Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

AMERIKA MARADT EGYEDÜL A PORON­DON, immár Washington az világ egyetlen talpon maradt csendőre, értékelnek a boszniai légicsapások után a világ vezető lapjai. A szerdai bevetésekkel a békefenntartásokról szóló fejezet is véget ért, húz­zák alá az elemzők, s helyette immár a béke kikény­szerítésének időszaka következik. Megállapítják, hogy a nyugati országok közösségének cselekednie kellett, hozzátéve, hogy ezt már három évvel ezelőtt is megtehették volna. Az időveszteség miatt az elemzők szinte kivétel nélkül úgy vélik, hogy dacá­ra a mostani nagyszabású bevatkozásnak, a Nyugat már soha nem fogja tudni lemosni magáról a becste­lenség sarát, annak bélyegét, hogy éveken át hagyta az ezrek halálát, milliók elüldözését jelentő háború folytatódását. A mostani akciókat követniük kell ,ugyanakkor a korábbinál erőteljesebb diplomáciai erőfeszítéseknek is, legalább a „legkevésbé igazság­talan” rendezés érdekében. E szempontból előremu­tatónak nevezi a BBC a közös szerb tárgyalóküldött­ség megalakítását. Nehézségek persze ennek elle­nére akadnak, így a képviselendő szerb minimális programban értesülések szerint szerepel az észak­boszniai szerb folyosó szélesítése, valamint az, hogy a szerbek ellenőrizte területeknek földrajzilag összefüggő egészet kell alkotniuk. Ehhez pedig a szarajevói kormánynak véglegesen le kellene mon­dania Gorazdéról. Mások ugyanakkor arra a ve­szélyre hívják fel a figyelmet, hogy a NATO bombái után a szembenállók között még nagyobb lesz a gyűlölet, s ahogy az egyik orosz elemző írja, való­színű, hogy a szerbek az első adandó alkalommal aktív partizánháborút kezdenek. BELPOLITIKAI OKOKRA vetíti ki a NATO összehangolt csapásait, Washington, Párizs és Brüsszel hirtelen jött határozottságát a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint ezúttal is az Egyesült Államok játssza a főszerepet, miután éve­ken keresztül a nyugat-európaiakra hagyta a válság megoldásának feladatát. Clinton azonban most nem kockáztathatja azt, hogy szeptemberben a szenátus, a kormányzat többszöri kérése ellenére megszavaz­za a fegyverembargó feloldását. Bő egy évvel az amerikai elnökválasztás előtt Clinton szeretné elke­rülni, hogy külpolitikailag bukott elnöknek tartsák. Annak tehát, hogy az Egyesült Államok gyakorlati­lag hadat üzent a boszniai szerbeknek, elsősorban az az oka, hogy Clinton az előző választási kampány­ból tudhatja, hogy amerikai elnök külpolitikában nem nyerhet, de emiatt nagyon is veszíthet. Chirac ugyanakkor a nukleáris kísérletek felújításának el­utasító visszhangjáról kívánja elterelni a figyelmet. Belpolitikailag is jól jön neki, hogy bizonyíthatja az általa kezdeményezett gyors bevetési erők hasznos­ságát, s az eddiginél keményebb boszniai fellépés szószólójaként mutatkozhat. A lap mindezek elle­nére megállapítja, azért még túl korai lenne a Nyu­gat Bosznia-politikájának változásáról beszélni. A másik nagyhatalom, Oroszország reagálásával fogl­­lalkozik a The Times, megállapítva, hogy a NATO- fellépésre adott szláv válasz a hidegháborús szem­benállás kiújulásának veszélyét idézi fel. EGY MÁSIK VESZÉLYRE is figyelmeztetnek a kommentátorok, így az Independent szerint a bosz­niai szerb erőkre nem is a NATO további légicsapá­sai jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az az es­hetőség, hogy a bosnyák kormányhadsereg, kihasz­nálva a nyilvánvalóan felborult hadszíntéri erő­­egyensúlyt, kezébe veszi a katonai kezdeményezést, s az akció mellékterméke lehet a szarajevói ostrom­­gyűrű áttörésére induló támadás. A NATO ugyanis csak akkor bízhat a győzelemben, ha a béke érdeké­ben alkalmazza hadipotenciálját. Ha azonban az erő alkalmazása önmagáért való cél marad, a volt Jugo­szláviában továbbra is a leszámolás logikája uralko­dik, akkor a NATO pilótái és tüzérei arra fognak rá­döbbenni, hogy csak „fügefalevélnek” használták őket. Éppen ezért a határozottság mellett szükség van a mérsékletre is, hiszen ha a beavatkozás az egyik felet szolgálná a másikkal szemben, az szaka­dást idézne elő a Biztonsági Tanácsban s a válság­ban közvetítő összekötő csoportban is. (S. G.) Nemzetközi élet PÉNTEK, 1995­. szeptember 1. Cseh állásfoglalás Egyelőre nem kötelező a hétezer korona A Václav Klaus vezette cseh kormány felfüggesztette annak a szeptember elsejétől érvényes rendeletnek a hatá­lyát, amely szerint a Csehor­szágba utazó, vízumkötelezett­séggel nem rendelkező turis­táknak legalább 7000 cseh ko­ronát kellett volna bemutatniuk az országba lépéskor. A kabi­net úgy döntött, hogy a kérdést újratárgyalja, és javaslatot tesz, mely országokból érkező turis­táktól fogják megkövetelni a­­kötelező pénzellátást , jelen­tette az MTI. A kormány még a nyár fo­lyamán úgy döntött, a vízum­­kényszer nélküli országokból érkező turisták számára kötele­zővé teszi, hogy beutazáskor 7000 cseh koronával rendel­kezzenek. Kivételt a magán­­személyektől vagy intézmé­nyektől kapott hitelesített meg­hívólevéllel rendelkezők és a diplomáciai szolgálat tagjai je­lentettek volna. Megfigyelők rámutatnak, maga a tény, hogy az új rendeletet Jan Rumi bel­ügyminiszter terjeszti majd be, igazolja a feltevéseket, melyek szerint Csehország korlátozni szeretné a keleti országokból érkező turistaforgalmat. A külügyi szóvivő nyilatkozata a román javaslatról Magyarország a jószomszédság híve (Folytatás az I. oldalról) Ezen az elven folytatjuk a kétoldalú alapszerződési tár­gyalásokat Romániával is. Mi­vel a javaslat részleteit nem is­merjük, várjuk és figyelmesen tanulmányozni fogjuk azokat a konkrét javaslatokat, amelyek diplomáciai úton történő eljut­tatását a román külügyi szóvi­vő kilátásba helyezte. Meggyőződésünk, hogy a történelmi megbékélés, a jó­szomszédi kapcsolatok nem nélkülözhetik a két ország vi­szonyában fellelhető problé­mák - beleértve a nemzeti ki­sebbségek helyzetének - euró­pai normák szerint, nemzetközi jogi érvénnyel bíró rendezését, olyan demokratikus, kölcsönös bizalmon alapuló légkör meg­teremtését, amely lehetetlenné tenné a szélsőséges, naciona­lista hangulatkeltést. Iliescu el­nök kijelentései megerősítették azon véleményünket, hogy a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése kiemelkedő fontos­ságú az országaink közötti kap­csolatokban. Természetes, a mi a szá­munkra is alkotmányból faka­dó kötelezettség a határon túli magyarság sorsával való törő­dés. Azt szeretnénk, hogy a ki­sebbségek tagjai abban az or­szágban érezzék otthon magu­kat, ahol születtek, élnek, és identitásukat, kultúrájukat, ha­gyományaikat megőrizve an­nak­­az­ államnak legyenek-elé­­gedett polgárai. Ennek megfe­lelően Magyarország kormá­nya mind a romániai magyar­ság, mind a saját területén élő nemzeti kisebbségek ügyében a nemzetközi és európai nor­mák érvényesítését szorgal­mazza. Úgy véljük, hogy a ceau­­sescui diktatúra 1989. decem­beri megdöntését követően a Románia melleni magyar kiál­lás és az azóta folytató­ tárgya­lások is meggyőzően bizonyít­ják a román népnek és vezetés­nek, hogy Magyarország tisz­teletben tartja a nemzetközileg elismert határokat, és az elfo­gadott európai normák alapján fejleszti szomszédkapcsolatait, így is hozzájárulva a regionális és európai stabilitáshoz. Ennek szellemében kötött már alap­­szerződést 18 országgal, szom­szédai közül Ukrajnával, Szlo­vákiával, Szlovéniával, Hor­vátországgal. Erre törekszik Romániával is. Max van der Stoel az RMDSZ-nél A Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoel, az EBESZ kisebb­­ségügyi főbiztosának romániai tájékozódó látogatása. A holland politikus a román par­lament és a kormány képviselőivel, illetve az államelnökkel tárgyalva próbált képet al­kotni arról, milyen problémákat vet fel a nemrég elfogadott oktatási törvény, továbbá hogy a törvénykezés milyen bánásmódot al­kalmaz a cigány lakossággal szemben. Szóba került a megbeszélések során a román-ma­gyar alapszerződési tárgyalások kérdése is, ezek folytatásáról Teodor Melescanu kül­ügyminiszter és Ion Iliescu államfő biztosí­totta a kisebbségügyi főbiztost. Az RMDSZ- szel folytatott csütörtök délutáni záró meg­beszélésen Max van der Stoel azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel le­hetne elfogadhatóvá tenni a romániai ma­gyarság számára az oktatási törvényt. Ám ugyanez a téma, illetve a magyar kisebbség helyzete általában nem került szóba azon a találkozón, melyet az eredeti programon kí­vül Ion Iliescu román államfő tett lehetővé a főbiztos számára. A román-magyar megbé­kélésre tett Iliescu-féle javaslattal kapcsolat­ban a vendég az iránt érdeklődött, hogy a ro­mán elnök miként látja gyakorlatilag kivite­lezhetőnek a magyarországi politikusoknak tett ajánlatát. Iliescu hangsúlyozta, hogy kezdeményezése nem propagandajellegű, hanem a román politikai élet szükségszerű­ségéből következik. Az EU a társulási szerződések újratárgyalására készül? A mezőgazdaság nem akadálya a tagságnak Bécsből jelenti az MTI. A közép- és kelet-európai orszá­gok közül a legjobb gazdasági és mezőgazdasági mutatókkal egyértelműen Szlovénia ren­delkezik, utána pedig Csehor­szág következik - mondta Franz Fischler, az Európai Unió osztrák származású ag­rárbiztosa az alpbachi Európa­­fórumon. Hozzátette: a sorban leghátul Románia, Bulgária és némelyik balti állam áll. Ma­gyarország nevét Fischler nem említette. Az osztrák szakember elő­adásában leszögezte: az Euró­pai Uniónak újra kellene tár­gyalnia a kelet-közép-európai országokkal kötött társulási megállapodásait. Szavai sze­rint a gond az, hogy elmaradt a kereskedelem tervezett aszim­metrikus fejlődése. Az EU-or­­szágokból Kelet-Európába irá­nyuló agrárkivitel,­­tudniillik minden várakozással ellentét­ben 250 százalékkal nőtt, mi­közben fordított irányban alig 30 százalékos volt az emelke­dés. A társulási szerződések szerinte nem felelnek meg az uruguayi forduló utáni GATT- szerződéseknek sem, ráadásul ki kellene őket terjeszteni az újonnan felvett országokra, Ausztriára, Svédországra és Finnországra. Ami a keleti bővítést illeti, Fischler véleménye szerint azt az egyes országok erősen elté­rő gazdasági adatainak ismere­tében kell vizsgálni. A leg­újabb felmérések azt mutatják, hogy a különbségek nagyob­bak, mint ahogy azt eddig fel­tételezték. Az agrárpolitikus úgy véli, hogy a mezőgazda­ság nem alapvető akadálya a keleti bővítésnek. Egy-egy or­szág integrációs alkalmasságát általános gazdasági keretfelté­telei határozzák meg, mint a valuta, a hitelképesség, a vá­sárlóerő és a beruházási lég­kör. Az előrejelzések azt mu­tatják, hogy a keleti országok közül a legjobbak 2000-ig az EU-feltételek 75 százalékát teljesíteni tudják. Más orszá­goknál ez a folyamat évtizede­kig eltarthat. Az­ Európa-fórum csütör­töki vitájában Fischlei­ mellett részt vett,Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter, Wladyslaw Bartoszewski len­gyel külügyminiszter, Janez Drnovsek szlovén és Václav Klaus cseh miniszterelnök. A vendégeket az osztrák kül­ügyminiszter arról biztosítot­ta, hogy maga a keleti bővítés vitán felül áll, így csak az a kérdés, hogy mikor és milyen formában történjen meg. Schüssel szorgalmazta, hogy a kis államoknak legyen mód­juk minden EU-testületben képviseltetniük magukat. E prioritásokon belül Ausztria számára különlegesen fontos­nak nevezte, hogy a bővítés hozzájárulna a politikai stabi­litáshoz. A külügyminiszter mindazonáltal túlzottnak és veszélyesnek nevezte azt a követelést, hogy az Európai Unió már most kezdjen felké­szülni arra az időre, amikor majd 30 tagja lesz. A bővítési folyamat ugyanis Schüssel szavai szerint szükségszerűen több szakaszban fog végbe­menni. A vendégpolitikusok saját országuk EU-csatlakozási ter­veiről beszéltek. Klaus úgy fo­­­galmazott, hogy Csehország néhány éven belül stabil és bé­kés országként Európa megbíz­­ható partnere lesz. A lengyel külügyminiszter a gyors csatla­kozás szükségességéről' 'be­szélt, és felszólította az uniót, hogy mielőbb határozza meg a felvétel pontos menetrendjét. A szlovén miniszterelnök arról az aggályáról beszélt, hogy az EU-ról tartandó népszavazás negatív eredménnyel végződne Szlovéniában, ha a csatlako­zást az olasz követelések telje­sítéséhez kapcsolnák. Grúz-török csúcs Grúz-török csúcstalálkozót tartottak csütörtökön Tbiliszi­ben, mindössze két napal az­után, hogy eddig ismeretlen tet­tesek merényletet kíséreltek meg Eduard Sevardnadze grúz vezető ellen - adta hírül az amerikai AP távirati iroda. Tan­­su Ciller török kormányfő első­sorban gazdasági kérdéseket vi­tatott meg vendéglátójával. Polgári engedetlenséggel kezdődik a tanév Galántán rendőrök felügyelték a szülői értekezletet POZSONY­­ „Több mint 46 ezer alapiskolásunk és közel tízezer középiskolásunk válto­zatlanul magyar tanítási nyelvű iskolában kezdheti az új tan­évet, ezért nem lesz szükség a polgári engedetlenségre” - nyi­latkozta lapunknak Sidó Zol­tán, a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetségének elnö­ke. Hozzátette azonban, hogy a nyár folyamán sok magyar is­kolaigazgatót váltottak le, s to­vábbi tisztogatásra kell számí­tani, „hiszen a kormány az ok­tatási miniszter asszony szerint nem mondott le a kétnyelvű oktatás bevezetéséről, s tárca szerintem a következő tanévet az ilyenfajta »meggyőző mun­kára« fogja felhasználni”. A pedagógusszövetség elnöke szerint a „döbbenetes az, hogy a minisztériumnak nincs is kész koncepciója az alternatív oktatási formára, ennek ellené­re szorgalmazza bevezetését”. Az országos helyzettől elté­rő állapot alakult ki viszont a galántai magyar gimnázium­ban. A szülők és a pedagógusok továbbra is kiállnak a júniusban leváltott Pék László igazgató mellett, s elutasítják az állam­­igazgatási szerv által kinevezett új igazgató személyét. A viták tisztázása érdekében szerdán estére szülői értekezletet hívtak össze Galántán, és ezen megje­lent az oktatási tárca államtitká­ra is. Ennek ellenére az új igaz­gatónő az érkező sok szülő lát­tán rendőrséget hívott az isko­lába, akik a szülői értekezlet megkezdése élén ellenőrizték a jelenlévők azonosságát, csak azután kezdődheten a tanácsko­zás. A késő estébe nyúló meg­beszélés azonban nem hozott eredményt. Az államhatalom képviselői kitartanak amellen: Pék László megsértette az álla­mi alkalmazottakra vonatkozó törvényt azáltal, hogy vissza­utasította a kétnyelvű oktatás bevezetését, s bár a szülők aka­rata folytán nem is vezetik be a gimnáziumban az új oktatási formát, mégis az lesz az igazga­tó, aki a tanári karból egyedül szorgalmazta annak bevezeté­sét. A szülők az államhatalom a magatartása láttán úgy döntöt­tek, Galántán polgári engedet­lenséggel kezdik az iskolai évet, s a diákok helyett szeptember 4-én maguk a szülők mennek iskolába, majd este fáklyás me­nettel próbálják felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a galántai magyar gimnázium veszélyben van. Bíznak abban, hogy más iskolák szülői közösségei is ki­fejezik szolidaritásukat. Ennek lehetőségéről a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetségé­nek országos választmánya is tárgyalni fog. Sidó Zoltán sze­rint az országos választmány még pénteken délután dönt ar­ról, hogyan fejezik ki szolidari­tásukat a leváltott iskolaigazga­tókkal a pedagógusok és a szü­lők Szlovákia-szerte. (neszméri) A szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) képviselői nem értenek egyet a szlovák büntető tör­vénykönyv módosításával, amely a parlament szeptemberi ülésszakának napirendjén szerepel. Mint azt az MTI-nek Bár­dos Gyula szóvivő elmondta, az MKDM képviselői arra figyel­meztetnek, hogy a tervezett módosítás a kommunista államvé­delmi paragrafusokra emlékeztet, és nincs összhangban a de­mokratikus társadalom alapelveivel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) módosító indítványának értelmében olyan cikkek ke­rülnének a Btk.-ba, amelyek alapján az állam vagy a képvise­lők elleni fellépés négytől tizenkét évig terjedő szabadságvesz­téssel lenne büntethető. A javasolt szövegezés ugyanakkor nem pontosítja, mi az államellenes cselekedet A SNS azért nyújtotta be az indítványt, mert koalíciós partnereinél nem ér­te el, hogy a kormány előterjessze az államvédelmi törvény tervezetét, amely az SNS választási programjában előkelő he­lyen szerepelt. EBESZ-misszió Csecsenföldön Magyar javaslat a hosszabbításra Az EBESZ grozniji misszi­ójának vezetője szerint a cse­­csenföldi rendezés hosszú fo­lyamat, amelynek kulcskérdé­se, kié a hatalom a választáso­kig, és hogyan sikerül megva­lósítani a leszerelést és a fegy­­vernyugvást. Mészáros Sándor csütörtökön a bécsi magyar nagykövetségen a külföldi sajtó képviselői - köztük az MTI tu­dósítója - előtt összegezte a küldetést, részletesen beszá­molva munkamódszeréről és az elért eredményekről. Ugyan­csak csütörtökön a magyar dip­lomata az EBESZ Állandó Ta­nácsát is tájékoztatta a misszió­ról. Mészáros úgy vélekedik, hogy a szervezetnek még so­káig fontos szerepe lehet Cse­csenföldön. A beindított folya­mat ellenőrzésén kívül nehéz feladatot jelenthet a választások előkészítése, a tanácsadás, majd a szavazáson a megfigye­lők jelenléte. Mindezek fényé­ben a magyar diplomata az ál­landó tanácsot abban az érte­lemben tájékoztatta, hogy az október 11-én lejáró - eredeti­leg fél évre szabott - küldetés meghosszabbítása ajánlatos lenne. Az újságírók kérdésére Wilhelm Heynck, az EBESZ főtitkára elmondta, hogy erről csak később döntenek. Méltatta a magyar diplomácia szerepét a csecsenföldi misszióban, amely szavai szerint elősegíti a hely­zet javulását és körvonalazza a megoldást. Bombamerénylet Algírban Tízen életüket vesztették, tizenöten pedig megsebesültek, amikor csütörtökön délelőtt bomba robbant Algír Bab­et­iled nevű, nyugati, munkások lakta negyedében, amely az isz­lám fundamentalisták egyik fészkének számít. A merényle­tet még egyetlen szervezet sem vállalta magára - jelentette az MTI. Legutóbb január 31-én robbant hasonlóan nagy erejű pokolgép az algériai főváros­ban, a rendőrkapitányság előtt: akkor negyvenketten vesztették életüket, és több mint kétszázan sebesültek meg, főként járóke­lők. Algír környékén azóta több kisebb pokolgépes merénylet vette célba a polgármesteri hi­vatalokat és a települések vé­delmére alakult helyi önvédel­mi gárdák székhelyét. Augusz­tus közepén két pokolgép rob­bant a kormányrezidenciának otthont adó Club des Pins-ben is a tengerparton, Algírtól nem messze. Ebben a merényletben a feloszlatott törvényhozás he­lyett felállított Nemzeti Tanács egyik tagjának felesége és lá­nya vesztette életét.

Next