Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. augusztus 2., hétfő Hívatlan látogatók tomboltak Muzslyán Növekvő félelem a Vajdaságban ÚJVIDÉK - Miközben a nagydip­lomáciában az a meggyőződés, hogy a nemzetközi közösség elég erőteljes üzenetet intézett Mi­­losevicshez ahhoz, hogy ne mer­jen többé a boszniaihoz vagy a koszovóihoz hasonló etnikai tisz­togatást elindítani, a vajdasági falvakból nem olyan hírek érkez­nek, amelyek alátámaszthatnák ezt a magabiztosságot. A közép­bánáti Nagybecskerek melletti Muzslya volt kitéve a hívatlan idegen látogatók fenyegetései­nek. A Magyar Szó számol be az eseményekről, az életveszélyes fenyegetésekről, a betolakodók garázdálkodásairól, egy hambur­gersütöde feldúlásáról, egy kis­vendéglő utcai üvegfalának bezú­­zásáról a magyarlakta faluban. A valamikor legvirágzóbb bánáti magyar községet a rette­gés kerítette hatalmába. „Szavak­kal nem lehet leírni azt a bizony­talanságot, amely a legsötétebb rémképeket ébreszti, azt a lelki tusát, amely végül is megérleli a gondolatot: legjobb lesz, ha sze­dem a sátorfámat, és új hazát ke­resek magamnak”, indítja írását a vajdasági magyar napilap. Muzslyáról nagyon sokan el­költöztek az elmúlt években. Nem az öregek, hanem a fiatal házaspárok, gyerekestől. És most is sokan útra készen állnak. Az emberek attól rettegnek, hogy Horvátország, Bosznia és Koszo­vó után a Vajdaságon a sor, a martalócok már csak itt szerez­hetnek zsákmányt, elsősorban in­gatlant, mert pénze, aránya (és természetesen fegyvere) nincs az itteni kisebbségnek. A NATO- bombázások óta fokozódott az ellenszenv a magyarokkal szem­ben. S a magyarok közül sokan úgy vélik, okosabb nem bevárni a csetnikvajda ígéretének betelje­sülését: az útravalónak szánt két szendvicset, ismerteti a szomorú valóságot a lap vasárnapi száma. A vajdasági magyarság azon­ban csak a nemzetközi támoga­tásban reménykedhet. Az Ágos­ton András vezette VMDP üd­vözli, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottságának törvény­­javaslata külön fejezetben fog­lalkozik a vajdasági magyarok helyzetével, autonómiájának fon­tosságával. A vajdaságiak tud­ják, hogy ez a fontos okmány nem születhetett volna meg a magyar kormány erőfeszítései nélkül. A VMDP le is szögezi közleményében, hogy a magyar kormány diplomáciai akcióinak köszönhetően kezdheti meg az itteni magyarság az önazonossá­gának megőrzésére alkalmas perszonális autonómia létrehozá­sát. Augusztusban kezdik a ma­gyar szavazók névjegyzékének elkészítését, hogy a többpárti je­lölések alapján már az első sza­bad választásokkor megválaszt­hassák az autonómia tanácsának tagjait. Ha lesz még ki és kinek. Sebestyén Imre Michael Jackson Koszovóról Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka szerint a ko­szovói albánok ugyanolyan erő­szakosan lépnek fel, mint koráb­ban a szerbek. „Túl sokan van­nak azok az albánok, akik még nem fogták fel, hogy valami újat akarunk, mást, mint ami eddig volt. Vannak albánok, akik na­gyon hasonlóan viselkednek azokhoz, akik nemrég mentek el” - jelentette ki a The Sunday Telegraph című lapnak Pristiná­­ban adott interjújában. A brit ka­tonai rendőrség adatai szerint a nemzetközi erők bevonulása óta eltelt hét hét során legalább 110 szerb vált gyilkosság áldozatává. el Vuk Obradovics, a Szövetség a Változásokért egyik vezetője nyilatkozik a szerb ellenzék céljairól A demokratikus átmenethez idő kell (Folytatás az 1. oldalról)­­ Szerbia tízéves késéssel, ezalatt megannyi hányattatás és szenve­dés után történelmi változások küszöbére érkezett. Milyennek képzeli el a rendszerváltás forga­tókönyvét?­­ Milosevics és Milutinovics jugoszláv és szerb elnököknek, valamint mindazoknak, akik fe­lelősek mindazért, ami itt tör­tént, le kell mondaniuk. Ez az ország ugyanis nemzetközileg teljesen elszigetelődött, a világ legnagyobb hadigépezetével ke­veredett háborúba. Itt minden rothad, az emberek félnek a tél­től, s fennáll a veszélye, hogy Jugoszlávia szétesik. A változá­sokat azonban demokratikus eszközökkel kívánjuk elérni. A legkevésbé sem kívánjuk, hogy Szerbia „albanizálódjon”, a káosz, az anarchia uralkodjon el. Ahhoz azonban, hogy de­mokratikus versenyben győz­hessünk, a körülményeknek meg kell változniuk. Egy átme­neti kormány - amelynek élén a Szociáldemokrácia a Jugoszláv Nemzeti Bank egykori vezető­jét, Dragoslav Avramovicsot lát­ná a legszívesebben, míg szö­vetségi szinten a montenegrói elnök, Milo Djukanovics vala­melyik jelöltje vezényelhetné le az átmenetet - feladata lenne az új választási törvény megalkotá­sa, s az, hogy nyitottá tegye a sajtót. S ezek csak a legfonto­sabb dolgok. Mindehhez idő kell, s ha holnapra minden meg-­­valósulna, a választásokig akkor is legalább egy fél évet kellene várni. Egy azonban biztos. Ad­dig nem lesz változás, amíg Mi­losevics áll az ország élén!­­ Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy Milosevics ön­ként átadná a hatalmat, s erejét sem szabad lebecsülni. Ráadá­sul a jugoszláv hadsereg vezetői az utóbbi időben feltűnően hű­ségesküt tesznek mellette. Nem tart tragikus végkifejlettől? - A hadsereg bátran viselke­dett a háború­ban, s ezt még a NATO is elis­merte. Amit vi­szont egyes tá­bornokai most csinálnak, az egyáltalán nem jó. A katonák­nak távol kell magukat tarta­niuk a politikai színtértől. Nem nekik kell levál­taniuk Milose­­vicset, de az el­lenzék hátába se vágják bele a kést. A szerbek­nek ugyanis már elegük volt a vérből! S éppen ezért nem szá­mítok polgárhá­borúra. Nem be­csüli le egyéb­ként senki Mi­­losevicset, de nem is értékel­jük túl. Nagy hibája a szerb el­lenzéknek, hogy túlságosan el volt foglalva Miloseviccsel. Többet foglalkoztak vele, mint önmagukkal, így vannak ezzel az újságírók is. A kérdések szin­te csak körülötte forognak. Mondtam is többször, hogy ha szerelmesek bele, akkor fogják, s vigyék. - Hát ilyen mindenhatóak azért nem vagyunk! Megfogad­va azonban a tanácsát, Milo­­sevicsen kívül az ország felelős­ségét is felvetném mindazért, hogy Jugoszlávia sok tekintet­ben példaként felhozott, a térség gazdag országából elrettentő példa, pária, szinte koldus lett. Egyesek tettek ezért, mások csak hagyták az őrület elszabadulá­sát. Milyen személyes felelőssé­get érez például legendássá vált lemondása ellenére ön - aki a szerb-horvát háború idején még a hadsereg szóvivője volt - azért, ami történt? - Nem lehet azt hibáztatni, aki ma ötven márkáért dolgozik, vagy aki cigarettát árul az utcán, hogy megélhessen. Mindent ez az egy ember tett tönkre! S a végén még háborúba is vitt ben­nünket! Ezt az embert pedig úgy hívják, hogy Szlobodan Milosevics! - Hát azért most sem én hoz­tam elő Milosevicset! De azért folytassa! - Nézze, igaz, hogy egyenru­hában voltam, de soha nem ve­zető poszton. Ráadásul 1992 májusában ki is léptem. S azt se felejtse el, ak­kor más volt a politikai hely­zet. Jugoszlá­viának egy had­serege és egy határa volt. S hogy mindez szétesett, abban megvan a szerb vezetés felelős­sége is, no de másoké is! Én író ember lévén egyébként ko­rábban az etni­kai viszonyok­kal foglalkoz­tam, különös te­kintettel a sovi­nizmusra s a na­cionalizmusra. E témából dok­toráltam, s írtam könyvet is. Kö­nyörögtem, ves­senek gátat az előtörő nacionalizmusnak. De mint tudjuk, nem segített sem­mi. Az én lelkiismeretem azon­ban tiszta. Egyetértek viszont abban, hogy az ellenzék is való­ban hibás a történtekért. Ezért is tértem vissza két éve a politiká­ba. Mindenhová hívtak, de én önálló, tiszta erőt alakítottam. S eszünk ágában sincs másokhoz hasonlóan összemelegedni Mi­loseviccsel! Ehelyett még az idén legyőzzük! - De vajon tanult-e az ellen­zék például a három évvel ezelőt­ti hibákból, amikor szintén esélye volt a rendszerváltásra? - Most minden másképp lesz! Most mindannyian, változá­sokat akarók egy közös ernyő alatt állunk. A közös cél, s nem pedig ideológiák hoztak össze bennünket, így nem elengedhe­tetlenül fontos mindig a formális szövetség sem. - A bombázások három hó­napja milyen hatással volt a köz­hangulatra? Segítette a változá­sokat, avagy elkeserítette, apátiá­ba döntötte az embereket? - A bombázás óriási hiba volt, s ezt nem is tudom meg­bocsátani. Egykori katonaként ugyanis tudom, hogy mi a hábo­rú. A legborzalmasabb dolog, élet és halál játéka. S nincs az a cél, amivel mindezt igazolni le­hetne. S hát nagyon nehéz annak az országnak, ahol külföldi be­avatkozás hozza meg a békét. S ha már itt vannak ezek a katonák, hadd jegyezzem meg, hogy a munkájukat felelősségteljesebben kellene végezniük. Kétséges pél­dául, hogy maradhatnak-e Ko­szovóban szerbek? Menekülnek. Nem múlik el nap atrocitások nélkül. Időseket, sőt apácákat is erőszakolnak meg az albánok. - Az ilyen esetek természete­sen semmivel sem igazolhatók, de hát az erőszakot nem erőszak szülte? Ön például felemelte-e a szavát a koszovói etnikai tiszto­gatás ellen? - Nézze, ahogy megalakult a pártunk, már tiltakoztunk. Aztán itthon és külföldön mindenkihez eljuttattuk rendezési tervünket,, amely széles körű autonómiát, s minden jogot biztosított volna az albánoknak az elszakadáson kí­vül. Nem hallgattak meg bennün­ket, s ez lett a vége. Stier Gábor Vuk Obradovics: Szerbiában mindent ez az egy ember tett tönkre! Úgy hívják, Szlobodan Milosevics a szerző felvétele Nemzetközi élet Magyar Vivot 3 Támadásban a belgrádi propagandagépezet Folytatódtak a tiltakozó megmozdulások ÚJVIDÉK - A Szövetség a Válto­zásokért ellenzéki tömörülés a hét végén is folytatta tiltakozó megmozdulásait. Közben a hata­lom is felpörgette propagandagé­pezetét: az állami média a legal­páribb módon igyekszik lejáratni a szövetség vezetőit. Sietett áru­lóknak, a nyugatiak vazallusai­nak kikiáltani azokat a szerb el­lenzéki politikusokat, akik jelen voltak a stabilitási konferencián, amelyet a belgrádi rezsimsajtó csak „szarajevói bohózatnak” ne­vez. A kirekesztett - s emiatt sér­tődött és dühös - Belgrád ilyen reagálása mellett egészen másmi­lyenek is napvilágot láttak Jugo­szláviában. Az ellenzék - a ki­sebbségek nemkülönben - üd­­vözlik a stabilitási szerződést, amely tovább gyengítheti Milose­­vics pozícióit. A KFOR tehetetlensége, hogy megállítsa az albánok tá­madásait, lehetővé tette a jugo­szláv elnöknek, hogy a felelős­séget a szerb civilek koszovói megpróbáltatásaiért áthárítsa a nemzetközi közösségre, s ezzel némileg konszolidálja pozíció­ját. A „jugoszláv vízum nélkül” Pristinába látogató Blair brit miniszterelnököt azonban „nagy büszkeséggel töltik el a NATO koszovói eredményei”. A Belg­rádban gyalázott politikust a tar­tományban lelkesen köszöntöt­ték az albánok tömegei. Szer­biában nem kis kárörömmel fo­gadták a hírt, hogy a KFOR orosz katonái egy időre feltar­tóztatták Agem Cekut, az UCK főparancsnokát. Az incidens biztosan nem járul hozzá az orosz KFOR-erők és a helyi al­­bánság közötti bizalom helyre­­állításához. (Sebestyén) A pristinai albánok kitörő örömmel fogadták Blair brit kormányfőt MTI-FOTÓ Wiliam Cohen tárgyalásai Ukrajnában Erősödő katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok szombaton megállapodott a kato­nai fenyegetések csökkentését célzó együttműködési egyez­mény további hat évre, 2006-ig történő meghosszabbításáról - közölte szombaton a Krím félszi­geti Foroszban Leonyid Kucsma ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján William Co­hen amerikai védelmi miniszter. Cohen, aki előzőleg tárgya­lást folytatott Leonyid Kucsma államfővel, az Interfax-Ukraina jelentése szerint rámutatott: a keretmegállapodás 2000-ben le­jár, s meghosszabbítása az Egye­sült Államok és Ukrajna között kialakuló szoros együttműködést mutatja. Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy Washington és Kijev folytatja a tárgyalásokat a koszovói békefenntartó erők­ben (KFOR) részt vevő ukrán kontingens számáról. ­ KÜLFÖLD ÉLES HANGÚ elítélő nyilat­kozatban bélyegezte meg a pristinai NATO-parancsnokság a koszovói főváros egyik épülő szerb temploma ellen a vasár­nap hajnalban elkövetett rob­bantásos merényletet. Az atlanti szövetség vasárnap kiadott nyi­latkozata gyáva támadásnak mi­nősítette az akciót, amely káro­kat okozott a szerb templomban. A robbantás alig néhány órával azután történt, hogy Tony Blair brit kormányfő a koszovói tarto­mányi fővárosban személyesen szólította fel megbékélésre a szembenálló nemzetiségeket. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT vasárnap a szerb politikától ál­talában távolságot tartó kisebbik jugoszláv tagköztársaság, Mon­tenegró elnöke. Milo Djuka­novics látogatása ellen az egyeztetés elmaradására hivat­kozva tiltakozott a belgrádi ve­zetés. Djukanovics a független helyi hírügynökség jelentése szerint kétnapos moszkvai útja során találkozik Szergej Sztye­­pasin orosz kormányfővel, Igor Ivanov külügyminiszterrel és Jurij Luzskovval, Moszkva fő­polgármesterével . ISMÉT VÍZUMKÉNYSZERT vezethet be Nagy-Britannia a cseh állampolgárokkal szem­ben, ha nem csökken a brit föl­dön menedéket kérő cseh romák száma - mondta vasárnap a cseh kormány emberi jogi bizto­sa. Petr Uhl, a kormány mellett működő nemzetiségi tanács el­nöke az MTI szerint közölte: hónapok óta havi száznál is több cseh roma folyamodik me­nedékjogért Nagy-Britanniában. Számuk júniusban minden addi­ginál magasabb, 143 volt. AZ ALKOTMÁNYOS REND elleni bűntett elkövetése címén Gheorghe Funar kolozsvári pol­gármester feljelentette mindazo­kat a személyeket, akik részt vettek a Fidesz Tusnádfürdőn július második felében megren­dezett nyári egyetemének elő­adásain - közölte a Transilvania Jurnal a hét végén. A feljelentés­ben Funar, aki az évek óta tar­tó magyarellenes támadásaival szerzett magának ismertséget, sem személyeket, sem szerveze­teket nem nevez meg, de azzal vádolja az „elkövetőket”, hogy azok megkérdőjelezték az egy­séges román nemzetállam létét, amikor Erdély autonómiájának szükségességét hangoztatták.

Next