Magyar Nemzet, 1998. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

1998. május 2., szombat Nemzetközi élet Clinton szerint a JSATO-bővítéssel egy nemzedék álma valósul meg Elsöprő szenátusi igen a ratifikációra (Folytatás az 1. oldalról) A washingtoni idő szerint csü­törtök éjjeli órákba nyúló vitá­ban a szenátus előbb sorra utasí­totta el a bővítést későbbre ha­lasztani vagy megnehezíteni próbáló kiegészítéseket. A leg­nagyobb támogatottságot, 41 szavazatot az a kezdeményezés kapta, amely a mostani bővítést követően három évre befagyasztotta volna az újabb ta­gok felvételét. A szakértők kételked­nek ugyan abban, hogy a gyakorlat­ban ezt megelőző­en kezdődhetne meg a második hullám, ám az ad­minisztráció sze­rint a deklarált mo­ratórium rossz üze­net lett volna a töb­bi közép- és kelet-európai de­mokráciának. A honatyák már korábban elutasították azt a ki­egészítést is, amely huszonöt százalékban maximálta volna az amerikai hozzájárulást az új ta­gok felvételének költségeihez, csütörtökön azonban kompro­misszumként elfogadták azt a nem kötelező érvényű ajánlást, amely bizonyos ellenőrzést biz­tosít a kongresszusnak a bővíté­si kiadások felett. Washingtoni idő szerint csü­törtök este fél tizenegykor kez­dődött meg a szavazás, s jólle­het csupán egy meglévő szerző­dés módosítása szerepelt napi­renden, a szenátorok a pillanat jelentőségének adózva a helyü­kön maradva, egymás után mondták ki „igenjeiket” és „nemjeiket”, miként az egyez­mények megkötésekor szokás. A nyolcvan támogató szavazat széles körű kétpárti egyetértést jelez, miként a tizenkilenc el­lenszavazat is átnyúlt a pártkor­látokon, liberális demokratáktól konzervatív republikánusokig terjedt. A hét elején a bővítés ellenzői huszonkét szavazatot tartottak nyilván, míg korábbról tizenhat név volt ismert. Joseph Biden, a külügyi bizottság rang­idős demokrata szenátora és az egyhetes vitában a bővítés leg­aktívabb támogatója a szavazás végeredményét értékelve úgy vélte, ezzel újabb ötven békeév vette kezdetét, és „jóváteszünk egy történelmi igazságtalansá­got, amelyet Sztálin kénysze­­rített a lengyelekre, csehekre és magyarokra”. A szavazással a szenátus azt, a NATO lényegét jelentő biztonsági garanciát adta meg a három országnak, hogy az őket ért támadást ugyanúgy kezeli, mintha az Egyesült Álla­mokat támadták volna meg. Bill Clinton viszont arra helyezte a hangsúlyt: mostantól tovább csökkent az esélye annak, hogy amerikaiakat még egyszer euró­pai harcmezőkre hívjanak, s a világ közelebb került „egy nem­zedék álmának megvalósulásá­hoz, hogy Európa egységes, demok­ratikus és biztonsá­gos legyen”. Csü­törtöki sajtóérte­kezletén az ameri­kai elnök a Magyar Televízió kérdésére válaszolva kifejtet­te, hogy szerinte a tagság hosszabb tá­von előnyös a ma­gyar gazdaságnak, ha a költségeket most menedzselni tudja. Amerikának bíznia kell az érin­tett országok vá­lasztott vezetőiben, akik a felvételt kérték, hogy fenn tudják tartani a gazdasági növekedést és meg tudják őrizni a társadalmi szerződéseket, mondta az elnök, aki szerint más, „nem olyan prosperáló or­szágok esetében, mint Magyar­­ország”, őt is elgondolkodtatta a tagfelvételi kérelem. Az előny Clinton szerint abból adódik, hogy Magyarország közelebb kerül az egybeolvadó világgaz­dasághoz és a demokráciákhoz, még inkább úgy jelenik meg, mint a NATO békefenntartásá­ban segíteni képes, felelős nem­zet, s végképp lekerülnek a napi­rendről a magyar biztonságot érintő, akár ésszerű, akár meg­alapozatlan kérdések. Lambert Gábor Magyarországnak gazdasági téren lehet a legnagyobb előnye a NATO-tagságból - értékelte lapunknak a sza­vazás kimenetelét Peter Tufo. Az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete a helyszínen követte a törvényhozá­si végjátékot, amelyben a bővítés „nagyon erős támo­gatást kapott”, s ennek eredményeként „történelmi le­hetőség nyílik Magyarország számára". Arra a kérdés­re, milyen hatása lehet a mostani ratifikálásnak a kö­zelgő magyar választásokra, Peter Tufo elmondta: Ma­gyarországon valamennyi parlamenti párt támogatja a NATO-tagságot, s az elért eredmény valamennyiük ér­deme is. Csakúgy mint a Clinton-adminisztrációé, amelynek több évnyi kitartó erőfeszítését koronázta meg a szavazás. Tufo szerint Magyarország számos ne­héz teendő elé is néz, amikor teljes jogú partnerként kapcsolódik majd be az atlanti szervezetbe. A Freedom House jelentése Javult a magyar sajtó megítélése WASHINGTON - A New York-i székhelyű Freedom House szervezet idei, a nemzetközi média helyzetét elemző jelen­tése Magyarországot a szabad sajtóval rendelkező államok közé sorolta. A kapott 28 pont alatta marad a harmincpontos kategóriahatárnak, amely felett a „részben szabad” besorolás kezdődik. Magyarország tavaly még ebben a csoportban szere­pelt, utoljára 1994-ben kapott a mostanihoz hasonló osztá­lyozást. A Freedom House hatvan­hét ország sajtóját ismeri el szabadnak, hazánk mellett a térségből a balti államokét, Csehországét, Lengyelországét, Szlovéniáét. „Részben szabad” ötvennégy ország, hatvanöt pe­dig „nem szabad”: ide került Románia 39, Szlovákia 47, Uk­rajna 49, Oroszország 53 pont­tal. Afganisztán, Irak, Észak- Korea lényegében besorolha­tatlan, ezekben az országokban gyakorlatilag nem létezik sza­bad sajtó. (i. g. j.) IES A HÉT PORTRÉT­A Alekszandr Lebegy, a trónkövetelő Alain Delon azért érkezett Lebegy krasznojarszki kampányzáró bulijára, hogy személyesen is meg­győződhessen, vajon tényleg a Hattyúk tavába ömlik-e a Jenyiszej, írta tréfásan, bár nagyon jól jellemezve a helyzetet az egyik moszkvai napi­lap. S hogy tovább fűzzük e némi földrajzi és nyelvi is­meretet (a lebegy szó hattyút jelent) is feltételező szójátékot, ezután a követ­kező kérdés, hogy 2000-ben megrendezik-e a Hattyúk tavának díszelőadását a Kremlben? A doni kozákvárosban, Novocserkasszkban szüle­tett, ma 48 éves Alekszandr Lebegy pilóta akart lenni, de elbukott az orvosi vizs­gán. Egy ideig gyári mun­kásként dolgozott, azonban nem adta fel, s nemsokára a légi deszantosokat képező rjazanyi katonai főiskola hallgatója lett. Az 1981-82- es afganisztáni „kiküldetés­kor” már egy ejtőernyős zászlóaljat irányított. Tá­bornokká való előreléptetése után karrierje mere­deken ívelt fel, s egységei Taliszitől Bakuig ke­mény kézzel zabolázták meg a függetlenségpárti tüntetőket. A moszkvai pucc idején már az ejtő­ernyős csapatok parancsnokhelyettese, s Jelcin oldalán részt vesz a Fehér Há védelmében. Neve a Dnyeszter-menti vérontás megfékezésével vé­sődött be a köztudatba. Már a hadsereg legnép­szerűbb parancsnokaként a 11. hadsereg leépíté­se, majd a csecsenföldi interenció kérdésében is összekülönbözött Gracsov védelmi miniszterrel, s 1995-ben leszerelt. Katonai sikereiből ezután politikai tőkét igye­kezett kovácsolni, nem kis sikerrel. Előbb az orosz közösségek kongresszusának alelnöke lett, s a parlamenti választáso­kon Tulában képviselővé választották. Egy évvel később az elnökválasztás első fordulójában harma­dik helyen végzett, s ek­kor Jelcin tanácsadói ügyes taktikai húzással az államfő mellé állították tizenöt százalékos szava­zótáborával együtt. A szö­vetség ideiglenes volt, az „orosz Pinochetet" 133 napi szereplés után ejtet­ték. Ezalatt azonban sike­rült nyélbe ütnie a cse­csenföldi béke­meg­álla­­podást, ami tovább növel­te népszerűségét. Ezután megalakította saját szer­vezetét Orosz Népi Re­publikánus Párt néven, s azt hirdeti, hogy „a törvé­nyek diktatúrájával” kell a káoszt felszámolni. Lebegy tehát készül a jelzett díszelőadásra, Oroszország elnöke akar lenni, s a krasznojarszki kormányzóságot (ha egy hét múlva realizálja győzelmét) is csak ugródeszkának tekinti. A baj csak az, hogy már megint vele is játszanak, s is­mét 1996-os „kitalálója”, a most Delont is segít­ségére rendelő Borisz Berezovszkij, így aztán csak az biztos, hogy két év múlva eggyel több fi­gura lesz a sakktáblán. (stter) A parlamenti pártok a washingtoni döntésről Fontos lépés a tagság felé A magyar kormány, illetve a parlamenti pártok egyhangúan üdvözölték az amerikai szenátusi döntést, hangsúlyozva, az nagymértékben közelebb viszi Magyarországot a NATO-hoz. Hasonlóan foglaltak állást Varsóban és Prágában is. HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Horn Gyula hangsúlyozta, hogy az amerikai szenátusi ratifikálás az egész magyar nép sikere. A kor­mányfő úgy értékelte, hogy a washingtoni döntés után mostan­tól egyenes Magyarország útja a NATO-ba. Kovács László kül­ügyminiszter értékelése szerint a döntéssel az Egyesült Államok elismerte Magyarország eredmé­nyeit a parlamenti demokrácia, a jogállamiság, a piacgazdaság ki­építésében, továbbá a politikai és gazdasági stabilitást, a haderő-át­alakítást, valamint Magyaror­szágnak a közép- és kelet-euró­pai térségben játszott stabilizáló szerepét. Kifejezésre juttatta azt is, kész Magyarországot szövet­ségesként elfogadni. A parlamenti pártok vezetői külön nyilatkozatban üdvözöl­ték a szenátusi döntést. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke rend­kívül fontosnak nevezte az ame­rikai jóváhagyást, mert a NATO vezető hatalma mondott igent a bővítésre. Az SZDSZ elnöke úgy vélte, hogy a határozat után Magyarország biztosan megta­lálja a helyét a győztes államok oldalán. Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke meggyőződésének adott hangot hogy az amerikai ratifikálással felgyorsul a csatlakozási folya­mat. Ez a siker hosszú távon ga­rantálja majd az ország bizton­ságát. A Független Kisgazda­­párt úgy értékelte: a döntés hoz­zásegíti hazánkat ahhoz, hogy kinyíljék az ország ajtaja a sza­bad világra. Lezsák Sándor, arra emlékeztetett, annak idején az MDF-kormány kezdte meg a kapcsol­atépü­é£t-­a-jN­VTO-val. Az MDNP azért nevezte fontos­nak a döntést, mert Magyaror­szág végre egy olyan szövetségi rendszerhez tartozhat, amely stabilizáló és békefenntartó jel­legű. A KDNP azt hangsúlyoz­ta: bízik abban, hogy a tagság révén Magyarország hatékony védernyőhöz jut. Varsóban és Prágában a leg­magasabb szinten üdvözölték az amerikai ratifikálást. Jerzy Bu­­sek szerint az Egyesült Államok végső ítéletet mondott a jaltai világrend felett Emlékeztetett rá, a rendszerváltás után Lengyelor­szág biztonsági szempontból to­vábbra is szürke zónában ma­radt. Reményének adott hangot, hogy a helyzet a mostani döntés után megváltozik, mivel az ame­rikai vezetés világossá tette: Varsót már a NATO-tagállamok közé sorolja. Csehországban tör­ténelmi döntésként értékelték a washingtoni igent. A prágai kül­ügyminisztérium nyilatkozata szerint a döntés jelentősen hoz­zájárul a béke és a biztonság övezetének kiterjesztéséhez a kontinensen és általánosságban az egész euroatlanti régióban. Üdvözölte a döntést az inns­brucki klinikán lábadozó Václav Havel államfő is. A brüsszeli NATO-központ szóvivője a három ország iránti bizalom jeleként értékelte, hogy az Egyesült Államok szenátusa meggyőző többséggel hagyta jóvá a bővítést. A szavazatarány is kifejezésre juttatja: az Egye­sült Államok e három ország demokratikus fejlődését vissza­fordíthatatlannak tekinti. A dön­tés azt is demonstrálja, hogy az Egyesült Államok a NATO megújulása mellett is elkötelezte magát - hangsúlyozta a szóvivő. Magyar tomzol 3 • KÜLFÖLD A SZLOVÁK parlamentnek csütörtökön sem sikerült meg­választani az ország új elnökét. A következő kör első fordulójá­ra május 29-én kerül sor. Egyébként, mint pozsonyi tudó­sítónk jelentette, a nemzeti erők Julius Bindert, a bősi vízmű aty­ját jelölik államfőnek. Közben a pozsonyi külügyminisztérium nyilakozatban értékelte a ma­gyarországi szlovákok helyzetét elemző budapesti kormánydo­kumentumot. Szlovákia él a gyanúperrel, hogy a magyaror­szági szlovákok helyzete távol­ról sem olyan biztató, miként az a dokumentumban áll. NEM MOND LE a francia al­kotmánybíróság elnöki posztjá­ról Roland Dumas, aki ellen a héten vádeljárás indult. Az egy­kori külügyminisztert, Mitter­­rand volt elnök legközelebbi hí­vét és bizalmasát nagy értékben elkövetett orgazdasággal, és tár­sadalmi javak eltulajdonításában való bűnrészességgel vádolják. GÉPKOCSIBA REJTETT ha­talmas pokolgépet hatástalaní­tottak a brit hadsereg tűzszeré­szei az észak-írországi, jórészt koronahű protestánsok lakta Lisburn piacterénél. Elemzők szerint nem valószínű, hogy az IRA-t terhelné a felelősség, no­ha a szervezet közölte: a rende­zési alapelvekről nyélbe ütött történelmi megállapodás ellené­re sem hajlandó leszerelni fegy­verkészletét. LETARTÓZTATTA az argen­tin rendőrség Dinko Sakic felté­telezett horvát háborús bűnöst. A jasenovaci koncentrációs tábor egykori usztasa parancsnoka 1947 óta él Argentínában, és ar­gentin állampolgár. Mint az MTI emlékeztet rá, Sakic április 7-én eltűnt otthonából, miután egy té­véinterjúban elismerte, hogy a hírhedt tábor parancsnoka volt. A Magyar Nemzet idén ünnepli 60. születésnapját. Az év során előfizetőink között ha­vonta 60 ajándékot sorsolunk ki. A májusi sorsoláson azon kedves olvasóink vesz­nek részt, akik 1998. május hónapra érvényes egyéni előfizetéssel rendelkeznek. Nyereményeink a következők: Britannica Hungarica-sorozat 97 000 Ft értékben a Magyar Világ Kiadó Kft. ajándéka Autókölcsönzés korlátlan km-használattal 43 750 Ft értékben a Budget Rent a Cár ajándéka Bécs-Budapest szárnyashajójegy 2 fő részére 33 600 Ft értékben a MAHART Tours ajándéka 7 db utazási utalvány egyenként 25 000 Ft értékben az Avantgarde Utazási Iroda ajándéka 10 db műsoros videokazetta-csomag egyenként 10 000 Ft értékben 10 db könyvcsomag egyenként 10 000 Ft értékben 5 db nyelvoktató CD-csomag egyenként 8 000 Ft értékben 10 db negyedéves Magyar Nemzet előfizetés egyenként 2 997 Ft értékben 20 db Magyar Nemzet feliratú póló egyenként 500 Ft értékben Legyen Ön is előfizetőnk, hogy részt vehessen a júniusi sorsoláson, ahol egy NISSAN A­LM­ÉRA GX személygépkocsit nyerhet! MEGRENDELŐLAP Igen, megrendelem a Magyar Nemzet című napilapot □ egy évre 11 988 Ft □ fél évre 5 994 Ft □ negyedévre 2 997 Ft □ egy hónapra 999 Ft Megrendelő neve: ......................................................................................................................................... Megrendelő címe: ......................................................................................................................................... A megrendelést kérjük a következő címre küldeni: P & B Média Rt. Terjesztési Igazgatóság 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Lapunkat megrendelheti a 465-8504-es telefonszámon is. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban. Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfél­­szolgálati irodáin, valamint a Hírlap-előfizetési Irodában (1089 Budapest Vill., Orczy tér 1.) közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt. 119-91102-021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. ------- Magyar Nemetet - A hiteles polgári napilap.­­■ II I

Next