Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-02 / 28. szám
PÉNTEK, 1996. február 2. Gazdaság Hátrányban a vidék és az alacsony iskolai végzettség Ki számít munkanélkülinek? Ki számít munkanélkülinek ma Magyarországon? A kérdés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik, a munkanélküliség mérésére ugyanis még objektív módszer is többféle kínálkozik, szubjektív meg szinte számtalan. A nemzetközi statisztikák szerint mindenki foglalkoztatottnak számít, aki a vizsgált időszak alatt akármilyen keveset, akár néhány órát is dolgozott. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO kritériumai szerint csak azok számítanak állástalannak, akik egyáltalán nem végeztek kereső tevékenységet, ugyanakkor készek és képesek bármelyik percben munkába állni, és maguk is aktívan keresnek állást. E meghatározás alapján a most elkészült legújabb magyar háztartáspanel azt mutatta ki, hogy a munkanélküliségi ráta - vagyis: a munkanélküliek aránya az aktív népességen belül - 10,7 százalék. Ez 0,6 százalékkal alacsonyabb annál, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal jelentett. A háztartáspanel kimutatja, hogy jelentős a különbség ma Magyarországon a munkanélküliségben a nemek között is: a férfiak rátája 3,6 százalékkal magasabb, mint a nőké, ugyanakkor a férfiak közt magasabb mind a gazdaságilag aktívak, mind a foglalkoztatottak részaránya, mint a nők esetében. A különbségeket életkor szerint vizsgáló kutatók számára az volt a szembetűnő, hogy a tizenévesek munkanélküliségi rátája meglehetősen magas, és a 20-29 éveseké is meghaladta az átlagot, ami pedig a korábbi évekre nem volt jellemző. A munkanélküliség mértékére e vizsgálat szerint is jelentős befolyást gyakorol az iskolai végzettség: minél magasabb, annál kisebb munkanélküliségi rátát tapasztalunk. A nyolc osztályt és annál kevesebbet végzettek esetében a munkanélküliség mértéke messze meghaladja az átlagot: 24 százalékos. Az átlag körül alakul a szakmunkásoké - 12,4 százalék -, a közép- és felsőfokú végzettségűek esetében pedig ez az arány nyolc-, illetve háromszázalékos. A településtípus szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy a városokban élők munkanélkülisége átlagos, ezen belül a fővárosiaké ez alatti. Az állástalanok átlagosan 83 hete keresnek munkát, ami jelentősen meghaladja az egy évvel korábbi 71 hetet. Általában a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek és a budapestiek rövidebb ideig vannak állás nélkül, mint a többiek. A munkakeresési technikák is különböznek egymástól. Az állás nélkül maradtak legtöbbje - 81 százaléka ismerősei, rokonai segítségét veszi igénybe, de jelentős szerepe van a munkaközvetítőnek is - 56 százalék fordul ezekhez a hivatalokhoz -, és 38 százalék azoknak az aránya, akik hirdetések segítségével tájékozódnak. Arra a kérdésre, hogy utasítottak-e vissza állásajánlatot, a megkérdezett munkanélküliek 11 százaléka válaszolt igennel. Átképző tanfolyamokon a munkanélkülieknek mindössze öt százaléka vett részt. Arra a kérdésre, hogy mekkora havi fizetést szeretnének, a megkérdezett munkanélküliek közül a férfiak 32, a nők 25 ezer forintos átlagot jelöltek meg. Amit azonban mindenképpen kézhez szeretnének kapni, az az összeg ennél jóval szerényebb: a férfiaknál átlagosan 19, a nőknél pedig 16 ezer forint. V. Zs. Átvilágítja magát a Mól Rt. Gázáremelés szeptemberben is (Folytatás az 1. oldalról) Amerikában, Angliában a tőzsdei bevezetés után 45 napig semmilyen céginformáció nem kerülhet nyilvánosságra. A külföldi befektetők előtt is fel kellett persze vázolni a Mól Rt. jövőképét, melyből tegnap Pál László, az rt. elnöke és Mándoki Zoltán vezérigazgató néhány részletet megismertetett az újságírókkal, így azt, hogy szándékuk szerint nagy súlyt kell fektetni a szénhidrogén-ellátás diverzifikációjára, az Adria vezetékkel - melynek tulajdonlási lehetőségeiért változatlanul versenyben vannak, illetve a Győrtől Ausztriába, Baumgartenbe vezető gázcsőhálózat lefektetésével megoldható az import többoldalú biztosítása. A 16 ezer embert foglalkoztató, hazai léptékek szerint óriáscég belső szervezeti rendjét is átalakítja: az első körben megszünteti azokat a még mindig meglévő párhuzamosságokat, amelyeket a társaság jogelőd tröszti vállalataitól örökölt. Mindenesetre az átvilágítás megkezdődött. Nem csupán a befektetőkre, hanem a fogyasztókra is tekintettel a Mal Rt. menedzsmentje az esedékes áremelésekről s a cég árképzési javaslatáról is beszámolt. A gáz fogyasztói árának kétszeri emelését eldöntött tényként kezelik, bár a szeptemberi mértékeket még nem nevezték meg, mondván, nem lehet tudni, hogyan alakul addig a gazdaság, illetve benne a Mal Rt. helyzete. A Mal Rt.-nél alkalmazott termelés-forgalmazás keresztfinanszírozási idejétmúlt, alkalmatlan megoldásnak tartják. Nem csupán emiatt, hanem a növekvő arányú földgázimport következtében is azt tanácsolják a kormánynak, hogy a gázárak bázisát a jövőben az importár képezze. (g- j) ✓ Államháztartási reform Variációk jövedelem-újraelosztásra (Folytatás az 1. oldalról) Ez azt is jelenti, hogy a költségvetési bevételeket - ezen belül a nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas adóbevételeket - csak a kiadásokkal párhuzamosan lehet csökkenteni. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban megemlítette, hogy 1997-ben elsősorban a vám-, illetve vámpótlékbevételek, valamint a társadalombiztosítási járulék mértékének és bevételi arányának számottevő csökkenése lesz majd tapasztalható, míg a személyijövedelemadó-terhelés kisebb mértékben - nagyrészt a 48 százalékos legmagasabb adókulcs tervezett leszállítása következtében - fog várhatóan mérséklődni. Az államháztartási kiadásokat főként a belső államadósság után fizetendő kamatkiadások érdemi csökkentésével igyekeznek mérsékelni, de a kamatszint süllyedése csak az inflációs ráta csökkenésének lehet az eredménye. Ezt a szintet a PM helyettes államtitkára az első félévben 25 százalék körülire becsüli, ami a második félévben várhatóan némileg tovább csökken. Egyúttal arra számít, hogy az idei 20 százalék körüli éves infláció 1997- ben 13 százalékra mérséklődhet, és nem tartja irreálisnak a Világbank szakértőinek azon véleményét sem, hogy talán már 1998-ban egyszámjegyű (!) lehet a pénzromlás mértéke. László Csaba hangsúlyozta: a fenntartható, érdemi gazdasági növekedés főképpen az export dinamikus bővülésén alapulhat, amihez viszont számottevően javítani kell a magyar exportőrök versenyképességét. Ennek egyik alapfeltétele a magas munkaerő-költségek csökkentése, mindenekelőtt a tb-járulék „versenyképes” szintre történő leszállítása révén. A társadalombiztosítási reform közgazdasági célja és értelme egyfelől a gazdálkodók - elsősorban az exportőrök - közterheinek jelentős mérséklése, másfelől ahosszú távú megtakarítások, vagyis a tőkefelhalmozás ösztönzése. Ennek legelőnyösebb és legvonzóbb formája a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíjreform koncepciójáról a helyettes államtitkár elmondta, annak két alappillére a szolidaritás elve és az egyéni érdekeltségen alapuló várományfedezeti rendszer. Eszerint egy hosszú - mintegy húszévi - átmeneti időszak után a hazai nyugdíjrendszer három elemből állna: egy állami alapnyugdíjból, amit a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer szerint finanszíroznának minden magyar állampolgár számára; a kötelező kiegészítő nyugdíjból, amit a munkavállaló hosszú éveken át fizetendő kötelező nyugdíjjárulékának elkülönített egyéni számlán nyilvántartott tőkefelhalmozásából - annak hozamával együtt - kapna (vissza) nyugdíjba vonulása után; továbbá az önkéntes nyugdíjpénztárak által nyújtott szolgáltatásból, amelyek (állami támogatással) egyedülállóan kedvező megtakarítási feltételeket nyújtanak tagjaiknak. A legnagyobb gondot az átmeneti időszak pénzügyi szabályainak és feltételeinek megszabása, valamint az átmenetileg keletkező plusz tb-deficit kezelése, finanszírozása jelenti. Ennek szakértői elemzése most folyik. A PM helyettes államtitkára úgy véli, nem lesz akadálya annak, hogy a nyugdíjrendszer átfogó reformja az államháztartási reform többi fő területével, elemével együtt 1997 elejétől elinduljon. Ez már a jövő évi költségvetésben lényeges tartalmi, szerkezeti és mennyiségi változásokat von maga után. (faggyal) Kinevezték a Hungária új vezérét Kiszolgáltatottból kiszolgált ügyfél Hivatalosan is kinevezték tegnap a Hungária Biztosító Rt. új elnök-vezérigazgatóját, Patai Mihályt, aki a nyugdíjba vonuló Uzonyi Tamástól vette át a stafétabotot - jelentette be a Hungária rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatón Detlev Bremkamp, a főrészvényes német Allianz igazgatósági tagja. A választás többek között azért esett Pataira, mert nemzetközi látásmóddal rendelkezik, képes egy nagyvállalatot menedzselni, nem utolsósorban korábban is a pénzügyek területén dolgozott - mondta Detlev Bremkamp, az MNB-nél, a Pénzügykutató Intézetben, a Pénzügyminisztériumban, az Értékforgalmi Banknál, a Világbank Csoportnál, a Kereskedelmi Banknál, 1995-től pedig a Budapest Investment International Rt. elnök-vezérigazgatója. Az új vezér elmondta, hogy erősebbé, több lábon állóvá kívánja tenni a Hungáriát, szeretnék érezhetőbbé tenni az Allianz kultúráját Magyarországon is. Az utóbbinak tömören az lenne a lényege, hogy „ha egy ügyfél belép egy irodába, akkor ne kiszolgáltatottnak, hanem kiszolgáltnak érezze magát". A menedzsmentben egyelőre nem tervez változásokat, mint mondta, még nem vált aktuálissá a csapat erősítése. A felvetésre, hogy miért éppen most váltották le Uzonyi Tamást, amikor hosszú idő után nyereséges lett a Hungária, Detlev Bremkamp elmondta: az Allianznál általában akkor kezdenek az új vezető személyén gondolkozni, amikor a régi betölti a 60. életévét. A 63 éves Uzonyi Tamás - aki több mint 40 évet dolgozott a biztosítási szakmában - távozásáról egyébként már tavaly döntöttek. A Hungária nyeresége mellesleg, mint kiderült, azokból a pénzekből származik, amelyeket a részvényes juttatott a cégnek. A kérdésre, hogy az Állami Biztosításfelügyelet elnöke is jóváhagyta-e Patai Mihály kinevezését - ezt az idén január elsejétől érvényes biztosítási törvény teszi szükségessé —, elhangzott: az Abif-nak jelenleg nincs vezetője. A biztosítási törvény értelmében ugyanis ki kellett volna újra nevezni Asztalos Lászlót vagy egy új elnököt, azonban egyik sem történt meg. De a szabadságát töltő Asztalos László támogatta Patai Mihály kinevezését, az Ábif jogi főosztályvezetője pedig írásban is jóváhagyását adta, amire az elnök és helyettese távollétében jogosult Az ÁPV Rt képviselője elmondta, hogy utolsó szakaszába érkezén az előkészítése a Hungária még ÁPV Rt. tulajdonában lévő részvényeinek, s hamarosan közlik az ajánlatukat az Allianz-cal. A holding ugyanis — derült ki Detlev Bremkamp szavaiból — szeretné a részvényeket megvásárolni, természetesen ha az árban meg tudnak egyezni. (fast)* A Garancia Biztosító Rt.-nél is veszteséges volt tavaly a gépjármű-biztosítás, a casco és a kötelező egyaránt - derült ki a társaság tavalyi eredményét bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Eddig a Garancia volt az egyetlen, amelynél a casco biztosítást úgy lehetett megkötni, hogy csak lopásra és elemi kárra vonatkozón a szerződés - írta az MTI. Ezt a jövőben valószínűleg megszüntetik. Áprilisban két új casco biztosítást vezet be a társaság, ezek lényege, hogy a meglévőkhöz képest differenciáltabbak lesznek mind a szolgáltatások, mind pedig a díjak. Kis-Jugoszlávia: a győriek startolnak • • Üzleti kapcsolatfelvétel Februárban Győr-Moson- Sopron megyéből tizennyolc vállalat és vállalkozás képviseletében 25 szakember utazik Kis-Jugoszláviába, hogy konkrét együttműködési lehetőségekről tárgyaljon az ottani gazdálkodókkal. A megyei kereskedelmi és iparkamara hozzálátott a szervezéshez, amelynek előfeltétele volt a belgrádi kereskedelmi kirendeltséggel a kapcsolatfelvétel. A regionális kamara elnöke, dr. Kiss László kifejtette: az eddig kiutazott cégvezetők kevés sikerrel jártak, ugyanis a partnerek nem rendelkeztek kellő információval. A kamara ezért hozzálátott a partnerközvetítéshez. A belgrádi kereskedelmi képviselet vezetője, Závoczky Péter pedig elmondta: a magyar vállalkozók nem késtek le a jugoszláv gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének lehetőségéről. A Rába és a Dinara között létrejött kétszázmillió márkás együttműködési megállapodás pedig jó referenciát jelent a többi magyar cégnek is. Sokan úgy vélik, hogy az építőipari ágazatban rejlenek a nagy lehetőségek. Nem így van. Számos település nem szenvedett olyan mértékű épületkártékát, amelyek nagy építőkapacitást igényelnének. Más területeken viszont igen jó esélyt látok az együttműködésre. Az utak, a telefonhálózat és az energiaipar helyreállításában nagy állami megrendelések várhatók. A kohászat, az olajfeldolgozó ipar, a vegyipar a cégek közötti együttműködésre vár. Jelentős az igény tenyészállatra, húsra és minőségi tejtermékekre. Ezeken a területeken jók az esélyei a magyar cégeknek. De Kis-Jugoszlávia területén nincs gyufagyár, és gombot sem készít egyetlen üzem sem. Egyelőre nehéz felmérni a cégek fizetőképességét, a bankvilág még visszafogott, s az országból kimenekített tőkék visszaáramlása alig érzékelhető. Mindennek ellenére óriási az érdeklődés a jugoszláv gazdasági kapcsolatok felvétele iránt. (mónus) Megérett a felújításra Eladó a „spenótház” Van egy olyan telek a fővárosban, amely üresen többet ér, mint beépítve. Bizonyára nem a Roosevelt tér 6-7, az egyetlen, mégis feltűnő a hír, hogy magáért a területért valószínűleg hétmilliárd forintot is megadnának a vevők, így azonban, hogy rajta áll a „spenótház", alighanem ötnél többet nem ér. A „spenótháznak” már az elnevezése is mutatja, hogy valami - adott esetben egy épület - csodák csodájára lehet akkor is népszerű, ha csúnya. Ez történt a Lánchíd pesti hídfőjénél 1979-ben felépült és már újkorában a viták kereszttüzébe került, penészzöldre festett, hatalmas épülettömbbel, amelyet a fővárosiak hamarosan „spenótháznak” kezdtek becézni. A ház, amely minden vitán felül álló módon teljesen kirí a Gresham-palota és a Magyar Tudományos Akadémia tőszomszédságából, annak idején három külkereskedelemi vállalat közös székháza lett volna, csakhogy mire elkészült, a cégek nem tudtak fizetni, és visszaléptek. Beköltözött hát több állami cég, jelenleg részben a Munkaügyi Minisztérium lakja, a tulajdon egy része pedig a Pénzügyminisztériumé. Ezért kötött elvi megállapodást egymással Bokros Lajos és Kósáné Kovács Magda korábbi munkaügyi miniszter arról, hogy az épületet el lehetne adni - mondta kérdésünkre csütörtökön Pulay Gyula, a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkára. - A ház ugyanis már nagyon megérett a felújításra, ami igen sok pénzt emésztene fel. Ezen csodálkoztunk, hiszen a zöld monstrumot 1979-ben, tehát alig több mint másfél évtizeddel ezelőtt avatták, de az államtitkár elmondta, hogy éppen, mert sokáig gazdátlan volt, nem is volt teljesen készen. Tetőszigetelések híján a ház sokáig ázott, a szabadon lógó csővégek korrodálódtak, a felújítás tehát mára megérett Ezért Kiss Péter munkaügyi miniszter is megerősítette a költözési szándékot. Kérdésünkre elmondta: nem kell feltétlenül ilyen frekventált helyen lennie a Munkaügyi Minisztériumnak, ráadásul a költségvetésnek is jó bevételt hozhatna a ház eladása. Pulay államtitkár szerint jó volna a mostani környéken maradni, hiszen ott közel a Parlament, a képviselők irodaháza és a többi minisztérium, de egyelőre nem nagyon látszanak szabad irodahelyiségek az amúgy is zsúfolt „city”ben.. A történet talán meglepő, ám nem előzmény nélküli: néhány évvel ezelőtt ugyanis egy nemzetközi szállodalánc már szemet vetett az egyik legszebb fővárosi telekre, ahonnan a Lánchíd, az alagút, a budai Vár, a Gellérthegy, egyszóval szinte a teljes budai panoráma látható. Ám ők is úgy gondolták, hogy nem a mostani épületet alakítják át, hanem annak lebontása után emelnek itt szállodát (varga) SlÁllill Rill RK ■ hIMh ÉHÉI isIWIS iTTli y| S f 1fi fF «■ssi IV: **** PUSS! IttÉllÉiÉlNÉÉÉiiiiSiKi JT—1 mBÍNíIés * február 1-jei árfolyam a)American Express Hungary Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás DYNA* 205,81 222,97 26,69 28,91 92,47 98,19 86; 12, 93,30 1314,88 1396,22 112,41 121,78 119,67 ,.21,.72,': 137,31. 145,81 K & H Rt. 208,38 221,48 27,05 , .28,73 92,74 98,48 87,29 92,69 1318,98 1400,56 113,94 120,98 19,62 21,46 137,72 146,24 KONZUM 208,52 221,42 ,26,93; 28,60 92,39 98,11 86,90 92,28 1314,00 1395,00 113,26 120,26 19,80 21,03 137,74 146,26 OTP* 208,85 220,25 27,05 , 28,59 92,91 97,91 87,37 92,17 1320,91 1392,91 114,00 120,40 19,90 21,10 137,94 145,34 AMEXIA* 202,93 • 217,53 26,68 28,18 90,20 96,70 84,90 91,02 1281,79 1374,03 110,68 118,65 19,38 20,77 134,07 143,73 Maffiar Nemzet 13 RÖVIDEN MAGYARORSZÁG OECDCSATLAKOZÁSÁNAK folyamata célegyenesbe ért: jövő kedden tartják Párizsban a magyar felvételi kérelem utolsó bizottsági vizsgálatát, s ha ez a testület is pozitív választ ad, akkor már csak az OECD vezető szervének, a miniszteri bizottságnak a döntésére lesz szükség a felvételhez. Ez jelentené majd az utolsó lépést, várhatóan valamikor a tavasz folyamán. Az OECD bizottságai eddig a környezetvédelmet és az adózást vizsgálták, most pedig a devizaliberalizációs testület tart majd tanácskozást. A SZABAD FÖLD ELADÁSÁRÓL aláírta a szerződést az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az újság 480 millió forintos vételáron keni a Scriptum Rt. tulajdonába. AZ ÁPV RT. tegnapi sajtótájékoztatóján elmondták, hogy a következő hetekben 50-60 dolgozó leépítését hajtják végre és február végére új szerkezeti struktúrát dolgoznak ki a privatizációs szervezet számára. AZ ÁLLAMKÖTVÉNYEK IRREÁLIS TÚLJEGYZÉSÉNEK vizsgálatát várhatóan a jövő héten befejezik. E hét elején mind a húsz brókercég elküldte jelentését a felügyeletnek a jegyzésekről és az állampapírok allokációjáról, s szerdától a felügyelet megkezdte a brókercégeknél a jegyzések tételes vizsgálatát. A POZSONY-BUDAPEST között közlekedő vonatok személyi viteldíja február elsejétől jelentős mértékben csökkent. A MÁV és a Szlovák Vasutak (ZSR) közti megállapodásnak köszönhetően a viteldíj mintegy 70 százalékkal kevesebb. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK valamivel több mint egymilliárd ECU (mintegy 1,3 milliárd dollár) értékben folyósított hitelt tavaly tíz kelet-és közép-európai országnak. Ezzel a térségnek nyújtott kölcsönök összértéke 1990 óta elérte a 3,6 milliárd ECU-t. A tavalyi kihelyezésekből a legnagyobb arányban a Cseh Köztársaság részesedett, Magyarország a második 200 millióval.