Magyar Nemzet, 1998. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

A Magyar Nemzet ­ HÍREK A NYÍRFA-ÜGY tisztázására összehívta a parlament nemzet­­biztonsági bizottságát Kónya Imre, a testület MDNP-s elnö­ke. A képviselőknek a meghí­vott titkosszolgálati vezetők be­számolnak arról,­­ hogy a Zefirusz-nyomozás folyamán hogyan tűnt el a rendőrség anyagaiból Baja Ferenc környe­zetvédelmi miniszter neve. Nikolits István tárca nélküli mi­niszter beszámol a zsebtelefo­nok lehallgatásását szolgáló be­ruházás részleteiről az április 6-i ülésen. EURÓPAI POLGÁRI DÍJ alapítását javasolja a kormány­nak az Európai Unióhoz való csatlakozás során kiemelkedő közéleti és szakmai munkát végzők tevékenységének elis­merésére a miniszterelnök. Ezt Horn Gyula maga jelentette be tegnap Székesfehérváron. A dí­jazottak névsorát minden esz­tendőben az európai uniós csat­lakozási tárgyalások megkezdé­sének évfordulóján, március 31- én hoznák nyilvánosságra, kármentesítésre, a cse­peli ipari park, a budafoki bar­langlakások, valamint a galván­­iszapok ártalmatlanítására kö­tött megállapodást tegnap a fő­városi bankközpontban Kovács Árpád környezetvédeli helyettes államtitkár és Mikota György, az amerikai CH2M Hill ma­gyarországi leányvállalatának képviselője. A szerződés az ipa­ri park és a barlanglakások ese­tében kármentesítési technoló­giák átadására vonatkozik. A HATÁR MENTI kistelepü­lések lakóinak biztonságérzetét növeli a határőrség jelenléte - hangzott el tegnap azon a szom­bathelyi fórumon, ahol a határ­őrség vezetői és a kistelepülé­sek polgármesterei találkoztak egymással. Az önkormányzati elöljárók közölték: a községek­ben működ­ő civilszervezetek, polgárőr-egyesületek arra is hajlandóak lennének, hogy a közbiztonság növelése érdeké­ben akár a határőrökkel közös járőrszolgálatot szervezzenek. Vas megye 63 települését so­rolta a határőrizeti törvény megszületése után egy kor­mányrendelet azok közé a tele­pülések közé, amelyek közigaz­gatási határai között a határőr­ség gyakorolhatja feladatait, új hatósági jogköreit. Hazai tudósítások Suchman Tamás meghallgatása a Tocsik-perben „Sikertörténet helyett hisztériakeltés” (Folytatás az 1. oldalról) Kedden Suchman Tamás egy­kori privatizációs miniszter tanúként való meghallgatásával folytatódott a sikerdíjper a Fő­városi Bíróságon Diós Erzsébet büntetőtanácsa előtt. Bevezetőül elmondta, hogy országgyűlési képviselőként már az ÁPV Rt. jogelődeinek vezetőit és munká­ját is ismerte. 1995 március 1- jén nevezték ki a privatizációs ügyeket felügyelő miniszternek. A munkáját is meghatározó tör­vény többször módosult és így változott az ő jogköre is. Ami tulajdonképpen a privatizációs kormányhatározatok végrehajtá­sának felügyeletére korlátozó­dott, ahogyan mondta, ezeket kellett „aprópénzre” váltania. Arra a bírói kérdésre, hogyan lehetett a gazdasági kérdéseket és az egyéb szempontokat össz­hangba hozni, Suchman a volt állami vállalatok reorganizáció­jának példáját hozta fel, mond­ván, azok költségei az ÁPV Rt. hasznát ugyan csökkentették, de nemzetgazdasági szempontból hasznosnak bizonyultak. Az ex­­miniszter az energiaszektor pri­vatizációjával példálózva fel­idézve, hogy amíg 1993-ban egy ilyen részvény értéke 30—40 százalékos volt, addig 1995- ben, hála a privatizációban részt vevő nemzetközi hírű tanácsadó cégeknek, ez 170 százalékra emelkedett (A legértékesebb szenes erőművet, a mátrait 77,7 százalékos, a tiszait 60 százalé­kos árfolyamon adták el - A szerk.). A Legfelsőbb Bíróság döntése után, amely a Dunaferr­­perben az ÁPV Rt. számára hát­rányos volt, Suchman olyan ki­jelentést tett: „aki még adóssá­got fog bejelenteni, azt hétfőtől elbocsátom”. Nyilvánvalóvá vált, hogy fizetni kell s ezzel egyetértett Horn Gyula is, emlé­kezett, majd így foglalta össze a lényeget: „A Bokros-csomag időszakát éltük, a kormányzat jelszava az volt, »minél keve­sebből kell megúszni«”. A rész­letekről megemlítette, a Pénz­ügyminisztérium azt kérte, hogy lehetőleg 16 és 30 milliárd fo­rint között egyezzenek meg. Az alkut támogatva az országot járó miniszter az önkormányzatok belátására apellált, mondván, ez amúgy is ajándék pénz, és meg­vallotta, ő még a kamatok nél­küli alapösszeget is csupán tör­vényesnek de nem erkölcsös já­randóságnak tekintette. Hozzá­tette: „az az illúzió hajtotta több munkatársamat, hogy ez siker­történet lesz, ami most a vádlot­tak padjáról nézve nem egészen így fest.” Megismételte: Egyálta­lán nem titkos alkudozás folyt, a belügyminiszter, az egész kor­mányzat és valamennyi érdekelt tudott róla. Tocsik Mártáról el­mondta, életében egyszer talál­kozott vele Szokai Imre irodájá­ban, ahol annyi kimutatás volt a tanácsadónőnél, amennyit Such­man úgymond még életében so­hasem látott. A jogásznő az ex­­miniszter szerint keményen dol­gozott, de ő mégis arra szólította fel, hogy érje be szerényebb si­kerdíjjal. Nem sokkal később a Figyelő cikke nyomán „elindult a politikai lavina”. Ráadásul „a közvéleményben a két dolog saj­nálatosan összemosódott, hiszen a szabályos sikerdíj is mesés összeg egy gyári munkásnak”. A politikai hisztériakeltés szerinte sok tízmilliárdos kárt okozott, pedig úgy látja, ma sem lehetne jobb alkupozíciót elérni. Meg­említette, hogy a belügyminisz­ter a témában a kormányülése­ken sohasem szólalt meg, ha volt is álláspontja a kérdésben, azt nem ismerhették meg. A privati­zációs kérdésekért egykor felelős miniszter végül hangsúlyozta, valahogyan konszolidálni kellett a költségvetést, és ezért nehéz számára erkölcsileg feldolgozni azt, hogy csapatával nem koráb­bi pozíciójában van, hanem a bí­róság előtt áll. Ezután Zana Tibort, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóhelyette­sét hallgatta meg tanúként a bí­róság. Zana annak idején a ve­zérigazgató titkárságát vezette, többek között ő intézte Lascsik Attila postáját is. Elsőként ol­vasta Tocsik Márta bemutatko­­zólevelét, amelyben még 1995 decemberében irodája szolgálta­tásait felajánlotta az ÁPV Rt.­­nek. A cég szokványos válasz­levelet küldött neki, amelyben megköszönték a jelentkezését. Utolsónak Majtényi Csabát hallgatta meg tanúként Diós Er­zsébet büntetőtanácsa. A szak­értő, aki akkoriban a privatizá­ciós cég pénzügyi és számviteli ügyvezető igazgatóságán dolgo­zott. Elmondta, hogy Tocsik Márta számláinak ellenőrzése­kor pénzügyi szempontból nem találtak kifogást. A sikerdíjper további tanúk meghallgatásával csütörtökön folytatódik. (n. 1.) Jogvitában a Palotás-tárgyalás ügyésze Vádejtés után hivatalvesztés A Palotás-perben a vádat képvi­selő ügyész munkaügyi pert kez­deményezett szolgálati viszonya megszűnésének ügyében. Erdős Tamás tegnap juttatta el kereset­­levelét a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra - értesült az MTI. Er­dőssel szemben azért rendeltek el fegyelmi vizsgálatot, mert a Fővárosi Főügyészség szerint az ügyész szakmailag tévesen és ér­demben is helytelenül járt el az ismert vállalkozó, Palotás János elleni büntetőperben. Erdős Ta­más ezt követően rendkívüli le­mondással élt a legfőbb ügyész­nél, aki ezt tudomásul vette, de az indokait nem fogadta el. A legfőbb ügyész döntése Erdős Tamás szolgálati viszonyának megszűnésével járt, amelynek következtében az ellene folyó fe­gyelmi eljárás is okafogyottá vált. Ebben az esetben a szolgá­lati viszony megszűnése a jog­címét tekintve a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel azonos ér­tékű. Erdős ez év március 17-én nem jutott egyező álláspontra a legfőbb ügyész képviselőjével. Startra készen Évente huszonötezer üzemi baleset történik Sok a veszélyes munkahely (Folytatás az 1. oldalról) Az építőiparban sokszor azért következik be baleset, mert a munkaadó nem gondoskodik a leesés elleni védelemről. Tavaly hétezer embert tiltottak el a munkától az életveszélyes körül­mények miatt. A főfelügyelőség százezer forintig terjedő bírságot róhat ki azon munkáltatókra, amelyeknél szabálytalanságot fedez fel. Főcze Lajos, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke úgy véli, Magyaror­szágon általában nem jellemző, hogy a munkáltató baleset-biz­tosítást köt alkalmazottaira, ho­lott nyugatabbra ez bevett szo­kás. Főcze egyetért a Munkásta­nácsok elnökével, Palkovics Im­rével, és az MSZOSZ szakértő­jével, Hartai Ferenccel abban, hogy elodázhatatlan az önálló baleset-biztosítási ág létrehozá­sa. Hartai lapunknak elmondta: a kormányzati ellenállás miatt a munkavállalói oldal hiába köve­teli, hogy a valamennyi EU- tagországban jól működő bal­eset-biztosítás nálunk is megva­lósuljon. Pedig a rendszer fon­tos szerepet játszana az üzemi balesetek megelőzésében, illet­ve különféle ösztönzőkkel érde­keltté lehetne tenni a munka­adókat, hogy biztonságos mun­kahelyeket teremtsenek. A Munkástanácsok elnöke úgy vé­li, számos esetben a kiszolgálta­tott helyzetben lévő munkavál­laló szemet huny a munkavédel­met érintő mulasztásokon, mi­vel annak is örül, hogy dolgoz­hat. Ebből sok baleset adódik. Palkovics Imre lapunknak el­mondta: az ózdi kohászati üze­mek bontási munkálataikor tu­catnyi dolgozó szenvedett vegyi mérgezést, többen meg is hal­tak. Az életben maradtak még­sem indítottak pert a munkáltató ellen, mert attól tartottak, ha a nyilvánosság elé lépnek, el­veszthetik munkahelyüket. Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadói Szövetség alelnöke úgy véli, munkavédelmi szem­pontból vegyes képet mutatnak a cégek. Véleménye szerint a mul­tinacionális vállalatoknál megfe­lelő a munkabiztonság, ugyanak­kor a kisebb cégek jócskán elma­radnak az EU követelményrend­szerétől. Egyes vállalkozások pénzügyi okok miatt nem áldoz­nak a munkavédelemre. A Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság elnöke, Breznay Tibor la­punknak jelezte: évente mintegy kétszáz üzemi balesetes ügyben hoz ítéletet a testület. Az esetek 80 százalékában a munkavállaló a per nyertese. Ez abból is adó­dik, hogy a munkáltatónak kell bebizonyítania, hogy nem hibás a baleset-előidézésben, ez pedig sokszor túl kemény diónak bizo­nyul. Optimális esetben egy per akár egy év alatt is befejeződhet, de előfordulhat, hogy csak há­rom év után születik döntés. Ha a munkáltatót kártérítésre kötele­zik, akkor annak mértéke szá­mos feltételtől, például a beteg­ség vagy sérülés időtartamától, a dolgozó átlagkeresetétől és a dologi kár nagyságától is függ. Breznay tud olyan szomorú esetről is, hogy a munkáltató - több végtag elvesztése miatt - több millió forint kártérítést fi­zetett a szerencsétlenül járt dol­gozónak. (vöa) Négy és fél milliárd forint a Szent György téri helyreállításra Nemzetközi pályázatot írnak ki Több mint fél évszázaddal a II. világháború befejezése után ta­lán rendeződik a Szent György tér sorsa a budai Várnegyedben. A környezetvédelmi, valamint a művelődési tárca által előter­jesztett helyreállítási tervre az állam 1998-2000 között négy és fél milliárd forintot ad a költ­ségvetésből - hangzott el tegnap a Ludwig Múzeumban Baja Fe­renc környezetvédelmi, Magyar Bálint művelődési miniszter és Katona Tamás I. kerületi pol­gármester részvételével megtar­tott tájékoztatón. A rehabilitációs program összehangolására a két minisz­térium, valamint az I. Kerületi Önkormányzat közhasznú társa­ságot hozott létre. A társaság felügyelőbizottságának elnöki tisztét Bereczky Loránd, a Ma­gyar Nemzeti Galéria főigazga­tója tölti be. A terület ingatlan­­hasznosítására nemzetközi pá­lyázatot írnak ki. Az egykori honvéd-főparancsnokság romos épületében alakítják ki a Neu­mann János Multimédia-köz­pont és Digitális Könyvtárat, amelyre 1,5 milliárd forintot kü­lönítenek el. A Sándor-palotát közösségi, kulturális célokra kí­vánják helyreállítani. A Vár­hegy nyugati oldalán lévő üres területet a régészeti feltárások után a hagyományokat figye­lembe vevő épületekkel kell be­tölteni. Kapcsolódik a Szent György téri programhoz a vár­bazár együttese. (sárvári) A PILISI PARKERDŐ RT. (2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 4.) (kétfordulós) pályázatot hirdet az alábbi ingatlanok értékesítésére: 1. Szentendre, földingatlan-résztulajdon Hrsz.: 7519 Terület: 2363 m* 1 2 3 4 5 61/2 része Irányár: 1,5 millió Ft További felvilágosítás: Géczy Béla, tel: 26/311-903 2. Budakeszi, földingatlan Hrsz.: 656/5 Terület: 5167 nt Irányár: 20 millió Ft Beépíthetőségéről tájékoztatást a Budakeszi Polgármesteri Hivatalban lehet kérni. Megtekintését Keszléri József (tel.: 23/451-133) erdészetvezetővel kell egyeztetni. 3. Pilismarót, lakóház, büféépület, udvar és szántó Hrsz.: 0119 Terület: 2 ha, 3119 m2 Irányár: 10 millió Ft További információkat ad Balogh László erdészetvezető (tel.: 33/471-169) 4. Túra, földingatlan Hrsz.: 0176/2 Terület: 2360 m2 A területen az Alsógalgamenti Vadásztársaság tulajdonát képező felépítmény van, a terület bérleti joggal terhelt, a bérlőt, pl. az épület tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg. A terület irányára: 0,2 millió Ft 5. Isaszeg-Szentgyörgypuszta, földingatlan épületekkel Hrsz.: 010/17 Terület: 1 ha, 4378 m2 Irányár: 5 millió Ft+áfa A terület megtekintését Jancsó András erdészetvezetővel (tel.: 28/483-087) kell egyeztetni. 6. Dunavarsány, földingatlan Hrsz.: 053/7 Terület: 10 533 m2. A területen idegen tulajdonú felépítmények vannak. A terület irányára: 10 millió Ft A felépítmények tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg. Megtekintését Iványos László (tel.: 06-24/385-117) erdészetvezetővel lehet egyeztetni. Az épületek eladási feltételei ügyében a 06-1/262-6396 telefonszámon Várhegyi úrnál lehet érdeklődni. A pályázatok benyújtási határideje: 1998. május 4-én 12 óra. Pályázati letét összege: az irányár 5%-a, de minimum 100­0 Ft. A pályázat részletes feltételeiről információt ad: Lakatosné dr. Schilling Dorottya az rt. központjában. Tel.: 26/398-133, fax: 26/398-229 1998. április 1., szerda Játsszon velünk! I' ijs Vldfip' SLJkr/ ** áprilisi számában! IJ3 1 • Az Oscar-díj nyertesei 41 ^ • Men In Black^ ^ • Az elveszett világ •Az ötödik elem ij^ • Micimackó visszatér ......... • Kolja Sztárportré: Mira Sorvino • Steve Guttenberg Kurt Russell interjú! ‘Teszt: Philips képmagnók Amerikai filmvásár, Santa Monica &&&&&&&& & Már a standokon a film- és videóbarátok lapja!!

Next