Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

1999. május 3., hétfő Turistabuszt ért találat Koszovóban Kiszabadult a három hadifogoly ÚJVIDÉK - Belgrád elengedte az egy hónappal ezelőtt a macedón határnál foglyul ejtett három amerikai katonát. Jesse Jackson amerikai lelkész jószolgálati sze­repvállalása eredménnyel járt. Milosevics jugoszláv elnök szombaton - miután találkozott az amerikai vallási közösségek Jackson vezette küldöttségével - elrendelte a foglyok szabadon bocsátását. Mint közölték, az el­nök ezzel hálálta meg Jackson „erőfeszítéseit a béke helyreállí­tása érdekében”. Milosevics ren­deletében egyebek között az áll, hogy az amerikai katonákban „nem az ellenséget látjuk, hanem ugyancsak a háború és a milita­­rizmus áldozatait”. A három katona vasárnap már el is hagyhatta Jugoszláviát, s délután megérkezett a né­metországi Ramstein légi­támaszpontjára. A katonák szabadon engedéséről szóló hírek nem törték meg a NATO- csapások lendületét. A repülőgépek szombat esté­től az előzőeknél is na­gyobb számban intéztek csapásokat. Lőtték Szerbiát is, Crna Gorát is, Koszovót is, s ezúttal sem maradha­tott ki a Vajdaság. A Szabadkától hat kilométerre levő Vörösfalu­nál egy reléállomást lőttek ki, Pancsován a városban hallatszot­tak a robbanások, Újvidéken szintén. A NATO is megerősí­tette, hogy a jugoszláv légvéde­lem lelőtt egy F-16-ost Sabac térségében. Azt azonban nem, hogy a pilóta mentésére érkező helikopterek egyikét is megsem­misítették. A légitámadásoknak ismét voltak civil áldozatai is. A NATO-légierő eddigi egyik leg­súlyosabb tévedéséről számoltak be a szerb tájékoztatási eszközök: szombaton délután fél kettő táj­ban Pristinától mintegy 15 kilo­méterre, a Podujevóba vezető úton, Luzane falu közelében, a Láb folyó hídján egy rakéta uta­sokkal teli buszt talált el - szerb források szerint - mintegy hatvan ember halálát okozva. A NATO harci gépe a hidat vette célba, ám éppen akkor, amikor leoldotta a rakétát, egy busz ért a folyó fölé. A telibe ta­lált jármű szabályosan kettésza­kadt, és az egyik fele a vízbe zu­hant. Csak néhányan élték túl a robbanást, azok is súlyos sérülé­sekkel. A gyorsan megérkező mentőket szörnyű kép fogadta. Az összeégett emberek többsé­gén már nem lehetett segíteni. A kiégett roncsokból élőt nem húz­tak ki. A szerbiai sajtó felrója, hogy azt a közeli felüljárót is tá­madták, amelyen a mentőknek at Földrengés Szerbiában A Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű földrengés volt péntek hajnalban Belgrád­­ban és Újvidéken - jelentette az MTI. Ál­dozatokról vagy károkról nem érkeztek je­lentések. A jugoszláv fővárosban közép­európai idő szerint fél hatkor észlelték a földmozgást, amelynek következtében megremegtek a városközpont házai, kellett menniük, sőt az egyik mentőkocsit is állítólag találat ér­te, amikor a harci gépek másod­szor támadták a hidat. Milosevics közben újfent el­utasította a külföldi katonai jelen­lét lehetőségét Koszovóban. A UPI hírügynökségnek adott inter­jújában egy ENSZ-missziót tar­tott elfogadhatónak, amelynek tagjai csak önvédelmi fegyverrel rendelkezhetnek. Milosevics egyébként az interjúban nyilvá­nosan első ízben ismerte el, hogy Koszovóban „történtek rossz dol­gok”, de ezekért a fegyelmezet­len félkatonai csapatokat tette felelőssé. Jugoszláviából nézve mindazonáltal túl optimistának tűnik Solana NATO-főtitkár be­jelentése, hogy a légicsapások záró szakaszukba érkeztek, s hogy a szövetséges erők hamaro­san elérik céljukat. Igaz, később ezt Brüsszel is pontosította, mondván: addig támadnak, amíg a célokat el nem érik. Milosevics pénteken Viktor Csernomirgyinnel, az orosz el­nök jugoszláviai különmegbízott­­jával folytatott tárgyalásokat. A volt orosz kormányfő szerint a koszovói válság békés rendezése bár nagyon nehezen, de előre­halad. Egyben közölte: Moszkva nem veszi figyelembe a Jugo­szláviával szembeni olajembar­góra vonatkozó felhívásokat. Kiss István: „A magyar társadalom több­sége elutasítja a balkáni konfliktus háborús meg­oldását” - szól a Balkán Békéjéért mozgalom fel­hívásának bevezetője, amelyhez szombaton kezdték el gyűjteni a tá­mogató aláírásokat. A felhívás felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tartsa be a nemzet­közi jogot, s a NATO-ál­­lamok kormányait - köz­tük a magyar kormányt -, hogy azonnal kezdjék meg a konfliktus tárgyalásos ren­dezését az ENSZ és az EBESZ bevonásával. Továbbá sürgetik, hogy azonnal függesszék fel a bombázásokat a mielőbbi tárgya­lások érdekében; a magyar kor­mány éljen NATO-tagság adta jogaival, a vétójoggal és a konst­ruktív tartózkodással, s gyakorol­jon nyomást szövetségeseire, hogy a háború ne terjedjen ki sem Magyarországra, sem a kör­nyező államokra. Az aláírók to­vábbá kifejezik szolidaritásukat a háború minden ártatlan áldozatá­val - a koszovói albánsággal, a túszhelyzetbe került újvidéki ma­gyarsággal és a konfliktusba be­lesodort szerb néppel -, egyben elítélik az etnikai tisztogatást s a rasszizmus minden formáját. Jesse Jackson és a közbenjárására elengedett katonák MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - AP Brüsszel elismeri a tévedést BRÜSSZEL­­ Élve a kedvező idő­járás nyújtotta lehetőséggel, a hét végén minden korábbinál intenzí­vebb bevetéseket hajtottak végre NATO-harcigépek jugoszláviai célpontok ellen. Szövetségi rész­ről is elismerték, hogy találat ért egy koszovói turistabuszt, rend­kívül sajnálatosnak nevezve, hogy vétlen civilek az áldozatok. A bevetések során lezuhant egy amerikai F- 16-os vadászgép: szerb állítások szerint lelőtték, a NATO katonai szóvivője óvato­san úgy fogalmazott, hogy egy­előre ismeretlen okokból szárma­zó motorhiba okozta a gép el­vesztését. Ez a második ilyen veszteség: a légi akciók első he­tében egy „lopakodó” F-117-est lőtt le a jugoszláv légvédelem. A gép pilótáját most is sikerült ki­menekíteni. A NATO üdvözölte az ame­rikai foglyok szabadon engedését is, ám leszögezték: sem ez, sem bármilyen levél sem vihet köze­lebb a rendezéshez, amíg nincs szó érdemi módosulásról a szerb álláspontban. (fóris) A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága PÁLYÁZATOT ÍR KI önkormányzati biztos feladatok ellátására jelölhető személyek kiválasztására. A pályázat feltételeit a részletes pályázati kiírás tartalmazza, amely térítésmentesen átvehető a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) I. emelet 112. számú irodájában, illetve levélben igényelhető. A pályázatok benyújtásának, beérkezésének határideje: 1999. május 25-én 9 óra. A pályázat benyújtásának feltétele a részletes kiírás átvétele, megkérése. Dr. Ferenczi István főjegyző 3 Bolgár embargó a határzárral Bulgária lezárta Jugoszláviával közös határát. Május elsejétől megszűnt a személy- és gépjár­műforgalom a bolgár-jugoszláv határon - közölte vasárnap a BTA, s jelentése alapján az MTI. A korlátozással a hivatalos bolgár szervek szeretnék megakadályoz­ni, hogy ,időhatárforgalom” kere­tében jusson üzemanyag Jugo­szláviába. A bolgár olajipari ter­mékek állami és magáncégeken keresztül történő forgalmazását néhány nappal ezelőtt már meg­szüntették, és ezzel Szófia gya­korlatilag csatlakozott az Európai Unió által Jugoszlávia ellen meg­hirdetett olajembargóhoz. Nemzetközi élet Orosz és amerikai képviselők titkos egyeztetése Bécsi béketerv Amerikai és orosz törvényhozók szerint egyszerre kellene megva­lósítani a rendezés három legfon­tosabb feltételét: a NATO-csapá­­sok leállítását, a szerb csapatok visszavonását Koszovóból és az UCK fegyveres tevékenységének a beszüntetését. E feltételek telje­sülését követően az ENSZ BT öt állandó tagja a macedón, az al­bán, a jugoszláv kormány kép­viselőivel, illetve a „koszovói al­bánok elismert vezetőivel­ közö­sen megállapodna a tartomány igazgatására hivatott fegyveres nemzetközi erő összetételéről. Az amerikai és orosz törvényho­zók közötti titkos megbeszélé­sekre egy bécsi szállodában orosz kezdeményezésre került sor - írta az MTI. A duma kül­döttségét Vlagyimir Rizskov, a Otthonunk, Oroszország mozga­lom frakcióelnöke vezette. Hagwtanzet 3 Erősödő diplomáciai erőfeszítések a belgrádi engedmény után­­ Óvatos washingtoni reagálás WASHINGTON - Washingtonban óvatosan reagáltak a három ame­rikai hadifogoly belgrádi szabad ■ don bocsátására, aminek ténye nem sokkal azt követően vált is­mertté, hogy Bill Clinton szigorí­totta a Jugoszlávia elleni gazda­sági szankciókat. Az elnök szom­baton írásos nyilatkozatban jelen­tette be, hogy számos további termékre, így az olajra is kiter­jeszti a megszigorításokat, ame­lyek a gyógyszerek és élelmisze­rek kivételével gyakorlatilag mindenre kiterjednek. Ezáltal „csökkenteni fogjuk a belgrádi rezsim lehetőségeit az elnyomás és a szembeszegülés kampányá­nak a folytatására”, fogalmazott a Fehér Ház közleménye. Az intéz­kedések ugyanakkor nem vonat­koznak Montenegróra. Jesse Jackson tiszteletes nem sokkal ezt követően tájékoztatta telefonon Sandy Berger nemzet­­biztonsági tanácsadót arról, hogy magánküldetése - amelyet a Fe­hér Ház előzetesen veszélyesnek buszt ért téves találat éppúgy be­folyásolhatja a gyorsan változó közhangulatot, mint a vasárnapi lapok címoldalán a kép. Jackson Miloseviccsel és más jugoszláv tisztségviselőkkel kézen fogva imádkozik. Név nélkül nyilatko­zó amerikai tisztségviselők elis­merik, hogy ilyen körülmények között nehezebb hitelesíteni a további kemény hangú fenyege­téseket. Jackson, aki levelet visz Milosevicstől Clintonhoz, sze­mélyes találkozót javasolva a válság megoldására, ismét „a po­litikai térképre” helyezte a jugo­szláv elnököt. Másrészt viszont, bár a Clinton-adminisztráció megpróbálta lebeszélni útjáról a tiszteletest, az utóbbi napokban visszafogta a Milosevicsre vo­natkozó kritikák élét is, s a hét végi sajtóban több olyan kiszivá­rogtatás, illetve cikk jelent meg, amelyek szerint bizonytalan, hogy a jugoszláv elnököt hábo­rús bűnösként felelősségre tud­ják vonni, hogy újítsák fel az erőfeszíté­seket a koszovói válság „békés és becsületes” megoldására. Jesse Jackson a CNN-nek nyi­latkozva úgy fogalmazott, hogy „meg kell törni az erőszak (ör­dögi) körét”. „Milosevics diplo­máciai gesztust tett. Remélem, megragadjuk a pillanatot,­­ nem szabad veszni hagyni egyetlen alkalmat sem a párbeszédre” - mondta. A CNN közben beszámolt arról is, hogy értesülései szerint Milosevics a Jesse Jacksonnal folytatott megbeszélésen kifej­tette, hogy négy elv alapján kép­zeli el a jugoszláv válság tárgya­lásos rendezését: a háborúsko­dás és mindenféle erőszak azon­nali beszüntetése; minden jugo­szláviai menekült hazatérésének lehetővé tétele függetlenül a me­nekült nemzetiségétől és vallási hovatartozásától; széles körű autonómia biztosítása Koszovó­nak Szerbia határain belül az összes koszovói polgár és nem­zetiség teljes egyenjogúsága alapján; egy ENSZ-misszió fo­gadása a tartományban. A Clin­tonnak küldött levélben állítólag jelezte: ezek alapján kész tár­gyalni. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes sze­rint a levél csak propagandafo­gás, a közvélemény megtévesz­tésére szolgál. (lambert) * Vasárnap este bejelentették, hogy Bill Clinton amerikai elnök hétfőn Washingtonban fogadja Viktor Csernomirgyint. A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint erről az orosz és az amerikai el­nök vasárnap telefonon állapo­dott meg. A beszélgetést ezúttal Borisz Jelcin kezdeményezte, aki legutóbb alig egy hete tárgyalt az amerikai elnökkel telefonon. Clinton ezek nyomán fogadja az orosz elnöki megbízottat, aki Bo­risz Jelcin személyes üzenetével érkezik Washingtonba. A Kreml közölte azt is, hogy tervek szerint Csernomirgyin a Clintonnal foly­tatott tárgyalásait követően Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is tár­gyalóasztalhoz ül. A sajtószolgá­lat nem tett említést arról, hogy a megbízott esetleg európai főváro­sokba is ellátogatna a jövő héten. Korábban Moszkvában diplomá­ciai források arról számoltak be, hogy az orosz balkáni közvetítő a héten Londont és Párizst is fel­keresi. A befolyásos tiszteletes Az 57 éves Jesse Jackson baptista tiszteletes Martin Luther King óta az egyik legbefolyásosabb fekete amerikai vezető. Dél- Karolinából származik, és nagy szegénységből küzdötte fel ma­gát odáig, hogy a nyolcvanas években két elnökválasztáson is jelentős hatást gyakorolt a demokrata programra. 1984-ben az első fekete volt, aki elnökjelölti előválasztást nyert, négy évre rá pedig hétmillió szavazatot kapott, s a később George Bushsal szemben alulmaradó Michael Dukakis mögött a második legsi­keresebb demokrata elnökjelölt volt. Szavazói bázisa a feke­tékből, liberálisokból, fehér szegényekből és spanyol származá­­súakból álló „Szivárvány-koalíció", amelyből befolyásos non­­profit önsegélyező szervezetet is formált. Jackson nyíltan szim­patizál Clintonnal, a szexbotrány idején is határozottan az el­nök mellé állt. A múltban már többször folytatott magánember­ként kényes tárgyalásokat Szíriában, Kubában és Irakban, ame­rikai túszokat szabadítván ki. Bár a mostani útjától a Fehér Ház elhatárolta magát, nem lenne meglepő, ha valaha kiderülne, hogy most sem teljesen magánemberi missziót teljesített, és rosszul időzítettnek nyilvání­tott­­ sikerrel járt. A fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint Berger „pozitív fejleménynek” minősítette a foglyok szabadon engedését. A hírt amerikai hivatalos kö­rökben vegyes érzésekkel fogad­ták. Az érthető megkönnyebbü­lés mellett ugyanis a NATO a hét végén éppen ott gyengült meg, ahol eddig a legsikeresebb volt: a propagandafronton. Az újabb amerikai gép - egy F-16- os - lelövése, a civileket szállító A­KLA egyébként korábban két jugoszláv tisztet ejtett fog­lyul és adott át az amerikaiak­nak. A CNN­-ben nyilatkozó Tom Lantos demokrata képvise­lő szerint most viszonzásképpen őket is szabadon kellene enged­ni. Vasárnap Trent Lott, az ame­rikai szenátus republikánus többségének elnöke vasárnap ki­jelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia konfliktusában. A szenátor fel­szólította Bill Clinton elnököt és a konfliktus más résztvevőit. És! A NATO hat elvétett csapása Jugoszláviában Hat jugoszláviai melléfogása, azaz téves becsapódással vég­ződött támadása volt a NATO-nak a légicsapások március 24-i kezdete óta. A szövetség ezt jelentéktelennek minősíti a hat hete tartó légitámadások egészéhez képest, szerb források szerint vi­szont ezek csaknem 230 polgári áldozattal jártak - írta összesítő anyagában az AFP nyomán az MTI. Április 5-én egy laktanya ellen indult légitámadás a Tanjug hír­­ügynökség szerint 17 embert megölt Aleksinacban. Másnap a Pentagon elismerte, hogy a bomba nyilvánvalóan célt tévesztett. Április 9-én a NATO közölte, hogy lakóházakat talált el egy pristinai telefonközpont közelében. Április 12-én egy hídra kilőtt rakéta az oda érkező vonatot talál­ta el a dél-szerbiai Grdelica közelében, és Belgrád szerint 55 ember életét kioltotta. Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO-erők európai főparancsnoka „nagyon sajnálatosnak” ne­vezte az esetet. Április 14-én a NATO járműoszlopokat bombázott a délnyu­gat-koszovói Djakovica térségében. A támadásnak Belgrád sze­rint 75 ember - nagyrészt albán menekült - esett áldozatául. Öt nappal később a szövetség azzal védekezett, hogy valójában ka­tonai járműveket akartak megsemmisíteni, de a gépek két különböző járműoszlopra nyitottak tüzet, az egyikben civil járművek is voltak. Április 28-án a szövetség a jugoszláv hadsereg laktanyáját vette célba Surdulica városában. A célpontot azonban elvetette: egy lakónegyedet bombázott. A rakéták mintegy 20 polgári személyt megöltek szerb források szerint. A NATO hivatalosan elismerte, hogy „tévedésből” polgári személyek halálát okozhatta. Május 1-jén egy NATO-gép a Pristinától 20 kilométerre észak­ra lévő Luzane település hídját támadta, ám a kilőtt rakéta a hí­don haladó autóbuszt találta el, szerb források szerint legkeve­sebb hatvan ember életét kioltva. A NATO az áldozatok számá­nak megerősítése nélkül közölte: a hidat szerette volna eltalálni, és nem akart polgári személyeket megölni. A legutóbbi tévedés után egyébként a spanyol El País közzé­tette a madridi diplomácia irányítójával készített interjúját. Eb­ben Ábel Matutes úgy vélte, a NATO pilótáinak akár a „valami­vel nagyobb kockázatot” is vállalniuk kellene, hogy elkerülhes­sék az olyan eseteket, amikor tévedésből civileket bombáznak.

Next