Magyar Nemzet, 1995. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 26. szám (27. szám)
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1995. február 1. TÖBB SÚLYOS KÉRDÉST is felvet a szovjet katonai gépezet anarchikus szétesése, állapította meg a The Washington Timesbe írt közös cikkében Robert Gates, a CIA volt igazgatója és Brent Scowcroft, egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó. Véleményük szerint Washingtonnak most őszintén elemeznie kell Oroszország gazdasági, politikai és szociális válságát, és köntörfalazás nélkül feltárni a jövő útjait és buktatóit is. Mint hangsúlyozzák, olyan politikára lenne szükség, amely az egyik oldalon elkötelezetten támogatja az orosz reformokat, a másikon viszont reálisan felkészül a váratlan fordulatokra is. Tehát az amerikai stratégiai érdekek világos és egyértelmű meghatározásából, nem pedig a demokrácia elkerülhetetlen győzelmébe vetett romantikus hitből kell kiindulnia. Más oldalról közelíti meg a kérdést a Liberationnak adott interjújában Jeffrey Sachs, a „sokkterápia” kidolgozója, aki hosszú ideig volt az orosz vezetés egyik legfőbb külföldi gazdasági tanácsadója is. Mint írja, a Nyugatnak figyelmeztetni kell az oroszokat: hatalmas a külföldi adósságállományuk, és ha lemondanak a reformokról, immár nem lesz többé adósságátütemezés. Ugyanakkor ha a reformerek egy világos programmal visszatérnek a kormányba, azonnali jelentős segélyt kell adni Oroszországnak, tette hozzá. Sachs kemény szavakkal felrója, hogy szinte semmilyen nyugati segélyezési stratégia nem rajzolódik ki, márpedig egyértelmű vezérlőelv nélkül csak az eddigi hibák ismétlődnek más, a születőben lévő demokráciáknál jelentkező sürgős, megoldandó helyzetekben is. EGY „TRANSZATLANTI CHARTA” megkötését javasolta a Le Figaróban ismertetett előadásában Alain Juppé francia külügyminiszter. Ez az Egyesült Államok és Nyugat-Európa közötti új megállapodás, amely a biztonság területén megújított partnerséget hozna létre, lehetővé tenné a NATO szilárdságának a megőrzését, és ezzel egyidőben európai szerepe fokozását Az International Herald Tribune mindezt úgy értelmezi, hogy Franciaország (amely 1966-ban kilépett a szervezet katonai szárnyából, de az utóbbi időben már számos lépést tett a közeledés felé), kész lenne erősebb szerepet játszani a NATO-n belül. Mint Juppé kifejtette, Európában a kibővítési folyamat az elkövetkező két évtized nagy feladata lesz, és a jövőbeni tagok számára a francia-német megbékélés jelenti majd az „európai szellem" legszebb és legkonkrétabb példáját. A MEGOLDATLAN NEMZETISÉGI PROBLÉMÁK miatt azonban még Európában is tizenhat nyílt konfliktust tart számon az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV). Nyilatkozatukban az etnikailag feszült területté nyilvánítható országok között Nagy-Britannia, Moldova, Macedónia és Spanyolország mellett ott van Románia és Szlovákia is. Ami Romániát illeti, aligha a Juppé által igényelt „európai szellem” követésére vall, hogy Gheorghe Funar tovább folytatja verbális hadjáratát az RMDSZ ellen, és immár Iliescut vádolja azzal, hogy „semmit sem tett a romániai románok elmagyarosításának a megakadályozásáért”. Szlovákiában viszont a SME című ellenzéki lap keddi kommentárja arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar-szlovák kiegyezésről elhangzott szavak mindaddig üres diplomáciai gesztusok maradnak, amíg e viszony alapkérdéseinek a megközelítését nem az őszinte párbeszéd iránti hajlandóság kíséri. Helyénvaló lenne, ha Meciar a szlovákiai magyarok képviselőivel is asztalhoz ülne, sürgeti a SME, emlékeztetvén arra, hogy a szlovákiai magyarok már kezdeményezték a találkozót, erre azonban a miniszterelnök még nem reagált. (L. G. J.) Melescanu külügyminiszter strasbourgi missziójáról Románia és az európai kisebbségi keretegyezmény BUKAREST - Strasbourgba indulása előtt Teodor Melescanu külügyminiszter arról nyilatkozott, hogy missziója nem mindennapi esemény lesz az ország életében: az RMDSZ elleni össztűz dacára Románia az elsők között írja alá az európai normák elfogadását jelentő kisebbségi keretegyezményt. Azt remélik - boncolgatta a külügyminiszter hogy ezzel egycsapásra leszerelik a romániai szélsőségesek akcióit, mind magyar, mind román részről, meggyőződése ugyanis, hogy a magyar nemzetiség körül kialakult feszült hangulat forrása elsősorban egyes politikai vezetők magatartása, erőszakossága. Melescanu egyúttal annak a reményének ishangot adott, hogy az egyezmény aláírásával az utolsó akadály is elhárul a román-magyar alapszerződés megkötésének útjából, érvényüket vesztik azok a fenntartások, melyeket eddig hangoztattak Romániával szemben. Mindezekhez jó lehetőséget nyújt találkozója Kovács László magyar külügyminiszterrel. A BBC riporterének azon kérdésére, hogy mi történik majd az aláírás után az olyan vitás ügyekben, melyekről az RMDSZ most azt állítja, hogy éppen a keretegyezmény szelleme szerint jár el, a román külügyminiszter kifejtette: minden aláíró állam kidolgozza a maga megvalósítási programját, s az lesz érvényes az illető ország törvénykezésében. Ezt az aláírók támadhatják meg, illetve bírálhatják. Az RMDSZ-nek csak a személyes, emberi jogi panasztevő lehetősége jut... Cseke Gábor Melescanu hétfőn fogadta Pereszlényi Zoltán helyettes külügyi államtitkárt, aki Ázsia, Afrika és Latin-Amerika térségét illető külügyminisztériumi konzultációk céljából érkezett a román fővárosba, az ugyanazért a területért felelős román külügyminisztériumi igazgató, Mircea Geoana meghívására. A Rompres jelentése szerint a magyar diplomata átadta Kovács László külügyminiszter üdvözletét Melescanunak. Pereszlényi Zoltán a megkülönböztetett figyelem jelének nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, hogy fogadta őt a román diplomácia feje, Mircea Geoana pedig úgy jellemezte a megbeszélést, mint „a normalitás folytonosságát mutató jelet a két ország kapcsolataiban”. Az Enola Gay megint „vihart” kavar HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy második világháborús - évfordulós kiállítás kapcsán az Egyesült Államokban is összecsaptak a politikusok és a tudósok, sőt a bemutató az Egyesült Államok és Japán között diplomáciai vihart is kavarhat. A főszereplő az az Enola Gay nevű bombázó, amely 1945-ben ledobta az atombombát Hirosimára. A washingtoni Smithsonian Intézet a második világháborúban aratott szövetségesi győzelem 50. évfordulója alkalmából az atombombát ledobó B-29- es bombázóról, az Enola Gayről tervez kiállítást a Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeumban. A szervezők nemcsak a bombázót kívánták kiállítani, hanem az eseményt és pusztító következményeit felelevenítő fotók, tárgyi emlékek és dokumentumok sokaságát is. A kiállítás terve már hónapok óta politikai vihart kavart az Egyesült Államokban, mert az bizonyos fokig megkérdőjelezte volna, vajon helyesen cselekedett e Harry Truman elnök, amikor elrendelte az atombomba ledobását. Ugyancsak kétségbe vonta volna azt az érvet, hogy a hirosimai támadásra azért volt szükség, hogy megmentsék többszázezer amerikai katona életét, hiszen annyian haltak volna meg az Egyesült Államok hagyományos fegyverekkel próbálja térdre kényszeríteni Japánt Az MTI washingtoni jelentése szerint ugyanakkor a bemutatandó dokumentumok legfeljebb 68 ezerre tették volna a valószínűsíthető áldozatok számát. Több sem kellett az Egyesült Államokban rendkívül befolyásos veterán szövetségeknek, amelyek tiltakoztak a kiállítás általuk rendkívül sérelmezett mondanivalója ellen. A bírálók kórusához csatlakoztak a republikánusok is. Japán átütemez Bolgár adósságsiker Japán hozzájárult Bulgária vele szemben fennálló adósságai egy részének átütemezéséhez, hogy ezzel is elősegítse az ország súlyos fizetési mérleggondjainak enyhítését Az MTI úgy értesült hogy az átütemezésről szóló jegyzékeket Szófiában cserélte ki Japán ottani nagykövete és Szvetoszlav Gavriszkij pénzügyminiszterhelyettes. A megállapodás a japán Exim Bank által a bolgár külkereskedelmi banknak 1980 és 1988 között folyósított mintegy 9 milliárd jen (90 millió dollár) összegű jenkölcsönre, illetve 131 milliós dollárkölcsönre vonatkozik. Ezek visszafizetését, amelynek elméletileg már régen meg kellett volna történnie, hatéves türelmi idő után, a 2001-ben kezdődő négyéves időszakra ütemezték át.. Ecuador egyoldalú tűzszünetet hirdetett Peru is diplomatákat küldött az egyeztetésre HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ecuadori vezetés az AP hírügynökség jelentése szerint kedden egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg az ország Peruval közös határán, ahol a múlt csütörtökön fegyveres összecsapások törtek ki. A fegyvernyugvás, amely a perui-ecuadori határt rendező - bár 1960-ban Ecuador által érvénytelennek nyilvánított - 1942-es riói jegyzőkönyv tető alá hozatalában segédkező országok, Argentína, Brazília, Chile és az Egyesült Államok közvetítésével jött létre, s azt a két érintett fél mellett e négy ország felügyelné. Mindez alighanem összefüggésben áll azzal a hírrel, hogy mind a limai, mind a quitói vezetés is diplomatákat küldött Rio de Janeiróba, hogy megállapodjanak a katoai akciók mielőbbi felfüggesztéséről. Közben egy másik ecuadori küldöttség Caracasba érkezett, hogy Rafael Caldera venezuelai elnök segítségét kérje a konfliktus megoldásához. Ezt szolgálná az a washingtoni lépés is, amely szerint az amerikai külügyminisztérium különleges megbízottat menesztene a térségbe a határvita elsimítására és a rendezés elősegítésére. Warren Christopher külügyminiszter a hét végén telefonon beszélt mindkét ország államfőjével, s arra kérte őket, hogy a Riói Jegyzőkönyv szellemében rendezzék a konfliktust. A határvillongások nyomán a perui tőzsdén - a Brazíliában megindult béketárgyalások ellenére - nyolc százalékkal estek az árfolyamok, bár Peru tavaly még azon kevés latin-amerikai pénpiachoz tartozott, amelyek sikerrel működtek. A nyolcszázalékos gazdasági növekedés, a mindössze 15 százalékos infláció, valamint az építőipar, a bányászat és a halászat kedvező kilátásai miatt még a mexikói válság is csak igen csekély mértékben tudta megingatni a Wall Street Peruba vetett bizalmát. Most azonban - mint az AP rámutat - aggasztó a piaci helyzet, s mindez beárnyékolja az április 9-én esedékes elnökválasztást is. A szabadpiaci gazdaságot kiépítő Alberto Fujimori jelenlegi államfő ugyan biztosan vezet vetélytársa, Javier Pérez de Cuellar volt EMSZ-főtitkár előtt, de a katonai akció csökkentheti az esélyeit. Annál is inkább, mert, bár ahány jelentés, annyiféle adat lát napvilágot az összecsapások áldozatairól, a legszerényebb becslések is harminc-ötvenre teszik a halottak számát. (i. e.) / Quito lJMMMDOR / el PlflUa V Mi « Alsa Hfek Vitatott (ólaiban igen gazdag) terület (A Magyar Nemzet térképe) A norvég rakétaügy orosz háttere Titokzatos aktatáska (Tudósítónktól) MOSZKVA - A Szovjetunió megszűnése és Mihail Gorbacsov lemondása óta ennyit, mint most soha nem cikkezett a sajtó arról a szerény külsejű aktatáskáról, amelyet két többnyire ezredesi rangú tiszt hordoz állandóan az orosz elnök nyomában. Arról a különleges berendezésről van szó, amelyen keresztül az államfő, aki egyben a hadsereg legfelső főparancsnoka is, bármikor közvetlenül érintkezésbe tud lépni a védelmi miniszterrel, a vezérkari főnökkel és ami a legfontosabb, azzal az úgynevezett központi parancsnoki ponttal, ahonnan a hadászati támadófegyverek titkos kódok segítségével működésbe hozhatók. Leegyszerűsítve: aki az aktatáskát birtokolja, az rendelkezik az orosz atomarzenál felett. Az érdeklődés oka, hogy a múlt héten Borisz Jelcin saját bevallása szerint első ízben használta „élesben" a híres aktatáskát, méghozzá egy Norvégiában fellőtt, ártalmatlannak bizonyult meteorológiai rakéta miatt. Az elnök a csecsenföldi beavatkozás után először mozdult ki Moszkvából, s a lipecki látogatás alatt számolt be részletesen az „incidensről”. Jelcin büszkén ecsetelte, milyen kiválóan vizsgáztak a stratégiai erők, hiszen szinte már a start pillanatában észlelték a norvég rakétát, majd jelezték a pályáját és becsapódásának a helyét. Szerinte „valakik” próbára akarták tenni az orosz hadvezetést, de lám, a támadások kereszttüzébe került katonák derék munkát végeztek, szükség esetén készek lettek volna a cél megsemmisítésére, amiért elismerés és köszönet jár. A fegyvertény értékét csupán az a körülmény csökkenti némileg, hogy mint utóbb kiderült, Oslo kétszer, előbb decemberben, majd januárban is pontosan tájékoztatta Moszkvát a tudományos méréseket végző rakéta tervezett indításáról. Csakhogy az erről szóló jegyzéseket a külügyminisztériumnak címezték, és a jelek szerint „szerencsésen” nyomuk veszett a moszkvai bürokrácia labirintusában; katonai források szerint egyáltalán nem továbbították az üzenetet, külügyi illetékesek viszont makacsul állítják, hogy igen. A lényeg az, hogy ha hihettünk a hivatalos nyilatkozatoknak, a védelmi minisztériumot teljesen váratlanul érte a norvég rakéta kilövése, s ezért úgy reagáltak rá, ahogy ilyenkor elő van írva. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy Mihail Kolesznyikov vezérkari főnök az Interfaksz hírügynökségnek adott interjújában elszólta magát, és egy alig félreérthető megjegyzést tett. Kifejezte reményét, hogy a történtekből azok a nyugati elemzők is levonják a tanulságot, akik a csecsen konfliktus elhúzódása miatt elhamarkodottan lekicsinylő véleményt alkottak az orosz hadsereg harckészültségéről. Kolesznyikov vezérezredes utalása még abban is gyanút ébreszthetett, akinek egyébként szemernyi kételye sem volt afelől, hogy mindez a puszta véletlen műve. Annál is inkább, mivel egy hét eltelte után sem született kielégítő válasz valamennyi kérdésre. .Sok mindent elárult, ahogy a rakétaafférból megkísérelt gyorsan politikai tőkét kovácsolni Jelcin, akinek a népszerűségi indexe minden eddiginél mélyebbre süllyedt: az Oroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCICM) legrissebb felmérése szerint mindössze a választópolgárok 14 százaléka elégedett az elnök ténykedésével, holott szeptemberben ez az arány még éppen a jelenlegi duplája volt. Nem vitás, hogy az Észak-Kaukázusban megalázó állóháborúra kényszerített orosz hadseregnek általában véve szintén kapóra jött egy kis sikerélmény. A nukleáris erőfitogtatás valódi haszonélvezői azonban a védelmi minisztériumot irányító tábornokok, élükön Pavel Gracsovval, akiknek renoméját igen megtépázták a súlyos csecsenföldi melléfogások. Nekik tényleg alapos okuk volt arra, hogy ország-világ előtt megmutassák, mégis a helyzet magaslatán állnak. A „Cuiprodest?" örökérvényű dilemmáját feszegető megfigyelők minden lehetőséget mérlegre tesznek, ám azt a fölöttébb kézenfekvő magyarázatot igyekeznek elhessegetni maguktól, hogy az egész rakétaügy a Moszkvában uralkodó mérhetetlenül kaotikus állapotokra vezethető vissza. Bárcsak igazuk lenne! Vida László Léphafi Pál rajza Békepartnerség Osztrák csatlakozás Az osztrák kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy Ausztria - 25. államként - csatlakozik a NATO békepartnerség programjához. A minisztertanács után a döntést ismertetve Vranitzky kancellár hangsúlyozta, Ausztria nem fog részt venni a NATO hadgyakorlatain, a békefenntartó műveletek, a humanitárius akciók és a katasztrófaelhárítás terén kíván együttműködni az atlanti szervezettel. A hadgyakorlatok, a konkrét katonai együttműködés kérdésében az utolsó pillanatig vita volt a kormánytagok között. A sajtóértekezleten az is kiderült, jelentette az MTI, hogy Vranitzky közlése ellenére nem tekinthető véglegesnek a döntés ebben a kérdésben. Alois Mock külügyminiszter ugyanis célzott arra, hogy az osztrák részvétel pontos területeit megnevező keretegyezmény négy-hat héten belül készül el, s egyelőre nem eldöntött, tartalmaz-e ez a dokumentum katonai vonatkozást is. Mind Mock, mind a katonai együttműködést szintén szorgalmazó Werner Fasslabend védelmi miniszter aláhúzta: a csatlakozás a NATO-békepatnerséghez nem érinti Ausztria semlegességét. A csatlakozási okmányt Mock február 10-én írja alá Brüsszelben. Szlovákiai magyar lapok végveszélyben Greenpeace-akció a mohi erőmű ellen POZSONY Amiatt, hogy a szlovák kulturális miniszter nem írta alá a kisebbségi lapok támogatására tett javaslatot, amelyet mellesleg a tanácsadó testülete fogalmazott meg, az első negyedévben nem számolhatnak állami hozzájárulással a magyar sajtótermékek sem, s ezért veszélyes helyzet alakult ki. Jobb esetben szüneteltetni kell majd a lapok kiadását, rosszabban egy-egy kiadó kénytelen lesz elengedni a szerkesztőket, ami által megszűnnek azok önálló alkotói műhelyekként létezni - mondta Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke kedden a mozgalom sajtóértekezletén. Duka-Zólyom felhívta a figyelmet arra, hogy a koalíció „sajtót maga alá gyűrő szándékai” egyenesen a kormányprogramból származnak, amely kimondja: a támogatás egyik kritériuma a lojalitás, a másik, hogy mutációban jelenjen meg az adott újság, azaz a kultuszminisztérium által kiválasztott szlovák lapok fordításban kiadott változatai kaphatnak csak támogatást a költségvetésből. Duka-Zólyomi szerint ez nemcsak a sajtószabadság, hanem a kisebbségek alapvető emberi jogainak megsértése is, hiszen a kisebbségnek így nem lesz joga a szabad és független információ megszerzésére. A sajtótájékoztatóval egyidőben, kedden délelőtt ért véget a Greenpeace környezetvédelmi szervezet 24 órás akciója, amelyet a Léva melletti mohi atomerőmű felépítése ellen tartottak Pozsonyban. Az egyik pozsonyi Duna-hídra kapaszkodott fel két környezetvédő és több tíz négyzetméternyi vászon kifeszítésével adták tudtára mindenkinek: „Stop, Mochovce, Stop EBRD.?’Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank neve azért került föl a tiltakozóplakátra, mert az atomerőmű befejezéséhez szükséges hitelt éppen az EBRD nyújtaná Szlovákiának. Az atomerőmű felépítése ellen élesen tiltakozik Ausztria is. Mivel a Greenpeace tiltakozó akcióját nem engedélyezte a pozsonyi polgármesteri hivatal, előfordulhat, hogy a tiltakozás ötszázezer koronába fog kerülni a környezetvédelmi szervezetnek, minthogy a szlovák törvények értelmében ilyen nagy pénzbírság is kiróható a hatóság engedélye nélkül, sőt tiltása ellenére tiltakozó személyekre, szervezetekre. (neazméri) ERICSSON : Távközlési szövegek fordításához angol nyelvi levelezőt keresünk. A részletes, magyar és angol nyelvű szakmai önéletrajzát, „LEVELEZŐ” jeligére, a megjelenéstől számított egy héten belül juttassa el hozzánk, a következő levélcímre: Budapest, Postafiók 154.1475. 0260