Magyar Nemzet, 1995. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

KEDD, 1995. május 2. Nemzetközi élet Magyar Nemzet­e Délszláv külügyminiszterekkel tárgyalt Kovács László Budapesten tárgyalt Kono Johei Előtérben a délszláv válság (Munkatársunktól) kettős minőségében, kül­ügyminiszterként és az EBESZ elnökeként tárgyalt hétfőn délután Kovács László jugoszláv és macedón kollé­gáival, Vladislav Jovano­­viccsal és Stevo Crvenkovski­­val. Mint azt a magyar diplo­mácia vezetője elmondta, e két egymást követő találkozó kö­zött csak annyi összefüggés van, hogy mindkét politikus a japán külügyminiszter kezde­ményezésére érkezett Buda­pestre. A megbeszéléseken a kétoldalú viszony időszerű kérdései mellett túlsúlyban szerepeltek a délszláv ügyek. Kovács László a Jovano­­viccsal folytatott mintegy más­fél órás eszmecseréje után el­mondta, hazánk számára na­gyon fontos, hogy folyamatos legyen a politikai érintkezés déli szomszédunkkal, hiszen olyan államról van szó, amely kulcs­szerepet játszik a délszláv vál­ság megoldásában. Magyaror­szág számára ezenkívül fontos Jugoszlávia a Vajdaságban élő magyar kisebbség miatt is, hangsúlyozta a külügyminiszter. A két fél egyetértett abban, hogy kapcsolatainkat ismét a korábbi, példaértékű szintre kell emelni. Elmondták, hogy a munka foly­tatódik, szükség van a rendsze­res találkozókra, s előkészítenek olyan szerződéseket, amelyek a szanckiók feloldása után jelen­tősen előrelendíthetik a két or­szág kapcsolatait Konkrétan felvetődött a beruházások köl­csönös védelméről, valamint a kettős adóztatás eltörléséről szó­ló megállapodások kidolgozása. A tárgyalás nagy részét a délszláv helyzet elemzése töltöt­te ki. Jovanovics­ elmondta, hogy belátható időn belül Jugo­szláviába látogat Kovács Lász­ló, és a tárgyalásokon szóba ke­rül az a Horn Gyula által előter­jesztett javaslat is, amely szerint az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek keresnie kellene a közös kezdeményezések lehető­ségét, meg kellene vizsgálnia a jogállamiság helyzetét Kis-Ju­goszláviában, és azt is feltérké­pezhetnék, hogy milyen közös kezdeményezéssel élhetnének a szankciók felfüggesztése terén. A magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta, hazánk számára súlyos gondot s károkat okoz az embargó, tehát érde­künk fűződik annak feloldásá­hoz. Kovács elmondta, a magyar álláspont szerint az elmozdulás kiindulópontja az lehet, ha az egykori Jugoszlávia utódállamai kölcsönösen elismerik egymást. A jugoszláv külügyminiszter Budapesten is megismételte, hogy országa következetesen a válság politikai megoldását tá­mogatja, s Belgrád továbbra is az összekötő csoporttal folyta­tandó párbeszéd híve. Külön hangsúlyozta, hogy a Jugoszlá­via ellen bevezetett embargó a béke legnagyobb akadálya, s megérett a helyzet annak felol­dására. A megbeszélésen szó volt Jugoszlávia és az EBESZ viszo­nyáról is. Kovács László felve­tette, hogy Belgrád engedje vissza a szervezet korábban a Vajdaságban, Koszovóban és a Szandzsákban működő misz­­szióit, hiszen ezt a lépést a nem­zetközi közösség fontos, pozitív jelzésnek venné Jugoszlávia ré­széről. . A magyar-macedón külügyi tárgyalásokon is a délszláv kér­dés állt a középpontban. Crven­­kovski tájékoztatta magyar kol­légáját országa helyzetéről, kife­jezte reményét, hogy Macedó­nia az EBESZ hasznos tagja le­het Ezenkívül szó esett a kétol­dalú kapcsolatok időszerű kér­déseiről is. Kovács tájékoztatta kollégáját, hogy Magyarország valószínűleg képviseletet nyit Szkopjéban. (*•­gy) Bill Clinton bejelentése Kereskedelmi stop Iránnal (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ A hé­ten írja alá azt az elnöki rende­letet Bill Clinton, amelyben be­tiltja a kereskedelmet Iránnal. Vasárnap este a Zsidó Világ­­kongresszus New York-i talál­kozóján jelentette ezt be az am­­erikai elnök, véget vetve a kormányzaton belül dúló vitá­nak a bojkott értelméről! Clin­ton zavarbaejtőnek nevezte, hogy Oroszország bővíti nuk­leáris együttműködését azzal a Teheránnal, amely Washington szerint veszélyt jelent a közel­­keleti békére, és támogatja a nemzetközi terrorizmust. Ez­után az amerikai cégek és kül­földi leányvállalataik nem vá­sárolhatnak olajat sem Irántól, amely termelésének húsz szá­zalékát, hozzávetőelgesen há­­rom-négymilliárd dollár érték­ben eddig így értékesítette. A kongresszusban a republikánu­sok közben olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy az Irán­nal kereskedő külföldi cégek ne köthessenek üzletet Ame­rikában. A Fehér Ház ezt ellen­zi. Clinton döntése diplomáciai jellegű is, bizonyítani akarja el­sősorban a nyugat-európaiak­nak, hogy Washington is kész áldozatvállalásra, miközben ugyanezt kéri másoktól. A lé­pés üzenet is Oroszország és Kína számára az Egyesült Ál­lamok külpolitikai céljait és módszereit illetően. B. M. Ünnepségek Oroszországban A kormány távozását követelték (Tudósítónktól) MOSZKVA - Több mint húszezer ember vett részt az orosz fővárosban a május else­je alkalmából rendezett két megmozduláson. A hatóságok szerint semmiféle incidens nem történt. A moszkvai szak­­szervezeti szövetség és a kü­lönböző baloldali pártok szer­vezte nagygyűlés egyik vezér­szónoka, Gennagyij Zjuganov, a legnagyobb taglétszámú oroszországi kommunista párt elnöke az állam érdekeit szem előtt tartó, hazafias erők összefogását sürgette a de­cemberben esedékes választá­sokon. A radikális kommunis­ta csoportok tüntetését harcia­­sabb kormányellenes jelsza­vak kísérték, és a beszédekben többnyire a Szovjetunió közel­gő újjászületését jósolták. Oroszország szinte min­den nagyobb városában meg­emlékeztek a munkásszolida­ritás ünnepéről. A független szakszervezetek szövetségé­nek (ENRP) közlése szerint több mint 60 településen mint­egy hárommillió dolgozó vo­nult az utcákra. Ugyanakkor belügyminisztériumi források nagyságrendekkel kevesebb résztvevőről tettek említést. A szakszervezeti szövetség saj­tószolgálatának közleménye felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági jellegű követelé­sek mellett a megmozduláso­kon mindenütt szorgalmazták a kormány távozását és az el­nökválasztás előrehozását. (v. 1.) Újabb összecsapások Csecsenföldön Dudajev elutasította a fegyvernyugvást (Tudósítónktól) MOSZKVA - Nem szűntek meg az összecsapások a hét vé­gén Csencsenföldön annak el­lenére sem, hogy a múlt héten az orosz kormány egyoldalú fegy­­vernyugvást hirdetett a válság­­övezetben. Mint az Interfax hír­­ügynökség jelentette, Dzsohar Dudajev megerősítette, hogy csapatai nem veszik figyelembe a moszkvai döntést. Az EBESZ állandó misszió­jának vezetője, Mészáros Sándor az Interfaxnak nyilatkozva va­sárnap rámutatott arra, hogy tapasztalataik szerint a harci cse­lekmények folytatására vonatkoz­­ó moratóriumot mindkét fél megsérti. Ugyanakkor a magyar diplomata hangsúlyozta, hogy ha valóban sikerülne megterem­teni a tűzszünetet, lehetővé vál­­­­nának a tárgyalások az orosz és a csecsen parancsnokság képvise­lői között. Mészáros emlékezte­tett arra, hogy az EBESZ együtt­működési csoportjának az elsőd­leges feladata éppen az, hogy elősegítse a harci cselekmények mielőbbi befejezését. A térségben összevont orosz egységek parancsnokságán azt közölték, hogy a csecsenek a moszkvai fegyverszüneti kezde­ményezés ellenére lövik az orosz kormányerők állásait, és azok kénytelenek viszonozni a tüzet. Hétfőre virradóra heves lövöldözés volt például Groznij­­ban, de folytatódtak a harcok a köztársaság nyugati részén fek­vő Bamut körzetében is, ahol orosz részről állítólag nehéztü­zérséget is bevetettek. A hivata­los adatok szerint a vasárnapi és hétfői összecsapások következ­tében egy orosz katona meghalt és hat másik megsebesült. (vnda) Tokió támogatja a stabilizációs tervet­ ­. (Folytatás az 1. oldalról) Kovács László - mint sza­vaiból kitűnt - néhány magyar óhajt is megfogalmazott japán kollégája előtt, így mindenek­előtt arra utalt, hogy a felettébb szerény kereskedelmi kapcsola­tok fellendítésére és ezen belül a magyar áruk japán piaci lehe­tőségeinek megkönnyítésére lenne szükség. Ehhez kérte Ko­no Johei segítségét, továbbá ah­hoz is, hogy a japán kormány a szigetországi befektetőket a Szuzuki sikeres példája nyo­mán további magyar befekteté­sekre ösztökélje. Magyarország szeretné ha a japán tőke na­gyobb szerepet játszana a ma­gyarországi privatizáció folya­matában. Magyar részről felve­tették még a két ország között érvényben lévő vízumkényszer eltörlésének megvizsgálását, amivel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Kono Johei hangsúlyozta: a ví­zumkényszer eltörlése a szigo­rú hazai törvények miatt egye­lőre nem jöhet szóba, de az ille­tékes japán szervek vizsgálják a vízumkényszer enyhítésének lehetőségét. A külügyminisz­tert fogadva Horn Gyula mi­niszterelnök felvetette továbbá a pénzügyi téren való együtt­működés bővítését, amelynek megvitatására jó alkalmat je­lenthet Bokros Lajos pénzügy­­miniszter küszöbönálló tokiói látogatása. A kívánságok megfogal­mazása mellett japán tájékozta­tás szerint konkrét megállapo­dások is születtek, így például arról, hogy a japán Export-Im­port Bank a közeli jövőben fo­lyósítja a magyar kis- és közép­­vállalatok támogatását célzó, úgynevezett kétlépcsős hitel második, 13 milliárd jen össze­gű részét. Kono Johei ezenkí­vül megerősítette, hogy Tokió kész hitelt nyújtani a környe­zetvédelem céljaira, és támo­gatja, hogy Magyarországon egy kelet-közép-európai regio­nális környezetvédelmi köz­pontot állítsanak fel. A magyar vezetőkkel foly­tatott tárgyalásairól az újság­írókat tájékoztatva Kono Johei ugyancsak kiemelte a két or­szág közötti kölcsönös megér­tést, ami szavai szerint vonat­kozik a magyar kormány stabi­lizációs intézkedéseinek japáni fogadtatására. A szigetországi diplomácia vezetője reményé­nek adott hangot, hogy ezek a szigorító intézkedések - még ha rövid távon sok kellemetlen­séggel illetve feszültséggel jár­nak is - közép-, illetve hosz­­szabb távon eredményesek lesznek. Szavaiból kitűnt, hogy a japán kormány és az illetékes japán gazdasági szervezetek szoros figyelemmel kísérik a magyar stabilizációs csomag­terv megvalósulását, és érde­keltek annak sikerében. A nemzetközi kérdések so­rában Kono Johei és a magyar vezetők elsősorban a délszláv válság fejleményeit vitatták meg, különös tekintettel arra, hogy Tokió az eddiginél aktí­vabb szerepet kíván játszani a konfliktus békés rendezésének elősegítésében, és a külügymi­niszter budapesti látogatása előtt Zágrábban a horvát és a boszniai vezetőkkel tárgyalt. Kono Johei és magyar vendég­látói egyetértettek abban: a bé­kés rendezés előfeltétele, hogy a szemben álló felek között megállapodás jöjjön létre egy­más kölcsönös elismeréséről. Szó esett továbbá az európai biztonság kérdéseiről, és ezzel összefüggésben az EBESZ sze­repéről. Japán politikai és gaz­dasági súlyára, valamint erősö­dő nemzetközi szerepvállalásá­ra utalva Kovács László kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes szív­vel támogatja Tokió állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A Magyar Nemzet kérdésé­re válaszolva a tokiói diplomá­cia vezetője mindazonáltal cá­folta, hogy ez a japán célkitű­zés állna a szigetország foko­zódó délszláv aktivitása mö­gött. A horvát és a boszniai ve­zetőkkel Zágrábban, majd Jo­vanovics jugoszláv és Crven­­kovski macedón külügyminisz­terrel Budapesten folytatott tárgyalásaival beszámolva Ko­no Johei hangsúlyozta: a vál­ság rendezése irányában az el­ső és legfontosabb lépés, hogy Bosznia-Hercegovina és Jugo­szlávia egymást kölcsönösen elismerje. Elmondta, hogy igyekezett rábírni a szemben álló feleket a tűzszünet meg­hosszabbítására, és ha erre nem is, de arra ígéretet kapott, hogy tartózkodnak az átfogó támadó hadműveletektől, és készek együttműködni Akasi Jaszusi­­val, az ENSZ főtitkárának dél­szláv megbízottjával. Pietsch Lajos Tüzek és vízágyúk Összecsapások Berlinben Bonnból jelenti az MTI. A hagyományoknak megfelelő­en Berlinben szélsőbaloldali fiatalok idén május­ elsején is összecsaptak a rendőrséggel. Több mint hetven rendőr megsebesült, 36 személyt őri­zetbe vettek. Kelet-Berlin Prenzlauer Berg nevű mun­­káskerü­letében mintegy két­ezer fiatal tüzeket gyújtott, amelyeket a hatszáz rendőr megpróbált eloltani. A fiata­lok kövekkel és palackokkal dobálták a rendfenntartó erő­ket, akik az elmúlt évek ha­sonló összecsapásaiból okul­va már eleve nagy létszámban vonultak a helyszínre. Nincs esély a boszniai tűzszünet meghosszabbítására Horvát offenzíva a krajinai szerbek ellen (Folytatás az 1. oldalról) ENSZ forrásból származó hírek szerint a krajinai szerbek a világszervezet 110 emberét foglyul ejtették. Radovan Ka­­radzsics boszniai szerb vezető bejelentette, hogy a boszniai és a krajinai szerbek együttes katonai offenzívát indítanak a horvát támadások leállítására. Karadzsics szerint a horvát támadás felgyorsítja a krajinai és a boszniai szerb államala­kulat egyesülésének folyama­tát. Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter a krajinai szer­­bek elleni harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólí­totta fel Horvátországot. Fran­­jo Tudjman elnöknek címzett felhívásában Kinkel nyugtala­nítónak nevezte a horvátok el­járását. A harcok leállításáról folytatott horvát-szerb tárgya­lások egyébként hétfő este fél­beszakadtak A szerb katonai parancsnok­ság ugyanakkor arról számolt be, hogy a muzulmán erők szá­mos fronton támadták a szerb ál­lásokat A harcokkal egy időben Akasi Jaszusi ENSZ-különmeg­­bízott hasztalanul próbálta rá­venni a szarajevói vezetőket a hétfőn délután lejárt eredetileg négy hónapig szóló tűzszüneti egyezmény meghosszabbításá­ra. A boszniai muzulmán veze­tőkkel folytatott tárgyalások után nyilatkozó japán diplomata elmondta: a muzulmán vezetők csak arra voltak hajlandóak, hogy ígéretet tegyenek a támadó hadműveletek leállítására. Aka­si eredménytelen tárgyalásokat folytatott Karadzsics boszniai szerb vezetővel is.­ (p. 1.) Nőttek Chirac győzelmi esélyei Le Pen nem áll ki egyik jelölt mellett sem (Tudósítónktól) PÁRIZS - A francia szélső­jobb vezére, Jean-Marie Le Pen hétfőn pártja párizsi nagygyűlé­sén bejelentette, hogy a két ver­senyben maradt jelölt közül egyi­ket sem támogatja a vasárnapi el­nökválasztáson. Ez az állásfogla­lás Jacques Chirac elnökké vá­lasztásának esélyeit növeli. Nem a munka ünnepéről, hanem Jeanne d' Arc napjáról emlékeztek meg május elsején hagyományos menetükkel és nagygyűlésükkel a francia N­emzeti Front hívei. A felvo­nulás ideje alatt, eddig még tisztázatlan körülmények kö­zött négy skinhead az egyik hídról a Szajnába lökött egy arab fiatalembert, aki életét vesztette. A rendőrség a négy gyanúsítottat letartóztatta, Le Pen pedig elhatárolta magát a gyilkosságtól. Az idei, tízezer­nél több résztvevőt vonzó Nemzeti Front-rendezvény azért volt különleges jelentősé­gű, mert az elnökválasztás első fordulójában 15 százalékot ka­pott pártvezér, Jean-Marie Le Pen csakúgy, mint hét évvel ezelőtt, ezen a rendezvényen jelentette be, hogy a május he­tedikei második menetbe beke­rült két jelölt közül mely­iket tá­mogatja. A szélsőjobboldal ve­zetőjének felhívását a vasárna­pi végső voksolás előtt azért övezte rendkívüli várakozás, mert ha a Nemzeti Front 4,5 milliós szavazótábora az egyik jelölt mögé áll, eldöntheti a vá­lasztás végeredményét. Le Pen azonban nem akart nyílt „ki­rálycsináló” lenni: a párizsi Opera előtti téren elmondott beszédében kijelentette, „egyik szociáldemokrata jelöltet sem támogatja”, s szabad, kezet ad szavazóinak arra,­ hogy „meggyőződésük és felelőssé­gük teljes tudatában” döntse­nek a két maradék jelölt között. Le Pen 1988-ban „egy sza­vazatot sem Mitterrand-nak” jelszóval végül is ,jobb híján” Chirac mellett foglalt állást, Párizs polgármestere e nem kért segítség ellenére is vesz­tett a hét évvel ezelőtti elnök­­választásokon. A Nemzeti Front elnöke most még ennyi szívességet sem volt hajlandó tenni a jobbközép versenyben maradt jelöltjének, ám aligha képzelhető el, hogy a szélső­­jobboldali szavazótábor több­sége a szocialista Jospinre sza­vazna. Le Pen „tartózkodása” így végül is bebiztosíthatja Chirac győzelmét a jobb és bal­oldal százalékaránya ugyanis a Le Pen tábor nékül 45-40. A második forduló előtt utoljára közzétett közvélemény-kutatá­sok szintén Chirac 55-45 szá­zalékos győzelmét jósolják Jospin felett. Párizs polgármestere azt követően sem kezdte el körül­udvarolni a szélsőjobb szava­zótáborát, hogy az első fordu­lóban csak a második helyet szerezte meg. A következetes politika most kifizetődhet, hi­szen a Le Pen tábor tartózkodá­sa esetén is biztosnak tűnik Chirac győzelme, s nem kellett kompromittáló alkut kötnie a kevéssé szalonképes eszméket valló Nemzeti Fronttal. Az újra egymásra talált mérsékelt jobb­közép erőtől duzzadó, negyven­ezer fős szombati nagygyűlé­sén - amelyen sor került Chirac és pártbéli vetélytársa, Edouard Balladur kézfogására - a pári­zsi polgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy Lionel Jospin az utóbbi tizennégy esz­tendő csődöt mondott politiká­jának a képviselője. Pósa Tibor KÜLFÖLD UKRAJNA nem rendelkezik megfelelő létesítményekkel ahhoz, hogy zavartalanul lebonyolíthassa Bill Clinton amerikai elnök kijevi látogatását. Gennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy az ország nincs felkészülve ilyen nagyszabású esemény megrendezésére. Az amerikai elnök a május 11-én, a Győzelem Napja alkalmából Moszkvában tartandó megbeszélései után tervezi kijevi útját PÁNCÉLOZOTT gépkocsival kellett kimenteni Nelson Man­delát egy stadionból, miután lö­vések dördültek el a május else­jei tömeggyűlés alatt. A dél-afri­kai elnök sértetlenül jutott el he­likopteréhez. Az ismeretlen tet­tesek mintegy harminc lövést adtak le a stadionban. A HAITI köztársasági elnök hivatalosan bejelentette, hogy­­feloszlatta országa hadseregét. Az államfő ezt az Oscar Ariel Sanchez volt Costa Rica-i elnökkel folytatott megbeszélése során mondotta. HELMUT KOHL német kancellár július 6-8. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. A német politikusnak Józef Oleksy lengyel kormányfő juttatta el a meghívót AZ S. M. INVEST csoport meghívására George Bush volt amerikai elnök a hét végén Bukarestbe látogatott. A csoport közleménye szerint céljuk a Romániáról külföldön alkotott kép „dinamizálása” volt Ion Iliescu román államfő szombaton fogadta George Busht és feleségét. LETARTÓZTATTÁK a venezuelai fegyveres erők főügyészét és a katonai ügyészség két másik, magas rangú beosztottját.

Next