Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 CSÜTÖRTÖK, 1997. január 2. Izraeli katona lövöldözött Hebronban Arafat és V.Minaim egyeztetett Hét embert megsebesítettek, de nem öltek meg senkit azok a lövések, amelyeket egy izraeli katona adott le szerdán a hebroni a zöldségpiac bejáratánál, abban az utcában, ahol a városban 120 ezer palesztin között élő mintegy 400 főnyi zsidóság többsége lakik. Az első jelentések még halálos áldozatról is szóltak, később azonban ezt a hírt hivatalosan cáfolták. A hét palesztin közül az egyik sérülése súlyos - jelentette az AFP. A fiatal izraeli, aki katonai egyenruhát és a vallásos zsidók kis kerek sapkáját, a kippát viselte, vagy húsz lövedéket lőtt ki, mielőtt az izraeli rendőrség őrizetbe vette. Jasszer Arafat palesztin vezető szóvivője útján elítélte a merényletet, és felszólította Izraelt, hogy a békefolyamat megőrzése érdekében vessen véget az ilyen cselekményeknek. Benjámin Netanjahu telefonon beszélt Arafattal, elítélve a véres akciót, és együttérzését fejezve ki az áldozatoknak. Az izraeli kormányfő önmérsékletre hívta fel a hebroni palesztinokat és zsidókat az „együttműködés korszakának megteremtése” érdekében. Arafat Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, tájékoztatva őt az incidensről. A sebesülteket befogadó hebroni Ahli kórház előtt több tucat palesztin gyűlt össze, és kövekkel dobálták az izraeli katonákat. Számos palesztin jelentkezett véradásra, mások Hebron utcáin tüntettek, mielőtt a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek volna el a város nagy részén. A 19 éves merénylő, Noam Friedman - aki az izraeli rádió közlése szerint különféle lelki zavarokban szenved - a Jeruzsálemtől keletre fekvő Maalé Adumim zsidó településről származik, jelenleg katonai szolgálatát tölti a közép-izraeli katonai körzetben, amely Ciszjordániát is magában foglalja. Kifejezetten azzal a céllal érkezett Hebronba, hogy egy gyilkos merénylettel megtorpedózza a részleges izraeli kivonulásról szóló megállapodást - jelentették izraeli katonai források. A merénylet fokozta a feszültséget Hebronban, az utolsó nagyobb, még izraeli kézen lévő ciszjordániai palesztin városban. A részleges kivonulásról szóló egyezményt korábbi jelentések szerint kedden vagy szerdán írta volna alá Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a palesztin Autonómia Tanács elnöke, de a találkozót kedden elhalasztották. Később azonban a hebroni merénylet ellenére újévkor folytatódtak az izraeli-palesztin tárgyalások a ciszjordániai városban állomásozó izraeli csapatok részleges kivonásáról. Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter és Abu Mazen palesztin vezető, Arafat helyettese helyi idő szerint este találkozott az Egyesült Államok izraeli nagykövetének rezidenciáján. KÜLFÖLD DIPLOMÁCIAI FESZÜLTSÉG keletkezett az óév végén Moszkva és Washington között. Az orosz külügyminisztérium tiltakozást jelentett be kedden az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivőjénél egy orosz diplomata New York-i bántalmazása miatt. Borisz Obnoszovot, Oroszország állandó ENSZ-képviseletének első titkárát a rendőrök vasárnap New Yorkban kirángatták járművéből és diplomataigazolványának felmutatása ellenére súlyosan bántalmazták, majd bilincsbe verve a rendőrőrsre vitték, ahol fél órán át fogva tartották. Moszkva hivatalos bocsánatkérést követel. MICHAL KOVÁC szlovák államfő nem írta alá a Btk.-módosítást. Az ellenzék, illetve az európai szervezetek részéről aggodalmakat kiváltó „köztársaságvédelmi törvényként” is aposztrofált módosítást az államfő az év utolsó napján visszaadta a parlamentnek. Kovác az újraszentesítést nem ajánlja a honatyáknak, és indoklásában tételesen is rámutat a módosított Btk. alkotmányellenes rendelkezéseire. HORVÁTORSZÁGBAN az év utolsó közvélemény-kutatásának adatai szerint is Franjo Tudjman elnök és pártja, a kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) a legnépszerűbb a politikusok és a pártok rangsorában. A Vecernji List megrendelésére készített felmérés szerint a megkérdezettek 29,6 százalékának véleménye szerint Tudjman államfő volt a legpozitívabb és legelfogadhatóbb horvát politikai személyiség az óesztendőben. Őt követi Mate Granic miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter 14,9 százalékos népszerűségi mutatóval, majd három ellenzéki politikus következik a ranglistán. TITO BE AKARTA LÉPTETNI Jugoszláviát 1950-51-ben a NATO-ba, s az amerikaiakkal tárgyalva a várható szovjet katonai csapások ellensúlyozására csehszlovákiai ipari és romániai olajipari központokat akart bombáztatni - állította a Globus című zágrábi hetilap legfrissebb számában közölt interjújában Jasper Ridley brit történész-újságíró-életrajzíró, levéltári kutatásaira hivatkozva. VÁCLAV HAVEL cseh köztársasági elnök munkatársai elhatározták, hogy nem dohányoznak többé a kormányhivatalokban, szolidaritásból az államfővel, akit tüdőrákkal műtöttek meg. A javíthatatlan dohányzók ezentúl csak a kancellárián kívül kijelölt helyiségekben gyújtanak majd rá - vállalták önkéntesen. HUSZONÖT KATOLIKUS egyházi személyt öltek meg hivatása gyakorlása közben szerte a világban az 1996-os év folyamán - közölte kedden a Vatikán lapja, az Osservatore Romano. Az áldozatok közül egy Boszniában, egy Kambodzsában, a többi pedig Afrikában - Algériában illetve a Nagytavak vidékén - vesztette életét. Hatott az észak-koreai gesztus Washington megenyhült Az amerikai kormányzat fontolgatja az Észak-Korea elleni kereskedelmi tilalmak enyhítését és újabb nemzetközi segélyszállítmányok összeállítását, válaszként arra a hivatalos bocsánatkérésre, amelyet Phenjan nyilvánított ki Szöul felé a dél-koreai partoknál szeptemberben zátonyra futott tengeralattjáró ügyében. Washingtoni kormányilletékesek hétfőn elmondták: a gesztusra vonatkozó megállapodás keretében Észak- Korea egyszersmind kötelezettséget vállalt arra, hogy elküldi képviselőit a Koreai-félsziget békéjének megteremtésére vonatkozó washingtoni-szöuli kezdeményezés meghallgatására. A phenjani nyilatkozat létrejöttében Washington kulcsfontosságú szerepet játszott. A bocsánatkérés feltételeit valójában azokon a megbeszéléseken munkálták ki, amelyeket az Egyesült Államok és Észak-Korea képviselői folytattak a színfalak mögött három héten át New Yorkban. A nyilatkozat végleges szövegét vasárnap ütötték nyélbe. Észak-Korea sajnálatát fejezte ki az őszi incidens miatt, és megígérte, hogy megtesz mindent a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére. Az észak-koreai tengeralattjáró megfeneklését követően a huszonhat tagú legénységből huszonnégyet holtan találtak a délkoreai határvadászok, egy behatolót élve elfogtak, egynek pedig nyoma veszett. Az incidens nyomán mélypontra süllyedt a két Korea amúgy is feszült viszonya: Szöul hivatalos bocsánatkérést követelt, és ettől tette függővé a további lépéseket. A feszültség enyhítésén fáradozó Washingtonnak ezért volt fontos, hogy Phenjan kifejezésre juttassa sajnálatát. Sandy Kristoff, a Fehér Ház Ázsia-szakértője hétfőn hangsúlyozta, hogy a phenjani gesztus lehetővé teszi az előrelépést a Koreai-félszigetet érintő egyéb ügyekben, beleértve a tavaly aláírt amerikai-észak-koreai atommegállapodás végrehajtásának folytatását. Az egyezmény értelmében Phenjan leállította grafitfékezésű reaktorokon nyugvó nukleáris programját, amelyről a Nyugat gyanította, hogy katonai célokat szolgál. Cserébe Washington vállalta, hogy megszervezi a reaktorok könnyűvizes berendezésekkel történő felváltását. Amerikai sajtóértesülések szerint a tengeralattjáró-ügy lezárultával vélhetően folytatódnak azok a megbeszélések is Washington és Phenjan között, amelyek a két ország viszonyának a normalizálását - például képviseletek kölcsönös létesítését - célozzák. Európai vezetők újévi beszédei Bocsánatkérés és bizakodás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Gazdasági téren fájdalmas, de elengedhetetlenül szükséges időszak következik most Romániában - közölte újévi üzenetében Emil Constantinescu államfő. A kíméletlen sokkterápia mellett az elnök harcot hirdetett a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosító korrupció, a maffiatípusú érdekszövetségek és a szervezett bűnözés ellen, illetve határozott fellépést ígért Románia euroatlanti integrációja érdekében. Sokkal borúlátóbb volt Zselju Zselev bolgár államfő, amikor is bocsánatot kért honfitársaitól az ország ,,nyomorúságos állapotáért”. A hivatalából január 21-én távozó Zselev közölte, szégyelli magát a politikai elit, illetve a nyomorba süllyedt bolgár állam miatt. Leszögezte, a bolgár piacgazdasági átmenet megbukott, miközben a térség többi országában sikerrel jár. Nem volt oka bizakodásra Michal Kovác szlovák államfőnek sem, akit a Meciarkormányzat a közöttük feszülő ellentét miatt távol tartott minden hivatalos újévi rendezvénytől. Oroszországban a nemzeti egyetértés és megbékélés évének jósolta 1997-et Borisz Jelcin. Köszönetet mondott a lakosságnak, amiért támogatták a nyári elnökválasztáson, illetve szívműtétje idején, s azt ígérte, legfontosabb feladata lesz, hogy megszüntesse a bér- és nyugdíjelmaradásokat, valamint rendet teremtsen az országban. Csernomirgyin kormányfő igen optimistán azt hangsúlyozta, hogy Moszkvának 1996- ban sikerült végrehajtania a pénzügyi stabilizációt, és a más országokkal való szembenállás nélkül határozottan megvédte Oroszország érdekeit. Egészen más problémák foglalkoztatták a nyugati politikai vezetőket. Helmut Kohl német kancellár szilveszteri beszédében „gondolkozásuk megváltoztatására” szólította fel honfitársait. Közölte, Németország a jövőben is jómódú ország marad, amennyiben lakói helyes magatartást tanúsítanak, s ebbe beletartozik a takarékosság is. A szociális állam megtartása érdekében azt át kell alakítani - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy minden fontos szomszédos ország hasonló lépésre kényszerült. Leszögezte azonban azt is, hogy a kontinens békéje nélkül minden erőfeszítés hiábavaló, annak biztosítéka pedig az egységes Európa. Ugyancsak a szociális rendszer megreformálását helyezte kilátásba Klestil osztrák elnök és Vranitzky kancellár, leszögezve, hogy a legnehezebb feladat Ausztriában és Európában is a teljes foglalkoztatás biztosítása. „Egyszázalékos törvény” Elsejétől érvényben Január 1-jén hatályba lépett az „egyszázalékos törvény”, amelynek alapján a személyi jövedelemadó meghatározott része felajánlható a törvényben írt közérdekű célokra. A Magyar Közlöny szerint a szja egy százalékáról csak teljes egészében és csak egy kiválasztott intézmény javára mondhat le az adófizető polgár. Az átutalás az APEH feladata. Mint ismeretes, a kedvezményezetti körbe sorolja a jogszabály az egyházak, vallási felekezetek közcélú tevékenységét is a jogszabályban írt feltételek szerint. A törvény alkalmazása szempontjából „kedvezményezett” a társadalmi szervezet (kivéve a pártokat, a munkaadói vagy munkavállalói érdekképviseleteket), a három éve nyilvántartásba vett alapítvány, amennyiben betegségmegelőző, gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, tudományos tevékenységgel foglalkozik. Támogatható a közalapítvány, ha az iménti közcélú tevékenységgel foglalkozik, továbbá a törvény nem kevesebb mint 21 pontban felsorolja a támogatható országos közgyűjteményeket is. A magánszemélyek nyilatkozatukat névvel, lakcímmel és adóazonosítóval ellátott, lezárt borítékban az adóbevallási csomagjukba helyezhetik. A bevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén pedig március 25-ig közvetlenül a munkáltatónak is átadhatják. A borítékon és a nyilatkozatban feltüntetett adatok természetesen adótitoknak minősülnek. (K. 1.) Hívő szocialisták az adófelajánlásról ...tem kényszeríthetők versenyre az egyházak.’ Lapunk úgy tudja, továbbra sem ért egyet az MSZP parlamenti frakciójának több tagja azzal az év végén elfogadott törvénnyel, amely szerint az állampolgárok ez évtől személyi jövedelemadójuk egy százalékának szabad felajánlásával - társadalmi szervezeteket vagy egyházakat támogathatnak. Néhány MSZP-s politikus most a párt hívőtagozatához fordult azt tanácsolván: adjanak hangot aggodalmuknak és kezdeményezzenek párbeszédet az illetékesekkel, mert az egyszázalékos adófelajánlás úgymond lóversenypályára kényszerítheti az egyházakat, s ezzel morális konfliktusokat okozhat a hívők körében. A parlamenti vita idején támogattuk a törvénytervezetet, remélve, hogy a szabad rendelkezésű adófelajánlásból befolyt összeg az egyházak közszolgálati célokat szolgáló tevékenységére, így például a hitoktatás támogatására, vagy az állami finanszírozás inflációból adódó kompenzálására lesz fordítható, ám most azt látjuk: súlyos következményekkel járó versenyhelyzetbe sodródhatnak a különböző felekezetek, ha egymással és a civil egyesületekkel állítják őket rajtvonalhoz - érvelt dr. Bérczi Antal, az MSZP hívőtagozatának országos ügyvivője. Lapunknak kifejtette: a társadalom egyébként is súlyos morális válságát nem szabadna tetézni újabb, fiskális szemléletű akcióval, mert ugyan a szóban forgó adótörvény-paragrafus lehet, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját, ám kérdéses, segíti-e az ország erkölcsi felemelkedését. Arra is emlékeztet: Horn Gyula miniszterelnöknek a történelmi egyházak vezetőivel közösen megfogalmazott szándéknyilatkozatával is ellentétes az adótörvényben elrejtett veszélyes alternatíva. Furcsa ugyanis, ha egy állampolgárnak arról kell döntenie: kedvenc sportegyesületét vagy egyházát támogassa „adófillérjeivel”. Merthogy a sportkedvelő ember is lehet vallásos és a dolog fordítva is igaz - vélekedett Bérczi doktor. Az MSZP hívőtagozatának operatív bizottsága úgy döntött: tárgyalóasztalhoz hívja a történelmi egyházak vezetőit és a Miniszterelnöki Hivatal illetékes államtitkárát, remélve, hogy az egyszázalékos felajánlásról szóló törvény végrehajtási utasításával módosítható lesz az állampolgárok többségének igazságérzetét mélyen sértő rendelkezés, s az új esztendő első startpisztolylövése nem a vallási felekezeteket szólítja pénzügyi versenyhez. (gulyás) Színvonalcsökkenés várható a szegedi orvosképzésben Bírósághoz fordultak a klinikák A Csongrád Megyei Bírósághoz fordult a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, megtámadva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár másodfokú határozatát. Egyebek mellett nemcsak felfüggesztését, hanem felülvizsgálatát és hatályon kívüli helyezését is kérték a Tiszaparti klinikák - tájékoztatta a Magyar Nemzetet az egységes lépésről dr. Dobozy Attila, klinikai rektorhelyettes. A törvényes eljárással azt szeretnék elérni, új határozat kimondására kötelezze az OEP-et a megyei bíróság, mert döntése az egyetem szerint nemcsak jogszabályt sért, hanem figyelmen kívül hagy alkotmányossági szempontokat is. Nevezetesen arról van szó, hogy az OEP- határozat Csongrád megye területén ellátási egyenetlenséget eredményez, amely ellentétes az 1949. évi XX. számú törvénnyel, holott ennek megfelelő szakaszai az állampolgároknak megkülönböztetés nélkül egyformán biztosítják az egészségügyi és betegségi szolgáltatást. A másodfokú OEP-döntés konzerválja a kórházi ellátás különbözőségeit; amíg Szentesen és Hódmezővásárhelyen 78, illetve 70 kórházi ágy jut tízezer lakosra, addig ez az arány Szegeden mindössze 47. Dobozy professzor szerint a klinikákat sújtó intézkedések azért teremtettek krízisállapotot Szegeden, mert az egészségbiztosítás megfellebbezhetetlen határozatával 214 ággyal csökkentette a klinikai parkot, bár az első körben még csak 85 ágyat vontak el, így a belgyógyászaton, a traumatológián, a szülészeten, a fül-orr-gégészeten és az intenzív betegellátás területén arra lehet számítani, hogy lesznek olyan időszakok, amikor nem tudják a betegeket felvenni a klinikák. Ellehetetlenül a gégerákosok kezelése, hiszen mindössze öt ágy maradt erre az egész megyében. Takarékra állítják az Európa-hírű kardiológiai osztályt és számolni lehet azzal, hogy az orvosképzés is megsínyli az egészségügyi fogyókúrát. A csökkent ágyszám mellett a belgyógyászaton és gégészeten nehezebbé válik a szakorvosok oktatása, hiszen a hallgatók nem tudják megfelelő körülmények között elvégezni a gyakorlatot. Szegeden azt is sajnálatosnak tartják, hogy a magyar orvosegyetemek közül az OEP-határozat a Tisza-parti intézményeket juttatta talán a leghátrányosabb helyzetbe. A szegedi egyetemmel együtt fordult bírósághoz Csongrád megye önkormányzata, hiszen a felügyelete alatt lévő deszki tüdőkórház kénytelen 25 ágyat megszüntetni. A deszki intézmény regionális központja Dél-Magyarországon a tüdőrákosok gyógyításának. Erről a betegségről ma már az is köztudott: világviszonylatban is Magyarországon szedi a legtöbb halálos áldozatát, és a szakemberek inkább arra számítottak, hogy a 90 ágyas intézetet fejlesztik, mintsem hogy karcsúsítják. Nemcsak a tüdőrákosok magas aránya , rontja a hazai mortalitási statisztikát, hanem más légzési betegségek is, hiszen azok is hozzájárulnak, hogy a halálozást tekintve Magyarország Európában az első helyen áll. (halász) A soros elnök az első ciklus tapasztalatairól Munkában az ORTT panaszbizottsága A médiatörvény végrehajtásaként szeptember végétől az ORTT Panaszbizottságához fordulhatnak mindazok, akik úgy érzik, nem teljesítették velük szemben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszolgáltatók. A jelenleg 11 tagból álló bizottság tagjait feddhetetlen közéleti személyiségekből ötévi időtartamra választja az Országos Rádió és Televízió Testület. A tagok függetlenek, csak a törvényeknek vannak alárendelve. A bizottság elnöki tisztét - ábécé sorrendben - háromhavi váltásban, rotációban töltik be a tagok. Szeptember 30-tól december 31-ig dr. Andrássy György, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettese töltötte be a soros elnöki tisztséget. Tapasztalatai összegzéseként megjegyezte: egy, Magyarországon hagyományok nélküli, de Nyugat- Európában is újszerű joganyagában meglehetősen friss szakterületen kellett az első lépéseket megtenniük. Miután az ORTT szervezete csak most van kiépülőben, érthető, hogy az első hetekben még nem tudtak megfelelő adminisztrációs háttérről gondoskodni a panaszbizottság működéséhez. Az új grémium szeptember 30-án már korábban beérkezett beadványokkal is találkozott. A ciklus első felében 36 panaszügy került a bizottság elé. Tizenhármat magánszemélyek nyújtottak be, három panasz névtelen levél formájában érkezett, míg a beadványok zöme pártoktól, társadalmi szervezetektől származott. Jelenleg hetente négy-öt panaszlevél érkezik a bizottsághoz, s nem csak a nagy médiumoktól, hanem falusi kábeltelevízióktól is. Bármily furcsán hangzik, a bizottság mindössze három érdemi határozatot hozott november közepéig. Huszonkét beadványt formai okok miatt nyomban el kellett utasítaniuk. Andrássy szerint az egyik legfontosabb tapasztalatuk: a közvélemény még ma sincs tisztában vele, hogyan élhet panaszjogával, így sokan nem ismerik a médiatörvény által megszabott szigorú eljárásrendet és határidőket sem. Márpedig, ha valaki kifogásolni való egyoldalúságot tapasztal valamelyik közszolgálati hírműsorban, legkésőbb 48 órán belül - külföldi esetében nyolc napon belül - jeleznie kell a műsorszolgáltatónál. A bizottság épp a lejárt határidők miatt volt kénytelen visszautasítani a kérelmek többségének tárgyalását. A leköszönő elnök nem kívánt konkrét ügyekről tájékoztatást adni. Általánosságban úgy vélte: egyre szakszerűbbek és megalapozottabbak a beadványok, ahogy a panaszbizottság is minden nappal felkészültebb lesz a sokasodó ügyek elbírálására. Andrássy György szerint a ciklus legnagyobb eredménye, hogy a kezdeti nehézségek ellenére működésbe lendült a bizottság. A JPTE filozófiatanára úgy látja, nem ez a testület fogja megoldani a magyar elektronikus sajtóban esetlegesen jelen lévő etikai problémákat, de működésével mindenképpen hozzájárulhat a tájékoztatás egyoldalúságának megszüntetéséhez. (havasi)