Magyar Nemzet, 1995. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
HÉTFŐ, 1995. október 2. Nemzetközi élet Az egyesülés évfordulójának előestéjén Magas német kitüntetés Horn Gyulának (Folytatás az 1. oldalról) A magyar miniszterelnök a kitüntetést megköszönve hangsúlyozta, hogy a díj valójában a nemzetet illeti meg, hiszen a politikusok a nép akaratát fejezik ki, amikor élnek a történelmi lehetőséggel. Rámutatott arra is, hogy a kormányok vezetőinek nagy a felelősségük Európa sorsáért. Ennek kapcsán utalt rá, hogy a kontinens keleti felének felszabadulása immár történelem, miközben Európában újabb véres háborúk dúlnak. A kemény kihívásokra a politikusok puha válaszokat adnak, túlságosan béketűrőek, noha nincs béke. Végezetül Horn Gyula azt emelte ki, hogy Németország II. világháború utáni fejlődésével példát mutatott a gazdasági felemelkedésben és a demokratikus, jogrendszer működésében. A jelentős német erkölcsi elismerést kifejező díj átvétele után a magyar miniszterelnök vasárnap este Kasselból Bonnba utazott, ahol hétfőn hivatalos tárgyalásokat folytat Helmut Kohl kancellárral ,és találkozik Roman Herzog államfővel, valamint Theo Waigel pénzügyminiszterrel is. A Kohl kancellárral délelőttre tervezett megbeszélések napirendjén elsősorban annak az egymilliárd márkás hitelkeretnek avéglegesítése szerepel, amelyet Magyarország a hírek szerint rendkívül kedvező feltételek mellett a gazdaság-korszerűsítés céljaira szövetségi és tartományi garanciával német bankoktól kap. (pietsch) Szent-Iványi István Moszkvában Eredménytelen kísérlet a műkincsek hazahozatalára (Folytatás az 1. oldalról) A Szergej Krilov külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalásra egyébként rányomta a bélyegét a grozniji EBESZ-misszió körüli incidens, amelynek során a város polgármestere előbb tevékenységük felfüggesztésére szólította fel a szervezet képviseletében Csecsenföldön lévő diplomatákat, majd a helyi rendőrség körbevette az épületét. Szent-Iványi István azonnal tiltakozott tárgyalópartnerénél, aki megígérte, hogy az orosz fél szavatolja az EBESZ-misszió biztonságát. Azóta két orosz páncélozott harci jármű őrzi az épületet. Az események miatt késve Moszkvába érkező Mészáros Sándor, a misszió vezetője a magyar újságíróknak elmondta, diplomáciai szinten tiltakoznak azeset miatt, ám hangsúlyozta, hogy nem tartja célszerűnek a katonai védelmet, hiszen egyébként is az orosz egységek a támadások célpontjai. Az itt dolgozók biztonságát valójában senki sem tudja biztosítani, tette hozzá, s mint tréfásan megjegyezte, a politikai rendezés szempontjából is jobb, ha az épületet továbbra is csupán a diplomaták által már megkedvelt egyetlen kutya védi. Visszautasította Beszlan Gantamirov polgármester vádjait, miszerint csütörtökön a misszióról távozó fegyveresek tüzet nyitottak volna egy gépkocsira, aminek következtében két rendőr megsebesült. Gantamirov egyébként azért követelte a misszió távozását, mert szerinte az elősegíti a Dudajevhez közel álló fegyveres csoportok legalizálását. Mészáros mindehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy Csecsenföldön egyre szaporodnak a magukat önállónak kikiáltó jelöltek, így Gantamirov mellett az ideiglenes csecsen kormányt vezető Szalambek Hadzsiev vagy Rusz-lan Hasibulatov, akinek mozgalma „Népi Szövetség a Köztársaság Újjászületésére” néven éppen hét végén bontott zászlót. Mészáros szerint ezen erők mindegyike kisajátítja Dudajev függetlenségi programját, s kiszoríthatják őt a politikai folyamatokból. A diplomata egyébként az akcióval kapcsolatban nem zárta ki a provokáció lehetőségét sem. Gantamirovot mindig akkor veszik elő, mikor a helyzet feszültté válik, tette hozzá. Most is ilyen a helyzet, mondta, hiszen városszerte egymást érik a különböző tüntetések. Az EBESZ,nagykövete utalt arra, hogy a katonai megállapodáso’ végrehajtása sehogy sem halad, nagy a bizonytalanság. Az első lépést egyik fél sem akarja megtenni, s ebben a helyzetben sokszor az EBESZ-t akarják döntőbírónak megtenni. Az új menetrend szombati kidolgozása után sincsenek illúziói, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a legfontosabb lépés a fogolycsere lenne. A magyar-orosz külügyi tárgyalások középpontjában egyébként korántsem a csecsen válság s az annak rendezésében az EBESZ keretein belül vállalt magyar közreműködés állt. Mint Szent-Iványi István elmondta, nemzetközi kérdések mellett három fő problémakört vitattak meg orosz kollégájával. Elsőként a magyar kereskedelmi deficit csökkentésének lehetőségeit. Az államtitkár szerint az összkülkereskedelmi hiány egyharmadát kitevő e relációban képződő egymilliárd dolláros deficit leépítéséhez politikai szándék is szükséges, míg Kirov úgy vélte, ez nem egy államon múlik, inkább a magyar marketingtevékenység gyengeségén. Emellett szó volt az orosz adósságszolgálat teljesítéséről, valamint a magyar műkincsek visszaszolgáltatásáról is. Szent-Iványi szerint a miniszterelnöki látogatáskor tett ígéretek ellenére semmilyen előrelépés nem történt ez utóbbi téren. Az orosz fél felvetésére megvitatták a megbeszélésen az esetleges orosz CEFTA- tagság lehetőségét is. Budapest nincs az orosz csatlakozás ellen, bár azt Moszkva hivatalos formában még nem jelyezte.' Ehhez azonban, ,tete .hp^'4..$gein.Iy.Ínyj, teljes^epi ' kell két feltételt: a tagoknak az EU társult tagjainak kell lenniük, s hasonló teljesítményt kell mutatniuk a piacgazdaságra való áttérésben. Az orosz fél érdeklődött a volt KGST- országok szorosabb együttműködésére tett moszkvai javaslat budapesti fogadtatása felől is. Az államtitkár elmondta, a hivatalos válaszon még dolgoznak az illetékes minisztériumok, ám hazánk inkább ■ a kétoldalú együttműködésben érdekelt. Eltérő volt a két fél álláspontja a délszláv válsággal s a ■NATO-bővítéssel kapcsolatban is. Ezutóbbi esetében Moszkva mindenféle bővítést ellenez, s ez alól Magyarország sem kivétel. A délszláv konfliktus megvitatásakor a magyar fél kérte, Oroszország vesse latba tekintélyét s befolyását a vajdasági betelepítések leállítására. Stier Gábor Az amerikai megbízott Szarajevó után Belgrádban és Zágrábban tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) Holbrooke Alija Izetbegovicsal a még szombaton folytatott eszmecsere után egyenesen eredménytelenségről beszélt, miután továbbra is megoldatlanok maradtak az alapvető problémák, s nem született megegyezés a Szarajevót és Gorazdét, valamint a politikai stuktúrákat érintő kérdésekben. Amint a Reuter idézte, az amerikai megbízott nagyon elcsüggesztőnek minősítette a szarajevói megbeszéléseit, s néhány órával később Belgrádban sem mondhatott mást. Ott Milosevics szerb elnökkel találkozva szóba került, hogy milyen lépések szükségesek a muzulmán-horvát föderáció és a boszniai szerbek közötti átfogó megállapodás megkötéséhez. Holbrooke a tapasztalait abban összegezte: megítélése szerint mindkét fél óhajtja a tűzszünetet, de a nézetek annyira eltérőek, hogy korai lenne közeli fegyvernyugvásról beszélni. A szembenállók egyszerűen nem tudják, miként vethetnének véget a harcoknak. E benyomását megerősítették a zágrábi tárgyalások, amelyek végén azt is megkockáztatta, hogy a kelet-szlavóniai rendezés tovább nehezíti a békéltetést. Franjo Tudjman horvát elnökkel éppen ennek kérdését járták körül, s mint az MTI helyszíni tudósítója jelentette, Zágrábban megismételték, hogy Kelet-Szlavóniát, Nyugat-Szerémséget és a baranyai háromszöget október végéig szeretnék horvát fennhatóságuk alá vonni. Ezt az e hónap 29-én megrendezendő választások miatt sürgetik. Belgrád ellenben ahhoz ragaszkodik, hogy mindezt legfeljebb egy-másfél év múlva vegyék terítékre, különválasztva a boszniai csomagtervtől. Zágráb azonban megmakacsolta magát, s ott máris leszögezték: ha békés úton nem megy, ezt a kérdést is úgy rendezik, mint ahogy a többi megszállt terület esetében történt. Holbrooke a másfél órás megbeszélést követően a horvát álláspontot támogatta, s kiemelte, Washington álláspontja világos, a tárgyalási folyamatoknak e területek visszacsatolásához kell vezetniük. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, az amerikai békeközvetítő sikertelensége összefügg a harctéri helyzettel, amit maga Holbrooke is tapasztalhatott, hiszen a boszniai szerbek például még számára sem nyitották meg a szarajevói utakat, s az ellenőrzési pontjaiknál a diplomáciai rendszámú járműveket sem engedték át. Vélemények szerint a makacskodás mögött az is rejtőzhet, hogy amíg a szerbek a területek hetven százalékát ellenőrizték, amuzulmánok sürgették a tűzszünetet, a sikeres visszafoglalások után azonban már úgy gondolhatják, a harctéren többet érhetnek el, mint a diplomáciával. Brüsszelben mindazonáltal a NATO-nagykövetek már a harcok utáni időre igyekeznek terveket kidolgozni. Zárt ülésükön a Reuter értesülése szerint meghatározták, hogy a béke, szünet ellenőrzésére a dokumentumokat egy héten, legfeljebb tíz napon belül el kell készíteni, meghatározva, mely ország hány katonát küld a NATO ötvenezres kontingensébe, s erről gyorsan konzultálnak Oroszországgal is. Brüsszelben egyébként optimistán ítélik meg a boszniai helyzetet, s azt vallják, e válságövezetben négy héten belül helyreállhat a béke. (zsigovits) Boszniai szerb tüzérek Manjaca hegyen Banja Lukétól 30 kilométerre a (MTI külföldi képszolgálat ( AP) Brit fegyverszakértők meggyőződése szerint nem a szerbek, hanem a bosnyák erők lőtték ki azt a gránátot, amely augusztusban nagy erővel robbant a szarajevói piactéren. A The Sunday Times által idézett szakértők szerint a lövedék azonosításában annak idején a francia vizsgálótisztek egyetértettek a brit következtetéssel. Az amerikaiak felülbírálata után az ENSZ ennek alapján adott ki a szerbeket vádoló nyilatkozatot. A Downing Street első nyilatkozatai szerint bármiféle katonai akció előtt „kétséget kizáróan” meg kell állapítani a támadó kilétét. Letartóztatási parancs Tbilisziben A Sevardnadze elleni merénylet szervezője, Igor Georgadze, a grúz államfő biztonsági szolgálatának főnöke és annak helyettese, Tejmuraz Hacsisvili szervezte a Sevardnadze elleni nyár végi merényletet - jelentették be vasárnap Tbilisziben. A grúz belügyminiszter szerint a főügyész letartóztatási parancsot adott ki Georgadze ellen, aki állítólag a helyettesével, valamint a Mhedrioni nevű félkatonai szervezet vezetőivel együtt Georgadze apjának lakásán tervelte ki a merényletet. Korábban szintén voltak sikertelen merényletkísérletek az államfő ellen, például amikor az idén megpróbáltak felrobbantani egy liftet, amelybe Sevardnadze szállt volna be. Azzal hiúsult meg a merénylők terve, hogy az elnök aznap egyszerűen nem vette igénybe a felvonót. Megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy a választások közeledtével a terrorizmus elleni harc címén tisztogatási hullám veszi kezdetét Grúziában. A merénylettel vádolt személyeknek, illetve szervezeteknek szinte kivétel nélkül köze van valamilyen formában Sevardnadze politikai ellenlábasaihoz, valamint választási ellenfeleihez. A hét végén a tbiliszi tévének nyilatkozva Sevardnadze, a novemberi elnökválasztás egyik legnagyobb esélyese, visszautasította és képtelennek nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint úgymond maga állt a merénylet mögött, és célja hatalmának erősítése lenne. (m. k.) Továbbra is érvényben a biztonsági intézkedések Bosszútól tartanak a francia hatóságok (Tudósítónktól) PÁRIZS - Franciaország legkeresettebb terroristájának péntek esti lelövésével korántsem tekinthetők lezártaknak a nyári merényletsorozat aktái, sőt Kaled Kelkai halálával sok nyugtalanító kérdés egy ideig még megválaszolatlan marad - állapították meg a párizsi hírmagyarázók. A péntek este Lyontól mintegy tíz kilométerre ártalmatlanná tett Kaled Kelkal, akit egy hónapja keresett a francia rendőrség, a nyári terrorcselekmények egy részében minden bizonnyal részt vett, ám korántsem ő lehetett a legfőbb szervezője és végrehajtója az elmúlt hónapok franciaországi merényleteinek. Erre figyelmeztettek a párizsi lapok azt követően, hogy Jean Louis Debré belügyminiszter szombati lyoni sajtóértekezletén a közelmúlt majd' minden terrorakciójában felfedezni vélte a Kelkal-féle csoport „keze nyomát”. A Lyon környéki erdőben szerdán végrehajtott rajtaütésnél megsebesült terrorista, Kazim Kussza mellett olyan fegyvert és lőszert találtak, amellyel júliusban Párizsban megölték Sahraui algériai imámot. Ugyanezt a fegyvert használták a tettesek egy rendőrökkel vívott Lyon környéki júliusi tűzharc során. A nyomozók egyértelműen azonosították Kelkal ujjlenyomatát a TeV-gyorsvasút elleni meghiúsult merényletnél használt pokolgépen. Debré belügyminiszter szerint a többi párizsi robbantásnál alkalmazott megoldások, a pokolgépekhez használt óraszerkezetek arra engednek következtetni, hogy ugyanaz a terrorbrigád követte el ezeket a cselekményeket. Sőt, a miniszter „érzése” szerint a legvéresebb akció,, a hét halálos áldozatot követelt párizsi metrórobbantás is ennek a csoportnak a számlájára írható. A lapokban megszólaltatott, név nélkül nyilatkozó szakértők azonban vitatják a miniszter feltevéseit. Sahraui imám meggyilkolása nagyobb horderejű merénylet volt, mint hogy azt önállóan végrehajthatta volna egy többé-kevésbé botcsinálta Lyon környéki terrorcsoport. Azt azonban már elképzelhetőnek tartják az elemzők, hogy a megsebesült Karim Kussza részt vett a vallási vezető párizsi megölésében, sőt, sokak szerint ő a lyoni csoport feje, Kelkal csak amiatt került reflektorfénybe, mert mindenhol otthagyta ujjlenyomatát, s így csak egyedül ellene volt eddig közvetlen bizonyíték. Vasárnap Kasszát Párizsba szállították, ahol rövidesen megkezdődhet kihallgatása. A pokolgépekhez használt indítószerkezetek hasonlóságából nem lehet azt állítani, hogy azok egy csoport tettességét bizonyítják, mert ilyen eszközök készítése alapfokú terrorista-tanfolyamok anyaga - vélik a szakértők. A metrómerényletnél használt robbanóanyag s az elkövetés is azonban profi terroristákra vallott. Az viszont kétségtelen, hogy a Lyon környéki akciók jó része a Kelkal-féle csoport lelkén száradhat. A francia hatóságok „az első számú közellenség” lelövése után is fenntartják a különleges biztonsági intézkedéseket, amelyek eredményt hoztak, s több fundamentalista hálózat felszámolásához vezettek. Kaled Kelkal lelövése után fennáll a veszélye, hogy a fiatalember halálát esetleg egyesek terrorakciókkal akarják megbosszulni. Folytatódnak a fundamentalista körökben a letartóztatások is: egy provence-i, faluban a nyomozók az algériai szélsőségesek számára csempészett 44 kilogramm dinamitra és nyolcszáz darab detonátorra bukkantak. (pósa) Mago’Nemt 3 . Törvényhozási választások Portugáliában győztek a szocialisták A szocialista párt nyerte a vasárnapi portugál törvényhozási választásokat - ellenzékben töltött tíz év után -, az abszolút többséget azonban nem sikerült megszereznie - értékelte a szavazóhelyiségek bejáratánál végzett felmérések eredményeit a magánkézen lévő SIC televízióállomás. A SIC előzetes jelentése szerint — amelyet az AFP és a Reuter ismertetett - az Antonio Guterres vezette portugál szocialisták a szavazatok 42,2 százalékát szerezték meg, míg a jelenleg hatalmon lévő — és a leköszönő törvényhozásban abszolút többséggel rendelkező - szociáldemokrata pártra (PSD) a választók 34,5 voksolt, így a szocialista párt 105-111, a PSD pedig 89-96 képviselői helyhez jut a 230 tagú törvényhozásban. A parlamenti választások kimenetele A nacionalista jobboldal előretörése Lettországban Nagy valószínűséggel a nacionalista jobboldal nyeri a szombaton és vasárnap megtartott lett törvényhozási választásokat - jelentette vasárnap este, a szavazás lezárását követően az AFP, a szavazók körében végzett előzetes felmérések eredményeire hivatkozva. A kétnapos választásokat követően a szavazóurnákat közép-európai idő szerint 19 órakor zárták be. A balti köztársaság függetlenné válása óta másodszor rendeztek parlamenti választásokat Lettországban, és a több mint 600 ezres, állampolgársággal nem rendelkező orosz ajkú lakosság ezúttal sem járulhatott az urnákhoz. A száz parlamenti mandátumért - az 1,3 millió szavazásra jogosult állampolgár voksaiért - több mint ezer jelölt versengett, és az előzetes adatok szerint vasárnap délutánig a választópolgárok csaknem kétharmada már élt szavazati jogával - jelentette a DPA. Bármely pillanatban robbanthatnak A Greenpeace utolsó hajóját is elfogták A francia haditengerészet vasárnapra virradóra elfoglalta a Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédő szervezet utolsó, a mururoai atomkísérleti telep közelében cirkáló hajóját, a Manuteát. A Greenpeace-hajó megszállása francia szempontból a lehető legjobb pillanatban történt, jelentette az MTI, szakértők szerint ugyanis bármely pillanatban sor, kerülhet a franciák második kísérleti robbantására, s, most már nem kell tartani a környezetvédő szervezet helyszíni tiltakozó akciójától. Franciaország szeptember elején hajtotta végre az új kísérleti sorozat első atomrobbantását, s a tervek szerint jövő tavaszig még hat vagy hét ilyen kísérletre kerül majd sor.