Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

1999. április 1., csütörtök Egyelőre korlátozott a légi fölény Intenzívebbek a támadások BRÜSSZEL - A NATO-légierő fokozta jugoszláviai bevetései­nek intenzitását és növelte azok földrajzi kiterjedését is. A lé­pésre Javier Solana főtitkár adott felhatalmazást Wesley Clark főparancsnoknak, és a döntés értelmében immár az or­szág teljes területén támadási célpont lehet - Jamie Shea szó­vivő szavaival élve - minden olyan eszköz, egység, intéz­mény és szervezet, amely vala­milyen formában részese a ko­szovói offenzíva előkészítésé­nek, irányításának és végrehaj­tásának. Szövetségi illetékesek cáfol­ták, hogy mindez már a művele­tek harmadik szakaszába lépést jelentené, szerintük csupán az eddigi bevetések hatékonyságá­nak növeléséről van szó. David Wilby tábornok, katonai szóvivő egyúttal ismét hitet tett amellett, hogy a műveletek következmé­nyei hamarosan láthatóvá vál­nak majd. Utalt arra, hogy Milo­­sevics „légierejének csaknem felét” elvesztette már, fogytán van az üzemanyag, és az irányí­tási posztokat sorban érik a légi­csapások. Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke újságírókkal beszélgetve elismerte, hogy a NATO egy­előre nem rendelkezik teljes lé­gi fölénnyel Jugoszlávia térsé­gében. A szövetséges gépek így még nem repülhetnek az ellen­csapás kockázata nélkül bizo­nyos magasság alatt, ami vi­szont megnehezíti a szerb csa­patok elleni közvetlen rajtaütést. A NATO nagyköveti taná­csa szerdán amúgy hivatalosan is reagált Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök közvetítési kísérletére egyfelől értékelve a békéltetési szándékot, másfelől „sajnálatosnak” nevezve, hogy az „nem járt sikerrel”. Arra a hírre, miszerint az orosz hadve­zetés a fekete-tengeri flotta egyes hajóit a térségbe küldi, Jamie Shea azzal válaszolt, hogy Borisz Jelcin már koráb­ban kijelentette: Oroszország kívül akar maradni a konfliktu­son, és a szóvivő szerint nincs ok kételkedni a szavaiban. Kérdésre válaszolva egyút­tal Wilby tábornok megerősítet­te, hogy a NATO folyamatosan figyelemmel követi a térséggel szomszédos országok, így Ma­gyarország biztonságát. (fóris) A Pentagon szerint nem várható „gyors kiütés ” Milosevics elveszítheti Koszovót WASHINGTON - Slobodan Milo­­sevics elveszítheti Koszovóra va­ló igényének nemzetközi elisme­rését, amennyiben a szerbek nem állítják le a terület albán lakossá­gának öldöklését - mondta ked­den Bill Clinton. Az amerikai el­nök elutasítva Milosevics béke­kötési formuláját - a Primakov­­látogatás eredményét - először utalt Koszovó függetlenségének a lehetőségére, s egy beszédében először használta a népirtás kife­jezést is. Közben több szerdai amerikai lap is megírta, hogy a NATO jóváhagyta a légicsapá­sok harmadik fázisát, amely már Belgrádot is érinti. Az amerikai álláspont Koszo­­vóval kapcsolatban mindeddig csupán az autonómia támogatá­sára korlátozódott. Milosevics hadserege jelentősen csökken, kulcsfontosságú katonai inf­rastruktúrája romokban, s a Ko­szovóra vonatkozó szerb igények nemzetközi támogatottsága is egyre inkább veszélybe került - hangoztatta most Clinton. Az amerikai elnök kitartásra szólí­totta fel a szövetségeseket, mi­közben az adminisztráció tagjai segítséget helyeztek kilátásba a koszovói menekülteket befogadó szomszédos országoknak. Made­leine Albright külügyminiszter telefonon beszélt Djukanovics montenegrói elnökkel, mivel Washingtonban valós veszélynek tartják, hogy a szerbek megpró­bálják megdönteni a demokrati­kusan megválasztott ottani kor­mányt. Ez kiszélesítené konflik­tusukat a NATO-val - hangoztat­ta James Rubin külügyi szóvivő. Bejelentette, Albright humanitá­rius segélyt is felajánlott Monte­negrónak a menekültek elhelye­zéséhez. Amerikai katonai szakértők elismerik, hogy a légiakciók mindeddig csupán korlátozott eredménnyel jártak. Ezért első­sorban a kedvezőtlen időjárást teszik felelőssé. Bizonyos sikert értek el ugyan a légvédelem és a Koszovóban lévő szerb csapatok semlegesítésében, ám Kenneth Bacon Pentagon-szóvivő szerint nem várható „gyors kiütés”, még hosszabb időt igényel, hogy a szükségesnek ítélt mértékig meg tudják gyengíteni a jugo­szláv erőket. Az amerikai hadi vezetés újabb B-1-es bombázó­kat irányított Európába, s fontol­gatják az öbölháborúban ered­ményesen alkalmazott Army Apathe típusú harci helikopterek bevetését is. (lambert) Belgrádi kormányzati épületek is a lehetséges új célpontok között Zenés-táncos tüntetések a NATO ellen ÚJVIDÉK - A NATO-légicsapá­­sok nyolcadik napjának hajnalán három NATO harci gép mélyre­pülésben húzott el Belgrád köz­pontja felett. Ez arra utalhat, hogy nem tartanak már a jugo­szláv légvédelemtől. A nagy hírzárlat mi­att (a kábeltévét üze­meltető társaságok lekapcsolták még a Duna televíziót és az MTV 2-t is) a jugo­szláv közvélemény­nek csak elenyésző része értesülhetett ar­ról, hogy a NATO kiterjeszti támadása­it, s a légicsapások célpontjai közé felve­heti a belgrádi kor­mányzati épületeket is. Ezek az épületek pedig - néhány kivé­telével - a városköz­pontban vannak. A NATO azonban első­sorban a koszovói szerb állásokra fo­kozza csapásait. Ez a légicsapások második szakaszának a része már, pedig még az el­sőt - a légvédelem semlegesíté­sét­­ sem fejezték be. A szerda hajnali támadások erre utaltak. A roppant nyomás tehát még erősödik is. Nyugati katonai értékelések szerint alaposan legyengítették a jugoszláv légierőt és a légvédel­met. A MIG-ek egy részét a föl­dön, a repülőtereken, egy részét a levegőben semmisítették meg. A jugoszláv MIG-29-esek fele harcképtelen. A rakétákat is meg­tizedelték az 1700 berepülésben. Fegyver- és lőszerraktárakat lőt­tek szét. A rendelkezésre álló korszerű orosz légelhárító rakétá­kat azért nem vethették be, mert nem rendelkeztek hőérzékelő irá­nyítókkal, amelyek éjszaka is a repülőre vezetik a rakétákat, állít­ják a szakértők. Radarokat pedig nem mertek bekapcsolni. Azzal ugyanis felfedték volna a rend­szerek helyét. Jugoszláviában nem közöl­nek semmit a védelmi rendszer meggyengüléséről. Katonai for­rások arról beszélnek, hogy nap nap után érzékeny csapásokat mérnek az agresszorra. A szer­biai televízió a lelőtt gépek ron­csait mutatja be a nézőknek, nem tudni azonban, hogy milyen re­pülőkről - harci gépekről vagy a légvédelmet felderítő, pilóta nél­küliekről - van szó, csak annyi bizonyos, hogy a NATO-éi. A jugoszláv vezérkar közölte, hogy létrehozták a hadbíróságokat. A főváros feletti mélyrepü­lés lélektani hatása sem elhanya­golható. Belgrádban ugyanis - mint újabban az ország több más városában - nagy zenés-táncos tüntetéseket tartanak a NATO ellen, amelyeken a szónokok és a transzparensek a nyugati álla­mokat és politikusokat a legal­páribb módon ócsárolják, gú­nyolják. A belgrádi berepülése­ket megelőzően a főváros széle­sebb körzetében - Jakovón, Bor­­cán, de a dél-bánáti Pancsován is - becsapódások voltak, a rob­banások sorozata a belvárosban is hallatszott. Mint közölték, a légelhárítás akcióba lépett. A NATO-gépek lőtték az Újvidék környékén levő célpontokat is. A tartományi székváros hajnali csendjét is robbanásoknak és gépágyúk rövid sorozatainak za­ja zavarta meg, de szerdán dél­után is nem egy ízben erős deto­nációk rázták meg a várost. Szerdára virradó éjszaka és kora reggel pristinai és Pristina kör­nyéki célpontokat is rakétáztak. A diplomácia közben újabb kudar­cot könyvelhet el. Primakov orosz mi­niszterelnöknek csak olyan engedményt si­került kicsikarnia Mi­­losevicstől, amit az­tán a nyugatiak ke­vésnek, tehát elfo­gadhatatlannak érté­keltek. Az orosz mi­niszterelnök, aki Bonnból vissza is tért Moszkvába, erőfeszí­téseit nem adja fel. A hágai nemzet­közi törvényszék Árkán kiadatását kö­veteli. Mint Louise Arbour főügyész kö­zölte, Zseljko Razs­­natovics Arkan ellen tavalyelőtt emeltek vádat, ezt most hoz­zák nyilvánosságra. Elvárjuk a belgrádi hatóságoktól, hogy eleget tegye­nek kérésünknek, s Arkant tüs­tént tartóztassák le -mondta Arbour asszony, és kifejezte re­ményét, hogy a vádirat közzété­tele arra ösztönzi a potenciálisan érdekelteket, hogy „tartózkodja­nak az Arkannal való együttmű­ködéstől, szolgálatainak igény­­bevételétől és parancsainak vég­rehajtásától. Igyekeznek megkül­deni Belgrádnak a letartóztatási parancsot. Arbour aszony figyel­meztetett, hogy a JSZK érdeke eleget tenni a hágai felszólítás­nak, illetve nemzetközi kötele­zettségének. (nyárádi) A szerb propagandától tüzelve egymást érik a NATO-ellenes tüntetések. A belgrádi amerikai nagykövetség a célpontok között szerepel mti külföldi képszolgálat-epa Orosz hajóraj az Adrián Az orosz fekete-tengeri flotta egy felderítő hajója pénteken el­indul az Adriára, hogy közvetle­nül a hadműveletek körzetében gyűjtsön információkat, elemez­ze a helyzetet, jelentette ki Igor Szergejev védelmi miniszter szerdán Moszkvában, Igor Iva­­nov külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén belgrádi és bonni tárgyalásaikat köve­tően. Szergejev hangsúlyozta, hogy a balkáni helyzet rohamos ütemben változik, a NATO kato­nai akciói kibővítését tervezi, s ezért van szükség Oroszország­nak a bővebb és pontosabb infor­mációkra a térségben. Predátorok, „púpos”gépek, Charlie-fokozat Taszár nem készül a háborúra A tiszti lakótelep ABC-jének üzletvezető-helyettese arról „pa­naszkodik”, hogy nyoma sincs a kényszervásárlásnak. A taszá­­riak nem készülnek a háborúra, így eszük ágában sincs „bespáj­zolni”. A falu népszerű italbolt­jában is csendesen játszadoztak a „félkarú rablókkal”, és ugyan­annyi fröccs és sör fogyott, mint máskor... A kétezer-háromszáz lelket számláló Taszár lakói éppen hetven esztendeje élnek együtt a falu határában épült repülőtér zajával. Az ötvenes években a JAK-11-esek és az Aradó-96- osok zúgása verte fel álmukból a taszáriakat, majd később a MIG-21-esek és 29-esek fülsi­ketítő hangjától rezzentek össze, ’95 végétől pedig a jóval csen­desebb amerikai csapatszállítók hangját igyekeznek megszokni. Ezekben a napokban a B-52- esekét hallják, ám voltaképpen ez sem zavarja őket. A repülőtér szigorúan őrzött bejárata felé viszont több jelét is látni a háborús harckészültség­nek. A Charlie-fokozat azt jelen­ti, hogy a katonák nem hagyhat­ják el állomáshelyüket, odabenn fegyverrel közlekednek, és jóval szigorúbban ellenőrzik a be- és kilépőket, mint máskor. A taszári SFOR-bázis sajtóközpontja előtt két hatalmas betontömb figyel­mezteti az újságírót: nincs sok keresnivalója az egyébként kész­séges magyar és amerikai szóvi­vők háza táján. Earl Bluff száza­dos, a nemzeti támogatóegység sajtótisztje gyorsközleményben adta tudtára az újságíróknak: a taszári médiaközpontnak nincs felhatalmazása, hogy a NATO- hadműveletről nyilatkozzon, ezért az azzal kapcsolatos kérdé­seikkel a SHAPE (Európában ál­lomásozó szövetséges haderők) főparancsnokságához fordulja­nak a médiumok munkatársai. Aki körüljárja az egykori magyar laktanyát, vagy a reptér közelébe merészkedik, állig fel­fegyverzett harcosokat és a bejá­ratok felé néző gépágyús harc­járműveket láthat. Az SFOR „balkáni szemének” nevezett Predatorokról, a taszári repülőté­ren parkoló pilóta nélküli kém­repülőkről sem tudhattunk meg részleteket, így csupán gyanítha­tó: az érzékeny fedélzeti kame­rákkal felszerelt „ragadozóknak” - amelyeknek eddig csak egy Taszár és Bosznia közötti légifo­lyosó használatára volt nemzet­közi engedélyük - ezekben a na­pokban másutt is akad dolguk. Pintér Zoltán ezredes, a légi­bázis magyar parancsnoka emlé­keztetett rá: az amerikai katonák Taszárra érkezése óta újabb tesztelésnek vetették alá az or­szág legkorszerűbb katonai rep­terét, amelynek két, éjjel-nappal használható kifutópályáján a „púposnak” nevezett C-5-ös amerikai csapatszállító gépek és a DC-10-esek egyaránt köny­­nyedén landolhatnak. A pa­rancsnok nem titkolta: a taszári légibázis ma a legveszélyeztetet­tebb katonai objektum, és bizo­nyosan a jövőben is a katonai funkció élvez majd elsőbbséget egy lehetséges polgári szerep­körrel szemben. (gulyás) Nemzetközi élet Matiyar Vomzri 3 Húszezren a repülőspikniken Háborús turisták Avianóban RÓMA - A Pordenone közelé­ben levő avianói támaszpontról szállnak fel Szerbia felé az ame­rikai FI 17A-Nighthawk lopa­kodó rakéták, miközben a kato­nai bázis kerítésén kívül Fellini­­filmbe illő hangulat érezhető. Az elmúlt hétvégén a tavaszi melegben összesen húszezren mentek el megnézni, hogyan szállnak fel és le a bombázók. A vasárnapi ebéd után szülők és gyerekek távcsővel, videokame­rával és üdítőitallal felfegyver­kezve letelepedtek a támaszpont körüli réten, hogy napozás köz­ben nézhessék az eddig csak a televízióban látott vadászgépe­ket. A helyiek kerékpárral, mo­torral, autóval jönnek, de Aviano a szomszédos Svájcból, Ausztriából és Szlovéniából is számos kíváncsiskodót vonz, akik külön autóbusszal érkez­nek. A hatóságoknak a sok gép­kocsi miatt le kellett zárniuk a támaszpont felé vezető autó­sztrádát, de még a több száz, tí­ros parkolásért kiosztott bünte­tés sem tántorította el a háborús turistákat. Mellettük ott vannak az antennaerdőben dolgozó tu­dósítók, az anarchisták és paci­fisták sátraiban éhségsztrájk fo­lyik, a közeli templom plébáno­sa pedig hatalmas transzparens­sel tiltakozik a háború ellen. A rét tulajdonosa mérgében fel­szántotta a földet, de ez sem használ semmit, hiszen elterjedt a híre, hogy újfajta vadászgépek érkeztek. (sárközy) Ötszáz szabad hely van a szállásokon Zsúfoltak a hazai menekülttáborok Még legfeljebb ötszáz menekül­tet tudunk elhelyezni a befoga­dóállomásokon, Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben, ám hogy az említett táborok zsú­foltságán enyhítsünk, igénybe kell vennünk a Vöröskereszt bu­dapesti szerződéses szálláshe­lyeit, és a Somogy megyei Vése község egykori szövetkezeti munkásszállásán is helyet kell szorítani a délszláv országokból menekülteknek - mondta a Ma­gyar Nemzetnek Dobó István, a BM menekültügyi és migrációs hivatalának főigazgatója. Bé­késcsabán, Bicskén és Debre­cenben együttesen ezernyolc­száz táborlakó várja sorsa jobb­ra fordulását, Vésén pedig - ahol az első, 1992-es menekült­­hullám idején négyszázötvenen leltek átmeneti otthonra - ked­den kétszáznegyvenketten hall­gatták a délszláv rádióadók há­borús híreit. Az ezer lelkes somogyi köz­ség befogadóállomásán koráb­ban főként kelet-szlavóniai ma­gyarok és horvátok tengették napjaikat, az utóbbi napokban viszont a koszovói harcok elől menekülők vannak már több­ségben. A száz albán és hetven­hat jugoszláviai menekült mel­lett ötvenöt afgán is Vésén lelt átmeneti otthonra. Dobó Istvántól megtudtuk: a magyarországi menekültbefoga­dás történetének legszomorúbb helyszínén, Nagyatádon nem tervezik az ottani tábor újbóli megnyitását, ám mert a mene­kültpolitika forgatókönyvét ha­tárainkon kívül írják, a magyar hatóságok megteszik a szüksé­ges intézkedéseket, ha az elkö­vetkező napokban, hetekben újabb menekültcsoportok lépik át a déli országhatárt - mondta a főigazgató. (g. j. a) Nyugalom a horvát-jugoszláv határon A horvát rendőrség megerősített járőrökkel vigyázza a dunai ha­tárátkelőhelyeket a Drávaszög­­ben és Szlavóniában. A körzet­ben nyugalom van, de a Szer­biában zajló események - már csak a rokoni kapcsolatok miatt is - élénken foglalkoztatják az embereket. Batina kicsiny falu, a Horvátországot és Jugoszlá­viát összekötő közúti híd mel­lett. Lakói főként magyarok, akiket aggodalommal tölt el a harcok közelsége. Az innen csu­pán 20 kilométerre lévő Zombor repülőterét már többször támad­ták a NATO harci gépei, s a robbanások idáig elhallatsza­nak. A helyi kocsmáros érdek­lődésünkre elmondta: rokonai laknak Zomborban, de szeren­csére szinte mindennap tud ve­lük beszélni telefonon. (*C­faW&J&X fi idén egyelőre csu­pán egy kisebb menekültcsoport érkezett Horvátországba. Őket a helyiek szerint busszal Pélmo­­nostorra szállították. A horvát Ba­ranya központjának számító, de ma is szerb többségű városban nincs kijelölt közösségi szállás. A helyi önkormányzat ugyanakkor el tudja helyezni az esetleg ide ér­kező menekülteket a futballcsapat egyik épületében és üresen álló magánházakban. (havasi)

Next