Magyar Nemzet, 1999. május (62. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
é Bársony Andrást visszahívnák MIÉP-nagygyűlés felhangokkal A délvidéki magyarság biztonságát úgy lehet a leghatékonyabban garantálni, ha visszatérítjük Magyarországhoz a Bácska északi sávját - hangoztatta Csurka István pénteken gyöngyösi nagygyűlésén. Ha nem így történik, a háború végén ott maradó magyaroknak az lehet a sorsuk, mint jelenleg az albánoké. * A MIÉP fel kíván lépni, hogy Bársony András szocialista képviselőt hívják vissza az Európa Tanácsban betöltött tisztségéből, mert egy hetilap hasábjain dögevőnek nevezte Csurka Istvánt, a Vajdaságot érintő kijelentéseit pedig életveszélyeseknek, mert azok egy balkáni határrevíziót szorgalmaznak. (f. c.) 4 Magyar Nemzet A HÍREK ELMARADT a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) által szombatra meghirdetett aláírásgyűjtési akció, mert az OVB kezdeményezést támogató döntése ellen Kis János, a szabad demokraták egykori pártelnöke kifogást nyújtott be, így az aláírásgyűjtőknek meg kell várniuk az Alkotmánybíróság határozatát. DEMONSTRÁCIÓT rendeztek szombaton Oroszlányban a bányászok és az erőműves dolgozók. A figyelemfelhívó demonstrációt azért tartották, mert bizonytalan a csaknem hatezer főt foglalkoztató Vértesi Erőmű Rt. jövője. VISSZAKÖLTÖZHET eredeti helyére az egri Markhot Ferenc Kórház gyermekosztálya - döntött pénteki ülésén a Heves Megyei Közgyűlés. Az eset kivizsgálására létrehozott bizottság úgy foglalt állást, hogy az osztály dolgozóinál észlelt daganatos megbetegedések kialakulásában az épület nem játszott szerepet. FELÜLVIZSGÁLJÁK az 1994-es, patikaalapításról szóló törvényt, mivel eddig 40 gyógyszerész fordult bírósághoz azért, mert a szaktárca engedélyével a közelükben újonnan létesített patikák miatt csaknem csődbe kerültek a már régebben működő gyógyszertárak. PRESBITERVÁLASZTÁSRA készülnek a tiszántúli református egyházkerületben. A magyarországi református egyház 1996- ban megalkotott törvénye szerint a presbiterek, a gyülekezeti gondnokok és főgondnokok megbízatása ez év december 31- én lejár - mutatott rá Bölcskei Gusztáv református püspök szombaton a debreceni Nagytemplomban. A MAZSIHISZ közgyűlése vasárnap elfogadta Tordai Péter elnök hét pontból álló, többek között az alapszabály módosítását, a gazdálkodási rendszer korszerűsítését vázoló programját. RADIOAKTÍV hulladéktároló létesítéséhez szükséges, Bátaapáti-Üveghután folytatandó kutatások megkezdését szavazta meg a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése pénteken. A RENDSZERVÁLTÁS forgatókönyve címmel megjelentetett Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások jegyzőkönyveinek első négy kötetét pénteken mutatták be Budapesten. TÍZÉVES fennállását ünnepelte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pénteken Pátyon. A szolgálatnak jelenleg 165 tagszervezete van, s ezekben húszezer önkéntes tevékenykedik. Hazai tudósítások Nem alakult meg a belügyi dolgozók sztrájkbizottsága Politizáló május elsejei rendezvények Az országos érdekegyeztetésben szerepet játszó hat szakszervezeti konföderáció közül öt közösen ünnepelt május 1-jén a fővárosban. A városligeti szakszervezeti majálison a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem vett részt. A fórumon Sándor László elmondta: véleménye szerint a személyijövedelemadó-rendszer rossz, a munkatörvénykönyv tervezett módosítása pedig elfogadhatatlan. Gaskó István, a Liga elnöke hangoztatta: nincs alternatívája a szakszervezetek közötti együttműködésnek, és bizonyos érdekképviseleteknek el kell szakadniuk egyes politikai pártok céljaitól. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének társelnöke szerint a kormány célja a szakszervezetek, illetve az érdekegyeztetés rendszerének meggyengítése. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint társadalmi párbeszédet kell kezdeményezni arról, kik között és milyen módon osszák el a gazdasági növekedés hozadékát. Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke úgy fogalmazott: az egyik legfőbb cél a szakszervezetek közötti összefogás megteremtése. Az előzetes tervekkel szemben nem alakult meg május 1-jén a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) sztrájkbizottsága. A BDSZ követelései közé tartozik, hogy vonják vissza a közalkalmazotti bértábla és köztisztviselői illetményalap befagyasztását, január 1-jétől visszamenőlegesen legalább 13,6 százalékkal emeljék a tárcánál dolgozók bérét, ne számolják fel a BM szociális intézményeit. Lapunk érdeklődésére Bárdos Judit, a BDSZ főtitkára nem kívánt nyilatkozni arról, mi az oka, hogy a sztrájkbizottság az előzetes tervek ellenére nem alakult meg; a napokban közleményt adnak ki ezzel kapcsolatban. A BM majálisán a BDSZ - történetében először - nem vett részt. (v. gy.) * A szociális piacgazdaságban a társadalmi igazságosság általános követelményét az egyéni igazságosságé váltja fel. A társadalmi igazságosságot ugyanis az egyének méltósága mellett a társadalmi rétegek közti átjárhatóság egyénileg érvényesíthető joga adja - jelentette ki Herényi Károly, az MDF alelnöke a párt kétnapos majálisának megnyitóján szombaton. A politikus túlhaladottnak nevezte a szakszervezetek által megtestesített érdekvédelmet, ami véleménye szerint Magyarországon túlságosan átpolitizálódott - jelenti az MTI. Nyugat-Európában az érdekvédelem szakmai jellege erősödik, melyet a kamarák képviselnek - vélte az MDF alelnöke. A szabad demokraták szombati margitszigeti rendezvényén Magyar Bálint pártelnök és Demszky Gábor főpolgármester élesen bírálta a kormány tevékenységét. A pártelnök károsnak tartotta a határrevízió felvetését, egyúttal kifogásolta: nem világos és egyértelmű a kabinet elhatárolódása a MIÉP álláspontjától. A „megfigyelési ügyet” pedig manipulációnak nevezte, amelyben „csak a rágalom nyilvános, a cáfolat titkosított”. Budapest főpolgármestere kijelentette: a liberális városvezetés még az idén megkezdi a 4-es metró beruházását, melyre a főváros 40 milliárd forintot különített el. Hozzátette: ebben a ciklusban döntés születik az északi híd építéséről is. Demszky Gábor kifejtette: „tetten érhető”, hogy a kormány politikai alapon hozza meg döntéseit. A Nemzeti Színház építéséről a főpolgármester szerint nemzeti konszenzus alapján kellene dönteni. (n. t.) - Ez a gyilkosok háborúja, akik pénzért ölnek - utalt a koszovói válságra május 1-jei ünnepi beszédében a budapesti Kodály köröndön szombat délelőtt Thürmer Gyula. A háború ügyében kialakult „szedett-vedett hatpárti egyezség” nem nemzeti egység - szögezte le. Thürmer szerint a magyar kormány halálra ítélte a vajdasági magyarokat. A pártelnök az MTI híradása szerint követelte, hogy mondjon le a miniszterelnök, alakuljon új kormány, és hozzák nyilvánosságra a washingtoni titkos megállapodások részleteit. A szép idő sokakat kicsalogatott a majálisokra NAGY ZOLTÁN FELVÉTELE Az MSZP és a Fidesz pénzügyi zárómérlege Pártkassza ’98 Az elmúlt évben egymilliárd-háromszázhuszonnyolcmillió forint bevételre tett szert az MSZP, s több mint 784 millió forintból gazdálkodott a Fidesz - derül ki a két parlamenti párt most nyilvánosságra hozott pénzügyi zárómérlegéből. Az egy évre vetített költségvetési támogatás az MSZP esetében a magasabb (637 millió, illetve 377 millió forint), az „egyéb hozzájárulások, adományok” rovatban is több nevet találni az MSZP, mint a Fidesz neve mellett. Amíg a párt által alapított vállalatok, korlátolt felelősségű társaságok nyeresége 600 millió forintot hozott az MSZP konyhájára, addig a Fidesz zárómérlegében ez a rovat üres. Az MSZP 260 millió forint adományt könyvelhetett el az elmúlt esztendőben. Két magánszemély is félmilliónál magasabb összeget juttatott az MSZP-nek. Egyéb bevétel címén a szocialisták 406 millió forintot könyvelhettek el, melyből 136 milliós hitel terheli a büdzséjüket. Az 1,3 milliárd fölötti összbevételből 254 milliót emésztettek föl a működési kiadások, s az úgynevezett politikai tevékenység finanszírozása volt a legmagasabb tétel, 968 millió forinttal. A most nyilvánosságra hozott zárómérleget már nem Boldvai László, hanem Puch László pénztárnok jegyzi. A Fidesz 1998-ban 91 millió forint hozzájárulást, adományt könyvelhetett el. A pártmérlegben 500 ezer forintnál több támogatást nyújtó belföldi és 100 ezer forint feletti külföldi patrónus - sem természetes, sem jogi személy - neve nem szerepel. Az egyéb bevétel címszó mellett 244 millió forint található. A Fidesz összbevétele 1998-ban 739,5 millió forint volt, amely az előző évről kimutatott 45 milliós többlettel 784,8 millió forintra bővült. A párt tagdíjbevétele ugyanakkor csak egymillió-négyszázharminckilencezer forint, az összbevételnek alig több mint 0,18 százaléka. Az MSZP tagdíjbevétele a Fideszének több mint tizenötszöröse, 22 millió forint volt, míg az MDF-é több mint nyolcmillió forint a pénzügyi zárómérleg tanúsága szerint. A Fidesz mintegy kétmillió forinttal támogatott más szervezeteket, működési kiadásai megközelítették a 180 millió forintot, eszközbeszerzésre 13 milliót költött, míg a politikai tevékenység finanszírozása 571 millió forintot emésztett föl. A nyolcmilliós egyéb kiadással a Fidesz 1998-ban összességében 774 millió forintot költött. (bodnár) 1999. május 3., hétfő Orbán Viktor a megfigyelési bizottság előtt A kormányfő átadta az iratokat (Folytatás az 1. oldalról) Miután a miniszterelnököt zárt ülésen meghallgatta az Országgyűlés titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottsága, az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak a tanácskozásról. Újságírók kérdéseire válaszolva kijelentették: Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes elnöke diktatórikusan vezeti a testület ülését. Keleti György (MSZP) jelezte: az Országgyűlés elnökéhez fordulnak, hogy váltsák le a bizottság elnökét. Keleti György elmondta: a zárt ülésen a miniszterelnök átadta a bizottság titkárának a dokumentumokat, de a tanácskozás alatt a képviselők azok tartalmát nem ismerhették meg. A szocialista politikus szerint Orbán Viktor rendszeresen kitért a kérdésekre adandó érdemi válasz elől. Kosztolányi Dénes sajtótájékoztatóján Keleti György is szót kért volna, ám ekkor Kosztolányi megkérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy „szíveskedjenek sajtótájékoztatójáról távozni”. Kosztolányi Dénes ezt követően azt mondta, hogy szerinte eredményes munkát végzett a bizottság. „A dokumentumokba való betekintés, illetve a miniszterelnök úr zárt ülésen tett nyilatkozata után sajnálattal kell megállapítanom, hogy a dolgok súlyosabbak, mint ahogyan azt én feltételeztem” - jelentette ki. Elmondta azt is, hogy a dokumentumokból kiderül: az események visszanyúlnak 1996 decemberére. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az eddigi dokumentumokban utal-e bármi arra, hogy az előző kormánypártok politikusainak, tisztségviselőinek köze lenne az ügyhöz, az elnök röviden csak annyit mondott: utal. Kosztolányi el tudja képzelni, hogy Nikolits Istvánt, a Horn-kormány titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterét meg fogja hallgatni a testület - adja hírül az MTI. A bizottság elnöke elzárkózott attól, hogy az ügyben szereplő cégek, illetve magánszemélyek nevét elárulja. Jelezte ugyanakkor, hogy nem egyetlen cégről, hanem céghálózatról, cégrendszerről van szó. A miniszterelnök által átadott dokumentumok nem bizonyítják, hogy az előző kormányzati ciklusban fideszes politikusokkal vagy családtagjaikkal szemben titkos és törvénytelen adatgyűjtés folyt volna - jelentették ki egybehangzóan Keleti György és Vancsik Zoltán szocialista politikusok vasárnapi sajtótájékoztatójukon. Keleti György véleménye szerint bebizonyosodott, hogy a nemzetbiztonsági bizottság lenne illetékes eljárni az ügyben, mert az nem tartozik a politikai megfigyelés körébe. A házelnöknél fel fogja vetni a nemzetbiztonsági bizottság illetékességének kérdését. Vancsik Zoltán kezdeményezi a titokgazdáknál, hogy oldják fel a leadott dokumentumok titkosítását és azokat - a személyiségi jogok tiszteletben tartásával - hozzák nyilvánosságra. Törvénysértő Rapcsák további felfüggesztése Feljelentették a polgármestert Rapcsák Andrást, Vásárhely polgármesterét március 4-én felfüggesztette állásából az önkormányzat közgyűlése. A közgyűlésnek ehhez joga volt, jogszerűen döntöttek a képviselők akkor is, amikor tizenöt nap elteltével újabb tizenöt napra meghosszabbították a vizsgálóbizottság működését. Az már viszont jogilag aggályos, hogy később, harminc nap elteltével meghatározatlan időre hosszabbították meg a polgármester felfüggesztését, jelentette be a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, Mózes Ervin Szegeden. A közigazgatási vezető szerint a vásárhelyi közgyűlés megsértette a köztisztviselői törvényt és a munka törvénykönyvét. A Rapcsák-üggyel kapcsolatban törvénymódosítást kezdeményeznek javasolva, hogy korrigálják a jogalkotók a polgármesterekről szóló törvényben azt a jogtechnikai hibát, ami miatt két hónap alatt sem tudtak döntést hozni a fegyelmi vizsgálatban. Hódmezővásárhelyen Novák Imre alpolgármester tartott sajtótájékoztatót, szintén a hét végén, nyilvánosságra hozta, hogy a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett Rapcsák András ellen. (h. m.) Önálló programot készítenek „Nem lehet leírni az MDF-et” (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF-nek a kormánykoalíció részeként is önálló véleménye van, s ezt igyekszik minden felmerülő kérdés során nyilvánosságra hozni. Mint megtudtuk, a párt tagságában naponta megfogalmazódnak a beolvadással kapcsolatos félelmek. A párt képviselőcsoportjának vezetője ezzel kapcsolatban mindig azt hangoztatja, nincsenek uniós tervek a koalíciós pártok között, az MDF az önállóság megtartására törekszik. Balsai szerint az elmúlt kilenc hónapban az MDF jól működött a koalíció részeként, s bár sok kérdésben más állásponton volt, nem kívánták ezt markánsan megjeleníteni. Most viszont úgy érzik, elérkezett az idő, hogy a különböző kérdésekben megszólaljanak. A jugoszláviai háborúval kapcsolatban Balsai szerint teljes a véleményazonosság a Fidesszel. Bár a NATO-csúcs előtt Kelemen András MDF-es képviselő olyan véleményt fogalmazott meg, amely szerint a koszovói rendezést össze kell kötni a vajdasági magyarok autonómiájának kérdésével, az idő őt igazolta: a washingtoni csúcson a NATO először deklarálta, hogy a Vajdaságban élőkkel, köztük a magyarokkal kapcsolatban milyen elvárásaik vannak Jugoszláviával szemben. Ugyanakkor vannak kérdések, amelyekben nincsenek azonos nézeten a legnagyobb kormányzó párttal. Az MDF szerint a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszert nem kell átalakítani, nem értenek egyet azzal sem, hogy a kormány bevezesse a földadót. (A tervet már a Fidesz gazdasági kabinet sem tartja jónak.) Az MDF-nek fenntartásai voltak az Ifjúsági és Sportminisztérium kezdeti működésével kapcsolatban: a szerencsétlen döntések után bíznak abban, hogy végre az MDF akkor is hangoztatott véleményének megfelelően rendeződnek a dolgok. Balsai elmondta: pártja azt is kifogásolja, hogy a sportegyesületek elnöki pozícióit politikusok töltik be. Az MDF szerint ez anakronisztikus, ilyen leginkább az ’50-es években fordult elő. A továbbiakban Balsai arra hívta fel a figyelmet, hogy semmilyen koalíciós megállapodást nem kötöttek a Fidesszel és az FKGP-vel a köztársasági elnökválasztás kérdésében. Az MDF továbbra is azon az állásponton van, hogy a legfőbb méltóságot a parlamentnek kellene megválasztania. Ha népszavazás döntene az elnök személyéről - folytatta -, akkor az egész alkotmányos berendezkedést meg kellene változtatni. Az MDF frakciója május 12- én kihelyezett ülést tart Veszprémben, ahol a régiókról tanácskoznak. A párt szerint nem lehet művi úton összekapcsolni egyes megyéket, amikor semmi nem köti össze őket. A parlamenti ülésekkel kapcsolatban az MDF frakcióvezetője arra figyelmeztetett, nem tartható sokáig ez a légkör a kormánypártok és az ellenzék között. Balsai szerint a közeljövőben mindenképpen kompromisszumos megoldást kell találni. Az MDF politikusai az elmúlt hetekben egyre inkább azt hangoztatják, szükség van egy kereszténydemokrata-konzervatív tömörülésre. Ezzel kapcsolatban Balsai elismerte: való igaz, az MDF az egyetlen párt a parlamentben, amely igazoltan ezeket az értékeket képviseli. A frakcióvezető szerint az MDF-nek integráló szerepet kell betöltenie abban, hogy a hasonló gondolkodású pártokat egy csoportba gyűjtse, s ezáltal megfelelő súlylyal képviselhessék a keresztény értékeket. (őszy)