Magyar Nemzet, 1999. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. március 1., hétfő Nemzetközi élet - Hazai tudósítások ­*­ KÜLFÖLD AMERIKAI HARCI gépek va­sárnap ismét iraki célpontokat tá­madtak az ország északi részén. A washingtoni védelmi miniszté­rium szóvivőjének közlése sze­rint az iraki légvédelem tüzet nyitott a légtértilalmi övezetben járőröző gépekre. Három sze­mély vesztette életét a nyugati harci gépek észak-iraki polgári célpontok és falvak ellen végre­hajtott légi csapásaiban - közölte Bagdadban egy katonai szóvivő. HAT POKOLGÉP robbant va­sárnap Lusakában, Zambia fő­városában, egy közülük Angola nagykövetségénél, ahol egy biz­tonsági őr életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. Po­kolgép robbant egyebek között a lusakai amerikai nemzetközi iskolánál és a zambiai elektro­mos társaság székházánál. Egy robbanás kettétépte Lusaka fő vízvezetékét, aminek következ­tében megszakadt a hárommil­liós városban a vízszolgáltatás - jelentette az MTI. ELUTASÍTOTTA a törökor­szági legfelsőbb választási bi­zottság, hogy Necmettin Erba­­kan volt kormányfő­jelöltként induljon az április 18-ra kitűzött törvényhozási választásokon. Erbakant a török alkotmánybí­róság tavaly ötévi időtartamra eltiltotta minden politikai tevé­kenységtől, amikor pártját, a Jó­lét Pártot (Refah) feloszlatták, ő azonban ennek ellenére benyúj­totta a szükséges dokumentu­mokat ahhoz, hogy független je­löltként indulhasson az előre­hozott parlamenti választáson - emlékeztetett az AFP. ÚJ KIRÁLYT választottak Sa­­lahuddin Abdul Aziz Shahnak, Sélangor szultánjának a szemé­lyében a Maláj Államszövetség élére. A délkelet-ázsiai Malajzia 13 szövetségi államából kilenc történelmi szultanátus, négy ál­lam élén pedig kormányzó áll. A 73 éves Salahuddin szultán ápri­lis 26-án veszi át az uralkodói tisztséget Tuanku Jaafar ibni Al Marfaim Tuankutól - írta az MTI. Palesztin területek átmeneti zárlata Súlyos robbantás Libanonban HÍRÖSSZEFOGLALÓ - Egy iz­raeli tábornok is életét is vesztet­te Dél-Libanonban a Hezbollah merényletei következtében vasár­nap, jelentette be Ammánban a jordániai látogatáson tartózkodó izraeli kormányfő kíséretének egyik tagja. A robbantásban négy izraeli katona vesztette életét. A magas rangú áldozat Erec Gers­­tein dandártábornok, aki az izrae­liekkel szövetséges dél-libanoni hadsereggel biztosította az ösz­­szekötést. Az első robbanószer­­kezet akkor lépett életbe, amikor arra haladt egy katonai konvoj, a második pedig, amikor odaérke­zett az izraeli erősítés. Benjámin Netanjahu a hír hallatán kijelen­tette: „Izrael nem tűrheti el a te­rülete és katonái ellen szüntele­nül ismétlődő támadásokat, és tudja, hogyan válaszoljon azok­ra.” Az AFP arról számolt be, hogy az izraeli légierő és a tüzér­ség „tűzáradatot” zúdított a Szí­riai ellenőrzés alatt álló Bekaa­­völgy déli részére. Az ammáni tárgyalások egy­ben alkalmat nyújtottak Netanja­­hunak arra, hogy tisztázza na­pokban tett kijelentését, amely feszültséget keltett a két ország diplomáciájában. Az izraeli kor­mányfő ugyanis a Bar K­án egye­temen tartott előadásában meg­kérdőjelezte Jordánia elkötele­zettségét az Izraelhez fűződő bé­kés viszony tekintetében. Izrael szombat este teljes zár­lat alá helyezte Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Az indoklás szerint a hatóságok több olyan jelzést is kaptak, hogy iszlám szélsőségesek merényletekre ké­szülnek a tavaszi zsidó örömün­nep, a hétfőn kezdődő purim alatt - írta az MTI. Az Arab Liga elutasítja a fenyegetést Líbia hajthatatlan a Lockerbie-ügyben Líbia szombaton megerősítette, hogy nem hajlandó elfogadni az Egyesült Államok és Nagy-Bri­­tannia által megszabott egy hóna­pos határidőt, amelynek leteltéig át kell adni a Lockerbie-ügy két líbiai gyanúsítottját a Hollandiá­ban összeülő skóciai bíróságnak. A líbiai külügyminisztérium köz­leményében leszögezte, hogy a két gyanúsított kiadására csak ak­kor kerülhet sor, ha Tripoli meg­kapja az igazságos per lefolytatá­sát biztosító garanciákat, addig azonban szó sem lehet a határidőt megszabó vitákról és tárgyalá­sokról.­­A két líbiai állampolgárt azzal vádolják, hogy közük volt a PanAm amerikai légitársaság egyik járata ellen elkövetett me­rénylethez. A repülőgép 1988- ban a­ skóciai Lockerbie fölött robbant fel, a katasztrófában 270 ember vesztette életét.) Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pénteken azzal fenyegette meg Líbiát, hogy to­vábbi büntetőintézkedéseket lép­tetnek életbe ellene, ha egy hó­napon belül nem adja át a két gyanúsítottat a Hollandiában összeülő skóciai bíróságnak - emlékeztetett a Reuters. Az Arab Liga vasárnap kihí­vónak minősítette az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által a Lockerbie-ügy kapcsán Líbiá­hoz intézett ultimátumot, és fel­szólította e két országot, hogy kezdjenek építő jellegű tárgyalá­sokat Tripolival. „Elutasítjuk az efféle fenye­getéseket és kihívásokat” - jelen­tette ki vasárnap Ahmed Ben Helli, az Arab Liga főtitkár-he­lyettese. Hozzátette: „az Arab Li­ga az Egyesült Államoktól és a Nagy-Britanniától nem fenyegető és kihívó nyilatkozatokat várt, hanem azt, hogy békés párbeszé­det kezdjenek az ügy megoldása céljából” - idézte szavait az AFP. Magyar Nemzett 3 Orbán Viktor a kereszténydemokrácia fontosságáról A dolgos polgárokat segíti a kormány (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta: a kormány a gyermeket nevelők őszinte szö­vetségese. Orbán Viktor a veze­tés és az egyházak kapcsolatáról szólva rámutatott, hogy a fő fel­adat megteremteni a kormány és a történelmi egyházak együtt­működésének keretét. Varga László, az Országgyűlés korel­nöke, a Barankovics István ve­zette egykori Demokrata Nép­párt egyik még élő tagja kijelen­tette, hogy a Néppárt tagjai az MKDSZ-t tekintik a baranko­­vicsi mozgalom jogos utódának, másfelől hogy a magyar keresz­ténydemokrácia képviseletében az MKDSZ önállóságát meg kell tartani. Maróth Miklós társ­elnök, a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem bölcsészkarának dékánja rámutatott: a Fidesz­­kormányon nem lehet számon kérni a KDNP oktatáspolitiká­ját, viszont szólt arról, hogy a keresztény eszméknek nem a hittanórák engedésében kell je­len lenniük az iskolákban, ha­nem az oktatás szellemiségében. Az oktatás helyzetéről szólva bírálta a magyar iskolarendszer hibáit. A hazai közoktatás elha­nyagolja a humán képzést, ami­nek következménye, hogy a fel­növő nemzedékek képtelenek kifejteni, mit gondolnak, érez­nek, és sokaknak egy egyszerű újságcikk megértése is nehézsé­gekbe ütközik. Latorcai János, az Országgyűlés gazdasági bi­zottságának elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „Sokan az gazdasági egyensúly romlását az export-import arány romlásá­val magyarázzák, ám más okok is vannak. A folyó fizetési mér­leget nagyban rontotta a kis- és középvállalkozásoknak az orosz válság miatt elmaradt exportja és a külföldi befektetők által ki­vitt haszon mellett az idegen­­forgalom gyenge tavalyi ered­ménye - a kormánynak rövide­sen új idegenforgalmi koncep­ciót kell készítenie.” (ny. j.) A KDNP politikai támadástól tart A kormányzat minden igyekezete, mellyel a kereszténydemok­rácia képviseletében lép fel, kudarcra van ítélve, ha a társadal­mi igazságosság nem valósul meg - hangzott el a Keresztény­­demokrata Néppárt (KDNP) Pest megyei szervezetének választ­mányi ülésén szombaton. Erről Báthori Gábor, a KDNP al­­elnöke tájékoztatta az MTI-t. Az alelnök közlése szerint a választmány úgy vélekedett, hogy csak akkor tudják egyesek a kereszténydemokrata jelzőt kisajátítani, ha a KDNP politikai értelemben vett likvidálása megtörténik. Újabb eljárásokat fontolgat a kabinet a Postabankkal kapcsolatban Közmunkából épülnek fel a gátak A magyar polgárok előtt egyre több lehetőség nyílik a belátható jövőben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádió Vasárnapi újság című műso­rában. A gátak védeleméhez szüksé­ges pénz­rendelkezés áll - szö­gezte le a kormányfő Németh Miklós Attila főszerkesztő kérdé­sére felelve. Új gátak épülnek közmunkából annak érdekében, hogy az ott élők segély helyett közmunkabért kaphassanak - mondta Orbán Viktor. (A belvíz­helyzetről szóló beszámoló az 5. oldalon.) A magyar gazdaság 1999-ben a polgárok számára egyre több lehetőséget nyújtó időszak előtt áll; ez az idén is négy-öt százalé­kos gazdasági növekedést jelent. A kormány a következő évre olyan költségvetést próbál készí­teni, amely nem egy esztendőre lenne érvényes. Ily módon rugal­masabb rendszerben megoldható lenne, hogy a várható béremelé­sek már januártól-februártól érzé­kelhetők legyenek. Erről a mi­niszterelnök annak kapcsán be­szélt, hogy egyes szakszervezetek sztrájkra készülődnek a közalkal­mazottak és az egészségügyiek béremeléséért - írja az MTI. A miniszterelnök nem lát lehetősé­get arra, hogy a Postabankot a költségvetésben kijelöltnél keve­sebb pénzből erősítsék meg. A pénzintézeten belül történtek fele­lősségének megállapításával kap­csolatban újabb ügyekben is fon­tolgatják eljárások megindítását. A bank új vezetőitől azt várja, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az utolsó garasról is megtudják, hova folyt el, és sze­rezzék vissza, ha lehet. A NATO- tagsággal azt a kötelezettséget vállaltuk, hogy minden esztendő­ben a nemzeti össztermék 0,1 szá­zalékával növeljük a hadi kiadá­sok mértékét. Ez vállalható, nem könnyű, de kibírható teher - jelen­tette ki a miniszterelnök. Hozzá­tette: semlegesség esetén, ha Ma­gyarország saját erőből szeretett volna egy elfogadható szintű vé­delmi rendszert kiépíteni, azt a következő 15-20 évben egysze­rűen nem tudta volna megtenni, a magyar költségvetés képtelen lett volna az összeget kigazdálkodni. Az Európai Unió nehéz vitát folytat a reformokról Huben Védrine francia külügyminiszter Koszovóról, a brüsszeli bővítésről és a posztkommunista világrendről A francia külügyminiszter januári buda­pesti látogatása kapcsán a Magyar Nem­zet interjút kért a francia diplomácia ve­zetőjétől, aki elfoglaltságára hivatkozva akkor lemondta e beszélgetést, de a bu­dapesti francia nagykövetség közvetíté­sével írásban válaszolta meg kérdésein­ket. Hubert Védrine egyebek között úgy értékelte, hogy bár továbbra is nyitott az EU kibővítésének időpontja, ugyanak­kor Magyarország a legesélyesebb csat­lakozók közé tartozik. - Miként értékeli Franciaország sze­repét az összekötő csoporton belül? Mi­lyen típusú autonómiát képzelnek el Ko­szovó számára? - E válság kezdete óta Franciaország nagyon aktív volt az összekötő csopor­ton, a Biztonsági Tanácson, az Európai Unión, a NATO-n és az EBESZ-en be­lül. Az összekötő csoportban minden erejét latba vetette, hogy kicsikarja a Hubert Védrine francia külügymi­niszter 1947-ben született, tanulmá­nyait a Nemzeti Államigazgatási Fő­iskolán és a párizsi Politikai Tanul­mányok Intézetében végezte. 1947-1979 - a kulturális, majd a városfejlesztési minisztérium osz­tályvezetője, 1979-1981 - külügyminisztériu­­mi főtisztviselő, 1981-1986 - François Mitter­­rand köztársasági elnök külügyi fő­tanácsadója, 1988-1991 - a köztársasági el­nök szóvivője, 1991-1995 - a köztársasági el­nöki hivatal főtitkára, 1996- a Jeantet és Társai Ügy­védi Iroda tagja; könyvet ír Fran­çois Mitterrand-ról, 1997 májusától a Francia Köz­társaság külügyminisztere. válság olyan politikai megoldását, amely Koszovó számára csak egy tartalmas autonómia lehet. Ennek megvalósítását kíséreltük meg Rambouillet-ben olyan ideiglenes megállapodás alapján, amely biztosítja a területi integritás sérthe­tetlenségét és a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaság szuverenitását, a Koszovóban jelen lévő, különböző nemzeti közösségekhez tartozó összes egyén jogainak védelmét, a demokratikus intézmények kialakí­tását. - Négy hónappal Schröder kancellár kormányának megalaku­lása után mi a véleménye a fran­cia-német együttműködésről az Európai Unión belül? - A tavaly decemberi potsdami francia-német csúcstalálkozó je­lentős lendületet adott ennek az együttműködésnek. Világos, hogy a francia-német motor nélkülözhe­tetlen marad Európa fejlődése szá­mára, még akkor is, ha egyedül nem elegendő ehhez. Egy szociál­demokrata kormány bonni jelenléte új megközelítést tesz lehetővé a gazdaságpolitikák összehangolása, egy új európai foglalkoztatási meg­állapodás közös terve és a tisztes­ségtelen versenyhelyzetek elkerülé­sét célzó adóharmonizáció terén. Ám mindenekelőtt a tizenöt tagál­lamnak kell megállapodnia a pénz­ügyi keret és a közös politikák reformjá­ról, azaz az Agenda 2000-ről, illetve ez­után megkezdeni az intézmények re­formját, hogy növeljék azok hatékony­ságát, ami nélkülözhetetlen a bővítés megfelelő előkészítéséhez. E nehéz vitát folytatjuk jelenleg.­­ Két évvel ezelőtt Chirac elnök úr azt mondta, hogy 2000-től kezdve a len­gyelek, a csehek és a magyarok az EU tagjai lesznek. Mi a véleménye e három nemzet csatlakozási időpontjáról? Mi­lyennek ítéli meg e három ország „in­tegrációs érettségét” ?­­ Akkoriban politikai célról volt szó, reményről, és útmutatóról a tárgyalók számára. A csatlakozások tényleges dá­tuma valóban nem tűzhető ki önkénye­sen előre, mivel ez a nehéz tárgyalások előrehaladásának, illetve a tagjelölt or­szágok felkészültségének függvénye. Utóbbiak akkor csatlakoznak, amikor az unió készen áll erre, és amikor ezen or­szágok is alkalmasak lesznek rá. A leg­jobb az lenne, ha ez mihamarabb meg­történne. Magyarország a legfelkészül­tebb tagjelölt országok között szerepel, de folytatnia kell továbbra is erőfeszí­téseit.­­ Elégedett-e Franciaország és az Egyesült Államok politikai és katonai együttműködésével? Kizárná-e ön Fran­ciaország teljes visszatérését a NATO integrált katonai szerveze­teihez?­­ Együttműködésünk az Egyesült Államokkal aktív mind politikai, mind katonai téren. Franciaország és az Egyesült Ál­lamok szövetségesek a NATO- ban. Csapataink egymás mellett kerültek bevetésre Boszniában, Macedóniában, a készenléti erő francia parancsnokság alatt áll, de a NATO-parancsnokság keretén belül. Nem tartozunk a NATO in­tegrált katonai struktúrájához, de a tapasztalat több ízben is igazol­ta, hogy ez egyáltalán nem akadá­lyozza a sikeres katonai együtt­működést. Egyébiránt többször megerősítettük azt a kívánságun­kat, hogy ismét kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartsanak fenn az európaiak és amerikaiak a szövet­ségen belül. Ami Franciaország és az Egyesült Államok politikai kapcsolatait illeti, igazi barátok, igazi szövetségesek vagyunk, de nem vagyunk egymásnak elköte­lezve. — Milyen esélyt lát egy aktí­vabb katonai politikára az Európai Unión belül? Van-e komoly és reális al­ternatívája a NATO-nak? - Az európai védelem megerősítése a francia diplomácia állandó célja, amit nagyon sokáig mi egyedül vállaltunk fel. Partnereink azonban követnek bennün­ket: az angolok például a múlt év végén új hozzáállásról tettek tanúbizonyságot, és december 4-én Saint-Malóban sike­rült közös nyilatkozatot kiadni az euró­pai védelemről. A dokumentum elismeri az Európai Unió megbízható felderítő­eszközökön és katonai erőn alapuló, önálló cselekvési képességének szüksé­gességét. Egy olyan folyamat legelején tartunk, amit minden bizonnyal folytatni kell majd azokkal az európai uniós part­nereinkkel, akik ez iránt érdeklődnek. Mindez időt vesz igénybe. Mindazonál­tal felesleges lenne szembeállítani az európai védelmi tervet a NATO-val. Pragmatikus és realista módon az euró­pai önállóságot igyekszünk megerősíte­ni, miközben a NATO eszközeire tá­maszkodunk. - Létezik-e már az új, posztkommu­nista világrend? Milyen helyet foglal el Franciaország a századforduló küszö­bén lévő világában? - Nem hiszem, hogy „új világrend­ről” beszélhetnénk - sem azt, hogy az új világ megtalálta egyensúlyát. Ezt bizo­nyítja az a számtalan válság, amellyel kénytelenek vagyunk szembenézni. Egyszerre kell megerősíteni a Biztonsá­gi Tanácsot, szavatolni tekintélyének tiszteletben tartását, javítani képviseleti hatásköreit legitimitásának megszilárdí­tása érdekében, növelni a fegyverzetek elterjedése ellen folytatott küzdelem és a többoldalú leszerelési kezdeményezések hatékonyságát, együttesen fellépni azon fejlődést gátló folyamatok ellen, ame­lyek bizonyítottan összefüggenek a vál­ságokkal, felvenni a harcot a szervezett bűnözéssel, a kábítószerrel és a terroriz­mussal. Ám ha sokszínű és pluralista vi­lágot akarunk, ki kell terjesztenünk sza­bályozási erőfeszítéseinket olyan növek­vő fontosságú új területekre, mint a jog, a kultúra, a nyelv vagy az audiovizuális eszközök. S arra is szükség van, hogy új szabályokkal pótoljuk a rövid távú spe­kulációs tőke jelentős tömegei miatt gyengélkedő nemzetközi pénzügyi rend­szer hiányosságait. (m. j.-i. e.)

Next