Magyar Nemzet, 1997. szeptember (60. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

HÉTFŐ, 1997. szeptember 1. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 Demokráciát és jogállamot ígér a pozsonyi ellenzék Korai kam­pán­yn­yitó Szlovákiában POZSONY­­ Az állami ün­nepek miatt négynaposra bővült szlovákiai hétvége az egyre élese­dő politikai harcok jegyében zaj­lott Szlovákiában. A szlovák nem­zeti felkelés augusztus 29-én tar­tott, 53. évfordulóját a Demokrati­kus Baloldal Pártja kampányindító rendezvénysorozatnak használta fel, amikor is a párt elnöke, Jozef Migas a céloknak megfelelően át­alakított - Mig-mobilnak elke­resztelt - Avia teherkocsijával in­dult országos körútra, hirdetve pártja mint a jelenlegi kormány­­koalíció egyetlen életképes balol­dali alternatívája programját. A szlovák nemzeti felkelés év­fordulója egyébiránt újra felvetette a vitát, vajon a fiatal ország antifa­siszta múltját vállalja fel, avagy a hitleri Németország csatlósaként létező Tiso-féle szlovák állam örökségét vigye tovább. Az ün­nepségeken megszólaló ellenzéki politikusok - de Michal Kovác el­nök is - azt hangsúlyozták az év­forduló kapcsán, hogy az antifa­siszta felkelés örökségének folyta­tása viheti csak el Szlovákiát a de­mokratikus európai országok nagy családjába. A vita és az ünnepsé­gek kapcsán érdemes megjegyez­ni, hogy a kormánykoalícióban je­len lévő Szlovák Nemzeti Párt egyetlen emlékünnepségen sem vett részt, de érdekes tény, hogy Vladimír Meciar kormányfő sem vállalt közszereplést a sok nagy­szabású rendezvény egyikén sem. Szimbolikus helyszínt válasz­tott ugyancsak kampánynyitó nagygyűlése és 15 pontos válasz­tási programja ismertetésére az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció. Túrócszentmártonban hozták ugyanis nyilvánosságra memorandumnak nevezett doku­mentumukat, ahol is 1861-ben hir­dették meg „a szlovák nemzet me­morandumát”. Az a történészek szerint a szlovákság modern törté­nelmének első politikai akaratnyil­vánítása, a nemzeti lét megtartását célzó alapdokumentuma volt. Az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció memorandumában a de­mokrácia és a jogállam mellett kö­telezi el magát, a polgári egyen­rangúság és egyenjogúság megte­remtését ígéri az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával, s egyértelmű célként fogalmazza meg a demokrácia és a szociális piacgazdaság kiépítésének prog­ramját, amellyel Szlovákia - ha megkésve is - bejuthat a NATO- ba és az Európai Unióba. Ján Carnogursky, a Demokra­tikus Koalíció legerősebb pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a dokumentumot a „polgá­roknak felajánlott szerződésnek” minősítette, amelyet az 1998-as választási győzelmük esetén „a demokratikus erők soha nem fog­nak megszegni”. Az ötpárti koalí­ció vezető politikusainak hite sze­rint a választásokig hátralévő egy év fő feladata, hogy a most meg­hirdetett programot a legkisebb falvak polgáraival is részletesen megvitassák, megértessék, s bizto­sítsák, hogy Szlovákia jövője új alapokra - az európai keresztény és humánus értékekre - épüljön. (neszméri) POZSONY­­ A szlovák alkotmány elfogadásának ötödik év­fordulója alkalmából ünnepi ülést tartott vasárnap a szlovák par­lament. Az ülésen Iván Gasparovic házelnök úgy fogalmazott, hogy az alkotmány elfogadása alapozta meg a szlovák államiságot, amely a keresztényi és a világi humanista szellemiségre épül. Vla­dimír Meciar kormányfő méltatta az elmúlt öt évet, s a jelenlegi kabinetnek tulajdonította azt, hogy Szlovákia bizonyította életké­pességét, sőt, húsz évre előre kidolgozott jövőképpel rendelkezik. Michal Kovác köztársasági elnök kifejtette, az alkotmány elfoga­dásával, illetve a Szlovák Köztársaság megalakulásával nemzedé­kek tucatjainak a vágya teljesült. Ám rámutatott, sajnálatos, hogy éppen a kormányzat sérti folyamatosan az alkotmányt, ami miatt egyre romlik Szlovákia nemzetközi megítélése, s ez az oka annak is, hogy az ország nem lehet részese a NATO és az Európai Unió bővítése első körének. Az államfő beszéde alatt a kormánykoalíció képviselői többször is nemtetszésüket fejezték ki, fütyültek, sőt pfujoltak is. A Magyar Koalíció képviselői ezzel szemben kizárólag Michal Kovác beszédét hallgatták végig, Iván Gasparovic és Vladi­mír Meciar beszéde alatt elhagyták az üléstermet. N. S. KÜLFÖLD ANKARA ELLENI pénzügyi, il­letve a fegyverszállításokkal kap­csolatos intézkedések meghoza­talára szólította fel a nemzetközi kö­zösséget egy interjúban Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter annak érdekében,­hogy Törökország tiszteletben tartsa a nemzetközi tör­vényességet. A Ciprussal kapcsola­tos közelmúltbeli török nyilatkoza­tokkal és Rauf Denktas ciprusi török vezető augusztus végi, a szigetor­szág EU-csatlakozása esetére han­goztatott fenyegetései nyomán azzal vádolta Ankarát, hogy nem tartja magát a kapcsolatok normalizálásá­ról júliusban Madridban kötött meg­állapodáshoz, s kizártnak nevezte az EU kezdeményezésére márciusban létrehozott görög-török szakértői vegyes bizottság újabb találkozóját. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT va­sárnap ötnapos hivatalos látogatásra Roman Herzog német államfő, aki hétfőn találkozik Jelcin orosz elnök­kel. Herzog személyében az ország­­egyesítést követően először jár né­met államfő az orosz fővárosban. Herzog tárgyal az orosz kormányfő­vel is, találkozik a törvényhozás két házának vezetőivel, az orosz üzleti és kulturális élet képviselőivel. A NÉMET BELBIZTONSÁ­GÉRT felelős titkosszolgálat az isz­lám szélsőségesek fokozott mozgo­lódását tapasztalja. Peter Frisch, a szövetségi alkotmányvédelmi hiva­tal vezetője a Der Spiegel hétfőn megjelenő számának adott interjújá­ban elmondta, hogy a szélsőségesek egyre erőteljesebb próbálkozásokat tesznek a Németországban élő, több millió muzulmán befolyásolására. Ebben különösen a Milli Görüs ne­vű török szervezet jár az élen. Az egyház és az állam szétválasztását elutasító, az iszlám állam bevezeté­sét egyre agresszívebben hirdető szervezet igyekszik megakadályoz­ni, hogy az itt élő több mint kétmil­lió török alkalmazkodjon a német körülményekhez, és megpróbáljon beolvadni a társadalomba. A TÖRÖK VEZÉRKARI FŐ­NÖK, Ismail Hakki Karadayi - közvetett módon - óva intette a kor­mányból kiszorított. Necmettin Er­­bakan vezette erőket, hogy továbbra is egy iszlám állam megteremtésére törekedjenek. „A hadsereg a demok­ratikus és világi Törökország biz­tonságának letéteményese” - e sza­vakat írta be a tábornok szombaton Kemal Atatürk, a modern Törökor­­ság megalapítója mauzóleumának díszkönyvébe a görög, francia, brit és olasz inváziós erők fölött aratott győzelem 75. évfordulóján. Intézményi átszervezés, foglalkoztatás Eu­-reformot sürget Jospin Fontos partnereivel, így Kohl német kancellárral és Blair brit miniszterelnökkel folytatott mina­pi tárgyalásainak legfőbb célja az volt, hogy megerősítsék az Euró­pai Unió kormányzási képességét, és előrébb lépjenek a nélkülözhe­tetlen intézményi reformok terén. Az EU-beli helyzet katasztrofális­sá válhat, ha a bővítést nem előzi meg az uniós intézményrendszer hatékonyságát növelő reform - je­lentette ki az MTI szerint vasárnap Lionel Jospin francia kormányfő La Rochelle-ben, pártja, a szocia­listák hét végi találkozóján. Jospin szerint elengedhetetlen „az európai építkezés kiegyensú­lyozása”, mindenekelőtt a jelenle­gi tagállamok gazdaságpolitikájá­nak, pénzügyi politikájának össze­hangolása. Az EU-tagoknak a leg­első helyre kell sorolniuk a foglal­koztatás kérdését, s arra kell töre­kedniük, hogy az Európai Unió valódi ipari nagyhatalommá vál­jon. (Franciaországban az EU- államok közül jelenleg a legmaga­sabb, közel 3,5 milliós a munka­­nélküliség, bár az utóbbi két hó­napban csekély mértékben, de csökkent az állástalanok száma.) Belpolitikai kérdésekről szól­va egyfajta „baloldali realizmus­ra” szólított fel, annak a reményé­nek adva hangot, hogy a francia szocialistáknak és a koalíciós part­nereknek sikerül összeegyeztet­niük a társadalmi igazságosságot és a gazdasági hatékonyságot. A napok óta heves vitákat kavaró bevándorlási törvény kapcsán ki­fejtette: az illegálisan hosszú ideje Franciaországban élők helyzeté­nek szabályozása a kormány napi­rendjén szerepel. Hamarosan megváltoztatják a baloldal által hevesen bírált korábbi törvény több lényegi kitételét, s ennek nyomán egy Franciaországhoz méltó, nagyvonalú, de határozott bevándorlási politika születik. A Szocialista Párton (PS) be­lüli erőcsoportok között jelenleg is folyó vitákra utalva leszögezte: „a megosztottság, a múltbéli vesze­kedések minden formáját szám­űzik” a pártból, amelynek folytat­nia kell megújulását. Jospin jelez­te, hogy a PS novemberi bresti kongresszusán a maga részéről Francois Hollande-ot, a jelenlegi megbízott főtitkárt javasolja a párt első számú vezetőjének. Hollande vasárnapi felszólalá­sában a reformokra, az egység megerősítésére és a várhatóan tá­madásba lendülő jobboldallal szembeni „teljes mozgósításra” hívta fel a vezető kormányerőt adó szocialistákat. Szerinte Jacques Chirac egyszerre próbál a köztár­saság elnöke és a jobboldal veze­tője lenni. Választási ígéreteik kö­zül a mielőbb beváltandók között említette az általános forgalmi adó csökkentését számos termék, de legfőképp a lakásbérlés esetében. ­ Az Iszlám Üdvfront elítélte a vérengzéseket Megoldás kell Algériában Az algériai Iszlám Üdvfront (FIS) végrehajtó bizottsága vasár­nap közleményben ítélte el polgári személyek „alávaló lemészárlását és tömeges kivégzését”, utalva a két nappal korábbi tömeggyilkos­ságra, amelyben muzulmán terro­risták 98 embert öltek meg és 120- at megsebesítettek. A FIS határozottan a nép ol­dalán áll a jelenlegi, nehéz idő­szakban - tette hozzá az AFP bon­ni irodájához eljuttatott közlemé­nyében a szervezet, amely az or­szág vezetését teszi felelőssé, ami­ért az algériai válság politikai megoldásának elmulasztásával le­hetővé teszi a bűnös bandák vé­rengzését. A FIS készen áll, hogy együttműködjön mindazokkal, akik útját akarják állni a vérontás­nak, az ország tönkretételének, és meg szeretnék őrizni az algériai nemzetet, államot és kultúrát. Eközben vasárnap a kairói Al- Azhar, a szunnita muzulmánok legfőbb hittudományi központja arra szólította fel a világ muzul­mánjait, hogy egyesítsék erejüket, és mentsék meg az algériai nőket és gyermekeket a bestiális gyil­kosságoktól. Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO főtitkára - miután Kofi Annan ENSZ-főtitkár már előző nap párbeszédet szorgalmazott, s azt hangoztatta, hogy a világ nem hagyhatja a sorsára az algériaiakat - vasárnap sürgette, hogy minden ország és minden szervezet ítélje el azt a „minősíthetetlen és sem­mivel nem igazolható”, barbár cselekedetet, amelyet az algériai emberek ellen elkövettek. Orbán Viktor ellenzéki együttműködést hirdet Jobbközép választási alternatíva (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre, a KDNP képviselőcsoportjára nézve mi­lyen következményekkel jár a Fi­­desz-frakcióhoz való csatlako­zás, úgy vélekedett, felvételükről végleges határozat még nem szü­letett, előtte felesleges találgatá­sokba bocsátkozni. A beszélgeté­sen megjelent Orbán Viktor el­mondta, terveik szerint a szep­tember 7-én Alcsútdobozon tar­tandó fideszes frakcióülés hoz majd döntést ez ügyben. Ugyancsak szombaton meg­alakult Győrött a Keresztényde­mokrata Szellemiségű Önkor­mányzati Tisztségviselők Szö­vetsége is. Ezt Gémesi György gödöllői polgármester és MDF- alelnök, valamint Rapcsák And­rás, Hódmezővásárhely első pol­gára, volt KDNP-s, ma független országgyűlési képviselő jelentet­te be. Az alakuló megbeszélésen harminc polgármester vett részt. Céljuk a keresztény önkormány­zati tisztségviselők érdekeit kép­viselni a napi munkában is drasz­tikusan jelentkező kormánypárti túlsúly ellen. Délután a győri vá­rosháza zsúfolásig megtelt dísz­termében tartott emlékülésen is mindketten az önkormányzatiság és az erős civil társadalom sze­repéről beszéltek. A zömükben tisztességes önkormányzatok biz­tosítják az ország működését - állította Rapcsák András -, mi­közben őrlődnek a kormányzat tervszerűtlen intézkedései és a polgárok jogos indulatai között. Surján László szerint a baran­­kovicsi eszmék evangéliumi tisz­tasága ma is követendő példát jelent. Az ország lakossága ugyan nincs felkészülve arra, ami rá vár, de egyértelműen vál­tozást kíván. A KDSZ elnöke szerint csak egységes keresztény­­demokrata eszmeiség és unió ké­pes leváltani a kormányt. Az ideo­lógiai kategóriák feletti viták ide­je lejárt, értelmetlen a liberális és keresztény fogalmak szembeállí­tása, ezek üres pártpolitikai esz­közök - mindezt már Orbán Vik­tor mondta előadásában. A Fi­desz elnöke kijelentette: az el­múlt három év ugyan nem hozta meg a remélt polgári egységet, de az 1990 és 1994 között egy­máson ejtett sebeket sikerült be­gyógyítani. A választásokig ke­vés már az idő, ezért közös listák létrehozásának nincs lehetősége, de csak közös fellépéssel és hosszú távra szóló tervekkel le­het leváltani a Horn-kormányt. A választási küzdelemnek külön­­külön indulva, de egymásra na­gyon odafigyelve kell dolgozni a hátralévő időben. A nagy cél tel­jesülni látszik, mondta Orbán Viktor, a baloldal egyesülése után megértek a feltételei a jobb­közép erők együttműködésének. Lesz alternatívája a választópol­gároknak a jövő év tavaszán - hangoztatta a Fidesz elnöke . (Kiss) „Barátságtalan gesztus a jelenlét ” A KDNP ellenpárnak látja a KDSZ-t A Kereszténydemokrata Nép­párt az országgyűlési választások első fordulójában nem köt szö­vetséget egyik párttal sem, mivel a választójogi törvény módosítá­sa ellehetetleníti az ellenzéki pár­tok szorosabb együttműködését. Ez a vélemény vált meghatározó­vá azon a szombati megbeszélé­sen, amelyet Giczy György párt­elnök folytatott a KDNP megyei vezetőivel. A konzultáció után kiadott sajtónyilatkozatuk szerint a megyei vezetők barátságtalan gesztusnak tekintik, hogy vezető MDF-es és fideszes politikusok olyan, egyesületként bejegyzett, de valójában ellenpártként mű­ködő szervezet (a Keresztényde­mokrata Szövetség) rendezvé­nyén vettek részt szombaton, amelyet a KDNP-ből kizárt poli­tikusok alakítottak meg. Bartók Tivadar, a KDNP kabi­netfőnöke az MTI munkatársának elmondta: a KDNP a szocialisták­kal és az SZDSZ-szel tartja el­képzelhetetlennek a helyi szintű együttműködést. Nem kapott meghívót a ta­nácskozásra Semjén Zsolt alel­nök, aki azonban rövid ideig en­nek ellenére megjelent a szék­házban. Az MTI úgy tudja: az al­­elnököt azért nem invitálták, mert a pártvezetés neheztel rá amiatt, hogy részt vett a Győrben megrendezett Baranko­­vics-emlékülésen. Semjén Zsolt nem lép be a Fidesz ország­­gyűlési frakciójába, hanem füg­getlen képviselő lesz. Téved a Fidesz, ha azt hiszi, hogy a szombaton létrejött Ma­gyar Kereszténydemokrata Szövetség támogatása révén megsze­rezheti a KDNP szavazóbázisát - jelentette ki Giczy György pártelnök tegnap Nyírteleken, ahol részt vett pártja Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szervezetének találkozóján. Giczy véle­ménye szerint a Fidesz az MDF-támogatók egy részének meg­szerzése után most a KDNP szavazótáborából is ,jól akar lakni”. Kósáné a nemzedékváltásról „Kihaló párt” A fiatalokon múlik, kineve­lik-e maguk közül a szocialisták következő generációját, hogy az MSZP ne legyen az FKGP-hez hasonlatos, kihaló párt - jelen­tette ki szombaton a szocialis­ták ifjúsági tagozatának csille­bérci képzési táborában tartott előadásában Kósáné Kovács Magda, a párt ügyvezető alelnö­ke. A politikus elmondta: a tag­ság korösszetételében mindkét végpont szerepel, ám az idő­sebbek jelenléte a meghatározó. A párt struktúráját még mindig az alakuló kongresszuson ho­zott döntések határozzák meg, ezért szembe kell nézni a meg­újulás szükségességével - jelen­tette az MTI. G. Nagyné Maczó G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke MTI-hez el­juttatott nyilatkozatában vissza­utasította és cinikus megnyilatko­zásnak nevezte Kósáné Kovács Magdának, az MSZP ügyvezető alelnökének azt a kijelentését, hogy a kisgazdapárt kihalóban lévő párt. „Kósánénak - hangzik a nyilatkozat - tudnia kell, hogy az őáltala is képviselt diktatórikus eszmerendszer uralmának négy évtizedében likvidálták az FKGP-t a politika színteréről. Az FKGP nemcsak hogy nem kihalóban lévő párt, hanem Európa legfiata­labb közjogi méltóságát is adja. Az az eszmerendszer van kihaló­ban, amely Kósánéval együtt dik­ Ágnes viszontbírál­ ­atúrát kényszerített az országra, s e haladás közepette Kósáné is úgy otthagyta a marxizmust, a KGST-t, a Varsói Szerződést, mint Kun Bé­la Magyarországot. Maczó Ágnes szerint Kósánénak egyre aggasz­tóbbak a megnyilatkozásai, ezért javasolja, vegye fontolóra nyug­díjba vonulását.* Az MSZP sajtóirodája a szo­cialisták ifjúsági tagozatának csil­lebérci képzési táborában tartott előadással kapcsolatban annak közlésére kérte az MTI-t, hogy „kihaló párt” kifejezés sem a Füg­getlen Kisgazdapárttal, sem a Szo­cialista Párttal kapcsolatban, sem más formában nem hangzott el. ­ Göncz Árpád és Baja Ferenc a Nyírségben A kiváltság 160 esztendeje A Magyar Köztársaság elnö­ke, Göncz Árpád köszöntötte tegnap az önkormányzati privi­légiumának 160. évfordulóját ünneplő Nyíregyháza polgárait. A 211. éve város szabolcs-szat­­már-beregi megyeszékhely 1837. augusztus 31-én kapta meg V. Ferdinánd királytól a település­nek önállóságot biztosító kivált­ságlevelet, melytől az akkori - 17 és fél ezer főnyi - lakosság „a gazdaság, az ipar gyarapodását, a gyermekek mesterségre és mű­vészetekre való tanítását” re­mélte. Az államfő a nyíregyháza­sóstógyógyfürdői vadasparkban rendezett ünnepségen - melyen részt vett Baja Ferenc környezet­védelmi és területfejlesztési mi­niszter - hangsúlyozta: az egykor szabadságukat megváltó nyíregy­házi polgárok mai utódaira is nagy feladat vár a település fej­lesztésében. A várost az ország összekötő kapocsnak tekinti a tőlünk keletre fekvő nemzetekhez. Ennek meg kell felelni, mégpe­dig úgy, hogy a szabolcsi megye­­székhely a kelet-európai régió gazdasági-pénzügyi-szellemi központjává váljon. Centruma le­gyen a kapcsolatalakításnak, te­remtsen lehetőséget boldogu­láshoz. Göncz hozzátette: támo­gatásra is számíthat Nyíregyhá­za, hiszen a fejlesztési koncepció a kiemelt települések között tart­ja számon a várost, valamint a hozzá tartozó területet, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét. A mérleg nyelve lenne az MDNP A Magyar Demokrata Nép­párt választási stratégiáját annak figyelembevételével fogalmazza meg, hogy a néppárt akár a mér­leg nyelvévé, ily módon kormány­zati tényezővé is válhat a kö­vetkező négy esztendőben, s érvé­nyesíteni tudja elképzeléseit a kormányzati munkában. Ezt Sza­bó Iván, az MDNP elnöke jelen­tette ki Noszvajon. A frakció és az elnökség szombati ülésén a kis pártok felértékelődésének esélyeit taglalták. Szerintük - mint az MTI jelentette - az MDNP öt-tíz szá­zalék közötti választási ered­ményre számíthat az 1998-as par­lamenti választásokon. íj város: Boly Városi rangot kapott olyan te­lepülés, amelynek önkormányzata egyben kisebbségi önkormányzat­ként is működik. Ezt Kaltenbach Jenő, az Országgyűlés etnikai ki­sebbségi biztosa hangsúlyozta teg­nap Bolyban, a település várossá avatásán. Bolyt Szent László ki­rály 1093-ból származó birtokado­mányozó oklevele említi először Bolok néven. A város lakóinak 60 százaléka ma német ajkú.

Next