Magyar Nemzet, 1998. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
1998. április 1., szerda Alkudozások az új román kormányról Feltámadhat a ’96-os koalíció (Folytatás az 1. oldalról) Victor Ciorbea „látványosnak” tartott kettős lemondása után Bukarestben gyakorlatilag azonnal kezdetét vették azok a politikai tanácskozások, amelyeknek az új miniszterelnök mihamarabbi - Constantinescu elnök bejelentése szerint csütörtök déli 12 órai - kinevezéséhez kellene, hogy vezessenek. Hétfő este a még kormányzó pártok vezetői már találkoztak az elnökkel, a megbeszélésre azonban Petre Romant, a Demokrata Párt elnökét nem hívták meg. Ő kedden kapcsolódott be az egyezkedésbe, s ezt követően derült ki: a koalíciót abban a formában támasztják fel, amilyenben 1996 novemberében megalakult. A megbeszélést követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke annyit közölt, hogy nem hangzott el konkrét javaslat a miniszterelnök személyét illetően. A bukaresti rádió jelentése szerint a parasztpárt várhatólag szerdán tesz erre javaslatot a koalíciós partnereknek és az államfőnek. Hogy kit neveznek meg, arról egymásnak ellentétes információk keringenek, de sokan nem zárják ki a „meglepetést” sem, azaz valaki olyan kerülhet a miniszterelnöki székbe, akire a közvélemény nem számít. A kedd reggeli román lapok a késő éjszakai televíziós viták nyomán egyelőre három lehetséges nevet emlegettek; mindhárom a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt tagja. Általában úgy vélik, a parasztpárt főtitkára, Radu Vasile az első számú esélyes, de elképzelhetőnek vélték azt is, hogy Sorin Dimitriu, az Állami Tulajdonalap elnöke, esetleg Mircea Ciumara, a jelenlegi ipari miniszter lép Ciorbea örökébe. Kedden aztán Sorin Dimitriu szűkítette a jelöltek körét. A tulajdonalap elnöke közölte, nem pályázik a kormányfői posztra, mert gazdasági szakemberként jelenlegi beosztásában tudja a leghasznosabb munkát végezni. Victor Ciorbea lemondásával egyébként távolról sem oldódtak meg a koalíciós ellentétek. Nézeteltéréshez vezethet például az, hogy miként osztják le a miniszteri tárcákat. A parasztpárt ragaszkodik a „parlamenti súlyhoz” arányos algoritmushoz, míg kisebb partnerei, így a liberálisok és a Románia Alternatíva Pártja inkább a szakmai hozzáértést venné figyelembe. A maga során a válságot kirobbantó Demokrata Párt elsősorban a kormány főtitkári tisztségéhez és egy gazdasági miniszteri tárcához ragaszkodna. Ha nem akar kimaradni a játszmából, valószínű, hogy a parasztpártnak kell engednie, talán nem személyi, de gyakorlati kérdésekben mindenképpen. Mégpedig abban - amit az RMDSZ az első percektől követelt -, hogy a koalíció szigorú, papíron lefektetett elvek, program alapján működjék, ráadásul megszabott határidőkkel. Hogy mindebből mi lesz? Az csak két „fehér” éjszaka, intenzív konzultációk után mondható meg. Annyi azonban biztos, hogy Románia lakossága jelenleg ugyanennek a koalíciónak szavazna bizalmat. (gyarmath) Megkezdődtek a kétoldalú tagfelvételi tárgyalások Brüsszeli nyitány a hatokkal (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta egyúttal, hogy Magyarország „nem kívánja magát egyetlen közösségi politika alól sem kivonni” és nem tart igényt állandó „kimaradásra”, csupán a zökkenőmentes integrációhoz szükséges átmeneti időszakok meghatározása lehet cél. Ez utóbbiak esetében azonban „javaslatait a legszükségesebbek körére és a lehető legrövidebb időtartamúra korlátozza”, tette hozzá. Kovács László egyúttal jelezte: Magyarország főként azon területeken tart elképzelhetőnek rövid átmenetet, amelyeknél az EU-jogszabályok átvétele és alkalmazása jelentős beruházásokat tesz majd szükségessé, így mindenekelőtt a környezetvédelem, a közlekedés és a mezőgazdaság egyes területein kerülhet erre sor. Hétfőn egyébként összesen hat csatlakozási tárgyalás vette kezdetét, így Magyarország mellett Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország és Szlovénia felvételi tárgyalása is megnyílt. Közülük bizonyos szempontból a ciprusi forduló keltett némi feltűnést, lévén, hogy a szigetország küldöttsége végül a török közösség képviselői nélkül ült asztalhoz. Ennek ellenére Ioannisz Hasszulidesz ciprusi külügyminiszter úgy vélte, hogy a tárgyalások megnyitása „kedvező feltétel és komoly motívum” lehet a szigetország egységének megteremtéséhez. Robin Cook utóbb úgy fogalmazott: az EU sajnálja, amiért a ciprusi törökök „nem fogadták el a ciprusi görögök fair ajánlatát” a tárgyalásokon való részvételben. Úgy vélte, hogy a leendő uniós tagságon a török közösség „többet nyerne, mint a szigetország más részei”, és reményét fejezte ki, hogy erre végül sor kerül majd. A brit külügyminiszter összességében a keddi tárgyaláskezdés kapcsán úgy fogalmazott: „a bővítés lényegében azt jelenti majd, hogy ezek az országok végre hazatérhetnek. Hiszen jóllehet, Dvorak cseh, Bartók magyar, Chopin lengyel volt, de valamennyien az európai örökséghez járultak hozzá”. Fóris György KÜLFÖLD RÓBERT KOCSARJAN miniszterelnök vezet az örményországi elnökválasztás hétfőn megrendezett második fordulójában a voksok mintegy felének összeszámlálása alapján 61,7 százalékkal, míg ellenfele, Karen Demircsjan 38,3 százalékot szerzett. AZ OPEC, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete 11 tagországának olajügyi miniszterei bécsi értekezletükön megállapodtak, hogy napi 1,245 millió hordóra csökkentik össztermelésüket. Az olajtermelők azt remélik, hogy a nyersanyag ára ismét emelkedni fog. A VATIKÁN kedden cáfolta azokat az osztrák sajtóhíreket, melyek szerint elmaradhat II. János Pál pápa idén júniusra tervezett ausztriai látogatása. Joaquín Navarro Valls pápai szóvivő a Die Presse című osztrák lap azon értesülésére válaszolt, miszerint elhalaszthatják a június 19-re tervezett látogatást, ha addig nem sikerül megoldást találnia a Groer-ügyre. MOLDOVÁBAN a legnagyobb képviselőcsoport az újonnan választott parlamentben a kommunistáké lesz, akik a szavazatok 30,01 százalékát szerezték meg, ami negyven képviselői helyhez juttatta őket a 101 tagú törvényhozásban. Mögöttük a Moldovai Demokratikus Konvenció végzett 19,42 és a Választási Tömb a Demokratikus és Virágzó Moldováért 18,16 százalékkal. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Ukrajnában egyértelműen a hatalom vesztett Meggyőző a baloldali fölény UNGVÁR - Végeredmény egyelőre ugyan még nincs a vasárnapi ukrán parlamenti és helyhatósági választásokat illetően, ám az már annak a 113 többmandátumos választási kerületnek az adataiból is kiderül, hogy a szavazás egyértelmű vesztese a hatalom. Elemzők szerint az urnákhoz járuló állampolgárok ily módon reagáltak a hatalom tehetetlenségére, amit meggyőzően igazol az is, hogy a baloldali pártok a hagyományosan a nemzeti-hazafias erőkkel szimpatizáló Nyugat-Ukrajnában is sok szavazatot szereztek. Az országos listákra leadott voksok alapján eddig hét párt jutott be a parlementbe. A rangsort a kommunisták vezetik 25,8 százalékkal, míg második helyen a papírformának megfelelően a mérsékelten nacionalistának számító Ukrán Népi Mozgalom (RUH) áll, 8,7 százalékkal. Harmadik, 7,9 százalékkal a szocialisták és a parasztpártiak koalíciója, negyedik a választások igazi nagy meglepetését szolgáltató Zöldek Pártja 5,3 százalékkal, ötödik a hatalom pártjaként ismert Népi Demokrata Párt 4,9, hatodik a kommunistáknál is szélsőségesebb baloldali nézeteket valló Haladó Szocialista Párt 4,6 százalékkal, míg a sort az Egyesített Szociáldemokrata Párt zárja meglehetősen szerény, 4,4 százalékkal. A Választások elnevezésű információs elemző központ számításai szerint, ha a további 102 választókerületből befutó adatok nem módosítanak a jelenlegi szavazatarányon, akkor a kommunisták az országos listán 94 mandátumhoz, összességében pedig a baloldali erők 140, a többiek pedig a centrumerőként emlegetett zöldekkel együtt 85 mandátumhoz jutnak. A Kárpátalján legtöbb szavazatot gyűjtő egyesített szociáldemokratákat ebből csupán 16 mandátum illeti meg, így a pártlistán a két egyéni, választókerületben győztes képviselő, illetve egy jelölését visszavonó személy kiválásával a 35. helyről a 32-re előreugró Fodó Sándornak, a KMKSZ tiszteletbeli elnökének a parlamentbe való bejutására már szinte semmi esélye nincs. Ily módon a kárpátaljai magyarságot a következő négy évben is csak egy személy, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke fogja képviselni, aki a beregszászi egymandátumos választókerületben igen meggyőző fölénynyel, 13 500 szavazatkülönbséggel előzte meg a második helyen végzett jelenlegi parlamenti képviselőt, Tóth Mihályt. Szerhij Nabokov, az ukrán médiaklub elnöke a demokratikus erők vereségét abban látja, hogy szervezeteik valójában nem politikai, hanem sokkal inkább kabinet-, illetve zsebpártokként jöttek létre, ráadásul önző érdekektől vezérelve gyakran egymás ellen küzdöttek a választási kampány során is, amivel egyértelműen a baloldali erők pozícióit erősítették. (székely) Kielégíthetetlen méltányossági kérelmek Vitatják a Club Aliga eladását Az Egészségbiztosítási Önkormányzat törvénysértőnek tartja a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által a Club Aliga értékesítésére kiírt pályázatot. Készek a Közbeszerzési Tanácshoz fordulni, illetve más jogorvoslatot kérni. Az egészségbiztosító az ingyenes vagyonjuttatáskor kapta az üdülőkomplexumot, amelyet újra államosítottak. Az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordult, és Kovács Pál elnök szerint a taláros testület döntése április elején várható. Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója arról számolt be, hogy az egészségbiztosító idén is 250 millió forint méltányossági keret felett rendelkezhet, így a kérelmek nagy részét forrás hiányában el kell utasítaniuk. (A méltányossági kérelmet például gyógyszertámogatásért lehet benyújtani.) Jelentős gondot okoz, hogy a normál finanszírozásból kieső kórházi esetek költségeinek megtérítésére idén csak 90 millió forint áll rendelkezésre a több százmillió forintos igénnyel szemben. Ebből a keretből kell például a súlyos égési sérüléseket szenvedő gyermekek műtéteinek költségét fedezni. A keret négy-öt eset finanszírozására elég, a kérelmek száma több százra tehető. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlését követő sajtótájékoztatón Szőke Károly, a testület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a törvény a magánnyugdíjpénztárak ellenőrzését a megyei egészségbiztosítók feladatává tette, ennek anyagi fedezetét nem biztosították, így az üzleti biztosítók ellenőrzését a társadalombiztosítás járulékbevételéből kell fedezni. (é. n.) Kormány-előterjesztés a tb-pénzekről Az APEH szedne járulékot is (Folytatás az 1. oldalról) A tbönkormányzatok véleményük szerint „ellenérdekeltek” a járulékok beszedésében, mivel a biztosítottak képviselőiből állnak - szögezi le az előterjesztés. Az egészségbiztosító apparátusának terheltsége miatt a családi támogatások folyósíthatóságánál évenként több milliárd forint jogosulatlan kifizetés, dupla átutalás történik. Mindezen a kormány-előterjesztés szerint segítene, ha a járulékok beszedése jövő júliustól az APEH-hez kerülne át. Ennek részeként a biztosítottaknak adóbevallás mellett járulékbevallást is kellene készíteni. A tervek szerint a vállalkozók számára megvalósulna az „egyablakos ügyintézés”, vagyis tb- és adóügyeiket egyszerre rendezhetnék. A jövőben a járulékbeszedés nem a társadalombiztosítási azonosító jelen (tajszámon), hanem az adószámon keresztül történne. A dokumentum szerint ez nem vet fel adatvédelmi aggályokat, mert a biztosítottak egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat (táppénz, gyógyszertámogatás stb.) továbbra is a taj-számon tartanák nyilván. Az egészségbiztosító vezetői ellenzik ezt az elképzelést, mert úgy látják, a tb jóval olcsóbban szedi be a járulékokat, mint az APEH az adókat. Emellett a járulék és az adóalap között lényeges a különbség, ezért attól tartanak, hogy párhuzamos adminisztráció alakulna ki, amely nem egyszerűsítené, hanem bonyolítaná a biztosítottak ügyeinek intézését. Különösen aggályosnak tartják azt az elképzelést, miszerint a jövőben a családpolitikai támogatásokat nem a tb, hanem az APEH folyósítani. (élő) MTV-elnöki lecke Gyökeres átalakítás A módosított kiírás szerint nem csupán a Magyar Televízió Rt. közszolgálati követelményeknek megfelelő működtetését, hanem a részvénytársaság gyökeres átalakítását várja az elnöki tisztségre pályázóktól az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége. Rományi Béla szóvivő tegnap, a testület ülését követően az MTI-nek elmondta: a pályázati felhívást április 4-én, szombaton két országos napilapban teszik közzé. A módosított kiírás szerint a jelentkezőknek pályázatukban ki kell fejteniük, hogyan kívánják gyökeresen átalakítani az MTV Rt.-t. A kuratórium tegnapi ülésén felkérte elnökségét, hogy tegyen javaslatot a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítvány vezetői testületének, dolgozzanak ki indítványt a médiatörvény módosítására. Választási zavar Szentendrén• A TAKISZ-program nem töröl (Folytatás az 1. oldalról) Pucser Györgyné szerint a kezelő csak hosszú idő elteltével vette észre, hogy az addig ellenőrzött szelvényeket nem a megfelelő személy számára írták jóvá, de a program sajátossága miatt az egyszer bekerülő adatokon már nem lehetett változtatni. Erre azért van szükség - fogalmazott -, mert a keresztellenőrzések miatt minden adatot, még ha hibásak is, meg kell őrizni. A keresztellenőrzés azt jelenti, hogy minden egyes ajánlószelvény hitelesítésekor vizsgálják azt, hogy az ajánló csak egy szelvényt adott-e le ugyanarra a jelöltre, illetve, hogy az ajánló nem javasolt-e egyszerre két képviselőjelöltet. A TÁKISZ programja éppen ezért nem rendelkezik jelszavas védelmi rendszerrel, hiszen egyetlen adatot sem lehet úgy törölni, hogy annak ne maradna jegyzőkönyvi nyoma. Ha a számítógép kezelője hibás adatbevitelt észlel - mondotta Pucser Györgyné -, akkor a hibás ajánlószelvényeket érvénytelennek kell minősíteni, s ezt jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Az ajánlószelvények összesítő statisztikájában pedig tételesen fel kell tüntetni, hogy a leadott kopogtatócédulák közül mennyit találtak érvénytelennek, érvényesnek, valamint hány darabot adtak át további vizsgálatra. A múlt heti szentendrei hibás összesítés után a jegyzőkönyvek a szabad demokrata jelölt esetében érvénytelennek, a kisgazda jelölt esetében pedig érvényesnek tüntették fel az említett 252 ajánlószelvényt azután, hogy azokat ismételten ellenőrizték. Gajzágó László, a Magyar Demokrata Fórum informatikusa lapunk kérdésére elmondta: ahol számítógépekkel dolgoznak fel adatokat, megoldhatatlan, hogy ne csússzon hiba az adatbevitelbe. Szerinte azonban biztosítékot jelenthet a választások tisztaságára a kézi ellenőrzés rendszere, mert ez kiszűrheti a tévedéseket. (n. b.) / * Kiegészülnek a pártlisták A Magyar Demokrata Fórum minden megyében állít listát. Eddig 144, a párt színeiben induló képviselőjelölt adta le a szükséges mennyiségű ajánlócédulát. Közülük 76-an a Fideszszel közös jelöltek. * A Fidesz — Magyar Polgári Párt valamennyi egyéni képviselőjelöltje, illetve támogatottja összegyűjtötte az országgyűlési választáson való induláshoz szükséges ajánlószelvényt. A választási bizottságok eddig 143 személyt vettek nyilvántartásba. * .Hivatalosan is Pest megye 12. választókörzete képviselőjelöltjének számít Kuncze Gábor szabad demokrata elnök, miután a 4 ezer 606 ajánlószelvény leadását követően az illetékes választási bizottság nyilvántartásba vette. Kuncze nyolc éve Szigetszentmiklós országgyűlési képviselője. Ma®arN«13 Júniusban parlamenti tv-rendszer Robotkamerák a T. Házban Új helyzetbe került a parlamenti nyilvánosság, a törvényhozás júniusi megalakulása már a parlament zárt láncú televíziós rendszerén keresztül juthat el az állampolgárokhoz - hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az új parlamenti közvetítőrendszer átadásának alkalmából tartott tegnapi tájékoztatón. A júniusban debütáló, de már működőképes közvetítőrendszer révén, a közszolgálati televízió mellett, immár az új kereskedelmi, a helyi és a térségi televíziók is hozzájuthatnak az ülésterem öt s a földszinten berendezett sajtószoba három robotkamerája által közvetített, parlamenti stúdió által rögzített „kimenő jelhez”. A médiatörvény 1996-ban írta elő e zárt láncú televíziós rendszer kiépítését s azt, hogy a televíziós társaságok számára azonos feltételek mellett biztosítani kell a csatlakozást. A rendszer nemcsak a plenáris ülések, hanem a bizottsági ülések televíziós közvetítését is lehetővé teszi, így - a házelnöki elképzelésekkel összhangban - a jövőben nagyobb hangsúly helyeződhet a bizottsági munkára. Mindez további kérdéseket is fölvet. „A közvetítések rendjét” a házbizottság fogja kialakítani, és a majdani parlamenti médiaregulákat a házszabály mellékletében is rögzítik. Szakértői szinten az előkészítő munkát már megkezdték, s a majdani felhasználókkal is egyeztetnek. A házelnök ígéri: a rendszerhez történő csatlakozás anyagi feltételei is korrektek lesznek, a plenáris üléseket rögzítő kazettákat is bárki megvásárolhatja. Az új parlamenti közvetítőrendszer kiépítése 586 millió forintba került. (bodnár) A A