Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

2 MagaNemzet CSÜTÖRTÖK, 1996. február 1. Nemzetközi élet HÁROMSZOROS ELŐNYT kínál Chirac francia elnöknek az a bejelentés, hogy befejezték a kísérleti atomrobbantásokat. Ez a véleménye a Dauphiné li­­béré című lapnak. Először is megmutatta a hazai és a külföldi közvéleménynek, hogy felzúdulásuk nem maradt rá végül is hatástalan. Másodszor az Egye­sült Államokban úgy mutatkozhat be, mint az atom­kísérletek nemzetközi tilalmának támogatója, mely okmányt egyébként az ősszel kívánják aláírni. Vé­gül mindez akkor történik, amikor ismét növekedni kezd otthon iránta a bizalom. A franciák úgy látszik, könnyen el tudják felejteni azt, amit korábban elítél­tek, és most olyan elnököt látnak Chirac­ban, aki az egész világgal szembe mert szállni. Párizs katona­­politikai helyzetével foglalkozik egyebek között a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban Javier Solana NATO-főtitkár is. Egyebek között ki­jelenti, hogy új időszak kezdődik a szervezet életé­­ben Tudja, hogy a francia-amerikai rivalizálás megbéníthatja a szövetséget, ezért különösen örül a párizsi magatartás mostani változásának. „Forradal­mi” fordulatnak tartja, hogy Franciaország az euró­pai védelmet a NATO-n belül és nem azon kívül képzeli el. Arra számít, hogy néhány hónapon belül, várhatóan még a júniusi berlini külügyminiszteri ta­lálkozó előtt sikerül megállapodni arról a francia ja­vaslatról, amely egy második parancsnoki rendszer kialakítását célozza az atlanti szövetségben. SZÖGES ELLENTÉTBEN ÁLL a Respekt című cseh politikai hetilap cikke a hivatalos Prága állás­pontjával a szudétanémet kérdésben. Az idézett cikk így ír :­Ha a csehek rendezni kívánják kapcso­lataikat Bonn-nal, és le akarják zárni a múltat, a fo­lyamatban lévő cseh-német tárgyalásokba be kell vonniuk a hajdan Csehszlovákiából kitelepített szu­­détanémetek képviselőit is”. A népszerű hetilap egyebek között így érvel: „Hallatlan dolog azt állí­tani, hogy lehetetlen bármi módon is megkérdője­lezni a Benes-dekrétumokat, mert ezzel állítólag aláásnánk a cseh jogrend alapjait. Jogrendünk alap­pilléreit ugyanis - írja a cikk szerzője - a Cseh Köz­társaság alkotmánya és az Emberi Jogok Egyete­mes Chartája alkotják. Jó lenne arra összpontosíta­ni, hogy milyen viszonyban vannak az említett Be­­nes-dekrétumok ezekkel a jogi normákkal.” Rámu­tat azonban a hetilap arra is, hogy a hivatalos Prága és a cseh közvélemény azonos, elutasító álláspon­ton van. ANGOL NYELVŰ interjúkötet jelent meg Po­zsonyban a szlovákok és a magyarok viszonyáról. Ezzel kapcsolatban a Neue Zürcher Zeitung feltű­nőnek tartja, milyen nagy teret szentelnek az inter­júkötet szerzői a történelemnek. A svájci cikkíró szerint ez arra utal, hogy „Kelet-Európában a politi­ka és a politikai gondolkodás még mindig a törté­nelmi hivatkozásokból táplálkozik.” A lap szerint a történelmi ellentétek felemlegetése és annak bi­­zonygatása helyett, hogy melyik oldalon látják ob­jektívebben a tényeket - sokkal hasznosabb volna, ha a két ország megkísérelné közösen tisztázni az őket foglalkoztató kérdéseket és a lélekszámra vontkozó különböző statisztikai adtok tekintetében is egyetértésre jutnának. A svájci cikkíró a kötet ol­vasásának hatására hajlik arra, hogy borúlátóan ítél­je meg a két nép kapcsolatainak távlatait Ugyanak­kor egy másik angol nyelvű kiadvány bizakodóbbá teszi, mert ebből az is kiderül, hogy még a kisebb­ségben élő csoportok sem nevezik a legnagyobb gondjuknak a nemzetiségi kérdés megoldását. A brüsszeli La Libre Belgique is foglalkozik a témá­val, és egyebek között megjegyzi: manapság Po­zsonyban a magyar politikai pártokkal való barát­­kozás oly mértékig tabutéma, hogy sem Meciar de­mokratikus ellenzéke, sem pedig Michal Kovác el­nök nem mert a szlovákot hivatalos nyelvvé avató legutóbbi törvény útjába állni. (T. I.) Koalíciós viták Bukarestben Eljárás Funar ügyében BUKAREST - Ki adja be a válópert, a Ion Iliescu elnök vá­lasztási bázisát képező Szociális Demokrácia Romániai Pártja vagy a Román Nemzeti Egység­párt? - ez a kérdés foglalkoztatja a bukaresti sajtót azt követően, most attól tartanak, hogy a Funar vezette párt visszahívja másik há­rom miniszterét is, s a szakítással szabad kezet kap Erdélyben a szavazatvadászatban. Közben a kolozsvári ügyész­ség helyt adott az ellenzék tanú­ Bukarestből jelenti az MTI. A román külügyi szóvivő szerdai saj­tóértekezletén elhangzott hogy csütörtökön és pénteken román-ma­gyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995 márciusában ál­lamtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Ezen a külügy­minisztériumok területi főosztályainak felelősei vesznek részt román részről Nicolae Nitu, magyar részről Bagi Gábor vezeti a küldöttséget. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat célokat hogy Adrian Nastase felkérte a kormányfőt távolítsa el tisztsé­géből a Funar vezette pártot a ka­binetben képviselő Adrian Turicu távközlési minisztert Nicolae Vacaroiu engedelmeskedett párt­jának, még kedden megfogal­mazta ajánlását az államfőhöz, hogy menessze kabinetjének e tagját Tette ezt azonban oly mó­don, hogy az RNEP-nek lehető­séget kínált új személy kijelölésé­re. Az RNEP hevesen reagált az SZDRP döntésére, Ioan Gavra, nyilatkozataiban azonnal „válást” emlegetett, sőt, megfenyegette a nagyobb szövetségest hogy kite­ríti, a sajtó rendelkezésére bocsát­ja az SZDRP minisztereinek kor­rupciós dossziéit. A kormányban csősok keresetének, mely szerint Funar polgármester illegálisan osztogatott területeket a város va­gyonából különböző magáncé­geknek. Ez pedig azt jelenti, hogy eljárás indul a polgármester ellen. Egyre nagyobb a valószínű­sége annak, hogy Gheorghe Fu­nar és hívei nagyjából ugyanarra a sorsra jutnak, mint C. V. Tudor és a Nagy-Románia Párt azaz az SZDRP szalámipolitikával levá­lasztja a vezetők közül mindazo­kat akik valamiféle kompro­misszumra hajlamosak, s így megőrizve egy aránylag biztos parlamenti többséget megpró­bálja egyedül kormányozni az or­szágot a választásokig Gyarmatit János Fordulat az erőmű-építkezésen Zsidó tömegsír Lambachban? BÉCS - Elképzelhető, hogy magyar zsidók földi ma­radványait tartalmazó tömeg­sírra bukkantak a felső-auszt­riai Lambachban elkezdődött vízi erőmű építkezése során. Az áldozatok - minden való­színűség szerint - a mauthau­­seni koncentrációs tábor kihe­lyezett egysége, Gunskirchen felé meneteltek vagy már a tá­bor foglyai voltak. Egyelőre nem tudni, hogy az eddig fel­tárt kilenc holttest mellett mennyit rejt még a tömegsír. A tömegsír felfedezése olyan problémákat vet fel, amelyek alapvetően megvál­toztathatják a lombardii épít­kezés - amely ellen a környe­zetvédők eddig is határozot­tan tiltakoztak - körülményeit - íja a szerdai osztrák sajtó. A zsidó vallás ugyanis tiltja a holtak exhumálását, és azt sem tartják elképzelhetőnek, hogy az ismertté vált tömegsír felett egyszerűen egy vízi erő­mű épüljön. K. Zs. * Újabb ülésszak Pozsonyban Nem kerül napirendre az alapszerződés (Folytatás az 1.oldalról) Ezt terveik szerint a jövő hé­ten hivatalosan, képviselői tör­vényjavaslatként eljuttatják Ivan Gasparovic házelnökhöz, illetve a kormánynak is. Erről A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke tájékoztatta a sajtót Kö­zölte azt is, hogy a szlovák ál­lamnyelvről szóló törvény al­kotmánybírósági beadványát pénteken adják át a szlovák Ke­reszténydemokrata Mozgalom­nak, s a jövő hét szerdáján tár­gyalnak a mozgalom képviselői­vel arról, vajon támogatják-e a magyarok kezdeményezését A szlovák alkotmánybírósághoz ugyanis csak abban az esetben fordulhatnak parlamenti képvi­selők, ha számuk eléri a ISO ta­gú testület egyötödét azaz 30 főt a magyar képviselők száma pedig csak 17. A Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom szerdán sajtóértekezleten tiltakozott az ellen, hogy a szlovák parlament elnöke és alelnökei is lehetsé­gesnek tartják a ratifikáció elhú­zódását mindaddig, amíg az ET szakértői nem dolgozzák ki az 1201-es ajánlás értelmezését Farkas Pál alelnök szerint pél­dátlan, hogy Szlovákia adott esetben csaknem két évvel a szerződés aláírása után fogja azt­­ ratifikálni, hiszen az említett ET-állásfoglalást decemberre ígéri az úgynevezett velencei bizottság. Farkas nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Meciar tavalyi bukaresti látogatásán megígérte: Pozsony nem ratifi­kálja az alapszerződést amíg nem születik meg a hasoló ro­mán-magyar dokumentum. (neszméri) Szlovák az első gyanúsított Magyar szál a Kovác-ügyben? POZSONY - A pozsonyi Sme napilap úgy tudja, hogy if­jabb Michal Kovácot a szlovák titkosrendőrség a magyar hatá­rokon át - feltehetően Rajkánál és Hegyeshalomnál - csempész­te Ausztriába. A lap nem jelölte meg a hír fonását A bécsi tarto­mányi bíróság elnöke, Günter Woratsch viszont légből kapott állításnak minősítette az értesü­lést A lap szerint az oszt­rák-szlovák határátkelőkön az említett napon szigorított ellen­őrzés folyt, ezért kizárt a lehető­ség, hogy ott csempészték át az elnök fiát. A Sme azt állítja, az osztrák rendőrség egy szlovák állampol­gárt vádol azzal, hogy részt vett az ifjabb Kovác tavaly augusz­tus 31-én végrehajtott elrablásá­ban. A lap szerint Norbert D.-ről kiderült, hogy aznap ő figyelmeztette a határátkelőhe­lyeket a készülő bűncselek­ményre. Ugyanő volt az, aki fel­hívta a rendőrség figyelmét a Mercedesre, amelynek csomag­tartójában megtalálták ifjabb Michal Kovácot Woratsch ezt az értesülést sem erősítette meg, bár nem is cáfolta. N. S. Budapest nagyon reméli, hogy Szlovákia betartja ígéretét és legkésőbb március végéig ratifikálja a magyar-szlovák alapszerző­dést amelynek megkötése óta már egy év telt el - idézte szerdai szá­mában a Der Standard című tekintélyes osztrák lap Somogyi Feren­cet aki bécsi megbeszélései alkalmából nyilatkozott az újságnak. A külügyi államtitkár elmondta: a szlovákiai magyar kisebbség úgy érzi, hogy a szlovák nyelvtörvény miatt hátrányos megkülönbözte­tésben részesül, s ezért Magyarország felkérte az Európa Tanácsot hogy vizsgálja meg, hogyan érvényesül a kisebbségek védelme Ma­gyarországon és Szlovákiában. A harmadik legnépszerűbb miniszterelnök Japán ellenzéki bojkott HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Alig két héttel az új koalí­ciós kormány beiktatása után a Hasimoto-kabinet máris szem­betalálta magát az előző adminisztrációtól örökölt problémákkal. A japán ellen­zék legbefolyásosabb pártja ugyanis bejelentette, hogy mindaddig bojkottálja a parla­ment munkáját, amíg a kor­mány nem tesz közzé részlete­sebb adatokat a csődbe jutott bankok helyzetéről és a köz­pénzek felhasználásának szükségességéről. A Sinsinto (Új Határ Párt) képviselői az MTI szerint ki is vonultak a költségvetési bizottságból. A képviselők jelenleg az ország következő - áprilistól kezdődő pénzügyi évére vonatkozó - költségvetését, illetve ezzel összefüggésben a bankok sza­nálására kidolgozott terv rész­leteit vitatják meg. Japánból szerdán elindult a hadsereg kötelékébe tartozó egység első, 14 tagú csoportja, hogy csatlakozzék az ENSZ közel-keleti missziójához az Izrael által megszállva tartott Golán-fennsíkon. Japán hosszas vita után döntött úgy, hogy 43 fős szállítási egység­gel segíti az Izrael és Szíria kö­zötti tűzszünetet felügyelő, 1040 fős ENSZ-misszió mun­káját Az egység további 29 tagja február 7-én indul. Az ENSZ BT állandó tagságára pályázó szigetország e külde­téssel is jelezni kívánja, hogy tevőlegesen részt vesz a globá­lis problémák megoldásában. A japán alkotmány tiltja az erőszak alkalmazását így a to­kiói kormány tartózkodik min­den olyan ENSZ-küldetéstől, amelyben a békefenntartók esetleg önvédelemre kénysze­rülhetnek. Közben nem csitul a szem­benállás a központi kormány és a legdélibb sziget lakossága között az amerikai támaszpon­tok sorsa miatt. Okinava veze­tése radikális „akciótervet" terjesztett a japán kormány elé. A kormányzóság 53 városá­nak, településének támogatását élvező terv értelmében 2015-ig valamennyi amerikai katonai bázist fel kellene számolni Okinaván és a szigetet ,nem­zetközi gazdasági és kulturális központtá” kellene fejleszteni. A szigeten koncentrálódik a Japánban lévő amerikai kato­nai bázisok háromnegyede. A 41 katonai létesítménynek a helyi vezetés szerint az ország más vidékein, vagy a Koreai­félszigeten kellene helyet adni. Mindez radikálisan eltér a bá­zisokat Japánon belül „átcso­portosítani és megerősíteni" kívánó központi kormányzati elképzelésektől. A problémák ellenére a Reuter által ismertetett és a legnagyobb lap, a Jomiuri Simbun által készített közvéle­mény-kutatás arra vall, hogy az újdonsült miniszterelnök, Hasimoto Rjutaro népszerűsé­ge a korábbi kormányfőkhöz képest rendkívül magas. Né­hány héttel beiktatása után a harmadik helyen áll a háború utáni japán miniszterelnökök népszerűségi listáján. (p.l.) A fő attrakció Zjuganov és Gates Davosi dilemmák A globalizáció és a nemzeti identitás össze­hangolása, a jövő társadalmi, gazdasági, pénz­ügyi elrendezése lesz a fő téma csütörtöktől Davosban, ahol immár jó negyedszázada ilyen­kor ülésezik a világgazdasági fórum. Ezeken az összejöveteleken mindenkor kiemelt figyelmet kapnak az éppen „aktuális" kérdések, most például a balkáni újjáépítés, az Európai Unió közös valutája körüli viták és alighanem az oroszországi fejlemények is. Befolyásos sze­mélyiségek , politikai, gazdasági és pénzügyi tekintélyek - gyűlnek össze a svájci városban; most több mint 40 állam- és kormányfő, leg­alább 200 miniszter, számos bankelnök, üzlet­ember, nemzetközi szervezet képviselője lesz a vendégek között. A tapasztalat azt mutatja, hogy alig van or­szág, amely valamilyen formában ne képvisel­tetné magát a tanácskozáson. A legfejlettebbek ritkán képviselik magukat csúcsszinten, főleg az átalakulás útján járók, illetve az ehhez se­gítséget várók igyekeznek népes küldöttséggel Davosba. A boszniai újjáépítéssel foglalkozó megbeszéléseken részt vesz Bosznia, Horvát­ország és a „maradék" Jugoszlávia miniszterel­nöke, miként a daytoni megállapodást tető alá hozó amerikai közvetítő, Richard Holbrooke, az EU-t képviselő svéd Carl Bildt és a magyar származású amerikai üzletember Soros György. Célunk, hogy összefogjuk a világ ve­zetőit, mivel meggyőződésünk, hogy béke csak akkor tartható fenn, ha gyors gazdasági fejlő­déssel és jelentékeny vállalkozói szellemmel párosul - hangoztatta Klaus Schwab, a fórum alapító elnöke az idei, huszonhatodik találko­zót beharangozva. Érdemes felidézni, hogy a nemzetközi összejövetelek közül a davosi fórum az elsők közt figyelt oda Közép- és Kelet-Európa volt kommunista országainak átalakulási gondjaira is. A svájci városban zajló rendezvényekre po­litikusok, gazdasági szakemberek sokasága utazott a térségből a berlini fal 1989-es leomlá­sa óta. Most is számosan ott lesznek, nyilván­valóan azért, hogy lobbyzzanak országuk érde­kében, javítsák világgazdasági, európai integ­rációs pozícióikat, hazájuk felé tereljék a kül­földi befektetőket. Az oroszországi fejlemények tükrében fel­tűnő ugyanakkor, hogy Borisz Jelcin egyes hí­rek szerint elzárkózott a davosi utazástól. Egyik fő riválisa a júniusi elnökválasztásokon, a kommunista párt vezetője, Gennagyij Zjuga­nov ellenben ott lesz a svájci városkában; ha igen, alighanem ő lesz Davos egyik fő „attrak­ciója” az idén. A politikus a hírek szerint ké­szen áll arra, hogy szemtől szembe tegyenek fel neki kemény kérdéseket arról, hogy mi lesz, ha hatalomra kerül, folytatja-e a reformokat és fenntartja-e az együttműködést a külvilággal. S érdekes az is, hogy Kuba és Észak-Korea, ame­lyek eddig elég határozottan elzárkóztak a rendszerváltástól, egyaránt és meglehetősen magas szinten képviseltetik magukat az össze­jövetelen. A közel-keleti régióból Davosba várják Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét és Si­mon Peresz izraeli miniszterelnököt, akik a bé­kemegállapodás utáni gazdasági terveiket is­mertetik a világ minden tájáról odasereglett vendégekkel. A világgazdasági folyamatok szempontjá­ból abszolút természetes, hogy a fórum munká­jában résztvevők külön foglalkoznak az EU legfőbb gondjával, a gazdasági és pénzügyi uniós elképzelésekkel, az ezekkel kapcsolatban föllángolt vitákkal és az eddig legsikeresebb­nek számító integráció elbizonytalanodásának globális hatásaival. Ezeken a beszélgetéseken részt vesz többek között Jean-Claude Trie hét, a francia nemzeti bank kormányzója, Hans Tiet­meyer, a Bundesbank elnöke és a brüsszeli bi­zottság illetékes főbiztosa, Yves-Thibault de Silguy, de várhatóan bekapcsolódik az EMU- ról folyó vitákba Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke is. A jövőbe mutató jelzés Da­­vosból az is, hogy a vendégek közt szerepel Bill Gates, a szoftveróriás Microsoft milliárdos elnöke - a másik fő attrakció - és multimédia­előadása lesz. Kocsi Margit Több mint félszáz halott, ezer sebesült Öngyilkos merénylet Colombóban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Hatalmas robbanás rázta meg szerda délelőtt Srí Lanka fővárosának üzleti negyedét. A központi bank épületét érte támadás, ötszáz méterre az el­nöki palotától. A Reuter jelen­tése szerint a merénylők egy háromkerekű kisteherautóval hajtottak a bejáratnak. Szem­tanúk szerint három férfit lát­tak leugorni a robbanóanyagot szállító járműről, amely fel­robbanva óriási károkat oko­zott. A kilencemeletes épület­­egység mellett megrongálód­tak a környező épültek s az ott parkoló vagy éppen haladó járművek. Első felmérések szerint öt­venöt ember meghalt, mintegy ezren megsebesültek, az áldo­zatok száma azonban nagyobb is lehet, mert a mentést még órák múlva sem tudták befe­jezni. A tűzoltók a földről és helikopterekről próbálták megfékezni a lángokat, a kór­házakban pedig rendkívüli ál­lapotot rendeltek el. Rádió- és tévéfelhívásokban hívták be szolgálatra a szabadnapos be­osztottakat, hogy elláthassák a rengeteg sebesültet. Csandri­­ka Bandaranaike Kumaratun­­ga elnök sértetlen maradt, s bár egyelőre senki sem vállal­ta magára a merényletet, Co­lombóban nem kétlik, hogy politikai természetű ügyről van szó. A tamil tigrisek London­ban székelő csoportja tagadta, hogy az ő embereik robbantot­tak volna, de a merénylet mód­ja azt sejteti, a Srí Lanka-i kor­mánnyal szembenálló gerillák követték el azt. Legutóbb no­vemberben választották a le­számolásnak ezt a fajtáját, ak­kor tizenöten haltak meg, még előbb pedig októberben­­jelen­tették be­ így, hogy véget ve­tettek a tavasszal nagy nehezen tető alá hozott tűzszünetnek. A kormány erre összehangolt hadjárattal válaszolt, s hosszas előkészítés után erői decem­berben elfoglalták a Tamil Tigrisek Felszabadító Szerve­zet, az LTTE főhadiszállását, Jaffha városát. A kifüstölt ge­rillák azonban nem adták föl az elszakadásukért kezdemé­nyezett harcot, s minden esz­közzel arra törekednek, hogy megbénítsák a sziget életét. Ennek a taktikának része, hogy elriasztják a turistákat, jelentős pénzbevételtől fosztva meg ezáltal az országot. Most pedig hihetőleg az India, Pakisztán és Srí Lanka szervezésében megrendezendő krikett-világ­bajnokságot akarják lehetet­lenné tenni. Az első mérkőzés­re Srí Lanka és Ausztrália csa­pata között február tizenhete­dikén kerülne sor Colombó­ban. Zs. E. A rendőrség is besegített a több mint ezer sebesült kimentésébe és ellátásába (MTI külföldi képszolgálat(AP)

Next