Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
CSÜTÖRTÖK, 1995. június 1 Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Hazánk folyamatosan egyeztet aATO-val Boszniáról Kozirjev véglegesítette az orosz békepartnerséget* (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz békepartnerség életbelépése egyaránt derűlátásra késztette a NATO tisztségviselőit, illetve az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) 38 teljes jogú és hat megfigyelő tagjának szerdán Noordwijkban ülésező külügyminisztereit is. A kelet-középeurópai partnerországok Moszkva lépését követően úgy érzik, komoly akadály hárult el a NATO-ba vezető útjukból - mondották nevük mellőzését kérő szövetségi források. Kovács László magyar külügyminiszter sajtótájékoztatóján szintén üdvözölte Kozirjev bejelentését, s kiemelte: Oroszország nem tudná megakadályozni a NATO bővítését, de sem a szövetségnek, sem az új tagoknak nem lenne jó, ha ez Moszkva ellenállása közepette menne végbe. Egyes szakértők egyébként nem tartják kizártnak azt a lehetőséget, miszerint Moszkva azt követően szánta rá magát a békepartnerség életbeléptetésére, hogy Brüsszel esetleg megígérte, az orosz elnökválaszatások előtt nem kezdődnek meg a felvételi tárgyalások. Kovács László ugyanakkor átláthatónak nevezte a szövetség bővítésének folyamatát, NATO- források pedig megerősítették, hogy Brüsszel továbbra is tárgyal majd Moszkvával a kiszélesítésről, ám ezen megbeszélések tárgya nem a tagfelvételek „jóváhagyása” lesz. A NACO-ülés részvevői körében nagy érdeklődést keltett Kozirjev sürgetése, miszerint a NATO-nak a katonai helyett a politikai arculatát kell erősítenie. Az orosz külügyminiszter szerint amennyiben a szövetség katonai jellegű, szükség volna tisztázni, kit tekint valójában ellenfélnek. Mintegy válaszolva ezekre a felvetésekre, Willy Claes hangsúlyozta: a NATO mindig is politikai szövetség volt, amely ma senkit sem tekint ellenfélnek és Európa biztonságát az együttműködésre építve szeretné megvalósítani. Nem irányul senki ellen az új tagok esetleges felvétele sem - mondotta a NATO-főtitkár -, ennek célja csakis az európai stabilitás erősítése, nem mások elszigetelése. Szövetségi tisztségviselők megjegyezték, hogy Moszkva és Brüsszel egyelőre nem tisztázta a párbeszéd kereteit, erről további tárgyalásokat folytatnak, s így az elképzelések ez év decemberéig konkrét formát ölthetnek. Ugyancsak decemberre ígérte Willy Claes Kovács Lászlóval folytatott megbeszélésein a bővítés mikéntjére és miértjére választ adó tanulmány véglegesítését A főtitkár szerint a dokumentum tervezete legkésőbb koraősszel elkészül, s ezt több-, illetve szükség esetén kétoldalú megbeszéléseken egyeztetik a jelentkezőkkel. Kovács kifejtette, hogy e dokumentum véglegesítésével lezárul majd a kiszélesítési folyamat első része, ezután a „ki” és „mikor” kérdésekre keresik a választ. Megerősítve, hogy hazánk párhuzamosan készül fel az EU-, illetve a NATO-tagságra, kifejtette: a partnerek által ambiciózusnak, de nem a valóságtól elrugaszkodottnak ítélt elképzelések szerint Budapest 2000-re lehet az euroatlanti rendszer teljes jogú tagja. Kovács, aki a NACC ülésén vitaindító előadást tartott a tervezett európai biztonsági rendszerről az EBESZ soros elnökeként, megbeszélést folytatott balti, illetve azeri és örmény kollegáival is. A külügyminiszter a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette, hogy a Boszniában kialakult helyzet miatt hazánk és a NATO között folyamatos az egyeztetés, az információcsere. Kelet-közép-európai kollegáival együtt Kovács László szerdán este megbeszélést folytatott Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel is. Az új európai biztonsági rendszer és a NATO bővítéséről készült tanulmány mellett az NACC- miniszterek kiemelten foglalkoztak a békepartnerségi program előrehaladásával. Nagy Iván Zsolt Kovács László magyar külügyminiszter a NACC-ülés nyújtotta lehetőséget kihasználva eszmecserét folytatott román kollegájával, Teodor Melescanuval. Miként a budapesti diplomácia irányítója magyar újságíróknak elmondotta, a két ország megint közelebb került az alapszerződés véglegesítéséhez. Így megvan a remény, hogy a négy, még nyitott kérdésben az anyanyelv használatának részletes megfogalmazása, a kisebbségek joga politikai pártok alapításához, az ellenőrzőmechanizmusok, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201-es ajánlása szerepeltetésének ügyében - sikerül a két fél számára megnyugtató megoldást találni. Kovács a 1201-es ajánlás strasbourgi megerősítésének fontosságát hangsúlyozva kiemelte, ma már fel sem merül, hogy ez nem kerül be a dokumentumba, az egyeztetés a megfogalmazások mikéntjéről folyik. A román és a magyar szakértők egyébként június első felében folytatják a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről - tette hozzá a külügyminiszter. .. .......____.... . .. . (n. r.zs.) ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Pályázati felhívás A PRI-MAN Kft. az Állami Vagyonügynökség megbízásából nyilvános , egyfordulós pályázatot hirdet az „FITE-SPECT" Film-, Kép- és Hangtechnikai Gyártó és Szolgáltató Kft. „ állami tulajdonban lévő, a jegyzett tőke 100 %-át kitevő 137 510 eFt névértékű üzletrészének megvásárlására. A társaság jegyzett tőkéje: 137 510 eFt, saját tőkéje (1994. december 31-én, előzetes adat): 145 877 eFt A kiíró vételi ajánlatot fogad el az állami tulajdonú üzletrész 90%-ának (123 760 eFt) megvásárlására. A kiíró lehetővé teszi a társaság munkavállalói részére, hogy az ÁVÜ tulajdonában lévő, 13 750 eFt névértékű, a jegyzett tőke 10 százalékát képviselő üzletrészt a pályázaton kialakult vételáron a Vagyonpolitikai irányelvek szerinti kedvezmény igénybevételével megvásárolják. A pályázónak vételi kötelezettséget kell vállalnia a munkavállalók által meg nem vásárolt üzletrészre a többségi részesedésre megajánlott árfolyamon és feltételekkel, valamint vállalnia kell, hogy a kedvezményes dolgozói tulajdonszerzésre felajánlott üzletrész vonatkozásában lemond elővásárlási jogáról. Az üzletrész értékesítése történhet - készpénzért, illetve E-hitel igénybe vételével. A vételár 20 %-a kárpótlási jegyben, minimum 40 %-a készpénzben fizetendő. A vételár további része készpénzben, vagy E-hitellel egyenlíthető ki. (A kárpótlási jegyet névértéken - azaz a címletérték 174,2 %-án - veszi figyelembe a kiíró.) - Privatizációs lízingre, - Az előbbi két pontban foglaltak kombinációjára, abban az esetben, ha a privatizációs lízinggel megszerzendő rész legalább 50 % + 1 szavazatot biztosít a lízingbe vevőnek. Az ajánlat benyújtásának alapfeltétele a 1 500 000 Ft bánatpénz befizetésének igazolása, valamint a részletes eljárási rendet és cégismertetőt tartalmazó pályázati kiírás PÁLYÁZATI KIÍRÁS az Állami Vagyonügynökség Ügyfélszolgálati Irodáján (Budapest, Xlll.-Pozsonyi út 56.) történő megvásárlása titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében. A tendercsomag ára: 8000 Ft + áfa. JfS Ib Az ajánlatokat 3 példányban magyar nyelven, zárt, feladó nélküli borítékban kell eljuttatni személyesen vagy meghatalmazott útján az Állami Vagyonügynökség (Budapest, Pozsonyi út 56.) 304-es szobájába kizárólag 1995. augusztus 2. (szerdán) 12-14 óra közötti időpontban. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Pályázat - „FITE-SPECI” Kft." A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 90 napig fenntartja. Az ÁVÜ és a kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. További információk beszerezhetőek személyesen és telefonon a pályázattal kapcsolatban a 267-8513 telefonszámon Jancsó Antaltól, a PRI-MAN Kft témafelelősétől (Budapest, VI. ker., Bajcsy Zs. u. 7), a társasággal kapcsolatban a 343-3223 telefonszámon dr. Krajcsy Elemértől, a társaság ügyvezetőjétől (1146 Budapest, Szabó József u. 12.) Három év után Owen felhagy a közvetítéssel Londonból jelenti az MTI. Június végén felhagy eddig meglehetősen sovány eredményeket hozó közvetítői tevékenységével Lord Owen, a veterán brit diplomata, aki három évig próbálkozott a nyugat-európai közösség képviseletében a délszláv térség tűzfészkeinek kioltásával. ♦ David Owen, aki korábban külügyminiszterként is szolgált, Jacques Chirac-kal, a soros EU- elnök francia államfővel közölte, hogy nem kívánja a jövőben a nevét adni a megbékélést célzó meddő erőfeszítésekhez. Owen, aki a londoni parlament szerdai rendkívüli ülésnapját használta fel döntése bejelentésére, a felsőházban kijelentette: a boszniai szerbség minden bizonnyal félreismerte a brit népet, ha azt gondolja, hogy Nagy-Britanniát, „amely megharcolta a maga véres háborúját az északír terroristákkal, most néhány túsz fogva tartásával térdre lehet kényszeríteni". Owen már vasárnap, a Sky News hírtelevízió politikai magazinműsorának úgy nyilatkozott: „az ember elgondolkodik, hogy érdemes-e ezt csinálni, amikor minden érdekelt részéről csak támadásoknak van kitéve". Visegrádi védelmi miniszterek Konzultatív együttműködés A visegrádi országok számára a békepartnerségi program történelmi lehetőség a teljes jogú AMTO-tagság elérésére - áll többek között abban a nyilatkozatban, amelyet Vilem Holan cseh, Zbigniew Okonski lengyel, Jan Sítek szlovák, valamint Keleti György magyar védelmi miniszter adott ki kétnapos találkozójukról. A négy miniszter Budapesten az európai biztonság helyzetét, az Észak-atlanti Közgyűlés tanácskozását tekintette át, s kifejezték országaik elkötelezettségét a csatlakozásra az euroatlanti szervezetekhez. Egyben felszólítottak a boszniai harci cselekmények beszüntetésére, a túszok haladéktalan szabadon bocsátására. Keleti György elmondta, úgy véli, a NATO értékelni fogja a négy ország konzultatív együttműködését, amely nem irányul más országok kirekesztésére. Arról is beszámolt, hogy hamarosan valamennyi kollegájával kétoldalú tanácskozást kezd. S a szeptembertől Budapesten megnyíló nyelvoktatási központba várják a szlovák, lengyel és cseh katonákat, is Jiri Pospisil cseh védelmi miniszterhelyettes szerint számukra mindegy, hogy az érintett országok külön vagy együtt, s milyen sorrendben csatlakoznak a NATO-hoz. Hangsúlyozta: a magyar felvétel Csehország biztonságát is erősíti. V. Z. A kéksisakosok átcsoportosítására Clinton kész csapatokat küldeni a Balkánra . (Folytatás az 1. oldalról) A cél Karadzsicsnak az elszigetelése. Major brit kormányfő londoni nyilatkozata is a boszniai szerbek ellen irányult,a kérdés azonban, hogy a kemény szavakat követik-e tettek. A szövetségesekkel és az ötök csoportjával konzultálva az Egyesült Államok úgy döntött, hogy felszereléssel - páncélozott szállító járművekkel - segíti az ENSZ-erők átcsoportosítását, esetleges visszavonását jobban védhető körzetekbe, vagy kivonását. A szerda reggeli lapok újabb politikai eltolódásról írtak, hiszen Washington nyitva hagyta a kaput szárazföldi csapatok bevetése előtt, ugyancsak az átcsoportosítás támogatására. Perry védelmi miniszter a kedd esti McNeil-Lehrer hírműsorban cáfolta, hogy az amerikai politika módosult volna, hiszen az ENSZ-csapatok mentéséről van szó, s ehhez az Egysült Államok segítséget ígért. Az amerikai hajlandóság fokozódására utalt azonban, hogy az ABC haditudósítója, Szicíliából jelentkezett, s azt mutatta be, miként gyakorlatoznak a tengerészgyalogosok. A jelek arra utaltak, hogy a túszok kiszabadítására éppúgy készülhettek, mint korlátozott bevetésre a kéksisakosok védelmében. A térségben egyébként már tizenkétezres az amerikai katonai jelenlét, a Roosevelt anyahajó vezetésével jelentős légi és szárazföldi erőt dobhatnának partra, s egy atommeghajtású tengeralattjáró is az adriai partokat figyeli; szerepe a felderítésben legalább olyan fontos lehet, mint egy esetleges támadás végrehajtásában. Clinton hosszú napok hallgatása után szerdán szólalt meg először Bosznia ügyében. Colorado Springsben, a légierő akadémiájának végzős hallgatói előtt mondott beszédet, amelynek egyik bekezdése a Balkánt érintette. Az elnök lényegében megerősítette, hogy ha a szövetségesek kérik, kész megfontolni a kongresszussal egyeztetve szárazföldi csapatok küldését Boszniába, átmeneti időre, a kéksisakosok átcsoportosítására, megerősítésére. De hangoztatta, hogy ilyen kérés még nem érkezett. Megjegyezte, a válság kezdete óta az Egyesült Államok Bosznia soknemzetiségű államként való megőrzését szorgalmazta, a történelem leghosszabb légihídját támogatta, s igyekezett enyhíteni az emberi szenvedést. Két héttel ezelőtt azonban a szerbek újra lőni kezdték Szarajevót, erre volt a két bombatámadás. A túszok ejtésére, s a folyamatos szerb hadműveletekre a szövetségesek összehangolt választ adnak, mondta az elnök. Clinton hangsúlyozta, hogy a NATO-tagokkal szemben, amelyek csapatokat állomásoztatnak a térségben, kötelezettségei vannak az Egyesült Államoknak, segíteni kell őket a visszavonulásban, s ha kell, szárazföldi erőkkel az átszervezésben is. Ám úgy fogalmazott, továbbra sem kíván csatlakozni a békefenntartó misszióhoz, amelyet meg kell erősíteni, s kijelentette, „helyesen tettük, amit eddig tettünk, s amit nem tettünk”. Dole, a szenátus többségi vezére és Helms, a külügyi bizottság elnöke jelezte, egyetért Clinton elnökkel a csapatok bevetésében, ha a cél az ENSZ- erők kivonása. Dole egyébként a boszniai fegyverembargó feloldásának a híve. Lugar szenátor, aki Dole-hoz hasonlóan a republikánusok elnökjelöltje szeretne lenni, azt mondta, hogy az elnök szerezze meg a kongresszus hozzájárulását, ha katonákat akar partra tenni, s ki kell fejtenie az amerikaiak előtt, miért van erre szükség, miután mind a Bush, mind a Clinton-kormány hibát hibára halmozott. Blahó Miklós Boszniába érkeztek a brit katonák Jelentős haderő várakozik az Adrián ÚJVIDÉK - A boszniai szerb tüzérség szerdán kora reggel erős ágyútesz alá vette Gorazsdét, a kelet-boszniai muzulmán enklávét, közölte Myriam Souchacki szarajevói ENSZ-szóvivő. Gorazsdében mintegy 400, nagyobbrészt angol és ukrán kéksisakos állomásozik. A szóvivő szerint a szerbek ezzel egy időben lőtték a Szarajevó feletti Debelo Brdo magaslatot, s említést tett egy éjjel lezajlott csetepatéról is, amelynek során a bosnyák fővárosban megsebesült egy francia ENSZ-katona. Szerb katonai források délelőtt cáfolták, hogy támadást hajtottak volna végre Gorazsde ellen, váltig hangoztatják, hogy az efféle híreszteléseknek a szerbellenes hangulat keltése a céljuk. Egyszersmind a kormánycsapatokat vádolják, hogy az igmani és a bjelesicai védett övezetből az éjszaka folyamán heves támadást indítottak, s harcba bocsátkoztak a szerbekkel az Ozren hegységben is. Boszniába közben megérkezett 165 angol tüzér, nagykaliberű ágyúkkal felszerelve, ez a kéksisakosok erősítéseként érkező 19. tüzérségi regiment előőrse. London legújabb hírek szerint 6500 katonát küld a válságövezetbe, de még nem tudni pontosan milyen meghatalmazással. Éppen emiatt Izetbegovic muzulmán elnök meghagyására az előőrsöt Gomji Vakufban feltartóztatták. A muzulmán elnök azt állítja, még csak azt sem tudják, hogy az angol kontingens az ENSZ kötelékébe tartozik-e majd, vagy közvetlenül Londonból kapja a parancsokat. Annak ellenére, hogy a nyugati hatalmaknak egyelőre nincs szándékukban katonai erőt alkalmazni a szerbek által fogva tartott túszok kiszabadítására (sőt Jelcin orosz elnök szerint egy efféle katonai vállalkozásnak semmi esélye sincs), az Adrián, Bosznia közvetlen szomszédságában már komoly haderő sorakozott fel. Ettől függetlenül Christopher amerikai külügyminiszter is a diplomáciát részesíti előnyben s reméli, hogy Moszkvának van akkora befolyása a szerbekre, hogy kieszközli a túszok szabadon bocsátását. Párizs elégedett az ez ügyben tett diplomáciai lépésekkel, Kinkel német külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy a túszügyben semmi előrehaladás nem mutatkozik. Hosszan tartó tárgyalásokra kell számítani, állítja. Gyarmati József Magyar és lengyel vélemény A Nyugat nem hagyhatja magára a térséget (Munkatársunktól) A NATO jövőjének alakulása és a szövetség tervezett bővítése különösen fontos a kelet- és közép-európai térség számára - hangsúlyozta Jeszenszky Géza, aki szerdán megnyitotta a Magyar Atlanti Tanács és a Lengyel Atlanti Klub háromnapos budapesti közös rendezvényét. A térség biztonságának jelenével és jövőjével foglalkozó tanácskozáson a régió országaiból és néhány NATO-tagállamból neves politikusok, diplomaták, tudósok és más közéleti személyiségek vesznek részt. Jeszenszky Géza, aki március óta a Magyar Atlanti Tanács elnöke, felhívta a figyelmet arra, hogy a stabil és demokratikus Közép-Európa megszilárdulása elképzelhetetlen a térség országainak a NATO-ba és az Európai Unióba történő integrálódása nélkül. A volt magyar külügyminiszter derűlátóan szólt arról, hogy az elmúlt időszakban felerősödtek a NATO bővítésének vitái, s e folyamatnak keretet biztosító határidő immár kézzelfoghatóbbá vált, de vannak ellenkező hangok is. Jeszenszky annak a véleményének adott hangot, hogy Nyugat- Európa nem hagyhatja magára a kelet-közép-európai térséget, s nem történhet meg újra az, ami a múltban történt, nevezetesen, hogy a térséget feláldozzák az Oroszországgal való kapcsolatok oltárán. Ám ez távolról sem jelenti, hogy Moszkva érdekeit figyelmen kívül lehetne hagyni - hangsúlyozta. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg beszédében Jan Olszewski volt lengyel miniszterelnök. Az egykori kormányfő rámutatott, hogy Oroszország a legerőteljesebben Lengyelország NATO-tagságát ellenzi, de erről a 16 NATO-tagállam vezetőinek kell meghozni a döntést. Varsó mindenképp integrálódni kíván a NATO-ba és az EU-ba, ez létfontosságú a demokratikus átalakulás, a lengyel gazdaság jövője és az ország függetlensége és külső biztonsága további biztosításához. (pietsch) KÜLFÖLD AZ ORSZÁGGYŰLÉS Külügyi Bizottsága zárt ülésén meghallgatta, és támogatásáról biztosította Südy Zoltán jelenlegi bangkoki nagykövetet, aki a tokiói nagyköveti poszt várományosa, illetve Nárai Pétert, aki a genfi ENSZ-misszióhoz készül. Vita csak abban a kérdésben alakult ki, hogy indokolt volt-e a tokiói személycsere. A bizottság azonban úgy döntött: erre az ügyre később visszatér. SZERGEJ KOVALJOV orosz emberi jogi aktivista kapta a most először odaítélt Nemzetközi Nürnbergi Emberi Jogi Díjat Mint az adományozó Nürnberg városa közölte, azért a tevékenységért kapta a kitüntetést amelyet a hatvanas évek óta folytat az emberi jogok védelmében. Az indoklásban kiemelték, hogy az orosz csapatok Csecsenföldön elkövetetett jogsértéseinek felderítése és dokumentálása miatt is érdemesnek találták az elismerésre. A SZEMIPALYTINSZKI atomkísérleti telepen Kazahsztánban hagyományos robbanószerkezettel megsemmisítették az 1991-óta a föld alatt tárolt, utolsó szovjet kísérleti atomtöltetet. Nem atomrobbantásról volt szó, hanem a töltet robbantás útján történő megsemmisítéséről, amely nem okozott kárt a környezetben és nem jelent veszélyt az emberekre. Nazarbajev elnök hangsúlyozta, hogy a töltet megsemmisítésével lezárul Kazahsztánban az atomkorszak. 680 MILLIÓ DOLLÁR segélyt ígértek a fejlett államok Kirgizisztánnak az idei évre és jövőre, ezzel jutalmazva a volt szovjet köztársaság sikeres gazdasági reformjait. A Világbank megállapította, hogy a liberalizációs folyamat nagyrészt végbement az országban, és jól halad a privatizáció. Az inflációt kordában tartják, s a kirgiz valuta árfolyama stabil - a legszilárdabb a szovjet utódállamok sorában. A PINOCHET-REZSIM titkosrendőrségének egykori vezetőjére, Manuel Contreras tábornokra az Orlando Letelier volt szocialista párti külügyminiszter 1976-ban történt meggyilkolása miatt kiszabott hétévi börtönbüntetést jóváhagyta a chilei legfelső bíróság. A testület egyúttal jóváhagyta a Pedro Espinoza dandártábornokra kiszabott hat évi börtönbüntetést is. A magas rangú katonatisztet a washingtoni pokolgépes merénylet kitervelésével vádolták, amely során életét vesztette a chilei politikus amerikai munkatársnője is.