Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. június 1 Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Hazánk folyamatosan egyeztet a­­­ATO-val Boszniáról Kozirjev véglegesítette az orosz békepartnerséget* (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz békepartnerség életbelépése egyaránt derűlátás­ra késztette a NATO tisztségvi­selőit, illetve az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) 38 teljes jogú és hat megfigyelő tagjának szerdán Noordwijkban ülésező külügy­minisztereit is. A kelet-közép­­európai partnerországok Moszk­va lépését követően úgy érzik, komoly akadály hárult el a NA­­TO-ba vezető útjukból - mon­dották nevük mellőzését kérő szövetségi források. Kovács László magyar külügyminiszter sajtótájékoztatóján szintén üdvö­zölte Kozirjev bejelentését, s ki­emelte: Oroszország nem tudná megakadályozni a NATO bőví­tését, de sem a szövetségnek, sem az új tagoknak nem lenne jó, ha ez Moszkva ellenállása köze­pette menne végbe. Egyes szak­értők egyébként nem tartják ki­zártnak azt a lehetőséget, misze­rint Moszkva azt követően szán­ta rá magát a békepartnerség életbeléptetésére, hogy Brüsszel esetleg megígérte, az orosz el­­nökválaszatások előtt nem kez­dődnek meg a felvételi tárgyalá­sok. Kovács László ugyanakkor átláthatónak nevezte a szövetség bővítésének folyamatát, NATO- források pedig megerősítették, hogy Brüsszel továbbra is tár­gyal majd Moszkvával a kiszéle­sítésről, ám ezen megbeszélések tárgya nem a tagfelvételek „jó­váhagyása” lesz. A NACO-ülés részvevői körében nagy érdeklődést kel­tett Kozirjev sürgetése, misze­rint a NATO-nak a katonai he­lyett a politikai arculatát kell erősítenie. Az orosz külügymi­niszter szerint amennyiben a szövetség katonai jellegű, szükség volna tisztázni, kit te­kint valójában­­ ellenfélnek. Mintegy válaszolva ezekre a felvetésekre, Willy Claes hangsúlyozta: a NATO mindig is politikai szövetség volt, amely ma senkit sem tekint el­lenfélnek és Európa biztonsá­gát az együttműködésre építve szeretné megvalósítani. Nem irányul senki ellen az új tagok esetleges felvétele sem - mon­dotta a NATO-főtitkár -, ennek célja csakis az európai stabili­tás erősítése, nem mások elszi­getelése. Szövetségi tisztségvi­selők megjegyezték, hogy Moszkva és Brüsszel egyelőre nem tisztázta a párbeszéd kere­teit, erről további tárgyalásokat folytatnak, s így az elképzelé­sek ez év decemberéig konkrét formát ölthetnek. Ugyancsak decemberre ígérte Willy Claes Kovács Lászlóval folytatott megbeszé­lésein a bővítés mikéntjére és miértjére választ adó tanul­mány véglegesítését A főtitkár szerint a dokumentum terveze­te legkésőbb kora­­ősszel elké­szül, s ezt több-, illetve szükség esetén kétoldalú megbeszélése­ken egyeztetik a jelentkezők­kel. Kovács kifejtette, hogy e dokumentum véglegesítésével lezárul majd a kiszélesítési fo­lyamat első része, ezután a „ki” és „mikor” kérdésekre keresik a választ. Megerősítve, hogy ha­zánk párhuzamosan készül fel az EU-, illetve a NATO-tagság­­ra, kifejtette: a partnerek által ambiciózusnak, de nem a való­ságtól elrugaszkodottnak ítélt elképzelések szerint Budapest 2000-re lehet az euroatlanti rendszer teljes jogú tagja. Ko­vács, aki a NACC ülésén vita­indító előadást tartott a terve­zett európai biztonsági rend­szerről az EBESZ soros elnöke­ként, megbeszélést folytatott balti, illetve azeri és örmény kollegáival is. A külügyminisz­ter a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette, hogy a Boszniában kialakult helyzet miatt hazánk és a NATO között folyamatos az egyeztetés, az információ­­csere. Kelet-közép-európai kol­legáival együtt Kovács László szerdán este megbeszélést foly­tatott Warren Christopher ame­rikai külügyminiszterrel is. Az új európai biztonsági rendszer és a NATO bővítéséről készült tanulmány mellett az NACC- miniszterek kiemelten foglal­koztak a békepartnerségi prog­ram előrehaladásával. Nagy Iván Zsolt Kovács László magyar külügyminiszter a NACC-ülés nyújtotta le­hetőséget kihasználva eszmecserét folytatott román kollegájával, Teo­dor Melescanuval. Miként a budapesti diplomácia irányítója magyar újságíróknak elmondotta, a két ország megint közelebb került az alap­­szerződés véglegesítéséhez. Így megvan a remény, hogy a négy, még nyitott kérdésben­­ az anyanyelv használatának részletes megfogalma­zása, a kisebbségek joga politikai pártok alapításához, az ellenőrző­mechanizmusok, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201-es ajánlása szerepeltetésének ügyében - sikerül a két fél számára megnyugtató megoldást találni. Kovács a 1201-es ajánlás strasbourgi megerősítésének fontosságát hangsúlyozva kiemelte, ma már fel sem merül, hogy ez nem kerül be a dokumentumba, az egyeztetés a megfo­galmazások mikéntjéről folyik. A román és a magyar szakértők egyéb­ként június első felében folytatják a tárgyalásokat ezekről a kérdések­ről - tette hozzá a külügyminiszter. .. .......­­____.... . .. . (n. r.zs.) ­ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Pályázati felhívás A PRI-MAN Kft. az Állam­i Vagyonügynökség megbízásából nyilvános , egyfordulós pályázatot hirdet az „FITE-SPECT" Film-, Kép- és Hangtechnikai Gyártó és Szolgáltató Kft.­­ „ állami tulajdonban lévő, a jegyzett tőke 100 %-át kitevő 137 510 eFt névértékű üzletrészének megvásárlására. A társaság jegyzett tőkéje: 137 510 eFt, saját tőkéje (1994. december 31-én, előzetes adat): 145 877 eFt A kiíró vételi ajánlatot fogad el az állami tulajdonú üzletrész 90%-ának (123 760 eFt) megvásárlására. A kiíró lehetővé teszi a társaság munkavállalói részére, hogy az ÁVÜ tulajdonában lévő, 13 750 eFt névértékű, a jegyzett tőke 10 százalékát képviselő üzletrészt a pályázaton kialakult vételáron a Vagyonpolitikai irányelvek szerinti kedvezmény igénybevételével megvásárolják. A pályázónak vételi kötelezettséget kell vállalnia a munkavállalók által meg nem vásárolt üzletrészre a többségi részesedésre megajánlott árfolyamon és feltételekkel, valamint vállalnia kell, hogy a kedvezményes dolgozói tulajdonszerzésre felajánlott üzletrész vonatkozásában lemond elővásárlási jogáról. Az üzletrész értékesítése történhet - készpénzért, illetve E-hitel igénybe vételével. A vételár 20 %-a kárpótlási jegyben, minimum 40 %-a készpénzben fizetendő. A vételár további része készpénzben, vagy E-hitellel egyenlíthető ki. (A kárpótlási jegyet névértéken - azaz a címletérték 174,2 %-án - veszi figyelembe a kiíró.) - Privatizációs lízingre­, - Az előbbi két pontban foglaltak kombinációjára, abban az esetben, ha a privatizációs lízinggel megszerzendő rész legalább 50 % + 1 szavazatot biztosít a lízingbe vevőnek. Az ajánlat benyújtásának alapfeltétele a 1 500 000 Ft bánatpénz befizetésének igazolása, valamint a részletes eljárási rendet és cégismertetőt tartalmazó pályázati kiírás PÁLYÁZATI KIÍRÁS az Állami Vagyonügynökség Ügyfélszolgálati Irodáján (Budapest, Xlll.-Pozsonyi út 56.) történő megvásárlása titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében. A tendercsomag ára: 8000 Ft + áfa. JfS Ib­ Az ajánlatokat 3 példányban magyar nyelven, zárt, feladó nélküli borítékban kell eljuttatni személyesen vagy meghatalmazott útján az Állami Vagyonügynökség (Budapest, Pozsonyi út 56.) 304-es szobájába kizárólag 1995. augusztus 2. (szerdán) 12-14 óra közötti időpontban. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Pályázat - „FITE-SPECI” Kft." A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 90 napig fenntartja. Az ÁVÜ és a kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. További információk beszerezhetőek személyesen és telefonon a pályázattal kapcsolatban a 267-8513 telefonszámon Jancsó Antaltól, a PRI-MAN Kft témafelelősétől (Budapest, VI. ker., Bajcsy Zs. u. 7), a társasággal kapcsolatban a 343-3223 telefonszámon dr. Krajcsy Elemértől, a társaság ügyvezetőjétől (1146 Budapest, Szabó József u. 12.) Három év után Owen felhagy a közvetítéssel Londonból jelenti az MTI. Június végén felhagy eddig meglehetősen sovány eredmé­nyeket hozó közvetítői tevé­kenységével Lord Owen, a ve­terán brit diplomata, aki három­­ évig próbálkozott a nyugat-eu­rópai közösség képviseletében a délszláv térség tűzfészkeinek kioltásával. ♦ David Owen, aki korábban külügyminiszterként is szolgált, Jacques Chirac-kal, a soros EU- elnök francia államfővel közöl­te, hogy nem kívánja a jövőben a nevét adni a megbékélést cél­zó meddő erőfeszítésekhez.­­ Owen, aki a londoni parlament szerdai rendkívüli ülésnapját használta fel döntése bejelenté­sére, a felsőházban kijelentette: a boszniai szerbség minden bi­zonnyal félreismerte a brit né­pet, ha azt gondolja, hogy Nagy-Britanniát, „amely meg­harcolta a maga véres háborúját az északír terroristákkal, most néhány túsz fogva tartásával térdre lehet kényszeríteni". Owen már vasárnap, a Sky News hírtelevízió politikai ma­gazinműsorának úgy nyilatko­zott: „az ember elgondolkodik, hogy érdemes-e ezt csinálni, amikor minden érdekelt részéről csak támadásoknak van kitéve". Visegrádi védelmi miniszterek Konzultatív együttműködés A visegrádi országok szá­mára a békepartnerségi program történelmi lehetőség a teljes jo­gú AMTO-tagság elérésére - áll többek között abban a nyilatko­zatban, amelyet Vilem Holan cseh, Zbigniew Okonski len­gyel, Jan Sítek szlovák, valamint Keleti György magyar védelmi miniszter adott ki kétnapos talál­kozójukról. A négy miniszter Budapesten az európai bizton­ság­ helyzetét, az Észak-atlanti Közgyűlés tanácskozását tekin­tette át, s kifejezték országaik el­kötelezettségét a csatlakozásra az euroatlanti szervezetekhez. Egyben felszólítottak a boszniai harci cselekmények beszünteté­sére, a túszok haladéktalan sza­badon bocsátására. Keleti György elmondta, úgy véli, a NATO értékelni fog­ja a négy ország konzultatív együttműködését, amely nem irányul más országok kirekesz­tésére. Arról is beszámolt, hogy hamarosan valamennyi kollegá­jával kétoldalú tanácskozást kezd. S a szeptembertől Buda­pesten megnyíló nyelvoktatási központba várják a szlovák, len­gyel és cseh katonákat, is Jiri Pospisil cseh védelmi miniszterhelyettes szerint szá­mukra mindegy, hogy az érintett országok külön vagy együtt, s milyen sorrendben csatlakoznak a NATO-hoz. Hangsúlyozta: a magyar felvétel Csehország biz­tonságát is erősíti. V. Z. A kéksisakosok átcsoportosítására Clinton kész csapatokat küldeni a Balkánra . (Folytatás az 1. oldalról) A cél Karadzsicsnak az el­szigetelése. Major brit kor­mányfő londoni nyilatkozata is a boszniai szerbek ellen irányult,a kérdés azonban, hogy a kemény szavakat követik-e tettek. A szövetségesekkel és az ötök csoportjával konzultálva az Egyesült Államok úgy dön­tött, hogy felszereléssel - pán­célozott szállító járművekkel - segíti az ENSZ-erők átcsopor­tosítását, esetleges visszavoná­sát jobban védhető körzetekbe, vagy kivonását. A szerda reg­geli lapok újabb politikai elto­lódásról írtak, hiszen Washing­ton nyitva hagyta a kaput szá­razföldi csapatok bevetése előtt, ugyancsak az átcsoporto­sítás támogatására. Perry vé­delmi miniszter a kedd esti McNeil-Lehrer hírműsorban cáfolta, hogy az amerikai poli­tika módosult volna, hiszen az ENSZ-csapatok mentéséről van szó, s ehhez az Egysült Ál­lamok segítséget ígért. Az amerikai hajlandóság fokozódására utalt azonban, hogy az ABC haditudósítója, Szicíliából jelentkezett, s azt­ mutatta be, miként gyakorla­toznak a tengerészgyalogosok. A jelek arra utaltak, hogy a tú­szok kiszabadítására éppúgy készülhettek, mint korlátozott bevetésre a kéksisakosok vé­delmében. A térségben egyéb­ként már tizenkétezres az ame­rikai katonai jelenlét, a Roose­velt anyahajó vezetésével jelen­tős légi és szárazföldi erőt dob­hatnának partra, s egy atom­meghajtású tengeralattjáró is az adriai partokat figyeli; szerepe a felderítésben legalább olyan fontos lehet, mint egy esetleges támadás végrehajtásában. Clinton hosszú napok hall­gatása után szerdán szólalt meg először Bosznia­ ügyében. Co­lorado Springsben, a légierő akadémiájának végzős hallgatói előtt mondott beszédet, amely­nek egyik bekezdése a Balkánt érintette. Az elnök lényegében megerősítette, hogy ha a szövet­ségesek kérik, kész megfontolni a kongresszussal egyeztetve szárazföldi csapatok küldését Boszniába, átmeneti időre, a kéksisakosok átcsoportosításá­ra, megerősítésére. De hangoz­tatta, hogy ilyen kérés még nem érkezett. Megjegyezte, a válság kezdete óta az Egyesült Álla­mok Bosznia soknemzetiségű államként való megőrzését szorgalmazta, a történelem leg­hosszabb légihídját támogatta, s igyekezett enyhíteni az emberi szenvedést. Két héttel ezelőtt azonban a szerbek újra lőni kezdték Szarajevót, erre volt a két bombatámadás. A túszok ej­tésére, s a folyamatos szerb had­műveletekre a szövetségesek összehangolt választ adnak, mondta az elnök. Clinton hang­súlyozta, hogy a NATO-tagok­­kal szemben, amelyek csapato­kat állomásoztatnak a térség­ben, kötelezettségei vannak az Egyesült Államoknak, segíteni kell őket a visszavonulásban, s ha kell, szárazföldi erőkkel az átszervezésben is. Ám úgy fo­galmazott, továbbra sem kíván csatlakozni a békefenntartó misszióhoz, amelyet meg kell erősíteni, s kijelentette, „helye­sen tettük, amit eddig tettünk, s amit nem tettünk”. Dole, a szenátus többségi vezére és Helms, a külügyi bi­zottság elnöke jelezte, egyetért Clinton elnökkel a csapatok be­vetésében, ha a cél az ENSZ- erők kivonása. Dole egyébként a boszniai fegyverembargó felol­dásának a híve. Lugar szenátor, aki Dole-hoz hasonlóan a repub­likánusok elnökjelöltje szeretne lenni, azt mondta, hogy az elnök szerezze meg a kongresszus hozzájárulását, ha katonákat akar partra tenni, s ki kell fejte­nie az amerikaiak előtt, miért van erre szükség, miután mind a Bush, mind a Clinton-kormány hibát hibára halmozott. Blahó Miklós Boszniába érkeztek a brit katonák Jelentős haderő várakozik az Adrián ÚJVIDÉK - A boszniai szerb tüzérség szerdán kora reggel erős ágyútesz alá v­ette Gorazsdét, a kelet-boszniai muzulmán enklávét, közölte Myriam Souchacki szarajevói ENSZ-szóvivő. Gorazsdében mintegy 400, nagyobbrészt an­gol és ukrán kéksisakos állo­másozik. A szóvivő szerint a szerbek ezzel egy időben lőtték a Szarajevó feletti Debelo Brdo magaslatot, s említést tett egy éjjel lezajlott csetepatéról is, amelynek során a bosnyák fő­városban megsebesült egy francia ENSZ-katona. Szerb katonai források dél­előtt cáfolták, hogy támadást hajtottak volna végre Gorazsde ellen, váltig hangoztatják, hogy az efféle híreszteléseknek a szerbellenes hangulat keltése a céljuk. Egyszersmind a kor­mánycsapatokat vádolják, hogy az igmani és a bjelesicai védett övezetből az éjszaka folyamán heves támadást indítottak, s harcba bocsátkoztak a szerbek­kel az Ozren hegységben is. Boszniába közben­ megérke­­zett 165 angol tüzér, nagykali­­berű ágyúkkal felszerelve, ez a kéksisakosok erősítéseként ér­kező 19. tüzérségi regiment elő­őrse. London legújabb hírek szerint 6500 katonát küld a vál­ságövezetbe, de még nem tudni pontosan milyen meghatalma­zással. Éppen emiatt Izetbegovic muzulmán elnök meghagyására az előőrsöt Gomji Vakufban fel­tartóztatták. A muzulmán elnök azt állítja, még csak azt sem tud­ják, hogy az angol kontingens az ENSZ kötelékébe tartozik-e majd, vagy közvetlenül Lon­donból kapja a parancsokat. Annak ellenére, hogy a nyugati hatalmaknak egyelőre nincs szándékukban katonai erőt alkalmazni a szerbek által fogva tartott túszok kiszabadí­tására (sőt Jelcin orosz elnök szerint egy efféle katonai vál­lalkozásnak semmi esélye sincs), az Adrián, Bosznia köz­vetlen szomszédságában már komoly haderő sorakozott fel. Ettől függetlenül Chris­topher amerikai külügyminisz­ter is a diplomáciát részesíti előnyben s reméli, hogy Moszk­vának van akkora befolyása a szerbekre, hogy kieszközli a tú­­­­szok szabadon bocsátását. Pá­rizs elégedett az ez ügyben tett diplomáciai lépésekkel, Kinkel német külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy a túsz­ügyben semmi előrehaladás nem mutatkozik. Hosszan tartó tár­gyalásokra kell számítani, állítja. Gyarmati József Magyar és lengyel vélemény A Nyugat nem hagyhatja magára a térséget (Munkatársunktól) A NATO jövőjének alakulá­sa és a szövetség tervezett bőví­tése különösen fontos a kelet- és közép-európai térség számára - hangsúlyozta Jeszenszky Géza, aki szerdán megnyitotta a Ma­gyar Atlanti Tanács és a Lengyel Atlanti Klub háromnapos buda­pesti közös rendezvényét. A tér­ség biztonságának jelenével és jövőjével foglalkozó tanácsko­záson a régió országaiból és né­hány NATO-tagállamból neves politikusok, diplomaták, tudósok és más közéleti személyiségek vesznek részt. Jeszenszky Géza, aki márci­us óta a Magyar Atlanti Tanács elnöke, felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a stabil és demokrati­kus Közép-Európa megszilár­dulása elképzelhetetlen a térség országainak a NATO-ba és az Európai Unióba történő integrá­lódása nélkül. A volt magyar külügyminiszter derűlátóan szólt arról, hogy az elmúlt idő­szakban felerősödtek a NATO bővítésének vitái, s e folyamat­nak keretet biztosító határidő immár kézzelfoghatóbbá vált, de vannak ellenkező hangok is. Jeszenszky annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Nyugat- Európa nem hagyhatja magára a kelet-közép-európai térséget, s nem történhet meg újra az, ami a múltban történt, nevezete­sen, hogy a térséget feláldozzák az Oroszországgal való kapcso­latok oltárán. Ám ez távolról sem jelenti, hogy Moszkva ér­dekeit figyelmen kívül lehetne hagyni - hangsúlyozta. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg beszédében Jan Olszewski volt lengyel mi­niszterelnök. Az egykori kor­mányfő rámutatott, hogy Oroszország a legerőteljeseb­ben Lengyelország NATO-tag­­ságát ellenzi, de erről a 16 NA­­TO-tagállam vezetőinek kell meghozni a döntést. Varsó mindenképp integrálódni kíván a NATO-ba és az EU-ba, ez létfontosságú a demokratikus átalakulás, a lengyel gazdaság jövője és az ország független­sége és külső biztonsága további biztosításához. (pietsch) KÜLFÖLD AZ ORSZÁGGYŰLÉS Kül­ügyi Bizottsága zárt ülésén meg­hallgatta, és támogatásáról bizto­sította Südy Zoltán jelenlegi bangkoki nagykövetet, aki a to­kiói nagyköveti poszt váromá­nyosa, illetve Nárai Pétert, aki a genfi ENSZ-misszióhoz készül. Vita csak abban a kérdésben ala­kult ki, hogy indokolt volt-e a to­kiói személycsere. A bizottság azonban úgy döntött: erre az­ ügyre később visszatér. SZERGEJ KOVALJOV orosz emberi jogi aktivista kapta a most először odaítélt Nemzetközi Nürnbergi Emberi Jogi Díjat Mint az adományozó Nürnberg városa közölte, azért a tevékeny­ségért kapta a kitüntetést amelyet a hatvanas évek óta folytat az em­beri jogok védelmében. Az in­doklásban kiemelték, hogy az orosz csapatok Csecsenföldön el­követetett jogsértéseinek felderí­tése és dokumentálása miatt is ér­demesnek találták az elismerésre. A SZEMIPALYTINSZKI atomkísérleti telepen Kazah­sztánban hagyományos robbanó­szerkezettel megsemmisítették az 1991-óta a föld alatt tárolt, utolsó szovjet kísérleti atomtöl­tetet. Nem atomrobbantásról volt szó, hanem a töltet robbantás út­ján történő megsemmisítéséről, amely nem okozott kárt a kör­nyezetben és nem jelent veszélyt az emberekre. Nazarbajev elnök hangsúlyozta, hogy a töltet meg­semmisítésével lezárul Kazah­sztánban az atomkorszak. 680 MILLIÓ DOLLÁR segélyt ígértek a fejlett államok Kirgi­­zisztánnak az idei évre és jövőre, ezzel jutalmazva a volt szovjet köztársaság sikeres gazdasági re­formjait. A Világbank megálla­pította, hogy a liberalizációs fo­lyamat nagyrészt végbement az országban, és jól halad a privati­záció. Az inflációt kordában tart­ják, s a kirgiz valuta árfolyama stabil - a legszilárdabb a szovjet utódállamok sorában. A PINOCHET-REZSIM tit­kosrendőrségének egykori veze­tőjére, Manuel Contreras tábor­nokra az Orlando Letelier volt szocialista párti külügyminiszter 1976-ban történt meggyilkolása miatt kiszabott hétévi börtönbün­tetést jóváhagyta a chilei legfelső bíróság. A testület egyúttal jóvá­hagyta a Pedro Espinoza dandár­tábornokra kiszabott hat évi bör­tönbüntetést is. A magas rangú katonatisztet a washingtoni po­kolgépes merénylet kitervelésé­­vel vádolták, amely során életét vesztette a chilei politikus ameri­kai munkatársnője is.

Next