Magyar Nemzet, 1998. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
A Magyar Nemzet HÍREK A NYÍRFA-ÜGY tisztázására összehívta a parlament nemzetbiztonsági bizottságát Kónya Imre, a testület MDNP-s elnöke. A képviselőknek a meghívott titkosszolgálati vezetők beszámolnak arról, hogy a Zefirusz-nyomozás folyamán hogyan tűnt el a rendőrség anyagaiból Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter neve. Nikolits István tárca nélküli miniszter beszámol a zsebtelefonok lehallgatásását szolgáló beruházás részleteiről az április 6-i ülésen. EURÓPAI POLGÁRI DÍJ alapítását javasolja a kormánynak az Európai Unióhoz való csatlakozás során kiemelkedő közéleti és szakmai munkát végzők tevékenységének elismerésére a miniszterelnök. Ezt Horn Gyula maga jelentette be tegnap Székesfehérváron. A díjazottak névsorát minden esztendőben az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének évfordulóján, március 31- én hoznák nyilvánosságra, kármentesítésre, a csepeli ipari park, a budafoki barlanglakások, valamint a galvániszapok ártalmatlanítására kötött megállapodást tegnap a fővárosi bankközpontban Kovács Árpád környezetvédeli helyettes államtitkár és Mikota György, az amerikai CH2M Hill magyarországi leányvállalatának képviselője. A szerződés az ipari park és a barlanglakások esetében kármentesítési technológiák átadására vonatkozik. A HATÁR MENTI kistelepülések lakóinak biztonságérzetét növeli a határőrség jelenléte - hangzott el tegnap azon a szombathelyi fórumon, ahol a határőrség vezetői és a kistelepülések polgármesterei találkoztak egymással. Az önkormányzati elöljárók közölték: a községekben működő civilszervezetek, polgárőr-egyesületek arra is hajlandóak lennének, hogy a közbiztonság növelése érdekében akár a határőrökkel közös járőrszolgálatot szervezzenek. Vas megye 63 települését sorolta a határőrizeti törvény megszületése után egy kormányrendelet azok közé a települések közé, amelyek közigazgatási határai között a határőrség gyakorolhatja feladatait, új hatósági jogköreit. Hazai tudósítások Suchman Tamás meghallgatása a Tocsik-perben „Sikertörténet helyett hisztériakeltés” (Folytatás az 1. oldalról) Kedden Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter tanúként való meghallgatásával folytatódott a sikerdíjper a Fővárosi Bíróságon Diós Erzsébet büntetőtanácsa előtt. Bevezetőül elmondta, hogy országgyűlési képviselőként már az ÁPV Rt. jogelődeinek vezetőit és munkáját is ismerte. 1995 március 1- jén nevezték ki a privatizációs ügyeket felügyelő miniszternek. A munkáját is meghatározó törvény többször módosult és így változott az ő jogköre is. Ami tulajdonképpen a privatizációs kormányhatározatok végrehajtásának felügyeletére korlátozódott, ahogyan mondta, ezeket kellett „aprópénzre” váltania. Arra a bírói kérdésre, hogyan lehetett a gazdasági kérdéseket és az egyéb szempontokat összhangba hozni, Suchman a volt állami vállalatok reorganizációjának példáját hozta fel, mondván, azok költségei az ÁPV Rt. hasznát ugyan csökkentették, de nemzetgazdasági szempontból hasznosnak bizonyultak. Az exminiszter az energiaszektor privatizációjával példálózva felidézve, hogy amíg 1993-ban egy ilyen részvény értéke 30—40 százalékos volt, addig 1995- ben, hála a privatizációban részt vevő nemzetközi hírű tanácsadó cégeknek, ez 170 százalékra emelkedett (A legértékesebb szenes erőművet, a mátrait 77,7 százalékos, a tiszait 60 százalékos árfolyamon adták el - A szerk.). A Legfelsőbb Bíróság döntése után, amely a Dunaferrperben az ÁPV Rt. számára hátrányos volt, Suchman olyan kijelentést tett: „aki még adósságot fog bejelenteni, azt hétfőtől elbocsátom”. Nyilvánvalóvá vált, hogy fizetni kell s ezzel egyetértett Horn Gyula is, emlékezett, majd így foglalta össze a lényeget: „A Bokros-csomag időszakát éltük, a kormányzat jelszava az volt, »minél kevesebből kell megúszni«”. A részletekről megemlítette, a Pénzügyminisztérium azt kérte, hogy lehetőleg 16 és 30 milliárd forint között egyezzenek meg. Az alkut támogatva az országot járó miniszter az önkormányzatok belátására apellált, mondván, ez amúgy is ajándék pénz, és megvallotta, ő még a kamatok nélküli alapösszeget is csupán törvényesnek de nem erkölcsös járandóságnak tekintette. Hozzátette: „az az illúzió hajtotta több munkatársamat, hogy ez sikertörténet lesz, ami most a vádlottak padjáról nézve nem egészen így fest.” Megismételte: Egyáltalán nem titkos alkudozás folyt, a belügyminiszter, az egész kormányzat és valamennyi érdekelt tudott róla. Tocsik Mártáról elmondta, életében egyszer találkozott vele Szokai Imre irodájában, ahol annyi kimutatás volt a tanácsadónőnél, amennyit Suchman úgymond még életében sohasem látott. A jogásznő az exminiszter szerint keményen dolgozott, de ő mégis arra szólította fel, hogy érje be szerényebb sikerdíjjal. Nem sokkal később a Figyelő cikke nyomán „elindult a politikai lavina”. Ráadásul „a közvéleményben a két dolog sajnálatosan összemosódott, hiszen a szabályos sikerdíj is mesés összeg egy gyári munkásnak”. A politikai hisztériakeltés szerinte sok tízmilliárdos kárt okozott, pedig úgy látja, ma sem lehetne jobb alkupozíciót elérni. Megemlítette, hogy a belügyminiszter a témában a kormányüléseken sohasem szólalt meg, ha volt is álláspontja a kérdésben, azt nem ismerhették meg. A privatizációs kérdésekért egykor felelős miniszter végül hangsúlyozta, valahogyan konszolidálni kellett a költségvetést, és ezért nehéz számára erkölcsileg feldolgozni azt, hogy csapatával nem korábbi pozíciójában van, hanem a bíróság előtt áll. Ezután Zana Tibort, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóhelyettesét hallgatta meg tanúként a bíróság. Zana annak idején a vezérigazgató titkárságát vezette, többek között ő intézte Lascsik Attila postáját is. Elsőként olvasta Tocsik Márta bemutatkozólevelét, amelyben még 1995 decemberében irodája szolgáltatásait felajánlotta az ÁPV Rt.nek. A cég szokványos válaszlevelet küldött neki, amelyben megköszönték a jelentkezését. Utolsónak Majtényi Csabát hallgatta meg tanúként Diós Erzsébet büntetőtanácsa. A szakértő, aki akkoriban a privatizációs cég pénzügyi és számviteli ügyvezető igazgatóságán dolgozott. Elmondta, hogy Tocsik Márta számláinak ellenőrzésekor pénzügyi szempontból nem találtak kifogást. A sikerdíjper további tanúk meghallgatásával csütörtökön folytatódik. (n. 1.) Jogvitában a Palotás-tárgyalás ügyésze Vádejtés után hivatalvesztés A Palotás-perben a vádat képviselő ügyész munkaügyi pert kezdeményezett szolgálati viszonya megszűnésének ügyében. Erdős Tamás tegnap juttatta el keresetlevelét a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra - értesült az MTI. Erdőssel szemben azért rendeltek el fegyelmi vizsgálatot, mert a Fővárosi Főügyészség szerint az ügyész szakmailag tévesen és érdemben is helytelenül járt el az ismert vállalkozó, Palotás János elleni büntetőperben. Erdős Tamás ezt követően rendkívüli lemondással élt a legfőbb ügyésznél, aki ezt tudomásul vette, de az indokait nem fogadta el. A legfőbb ügyész döntése Erdős Tamás szolgálati viszonyának megszűnésével járt, amelynek következtében az ellene folyó fegyelmi eljárás is okafogyottá vált. Ebben az esetben a szolgálati viszony megszűnése a jogcímét tekintve a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel azonos értékű. Erdős ez év március 17-én nem jutott egyező álláspontra a legfőbb ügyész képviselőjével. Startra készen Évente huszonötezer üzemi baleset történik Sok a veszélyes munkahely (Folytatás az 1. oldalról) Az építőiparban sokszor azért következik be baleset, mert a munkaadó nem gondoskodik a leesés elleni védelemről. Tavaly hétezer embert tiltottak el a munkától az életveszélyes körülmények miatt. A főfelügyelőség százezer forintig terjedő bírságot róhat ki azon munkáltatókra, amelyeknél szabálytalanságot fedez fel. Főcze Lajos, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke úgy véli, Magyarországon általában nem jellemző, hogy a munkáltató baleset-biztosítást köt alkalmazottaira, holott nyugatabbra ez bevett szokás. Főcze egyetért a Munkástanácsok elnökével, Palkovics Imrével, és az MSZOSZ szakértőjével, Hartai Ferenccel abban, hogy elodázhatatlan az önálló baleset-biztosítási ág létrehozása. Hartai lapunknak elmondta: a kormányzati ellenállás miatt a munkavállalói oldal hiába követeli, hogy a valamennyi EU- tagországban jól működő baleset-biztosítás nálunk is megvalósuljon. Pedig a rendszer fontos szerepet játszana az üzemi balesetek megelőzésében, illetve különféle ösztönzőkkel érdekeltté lehetne tenni a munkaadókat, hogy biztonságos munkahelyeket teremtsenek. A Munkástanácsok elnöke úgy véli, számos esetben a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló szemet huny a munkavédelmet érintő mulasztásokon, mivel annak is örül, hogy dolgozhat. Ebből sok baleset adódik. Palkovics Imre lapunknak elmondta: az ózdi kohászati üzemek bontási munkálataikor tucatnyi dolgozó szenvedett vegyi mérgezést, többen meg is haltak. Az életben maradtak mégsem indítottak pert a munkáltató ellen, mert attól tartottak, ha a nyilvánosság elé lépnek, elveszthetik munkahelyüket. Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadói Szövetség alelnöke úgy véli, munkavédelmi szempontból vegyes képet mutatnak a cégek. Véleménye szerint a multinacionális vállalatoknál megfelelő a munkabiztonság, ugyanakkor a kisebb cégek jócskán elmaradnak az EU követelményrendszerétől. Egyes vállalkozások pénzügyi okok miatt nem áldoznak a munkavédelemre. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Breznay Tibor lapunknak jelezte: évente mintegy kétszáz üzemi balesetes ügyben hoz ítéletet a testület. Az esetek 80 százalékában a munkavállaló a per nyertese. Ez abból is adódik, hogy a munkáltatónak kell bebizonyítania, hogy nem hibás a baleset-előidézésben, ez pedig sokszor túl kemény diónak bizonyul. Optimális esetben egy per akár egy év alatt is befejeződhet, de előfordulhat, hogy csak három év után születik döntés. Ha a munkáltatót kártérítésre kötelezik, akkor annak mértéke számos feltételtől, például a betegség vagy sérülés időtartamától, a dolgozó átlagkeresetétől és a dologi kár nagyságától is függ. Breznay tud olyan szomorú esetről is, hogy a munkáltató - több végtag elvesztése miatt - több millió forint kártérítést fizetett a szerencsétlenül járt dolgozónak. (vöa) Négy és fél milliárd forint a Szent György téri helyreállításra Nemzetközi pályázatot írnak ki Több mint fél évszázaddal a II. világháború befejezése után talán rendeződik a Szent György tér sorsa a budai Várnegyedben. A környezetvédelmi, valamint a művelődési tárca által előterjesztett helyreállítási tervre az állam 1998-2000 között négy és fél milliárd forintot ad a költségvetésből - hangzott el tegnap a Ludwig Múzeumban Baja Ferenc környezetvédelmi, Magyar Bálint művelődési miniszter és Katona Tamás I. kerületi polgármester részvételével megtartott tájékoztatón. A rehabilitációs program összehangolására a két minisztérium, valamint az I. Kerületi Önkormányzat közhasznú társaságot hozott létre. A társaság felügyelőbizottságának elnöki tisztét Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tölti be. A terület ingatlanhasznosítására nemzetközi pályázatot írnak ki. Az egykori honvéd-főparancsnokság romos épületében alakítják ki a Neumann János Multimédia-központ és Digitális Könyvtárat, amelyre 1,5 milliárd forintot különítenek el. A Sándor-palotát közösségi, kulturális célokra kívánják helyreállítani. A Várhegy nyugati oldalán lévő üres területet a régészeti feltárások után a hagyományokat figyelembe vevő épületekkel kell betölteni. Kapcsolódik a Szent György téri programhoz a várbazár együttese. (sárvári) A PILISI PARKERDŐ RT. (2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 4.) (kétfordulós) pályázatot hirdet az alábbi ingatlanok értékesítésére: 1. Szentendre, földingatlan-résztulajdon Hrsz.: 7519 Terület: 2363 m* 1 2 3 4 5 61/2 része Irányár: 1,5 millió Ft További felvilágosítás: Géczy Béla, tel: 26/311-903 2. Budakeszi, földingatlan Hrsz.: 656/5 Terület: 5167 nt Irányár: 20 millió Ft Beépíthetőségéről tájékoztatást a Budakeszi Polgármesteri Hivatalban lehet kérni. Megtekintését Keszléri József (tel.: 23/451-133) erdészetvezetővel kell egyeztetni. 3. Pilismarót, lakóház, büféépület, udvar és szántó Hrsz.: 0119 Terület: 2 ha, 3119 m2 Irányár: 10 millió Ft További információkat ad Balogh László erdészetvezető (tel.: 33/471-169) 4. Túra, földingatlan Hrsz.: 0176/2 Terület: 2360 m2 A területen az Alsógalgamenti Vadásztársaság tulajdonát képező felépítmény van, a terület bérleti joggal terhelt, a bérlőt, pl. az épület tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg. A terület irányára: 0,2 millió Ft 5. Isaszeg-Szentgyörgypuszta, földingatlan épületekkel Hrsz.: 010/17 Terület: 1 ha, 4378 m2 Irányár: 5 millió Ft+áfa A terület megtekintését Jancsó András erdészetvezetővel (tel.: 28/483-087) kell egyeztetni. 6. Dunavarsány, földingatlan Hrsz.: 053/7 Terület: 10 533 m2. A területen idegen tulajdonú felépítmények vannak. A terület irányára: 10 millió Ft A felépítmények tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg. Megtekintését Iványos László (tel.: 06-24/385-117) erdészetvezetővel lehet egyeztetni. Az épületek eladási feltételei ügyében a 06-1/262-6396 telefonszámon Várhegyi úrnál lehet érdeklődni. A pályázatok benyújtási határideje: 1998. május 4-én 12 óra. Pályázati letét összege: az irányár 5%-a, de minimum 1000 Ft. A pályázat részletes feltételeiről információt ad: Lakatosné dr. Schilling Dorottya az rt. központjában. Tel.: 26/398-133, fax: 26/398-229 1998. április 1., szerda Játsszon velünk! I' ijs Vldfip' SLJkr/ ** áprilisi számában! IJ3 1 • Az Oscar-díj nyertesei 41 ^ • Men In Black^ ^ • Az elveszett világ •Az ötödik elem ij^ • Micimackó visszatér ......... • Kolja Sztárportré: Mira Sorvino • Steve Guttenberg Kurt Russell interjú! ‘Teszt: Philips képmagnók Amerikai filmvásár, Santa Monica &&&&&&&& & Már a standokon a film- és videóbarátok lapja!!