoztassa őt, s „a lehetőségekhez mérten a legrövidebb idő alatt terjessze be a kormánytagokra tett javaslatát a kinevezés céljából”. Milan Zemko ezzel kapcsolatban elmondta, a köztársasági elnök azért nem szabott konkrét határidőt a kormányalakításra, mert tudatosítja, „bonyolult tárgyalások előtt áll a győztes mozgalom elnöke”. A parlament november 3-i ülésére készülődve a hét végén és tegnap a magyar koalíció pártjai is tanácskoztak. Korábbi nyilatkozataik alapján a parlamentben egy alelnöki poszttal és két bizottsági elnöki beosztással számolnak. Tárgyalásaik célja az volt, hogy egyezségre jussanak a posztokat betöltő személyeket illetően, illetve megválasszák közös frakciójuk elnökét és alelnökeit. A tárgyalásokon azonban nem született megállapodás, csupán annyi, hogy A. Nagy Lászlót jelölték alelnöknek, kiszivárgott hírek szerint viszont a koalíciós és a hosszú távú együttműködésről szóló szerződés ellenére nem egy, hanem két frakcióba tömörülnek majd a képviselők. Elképzelésük szerint az egyik frakcióban tömörülne az MKDM hét és a Magyar Polgári Párt egy képviselője, míg a másik frakciót az Együttélés kilenc képviselője alkotná. A hírt egyelőre egyik párt központjában sem kívánták kommentálni. A kérdést azzal utasították vissza, hogy „előbb az új parlamentnek kell megalakulnia, a frakciók csak azután jöhetnek létre”. (neezméri) Paskai László a püspöki szinódusról Középpontban a szerzetesrendek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Interjút adott a Vatikáni Rádiónak Paskai László azzal kapcsolatban, hogy a hét végén fejeződött be Vatikánvárosban az a 9. püspöki szinódus, amely a szerzetesrendek életének szentelte munkáját. Magyarország bíborosa egyebek között kijelentette: „Különösképpen megragadott az, hogy a megbeszéléseken kifejezték, az egyház életéhez, annak teljességéhez hozzátartozik a megszentelt élet, nem hiányozhat belőle Krisztus követése az evangéliumi tanácsok alapján. Hasonlóképpen sok szó esett arról, hogy a szerzetesrendeknek, illetve a különböző hasonló intézményeknek a jelenkor igényeihez kell alkalmazkodniuk.” A tanácskozásról a bécsi Die Presse tudósítója kiemeli: a katolikus szerzetesrendek egymillió tagjának csaknem háromnegyede nő, s ezért is jelentős ez a mostani szinódus. Figyelemre méltó volt már csak az egyházon belüli viták szempontjából is, melyeket leegyszerűsítve „nőkérdésnek” szoktak nevezni - írja az osztrák lap. Ez vonatkozik egyebek között az apácaközösségek önállóságára, munkájuk kiszélesítésére a lelkipásztori területen, valamint más egyházi tevékenységüket illetően. A szinódusnak 244 részvevője volt, akik a világ minden részéből érkeztek Vatikánvárosba, és - újra Paskai László bíboros szavait idézve - egy-egy külön vonással érzékeltették, hogy milyen is a megszentelt élet a maguk területén. A 9. püspöki szinódus, amelyen számos szerzetes és apáca is megjelent, záróokmányt fogadott el. Ezt az iratot nem hozták nyilvánosságra, hanem alapját alkotja annak az összegző dokumentumnak, amelyet II. János Pál pápa bocsát majd ki. Kiadvány a NYESJ-ról A NATO keleti perifériája (Munkatársunktól) Sokkal jobb az, ha Magyarország a NATO keleti perifériája, mintsem egy bizonytalan szürke övezet nyugati széle. Ezt a gondolatot Gyarmati István külügyi főosztályvezető fejtette ki azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen a Startégiai és Védelmi Kutató Intézetnek a negyven éve, 1954. október 19- 23. között megrendezett párizsi konferencián létrehozott Nyugat-Európai Unióról szóló könyvét mutatták be. A NATO- tagság érdekében azonban, tette hozzá, haladéktalanul meg kell tenni a szükséges lépéseket. A kiadvány kapcsán Gazdag Ferenc, az intézet igazgatója azt hangoztatta, hogy a magyar társadalomban feltűnően szerények az ismeretek arról, a temérdek nemzetközi intézmény és szervezet közül melyik mivel is foglalkozik, mi a feladata, s hogy ezek a szervezetek milyen kapcsolatban állnak egymással, illetve milyen Magyarország hozzájuk fűződő viszonya. A NYEU a NATO európai pilléreként és az EU közös biztonsági és védelmi intézményeként ma már - több mint három évtizedes szendergés után - fontos szerepet játszik Európában. A tájékoztatón a legtöbb kérdés érthetően mégis inkább a NATO-t, illetve esetleges tagságunk kilátásait firtatta. Gyarmati Istvánhoz csatlakozva Dunay Pál, a kötet másik szerzője arról beszélt, hogy miután a kelet-európai régió a vártnál kevésbé bizonyult instabilnak, megfogyatkozhat a készség is a felvételünkre. S tisztában kell lennünk azzal, hogy Magyarország sziget a nyugat-európai biztonsági szervezetekhez nem tartozó országok gyűrűjében, így önálló felvétele elképzelhetetlen. Csak Szlovákiával együtt van esélyünk, ami pedig - reményeink szerint - a visegrádiak együttes csatlakozását jelenti. (i. e.)