Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
A kormányfő egyházi vezetőkkel találkozott Átütemezik az ingatlanátadást (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi sajtótájékoztatón Horn Gyula elmondta, a találkozót a történelmi egyházak, a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó egyház képviselői kezdeményezték, hogy az őket érintő nyitott kérdésekben elvi megállapodás szülessen. A kormányfő hangsúlyozta, a találkozón kölcsönösen leszögezték, az egyházak és a kormány között kifejezetten jó, korrekt a kapcsolat, s ez jellemezte a mostani tárgyalást is, amelyen több fontos kérdést tisztáztak. A kormány és az egyházak vezetői megállapodtak a visszaigényelt ingatlanok átadásának rendezésében. Eszerint az egyházak szeptember harmincig jelzik a kormányzatnak, hogy a mintegy négy és félezer ingatlanból melyeket kérnek természetben, azaz mely esetekben kérik az ingatlan tényleges átadását. Az igényeket a kabinet és a négy egyház képviselőiből álló bizottság megvizsgálja, s ezt követően kerül sor a törvény által előírt tíz éven belül, azaz 2001 - ig az átadásukra. Az ingatlanok állagának megőrzésére intézkedéseket tesznek. A nem természetben kért ingatlanokért a kormány pénzügyi kárpótlást ad, de annak összegét nem a törvény szerinti tíz, hanem - közös megegyezéssel végrehajtott törvénymódosítással - húsz éven belül fizeti ki, figyelembe véve a költségvetés teherbíró képességét. Az egyházak költségvetési támogatásáról létrejött megállapodás értelmében a támogatás rendszerét az elkövetkező években nem módosítják adótörvényekkel, s a jelenlegi helyzet fennmarad. A médiatörvénnyel kapcsolatban a kormányfő ígéretet tett, hogy a törvény tervezetét az egyházaknak véleményezésre megküldik, s javaslataikat konstruktív szellemben megvizsgálják. Az egyházak kérték a Miniszterelnöki Hivatalon belül az egyházi ügyekkel foglalkozó államtitkári poszt visszaállítását. Konkrét megállapodás ezzel kapcsolatban nem született, mivel a döntés a koalíciós egyeztetőtanács hatáskörébe tartozik. A miniszterelnök azt vállalta, hogy június harmincig a kérdésről a tanács ülésén döntenek. Horn Gyula végezetül ismét hangsúlyozta, hogy a történelmi egyházak nagyra értékelik azt a viszonyt, amely az elmúlt időszakban a kormányzat és köztük kialakult. Ternyák Csaba püspök, a Magyar Katolikus Püspöki kar titkára, aki a katolikus egyház részéről részt vett a találkozó előkészítésében, lapunk érdeklődésére elmondta, a megbeszélés légkörét a résztvevők kedvezőnek ítélték, s bíznak abban, hogy a megoldásra váró kérdések rendezésében az egyházak és a kormányzat a továbbiakban is eredményesen együttműködik. (móricz) Az egyházi ingatlanrendezés során adataink szerint a felekezetek összesen több mint hatezer ingatlanra tartottak igényt, ám ezek közül másfél ezernél jogvita alakult ki, s a művelődési tárca elutasító határozatai, illetve egy részben az egyházak saját döntése nyomán négy és félezer ingatlan átadásáról jött létre megegyezés. A tulajdonosváltás mintegy ezer esetben helyi megegyezés keretében bonyolódott le, további 541 ingatlan átadásáról az előző kormányzat rendelkezett, s határozott — többnyire az érintett önkormányzatok kártalanítási összegéről is. E félezernél több épület visszaadása 2000-ig mintegy tizenhárom milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést Ezen ügyeken túl 1994. tavaszán az egyházakkal újabb 180 kérelemről tárgyaltak, ám ekkor költségvetési forrás hiányában kormánydöntés nem született Az egyházi ingatlanok átadására az 1995. évi költségvetés négymilliárd forintot biztosított ez az összeg azonban kevés az átadás korábbi ütemtervének tartásához, különösen azért mert ezen összegből tervezték a korábbi döntések teljesítésének fedezetét is, amely kétmilliárd 591 millió 890 ezer forintot tesz ki. Az egyeztető bizottságok által megtárgyalt de a kabinet által még jóvá nem hagyott ingatlanügyek fedezésére a költségvetésből egymilliárd forint hiányzik, és a jövő évben is újabb hatmilliárdot kellene erre a célra fordítani. A kormányzat ebben a helyzetben kereste a megegyezést az egyházi vezetőkkel, akikkel sikerült kompromisszumot kötnie az ingatlanátadás „átütemezéséről”. Elvonások Hajdú-Biharban Elbocsátandó mozgássérültek A kormány a mozgáskorlátozottak vállalatainak támogatásából is elvon ötmilliárd forintot, pedig ennek több mint a fele adó formájában visszakerül a költségvetésbe. A Hajdú- Bihar megyei Phenom Vállalatot, amelynek több vidéki egysége is van, ebből 130 milliós elvonás sújt. Ennek a következménye az lesz, hogy a cég 400 mozgássérültet lesz kénytelen elbocsátani. Mivel legtöbbjüknek ez volt az utolsó lehetősége a képességeiknek megfelelő munkavégzésre, ők munkanélküliek lesznek, s a helyi önkormányzatoknál jelentkeznek segélyért. Csakhogy náluk is üres a kassza. Cg- 1-1 Megszűnt a Pannon Napló Szerda reggel saját újságukból értesültek a Veszprém megyei Pannon Napló munkatársai, hogy június 1-jétől megszűnik a lap. Az erre vonatkozó közleményt lapzárta előtt tetették be az újságba a tulajdonosok, anélkül, hogy döntésüket a dolgozókkal közölték volna - tájékoztatta lapunkat az MTI. A lapot hét hónappal ezelőtt alapította a Veszprémi Nyomda Rt. és a Soproni Postás Sportegyesület. Az újságot a Pannon Napló Lap és Könyvkiadó Kft. adta ki, amelynek egyébként várható a felszámolása. A Pannon Naplóra, melynek megalakulása óta három főszerkesztője volt, jelenleg 13 ezren fizettek elő. A gazdaságos előállításához - a tulajdonosok számítása szerint - 21 ezer előfizetőre lett volna szükség. Az ügyvezető igazgató a Pannon Napló megszűnését azzal indokolta, hogy az újság nem tudott megküzdeni a gazdaság új körülményeivel, a papíráremeléssel, a vámpótlékkal és a honoráriumokat sújtó intézkedéssel. A tulajdonos és a munkatársak között szerda délután megkezdődtek az egyeztető tárgyalások. •ft Nyugdíjasvezetők Horn Gyulánál A 65 éves korhatár Bokros rögtönzése” A Nyugdíjasok Országos Képviseletének vezetői elégedetten távoztak Horn Gyula miniszterelnök dolgozószobájából, miután tisztázták, hogy az előző hetek „pénzügyminiszteri rögtönzései” nem tekinthetők a kormány álláspontjának. A tárgyalás során egy vitás pont volt: a kormány három, a nyugdíjasvezetők viszont nyolc-kilenc százalékos szeptemberi nyugdíjemelést tartanának reálisnak. A kormány álláspontjának kialakításához megvárja a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat jövő szerdai közgyűlésének javaslatát. A nyugdíjasok úgy látják, „most kell a sarkukra állniuk, nehogy megismétlődjön az a gyakorlat, hogy a kormány alultervezte a várható nettó keresetkiáramlást, és emiatt egy-két százalékkal kisebb nyugdíjemelésben részesültek az érintenek. A képviselet a kormány 14,5 százalékos előrejelzése helyett a Gazdaságkutató Intézet 21-22 százalékos prognózisát tekinti jónak, így további nyolc-kilenc százalékos emelést kérnek. A megbeszélésen kitértek Bokros Lajos pénzügyminiszter minapi kijelentésére, amely arra enged következtetni, hogy már 1996-tól megkezdődik a nyugdíjkorhatár emelése, amely tíz év alatt a nők és férfiak esetében is 65 évre nőne. Mihalovits Ervin ügyvivőt megnyugtatta a miniszterelnök, hogy 1997 előtt erre nem kell számítani. A nyugdíjasok arra kérték a miniszterelnököt, vesse latba tekintélyét, hogy a pénzügyminiszter megalapozatlanul „ne riogassa” a nyugdíjasokat A korhatár emelésének szükségességével egyetértenek. Ennek részleteit azonban a nyugdíjreform-bizottságnak kell kidolgozni. É. A. Hazai tudósítások CSÜTÖRTÖK, 1995. június 1. ■ *Áralku a tb-vagyonra A nyugdíjbiztosítóé lesz a Cerbona és az Agroker? A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat jövő szerdai közgyűlésén a testület elnöksége azt javasolja a képviselőknek, hogy az ÁVÜ Rt. által felajánlott portfólión szereplő 31 társaság közül hat tulajdonjogát fogadják el, a fennmaradó 25 cégnél viszont hatalmazzák fel az elnökséget, kezdjen ártárgyalásba a vagyonügynökséggel - nyilatkozta lapunknak Szeremi Lászlóné, az önkormányzat alelnöke. Az Agroker, a Cerbona Rt. az Eravis Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, a Középületépítő Rt, a Pannonváltó Rt. valamint a Renomé Rt. 10-31 százalékos tulajdoni arányának elfogadását támogatja az elnökség. Ugyanakkor túlzottnak találják a vagyonügynökség árajánlatát egyebek között a SZÜV Rt., az Ergonett, a Caola, a Szegedi Ruhagyár és az Expressz Szálloda Rt. meghatározott tulajdoni hányadára. A társadalombiztosítás természetesen ingyenes állami vagyonjuttatás keretében kapja meg a felajánlott társaságok tulajdonhányadát, a végső szót a közgyűlés tagjai mondják ki - hangsúlyozta az alelnök asszony. (é. n.) A kötet címlapján: Bibó István a leányfalusi kertben, ölében írógép, benne papír. Bibó ír, mint mindig. Amint 1956. november 4-én hajnalban utolsónak maradt államminiszterként az Országházban is, midőn az orosz katonák már a vörös szőnyegen trappoltak, s ő a magyarokhoz intézett felhívását fogalmazta, csiszolta. Ezt is, s még vagy 250, az embert, a politikust, a gondolkodót bemutató dokumentumot - a gyermekkortól egészen az Óbudai temetőben 1979. május 21-én Illyés Gyula és Kenedi János által elmondott búcsúbeszédig -,valamint Huszár Tibor és Hanák Gábor 1977-78-ban szalagra vett hosszú interjúit tartalmazza az ünnepi könyvhétre napvilágot látó, Bibó István (1911- 1979) Életút dokumentumokban című kötet, az 1956-os Intézet és az Osiris kiadó gondozásában. A könyv megjelenése alkalmából meghitt hangulatú összejövetelt tartottak szerdán délután az ’56-os Intézetben, ahová Bibó István vádlott-, cella- és fogolytársait hívták egybe emlékező beszélgetésre. Azokat az élményeiket idézték fel, amelyeket együtt raboskodva vele az ország különböző börtöneiben, a szeretet jogán megőriztek. Litván György, az ’56-os Intézet igazgatója már a keddi könyvbemutatón hangsúlyozta: bár első számú közellenségnek tekintette a Kádár-rendszer (útlevelet nem kapott, cikkeit nem közölték, rádióinterjúját elutasították) temetése mutatta meg igazán, hogy ezrek értették meg Bibó emberi nagyságát,és már akkor megkezdődött a reneszánsza. 1989-ben mutatkozott meg, hogy az ő gondolatai jelentették az összekötő kapcsot az értelmiségi táborok között. Emlékeztetet rá: Göncz Árpád is annak szellemében foglalta el a köztársasági elnöki széket, hogy ha Bibó élne, őt illetné ez meg. Kende Péter, az intézet kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: ez még nem tudományos életrajz, de a biográfia alapjának tekinthető, s majdan abba sorozatba illeszkedik, amely Maléter Pál életútjának feltárásával kezdődött, s Nagy Imrével, Losonczy Gézával, Szigethy Attilával folytatódik majdan. Egymásnak adva a szót idézte fel börtönemlékeit a Bibó-per másodrendű vádlottja, Göncz Árpád, majd a „Bibó-egyetem” hallgatói, így Marián István (akit franciául tanított), Tóth István (aki a börtön/kín/rímeket sorjázta), Radó György főorvos (aki elmesélte, egyszer a nevelőtiszt főtörzs azt találta mondani: „Nem is olyan buta ember maga Bibó!"), Regéczy-Nagy László. Jelen voltak a Bibó család képviselői, valamint Kosáry Domokos, Vásárhelyi Miklós, Lőcsei Pál is. Kiss Dezső, aki tíz napot töltött Bibóval sötétzárkában, úgy vélekedett, az ország sajnálhatja, hogy Bibó nem élhette meg a rendszerváltást.(k. b.) A Megjelent az Életút dokumentumokban Börtöntársak - Bibóról Göncz Árpád és Kosáry Domokos a találkozón Weber Lajos felvétele Keleti György a honvédségi létszámcsökkentésről Hazánk biztonsága nem csökken A honvédelmi tárca elképzelései szerint 1998-ig mintegy 30 ezer fővel csökkentik a honvédség összlétszámát - erősítette meg a Magyar Nemzet szerdai információját Keleti György. A miniszter munkatársunknak arról is beszámolt: a karcsúsítás nem járhat együtt az ország védelmi képességének csökkenésével, mivel ezzel párhuzamosan a haditechnikai eszközök egy részét korszerűsítik. Lapunk tegnapi számában arról írrunk: Keleti György és Bokros Lajos szóban megállapodott a honvédség jövő évi költségvetéséről. Eszerint a tárca mintegy 80 milliárd forintból gazdálkodhatna (idén ez az összeg 67 milliárd volt). Ezért azonban a minisztériumnak az eredetileg 2005-ig tervezett létszámcsökkentést 1998-ig kell végrehajtania - írtuk s a leépítés a tiszti állományt is érinteni fogja. Keleti György erről elmondta: az ország jelenlegi költségvetési helyzetében tarthatatlannak bizonyult a lassabb átalakítás koncepciója, így ugyanis jövőre például 110 milliárd forintra lett volna szüksége a minisztériumnak. Ezért valóban megállapodás született arról, hogy az elkövetkező három esztendőben 30 ezerrel csökkentik az összlétszámot, tehát a mai közel 100 ezerről 65 ezerre. Ebből várhatóan mintegy 24—30 ezer lesz a sorkatonák száma. A miniszter a továbbiakban leszögezte: a tárca egyetlen tisztet sem kíván elbocsátani. Ugyanakkor a tiszti állomány aránya valóban csökkenni fog, részben a nyugdíjazások miatt. Másrészt a tárca át kívánja alakítani a tiszt- és tiszthelyettesképzést, s a jövőben néhány évfolyamra kevesebb tisztet iskoláznak be. A tárca számol azzal is, hogy az átszervezéseknél lesznek olyan tisztek, akik majd nem kívánnak új helyőrségbe költözni. (Korábbi tapasztalatok szerint az átszervezéssel érintett hivatásos állomány mintegy egyharmada szokott távozni a hadseregből.) A miniszter úgy vélte: a 80 milliárd forintos költségvetési támogatás elegendő arra, hogy a NATO-közeledés feltételeinek megfelelő, s a szociális szempontokat is figyelembe vevő haderőreformhoz hozzákezdjenek. Hozzátette: az 1989. évi költségvetési támogatást 100 százaléknak tekintve mára 40 százalékkal csökkent a honvédség költségvetési támogatásának reálértéke. Ráadásul az elmúlt négy-öt évben a hadsereg mintegy 70 milliárd forint értékű tartalékkészleteket élt fel, hogy kipótolja keretét. Mára azonban a tartalékok megszűntek. A miniszter kérdésünkre azt is elmondta: a haderőreform parlamenti menetének meggyorsítása végett már tárgyalt Mécs Imrével, a honvédelmi bizottság elnökével. A tárca első embere szeretné, ha a bizottságban konszenzusos megállapodás születne, mivel ettől a tárgyalási idő rövidülését reméli. Elképzelései szerint az Országgyűlés még a nyári szünet megkezdése előtt dönthet a refformról. - Ellenkező esetben - szögezte le - könnyen fennáll a lehetősége annak, hogy az érdemi munkát idén már nem tudjuk megkezdeni. Ez a hivatásos katonák elbizonytalanodásához vezethet, ami pedig veszélyes tényező - hangsúlyozta A kormány egyébként várhatóan a közeljövőben tárgyalja a haderőreform koncepcióját (vereckei) Új oktatásfinanszírozási rendszer készül Az MKM nem tervez iskolaösszevonásokat „Szó sincs központosításról, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem tervez iskolaösszevonásokat” - szögezte le Borbola István, az MKM tervezési és informatikai főosztályvezetője tegnap azon a sajtóbeszélgetésen, melyet a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) közösen rendezett a minisztérium. A szűk körű sajtóbeszélgetésen Kopcsik István és Borbáth Gábor (a PSZ titkárai) az iskolák megtartása mellett törtek lándzsát. Borbáth leszögezte: az iskolabezárási hullám egyértelműen Kuncze Gábornak az önkormányzatokhoz írt levele után indult meg, a levél ugyanis egyértelműen arra buzdítja az önkormányzatokat, működtessék gazdaságosan az intézményeket. Az MKM főosztályvezetője elmondta, a minisztérium újfajta oktatásfinanszírozási rendszert kíván kidolgozni, amely nem kizárólag a tanulólétszámot veszi alapul, hanem az ellátandó feladatot is. Kopcsik István viszont elmondta: szakszervezetük már régóta szeretné tudni - ami a nemzeti alaptanterv hiánya miatt nem ismeretes - egyáltalán mi pontosan az iskolák kötelező szakmai feladata. (török) Alkotmánybírák Dél-Koreából .Azért jöttem Magyarországra, hogy tapasztalatot gyűjtsek arról, miként lehet eljutni a szocialista rendszerből a demokratikus jogrendbe - nyilatkozta lapunknak a Koreai Köztársaság alkotmánybíróságának elnöke azt követően, hogy az Igazságügyi Minisztériumban megbeszélést folytatott Vastagh Pállal, a tárca vezetőjével. Yonk Joon Kim a magyar alkotmánybíróság meghívására érkezett hazánkba. A koreai alkotmánybíróság elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta, mély hatást tett rá az Alkotmánybíróság és a magyar jogrend intézményeinek az elmúlt öt évben végzett tevékenysége. Vastagh Páltól megtuduk: vendégét tájékoztatta az IM munkájáról, és - mint mondta - a mindennapok vitái között nagy élmény volt a koreai alkotmánybíróság elnökének elismerése a magyarországi eredmények iránt. Sólyom László lapunknak elmondta, jelenleg a magyar alkotmánybíróság az európai alkotmánybíróságok konferenciájának elnöke és célja, hogy kiterjessze kapcsolatait a kontinensen túlra. Yonk Joon Kimet szerda délelőtt hivatalában fogadta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. (mól) Fellebbeztek a rózsavölgyiek A Fővárosi Bírósághoz benyújtották fellebbezésüket a Kelenföldtől Százhalombattáig húzódó gázvezeték építése ellen tiltakozó rózsavölgyi polgárok. Mint korábban már beszámoltunk róla a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a hozzá benyújtott keresetet ez ügyben. Veres László a XXII. kerületi önkormányzat ad hoc bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: bíznak abban, hogy a másodfokú bíróság nekik ad igazat a gázvezeték ügyében. Korlátozzák a fővárosi közterületi árusítást A közterületi árusítások korlátozását tervezi a Fővárosi Önkormányzat. A most formálódó elképzelések szerint az önkormányzati törvény alapján egységes, fővárosi szintű rendeletet készítenek a közterületek hasznosításáról - tájékoztatta Manninger Jenő, a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottságának alelnöke szerdai ülésüket követően az MTI-t. Megfogalmazódott: a kereskedelem olyan tevékenység, amit nem a közterületeken kell folytatni, és különösen nem a főútvonalakon. A rendelettervezet várhatóan még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé kerül, ezt követően pedig rövidesen hatályba is léphet A Budapest XXII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkatársakat keres. Adóügyi feladatok ellátására államigazgatási vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettséggel. Gyámügyi feladatok ellátására jogi egyetem vagy államigazgatási főiskolai végzettséggel. Pénzügyi csoport vezetésére pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel és költségvetési gyakorlattal. A munkakörök azonnal betölthetőek. Jelentkezés szakmai önéletrajzzal, az iskolai végzettséget tanúsító okiratok másolataival Vági Pálné személyügyi referensnél. Budapest XXII. Városház tér 11. telefon: 226-6511/120,226-6720.