Magyar Nemzet, 1997. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1997. február 1. Nemzetközi élet Országunk uniós felkészülési mérlege Sok még a teendő (Folytatás az 1. oldalról) Ezúttal nagy hangsúlyt he­lyeztek a magyar integrációs fel­készülés részletes áttekintésére, s megállapították: Magyarország nagy léptekkel halad előre, de még sok teendője van például a joghar­monizáció terén. Az Európai Bi­zottság képviselője egyúttal biza­kodásának adott hangot, hogy a júniusi amszterdami csúcsra sike­resen lezárul a kormányközi kon­ferencia, és amilyen hamar lehet­séges, bemutathatják az ország­véleményeket az egyes tagjelöl­tekről, várhatóan 1997 második felében. Somogyi Ferenc magyar integ­rációs államtitkár a pénteki saj­tóértekezleten mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kétnapos ülésen kiemelt hangsúlyt kaptak a csatlakozás elkészítését szolgáló konkrét intézményi, strukturális lépések, amelyek egyrészt a ma­gyarországi felkészülést, illetve annak brüsszeli és tagországi megjelenítését, másrészt pedig a különböző közösségi programok­ban való részvételt szolgálják. A tanácskozáson új albizottságok létrehozásáról határoztak, ezek többek között a mezőgazdaság, a belső piaci jogharmonizáció, a ke­reskedelem, az ipar, a fogyasztó­­védelem, a közlekedés, a környe­zetvédelem és a regionális együtt­működés területén segítik a felké­szülést. Az államtitkár arról is szólt, hogy a társulási bizottsági ülése­ken rendszeresen értékelik az európai megállapodás végrehajtá­sát. A mostani alkalommal az egyik legnagyobb esemény e téren az volt, hogy parafálták az Auszt­ria, Finnország és Svédország EU- csatlakozásával, illetve a GATT uruguayi fordulójának lezáru­­lásásával összefüggő módosítá­sokat. Ami a Phare-programot illeti. kérdésünkre válaszolva Somogyi Ferenc hangoztatta: a cél az, hogy egyre inkább a felkészülés szolgá­latába állítsák azt, s egyidejűleg indokolatlannak minősítette a Phare magyarországi eredményei­vel kapcsolatos negatív értékelése­ket. A jövőben arra törekszünk, hogy integrációs felkészülésünk s általában a magyar társadalmi­gazdasági folyamatok prioritásai­nak szolgálatába állítsuk a Phare-t - nyomatékosította az integrációs államtitkár. Kölcsönös érdeklő­désre számot tartó új terület pél­dául a bel- és igazságügyi együtt­működés, a Phare a jövőben erre is kiterjed, ami - magyar remé­nyek szerint - annak jele, hogy Brüsszelben megvan a hajlandó­ság a társult országok szempont­jainak fokozott mérlegelésére, a jogharmonizációval párhuzamo­san a gazdasági és szociális kohé­zió előmozdítására is. (kocsi) Bécsben tárgyalt a magyar külügyminiszter Osztrák támogatás integrációnkhoz (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel együtt több, folyamat­ban lévő konkrét kérdés megol­dásáról is sikerült megállapodni - hangsúlyozta pénteki hivatalos ausztriai látogtása után Kovács László külügyminiszter, aki ta­lálkozott Viktor Klima új szövet­ségi kancellárral és Wolfgang Schüssel alkancellárral, külügy­miniszterrel. A látogatás kifejezetten bará­ti légkörben zajlott, és minden biztosíték adott arra, hogy a ki­váló kétoldalú viszony ne változ­zon - mutatott rá Kovács László külügyminiszter, aki közös munkareggelin vett részt Klima kancellárral. Kovács László át­adta az új oszták kancellárnak Horn Gyula miniszterelnök üd­vözletét és egy személyes talál­kozóról szóló javaslatot. Erre minden bizonnyal az elkövetke­zendő hónapokban sor is kerül, de még nem tudni, melyik or­szágban. A beszélgetés központi kérdése a magyar külpolitika két fő irányvonala, az európai uniós csatlakozás és az ország NATO- felvétele volt. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban el­hangzott, hogy az előkészítő tár­gyalások megkezdésére minden bizonnyal 1998-ban sor kerül, és minden remény megvan arra, hogy ez az ezredforduló előtt kedvező válasszal befejeződik. Ezt követi majd egy mintegy másfél-két éves időszak, amíg az érintett uniós tagállamok parla­mentjei a magyar belépési szer­ződést ratifikálják. Ugyanakkor mind az osztrák, mind pedig a magyar fél egyetértett abban, hogy a belépés csak fokozatos le­het, vagyis abban a mértékben történik majd, amilyen mér­tékben Magyarország teljesíti a kitűzött követelményeket. Ebben a folyamatban számíthatunk Ausztriára - mondotta Viktor Klima, hozzátéve, hogy a NA­­TO-tagsággal kapcsolatban Ausztria megérti és támogatja Magyarország törekvéseit. Az osztrák kancellár kitért a két or­szág közötti infrastrukturális együttműködés fejlesztésére, vagyis a korábbi, még Franz Vranitzky kancellár idején szüle­tett tervek megvalósítása mellett foglalt állást. A külügyminiszteri tárgyalá­sokon Wolfgan Schüssel külügy­miniszterrel is hasonló témakö­röket érintettek, majd a bécsi külügyminisztérium épületében közös sajtótájékoztatót tartottak. Az osztrák külügyminiszter hasznosnak nevezte a megbeszé­léseket és kiválónak az osztrák­magyar kapcsolatokat. Ami a kézzelfogható megál­lapodásokat illeti, arról Kovács László külügyminiszter elmond­ta: többek között szó volt egy ki­dolgozandó szociálpolitikai meg­állapodás aláírásáról, a diplomák kölcsönös elismerésének kérdé­seiről és a közös határ mentén in­gázó munkavállalók ügyének rendezéséről. Mindhárom kér­désben az osztrák fél a tevékeny együttműködés szellemében a pontos határidők kijelölését kez­deményezte. Megállapodtak to­vábbá arról, hogy a vízummen­tességet 30 napról 90 napra hosszabbítják meg, vagyis a ha­marosan sorra kerülő jegyzékvál­tás után a magyar állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak vízum­mentesen Ausztriában. A két or­szág között érvényes tolonc­­egyezményt érintve a magyar fél elmondta: Magyarország kész a szűrő szerepét betölteni, de eh­hez Ausztriától anyagi és műsza­ki támogatást várunk. Várható az is, hogy a jövőben emelik a ma­gyarok számára kiadható tranzit­­engedélyeket is, de erről később döntenek. Kaszab Zsuzsa A CASH Vagyonkezelő, Könyvvizsgáló­­ és Felszámoló Részvénytársaság mint a WMH-KO Bútor Korlátolt Felelősségű Társaság Fa. kijelölt felszámolója nyilvános értékesítésre meghirdeti a cég tulajdonában álló Veszprém, Pápai u. 49. szám alatt található 2174 m2 alapterületű telephely megnevezésű ingatlant. Érdeklődni lehet: dr. Polgár Péter ügyvédi irodájában munkanapokon 9-15 óra között a 88/406-591 és a 88/406-592 telefonszámokon. A nyilvános értékesítés helye: Veszprém, Horgos u. 1 A nyilvános értékesítés ideje: 1997. február 17. (hétfő) 14 h A nyilvános értékesítésen azok vehetnek részt,­­ akik ezen időpontig írásos vételi ajánlatukat benyújtották, és vételi ajánlatukat a nyilvános értékesítés napjától számított 30 napig fenntartják, - az ajánlatuk 10%-ának megfelelő mértékű bánatpénzt a vagyontárgyakra tett árajánlatukkal egy időben, a nyilvános értékesítés helyszínén megfizetik. A felszámoló értesíti az elővásárlásra jogosultakat, hogy elővásárlási joguk igazolása után a nyilvános értékesítésen élhetnek elővásárlási jogukkal. A felszámoló jogosult megfelelő ajánlat hiányában a nyilvános értékesítést ered­ménytelennek nyilvánítani. Az ajánlatot írásban kell megtenni az alábbiak szerint. Az ajánlattevő betűvel és számmal kiírva jelölje meg az általa ajánlott összeget, valamint annak fizetési idejét. Az ajánlat­tevő neve és címe az ajánlat mellett egy lezárt borítékban kerüljön elhelyezésre. A legjobb ajánlatot tevővel a felszá­moló az adás-vételi szerződést a nyilvános értékesítést követő 8 napon belül megköti. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttsége alatt ajánlatát visszavonja, illetve a szerződést nem köti meg, a bánatpénzt elveszíti. A bánatpénz összege:­­ a sikeres ajánlattevőnél a vételárba beszámít,­­ míg a többi pályázó részére az értékesítést követően visszafizetésre kerül. A MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA elnöksége az 1996. évi LVIII. sz. tv. hivatkozással PÁLYÁZATOT HIRDET titkári állás betöltésére. Pályázati feltételek:­­ állam- és jogtudományi egyetem, illetve államigazgatási főiskolai végzettség vagy­­ a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettség közigazgatási alapvizsgával és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal, - büntetlen előélet. A pályázathoz csatolni kell: - részletes szakmai önéletrajzot, - diplomamásolatot, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Bérezés: a köztisztviselői törvény alapján, megegyezés szerint. A pályázat benyújtási határideje: 1997. február 17. 12.00 óráig A pályázat elbírálási határideje: 1997. márc. 20. A pályázatot a MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA elnöksége címére kell benyújtani: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel.: 1182-444 (Horváth Mari). A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, amennyiben a megadott határidőben megfelelő pályázatok nem érkeznek. ______ ___ S­­mivar Nemzet 3 Jelcin már nem főszereplő Sz. Bíró Zoltán politológus az utódlás forgatókönyveiről (Munkatársunktól) Jelcin elnök féléves távolléte az orosz politikai életben semmifé­le tragikus, katasztrófaszerű válto­zást nem okozott. A dolgok tehát nélküle is mennek. Az orosz poli­tikai elit köreiben eluralkodott vá­rakozási hangulat, a gyakorlatilag már most megkezdődött kampány azonban felesleges mértékben köti le a politikusok energiáit, s ez a gazdaság és társadalom alig kon­szolidálódott állapotában semmi­képpen sem előnyös, értékeli Sz. Bíró Zoltán, a Ruszisztikai Intézet munkatársa az elnök betegeskedé­sével kialakult helyzetet. Hiánya véleménye szerint külpolitikai té­ren érezhetőbb. Jelenléte meg­könnyítheti a NATO körüli alku­kat, a nyári madridi csúcs előtti esetleges halála azonban a bővítés forgatókönyvét is felboríthatná. Brezsnyev egykori agonizálására utalva egyébként a szakértő úgy véli, a mai állapot akár hosszabb ideig is elhúzódhat. Igaz, teszi hozzá, ez a Jelcin környezetében lévők számára is egyre kínosabb, s nemcsak a kommunista ellenzék keres a mai helyzetre valamilyen megoldást. Ilyen megoldás lehet, hogy az orosz-belarusz integráció esetén őt az egyesített állam jelké­pes jogosítványokkal rendelkező elnökének neveznék ki. A politológus szerint Jelcin hiánya elsősorban már csak azért sem rázta meg a politikai életet, mert az elnök már 1993 végére el­vesztette politikai kezdeményező szerepét, a döntések környezete erős embereitől, jelenleg Csu­­bajsztól és néha Csernomirgyintől származnak. Ezután csak a ver­sengő klánok közötti egyensúlyo­zás, igazságtevés maradt számára. A tavaly nyári választás után moz­gástere tovább szűkült, hiszen e hatalmi csoportok között hierar­chia is mintha rendeződni látsza­na. Ráadásul Korzsakovék eltávo­lítása óta már az elnök környeze­tének politikai jövője sem kötődik elválaszthatalanul Jelcinhez. Az államfő belpolitikai szerepe a to­vábbiakban már akkor is csak az utód megtalálására, az erősorrend kialakítására korlátozódna, ha ér­demben vissza tudna térni a politi­kába, jegyzi meg Sz. Bíró Zoltán. A politikai rendszer tehát lé­nyegében mára kialakult. Az el­nök politikai jelenlétének átmeneti hiánya azonban felerősítette a ké­szülődést a tényleg Jelcin utáni helyzetre is. Az elit különböző forgatókönyveket készít, amelyek egyaránt azt a célt tűzik ki, hogy a váltás a jelenlegi politikai elrende­ződést ne borítsa fel. A belarusz­­orosz integráció egyik következ­ménye lehetne például a luka­­senkói elnöki ambíciók valamilyen megvalósulása. Az orosz elitet azonban az ő eddigi ténykedése aligha elégíti ki. A média egyre intenzívebben méricskéli, mikép­pen hatna az alkotmányos monar­chia, a Romanovok visszaintegrá­lása az orosz politikai mezőbe. E rendszer erkölcsi-politikai tekinté­lye bizonyos krízishelyzetekben esetleg további konszolidáló ha­tással lehetne, ám ez az elképzelés is inkább a nyugtalanság jele, semmint érdemi lehetőség. Annál elképzelhetőbb Sz. Bíró Zoltán szerint az alkotmány módosítása, mégpedig oly módon, hogy a fö­derációs gyűlés, a felsőház jogkö­rébe utalják az elnök megválasztá­sát. Feltehetően környezete nyo­mására erről a variáció helyessé­géről igyekezett meggyőzni csü­törtöki találkozójukon Jelcin az al­kotmánybíróság elnökét is. Erre utal, hogy Jelcin ugyan a találga­tásokat cáfolva ellenezte az alkot­mány megváltoztatását, ám annak későbbi módosítását nem zárta ki. Ezzel elkerülhető lenne, hogy nyílt versenyre kelljen kelni a nép­szerűségi listákat vezető Alek­­szandr Lebeggyel. A legutóbbi kampány megmutatta, hogy mé­diafölénnyel, pénzzel behozhatat­lan előnyt szerezhet az elit favorit­­ja. Ez a jelölt a politológus szerint leginkább Viktor Csernomirgyin kormányfő vagy Jurij Luzskov moszkvai polgármester lehet, de nem elképzelhetetlen az sem, hogy az elit ismét megveszi az out­sider Lebegyet. Ez persze az erős elnöki rendszer mellett nehezeb­ben elképzelhető, ezért ennek az üzletnek eleme lehet az elnöki ha­talom visszametszése. Stier Gábor Koalíciót javasolnak a bolgár szocialisták Folytatódnak a tüntetések HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nikolaj Dobrev bolgár bel­ügyminiszter, a kormányzó szo­cialisták miniszterelnök-jelöltje pénteken azt javasolta, hogy az ál­lamfő koalíciós k­ormány n nevez­­zen ki a belpolitikai válság megol­dása érdekében. A szakszerveze­tek és az ellenzék által szervezett általános sztrájk eközben folytató­dott, és ennek részeként úttorla­­szokat emeltek néhány nemzetkö­zi közlekedési útvonalon. Bulgáriában már csaknem négy hete mindennaposak a tün­tetések, amelyeken a résztvevők szót emelnek az ellen, hogy a szo­cialisták ismét kormányra kerülje­nek, és előrehozott választások ki­írását követelik. Dobrev a Reu­­ternak nyiltakozva kijelentette, hogy a válság már túlmutat a pár­tok politikai küzdelmén, és a kon­szenzus kedvéért kész lenne ál­dozatot hozni. Az országnak sze­rinte most széles politikai alapon nyugtás alkotmányos kormányra van szüksége, és ezért kész le­mondani mandátumáról, amennyi­ben egy ilyen kormány létrejön” - mondta. Petar Sztojanov elnök kényte­len volt a legtöbb parlamenti hely­­lyel rendelkező szocialistáknak megbízást adni a kormányalakí­tásra, miután nem sikerült meg­egyezésre bírnia az ellenzéket. A két politikai erő közül egyik sem képes egyedül megoldani az or­szág problémáit - hangsúlyozta a Reuternek Dobrev. Az ellenzék képviselői Sztojanov közvetítésé­vel a múlt héten tárgyaltak a szo­cialista párttal. A megbeszélések eredmény nélkül értek véget, mi­vel az ellenzék kijelentette, hogy nem akarnak újra tárgyalóasztal­hoz ülni a szocialistákkal, mert jöle­lük lehetetlen a párbeszéd. Az el­lenzék elutasította, hogy részt ve­gyen egy olyan kormánykoalíció­ban, amelyet Nikolaj Dobrev ve­zet. Az ország súlyos gazdasági gondjait tükrözik a pénteki szófiai napilapok írásai, amelyeket az MTI ismertetett. A Continent egyebek között arról számolt be, hogy Plovdivban, Bulgária máso­dik legnagyobb városában a la­kosság a nemzeti valuta gyors el­értéktelenedése miatt megrohanta a boltokat, és ezeket teljesen ki­fosztotta. ­ Új és megújuló iskolai atlaszok A Nemzeti Alaptanterv (NAT) ugyan már elkészült, de ahhoz, hogy látványos eredményeket produ­káljon, még jó néhány évnek kell eltelnie. Amíg azonban a megfelelő eszközök hiányoznak az oktatási rendszer zökkenőmentes átalakításához, a NAT bevezetése is nehézségekbe fog ütközni. Ezért is fonto­sak az olyan konkrét lépések, mint például a Cartographia Kft új iskolai atlaszainak megjelenése. - Mi a kapcsolat az új atlaszok és a NAT között? - kérdeztük Neményi Istvánnét, a Cartographia Kft. kereskedelmi igazgatóját. -A jelenkor megkövetelte a változtatásokat, napjainkban túlsúlyba kerültek a társadalmi és gazdasági ismeretek, ezért a NAT-hoz igazodó földrajzi és történelmi atlaszokat készítünk. Atlaszaink három korcso­port számára életkori sajátosságainak megfelelően segítik a diákok tanulmányait. Egyetemi, főiskolai ta­nárok, közép- és általános iskolai szaktanácsadók, valamint gyakorló pedagógusok közreműködésével ké­szülnek kiadványaink. - Miben áll az atlaszok, térképek módosítása? - Az atlaszokat korábban is, minden évben korrektúráztuk az aktualitásoknak megfelelően - mondja Kereszty Péter, aki a földrajzi taneszközök szakértője a Cartographia Kft.-nél. - Három korosztálynak megfelelően, három földrajzi atlaszt adunk ki. A 3-5. osztályos tanulóknak szól az Első atlaszom címet viselő kiadványunk, amely a korábbinál jobb kivitelben, bővített formában, 24 oldalon jelent meg. Színes fotóival, légi- és űrfelvételeivel segíti a környezet, a földfelszín és a térkép kapcsolatának bemutatását. A NAT „Ember és természet” műveltségi területéből építkező tantárgyak hasznosíthatják leginkább, illetve a jelenleg érvényben lévő tantervben a környezetismeret tantárgya. A 6-8. évfolyamnak készült a Földraj­zi atlasz a 11-14 éves tanulók számára, mely Magyarország, valamint Európa domborzati és politikai tér­képe mellett - részletesebben és nagyobb méretarányban - az egyes országok, kontinensek térképeit is tar­talmazza. Szerepelnek benne űrfelvételek, meteorológiai és gazdasági térképek, csillagászati oldalak, va­lamint névmutató a kereséshez. A középiskolások Földrajzi atlasza - melyet a német Westermann céggel közösen adtunk ki - még ennél is bővebb, információkban gazdagabb térképeket tartalmaz a kontinensek­ről és a Föld országairól, kiegészítve szelvényekkel, gazdasági, meteorológiai térképekkel, csillagászati oldalakkal és névmutatóval.­­ Eddigi két történelmi atlaszunk az 1997/98-as tanévre megújult küllemmel - és részben tartalommal kerül a diákok kezébe - veszi át a szót a történelem-taneszközök szakértője, Dudás László. A képes törté­nelmi atlasz esetében - mely az 5-8. osztályos tanulóknak szól - minimális a változás, megmaradtak az ok­tatásmódszertani szempontból is jól alkamazható, a gyerekek növekedésével párhuzamosan csökkenő szá­mú színes grafikákkal illusztrált térképek. A korábbi Történelmi atlasz (mely a 9-12. évfolam diákjainak készült, de tartalmi mélységének köszönhetően az egyetemi, főiskolai oktatásban is használatos) új címmel - középiskolai történelmi atlasz - kemény borítóval és névmutatóval kiegészítve jelenik meg az idei tan­évre. A legfontosabb azonban, hogy a NAT jövő évi bevezetésével felmerült az igény egy olyan atlasz el­készítésére, mely az új tantervnek megfelelően a 7-10. évfolyam tanulóinak készül, a különböző iskolatí­pusokat összekötni szándékozó követelmények figyelembevételével. Ezért jelentetjük meg idén első ki­adásban a Történelmi atlasz a 12-16 éves tanulók számára című kiadványunkat. Ez az atlasz leginkább a „köztes” szóval jellemezhető, hiszen tartalmi, terjedelmi szempontból­­ negyven oldalon 114 térkép­­ ed­digi két atlaszunk közé illeszkedik. Hiteles grafikákkal mutatja be az adott korszak hírességeit, jelentős mű­vészeit, tudományos alkotásait. A politikai térképek mellett a fontosabb korszakokról külön gazdasági, kul­turális, vallási térképek, a nagy ütközeteket, jelentős városokat ábrázoló kistérképek követik nyomon az emberiség történetét napjainkig bezárólag. Ami merőben újdonság, hogy teljes mértékben számítógépen készült. Ez a későbbiekben lehet döntő, hiszen könnyen változtathatunk például az Európa (1989-1996) cí­mű térképen, ha a történelem napi eseményei túlhaladnák az 1996 decemberében rögzített állapotokat. - A taneszközök ma sem olcsók. Mennyivel emelkednek az új atlaszok árai? - Lényeges áremelkedés nem lesz, sőt, sok esetben az inflációt sem követjük - folytatja a kereskedel­mi igazgató. Az új Történelmi atlasz a 12-16 éves tanulók számára című atlasz árában (490 Ft) is „köz­tesnek” nevezhető. Három kiadványunkat a tavalyi áron kínáljuk, legjelentősebben a középiskolai törté­nelmi atlasz ára emelkedik (785 Ft-ról 890 Ft-ra), de ha figyelembe vesszük, hogy névmutatóval kiegé­szülve és kemény borítóval jelenik meg - ami megkönnyíti a tartós használatát - ez minimális többletki­adást jelent a vásárlóknak. N. A.

Next