Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
AMERIKA MARADT EGYEDÜL A PORONDON, immár Washington az világ egyetlen talpon maradt csendőre, értékelnek a boszniai légicsapások után a világ vezető lapjai. A szerdai bevetésekkel a békefenntartásokról szóló fejezet is véget ért, húzzák alá az elemzők, s helyette immár a béke kikényszerítésének időszaka következik. Megállapítják, hogy a nyugati országok közösségének cselekednie kellett, hozzátéve, hogy ezt már három évvel ezelőtt is megtehették volna. Az időveszteség miatt az elemzők szinte kivétel nélkül úgy vélik, hogy dacára a mostani nagyszabású bevatkozásnak, a Nyugat már soha nem fogja tudni lemosni magáról a becstelenség sarát, annak bélyegét, hogy éveken át hagyta az ezrek halálát, milliók elüldözését jelentő háború folytatódását. A mostani akciókat követniük kell ,ugyanakkor a korábbinál erőteljesebb diplomáciai erőfeszítéseknek is, legalább a „legkevésbé igazságtalan” rendezés érdekében. E szempontból előremutatónak nevezi a BBC a közös szerb tárgyalóküldöttség megalakítását. Nehézségek persze ennek ellenére akadnak, így a képviselendő szerb minimális programban értesülések szerint szerepel az északboszniai szerb folyosó szélesítése, valamint az, hogy a szerbek ellenőrizte területeknek földrajzilag összefüggő egészet kell alkotniuk. Ehhez pedig a szarajevói kormánynak véglegesen le kellene mondania Gorazdéról. Mások ugyanakkor arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, hogy a NATO bombái után a szembenállók között még nagyobb lesz a gyűlölet, s ahogy az egyik orosz elemző írja, valószínű, hogy a szerbek az első adandó alkalommal aktív partizánháborút kezdenek. BELPOLITIKAI OKOKRA vetíti ki a NATO összehangolt csapásait, Washington, Párizs és Brüsszel hirtelen jött határozottságát a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint ezúttal is az Egyesült Államok játssza a főszerepet, miután éveken keresztül a nyugat-európaiakra hagyta a válság megoldásának feladatát. Clinton azonban most nem kockáztathatja azt, hogy szeptemberben a szenátus, a kormányzat többszöri kérése ellenére megszavazza a fegyverembargó feloldását. Bő egy évvel az amerikai elnökválasztás előtt Clinton szeretné elkerülni, hogy külpolitikailag bukott elnöknek tartsák. Annak tehát, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag hadat üzent a boszniai szerbeknek, elsősorban az az oka, hogy Clinton az előző választási kampányból tudhatja, hogy amerikai elnök külpolitikában nem nyerhet, de emiatt nagyon is veszíthet. Chirac ugyanakkor a nukleáris kísérletek felújításának elutasító visszhangjáról kívánja elterelni a figyelmet. Belpolitikailag is jól jön neki, hogy bizonyíthatja az általa kezdeményezett gyors bevetési erők hasznosságát, s az eddiginél keményebb boszniai fellépés szószólójaként mutatkozhat. A lap mindezek ellenére megállapítja, azért még túl korai lenne a Nyugat Bosznia-politikájának változásáról beszélni. A másik nagyhatalom, Oroszország reagálásával fogllalkozik a The Times, megállapítva, hogy a NATO- fellépésre adott szláv válasz a hidegháborús szembenállás kiújulásának veszélyét idézi fel. EGY MÁSIK VESZÉLYRE is figyelmeztetnek a kommentátorok, így az Independent szerint a boszniai szerb erőkre nem is a NATO további légicsapásai jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az az eshetőség, hogy a bosnyák kormányhadsereg, kihasználva a nyilvánvalóan felborult hadszíntéri erőegyensúlyt, kezébe veszi a katonai kezdeményezést, s az akció mellékterméke lehet a szarajevói ostromgyűrű áttörésére induló támadás. A NATO ugyanis csak akkor bízhat a győzelemben, ha a béke érdekében alkalmazza hadipotenciálját. Ha azonban az erő alkalmazása önmagáért való cél marad, a volt Jugoszláviában továbbra is a leszámolás logikája uralkodik, akkor a NATO pilótái és tüzérei arra fognak rádöbbenni, hogy csak „fügefalevélnek” használták őket. Éppen ezért a határozottság mellett szükség van a mérsékletre is, hiszen ha a beavatkozás az egyik felet szolgálná a másikkal szemben, az szakadást idézne elő a Biztonsági Tanácsban s a válságban közvetítő összekötő csoportban is. (S. G.) Nemzetközi élet PÉNTEK, 1995. szeptember 1. Cseh állásfoglalás Egyelőre nem kötelező a hétezer korona A Václav Klaus vezette cseh kormány felfüggesztette annak a szeptember elsejétől érvényes rendeletnek a hatályát, amely szerint a Csehországba utazó, vízumkötelezettséggel nem rendelkező turistáknak legalább 7000 cseh koronát kellett volna bemutatniuk az országba lépéskor. A kabinet úgy döntött, hogy a kérdést újratárgyalja, és javaslatot tesz, mely országokból érkező turistáktól fogják megkövetelni akötelező pénzellátást , jelentette az MTI. A kormány még a nyár folyamán úgy döntött, a vízumkényszer nélküli országokból érkező turisták számára kötelezővé teszi, hogy beutazáskor 7000 cseh koronával rendelkezzenek. Kivételt a magánszemélyektől vagy intézményektől kapott hitelesített meghívólevéllel rendelkezők és a diplomáciai szolgálat tagjai jelentettek volna. Megfigyelők rámutatnak, maga a tény, hogy az új rendeletet Jan Rumi belügyminiszter terjeszti majd be, igazolja a feltevéseket, melyek szerint Csehország korlátozni szeretné a keleti országokból érkező turistaforgalmat. A külügyi szóvivő nyilatkozata a román javaslatról Magyarország a jószomszédság híve (Folytatás az I. oldalról) Ezen az elven folytatjuk a kétoldalú alapszerződési tárgyalásokat Romániával is. Mivel a javaslat részleteit nem ismerjük, várjuk és figyelmesen tanulmányozni fogjuk azokat a konkrét javaslatokat, amelyek diplomáciai úton történő eljuttatását a román külügyi szóvivő kilátásba helyezte. Meggyőződésünk, hogy a történelmi megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok nem nélkülözhetik a két ország viszonyában fellelhető problémák - beleértve a nemzeti kisebbségek helyzetének - európai normák szerint, nemzetközi jogi érvénnyel bíró rendezését, olyan demokratikus, kölcsönös bizalmon alapuló légkör megteremtését, amely lehetetlenné tenné a szélsőséges, nacionalista hangulatkeltést. Iliescu elnök kijelentései megerősítették azon véleményünket, hogy a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése kiemelkedő fontosságú az országaink közötti kapcsolatokban. Természetes, a mi a számunkra is alkotmányból fakadó kötelezettség a határon túli magyarság sorsával való törődés. Azt szeretnénk, hogy a kisebbségek tagjai abban az országban érezzék otthon magukat, ahol születtek, élnek, és identitásukat, kultúrájukat, hagyományaikat megőrizve annakaz államnak legyenek-elégedett polgárai. Ennek megfelelően Magyarország kormánya mind a romániai magyarság, mind a saját területén élő nemzeti kisebbségek ügyében a nemzetközi és európai normák érvényesítését szorgalmazza. Úgy véljük, hogy a ceausescui diktatúra 1989. decemberi megdöntését követően a Románia melleni magyar kiállás és az azóta folytató tárgyalások is meggyőzően bizonyítják a román népnek és vezetésnek, hogy Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközileg elismert határokat, és az elfogadott európai normák alapján fejleszti szomszédkapcsolatait, így is hozzájárulva a regionális és európai stabilitáshoz. Ennek szellemében kötött már alapszerződést 18 országgal, szomszédai közül Ukrajnával, Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal. Erre törekszik Romániával is. Max van der Stoel az RMDSZ-nél A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának romániai tájékozódó látogatása. A holland politikus a román parlament és a kormány képviselőivel, illetve az államelnökkel tárgyalva próbált képet alkotni arról, milyen problémákat vet fel a nemrég elfogadott oktatási törvény, továbbá hogy a törvénykezés milyen bánásmódot alkalmaz a cigány lakossággal szemben. Szóba került a megbeszélések során a román-magyar alapszerződési tárgyalások kérdése is, ezek folytatásáról Teodor Melescanu külügyminiszter és Ion Iliescu államfő biztosította a kisebbségügyi főbiztost. Az RMDSZ- szel folytatott csütörtök délutáni záró megbeszélésen Max van der Stoel azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a romániai magyarság számára az oktatási törvényt. Ám ugyanez a téma, illetve a magyar kisebbség helyzete általában nem került szóba azon a találkozón, melyet az eredeti programon kívül Ion Iliescu román államfő tett lehetővé a főbiztos számára. A román-magyar megbékélésre tett Iliescu-féle javaslattal kapcsolatban a vendég az iránt érdeklődött, hogy a román elnök miként látja gyakorlatilag kivitelezhetőnek a magyarországi politikusoknak tett ajánlatát. Iliescu hangsúlyozta, hogy kezdeményezése nem propagandajellegű, hanem a román politikai élet szükségszerűségéből következik. Az EU a társulási szerződések újratárgyalására készül? A mezőgazdaság nem akadálya a tagságnak Bécsből jelenti az MTI. A közép- és kelet-európai országok közül a legjobb gazdasági és mezőgazdasági mutatókkal egyértelműen Szlovénia rendelkezik, utána pedig Csehország következik - mondta Franz Fischler, az Európai Unió osztrák származású agrárbiztosa az alpbachi Európafórumon. Hozzátette: a sorban leghátul Románia, Bulgária és némelyik balti állam áll. Magyarország nevét Fischler nem említette. Az osztrák szakember előadásában leszögezte: az Európai Uniónak újra kellene tárgyalnia a kelet-közép-európai országokkal kötött társulási megállapodásait. Szavai szerint a gond az, hogy elmaradt a kereskedelem tervezett aszimmetrikus fejlődése. Az EU-országokból Kelet-Európába irányuló agrárkivitel,tudniillik minden várakozással ellentétben 250 százalékkal nőtt, miközben fordított irányban alig 30 százalékos volt az emelkedés. A társulási szerződések szerinte nem felelnek meg az uruguayi forduló utáni GATT- szerződéseknek sem, ráadásul ki kellene őket terjeszteni az újonnan felvett országokra, Ausztriára, Svédországra és Finnországra. Ami a keleti bővítést illeti, Fischler véleménye szerint azt az egyes országok erősen eltérő gazdasági adatainak ismeretében kell vizsgálni. A legújabb felmérések azt mutatják, hogy a különbségek nagyobbak, mint ahogy azt eddig feltételezték. Az agrárpolitikus úgy véli, hogy a mezőgazdaság nem alapvető akadálya a keleti bővítésnek. Egy-egy ország integrációs alkalmasságát általános gazdasági keretfeltételei határozzák meg, mint a valuta, a hitelképesség, a vásárlóerő és a beruházási légkör. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a keleti országok közül a legjobbak 2000-ig az EU-feltételek 75 százalékát teljesíteni tudják. Más országoknál ez a folyamat évtizedekig eltarthat. Az Európa-fórum csütörtöki vitájában Fischlei mellett részt vett,Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter, Wladyslaw Bartoszewski lengyel külügyminiszter, Janez Drnovsek szlovén és Václav Klaus cseh miniszterelnök. A vendégeket az osztrák külügyminiszter arról biztosította, hogy maga a keleti bővítés vitán felül áll, így csak az a kérdés, hogy mikor és milyen formában történjen meg. Schüssel szorgalmazta, hogy a kis államoknak legyen módjuk minden EU-testületben képviseltetniük magukat. E prioritásokon belül Ausztria számára különlegesen fontosnak nevezte, hogy a bővítés hozzájárulna a politikai stabilitáshoz. A külügyminiszter mindazonáltal túlzottnak és veszélyesnek nevezte azt a követelést, hogy az Európai Unió már most kezdjen felkészülni arra az időre, amikor majd 30 tagja lesz. A bővítési folyamat ugyanis Schüssel szavai szerint szükségszerűen több szakaszban fog végbemenni. A vendégpolitikusok saját országuk EU-csatlakozási terveiről beszéltek. Klaus úgy fogalmazott, hogy Csehország néhány éven belül stabil és békés országként Európa megbízható partnere lesz. A lengyel külügyminiszter a gyors csatlakozás szükségességéről' 'beszélt, és felszólította az uniót, hogy mielőbb határozza meg a felvétel pontos menetrendjét. A szlovén miniszterelnök arról az aggályáról beszélt, hogy az EU-ról tartandó népszavazás negatív eredménnyel végződne Szlovéniában, ha a csatlakozást az olasz követelések teljesítéséhez kapcsolnák. Grúz-török csúcs Grúz-török csúcstalálkozót tartottak csütörtökön Tbilisziben, mindössze két napal azután, hogy eddig ismeretlen tettesek merényletet kíséreltek meg Eduard Sevardnadze grúz vezető ellen - adta hírül az amerikai AP távirati iroda. Tansu Ciller török kormányfő elsősorban gazdasági kérdéseket vitatott meg vendéglátójával. Polgári engedetlenséggel kezdődik a tanév Galántán rendőrök felügyelték a szülői értekezletet POZSONY „Több mint 46 ezer alapiskolásunk és közel tízezer középiskolásunk változatlanul magyar tanítási nyelvű iskolában kezdheti az új tanévet, ezért nem lesz szükség a polgári engedetlenségre” - nyilatkozta lapunknak Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Hozzátette azonban, hogy a nyár folyamán sok magyar iskolaigazgatót váltottak le, s további tisztogatásra kell számítani, „hiszen a kormány az oktatási miniszter asszony szerint nem mondott le a kétnyelvű oktatás bevezetéséről, s tárca szerintem a következő tanévet az ilyenfajta »meggyőző munkára« fogja felhasználni”. A pedagógusszövetség elnöke szerint a „döbbenetes az, hogy a minisztériumnak nincs is kész koncepciója az alternatív oktatási formára, ennek ellenére szorgalmazza bevezetését”. Az országos helyzettől eltérő állapot alakult ki viszont a galántai magyar gimnáziumban. A szülők és a pedagógusok továbbra is kiállnak a júniusban leváltott Pék László igazgató mellett, s elutasítják az államigazgatási szerv által kinevezett új igazgató személyét. A viták tisztázása érdekében szerdán estére szülői értekezletet hívtak össze Galántán, és ezen megjelent az oktatási tárca államtitkára is. Ennek ellenére az új igazgatónő az érkező sok szülő láttán rendőrséget hívott az iskolába, akik a szülői értekezlet megkezdése élén ellenőrizték a jelenlévők azonosságát, csak azután kezdődheten a tanácskozás. A késő estébe nyúló megbeszélés azonban nem hozott eredményt. Az államhatalom képviselői kitartanak amellen: Pék László megsértette az állami alkalmazottakra vonatkozó törvényt azáltal, hogy visszautasította a kétnyelvű oktatás bevezetését, s bár a szülők akarata folytán nem is vezetik be a gimnáziumban az új oktatási formát, mégis az lesz az igazgató, aki a tanári karból egyedül szorgalmazta annak bevezetését. A szülők az államhatalom a magatartása láttán úgy döntöttek, Galántán polgári engedetlenséggel kezdik az iskolai évet, s a diákok helyett szeptember 4-én maguk a szülők mennek iskolába, majd este fáklyás menettel próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a galántai magyar gimnázium veszélyben van. Bíznak abban, hogy más iskolák szülői közösségei is kifejezik szolidaritásukat. Ennek lehetőségéről a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos választmánya is tárgyalni fog. Sidó Zoltán szerint az országos választmány még pénteken délután dönt arról, hogyan fejezik ki szolidaritásukat a leváltott iskolaigazgatókkal a pedagógusok és a szülők Szlovákia-szerte. (neszméri) A szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) képviselői nem értenek egyet a szlovák büntető törvénykönyv módosításával, amely a parlament szeptemberi ülésszakának napirendjén szerepel. Mint azt az MTI-nek Bárdos Gyula szóvivő elmondta, az MKDM képviselői arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett módosítás a kommunista államvédelmi paragrafusokra emlékeztet, és nincs összhangban a demokratikus társadalom alapelveivel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) módosító indítványának értelmében olyan cikkek kerülnének a Btk.-ba, amelyek alapján az állam vagy a képviselők elleni fellépés négytől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. A javasolt szövegezés ugyanakkor nem pontosítja, mi az államellenes cselekedet A SNS azért nyújtotta be az indítványt, mert koalíciós partnereinél nem érte el, hogy a kormány előterjessze az államvédelmi törvény tervezetét, amely az SNS választási programjában előkelő helyen szerepelt. EBESZ-misszió Csecsenföldön Magyar javaslat a hosszabbításra Az EBESZ grozniji missziójának vezetője szerint a csecsenföldi rendezés hosszú folyamat, amelynek kulcskérdése, kié a hatalom a választásokig, és hogyan sikerül megvalósítani a leszerelést és a fegyvernyugvást. Mészáros Sándor csütörtökön a bécsi magyar nagykövetségen a külföldi sajtó képviselői - köztük az MTI tudósítója - előtt összegezte a küldetést, részletesen beszámolva munkamódszeréről és az elért eredményekről. Ugyancsak csütörtökön a magyar diplomata az EBESZ Állandó Tanácsát is tájékoztatta a misszióról. Mészáros úgy vélekedik, hogy a szervezetnek még sokáig fontos szerepe lehet Csecsenföldön. A beindított folyamat ellenőrzésén kívül nehéz feladatot jelenthet a választások előkészítése, a tanácsadás, majd a szavazáson a megfigyelők jelenléte. Mindezek fényében a magyar diplomata az állandó tanácsot abban az értelemben tájékoztatta, hogy az október 11-én lejáró - eredetileg fél évre szabott - küldetés meghosszabbítása ajánlatos lenne. Az újságírók kérdésére Wilhelm Heynck, az EBESZ főtitkára elmondta, hogy erről csak később döntenek. Méltatta a magyar diplomácia szerepét a csecsenföldi misszióban, amely szavai szerint elősegíti a helyzet javulását és körvonalazza a megoldást. Bombamerénylet Algírban Tízen életüket vesztették, tizenöten pedig megsebesültek, amikor csütörtökön délelőtt bomba robbant Algír Babetiled nevű, nyugati, munkások lakta negyedében, amely az iszlám fundamentalisták egyik fészkének számít. A merényletet még egyetlen szervezet sem vállalta magára - jelentette az MTI. Legutóbb január 31-én robbant hasonlóan nagy erejű pokolgép az algériai fővárosban, a rendőrkapitányság előtt: akkor negyvenketten vesztették életüket, és több mint kétszázan sebesültek meg, főként járókelők. Algír környékén azóta több kisebb pokolgépes merénylet vette célba a polgármesteri hivatalokat és a települések védelmére alakult helyi önvédelmi gárdák székhelyét. Augusztus közepén két pokolgép robbant a kormányrezidenciának otthont adó Club des Pins-ben is a tengerparton, Algírtól nem messze. Ebben a merényletben a feloszlatott törvényhozás helyett felállított Nemzeti Tanács egyik tagjának felesége és lánya vesztette életét.