Magyar Nemzet, 1995. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
Tisztújítás a Köztársaság Pártnál Ismét Palotás János az elnök Úgy kell tevékenykednünk, hogy a következő választás semmiképpen se legyen kudarc a Köztársaság Párt számára - jelentette ki Palotás János pártelnök a szervezet szombati, budapesti küldöttközgyűlésén. A pártelnök úgy vélte, hogy azért nem tudtak bejutni a parlamentbe, mert az 1994-es választáson még az 1990-esnél is erősebb indulatok vezérelték a választókat. A küldöttgyűlés ismét Palotás Jánost választotta a Köztársaság Párt elnökévé. Az ügyvezető alelnök Magyar György, a párt decemberi főpolgármester-jelöltje lett, alelnökké Veér Andrást, Bárándy Pétert és Frenkl Róbertet választották - adta hírül az MTI. A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón Palotás János elmondta: levonták a következtetést, hogy a pártnak jó értelemben véve populistábbnak kell tennie, közérthetőbb hangon kell a társadalom felé fordulnia. Példaként hozta fel, hogy az MSZP szakértelmet ígérő választási jelszava menynyivel sikeresebb volt, mint a Köztársaság Párt részletesen kidolgozott, háromszáz oldalas szakmai programja. 4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások KEDD, 1995. május 2. A párt új neve: Fidesz-Magyar Polgári Párt Program a kormányváltásra (Folytatás az 1. oldalról) Miután a kongresszus Orbán Viktort újraválasztotta, a pártelnök nem gyorsan elérhető, illékony népszerűséget, hanem lassú, szerves pártépítést ígért A kétnapos kongresszus feladata volt, hogy elfogadja a párt testületeinek - az országos választmány, az elnökség, a frakció, a mandátum, a számvizsgáló és az etikai bizottság - beszámolóját Az írásban kiosztott dokumentumok között a számvizsgáló bizottság többek közön megállapította, hogy a hitelfelvételről szóló döntések szabályozatlanok, ellenőrizhetetlenek voltak. A testületi beszámolókat a kongresszus hozzászólás, kritikai észrevétel és fenntartás nélkül fogadta el a zárt ülésen. Szintén zárt ajtók mögött a küldöttek elfogadták Wachster Tamás azon alapszabály-módosító indítványát, hogy a párt gazdálkodásáról - az alelnökön és az ügyvezető elnökön keresztül - az elnökség tagjai információkhoz tudjanak jutni. Három szavazat hiányában azonban nem támogatták azt az elnöki hatáskört szűkítő javaslatot, amely szerint a gazdasági döntésekhez ügyvezető alelnöki ellenjegyzés is szükséges legyen. A Fidesz politikai programnyilatkozatainak vitájában Trombitás Zoltán éles hangú felszólalásában árulónak nevezte az SZDSZ-t, s úgy vélte, az MDF-KDNP-FKGP-MIÉP nemzeti szövetség helyett a mérsékelt jobbközép, az MDF, a KDNP, a Fidesz és az SZDSZ egyes kiábrándult politikusainak összefogására van szükség, mely szövetség keretei között a Fidesznek vezető szerepre kell törekednie. Vágányi Csaba ezek után úgy vélte, hogy az SZDSZ kiszorításában való részvétel semmiféle pozitív eredményt nem hozhat a Fidesz számára. Deutsch Tamás szintén bírálta Trombitás Zoltán felszólalását: szerinte gyűlöletet szítani sem az SZDSZ-szel, sem az MSZP- vel szemben nem szabad. Kövér László szerint a leendő polgári szövetségben a Fidesz nem törekedhet vezető szerepre. . A tanácskozáson éles vitát váltott ki Wachster Tamásnak a politikai nyilatkozathoz benyújtott módosító indítványa, amelyben azt javasolta: a tervezetthez képest határozottabban érzékeltessék az Antall- és Boross-kormány felelősségét az elmúlt négy évvel kapcsolatban. Az általa javasoltakat a küldöttgyűlés végül leszavazta, mint ahogy azt is, hogy a taxisblokáddal kapcsolatos, SZDSZ-MSZP „együttműködésről” szóló mondat kikerüljön a nyilatkozatból. A dokumentumot végül 192 igen, két nem és hét tartózkodás mellett fogadták el. Szintén szombat este került sor a névváltoztatásra: a küldöttek 180 igen szavazat, 40 nem ellenében, tartózkodás nélkül úgy döntöttek, hogy a párt neve ezentúl Fidesz-Magyar Polgári Párt legyen. A tisztújító kongresszus második napján a küldöttek alelnöknek választották Áder Jánost, Deutsch Tamást, Illés Zoltánt, Kövér Lászlót, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltán (ő kapta a legtöbb szavazatot), Szájer Józsefet és Varga Mihályt. Az elnökség póttagjai: Fried Miklós és Kása Lajos. Wachster Tamás nem vállalta az alelnöki jelölést, mert mint mondta: az elfogadott dokumentum 95 százalékával egyet ért, de a fennmaradó öttel nem. Szerinte a polgári szövetség nem érdeke a pártnak. Wachster Tamás végül a számvizsgáló bizottságba sem került be. A kongresszust lezáró sajótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: az elfogadott programnyilatkozat lezárja azt a vitát, hogy változott-e a párt az elmúlt években. Úgy vélte, ez a dokumentum a kormányváltás politikai programnyilatkozata. A pártépítést azzal szeretnék kezdeni, hogy az elfogadott dokumentumot minél szélesebb körben megismertetik. Olyan stabil szavazóbázist szeretnének kialakítani, akik támogatása nem függ attól, hogy a párt a ’98-as választásokon jól szerepel-e vagy sem. Orbán szerint szellemi mozgalom bontakozott id Magyarországon, s a polgári Magyarországot akaró értelmiség intellektuális ereje már nagyobb, mint a kormánypárti eszméket vallóké. Kérdés, hogy ebből hogyan lehet politikai tőkét kovácsolni. (sümegi) Az újraválasztott elnökség fő célja a stabil szavazóbázis kiépítése MTI-fotó : Götze Krisztina Orbán Viktor: A pártnak többé nem kell idomulnia Orbán Viktor, a párt frissen megválasztott régi-új elnöke a tanácskozást követően nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. - Sokak szerint „unalmas" kongresszust tudhat maga mögött a Fidesz. Valóban a párton belüli megbékélés lehet ennek az oka? - Mindez több dolgot is jelent Először is a kongresszus előkészítése mindenképpen jónak mondható volt A megyei küldöttgyűlések hosszú heteken keresztül vitáztak a legfontosabb politikai kérdésekről szóló írásos anyagokról. A másik magyarázat az, hogy az országban mindenki érzi, hogy nagyon nagy baj van, részben a gazdasági helyzet miatt, részben azért, mert a kormány nem ura a helyzetnek. A Fidesz tagjai ezt különösképpen érzik, s azt is látják, hogy ha a párton belüli összefogás helyett rivalizálás alakul ki, akkor nem tudunk megfelelni a velünk szemben támasztott igényeknek, hiszen mi vagyunk a legnagyobb bajban, mert az összes megoldási kísérlet a mi generációnk nyakába akarja rakni a terheket - Melyek voltak azok a vitapontok, ahol ön szerint más irányt vehetett volna a kongresszus menete? -Vita volt például arról, hogy a szövetségi politika kérdései bekerüljenek-e a programnyilatkozatba, vagy csak elveket fogalmazzunk meg, amelyek megteremtik az együttműködés lehetőségét. A kongresszus végül az utóbbi mellett döntött. Voltak olyan indítványok, amelynek következményeképpen bezárult volna az együttműködés lehetősége az MDF-fel és a KDNP-vel. Fontos, hogy ezek elenyésző támogatást kaptak. A névkiegészítés is meghatározó. Ha komoly pártépítésbe akarunk kezdeni, akkor megfelelő kiindulópontot kell teremteni az idősebb generáció számára, akik kifejezetten életkori okokból eddig képtelenek voltak a csatlakozásra. Ezt a pszichológiai gátat át kellett törni. -A névkiegészítés kérdése nem volt már „lejátszva" a megyei gyűlések után? -Ez nem így van, nagyon kiegyensúlyozott volt a helyzet: a fiatalok tekintélyes része úgy érezte, hogy ezáltal arra nyik lehetőség, hogy részben másoké tegyen a párt, és ne az övék. A legfiatalabbak szólaltak fel egyébként a legvehemensebben a névkiegészítés ellen; úgy érezték, ők értik a Fideszt, s nincs szükségük arra, hogy a párt szellemi irányvonalát megjelölő névkiegészítésre kerüljön sor. - A programnyilatkozat „társkereső apróhirdetésként" is felfogható? - A Fidesz részéről ez kétségtelenül ajánlat - elsősorban a választópolgároknak. Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Magyarország, itt van egy generáció politikailag szervezett pártja, amely az általa megfogalmazott eszmék irányába szeretné az ország sorsát befolyásolni, kérjük, segítsenek bennünket, hogy segíthessünk az országon. Másfelől a nyilatkozat megszületésével lezárul annak az esélye, hogy az együttműködésben a Fidesz idomuljon, megfogalmaztuk alapvető értékeinket, erről a platformról lehet kiindulni.A kongresszusi nyilatkozatba végül is bekerült egy mondat, amely az MDF felelősségét hangsúlyozza. Az MDF felelősségére vonatkozó kitételt eddig is tartalmazott a dokumentum, de kifejezetten arra volt igény, hogy - bár a körülmények nagyon meghatározóak abból a szempontból, hogy milyen sikerrel vagy sikertelenséggel végződött az MDF kormányzása - olyan mondat is kerüljön bele, amely nyilvánvalóvá teszi azt a tényt, hogy az MDF rossz gazdasági döntéseket is hozott. Én ezzel egyet is értettem. S. N. Az MSZP-nek együtt kell működnie a szakszervezetekkel — véli a Baloldali Tömörülés A nemzetközi nagytőke a magyar parazita burzsoázián keresztül akarja kizsákmányolni az országot - jelentette ki S. Horváth Jenő politológus, az MSZP Baloldali Tömörülés platformjának szombati országos konferenciáján. A felszólaló szerint a szocialista pártnak van zöld, keresztény, liberális, szociáldemokrata és népi irányzata is. A szónok kifejtette: a pártot a kapkodás és a csőlátás jellemzi. S. Horváth szerint megengedhetetlen, hogy a szakszervezetek a jobboldali populizmus vonzáskörébe kerüljenek. Csak idő kérdése, hogy a március 12-i döntés következménye miatt másfél millió szavazó elpártol az MSZP- től, majd nemzetiszocialista irányba tolódik. Ez a magyar fasizmust jelentené - vélekedett a politológus. A párton belüli baloldaliak feladaként jelölte meg országos hálózat létrehozását. A Baloldali Tömörülés a tanácskozáson megújította vezetőségét. Alelnöknek választották Kraus Tamást, Wiener Györgyöt és Filó Pált. A platform elnöke lett Balogh Sándor, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: a Baloldali Tömörülés határozottan elítéli Békesi László kijelentését, mely szerint elhibázott volt a párt és a szakszervezet szorosabb együttműködése. Az elnök leszögezte, platformja hitet tesz a szociális eszme mellett, melyről semmilyen körülmények között nem kívánnak lemondani. (m. t.) Kulturális fesztivál a türelemért A Te is más vagy, te sem vagy más alapgondolat jegyében emelik fel szavukat a mássággal szembeni türelmetlenség, a kisebbségek kirekesztése ellen fiatalok és idősebbek egyaránt Európa harminchat országában. A kirekesztésről fontos elgondolkodnunk, de főként cselekednünk kellene Magyarországon is. A másságról mindannyiunknak vannak személyes élményei, és végső soron mindannyian kisebbségek vagyunk. Minderről Fodor Gábor művelődési miniszter szólt a megértést erősítő, az Európa Tanács által kezdeményezett nemzetközi rendezvénysorozat szombati budapesti megnyitóján - tudósít az MTI. A kultuszminiszter kifejtette: mindenki átélte már azt, hogy valamiért a többség más, mint ő, és emiatt idegennek érezte magát. Az idegenség érzése önismeretre kényszerít minden egyes polgárt éppúgy, mint a demokráciákat. Folytatódik a kaposvári médiaháború A somogyi megyeszékhely televízió-szerkesztőségének huszonegy munkatársa a város polgármesteréhez eljuttatott beadványában a Kapos Televízió főszerkesztőjének és gyártásvezetőjének menesztését javasolta, mondván: vezetői stílusuk és médiasugárzási idejének csökkentésére vonatkozó elgondolásuk a műsorkészítők nemtetszését váltotta ki. A napokban a Helyi Televíziók Országos Egyesületének vezetői keltek Varga István főszerkesztő és Keresnyei János gyártásvezető védelmére, és amint azt sajtótájékoztatójukon elmondták: alaptalan a vád a szerkesztőség vezetői ellen, hiszen nekik köszönhető, hogy Kaposvárott az ország egyik legkorszerűbb stúdiója készülhetett el. (g- j-•) Fővárosi létszámleépítés a Városházán Félévkor készül el a lista Politikai, és nem szakmai tartalmú megnyilatkozások hangoztak el a városvezetés részéről a Főpolgármesteri Hivatalban tervezett létszámleépítést illetően, ami érthető, hiszen a kormány és a fővárosi vezetésének összetétele ugyanolyan — nyilatkozta lapunknak Árva János, a Főpolgármesteri Hivatal és Intézmények Szakszervezetének ügyvivője. Kijelentette: a városvezetésnek szakmai oldalról nincs elképzelése az elbocsátásokat illetően. Árva szerint a hivatal átvilágítását csak a feladatok felől lehet megközelíteni. A hivatal struktúrájának korszerűsítésével az illetékes szakszervezet egyetért, mert tisztában van vele: vannak olyan ügyosztályok, ahol a leépítés megfontolandó, de hangsúlyozzák, olyan ügyosztályok is akadnak, mint például az adóügyosztály, ahol a leterheltség miatt még több alkalmazottra lenne szükség. Bizonyára a városházán is van fölösleges munkahely, de létszámleépítés során a 15 százalékos arány nem lehet domináns szempont - hangoztatta Árva János. Szerinte az első lépés során meg kell vizsgálni, hány üres státus van, kik azok, aki ebben az esztendőben érik el a nyugdíjkorhatárt, illetve meg kell állapítani, hány határozott időre kötött szerződéses dolgozik a városházán. Ezt követően szabad csak megnézni - a feladatok figyelembevételével -, csökkenthető-e a dolgozói létszám vagy sem. Árva kijelentette: nem szabadna, hogy a létszámleépítésről szóló döntés megelőzze a Bokros-csomagot, hiszen nem lehet tudni, milyen hatás tesz a megszorító intézkedéseknek. A szakszervezet szerint a félév végére már összeállhat az elbocsátandók listája, de a leépítés áthúzódhat a jövő évre. Leszögezte: a bérekkel lehet játszani, de az emberekkel nem, ezt a városvezetésnek tudomásul kell vennie. (f. r. 1.) Este áthallik a magyar szó... Duna menti összefogás (Munkatársunktól) Újjáalakult a Dunamenti Települések Szövetsége. A hét végén Komáromban a helyi polgármester, Krajczár Gyula elnökletével közösen elhatározták az érintett polgármesterek, hogy intézményesen is felveszik a kapcsolatot a magyarlakta szlovák településekkel. A gondolatot a víz világnapján Tatán Szabó Olga, a szlovákiai Pat község polgármestere vetette fel. Jó dolog az Európára kiterjedő testvérvárosi kapcsolat, de legalább ennyire fontos, legyen egy fórum, ahol a határfolyóval kettéválasztott, egy anyanyelvű községek sajátos gondjaikat együtt oldhatják meg. Abban állapodtak meg a fórum résztvevői, hogy a következő találkozást június másodikára, Ács községbe szervezik, ahová meghívják a Duna túlsó partjáról a polgármestereket. Konkrét tervet készítenek a fórumra, és javaslatokat kérnek a vendégektől. Az eddigi információk szerint odaát is a révjáratot tartják a legfontosabbnak. Azzal is tisztában vannak mindkét oldalon, hogy csak együtt teremthetik meg rá a lehetőséget. Természetesen az állandó kontaktus eddig is létezett kimondva, kimondatlanul, hiszen a Duna-parti községek némelyikét a történetem szelte ketté. Ugyanúgy, ahogy Komáromban, a múltból hozott és frissen teremtett rokoni szálak, a hasonló sors fonja szorosra a kapcsolatot. Lábatlanon és a szemközti Karván vagy Neszmélyen és Dunavacson, Dunaradványban azonos időben gyújtanak tábortüzet a helybéliek. Az esti csendben a magyar szó, a Himnusz áthallitea folyón. Kerületi küldöttek „üres jogokkal ” Menekülés a nyilvánosság elől? A fővárosi közgyűlésben tanácskozási joggal részt vevő kerületi küldöttek gyakorlatilag nem kaptak értékelhető jogokat a budapesti képviselő-testülettől a szervezeti és működési szabályzat legutóbbi módosítása eredményeképpen. Juharos Róbert a kerületi küldöttek álláspontját ismertetve lapunknak elmondta: a fővárosi vezetés ezzel kifejezésre juttatta, hogy nem kíván intézményes, a nyilvánosság által kontrollálható kapcsolatot fenntartani a kerületi önkormányzatokkal Mint ismeretes, a kerületi önkormányzatok az előző választási cikusban is delegálhattak egy-egy tagot a fővárosi közgyűlésbe, mégpedig teljes körű képviselői jogosítványokat biztosító mandátummal. A parlament által ősszel módosított önkormányzati törvény viszont már úgy rendelkezik, hogy a kerületi küldöttek csak tanácskozási joggal lehetnek jelen a közgyűlésben, és e státus tartalommal való megtöltését a fővárosi képviselőtestület hatáskörébe utalja. Mivel mind az MSZP, mind az SZDSZ választási programjában szerepelt a kerületekkel való harmonikus együttműködés ígérete, a kerületek joggal remélhették, hogy küldötteik viszonylag erős jogosítványokat kapnak - mondta lapunknak Juharos Róbert, a VII. kerület fideszes képviselője, aki az előző és a mostani ciklusban is a Józsefváros küldötte. Rámutatott: a csalódást okozó közgyűlési döntés szerint a küldötteket nem illeti meg az interpellálás és a kérdésfeltevés joga, és határozattervezeteket, módosító indítványokat is csak (legalább) 12 kerületi küldött együtt terjeszthet elő. Ilyen széles körű egyeztetés előírása Juharos Róbert szerint csaknem tehetetlenné teszi a javaslatok előterjesztését, különös tekintettel arra, hogy a kerületi küldöttek számára minimális infrastrukturális feltételeket - például egy helyiséget, ahová leülhetnének - sem biztosított a főváros. A választási ígéretek között szereplő kerületi kollégium összehívására a főváros vezetése nem tett kísérletet - tette hozzá. Juharos Róbert feltételezése szerint a főváros vezetésének szándéka mindezzel az, hogy a főváros és a kerületek kapcsolatát teljesen az informális szférában tartsa, azokat a színfalak mögötti egyeztetések szintjére süllyessze, s ezzel elérje, hogy az esetleges konfliktusok ne kerüljenek a nyilvánosság elé. A kerületi politikus szerint ezt közvetetten bizonyítja az az interjú is, amit Demszky Gábor adott a Magyar Nemzetnek; szerinte ebből is kitűnt, hogy a főpolgármester a konfliktusmentes, olajozott szavazógépezetben látja az önkormányzati működés - vagy inkább saját népszerűsége - zálogát. Juharos Róbert úgy véli, ez elhibázott politika, hiszen az önkormányzati intézmények működőképességét is fenyegető megszorító intézkedésekkel szemben egységesen kellene fellépniük az érintetteknek. Mint kifejtette, érthetetlen, hogy a főváros miért nyit újabb frontot ebben a válságos időszakban. Felvetésünkre válaszolva még hozzátette: ha a fővárost vezető pártoknak a kerületi hatáskörök csorbítása és a budapesti közigazgatás további központosítása lenne a célja, akkor ezt megfelelő törvénymódosítással elérhetnék, az viszont elfogadhatatlan, hogy az érvényes szabályok szerint működő, legitim kerületi önkormányzatok törvényes lehetőségeit próbálják szűkíteni esetünkben a kerületi küldöttek jogállásának „kiürítésével”. (bethy)