Magyar Nemzet, 1997. szeptember (60. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

4 nanyanom­ oi Politikusok érdekei a médiában Kiss T. Anna az „gőzhengerről” és a fenyegetésekről Felforrósodott a levegő a Magyar Televízió körül: az elnöki hivatal nemrég még rendkívüli sajtótájékozta­tót is tartott az rt. felügye­­lő­bizottsága által megren­delt, majd formai okokból leállított vizsgálatról. Töb­bek között a jelentés elké­szítésére felkért külső mé­diaszakértő, Kiss T. Anna kompetenciáját is kétségbe vonták, helyzetét összefér­hetetlennek ítélték. - Amikor elkezdte a munkát, számított efféle bonyodalmakra? - Az érintetteket az első pil­lanattól felajzotta a megbízá­som. Miután a vizsgálatot leál­líttatni nem tudták, taktikát vál­toztattak: a jelentést készítő szakértő személyét próbálták le­hetetlenné tenni. A hadviselés­ből a megfélemlítés eszközei sem hiányoztak: előbb csak sze­mélyes pressziók, győzködő te­lefonok követték egymást, ké­sőbb azonban az üzenetrögzítő­mön már életveszélyes, anonim fenyegetéseket is találtam, fegy­veres ember posztolt az ajtóm előtt, miközben én csak egy megbízást teljesítettem. A nyil­vánosság előtt is megrágalmaz­tak, ide sorolom az MTV elnöke és főadminisztrátora által össze­hívott sajtótájékoztatót. Ko­molytalan állításokra is ragad­tatták magukat: a tévékurató­riumban nagy derültséget keltett az a levél, amelyben Peták Ist­ván azt állítja, hogy az én egy­milliós cégem versenytársa a 35 milliárdos Magyar Televízió­nak. Azt javasolták, kereteztes­­sem be, és tegyem ki a falra. - A tévés tevékenység vi­szont formailag szerepelt a kft. tevékenységi körében, s korábbi vállalkozásának tartozásáról is szó esett. - Ez tipikusan az az eset, amikor félinformációkkal és csúsztatásokkal rossz hírbe ke­verhetnek egy embert. Mint az a gazdasági társaságoknál általá­ban lenni szokott, az én tanács­adó cégem listáján is szélesebb tevékenységi kör szerepel, mint amit valójában gyakorol. Ez a cég az én szakértői munkámhoz keretet adó vállalkozás. Soha más tevékenységgel nem foglal­kozott; erről a televíziós megbí­zás kapcsán nyilatkoztam is a megbízónak. Tehát nem lehet el­lene kifogás. Ennek ellenére kezdeményeztem a cégbírósá­gon, hogy még formálisan se szerepeljen a tevékenységi kö­rök között a rádiós és televíziós tevékenység. Ami pedig a tevé­kenységi kör módosításának cégbírósági bejegyzésével kap­csolatos számháborút illeti, azt nevetségesnek tartom. Jogi vég­zettség nélkül is tudja minden vállalkozó, hogy a cégbírósági beadványok harminc napra visz­­szamenőleg érvényesek. Az pe­dig, hogy az MTV Rt. konku­renciája lennék, teljesen ko­molytalan. Az én munkám a nyilvánosság előtt zajlik. A tele­víziós szakma jól tudja, hogy utoljára 1991-92-ben foglalkoz­tam televíziós tevékenységgel, amikor vállalkozásom, a PR Te­levíziós Kft. elkészítette a Vál­lalkozót keresünk című vetél­kedősorozatot. Az előző évi si­kert 1992-ben is szerettük volna megismételni, s előfinanszíroz­tam a produkciót, ami akkori árakon is öt-hatmillió forintom­ba került. Mire azonban az MTV átvehette volna a produk­ciót, a politika közbeavatkozott. Legközelebb csak 1993 áprilisá­ban akadt illetékes, aki átvehette volna az elkészült műsort, de ekkorra már túllépett az idő az 1992-es esztendő gazdasági tör­ténéseire fölépített vetélkedő­sorozaton, ezért végleg doboz­ban maradt. Akkor lépett életbe az azóta enyhített, szigorú csőd­törvény, amely szerint már ki­­lencvenegy napos tartozás után is csődöt kellett jelenteni. Ez több tízezer cég végét jelentette - a PR Tv-jét is. - Hogyan élte át a csődöt? - Már nyolc éve voltam vál­lalkozó, s összeroppantott, hogy a politika minden átmenet nél­kül meg tudja szüntetni a piaco­mat. Volt erőm, kitartásom és tudásom újrakezdeni, mint egy kegyetlen leckét a menedzserré válás útján. Megtanított a vál­ságkezelésre. - Említette, hogy személye­sen is nyomást gyakoroltak önre a vizsgálat leállítása végett. Ki­csodák? - Nem csak rám. A megbí­zókra, de különösen a felügyelő­bizottság elnökére. Amikor az érintettek tudomást szereztek a megbízásról, valóságos gőzhen­ger indult el a Magyar Televí­zióból, illetve a politikai és üz­leti életből, hogy szálljak ki. - Milyen körökből? - Volt a telefonálók között üzletember, kormánytag és ál­lamtitkár. A legmeglepőbb a ku­ratórium egyik elnökségi tagjá­nak, Rományi Bélának a szerep­lése volt. Telefonokkal zaklatta a felügyelőbizottság elnökét, és a hírek szerint kurátortársait is, hogy azonnal távolítsanak el en­gem az információk közeléből, és vegyék el tőlem ezt a megbí­zást. Velem nem kommunikált, még a tekintetemet is kerülte. Az ő személye azért is érdekes, mert korábban szakszervezeti vezetőként az MTV alkalmazott­ja volt, sőt a Nahlik-korszakban az elnöki hivatalt vezette, most pedig - a KDNP delegáltjaként - a kuratóriumi elnökségben folyton más pártkapcsolataira hivatkozott, s volt is rá példa, hogy hivatkozásai nyomán tele­fonon tiltakozott más pártbéli politikus a vizsgálat lefolytatása és a megbízásom ellen. Érdekes tanulmány tárgya lehet majd egyszer, hogy vajon az alapjá­ban véve csak egy-két ember ál­tal artikulált érdek hogyan ké­pes egy ilyen vizsgálat irányát befolyásolni. - Ön szerint minek az érde­kében léptek fel? - Csak találgatni lehet. Az elnökség tagjai a vizsgálat elha­tározásakor szavaztak, így a KDNP delegáltja is állást foglalt nem szavazatával. Hogy aztán miért tett ellene lépéseket, és miért politikusokkal karöltve, az érthetetlen számomra. Az biz­tos, hogy magam is találkoztam a műsorgyári átvilágítás során valamilyen politikusi háttérre utaló jelekkel, mégsem gondo­lom, hogy a politikusok összes­ségükben húznak anyagi hasznot az MTV-ből. Inkább az az érzé­sem, hogy esetenként egy-egy politikus a saját hatalmi, üzleti érdekeit a pártja érdekeiként tünteti fel. Nem találtam például annak megfogható nyomát, hogy az MTV pénze pártkasz­­szákba vándorolna. Persze ilyet bebizonyítani sem lenne köny­­nyű, hiszen például az Állami Számvevőszék hatásköre is csak a közalapítvány vizsgálatáig ter­jed, nem tovább. - Mégis számos dokumen­tum „közkinccsé” válik... - A tulajdonosi testületnek nem lehet olyan napirendje, do­kumentuma, de még gondolata sem, ami ne szivárogna ki azon­nal. Egyébként azt javasoltam a kuratóriumnak, hogy hozza nyil­vánosságra a szakvéleményemet teljes terjedelmében. Úgy gon­dolom, a közvéleménynek joga van megismerni ezt a „gyárat”. Az MTV ugyanis nem más, mint műsorgyár, amely az adó­fizetők vagyonát és pénzét hasz­nálja működése során. A döntés és a felelősség most már a tévé­­kuratóriumé. Nekem arra szólt a megbízatásom, hogy bemutas­sam az MTV belső működési mechanizmusát - ezt megtettem. Minden egyéb most már attól függ, mit szándékoznak tenni azok a testületek - a felügyelő­bizottság, a közalapítványi kura­tórium­­ és vezetőik, valamint az rt. elnöke, akiknek a köz által a gondjaikra bízatott a Magyar Televízió 18 milliárdos vagyona és 30 milliárdos éves forgalma. Cs. J. HÍREK MÁRFI GYULA az új veszpré­mi érsek. A pápa elfogadta Szendi József veszprémi érsek lemondását, és helyére Márfi Gyulát, az eddigi egri segédpüs­pököt nevezte ki. Szendi József az egyházi törvénykönyv alapján kérte felmentését, miután tavaly októberben betöltötte hetvenötö­­dik életévét. Márfi Gyula 1995. november 11. óta egri segédpüs­pök volt. BAJTÁRSI TALÁLKOZÓN a Politikai Elítéltek Közösségének 450 tagja vett részt a budapesti magyarok házában szombaton. A fórum határozatban leszögezte: a jelenlegi hatalom az 1945-56 kö­zött politikai okok miatt elítélte­ket „ismét másodrangú állampol­gárként kezeli”. Felszólítanak minden polgárt: a közelgő vá­lasztáson „ne engedjék, hogy a diktatúrát kiszolgáló, magukat szakértőként átmentők kormány­zata maradjon hatalmon”. ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1947-ben 102 magyar családot te­lepítettek ki a szlovákiai Zselizről. A 320 ember többsége Magyaror­szágon talált új otthonra. A szo­morú jubileum alkalmából a még élő elvándoroltak és leszármazot­taik szombaton Barcson találkoz­tak. A megemlékezést a Barcson élő Egervári Fülöpné szervezte. Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1997. szeptember 1. Szonda Ipsos-felmérés Hány családban van személyi számítógép? A Magyar Nemzet és egy televíziós politikai magazin fel­kérésére a Szonda Ipsos nevű közvélemény-kutató vállalko­zás arról készített felmérést, hogy mennyire elterjedtek a személyi számítógépek azok­ban a családokban, ahol általá­nos, illetve középiskolás gyer­mekek is élnek. Az eredmények 8000 fős adatfelvételre támasz­kodnak. Hazánkban a háztartásoknak mindössze 14 százalékában van személyi számítógép. Valami­vel kedvezőbb a helyzet azok­ban a famíliákban, ahol 6-14 éves gyermekek élnek, az ellá­tottság azonban itt is mindössze 20 százalékos. Elsősorban a fő­városi nebulók élhetnek az ott­honi komputer lehetőségeivel, ezen háztartások 38 százaléka rendelkezik valamilyen szemé­lyi számítógéppel. Az átlagosnál jobb az ellá­tottság a megyeszékhelyeken is (29 százalék), ám a kisebb vi­déki városokban, s a falvakban élők csak korlátozottabban él­vezhetik a házi komputer elő­nyeit: e háztartásoknak csupán 17, illetve 11 százalékában van PC. Azokban a családokban, ahol 15-18 éves gyerek, közép­­iskolás is él, mindössze 23 szá­zalékos arányban található va­lamilyen személyi számítógép. Körükben is a budapestieknél fordul elő leggyakrabban ez, a jövő szempontjából nélkülöz­hetetlen masina, csaknem min­den második fővárosi háztartás­ban a gyerek otthon is gyako­rolhatja az elektronikával ha­tékonyabbá tett gondolkodást. A megyeszékhelyeken csu­pán 27 százalékos, más vidéki városokban pedig elenyésző, alig 20 százalékos a számí­tógépes ellátottság, a községek­ben élő középiskolások döntő többsége jobbára csak az isko­lában ülhet le a komputer elé, itt ugyanis mindössze 13 száza­lékos a PC-vel is rendelkező háztartások aránya. Az Alkotmánybíróság az adatvédelemről Az ügynöktörvény halasztódik Az Alkotmánybíróság hétfőn teljes üléssel kezdi második fél­évi munkáját. A testület meg­vizsgálja, hogy a magántitok, il­letve a személyes adatok védel­mére vonatkozó alkotmányos el­veket sérti-e a tb-törvény több rendelkezése. Napirendre kerül a vadvé­delemről és a vadászatról szóló törvény több rendelkezése is. Az indítványozók egyebek között sérelmezik, hogy a vadászati jog a vadászterület tulajdonosát, a vad pedig az államot illeti meg. Az indítványozók szerint ez üt­közik a köz- és magántulajdon egyenlőségének elvével. Lapunk értesülése szerint az ügynöktörvényt támadó bead­vány bizonyosan nem kerül napi­rendre az elkövetkező két hónap­ban. Ebben az indítványozók al­kotmányellenesnek tartják, hogy az ügynöktörvény csak a III/III- as ügyosztályra vonatkozik, de nem rendelkezik az egykori kato­nai hírszerzésről és elhárításról. Ősszel döntés várható az ön­­kormányzatokat érintő gáz- és villamosművek privatizációjá­ban; valószínűleg sor kerül a rendőrségi törvénnyel kapcsolat­ban érkezett beadványok elbírá­lására is. (m. t.) Ma nyit a Történeti Hivatal (Munkatársunktól) Ma nyílik a Történeti Hiva­tal, s e naptól lehetővé válik, hogy a polgárok széles köre megismerhesse: miként foglal­kozott vele a Kádár-rendszer tit­kosrendőrsége. Egyes politiku­sok már korábban megszerez­hették anyagukat: Demszky Gá­bor főpolgármester a közelmúlt­ban adta át a levéltárnak az ő korábbi megfigyeléséről általa már megkapott dossziét. Az érdeklődő állampolgárok a bu­dapesti József Attila utca 6. szám alatt tekinthetnek bele ak­tájukba. A személyes megjele­nés előtt érdemes az 1369 Buda­pest, Pf. 367. címre írni, s meg­jelölni azt az időszakot, amikor a bizonyos 40 éven belül az esetleges titkos megfigyelés és adatgyűjtés sejthető volt. A hi­vatal munkatársai harminc na­pon belül előkeresik a kartoté­kot, s tájékoztatják a polgárt, mikor tekinthet be a róla készült jelentésekbe. ! / FIZESSEN ELŐ MOST! 1 000 000 Ft havonta! Előfizetői játékunk folytatódik! A szeptemberi sorsoláson azon kedves olvasóink vesznek részt, akik 1997. szeptember hónapra érvényes egyéni előfizetéssel rendelkeznek. A hónap végén 1 000 000 Ft összértékben tárgynyereményeket sorsolunk ki: Csíkszentmihályi Róbert: „Zene" című bronzszobra 460 000 Ft értékben Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész, Budapesten született 1940. január 5-én. 1965-ben végezte tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1964 óta kiállító művész. Művei számos hazai és külföldi tárlaton szerepeltek.1971-ben a Pécsi Kisplasztikai Biennálén, 1975-ben a Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén díjaz­ták munkáit. Több munkája köztéri felállításra került (pl. 1983, Budapest, Kálvin tér, Zene, mészkő, 240 cm). A képen látható bronzszobra, mely a Zene címet viseli, megtekinthető a Páholy Galériában (Budapest V., Haris köz 6., félemelet, telefon: 118-3377). 200 000 Ft értékben 195 000 Ft értékben 130 000 Ft értékben 10 000 Ft értékben utazési utalvány a Personal Tours ajándéka SOLEX robogó a Citroen Hegedűs ajándéka Relaxa Villám flngol sorozat a Relaxa Kft. ajándéka Sétarepülés a Jet Stream ajándéka 10 db Magyar Nemzet feliratú pála összesen 5 000 Ft értékben LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK, HOGY RÉSZT VEHESSEN A KÉSŐBBI SORSOLÁSOKON! MEGRENDELŐLAP Igen, megrendelem a Magyar Nemzet című napilapot □ egy évre □ negyedévre 9588 Ft 2397 Ft □ fél évre □ egy hónapra Megrendelő neve:. Megrendelő címe:­ 4794 Ft 799 Ft A megrendelést kérjük a következő címre küldeni: P & B Média Rt. Terjesztési Igazgatóság 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Lapunkat megrendelheti a 465-8505-ös telefonszámon is. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, valamint a Hírlap-előfizetési Irodában (1089 Budapest Vill., Orczy tér 1.) közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt. 11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. = =^^= MinyarVniZOl - A hiteles polgári napilap. ... » Főépítészek Debrecenben Mívesség a sémák helyett Szeptember első két napján - ezúttal Debrecenben - immár másodízben kerül sor az orszá­gos főépítészi konferenciára, amely a Főépítészek az önkor­mányzatokban címet viseli. Mint Filippinyi Gábortól, a házigazda város főépítészétől előzetesen megtudtuk, a tanács­kozás annyiban lesz más, hogy az első konferencia óta alapve­tően megváltozott a jogszabályi környezet: elfogadták a környe­zetvédelmi, a műemlékvédelmi, illetve az épített környezet ala­kításáról és védelméről szóló törvényt. Az építésügyön belül azonban változatlanul eltérőek a vélemények a főépítészek társa­dalmi megítélését illetően, s alapvető gond, hogy jogállásuk az önkormányzatokon belül meglehetősen bizonytalan, fel­adataik nem körülhatároltak. A tavalyi váci konferencián e helyzet tisztázását tűzték ki célul, s a főépítészi kollégium szakmai észrevételei nyomán sikerült is elérni, hogy az építé­si törvény az önkormányzatok építésügyi feladatainak előké­szítését főépítészi hatáskörbe utalja. A konferencián többek között azt is megvitatják, hogy az utóbbi évek tömeges sema­tizmusát követően átveheti-e is­mét a vezető szerepet az építé­szetben az egyediség és a mí­vesség. Ma veszélyt jelent a sokszor „építészeti környezet­­szennyezésnek” minősülő, szá­mos nyugati bevásárlóközpont, valamint seregnyi új, igénytelen butik, ízléstelen ház. A megje­lenő településfejlesztési igé­nyek és az új jogi környezet harmonizálásában a főépíté­szeknek kulcsszerep juthat, s ezzel kapcsolatban a tanácsko­zás is megfogalmazza ajánlá­sait - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Filippinyi Gábor debreceni főépítész. (csontos)

Next