Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

­­é Bársony Andrást visszahívnák MIÉP-nagy­gyűlés felhangokkal A délvidéki magyarság biztonsá­gát úgy lehet a leghatékonyabban garantálni, ha visszatérítjük Ma­gyarországhoz a Bácska északi sávját - hangoztatta Csur­ka Ist­ván pénteken gyöngyösi nagy­gyűlésén. Ha nem így történik, a háború végén ott maradó magya­roknak az lehet a sorsuk, mint je­lenleg az albánoké. * A MIÉP fel kíván lépni, hogy Bársony András szocialista kép­viselőt hívják vissza az Európa Tanácsban betöltött tisztségéből, mert egy hetilap hasábjain dög­evőnek nevezte Csurka Istvánt, a Vajdaságot érintő kijelentéseit pedig életveszélyeseknek, mert azok egy balkáni határrevíziót szorgalmaznak.­ (f. c.) 4 Magyar Nemzet A HÍREK ELMARADT a köztársasági el­nök közvetlen megválasztásáról szóló, a Szociáldemokrata Ifjú­sági Mozgalom (SZIM) által szombatra meghirdetett aláírás­­gyűjtési akció, mert az OVB kezdeményezést támogató dön­tése ellen Kis János, a szabad de­mokraták egykori pártelnöke ki­fogást nyújtott be, így az aláírás­gyűjtőknek meg kell várniuk az Alkotmánybíróság határozatát. DEMONSTRÁCIÓT rendeztek szombaton Oroszlányban a bá­nyászok és az erőműves dolgo­zók. A figyelemfelhívó demonst­rációt azért tartották, mert bi­zonytalan a csaknem hatezer főt foglalkoztató Vértesi Erőmű Rt. jövője. VISSZAKÖLTÖZHET erede­ti helyére az egri Markhot Fe­renc Kórház gyermekosztálya - döntött pénteki ülésén a Heves Megyei Közgyűlés. Az eset ki­vizsgálására létrehozott bizott­ság úgy foglalt állást, hogy az osztály dolgozóinál észlelt da­ganatos megbetegedések kiala­kulásában az épület nem játszott szerepet. FELÜLVIZSGÁLJÁK az 1994-es, patikaalapításról szóló törvényt, mivel eddig 40 gyógy­szerész fordult bírósághoz azért, mert a szaktárca engedélyével a közelükben újonnan létesített pa­tikák miatt csaknem csődbe ke­rültek a már régebben működő gyógyszertárak. PRESBITERVÁLASZTÁSRA készülnek a tiszántúli református egyházkerületben. A magyaror­szági református egyház 1996- ban megalkotott törvénye szerint a presbiterek, a gyülekezeti gondnokok és főgondnokok megbízatása ez év december 31- én lejár - mutatott rá Bölcskei Gusztáv református püspök szombaton a debreceni Nagy­templomban. A MAZSIHISZ közgyűlése va­sárnap elfogadta Tordai Péter el­nök hét pontból álló, többek kö­zött az alapszabály módosítását, a gazdálkodási rendszer korsze­rűsítését vázoló programját. RADIOAKTÍV hulladéktároló létesítéséhez szükséges, Báta­­apáti-Üveghután folytatandó ku­tatások megkezdését szavazta meg a Tolna Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése pénteken. A RENDSZERVÁLTÁS forga­tókönyve címmel megjelentetett Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalá­sok jegyzőkönyveinek első négy kötetét pénteken mutatták be Bu­dapesten. TÍZÉVES fennállását ünnepelte a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat pénteken Pátyon. A szolgálat­nak jelenleg 165 tagszervezete van, s ezekben húszezer önkén­tes tevékenykedik. Hazai tudósítások Nem alakult meg a belügyi dolgozók sztrájkbizottsága Politizáló május elsejei rendezvények Az országos érdekegyeztetésben szerepet játszó hat szakszervezeti konföderáció közül öt közösen ünnepelt május 1-jén a főváros­ban. A városligeti szakszervezeti majálison a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége nem vett részt. A fórumon Sándor László elmondta: véleménye szerint a személyijövedelemadó-rendszer rossz, a munkatörvénykönyv ter­vezett módosítása pedig elfogad­hatatlan. Gaskó István, a Liga el­nöke hangoztatta: nincs alternatí­vája a szakszervezetek közötti együttműködésnek, és bizonyos érdekképviseleteknek el kell sza­kadniuk egyes politikai pártok céljaitól. Borsik János, az Auto­nóm Szakszervezetek Szövetsé­gének társelnöke szerint a kor­mány célja a szakszervezetek, il­letve az érdekegyeztetés rendsze­rének meggyengítése. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának elnöke szerint társadalmi párbeszédet kell kezdeményezni arról, kik kö­zött és milyen módon osszák el a gazdasági növekedés hozadékát. Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke úgy fogalmazott: az egyik leg­főbb cél a szakszervezetek közöt­ti összefogás megteremtése. Az előzetes tervekkel szem­ben nem alakult meg május 1-jén a Belügyi Dolgozók Szakszerve­zetének (BDSZ) sztrájkbizottsá­ga. A BDSZ követelései közé tartozik, hogy vonják vissza a közalkalmazotti bértábla és köztisztviselői illetményalap be­fagyasztását, január 1-jétől visszamenőlegesen legalább 13,6 százalékkal emeljék a tárcánál dolgozók bérét, ne számolják fel a BM szociális intézményeit. La­punk érdeklődésére Bárdos Judit, a BDSZ főtitkára nem kívánt nyi­latkozni arról, mi az oka, hogy a sztrájkbizottság az előzetes ter­vek ellenére nem alakult meg; a napokban közleményt adnak ki ezzel kapcsolatban. A BM majá­lisán a BDSZ - történetében elő­ször - nem vett részt. (v. gy.) * A szociális piacgazdaságban a társadalmi igazságosság általá­nos követelményét az egyéni igazságosságé váltja fel. A társa­dalmi igazságosságot ugyanis az egyének méltósága mellett a tár­sadalmi rétegek közti átjárható­ság egyénileg érvényesíthető jo­ga adja - jelentette ki Herényi Károly, az MDF alelnöke a párt kétnapos majálisának megnyitó­ján szombaton. A politikus túlha­ladottnak nevezte a szakszerve­zetek által megtestesített érdek­­védelmet, ami véleménye szerint Magyarországon túlságosan át­politizálódott - jelenti az MTI. Nyugat-Európában az érdekvéde­lem szakmai jellege erősödik, melyet a kamarák képviselnek - vélte az MDF alelnöke.­­ A szabad demokraták szom­bati margitszigeti rendezvényén Magyar Bálint pártelnök és Demszky Gábor főpolgármester élesen bírálta a kormány tevé­kenységét. A pártelnök károsnak tartotta a határrevízió felvetését, egyúttal kifogásolta: nem világos és egyértelmű a kabinet elhatáro­lódása a MIÉP álláspontjától. A „megfigyelési ügyet” pedig ma­nipulációnak nevezte, amelyben „csak a rágalom nyilvános, a cá­folat titkosított”. Budapest főpol­gármestere kijelentette: a liberális városvezetés még az idén meg­kezdi a 4-es metró beruházását, melyre a főváros 40 milliárd fo­rintot különített el. Hozzátette: ebben a ciklusban döntés születik az északi híd építéséről is. Demszky Gábor kifejtette: „tet­ten érhető”, hogy a kormány po­litikai alapon hozza meg dönté­seit. A Nemzeti Színház építésé­ről a főpolgármester szerint nem­zeti konszenzus alapján kellene dönteni. (n. t.) - Ez a gyilkosok háborúja, akik pénzért ölnek - utalt a koszovói válságra május 1-jei ünnepi be­szédében a budapesti Kodály kö­­röndön szombat délelőtt Thürmer Gyula. A háború ügyében kiala­kult „szedett-vedett hatpárti egyezség” nem nemzeti egység - szögezte le. Thürmer szerint a magyar kormány halálra ítélte a vajdasági magyarokat. A pártel­nök az MTI híradása szerint kö­vetelte, hogy mondjon le a mi­niszterelnök, alakuljon új kor­mány, és hozzák nyilvánosságra a washingtoni titkos megállapo­dások részleteit. A szép idő sokakat kicsalogatott a majálisokra NAGY ZOLTÁN FELVÉTELE Az MSZP és a Fidesz pénzügyi zárómérlege Pártkassza ’98 Az elmúlt évben egymilliárd-há­­romszázhuszonnyolcmillió forint bevételre tett szert az MSZP, s több mint 784 millió forintból gazdálkodott a Fidesz - derül ki a két parlamenti párt most nyilvá­nosságra hozott pénzügyi záró­mérlegéből. Az egy évre vetített költségvetési támogatás az MSZP esetében a magasabb (637 millió, illetve 377 millió forint), az „egyéb hozzájárulások, ado­mányok” rovatban is több nevet találni az MSZP, mint a Fidesz neve mellett. Amíg a párt által alapított vállalatok, korlátolt fele­lősségű társaságok nyeresége 600 millió forintot hozott az MSZP konyhájára, addig a Fidesz záró­mérlegében ez a rovat üres. Az MSZP 260 millió forint adományt könyvelhetett el az el­múlt esztendőben. Két magán­­személy is félmilliónál magasabb összeget juttatott az MSZP-nek. Egyéb bevétel címén a szocialis­ták 406 millió forintot könyvel­hettek el, melyből 136 milliós hi­tel terheli a büdzséjüket. Az 1,3 milliárd fölötti összbevételből 254 milliót emésztettek föl a mű­ködési kiadások, s az úgyneve­zett politikai tevékenység finan­szírozása volt a legmagasabb té­tel, 968 millió forinttal. A most nyilvánosságra hozott zárómér­leget már nem Boldvai László, hanem Puch László pénztárnok jegyzi. A Fidesz 1998-ban 91 millió forint hozzájárulást, adományt könyvelhetett el. A pártmérleg­ben 500 ezer forintnál több támo­gatást nyújtó belföldi és 100 ezer forint feletti külföldi patrónus - sem természetes, sem jogi sze­mély - neve nem szerepel. Az egyéb bevétel címszó mellett 244 millió forint található. A Fidesz összbevétele 1998-ban 739,5 mil­lió forint volt, amely az előző évről kimutatott 45 milliós több­lettel 784,8 millió forintra bővült. A párt tagdíjbevétele ugyanakkor csak egymillió-négyszázharminc­­kilencezer forint, az összbevétel­nek alig több mint 0,18 százaléka. Az MSZP tagdíjbevétele a Fide­­szének több mint tizenötszöröse, 22 millió forint volt, míg az MDF-é több mint nyolcmillió fo­rint a pénzügyi zárómérleg tanú­sága szerint. A Fidesz mintegy kétmillió forinttal támogatott más szervezeteket, működési kiadásai megközelítették a 180 millió fo­rintot, eszközbeszerzésre 13 mil­liót költött, míg a politikai tevé­kenység finanszírozása 571 millió forintot emésztett föl. A nyolc­milliós egyéb kiadással a Fidesz 1998-ban összességében 774 mil­lió forintot költött. (bodnár) 1999. május 3., hétfő Orbán Viktor a megfigyelési bizottság előtt A kormán­yfő átadta az iratokat (Folytatás az 1. oldalról) Miután a miniszterelnököt zárt ülésen meghallgatta az Ország­­gyűlés titkos adatgyűjtést vizs­gáló bizottsága, az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak a tanácskozásról. Újságírók kér­déseire válaszolva kijelentették: Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes elnöke diktatórikusan vezeti a testület ülését. Keleti György (MSZP) jelezte: az Országgyűlés elnökéhez fordul­nak, hogy váltsák le a bizottság elnökét. Keleti György elmond­ta: a zárt ülésen a miniszterel­nök átadta a bizottság titkárának a dokumentumokat, de a tanács­kozás alatt a képviselők azok tartalmát nem ismerhették meg. A szocialista politikus szerint Orbán Viktor rendszeresen ki­tért a kérdésekre adandó érdemi válasz elől. Kosztolányi Dénes sajtótájé­koztatóján Keleti György is szót kért volna, ám ekkor Kosztolá­nyi megkérte az ellenzéki pár­tok képviselőit, hogy „szíves­kedjenek sajtótájékoztatójáról távozni”. Kosztolányi Dénes ezt követően azt mondta, hogy sze­rinte eredményes munkát vég­zett a bizottság. „A dokumentu­mokba való betekintés, illetve a miniszterelnök úr zárt ülésen tett nyilatkozata után sajnálattal kell megállapítanom, hogy a dolgok súlyosabbak, mint aho­gyan azt én feltételeztem” - je­lentette ki. Elmondta azt is, hogy a dokumentumokból kide­rül: az események visszanyúl­nak 1996 decemberére. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az eddigi dokumentumokban utal-e bármi arra, hogy az előző kor­mánypártok politikusainak, tisztségviselőinek köze lenne az ügyhöz, az elnök röviden csak annyit mondott: utal. Kosztolá­nyi el tudja képzelni, hogy Nikolits Istvánt, a Horn-kor­­mány titkosszolgálatokért fele­lős tárca nélküli miniszterét meg fogja hallgatni a testület - adja hírül az MTI. A bizottság elnöke elzárkózott attól, hogy az ügyben szereplő cégek, illet­ve magánszemélyek nevét el­árulja. Jelezte ugyanakkor, hogy nem egyetlen cégről, hanem céghálózatról, cégrendszerről van szó.­ A miniszterelnök által át­adott dokumentumok nem bizo­nyítják, hogy az előző kormány­zati ciklusban fideszes politiku­sokkal vagy családtagjaikkal szemben titkos és törvénytelen adatgyűjtés folyt volna - jelen­tették ki egybehangzóan Keleti György és Vancsik Zoltán szo­cialista politikusok vasárnapi sajtótájékoztatójukon. Keleti György véleménye szerint bebi­zonyosodott, hogy a nemzetbiz­tonsági bizottság lenne illetékes eljárni az ügyben, mert az nem tartozik a politikai megfigyelés körébe. A házelnöknél fel fogja vetni a nemzetbiztonsági bizott­ság illetékességének kérdését. Vancsik Zoltán kezdeményezi a titokgazdáknál, hogy oldják fel a leadott dokumentumok titko­sítását és azokat - a személyisé­gi jogok tiszteletben tartásával - hozzák nyilvánosságra. Törvénysértő Rapcsák további felfüggesztése Feljelentették a polgármestert Rapcsák Andrást, Vásárhely polgármesterét március 4-én felfüggesztette állásából az ön­­kormányzat közgyűlése. A köz­gyűlésnek ehhez joga volt, jog­szerűen döntöttek a képviselők akkor is, amikor tizenöt nap el­teltével újabb tizenöt napra meg­hosszabbították a vizsgálóbizott­ság működését. Az már viszont jogilag aggályos, hogy később, harminc nap elteltével meghatá­rozatlan időre hosszabbították meg a polgármester felfüggesz­tését, jelentette be a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, Mózes Ervin Szege­den. A közigazgatási vezető sze­rint a vásárhelyi közgyűlés meg­sértette a köztisztviselői tör­vényt és a munka törvényköny­vét. A Rapcsák-üggyel kapcso­latban törvénymódosítást kezde­ményeznek javasolva, hogy kor­rigálják a jogalkotók a polgár­­mesterekről szóló törvényben azt a jogtechnikai hibát, ami miatt két hónap alatt sem tudtak döntést hozni a fegyelmi vizsgá­latban. Hódmezővásárhelyen Novák Imre alpolgármester tartott saj­tótájékoztatót, szintén a hét vé­gén, nyilvánosságra hozta, hogy a számviteli fegyelem megsérté­sének alapos gyanúja miatt bün­tetőfeljelentést tett Rapcsák András ellen. (h. m.) Önálló programot készítenek „Nem lehet leírni az MDF-et” (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF-nek a kormánykoalíció részeként is önálló véleménye van, s ezt igyekszik minden felmerülő kérdés során nyilvá­nosságra hozni. Mint megtudtuk, a párt tagságában naponta meg­fogalmazódnak a beolvadással kapcsolatos félelmek. A párt képviselőcsoportjának vezetője ezzel kapcsolatban mindig azt hangoztatja, nincsenek uniós ter­vek a koalíciós pártok között, az MDF az önállóság megtartására törekszik. Balsai szerint az elmúlt ki­lenc hónapban az MDF jól mű­ködött a koalíció részeként, s bár sok kérdésben más állásponton volt, nem kívánták ezt markánsan megjeleníteni. Most viszont úgy érzik, elérkezett az idő, hogy a különböző kérdésekben megszó­laljanak. A jugoszláviai háború­val kapcsolatban Balsai szerint teljes a véleményazonosság a Fi­desszel. Bár a NATO-csúcs előtt Kelemen András MDF-es kép­viselő olyan véleményt fogalma­zott meg, amely szerint a koszo­vói rendezést össze kell kötni a vajdasági magyarok autonómiá­jának kérdésével, az idő őt iga­zolta: a washingtoni csúcson a NATO először deklarálta, hogy a Vajdaságban élőkkel, köztük a magyarokkal kapcsolatban mi­lyen elvárásaik vannak Jugoszlá­viával szemben. Ugyanakkor vannak kérdé­sek, amelyekben nincsenek azo­nos nézeten a legnagyobb kor­mányzó párttal. Az MDF szerint a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszert nem kell átalakítani, nem értenek egyet azzal sem, hogy a kormány bevezesse a földadót. (A tervet már a Fidesz gazdasági kabinet sem tartja jónak.) Az MDF-nek fenntartásai voltak az Ifjúsági és Sportminisz­térium kezdeti működésével kap­csolatban: a szerencsétlen dönté­sek után bíznak abban, hogy vég­­re az MDF akkor is hangoztatott véleményének megfelelően ren­deződnek a dolgok. Balsai el­mondta: pártja azt is kifogásolja, hogy a sportegyesületek elnöki pozícióit politikusok töltik be. Az MDF szerint ez anakronisztikus, ilyen leginkább az ’50-es évek­ben fordult elő. A továbbiakban Balsai arra hívta fel a figyelmet, hogy sem­milyen koalíciós megállapodást nem kötöttek a Fidesszel és az FKGP-vel a köztársasági elnök­­választás kérdésében. Az MDF továbbra is azon az állásponton van, hogy a legfőbb méltóságot a parlamentnek kellene megválasz­tania. Ha népszavazás döntene az elnök személyéről - folytatta -, akkor az egész alkotmányos be­rendezkedést meg kellene változ­tatni. Az MDF frakciója május 12- én kihelyezett ülést tart Veszp­rémben, ahol a régiókról tanács­koznak. A párt szerint nem lehet művi úton összekapcsolni egyes megyéket, amikor semmi nem köti össze őket. A parlamenti ülé­sekkel kapcsolatban az MDF frakcióvezetője arra figyelmezte­tett, nem tartható sokáig ez a lég­kör a kormánypártok és az ellen­zék között. Balsai szerint a kö­zeljövőben mindenképpen komp­romisszumos megoldást kell ta­lálni. Az MDF politikusai az el­múlt hetekben egyre inkább azt hangoztatják, szükség van egy kereszténydemokrata-konzerva­tív tömörülésre. Ezzel kapcsolat­ban Balsai elismerte: való igaz, az MDF az egyetlen párt a parla­mentben, amely igazoltan ezeket az értékeket képviseli. A frak­cióvezető szerint az MDF-nek in­tegráló szerepet kell betöltenie abban, hogy a hasonló gondolko­dású pártokat egy csoportba gyűjtse, s ezáltal megfelelő súly­­lyal képviselhessék a keresztény értékeket. (őszy)

Next