Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
1999. augusztus 2., hétfő Hívatlan látogatók tomboltak Muzslyán Növekvő félelem a Vajdaságban ÚJVIDÉK - Miközben a nagydiplomáciában az a meggyőződés, hogy a nemzetközi közösség elég erőteljes üzenetet intézett Milosevicshez ahhoz, hogy ne merjen többé a boszniaihoz vagy a koszovóihoz hasonló etnikai tisztogatást elindítani, a vajdasági falvakból nem olyan hírek érkeznek, amelyek alátámaszthatnák ezt a magabiztosságot. A középbánáti Nagybecskerek melletti Muzslya volt kitéve a hívatlan idegen látogatók fenyegetéseinek. A Magyar Szó számol be az eseményekről, az életveszélyes fenyegetésekről, a betolakodók garázdálkodásairól, egy hamburgersütöde feldúlásáról, egy kisvendéglő utcai üvegfalának bezúzásáról a magyarlakta faluban. A valamikor legvirágzóbb bánáti magyar községet a rettegés kerítette hatalmába. „Szavakkal nem lehet leírni azt a bizonytalanságot, amely a legsötétebb rémképeket ébreszti, azt a lelki tusát, amely végül is megérleli a gondolatot: legjobb lesz, ha szedem a sátorfámat, és új hazát keresek magamnak”, indítja írását a vajdasági magyar napilap. Muzslyáról nagyon sokan elköltöztek az elmúlt években. Nem az öregek, hanem a fiatal házaspárok, gyerekestől. És most is sokan útra készen állnak. Az emberek attól rettegnek, hogy Horvátország, Bosznia és Koszovó után a Vajdaságon a sor, a martalócok már csak itt szerezhetnek zsákmányt, elsősorban ingatlant, mert pénze, aránya (és természetesen fegyvere) nincs az itteni kisebbségnek. A NATO- bombázások óta fokozódott az ellenszenv a magyarokkal szemben. S a magyarok közül sokan úgy vélik, okosabb nem bevárni a csetnikvajda ígéretének beteljesülését: az útravalónak szánt két szendvicset, ismerteti a szomorú valóságot a lap vasárnapi száma. A vajdasági magyarság azonban csak a nemzetközi támogatásban reménykedhet. Az Ágoston András vezette VMDP üdvözli, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságának törvényjavaslata külön fejezetben foglalkozik a vajdasági magyarok helyzetével, autonómiájának fontosságával. A vajdaságiak tudják, hogy ez a fontos okmány nem születhetett volna meg a magyar kormány erőfeszítései nélkül. A VMDP le is szögezi közleményében, hogy a magyar kormány diplomáciai akcióinak köszönhetően kezdheti meg az itteni magyarság az önazonosságának megőrzésére alkalmas perszonális autonómia létrehozását. Augusztusban kezdik a magyar szavazók névjegyzékének elkészítését, hogy a többpárti jelölések alapján már az első szabad választásokkor megválaszthassák az autonómia tanácsának tagjait. Ha lesz még ki és kinek. Sebestyén Imre Michael Jackson Koszovóról Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka szerint a koszovói albánok ugyanolyan erőszakosan lépnek fel, mint korábban a szerbek. „Túl sokan vannak azok az albánok, akik még nem fogták fel, hogy valami újat akarunk, mást, mint ami eddig volt. Vannak albánok, akik nagyon hasonlóan viselkednek azokhoz, akik nemrég mentek el” - jelentette ki a The Sunday Telegraph című lapnak Pristinában adott interjújában. A brit katonai rendőrség adatai szerint a nemzetközi erők bevonulása óta eltelt hét hét során legalább 110 szerb vált gyilkosság áldozatává. el Vuk Obradovics, a Szövetség a Változásokért egyik vezetője nyilatkozik a szerb ellenzék céljairól A demokratikus átmenethez idő kell (Folytatás az 1. oldalról) Szerbia tízéves késéssel, ezalatt megannyi hányattatás és szenvedés után történelmi változások küszöbére érkezett. Milyennek képzeli el a rendszerváltás forgatókönyvét? Milosevics és Milutinovics jugoszláv és szerb elnököknek, valamint mindazoknak, akik felelősek mindazért, ami itt történt, le kell mondaniuk. Ez az ország ugyanis nemzetközileg teljesen elszigetelődött, a világ legnagyobb hadigépezetével keveredett háborúba. Itt minden rothad, az emberek félnek a téltől, s fennáll a veszélye, hogy Jugoszlávia szétesik. A változásokat azonban demokratikus eszközökkel kívánjuk elérni. A legkevésbé sem kívánjuk, hogy Szerbia „albanizálódjon”, a káosz, az anarchia uralkodjon el. Ahhoz azonban, hogy demokratikus versenyben győzhessünk, a körülményeknek meg kell változniuk. Egy átmeneti kormány - amelynek élén a Szociáldemokrácia a Jugoszláv Nemzeti Bank egykori vezetőjét, Dragoslav Avramovicsot látná a legszívesebben, míg szövetségi szinten a montenegrói elnök, Milo Djukanovics valamelyik jelöltje vezényelhetné le az átmenetet - feladata lenne az új választási törvény megalkotása, s az, hogy nyitottá tegye a sajtót. S ezek csak a legfontosabb dolgok. Mindehhez idő kell, s ha holnapra minden meg-valósulna, a választásokig akkor is legalább egy fél évet kellene várni. Egy azonban biztos. Addig nem lesz változás, amíg Milosevics áll az ország élén! Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy Milosevics önként átadná a hatalmat, s erejét sem szabad lebecsülni. Ráadásul a jugoszláv hadsereg vezetői az utóbbi időben feltűnően hűségesküt tesznek mellette. Nem tart tragikus végkifejlettől? - A hadsereg bátran viselkedett a háborúban, s ezt még a NATO is elismerte. Amit viszont egyes tábornokai most csinálnak, az egyáltalán nem jó. A katonáknak távol kell magukat tartaniuk a politikai színtértől. Nem nekik kell leváltaniuk Milosevicset, de az ellenzék hátába se vágják bele a kést. A szerbeknek ugyanis már elegük volt a vérből! S éppen ezért nem számítok polgárháborúra. Nem becsüli le egyébként senki Milosevicset, de nem is értékeljük túl. Nagy hibája a szerb ellenzéknek, hogy túlságosan el volt foglalva Miloseviccsel. Többet foglalkoztak vele, mint önmagukkal, így vannak ezzel az újságírók is. A kérdések szinte csak körülötte forognak. Mondtam is többször, hogy ha szerelmesek bele, akkor fogják, s vigyék. - Hát ilyen mindenhatóak azért nem vagyunk! Megfogadva azonban a tanácsát, Milosevicsen kívül az ország felelősségét is felvetném mindazért, hogy Jugoszlávia sok tekintetben példaként felhozott, a térség gazdag országából elrettentő példa, pária, szinte koldus lett. Egyesek tettek ezért, mások csak hagyták az őrület elszabadulását. Milyen személyes felelősséget érez például legendássá vált lemondása ellenére ön - aki a szerb-horvát háború idején még a hadsereg szóvivője volt - azért, ami történt? - Nem lehet azt hibáztatni, aki ma ötven márkáért dolgozik, vagy aki cigarettát árul az utcán, hogy megélhessen. Mindent ez az egy ember tett tönkre! S a végén még háborúba is vitt bennünket! Ezt az embert pedig úgy hívják, hogy Szlobodan Milosevics! - Hát azért most sem én hoztam elő Milosevicset! De azért folytassa! - Nézze, igaz, hogy egyenruhában voltam, de soha nem vezető poszton. Ráadásul 1992 májusában ki is léptem. S azt se felejtse el, akkor más volt a politikai helyzet. Jugoszláviának egy hadserege és egy határa volt. S hogy mindez szétesett, abban megvan a szerb vezetés felelőssége is, no de másoké is! Én író ember lévén egyébként korábban az etnikai viszonyokkal foglalkoztam, különös tekintettel a sovinizmusra s a nacionalizmusra. E témából doktoráltam, s írtam könyvet is. Könyörögtem, vessenek gátat az előtörő nacionalizmusnak. De mint tudjuk, nem segített semmi. Az én lelkiismeretem azonban tiszta. Egyetértek viszont abban, hogy az ellenzék is valóban hibás a történtekért. Ezért is tértem vissza két éve a politikába. Mindenhová hívtak, de én önálló, tiszta erőt alakítottam. S eszünk ágában sincs másokhoz hasonlóan összemelegedni Miloseviccsel! Ehelyett még az idén legyőzzük! - De vajon tanult-e az ellenzék például a három évvel ezelőtti hibákból, amikor szintén esélye volt a rendszerváltásra? - Most minden másképp lesz! Most mindannyian, változásokat akarók egy közös ernyő alatt állunk. A közös cél, s nem pedig ideológiák hoztak össze bennünket, így nem elengedhetetlenül fontos mindig a formális szövetség sem. - A bombázások három hónapja milyen hatással volt a közhangulatra? Segítette a változásokat, avagy elkeserítette, apátiába döntötte az embereket? - A bombázás óriási hiba volt, s ezt nem is tudom megbocsátani. Egykori katonaként ugyanis tudom, hogy mi a háború. A legborzalmasabb dolog, élet és halál játéka. S nincs az a cél, amivel mindezt igazolni lehetne. S hát nagyon nehéz annak az országnak, ahol külföldi beavatkozás hozza meg a békét. S ha már itt vannak ezek a katonák, hadd jegyezzem meg, hogy a munkájukat felelősségteljesebben kellene végezniük. Kétséges például, hogy maradhatnak-e Koszovóban szerbek? Menekülnek. Nem múlik el nap atrocitások nélkül. Időseket, sőt apácákat is erőszakolnak meg az albánok. - Az ilyen esetek természetesen semmivel sem igazolhatók, de hát az erőszakot nem erőszak szülte? Ön például felemelte-e a szavát a koszovói etnikai tisztogatás ellen? - Nézze, ahogy megalakult a pártunk, már tiltakoztunk. Aztán itthon és külföldön mindenkihez eljuttattuk rendezési tervünket,, amely széles körű autonómiát, s minden jogot biztosított volna az albánoknak az elszakadáson kívül. Nem hallgattak meg bennünket, s ez lett a vége. Stier Gábor Vuk Obradovics: Szerbiában mindent ez az egy ember tett tönkre! Úgy hívják, Szlobodan Milosevics a szerző felvétele Nemzetközi élet Magyar Vivot 3 Támadásban a belgrádi propagandagépezet Folytatódtak a tiltakozó megmozdulások ÚJVIDÉK - A Szövetség a Változásokért ellenzéki tömörülés a hét végén is folytatta tiltakozó megmozdulásait. Közben a hatalom is felpörgette propagandagépezetét: az állami média a legalpáribb módon igyekszik lejáratni a szövetség vezetőit. Sietett árulóknak, a nyugatiak vazallusainak kikiáltani azokat a szerb ellenzéki politikusokat, akik jelen voltak a stabilitási konferencián, amelyet a belgrádi rezsimsajtó csak „szarajevói bohózatnak” nevez. A kirekesztett - s emiatt sértődött és dühös - Belgrád ilyen reagálása mellett egészen másmilyenek is napvilágot láttak Jugoszláviában. Az ellenzék - a kisebbségek nemkülönben - üdvözlik a stabilitási szerződést, amely tovább gyengítheti Milosevics pozícióit. A KFOR tehetetlensége, hogy megállítsa az albánok támadásait, lehetővé tette a jugoszláv elnöknek, hogy a felelősséget a szerb civilek koszovói megpróbáltatásaiért áthárítsa a nemzetközi közösségre, s ezzel némileg konszolidálja pozícióját. A „jugoszláv vízum nélkül” Pristinába látogató Blair brit miniszterelnököt azonban „nagy büszkeséggel töltik el a NATO koszovói eredményei”. A Belgrádban gyalázott politikust a tartományban lelkesen köszöntötték az albánok tömegei. Szerbiában nem kis kárörömmel fogadták a hírt, hogy a KFOR orosz katonái egy időre feltartóztatták Agem Cekut, az UCK főparancsnokát. Az incidens biztosan nem járul hozzá az orosz KFOR-erők és a helyi albánság közötti bizalom helyreállításához. (Sebestyén) A pristinai albánok kitörő örömmel fogadták Blair brit kormányfőt MTI-FOTÓ Wiliam Cohen tárgyalásai Ukrajnában Erősödő katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok szombaton megállapodott a katonai fenyegetések csökkentését célzó együttműködési egyezmény további hat évre, 2006-ig történő meghosszabbításáról - közölte szombaton a Krím félszigeti Foroszban Leonyid Kucsma ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján William Cohen amerikai védelmi miniszter. Cohen, aki előzőleg tárgyalást folytatott Leonyid Kucsma államfővel, az Interfax-Ukraina jelentése szerint rámutatott: a keretmegállapodás 2000-ben lejár, s meghosszabbítása az Egyesült Államok és Ukrajna között kialakuló szoros együttműködést mutatja. Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy Washington és Kijev folytatja a tárgyalásokat a koszovói békefenntartó erőkben (KFOR) részt vevő ukrán kontingens számáról. KÜLFÖLD ÉLES HANGÚ elítélő nyilatkozatban bélyegezte meg a pristinai NATO-parancsnokság a koszovói főváros egyik épülő szerb temploma ellen a vasárnap hajnalban elkövetett robbantásos merényletet. Az atlanti szövetség vasárnap kiadott nyilatkozata gyáva támadásnak minősítette az akciót, amely károkat okozott a szerb templomban. A robbantás alig néhány órával azután történt, hogy Tony Blair brit kormányfő a koszovói tartományi fővárosban személyesen szólította fel megbékélésre a szembenálló nemzetiségeket. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT vasárnap a szerb politikától általában távolságot tartó kisebbik jugoszláv tagköztársaság, Montenegró elnöke. Milo Djukanovics látogatása ellen az egyeztetés elmaradására hivatkozva tiltakozott a belgrádi vezetés. Djukanovics a független helyi hírügynökség jelentése szerint kétnapos moszkvai útja során találkozik Szergej Sztyepasin orosz kormányfővel, Igor Ivanov külügyminiszterrel és Jurij Luzskovval, Moszkva főpolgármesterével . ISMÉT VÍZUMKÉNYSZERT vezethet be Nagy-Britannia a cseh állampolgárokkal szemben, ha nem csökken a brit földön menedéket kérő cseh romák száma - mondta vasárnap a cseh kormány emberi jogi biztosa. Petr Uhl, a kormány mellett működő nemzetiségi tanács elnöke az MTI szerint közölte: hónapok óta havi száznál is több cseh roma folyamodik menedékjogért Nagy-Britanniában. Számuk júniusban minden addiginál magasabb, 143 volt. AZ ALKOTMÁNYOS REND elleni bűntett elkövetése címén Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentette mindazokat a személyeket, akik részt vettek a Fidesz Tusnádfürdőn július második felében megrendezett nyári egyetemének előadásain - közölte a Transilvania Jurnal a hét végén. A feljelentésben Funar, aki az évek óta tartó magyarellenes támadásaival szerzett magának ismertséget, sem személyeket, sem szervezeteket nem nevez meg, de azzal vádolja az „elkövetőket”, hogy azok megkérdőjelezték az egységes román nemzetállam létét, amikor Erdély autonómiájának szükségességét hangoztatták.