Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-02 / 28. szám

PÉNTEK, 1996. február 2. Gazdaság Hátrányban a vidék és az alacsony iskolai végzettség Ki számít munkanélkülinek? Ki számít munkanélküli­nek ma Magyarországon? A kérdés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első pillan­tásra tűnik, a munkanélküli­ség mérésére ugyanis még ob­jektív módszer is többféle kí­nálkozik, szubjektív meg szin­te számtalan. A nemzetközi statisztikák szerint mindenki foglalkozta­tottnak számít, aki a vizsgált időszak alatt akármilyen ke­veset, akár néhány órát is dol­gozott. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO kritériumai szerint csak azok számítanak állástalannak, akik egyáltalán nem végeztek kereső tevékenységet, ugyan­akkor készek és képesek bár­melyik percben munkába áll­ni, és maguk is aktívan keres­nek állást. E meghatározás alapján a most elkészült leg­újabb magyar háztartáspanel azt mutatta ki, hogy a munka­nélküliségi ráta - vagyis: a munkanélküliek aránya az aktív népességen belül - 10,7 százalék. Ez 0,6 százalékkal alacsonyabb annál, mint amennyit a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentett. A háztartáspanel kimutat­ja, hogy jelentős a különbség ma Magyarországon a munka­­nélküliségben a nemek között is: a férfiak rátája 3,6 száza­lékkal magasabb, mint a nőké, ugyanakkor a férfiak közt ma­gasabb mind a gazdaságilag aktívak, mind a foglalkozta­tottak részaránya, mint a nők esetében. A különbségeket életkor szerint vizsgáló kutatók szá­mára az volt a szembetűnő, hogy a tizenévesek munkanél­küliségi rátája meglehetősen magas, és a 20-29 éveseké is meghaladta az átlagot, ami pe­dig a korábbi évekre nem volt jellemző. A munkanélküliség mértékére e vizsgálat szerint is jelentős befolyást gyakorol az iskolai végzettség: minél ma­gasabb, annál kisebb munka­nélküliségi rátát tapasztalunk. A nyolc osztályt és annál ke­vesebbet végzettek esetében a munkanélküliség mértéke messze meghaladja az átlagot: 24 százalékos. Az átlag körül alakul a szakmunkásoké - 12,4 százalék -, a közép- és felsőfokú végzettségűek eseté­ben pedig ez az arány nyolc-, illetve háromszázalékos. A településtípus szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy a városokban élők mun­kanélkülisége átlagos, ezen belül a fővárosiaké ez alatti. Az állástalanok átlagosan 83 hete keresnek munkát, ami je­lentősen meghaladja az egy évvel korábbi 71 hetet. Általá­ban a fiatalok, a magasabb is­kolai végzettségűek és a bu­dapestiek rövidebb ideig van­nak állás nélkül, mint a töb­biek. A munkakeresési techni­kák is különböznek egymás­tól. Az állás nélkül maradtak legtöbbje - 81 százaléka­­ is­merősei, rokonai segítségét veszi igénybe, de jelentős sze­repe van a munkaközvetítő­nek is - 56 százalék fordul ezekhez a hivatalokhoz -, és 38 százalék azoknak az ará­nya, akik hirdetések segítsé­gével tájékozódnak. Arra a kérdésre, hogy­­ utasítottak-e vissza állásajánlatot, a meg­kérdezett munkanélküliek 11 százaléka válaszolt igennel. Átképző tanfolyamokon a munkanélkülieknek mind­össze öt százaléka vett részt. Arra a kérdésre, hogy mekkora havi fizetést szeret­nének, a megkérdezett munka­­nélküliek közül a férfiak 32, a nők 25 ezer forintos átlagot je­löltek meg. Amit azonban mindenképpen kézhez szeret­nének kapni, az az összeg en­nél jóval szerényebb: a fér­fiaknál átlagosan 19, a nőknél pedig 16 ezer forint. V. Zs. Átvilágítja magát a Mól Rt. Gázáremelés szeptemberben is (Folytatás az 1. oldalról) Amerikában, Angliában a tőzsdei bevezetés után 45 na­pig semmilyen céginformáció nem kerülhet nyilvánosságra. A külföldi befektetők előtt is fel kellett persze vázolni a Mól Rt. jövőképét, melyből tegnap Pál László, az rt. elnö­ke és Mándoki Zoltán vezér­­igazgató néhány részletet megismertetett az újságírók­kal, így azt, hogy szándékuk szerint nagy súlyt kell fektetni a szénhidrogén-ellátás diver­zifikációjára, az Adria veze­tékkel - melynek tulajdonlási lehetőségeiért változatlanul versenyben vannak­­, illetve a Győrtől Ausztriába, Baum­­gartenbe vezető gázcsőháló­zat lefektetésével megoldható az import többoldalú biztosí­tása. A 16 ezer embert foglal­koztató, hazai léptékek szerint óriáscég belső szervezeti rendjét is átalakítja: az első körben megszünteti azokat a még mindig meglévő párhu­zamosságokat, amelyeket a társaság jogelőd tröszti válla­lataitól örökölt. Mindenesetre az átvilágítás megkezdődött. Nem csupán a befektetők­re, hanem a fogyasztókra is tekintettel a Mal Rt. menedzs­mentje az esedékes áremelé­sekről s a cég árképzési javas­latáról is beszámolt. A gáz fo­gyasztói árának kétszeri eme­lését eldöntött tényként keze­lik, bár a szeptemberi mérté­keket még nem nevezték meg, mondván, nem lehet tudni, ho­gyan alakul addig a gazda­ság, illetve benne a Mal Rt. helyzete. A Mal Rt.-nél alkalmazott termelés-forgalmazás kereszt­finanszírozási idejétmúlt, al­kalmatlan megoldásnak tart­ják. Nem csupán emiatt, ha­nem a növekvő arányú föld­­gázimport következtében is azt tanácsolják a kormánynak, hogy a gázárak bázisát a jövő­ben az importár képezze. (g- j­) ✓ Államháztartási reform Variációk j­öv­edelem-új­r­aelosztásr­a (Folytatás az 1. oldalról) Ez azt is jelenti, hogy a költségvetési bevételeket - ezen belül a nemzetközi össze­hasonlításban is nagyon magas adóbevételeket - csak a kiadá­sokkal párhuzamosan lehet csökkenteni. A jövő évi költ­ségvetéssel kapcsolatban meg­említette, hogy 1997-ben első­sorban a vám-, illetve vámpót­lékbevételek, valamint a társa­dalombiztosítási járulék mérté­kének és bevételi arányának számottevő csökkenése lesz majd tapasztalható, míg a sze­­mélyijövedelemadó-terhelés kisebb mértékben - nagyrészt a 48 százalékos legmagasabb adókulcs tervezett leszállítása következtében - fog várhatóan mérséklődni. Az államháztartási kiadá­sokat főként a belső államadós­ság után fizetendő kamatkiadá­sok érdemi csökkentésével igyekeznek mérsékelni, de a kamatszint süllyedése csak az inflációs ráta csökkenésének lehet az eredménye. Ezt a szin­tet a PM helyettes államtitkára az első félévben 25 százalék körülire becsüli, ami a második félévben várhatóan némileg to­vább csökken. Egyúttal arra számít, hogy az idei 20 száza­lék körüli éves infláció 1997- ben 13 százalékra mérséklőd­het, és nem tartja irreálisnak a Világbank szakértőinek azon véleményét sem, hogy talán már 1998-ban egyszámjegyű (!) lehet a pénzromlás mértéke. László Csaba hangsúlyoz­ta: a fenntartható, érdemi gaz­dasági növekedés főképpen az export dinamikus bővülésén alapulhat, amihez viszont szá­mottevően javítani kell a ma­gyar exportőrök versenyképes­ségét. Ennek egyik alapfeltéte­le a magas munkaerő-költsé­gek csökkentése, mindenek­előtt a tb-járulék „versenyké­pes” szintre történő leszállítása révén. A társadalombiztosítási reform közgazdasági célja és értelme egyfelől a gazdálkodók - elsősorban az exportőrök - közterheinek jelentős mérsék­lése, másfelől a­­hosszú távú megtakarítások, vagyis a tőke­­felhalmozás ösztönzése. Ennek legelőnyösebb és legvonzóbb formája a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíjreform koncep­ciójáról a helyettes államtitkár elmondta, annak két alappillére a szolidaritás elve és az egyéni érdekeltségen alapuló váro­­mányfedezeti rendszer. Esze­rint egy hosszú - mintegy húsz­évi - átmeneti időszak után a hazai nyugdíjrendszer három elemből állna: egy állami alap­nyugdíjból, amit a jelenlegi fel­­osztó-kirovó rendszer szerint finanszíroznának minden ma­gyar állampolgár számára; a kötelező kiegészítő nyugdíjból, amit a munkavállaló hosszú éveken át fizetendő kötelező nyugdíjjárulékának elkülöní­tett egyéni számlán nyilvántar­tott tőkefelhalmozásából - annak hozamával együtt - kap­na (vissza) nyugdíjba vonulása után; továbbá az önkéntes nyugdíjpénztárak által nyújtott szolgáltatásból, amelyek (álla­mi támogatással) egyedülállóan kedvező megtakarítási feltéte­leket nyújtanak tagjaiknak. A legnagyobb gondot az átmeneti időszak pénzügyi szabályainak és feltételeinek megszabása, valamint az átmenetileg kelet­kező plusz tb-deficit kezelése, finanszírozása jelenti. Ennek szakértői elemzése most folyik. A PM helyettes államtitká­ra úgy véli, nem lesz akadálya annak, hogy a nyugdíjrendszer átfogó reformja az államház­tartási reform többi fő területé­vel, elemével együtt 1997 ele­jétől elinduljon. Ez már a jövő évi költségvetésben lényeges tartalmi, szerkezeti és mennyi­ségi változásokat von maga után. (faggyal) Kinevezték a Hungária új vezérét Kiszolgáltatottból kiszolgált ügyfél Hivatalosan is kinevezték tegnap a Hun­gária Biztosító Rt. új elnök-vezérigazgatóját, Patai Mihályt, aki a nyugdíjba vonuló Uzo­­nyi Tamástól vette át a stafétabotot - jelen­tette be a Hungária rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatón Detlev Bremkamp, a főrészvényes német Allianz igazgatósági tagja. A választás többek között azért esett Pataira, mert nemzetközi látásmóddal ren­delkezik, képes egy nagyvállalatot mene­dzselni, nem utolsósorban korábban is a pénzügyek területén dolgozott - mondta Detlev Bremkamp­­, az MNB-nél, a Pénz­ügykutató Intézetben, a Pénzügyminiszté­riumban, az Értékforgalmi Banknál, a Világ­bank Csoportnál, a Kereskedelmi Banknál, 1995-től pedig a Budapest Investment Inter­national Rt. elnök-vezérigazgatója. Az új vezér elmondta, hogy erősebbé, több lábon állóvá kívánja tenni a Hungáriát, szeretnék érezhetőbbé tenni az Allianz kul­túráját Magyarországon is. Az utóbbinak tö­mören az lenne a lényege, hogy „ha egy ügyfél belép egy irodába, akkor ne kiszolgál­tatottnak, hanem kiszolgáltnak érezze ma­gát". A menedzsmentben egyelőre nem ter­vez változásokat, mint mondta, még nem vált aktuálissá a csapat erősítése. A felvetésre, hogy miért éppen most vál­tották le Uzonyi Tamást, amikor hosszú idő után nyereséges lett a Hungária, Detlev Bremkamp elmondta: az Allianznál általában akkor kezdenek az új vezető személyén gon­dolkozni, amikor a régi betölti a 60. életévét. A 63 éves Uzonyi Tamás - aki több mint 40 évet dolgozott a biztosítási szakmában - tá­vozásáról egyébként már tavaly döntöttek. A Hungária nyeresége mellesleg, mint kide­rült, azokból a pénzekből származik, ame­lyeket a részvényes juttatott a cégnek. A kérdésre, hogy az Állami Biztosítás­felügyelet elnöke is jóváhagyta-e Patai Mi­hály kinevezését - ezt az idén január elsejé­­­­től érvényes biztosítási törvény teszi szüksé­gessé —, elhangzott: az­ Abif-nak jelenleg nincs vezetője. A biztosítási törvény értelmé­ben ugyanis ki kellett volna újra nevezni Asztalos Lászlót vagy egy új elnököt, azon­ban egyik sem történt meg. De a szabadságát töltő Asztalos László támogatta Patai Mi­hály kinevezését, az Ábif jogi főosztályveze­tője pedig írásban is jóváhagyását adta, ami­re az elnök és helyettese távollétében jo­gosult Az ÁPV Rt képviselője elmondta, hogy utolsó szakaszába érkezén az előkészítése a Hungária még ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvényeinek, s hamarosan közlik az aján­latukat az Allianz-cal. A holding ugyanis — derült ki Detlev Bremkamp szavaiból — sze­retné a részvényeket megvásárolni, termé­szetesen ha az árban meg tudnak egyezni. (fast)* A Garancia Biztosító Rt.-nél is veszte­séges volt tavaly a gépjármű-biztosítás, a casco és a kötelező egyaránt - derült ki a társaság tavalyi eredményét bemutató teg­napi sajtótájékoztatón. Eddig a Garancia volt az egyetlen, amelynél a casco biztosí­tást úgy lehetett megkötni, hogy csak lo­pásra és elemi kárra vonatkozón a szerző­dés - írta az MTI. Ezt a jövőben valószínű­leg megszüntetik. Áprilisban két új casco biztosítást vezet be a társaság, ezek lénye­ge, hogy a meglévőkhöz képest differen­ciáltabbak lesznek mind a szolgáltatások, mind pedig a díjak. Kis-Jugoszlávia: a győriek startolnak • • Üzleti kapcsolatfelvétel Februárban Győr-Moson- Sopron megyéből tizennyolc vállalat és vállalkozás képvise­letében 25 szakember utazik Kis-Jugoszláviába, hogy konk­rét együttműködési lehetőségek­ről tárgyaljon az ottani gazdál­kodókkal. A megyei kereskedel­mi és iparkamara hozzálátott a szervezéshez, amelynek előfel­tétele volt a belgrádi kereskedel­mi kirendeltséggel a kapcsolat­­felvétel. A regionális kamara elnöke, dr. Kiss László kifejtette: az ed­dig kiutazott cégvezetők kevés sikerrel jártak, ugyanis a partne­rek nem rendelkeztek kellő in­formációval. A kamara ezért hozzálátott a partnerközvetítés­hez. A belgrádi kereskedelmi képviselet vezetője, Závoczky Péter pedig elmondta: a magyar vállalkozók nem késtek le a ju­goszláv gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok kiépítésének lehetőségéről. A Rába és a Di­nara között létrejött kétszázmil­lió márkás együttműködési megállapodás pedig jó referen­ciát jelent a többi magyar cég­nek is. Sokan úgy vélik, hogy az építőipari ágazatban rejlenek a nagy lehetőségek. Nem így van. Számos település nem szenve­dett olyan mértékű épületkárté­kát, amelyek nagy építőkapaci­tást igényelnének. Más területe­ken viszont igen jó esélyt látok az együttműködésre. Az utak, a telefonhálózat és az energiaipar helyreállításában nagy állami megrendelések várhatók. A ko­hászat, az olajfeldolgozó ipar, a vegyipar a cégek közötti együtt­működésre vár. Jelentős az igény tenyészállatra, húsra és minőségi tejtermékekre. Ezeken a területeken jók az esélyei a magyar cégeknek. De Kis-Jugo­szlávia területén nincs gyufa­gyár, és gombot sem készít egyetlen üzem sem. Egyelőre nehéz felmérni a cégek fizetőképességét, a bank­világ még visszafogott, s az or­szágból kimenekített tőkék visszaáramlása alig érzékelhető. Mindennek ellenére óriási az ér­deklődés a jugoszláv gazdasági kapcsolatok felvétele iránt. (mónus) Megérett a felújításra Eladó a „spenótház” Van egy olyan telek a fővárosban, amely üre­sen többet ér, mint beépítve. Bizonyára nem a Roo­sevelt tér 6-7, az egyetlen, mégis feltűnő a hír, hogy magáért a területért valószínűleg hétmilliárd forintot is megadnának a vevők, így azonban, hogy rajta áll a „spenótház", alighanem ötnél többet nem ér. A „spenótháznak” már az elnevezése is mu­tatja, hogy valami - adott esetben egy épület - csodák csodájára lehet akkor is népszerű, ha csúnya. Ez történt a Lánchíd pesti hídfőjénél 1979-ben felépült és már újkorában a viták ke­reszttüzébe került, penészzöldre festett, hatal­mas épülettömbbel, amelyet a fővárosiak hama­rosan „spenótháznak” kezdtek becézni. A ház, amely minden vitán felül álló módon teljesen kirí a Gresham-palota és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tőszomszédságából, annak ide­jén három külkereskedelemi vállalat közös székháza lett volna, csakhogy mire elkészült, a cégek nem tudtak fizetni, és visszaléptek. Be­költözött hát több állami cég, jelenleg részben a Munkaügyi Minisztérium lakja, a tulajdon egy része pedig a Pénzügyminisztériumé.­­ Ezért kötött elvi megállapodást egymással Bokros Lajos és Kósáné Kovács Magda korábbi munkaügyi miniszter arról, hogy az épületet el lehetne adni - mondta kérdésünkre csütörtökön Pulay Gyula, a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkára. - A ház ugyanis már nagyon meg­érett a felújításra, ami igen sok pénzt emészte­ne fel. Ezen csodálkoztunk, hiszen a zöld monstru­mot 1979-ben, tehát alig több mint másfél évti­zeddel ezelőtt avatták, de az államtitkár elmond­ta, hogy éppen, mert sokáig gazdátlan volt, nem is volt teljesen készen. Tetőszigetelések híján a ház sokáig ázott, a szabadon lógó csővégek kor­rodálódtak, a felújítás tehát mára megérett Ezért Kiss Péter munkaügyi miniszter is meg­erősítette a költözési szándékot. Kérdésünkre el­mondta: nem kell feltétlenül ilyen frekventált helyen lennie a Munkaügyi Minisztériumnak, ráadásul a költségvetésnek is jó bevételt hozhat­na a ház eladása. Pulay államtitkár szerint jó volna a mostani környéken maradni, hiszen ott közel a Parla­ment, a képviselők irodaháza és a többi minisz­térium, de egyelőre nem nagyon látszanak sza­bad irodahelyiségek az amúgy is zsúfolt „city”­­ben.. A történet talán meglepő, ám nem előzmény nélküli: néhány évvel ezelőtt ugyanis egy nemzet­közi szállodalánc már szemet vetett az egyik leg­szebb fővárosi telekre, ahonnan a Lánchíd, az alag­út, a budai Vár, a Gellérthegy, egyszóval szinte a teljes budai panoráma látható. Ám ők is úgy gon­dolták, hogy nem a mostani épületet alakítják át, hanem annak lebontása után emelnek itt szállodát (varga) SlÁllill Rill RK ■ hIMh ÉHÉI isIWIS iTTli y| S f 1­fi fF «■ssi IV: **** PUSS! IttÉllÉiÉlN­ÉÉÉiiiiSiKi JT—1 mBÍN­íIés * február 1-jei árfolyam a)American Express Hungary Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás DYNA*­ 205,81 222,97 26,69 28,91 92,47 98,19 86­; 12, 93,30 1314,88 1396,22 112,41 121,78 1­19,67 ,.21,.72,': 137,31. 145,81 K & H Rt. 208,38 221,48 27,05 , .28,73 92,74 98,48 87,29 92,69 1318,98 1400,56 113,94 120,98 19,62 21,46 137,72 146,24 KONZUM 208,52 221,42 ,26,93;­ 28,60 92,39 98,11 86,90 92,28 1314,00 1395,00 113,26­­ 120,26 19,80 21,03 137,74 146,26 OTP* 208,85 220,25 27,05 , 28,59 92,91 97,91 87,37 92,17 1320,91 1392,91 114,00 120,40 19,90 21,10 137,94 145,34 AMEXIA* 202,93 •­­ 217,53 26,68 28,18 90,20 96,70 84,90 91,02 1281,79 1374,03 110,68 118,65 19,38 20,77 134,07­­ 143,73 Maffiar Nemzet 13 RÖVIDEN MAGYARORSZÁG OECD­­CSATLAKOZÁSÁNAK fo­lyamata célegyenesbe ért: jövő kedden tartják Párizsban a ma­gyar felvételi kérelem utolsó bizottsági vizsgálatát, s ha ez a testület is pozitív választ ad, akkor már csak az OECD veze­tő szervének, a miniszteri bi­zottságnak a döntésére lesz szükség a felvételhez. Ez jelen­tené majd az utolsó lépést, vár­hatóan valamikor a tavasz fo­lyamán. Az OECD bizottságai eddig a környezetvédelmet és az adózást vizsgálták, most pedig a devizaliberalizációs tes­tület tart majd tanácskozást. A SZABAD FÖLD ELADÁ­SÁRÓL aláírta a szerződést az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. Az újság 480 millió forintos vételáron keni­ a Scriptum Rt. tulajdonába. AZ ÁPV RT. tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondták, hogy a következő hetekben 50-60 dol­gozó leépítését hajtják végre és február végére új szerkezeti struktúrát dolgoznak ki a priva­tizációs szervezet számára. AZ ÁLLAMKÖTVÉNYEK IRREÁLIS TÚLJEGYZÉSÉ­NEK vizsgálatát várhatóan a jövő héten befejezik. E hét ele­jén mind a húsz brókercég el­küldte jelentését a felügyelet­nek a jegyzésekről és az állam­papírok allokációjáról, s szer­dától a felügyelet megkezdte a brókercégeknél a jegyzések té­teles vizsgálatát. A POZSONY-BUDAPEST között közlekedő vonatok sze­mélyi viteldíja február elsejétől jelentős mértékben csökkent. A MÁV és a Szlovák Vasutak (ZSR) közti megállapodásnak köszönhetően a viteldíj mintegy 70 százalékkal kevesebb. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁ­SI BANK valamivel több mint egymilliárd ECU (mintegy 1,3 milliárd dollár) értékben folyó­sított hitelt tavaly tíz kelet-és közép-európai országnak. Ezzel a térségnek nyújtott kölcsönök összértéke 1990 óta elérte a 3,6 milliárd ECU-t. A tavalyi kihe­lyezésekből a legnagyobb arányban a Cseh Köztársaság részesedett, Magyarország a második 200 millióval.

Next