Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01 / 127. szám
SZOMBAT, 1996. június 1. Nemzetközi élet Az izraeli választások végeredménye Vtanjahu alakít kormányt (Folytatás az 1. oldalról) Elterjedt a híre, hogy az eddigi miniszterelnök a Munkapártjával esetleg hajlandó volna össznemzeti kormány alakításába belemenni. Ez ellen ugyan a demokráciát féltők eleve tiltakoztak, Simon Peresz azonban talán így menthetőnek érzi a veszett fejsze nyelét. Netanjahu a várakozásokkal teli napokban sorra fogadta a kisebb pártok vezetőit, így Moshe Arenszt, Ariel Saront, Rafael Eitant, Dávid Levyt és Jichak Mordehajt. A Csemet párttal most szerzett 32 parlamenti hely ugyanis kevés a kormányalakításhoz, (40-ről estek vissza, viszont a Munkapárt is a korábbi 44-ből csak 34-et tarthat meg) Netanjahunak elég ideje, negyvenöt napja van a kísérletezéshez, hogy a különböző koalíciós kombinációkat kipróbálja. Kétségtelenül számíthat az Izraelt a zsidó tanítástól féltő Sash párt 11 mandátumára, s ugyanígy a megerősödött Nemzeti Vallási Párt 10 voksára. Nem elképzelhetetlen, hogy támogatja majd Saranszki Izrael Baalija szervezete, de a legnagyobb meglepetés, hogy az izraeli arabokat tömörítő párt is felajánlotta részvételét Netanjahu kabinetjében. Politikai mérlegelések és matematikai számítgatások következnek tehát Izraelben, Netanjahu viszont nyilatkozatában máris kijelentette: az ország egységének megőrzésére törekszik, s mélységes felelősséget érez a zsidók biztonságáért. Szándéka szerint ennek ellenére minden arab szomszéddal, így a palesztinokkal is békés viszonyt akar fenntartani, hangoztatta Izrael leendő kormányfője. (zsigovits) Léphart Pál rajza ,„ szép Bibi” Világosbarna szemek és fiús mosolya miatt a nők bálványa a „szép Bibinek" is nevezett Benjámin Netanjahu, aki ezzel is hódított szavazatokat. Amerikai anya és izraeli apa fiaként 1949. október 21-én született Jeruzsálemben, és miután apja az amerikai Cornell egyetemen kapott alkalmazást, a fiú az Egyesült Államokban nőtt fel. Kezdetben építészetet tanult a massachusetti műgyetemen, de a stúdiumokat a közlekedési szakon fejezte be. Alig múlt 17 éves, amikor engedélyt kapott, hogy részt vehessen a hatnapos háborúban s Jóm Kipurnál harcolt. Később Izrael egyik elitalakulatánál az őrnagyi rangig vitte. ................................. A bátyja, Jonathan 1976-ban palesztin terroristák kezétől halt meg. Az emlékére az akkor 37 éves Benjámin megalapította a Jonathan Intézetet a nemzetközi terrorizmus üldözésére s erről több könyvet is publikált. Ekkoriban kezdődött politikai karrierje is, 35 évesen Izrael legfiatalabb ENSZ-nagykövete. 1988-ban a Likud választási kampányában sikeresen szerepelt a Nagy-Izrael eszméjével s bekerült a knesszetbe, Jichak Samir miniszterelnöksége alatt külügyminiszter-helyettes és Amerika-szakértő. A Likud élére kerülve Jichak Rabint és Simon Pereszt Izrael kiárusításával vádolta s retorikája sikerre vitte a szélsőségesen jobboldali zsidók körében. (zs. e.) Délszláv háborús bűnösök kiadatása Tovább tart a kötélhúzás ÚJ VIDÉK - A jugoszláviai sajtó Primakov moszkvai nyilatkozatától visszhangzik, hogy a szankciók visszaállítása veszélybe sodorná a békefolyamatot s Karadzsics bíróság elé állítása visszaütne. Az orosz külügyminiszternek ezzel az állásfoglalásával várta Belgrád Kornblum amerikai államtitkár-helyettest, aki újabb miszsziót kezdett a délszláv térségben a vasárnapi genfi délszláv csúcsot előkészítendő. Péntek délután tárgyalt a szerb vezetővel. Fő feladata meggyőzni Milosevicset arról, amit Primakov kontraproduktívnak tart, nevezetesen: tartsa be ígéretét s Karadzsicsékat távolítsa el a hatalomból, és adja ki Hágának. (Washington nem titkolja, hogy elégedetlen Milosevicscsel.) Az amerikai diplomata körútjának másik fontos célja, kialakítani a feltételeket a szeptemberben esedékes boszniai választásokra. Christopher szerint a választásokat mindaddig meg lehet tartani, amíg Karadzsicsék nem jelöltetik magukat. Minden jel szerint a Nyugat akkor is elégedett lenne, ha a körözöttek csendben távoznának a politikai színtérről. Hágában Karadzsics és Mladics nélkül is folyik a munka. Drazen Erdemovic áll bírói előtt. A félig horvát Erdemovic - aki Mladics seregének tagjaként részt vett a srebrenicai vérengzésben, amikor is a muzulmánok ezreit mészárolták le - bűnösnek vallotta magát. Hozzátette azonban, hogy rá volt kényszerítve a gyilkolásra. „Ha nem tettem volna, engem öltek volna meg”, mondta könnyeivel küszködve. „Nem magam, hanem családomat, feleségemet és fiamat sajnálom.” Claude Jordán bíró szerint ha nem találnak enyhítő körülményt, Erdemovic a legszigorúbb kiróható büntetést kaphatja, ez pedig az életfogytiglani börtönbüntetés. A továbbiakban Erdemovic tanúként is beidézhető, amikor megkezdődik a bizonyító eljárás Karadzsics és Mladics ellen, akiket szintén felelősnek tartanak a srebrenicai borzalmakért. A Karadzsics-Mladics-ügyről Seselj azt találta mondani, hogy mindketten életveszélyben vannak, mert meggyilkolhatják őket Milosevics emberei, hogy ne kelljen kiadnia a nemzetközi törvényszéknek. Kiszolgáltatásuk ugyanis nem kis politikai kockázattal jár. A srebrenicai események miatt egyébként Franciaországot is vád érte. Párizs azonban elvetette az állítást, hogy Janvier, az ENSZ-erők francia parancsnoka a kék sisakos túszok szabadon bocsátásáért cserébe nem adta ki a rendeletet a NATO-légicsapásokra, amivel megvédhették volna Srebrenicát. Sebestyén Imre Újabb szlovák vádak POZSONY - Aggódnak a Szlovák Nemzeti Párt képviselői, amiért a Magyar Országgyűlés a benesi dekrétumok eltörlésének a kérdésével kíván foglalkozni. Jozef Ledovic alelnök véleménye szerint ez a tény újabb bizonyítéka annak, hogy a szlovákiai magyar politika szorosan együttműködik Budapesttel „bizonyos közös célokért”, s ez az együttműködés független attól, milyen kormánya van Magyarországnak. A sajtótájékoztatójukon azt is elmondták, szorgalmazni fogják, hogy a parlament júniusi ülésén tárgyalja újra és változtatás nélkül hagyja jóvá a köztársasági elnök által visszaadott Btk. módosítását, amely a szlovák-magyar alapszerződés kapcsán született éppen a nemzetiek támogatási feltételeként. Azóta a nemzetiek többször kijelentették, hogy a módosításra a dél-szlovákiai helyzet miatt volt szükség. (n. s.) Clinton telefonbeszélgetése Jeruzsálemmel Csüggedt hangulat Washingtonban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Csüggedt hangulat uralkodott el a Fehér Házon, miután Benjámin Netanjahu átvette a vezetést, s egyértelműnek látszott, hogy megnyeri az izraeli választásokat. A tét ugyanis a békefolyamat továbbvitele. A kormányzat egyik legnagyobb külpolitikai sikereként értékelte a közel-keleti alkukat. Az erőfeszítéseket azonban kudarc fenyegetheti, hiszen Netanjahu békét és biztonságot ígért, nem pedig területet békéért, s most nagy kérdés, mit kíván megvalósítani kampányretorikájából. Clinton elnök péntek délelőtt telefononon beszélt a vesztes Peresszel és a megválasztott kormányfővel, aki a béketárgyalások folytatását ígérte. Várható, hogy Netanjahu hamarosan Washingtonba látogat. Sajtóértekezletén Christopher külügyminiszter felkérte a palesztinokat és az arab államokat, hogy ne siessenek a politikai ítéletalkotással Az elszontyolodott Fehér Ház kifelé igyekezett derűlátónak feltűnni, s nemcsak az elnök mondta, hogy Washington támogatja Izrael népét s mindazokat, akik készek kockázatot vállalni a békéért. A lapok által idézett kormányzati hivatalnokok ugyanakkor jelzik, a béketárgyalások nehéznek ígérkeznek, de koraiak az egyértelmű következtetések. Netanjahu ugyanis tényeket is örököl s nyilván nem célja, hogy megrontsa az amerikai-izraeli viszonyt. Bob Dole, aki a republikánusok elnökjelöltje lesz, nem próbálkozott azzal, hogy politikai jó pontokat gyűjtsön be a Clintonkormányzat kárára s azt fejtegette, hogy héják is köthetnek békét. Emlékeztetnek arra is az Egyesült Államokban, hogy a közelkeleti rendezés felé az első lépést Netanjahu egyik elődje, Begin tette meg a Camp David-i alku vállalásával. Henry Kissinger volt külügyminiszter úgy fogalmazott tévényilatkozatában, hogy Rabin kelletlenül ugyan, de felismerte, a békekötésnek nincs alternatívája. Ezzel Netanjahunak is számolnia kell. A lapok is tükrözik az izraeli választások okozta dilemmát. A The Washington Post vezércikke szerint a Likud-hívek egy része nemcsak biztonsági, hanem vallási okokból is ragaszkodik a megszállt területekhez, márpedig ez alapjában rendíti meg a rendezési folyamatot. Az amerikai érdek, hangsúlyozza a lap, a feszültség enyhítése, az Egyesült Államok stratégiai előnyének a megerősítése és a felvilágosult erők támogatása az iszlám fundamentalistákkal szemben. A The New York Times vezércikke azt fejti ki, hogy félmillió orosz emigráns megérkezése, Rabin meggyilkolása és a terrormerényletek után Izrael megváltozott, más ország lett. A választások ezt bizonyították. A politika is új formát öltött, s a kérdés az, képes-e egyesíteni a megosztott népet s valódi békét és biztonságot nyújtani. A Likud által kínált jövőt szinte általánosan megkérdőjelező sajtóvisszhangból csak A. M. Rosenthal nézete lóg ki. Ő azzal érvel, hogy a többség a békére szavazott. S téves az a beállítás, hogy csak Peresz és a Munkapárt érheti el azt. A zsidó szavazatokban Peresz tízszázalékos vereséget szenvedett, s az arab voksok egyenlítették ki a küzdelmet. De az izraeliek minden külső nyomás ellenére mondtak nemet Peresznek, mert nem értettek egyet a megszállt területek feladásával, Jeruzsálem sorsának homályban hagyásával, a titokban kidolgozott békemegállapodásokkal s főként azzal nem, hogy Arafatra bízta a terrorizmus visszaszorítását. Rabin és a Munkapárt nem ezt ígérte 1992-ben, s Peresz elvesztette a bizalmat. Netanjahu nem követeli vissza Ciszjordániát, de ellenzi a Golán visszaszolgáltatását s Izrael biztonságának kezelését visszaveszi saját kezébe. Rosenthal szerint azok az amerikai zsidók, akik nem bocsátják meg az izraelieknek a Labor vereségét, most felújítják támadásaikat s háborús uszítóknak festik majd le a polgárok többségét s azokat az újságírókat, akik megmagyarázzák, mi és miért történt. Blahó Miklós Az Amnesty International Kínáról Üldözöttek ezrei Egyhetes kampányba fogott pénteken a londoni székhelyű nemzetközi emberjogi szervezet, az Amnesty International az emberi jogok kínai helyzetének bemutatására, jelentette az MTI. A kezdeményezésre a Tienanmen téri vérengzés közelgő hetedik évfordulója kínált alkalmat. A Londonban kiadott bevezető jelentésből kiviláglik, hogy hét évvel a véres katonai fellépés után a távol-keleti országban továbbra sem lehet fellelni az emberi jogok intézményes tiszteletben tartásának jeleit: politikai, vallási vagy lelkiismereti meggyőződésük miatt jelenleg is ezrek szenvednek üldöztetést. Közülük a legfiatalabb még nem töltötte be a nyolcadik életévét - ő egyébként a pancsen láma ismét testet öltött utódjaként kijelölt fiúgyermek, akinek nyoma veszett, s hollétéről semmit nem lehet tudni. A szervezet felhívásban fordult a Pekinghez, követelve az összes politikai elítélt szabadon engedését s további üldöztetésük megszüntetését. Elengedhetetlen az is, hogy a korábban jogsérelmet szenvedettek kárpótlási igénnyel léphessenek fel a kínai állammal szemben. A Tienanmen tér évfordulójára, június 4-re a csoport akciónapot hirdetett meg, amely a szervezők szándéka szerint az egész világra kiterjed. NATO-expressz a csatlakozás népszerűsítésére Magyar tagság 1999-ben? (Folytatás az 1. oldalról) Mindennek alátámasztására egyébként ismertették a Gallup Intézet legutóbbi felmérését, amely kimutatta: 1996 első hónapjaiban az elmúlt esztendő végéhez viszonyítva jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik ellenzik Magyarország belépését a szövetségbe. Az államtitkár szerint közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében összefogásra van szükség a politikusok és a sajtó képviselői között. A volt külügyminiszter, Jeszenszky Géza, a Magyar Atlanti Tanács elnöke megfelelő kormányzati lépéseket sürgetett, és annak tudatosítására szólított fel, hogy a bővítés egyben a NATO érdeke is. Úgy vélte: a kormánynak világossá kell tennie azt is, hogy vannak aggasztó folyamatok, továbbá, hogy a biztonság és a jólét kölcsönösen összefügg egymással, és a külföldi befektetések igazán csak akkor jönnek az országba, ha a biztonságot a NATO garantálja. Mécs Imre washingtoni tárgyalásairól beszámolva elmondta, hogy az Egyesült Államokban eltökélt szándék a bővítés, és konkrét menetrenden dolgoznak. Akár Clinton, akár Dole lesz az Egyesült Államok elnöke, Mécs Imre szerint biztosra vehető, hogy 1999-ig megtörténik a bővítés. Mind kormányzati, mind pedig republikánus körökben olyan forgatókönyvet vázoltak, amely szerint a jövő tavaszi NATO-csúcsértekezleten jelentik be, hogy melyek lesznek azok az országok, amelyekkel az első körben kibővítik a NATO-t, s ezután megkezdődhet a - feltehetőleg kétéves - visszaszámlálás. Egy évvel kell számolni a csatlakozási tárgyalásokra, és a második évben pedig megtörténhet a parlamenti ratifikálás. A Magyar Nemzet kérdésére megerősítette, hogy a Republikánus Párt elnökjelöltje, Robert Dole is magáévá tette azt a februári törvényjavaslatot, amely Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot említi a felvételre javasolt országok között. Úgy vélte, hogy ezzel a véleménnyel a jelenleg hivatalban lévő kormány is egyetért, és szavai szerint abból csak előnyünk származhat, ha a NATO-csatlakozás az elkövetkező hónapok kiéleződő választási kampányának egyik fő témájává válik. A NATO-expressz végállomásán, Hajmáskéren Iván Aboimov orosz nagykövet, Werner Bauwens, a NATO főtitkárának közeli munkatársa, továbbá Orbán Viktor, Eörsi Mátyás és Mécs Imre részvételével nemzetközi fórumot szerveztek. A fórumon a bővítés szándékával egyedül az orosz nagykövet nem értett egyet. Aboimov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sem joga, sem kedve nincs a bővítés megvétózására, az viszont véleménye szerint nem magyar, nem lengyel és nem is cseh ügy, hanem a NATO ügye. Egyszerűen nem értjük, hogy miért van erre szükség - hangoztatta a nagykövet, hozzátéve: ha mégis megtörténik a szövetség kiszélesítése, romlik az európai biztonsági helyzet és a bizalom egymás iránt. Kijelentette, hogy ha megvalósul a bővítési terv, orosz értékelés szerint Európában új geopolitikai, illetve geostratégiai helyzet jön létre, ami kedvezőtlen Oroszország számára. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Aboimov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy félreértelmezték azt a korábbi nyilatkozatát, amellyel állítólag megfenyegette volna Magyarországot. Szavai szerint a NATO bővítése esetén Oroszországnak olyan intézkedéseket kellene hoznia, amelyekkel megvédené saját érdekeit. Aboimov kijelentette, hogy Oroszországban az egész társadalom elítéli a NATO kibővítését, s nem véletlen, hogy valamennyi elnökjelölt a szervezet kiszélesítése ellen van. A diplomata sérelmezte, hogy a NATO ugyan hosszú idő óta különleges kapcsolatokat helyez kilátásba országával, de senki nem körvonalazza konkrétan, hogy miről is van szó. Pietsch Lajos KÜLFÖLD A KÖZÉP EURÓPAI KEZDEMÉNYEZÉS eddigi tíz tagállamának külügyminiszterei pénteki bécsi ülésükön úgy döntöttek, hogy a társult országokat - Albániát, Fehéroroszországot, Bulgáriát, Romániát és Ukrajnát - teljes jogú tagként felveszik a szervezetbe. Megfigyelők előzetesen nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy Albánia és Fehéroroszország felvétele eltolódik, de a külügyminiszterek végül egyhangúlag a felvétel mellett döntöttek. PÁRIZSBA VÁRJÁK szombatra Göncz Árpádot. A magyar államfő háromnapos magánlátogatást tesz a francia fővárosban, ennek keretében találkozik Jacques Chirac francia államfővel, és átveszi a híres egyetem, a Sorbonne díszdoktori diplomáját. A magánlátogatás eredeti indokául ez utóbbi esemény szolgál: a magyar államfőt irodalmi tevékenysége - írói és műfordítói munkássága - elismeréséül tüntetik ki a megtisztelő címmel. ROMANO PRODI olasz miniszterelnök balközép kormánya a szenátus után a képviselőházban is megnyerte a bizalmi szavazást pénteken, jelentette az AFP. A 621 jelenlévő képviselő közül 322-en voksoltak a kabinetre, míg ellene 299 honatya szavazott. Ezzel Prodi kormánya a szükséges többségnél 11 szavazattal többet ért el. SZÖULBA ÉRKEZETT biztonsági emberek kíséretében az a két észak-koreai értelmiségi, aki hoszszú hónapokon át készítette elő menekülését. A szöuli külügyi intézet szakembereinek véleménye szerint az eset miatt Észak-Korea még inkább bezárkózhat, esetleg emberrablásnak állítja be az ügyet, és ürügyként használja azt fel a Dél-Koreával való párbeszéd elutasítására. MÉGSEM VONULT SZÁMŰZETÉSBE Franciaország legnépszerűbb embere, a szegények „apostolaként” ismert Pierre abbé. Pierre abbé „száműzetésbe vonulásának” hírét a Pélerin Magazine című francia katolikus hetilap hozta nyilvánosságra e heti számában, a lépést azzal indokolva, hogy a papot nagyon megsebezték a vele kapcsolatos bírálatok. Pierre abbé ugyanis kiállt egyik régi barátja, a II. világháborús zsidóüldözés egyes adatait megkérdőjelező Roger Garaudy mellett, s ezt az állásfoglalását Franciaországban egyöntetű elítélés fogadta. * * AÉ*■