Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

PÉNTEK, 1998. január 2. Nemzetközi élet S­ zlavsics és Milosevics a gazdaságról Belgrád Brüsszelt vádolja A Jugoszlávia elni hátrányos megkülönböztetésne, s a kettős mérce alkalmazásám tekinthető az, hogy az Európa Unió meg­vonta Jugoszláviától­­ 1997-ben megadott kereskedési kedvez­ményeket - hangsúlyoza az MTI szerint szerdán a jugszláv kor­mányzat. A kormányrésről ki­adott közlemény szerit a kabinet tagjai egyetértettek abbl, hogy a kedden közzétett intézidés visz­­szalépést jelent az Elés Jugo­szlávia kapcsolataiban a ked­vezmények megvonásaáros ha­tással lesz majd a már elkezdett gazdasági reformokra és térség­beli államok együttműldésének fejlesztésére. A szöve­gi kor­mány felkérte az EU-t­űzése fe­lülvizsgálására, s egyben hangsú­­lyozta: Jugoszlávia továbra is kész arra, hogy a kölcsöis érde­keket figyelembe véve tessze a szerb-montenegrói államzövet­­ség és az EU kapcsolatait. Az EU arra hivatkozvaöntött a Jugoszláviának adott keske­­delmi kedvezmények megnásá­­ról, hogy Belgrád nem halt előre a társadalom demokratizált felé vezető úton. Mintegy ezt alátámasandó, Max van der Stoel, az Eópai Biztonsági és Együttműdési Szervezet (EBESZ) kisebégi ügyekkel foglalkozó megbíztja szerdán határozottan elite a szerb rendőrök erőszakos lépé­­sét a koszovói albán tüntett rá­kokkal szemben. „Mélységen sajnálatosnak tartjuk azt, de a rendőrség ilyen brutális­­on oszlatta fel a békés diáktüntee­­ket” - hangoztatja a szervet szerdán Bécsben közzétett ké­ménye, s hozzáfűzi: a szerb er­­őzség keddi fellépése nemhg csökkentette volna, hanem töva növelte a feszültséget. Hans­­ der Stoel a kisebbségi ügyek a­­lett az EBESZ koszovói kült megbízottja is - emlékeztetet DPA. Az 1998-as évben gazdasá­gs politikai értelemben véve fontos keresztúthoz érkezik boszniai szerb nemzet - jelentette ki Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Az SRNA boszniai szerb hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában a Momcsilo Krajisnik nevével fém­jelzett keményvonalas vezetéssel szembehelyezkedett államfő úgy vélekedett, hogy a boszniai ese­ményeket figyelemmel követő külföldi illetékesek gyakori cseré­lődése ellenére a nemzetközi kö­zösség egyre inkább megérti, mi történik Boszniában, s a világ be­látja, hogy néhány kérdésben kü­lönleges helynek tekintendő a boszniai szerb állam. Az államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság gazdasága továbbra is meglehetősen rossz állapotban van, s úgy vélekedett, hogy a je­lenlegi helyzetért az a palei szerb vezetés a felelős, amely nem tett eleget a nemzetközi se­gélyek folyósításához szükséges feltételeknek, s eltűrte, hogy ha­talmas pénzek tűnjenek el a fe­ketegazdaságot irányító emberek zsebében. „Amikor létrejön az új kormány, s beindulnak a normá­lis gazdasági folyamatok, akkor a törvényes gazdálkodási formák diadalmaskodnak majd az illegá­lis módszerek fölött” - mondta az államfő, majd hozzátette: biz­tos abban, hogy a reformokat komolyabb nehézségek és meg­rázkódtatások nélkül sikerül megvalósítani. Ugyancsak a gazdasági fejlő­désről beszélt újévi köszöntőjében Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök, aki hangsúlyozta, Jugoszlá­via valamennyi polgárának össze­fogása szükséges ahhoz, hogy az ország gazdasági és kulturális ér­telemben is fejlett és sikeres le­gyen. Az államfő - emlékeztetve arra, hogy a nehéz időszakok néha megosztják, néha pedig egybefor­rasztják a nemzeteket - azt kérte Szerbia és Montenegró polgárai­tól, hogy fogjanak össze, mert csak így lehet elég erejük és jó­akaratuk ahhoz, hogy jobbá és emberibbé tegyék életüket. Maszhadov magára vonhatja Moszkva haragját Baszajev alakít kormányt Groznijban Aszlan Maszhadov csecsen államfő csütörtökön me­nesztette kormányát, és Samil Baszajevnek, az oro­szok elleni 1994-96-os há­ború egyik legnépszerűbb parancsnokának adott meg­bízást az új kabinet meg­alakítására. Movladi Udugov miniszterel­nök-helyettes azzal indokolta a változtatást, hogy olyan kor­mányra van szükség, amely ké­pes működni még a gazdasági blokád, és a köztársaság ellen to­vábbra is tartó, hadüzenet nélküli háború körülményei közepette is. Az Interfax szerint Baszajev vár­hatóan 45-ről 22-re csökkenti a miniszteri tárcák számát. Baszajev már az eddigi kor­mányban is első miniszterelnök­helyettes volt, s ezzel gyakorlati­lag a második legfontosabb tisz­tet viselte a csecsen vezetésben az állam- és kormányfői posztot egyaránt birtokló Maszhadov mö­gött. Népszerűségét egy 1995-ös akcióval alapozta meg, amikor harcosai élén elfoglalta Bul­gyonnovszk orosz várost, túszo­kat szedett, majd sértetlenül visz­­szatért Csecsenföldre. A politikus az utóbbi hónapokban tovább nö­velte hazai befolyását, s az In­terfax szerint akár teljes jogú mi­niszterelnökké is válhat, noha ez a lépés nyilván feldühíti majd Moszkvát, amely Baszajevet a száznál is több halottat követelő bugyonnovszki akció miatt egy­szerű terroristának tartja. Bár az orosz-csecsen háborút lezáró békemegállapodás nem döntött Csecsenföld jövőbeli stá­tusáról, a helyi vezetők önálló ál­lamnak tekintik országukat. En­nek egyik újabb jeleként most csütörtökön a hatóságok kibocsá­tottak csecsen útleveleket, és el­rendelték az eddigi orosz rend­számtáblák lecserélését a gépko­csikon. Párbeszédet kezd Teherán és Washington? Khatemi-interjú a CW-nek Mohammad Khatemi iráni elnök a jövő héten az Egyesült Államok lakosaihoz fordul egy televíziós riportban - jelentette szerdán a Los Angeles Timesra hivatkozva a Reuter. Khatemi elnök, aki már korábban jelezte, hogy szeretne hozzájárulni a két, hosszú idő óta elenséges viszonyban álló ország közötti feszültségek csökenéséhez, a CNN tévétársaság számm­a adott interjúban beszél majd az ameri­kai közönséghez. A két ország viszonya az iráni sah uralmát megdöntő 1979-es iszlám forra­dalmat követően romlott meg. Khatemi a decemberi teherá­­ni iszlám konferencia alkalmá­ból kifejezte tiszteletét „az Egyesült Államok népe" iránt, Bill Clinton amerikai elnök pe­dig válaszában - a iráni rend­szert a terrorizmus támogatásá­val vádoló korább állásponttól eltérően - kívánatosnak mondot­ta a két ország közötti párbeszéd­­megkezdését. Az Egyesült Álla­mok azután szakította meg kap­csolatait a közép-keleti ország­gal, miután iráni szélsőségesek 1979-ben túszul ejtették az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének munkatársait, és egészen 1981 januárjáig fog­va tartották őket. Az Irán News című angol nyelvű iráni napilap szerdai szá­mában Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter-he­lyettes egyébként Irán-politiká­­jának felülvizsgálatára és az isz­lám köztársaság elleni negatív propagandájának leállítására szó­lította fel az Egyesült Államo­kat. Zarif szerint miközben Wa­shington a térség mumusaként állítja be Iránt, a régió országai Izraelt tekintik a biztonságukat leginkább fenyegető veszélynek. Mohammad Khatemi iráni elnök szerdán üdvözletet kül­dött Szaddám Huszein iraki államfőnek a mohamedán böjti hó­nap, a ramadán kezdete alkalmából. „Jókívánságainkat küld­jük minden muzulmánnak, és Allah segítségét kérjük a béke és a boldogság megteremtéséhez” - idézte az iraki INA hírügy­nökség Khatemi üzenetét. A nyolc évig tartó iraki-iráni háború tizenhét évvel ezelőtti kezdete, azaz 1980 óta első ízben küldött üzenetet Szaddám Huszeinnek iráni államfő. Az augusztusban hivatalba lépett Khatemi elnök politikai célkitűzései között fon­tos helyen szerepel Irán és a környező arab országok viszonyá­nak javítása - írta az AFP. Háromszázötven halott a ramadán kezdetén Tömegmészárlás Algériában Algériában újabb tömegmé­szárlások követték egymást szerdára virradóra. Összesen három rajtaütést hajtottak végre az év utolsó napján - egyben az idén az iszlám szent hónap, a ramadán kezdetét jelentő napon - az ország nyugati részén, fel­tehetőleg szélsőséges iszlám fegyveresek. A brutális támadásoknak hetvennyolc halottja és további hatvannyolc sebesültje van - je­lentette algériai biztonsági for­rásokra hivatkozva az AFP és a Reuters. A szerdai támadások következtében már háromszáz­ötvenre emelkedett az elmúlt tíz nap során elkövetett algériai tö­megmészárlások áldozatainak Januártól „megrövidült” a rubel Nyugodtan zajlik az orosz pénzreform Oroszországban csütörtö­kön levágtak három nullát az erősen inflálódott rubel végéről, az új bankjegy azonban gyakorlatilag fel­lelhetetlen. A három nullával „rövi­­debb” rubel hiányát az okozza, hogy január elsején a bankok zárva tartottak az új év első nap­ján, a nyitva tartó boltok pedig még a régi papírpénzt használ­ják - jelentették hírügynökségek csütörtökön Moszkvából. Az átcímletezés után 1000 ré­gi rubel ér egy újat. Ennek meg­felelően az új pénzben a dollár is hat rubelt ér az eddigi hatezer he­lyett, a német márka hivatalos középárfolyama pedig 3,36 rubel. A régóta várt technikai pénzre­form a kormány szerint lezárja a magas infláció korszakát. Való igaz, hogy a pénzromlás tempója a gazdasági reformok kezdete óta tavaly alig tíz százalékra esett az 1992. évi 2600 százalékról. A pénzreformmal visszatér a rubel váltópénze, a kopejka. Szergej Dubinyin, a jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy az új bankjegyekre való átállás nem je­lenti a forgalomban lévő pénz tö­meges „ titkos növelését" és ezzel az infláció újrafelfűtését. A DPA szerint nyugati pénzügyi szakér­tők a stabilitás jeleként üdvözöl­ték a Jelcin elnök által elrendelt pénzreformot, amelyet az orosz lakosság nyugodtan fogadott. Az emberek ugyanis ezúttal egy tel­jes éven át fizethetnek még a régi bankókkal, sőt külön erre kijelölt bankokban egészen 2001. január 1-ig átválthatják azokat az új címletű bankjegyekre. Noha a kormány arról bizto­sította a lakosságot, hogy az átcímletezés nem fogja sérteni az érdekeit, sokan attól tartanak, hogy a kereskedők ürügyként fogják felhasználni azt az árak emeléséhez. A legfelsőbb bíróság még törölheti a választást Új elnök Pakisztánban Iszlámábádban szerdán döntő többséget kapott a szövetségi tör­vényhozás és a négy tartományi parlament tagjaiból álló elektori testületben, s csütörtökön már le is tette a hivatali esküt Mohamed Rafik Tarar, Pakisztán új elnöke, akit a kormányzó Pakisztáni Mu­zulmán Liga jelöltjeként (PML) választottak Pakisztán államfőjévé - jelentette az AFP és a Reuters. Az 1947-ben alapított országnak, amely 1956 óta köztársaság, Tarar a kilencedik elnöke. A 68 eszten­dős Tarar, a legfelsőbb bíróság ko­rábbi elnöke, a felsőház (szenátus) tagja hat másik jelölttel versengett az államfői tisztért, miután az elő­ző elnök, Faruk Ahmed Legari az országot megrázó alkotmányos válság miatt december elején le­mondott. Ám egyértelműen Moha­med Rafik Tarar volt a legesélye­sebb a győzelemre, miután Navaz Sarif miniszterelnök pártja kényel­mes többséggel rendelkezett a szö­vetségi parlament két háza, illetve a négy tartományi parlament kép­viselőiből összeállított elnökvá­lasztó bizottságban. (MTI külföldi képszolgálat -AP) Bár az új államfő mandátuma öt évre szól, hivatalát máris baljós jogi vita árnyékolja be. Még el­nökjelöltként ugyanis vádat emel­tek ellene az igazságszolgálatás megsértéséért. Ügyében legköze­lebb január 12-én kell megjelennie a lahori legfelsőbb bíróság előtt, amely ideiglenes döntésével lehe­tővé tette indulását a választáson. Ám ha az újabb meghallgatás után mégis elmarasztalnák, ez jelöltsé­ge törlésével, következésképp újabb választás kényszerű kiírásá­val járna. Navaz Sarif kormányfő (baloldali) és az akkor még csak elnökjelölt Mohamed Ralik Tarar együtt érkezett a parlamenti voksolásra A bővítéskezdet és a valutaunió esztendeje Nagy-Britannia az EK­ élén Londonból jelenti az MTI. Csütörtökön - pontosan 25 évvel közösségi taggá válása után - Nagy-Britannia vette át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztsé­gét. A hat hónap alatt a közösség történetének eddigi legjelentősebb bővítési folyamata veszi kezdetét hat kijelölt ország, köztük Ma­gyarország részvételével. Az érdemi felvételi tárgyalá­sok az előzetes tervek szerint március végén kezdődnek az elő­ző, luxemburgi elnökséget lezáró csúcsértekezleten arra érdemesí­tett országcsoporttal, amelybe el­sősorban görög nyomásra felvet­ték Ciprust is. Ez utóbbi ország meghívása jó eséllyel diplomá­ciai bonyodalmak forrása lesz a brit EU-elnöki időszakban, mivel Törökország - amely súlyos sér­tésként könyvelte el már azt is, hogy Luxembourgban sem minő­sítették hivatalos tagjelöltté - el­lenlépéseket helyezett kilátásba. Ezek között szerepelt annak be­jelentése, hogy amennyiben a ciprusi küldöttség valóban elfog­lalhatja helyét az érdemi tárgya­lások asztalánál, Ankara meg­kezdi az általa megszállás alatt tartott Észak-Ciprus „integrálá­sát”, ami diplomáciai források egyöntetű fordítása szerint a hi­vatalos annektálást fogja jelente­ni. A stratégiai tanulmányok nemzetközi intézete, a legna­gyobb független londoni straté­giai elemzőműhely kutatási igaz­gatója, Philip Gordon a brit EU- elnökség előtt az MTI-nek nyilat­kozva kijelentette: ennek beje­lentése az érdemi tárgyalások megkezdése után valószínűleg tényleg megtörténik, annál is in­kább, mivel a hivatalos beolvasz­tás a jelenlegi helyzeten, amely máris magán viseli az országrész de facto török annektálásának minden jegyét, lényegében mit sem változtatna. A brit EU-elnöki időszakban esedékes a végső döntés azon tag­államok listájáról is, amelyek ala­pítói lehetnek az éppen egy év múlva induló gazdasági és valuta­uniónak (EMU), röviden a közös pénznek. A sors fintora, hogy ép­pen Nagy-Britannia saját elhatáro­zásából nem lesz jelen az alapító tagok között, s a munkáspárti brit kormány hivatalos álláspontja sze­rint a belépésről a 2002-ben ese­dékes következő választások előtt nem is várható döntés. Robin Cook brit külügyminiszter a lon­doni rádiónak nyilatkozva a brit EU-elnöki időszak előestéjén mindazonáltal megerősítette: Lon­don mindent megtesz annak érde­kében, hogy az első körben belép­ni kívánó uniós társállamok zök­kenőmentesen haladhassanak e cél felé a brit elnökség idején is. Madar Nemzet 3 Külügyminisztere zsarolja Netanjahut Dávid Lévi izraeli külügymi­niszter csütörtökön kijelentette, hogy benyújtja lemondását, ha a Benjámin Netanjahu kormányfő által előterjesztett 1998-as költ­ségvetést a parlament elfogadja. A szavazást lapzártánk után, csütör­tök este tartották. Lévi hangsú­lyozta, hogy a lemondást csak szá­mára elfogadhatatlan szavazási eredmény után nyújtja be, így le­hetőséget hagyott Netanjahunak, hogy a kormányában mérsékelt­nek számító politikust elhatározá­sának megváltoztatására késztesse - írta az AFP. Lévi­­ és öt parlamenti képvi­selővel rendelkező pártja - a béke­folyamat megrekedése és a szociá­lis kiadások lefaragása miatt nem ért egyet a költségvetés tervezeté­vel. Lévi szerint a kormányfő megszegte a munkanélküliség le­faragására tett és egyes szociális kiadások emelése érdekében jú­liusban írásba foglalt ígéreteit. Netanjahunak, aki Lévi és frakciója ellenszavazata esetén is kaphat többséget, elvileg 63 tá­mogatója van a 120 fős parla­mentben. KÜLFÖLD KOVÁCS LÁSZLÓ szerdán tele­fonbeszélgetést folytatott Andrei Plesuval, Románia új külügymi­niszterével. Az MTI-nek elmondta: Plesu biztosította arról, hogy előd­je, Adrian Severin külpolitikai irányvonalát kívánja folytatni. POZSONYBAN AZ ÉV UTOL­SÓ NAPJÁN jelentették be, hogy 1998. január elsejétől hét százalék­ról öt százalékra csökkentik a be­hozatali vámpótlékot. FLAVIO COTTI, Svájc január 1- jén hivatalba lépő elnöke - aki egyben külügyminiszter is - szer­dán kijelentette, hogy a svájci gaz­daság jövője szempontjából létfon­tosságúnak tartja a tagságot az Eu­rópai Unióban, és azon fog mun­kálkodni, hogy meggyőzze a svájci népet a belépés fontosságáról. HALÁLOS SÍBALESETET szen­vedett az óév utolsó napján Michael Kennedy, Robert Ken­nedy egykori szenátor és igaz­ságügyminiszter 39 esztendős má­sodszülött fia.

Next