Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

• * Határnyitási jogra vár a nyíregyházi repülőtér Fellendítené a térséget a légiforgalom A magyar-ukrán-román határ közelében fekvő Nyíregyháza szeretné kihasználni repülőte­rének adottságait, és azt a nemzetközi légi forgalomban ideiglenes határátkelővé nyil­váníttatná. A Tokaj felé vezető út mellett már 1928. június 15- én megnyílt a város polgári belföldi repülőtere és ezzel egy elszigetelt országrész vált elérhetővé. A város 1927-ben 150 hold területet adott in­gyenes használatra a Légügyi Hivatalnak, amely két hangárt és egy hivatali épületet is fel­­húzatott a területen. 1931-ben az ínségmunkások száz holdon végeztek tereprendezést, így Budapest és Nyíregyháza kö­zött naponta egy-egy hétsze­mélyes kisgéppel indult a légi közlekedés. Terjeszkedett a vasút is, amely népszerűbbé és olcsóbbá vált. A repülőtér később a MÉM repülőgépes szolgálat tulajdonában a keleti régió egyik legnagyobb légi javítóbázisa lett. Ennek jog­utódjától, az Air Service Rt.­­től vásárolta meg Nyíregyháza közel 85 millió forintért a repülőteret, és kezelőjéül a Sóstó Fejlesztési és Beruházá­si Rt.-t jelölte ki. Belus Tamás a cég ügy­vezető igazgatója lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem kí­vánnak Debrecen vagy Feri­hegy konkurenciája lenni, ám a határnyitás szükséges ahhoz, hogy a befektetők bárhonnan közvetlenül elérjék a várost, hisz az M3-as autópályára még évekig kell várni. A tulajdon­jogilag rendezett, jelenleg 160 hektáros, 2000 méter hosszú, egysávos betonozott kifutópá­lyával, három hangárral ren­delkező repülőteret ezért fej­lesztik. Már a tervezés stádiu­mában van az utasforgalmi épület érkező és indulási olda­lának a szétválasztása, a be­tonpálya fénytechnikai kiala­kítása, a navigációs berende­zések cseréje, illetve beszer­zése. Egyébként 1969-től a GATE gyöngyösi főiskolai ka­ra - népszerű nevén a Károly Róbert Gazdasági Főiskola - gyakorlati kiképzőbázisaként az országban egyedül itt ké­peztek mezőgazdasági pilótá­kat, most pedig kereskedelmi pilótákat tanítanak. A repülő­iskolát a repülőtér üzemel­tetője, a Tréner Kft. tartja fenn. Vezetője, Horváth Péter elmondta, hogy a repülőtér 1992-1994 között már rendel­kezett határnyitási joggal. Ha a szükséges szakhatósági fel­tételeket újra kialakítják, egy kormányhatározat alapján visszakaphatja a határnyitási jogosítványát, és naponta akár száz 20-25 fős kisgépet fogad­hat. Bár ekkora forgalomra még nincs igény, a külföldi üzletemberek örömmel ven­nék, ha gépükkel egyenesen a szabolcsi megyeszékhelyre ér­kezhetnének. (t. m. i.) A Magyar Nemzet JÓ HÍREK LELEPLEZTE Torgyán József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter Olcsván a falu szülöttének, gróf Károlyi Sán­dornak, a Rákóczi-szabadság­­harc tábornokának a mellszob­rát. Avatóbeszédében a minisz­ter hangoztatta: gróf Károlyi Sándor egész vagyonát felál­dozta a nemzetért, s nem azok közé a vezetők közé tartozott, akiknek a nemzet kasszájára volt szükségük ahhoz, hogy az országért tevékenykedjenek. A CIGÁNYSÁG kizárólag kol­lektív kárpótlást tart elfogadha­tónak a holocaust során elszen­vedett veszteségeiért - közölte szombaton Nagykanizsán az Országos Cigány Önkormány­zat elnöke. Farkas Flórián a ci­gány holokauszt emlékművénél tartott gyászmegemlékezésen vett részt, amelyen az 1944. au­gusztus 2-ról 3-ára virradóra Auschwitzban meggyilkolt há­romezer cigány származású mártír emléke előtt tisztelegtek. NÉPSZAVAZÁST tartottak Aj­kán tegnap: a település hozzájá­ruljon-e a Mól Rt. azon tervéhez, hogy a vállalat a helyi erőműben Kalorex márkanevű veszélyes hulladékot égetne el. A város képviselő-testülete tavaly eluta­sította a Mól ajánlatát. Az állami televízió esti Híradója szerint a szavazáson kevesen vettek részt, így érvénytelen volt. IDŐKÖZI választást tartottak tegnap a Pest megyei Vácrátót la­kói. A polgármesteri székért két független jelölt szállt versenybe: Horváth Ferenc jelenlegi polgár­­mester és Garamszegi Géza. Pol­gármestert és képviselő-testületet választottak vasárnap a Kazinc­barcikától elszakadt Berentén is. Az 1054 lelkes településen a vá­lasztás zavartalan volt, a szava­zásra jogosultak több mint het­ven százaléka élt jogával. Vasutasok bérharca Összeül hétfőn a Vasúti Dolgo­zók Szabad Szakszervezetének választmánya - tájékoztatta az MTI-t Lukácsi Bálint szóvivő. Értékelik a MÁV-nál a Legfel­sőbb Bíróság június 9-i döntése után kialakult helyzetet, s mérle­gelik a vasutassztrájk meghir­detését. A VDSZSZ az 1999. év­re vonatkozó bérkövetelést 21 százalékban határozta meg. A szakszervezet most az év elején megszakított bérharcát folytatja - fogalmazott a szóvivő. A VDSZSZ kompromisszumot ke­res, remélve, nem kényszerül a sztrájkfelhívásra. Lukácsi hozzá­tette: bérigényük kielégítésére már belső forrásokat jelöltek meg, követelésükkel az állami büdzsét nem kívánják terhelni. Hazai tudósítások Huszonkilencszer több adó- és tb-csalás A gazdasági bűnözők tizede diplomás (Folytatás az 1. oldalról) E bűncselekmények aránya a gazdasági bűncselekményeken belül a korábbi alig fél száza­lékról 14 százalék fölé emelke­dett. Hasonló mértékű, több mint 29-szeres növekedés fi­gyelhető meg az adó- és társa­dalombiztosítási csalásoknál is. Ami a gazdasági bűncsele­kmények elkövetőit illeti, az ilyen tettek miatt elítélt felnőtt­­korúak száma a ’90-es évek ele­jén ugyan jóval kétezer alatt maradt, tavaly pedig megköze­lítette a 2500-at, az összbűnö­­zésen belüli arányuk mégis csökkent, három százalék alatt maradt. A gazdasági ügyekben elmarasztaltak életkor szerinti megoszlása lényegesen eltér a jogerősen elítélteknél általában megfigyelhető arányoktól, hívja fel rá a figyelmet a lapunknak nyilatkozó professzor. Ugyanis míg a közvádas bűnözést a fia­talabbak magas aránya jellemzi, addig a gazdasági bűncselek­ményeknél az elítéltek kormeg­oszlása kiegyenlítettebb, más­ként fogalmazva több az idő­sebb elkövető. A bűnözés szer­kezete és az iskolai végzettség közötti kapcsolatot elemezve Vavró professzor kiemeli, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt elítéltek isko­lai végzettség szerinti megosz­lását vizsgálva a felső kategóri­ák érdemelnek külön figyelmet. Az írástudatlanok aránya ezek­ben az esetekben szinte elha­nyagolható, és ezen belül is a tizedére csökkent. Viszont az egyetemet vagy főiskolát vég­zett elítéltek száma több mint a kétszeresére emelkedett az utóbbi években, és így a gazda­sági bűncselekményekért elítél­tek több mint tíz százalékának van felsőfokú végzettsége. A gazdasági bűncselekmények miatt elítéltek és a „hagyomá­nyos” bűncselekmények elkö­vetői között különbség az is, hogy miközben általában növe­kedett a büntetett előéletű el­ítéltek aránya, amely már meg­közelítette esetenként a negy­ven százalékot is, a gazdasági bűncselekményekért elítéltek mindössze 15 százaléka rovott múltú. Közülük a legtöbben a visszaesőnek nem tekintendő bűnismétlők, a visszaesők, a különös visszaesők és a több­szörös visszaesők aránya leg­feljebb egy százalék vagy még annál is kevesebb. Vavró Istvántól megtudtuk azt is, hogy a gazdasági bűn­­cselekmények kategóriájában a vizsgált időszakban az elítéltek öt százaléka sem kapott végre­hajtandó szabadságvesztés bün­tetést, míg az elítéltek teljes kö­rében még tavaly is az esetek több mint 12 százalékában szab­tak ki végrehajtandó szabadság­­vesztést. A gazdasági bűn­­cselekmények jogkövetkezmé­nyei közül a pénzfőbüntetés mondható tipikusnak. Nánási László Megyei forrásból segítik a település megmentését védő árokrendszert ásnak Hollóházán Hónapok óta tartó bizonytalan­ság után konkrét segítséget kap Hollóháza a katasztrófával fe­nyegető földcsuszamlás megál­lításához, legalábbis a megol­dáshoz vezető út első, de talán legsürgetőbb lépéseinek megté­teléhez. A Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyei területfejlesztési ta­nács a napokban 47,6 millió fo­rintot ítélt meg a hegyközi tele­pülésnek, ami a Belügyminisz­térium 20,4 milliós kiegészíté­sével fedezetet teremt a víz­elvezető árokrendszer megépíté­sére. Hollóháza egyik részén év­tizedek óta érzékeltek kisebb földmozgásokat, az idén már­ciusban pedig katasztrófával fenyegető helyzet alakult ki. Egy nagyjából trapéz alakú, a felső végén 80, az alsó végén 250 méter széles, 350 méter hosszú földdarab elkezdett csúszni a völgy irányába, a területen fekvő húsz ház pedig kisebb-nagyobb mértékben megsérült, az ott lakók heteken át nem tölthették az éjszakákat otthonukban. Később a mozgás lelassult, de a közelmúlt hetek esőzései nyomán ismét felerő­södött, olyannyira, hogy négy házból ki kellett költöztetni a lakókat. A bajt az okozza, hogy a sajátos geológiai viszo­nyok miatt a hegyről lezúduló víz a talaj belsejében össze­gyűlve vízpárnát alkot, s ezen csúszik meg a felső talajréteg. A márciusi vészhelyzet nyomán (amint arról lapunkban többször is beszámoltunk) szakemberek bevonásával elké­szültek azok a tervek, amelyek megvalósításától remélhető a talaj stabilizálása, az örökös bi­zonytalanság megszüntetése. Első lépésben a veszélyeztetett területen meg kell építeni egy árokrendszert, ami egyrészt a hegyről érkező vizet, másrészt a lehulló csapadékvizet vezeti el, megszüntetve ezzel a „víz­párna” kialakulásának lehető­ségét. Ehhez kellett a 68 millió, aminek egy részét vis maior alapjából felajánlotta a Belügy­minisztérium azzal a feltétellel, hogy a többit a megyei terület­­fejlesztési tanács folyósítja sa­ját forrásaiból. Az első körben, június vé­gén a tanács mindössze 2,7 milliót szavazott meg, de pén­teken felülvizsgálta korábbi döntését, s így elhárult az aka­dály az árokrendszer megépíté­se elől. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogy a végső megoldáshoz, a település teljes vízrendezéséhez szükséges to­vábbi tízmilliók hogyan teremt­hetők elő. (görömbölyi) ­ Közös hadisírgondozás A debreceni csatára emlékeztek Az elmúlt tíz évben a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség szervezésében tizen­nyolc magyar-német katonate­metőt építettek újjá német kato­nák, így a hazánkban elesett százezer magyar és német hősi halott közül már negyvenezer kapta meg az örök nyugalmat - mondta Erdős László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium hadi­­sírgondozó irodájának vezetője a debreceni Hősök temetőjében, az 1989-es debreceni csata 150. évfordulóján rendezett meg­emlékezésen. A temető az 1848-19-es szabadságharc deb­receni csatájában elesett kato­nák nyughelyeként létesült. A szabadságharc utolsó csatáinak egyikében 7500 magyar honvéd vívta élethalálharcát hetvenezer orosz katonával szemben. A tör­­ténelmi keresztény egyházak je­len lévő főpapjai kérték Isten ál­dását a temetőre, majd a magyar és német személyiségek megko­szorúzták az emlékművet. (gőz) 1999. augusztus 2., hétfő Sérülékenyek, de tiszták a nagy tavaink Vizsgálják a Balaton vizét (Folytatás az 1. oldalról) Kiváló minősítést kapott a hó­nap során a zamárdi és a bala­­tonföldvári strand, a keszthelyit és a fonyódit jónak minősítette a minisztérium környezetvédel­mi hivatala - tudtuk meg Pepó Páltól. Földrajzi adottságainkból eredően nagy tavaink sekélyek, és ezért a környezeti hatások te­kintetében érzékenyek, sérülé­kenyek. Ökológiai védelmükre, vizeik minőségének javítására a környezetvédelmi tárca kivált­képpen nagy hangsúlyt helyez, és őrködik a turisztikai értékek megóvása szempontjából is fon­tos kormányhatározatok betartá­sa, betartatása felett - mondta a miniszter. A balatoni intézkedési terv és nagy tavaink védelmi prog­ramja 1999-ben is tartalmazza a a Balaton vízminőségére utaló, azzal szoros összefüggésben lévő klorofill­a-előrejelzést, a vízminőség-változás alakulására vonatkozó rendszeres írásos tá­jékoztató készítését. Ez utóbbit adta át lapunknak Pepó Pál, amelyből megtudtuk: a magyar tenger négy medencéjén kívül (ezek tóközépi mérések) négy nagy strandon is ellenőrzik töb­bek közt a tó vizét, a „vízvirág­zás” mutatóját. Szemmel is látható „zöldü­lést”, algásodást akkor tapasz­talhatunk, ha a „klorofill­” kon­centrációja megközelíti a tűr­hető kategória felső határát. A „borsóleves-állapot” pedig ak­kor áll be, amikor a tűrhető ka­tegória felső értékének négysze­rese a koncentráció. A Balaton­nál (még) megnyugtató a hely­zet, a nyílt vízen és a strando­kon a főszezon derekáig a tűr­hető kategória alsó határát sem érte el az algásodás, és az előre­jelzések is biztatóak. A környezetvédelmi tárca első embere arra figyelmeztet: most az a legfontosabb, hogy nagy tavaink gazdái az ivóvíz­bázis, a fürdőzés, a gazdasági vízhasználat, a halászat, a horgá­szat, a hajózás és nem utolsósor­ban a vízi turizmus összhangja mellett a természetes élőhelyek védelmét is szavatolják, és a tavakat ne terheljék tovább szennyező anyagokkal. (gulyás) Kerülik a Duna déli részét a kapitányok Mohácsnál gyér a hajóforgalom Bár a Jugoszlávia elleni NATO- légicsapások több hete befeje­ződtek, ma csendes a mohácsi kikötő. Hivatalosan a bombatá­madások idején sem zárták le a vízi határt, a Szerbiából érkező hírek azonban visszariasztották a kapitányokat. Nem csupán a le­bombázott hidak kikerülése je­lentett volna nagy veszélyt, ha­nem a parton leselkedő orvlövé­szek támadása is. Ma nincs dolguk a határ­őröknek és vámosoknak. Alig két-három hajó ellenőrzését kell elvégezniük, szemben a béke­időkkel, amikor személy­hajók, luxusjachtok is jártak errefelé. Tíz éve nem volt ritka, hogy na­ponta nyolc-tíz hajó lépte át a határt Belgrád felől vagy arrafe­lé tartva. Ma adódik olyan nap, hogy egy sem. Az átkelők több­sége jugoszláv vagy horvát zászló alatt hajózik, a nyugat­európai ritka, mint a fehér holló. A napokban a nemzetközi Du­­na-túra résztvevői sem mertek szerb felségvizekre evezni: a ju­goszláv hatóságok minden biz­tonsági ígérete ellenére Mo­hácsnál befejezték a kirándulást. A túloldalról érkező hírek szerint egészen Újvidékig ha­józható a folyó. A szerb kor­mányosok hosszabb útra is vál­lalkoznak: a lerombolt, a fo­lyóba zuhant műtárgyakat ki­kerülik. Kisebb vízi jármű­vekkel felhasználják közleke­désre a Duna-Tisza-csatornát is, de ezt a manővert idegen hajósok számára nem engedé­lyezik. A jelenlegi kényszerű nyu­galom tartósnak ígérkezik. Még hosszú időbe telik, amíg a ren­des hajóforgalom helyreáll a Duna jugoszláviai szakaszán, s addig ez hátrányosan érinti a magyarországi kikötőfejlesztési elképzeléseket is. (havasi) ­ Megteltek a kiszáradt gémeskutak Az időjárás csapásai a Dél-Alföldön Megváltoztatta a Dél-Alföld környezetét az évszázad közel­múlt szeszélyes időjárása. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, Török Imre György szerint ma még pontosan nem lehet tudni, hogy a hónapokig tartó magas vízál­lás milyen károkat tett az apró­vadállományban, amelynek lak­helye többnyire a Tisza ártere. A pusztulás következményeit a közeljövőben őrzik majd meg, akkor derül ki, milyen állatfajo­kat tizedelt meg a gátakat mosó folyó. Nemcsak a káros hatá­sokról tájékoztatta, lapunkat a szakember, ugyanis az árhullám következtében sok tócsa alakult ki, ahol olyan madarak jutottak élettérhez, amelyek eddig ritkán voltak láthatók a korábban évti­zedekig aszályos Alföldön. Vé­delmükben nem sietnek eltün­tetni az alkalmi víztározókat. A tanyai idős emberek természeti csodának tartják, hogy az öt­­ven-hatvan éve kiszáradt, ásott gémeskutak ezen a nyáron a ho­moki pusztákon vízzel teltek meg, mert a homokhátságon új­ból megjelent a talajvíz. Sajnos, a heves esőzések azonban na­gyobb kárt okoztak, mint hasz­not, több alföldi falu gólyafel­legvárainak egy részét elmosta a víz. A nagy záporoktól a vil­lanypóznák tetejéről lesodród­tak a fészkek, így a fiókákat más vidékre mentették a gó­lyák. Csongrád megye közgyűlésének elnöke, Frank József szerint a szokatlan időjárás úgy hat, mint az időzített bomba, különösen a fokhagyma- és a paprikafölde­ken, mert a belvíz elmosta azt a termőtalajréteget, amelynek hi­ányát a jövőben is érzik, és tönkretette a gyökérzetet, úgy, mint Szatymaz, Forráskút térsé­gében az őszi- és sárgabarack fáit. Ezen a vidéken a gyümöl­csösök levélzete olyan mérték­ben sárgult el, hogy attól tar­tanak a gazdák, egész táblák pusztulnak ki, tudatta lapunk­kal Matula Anikó szatymazi őstermelő. Hasonló okok miatt a szőlőtőkék visszanyesését is elkezdték, mert nem lehet tud­ni, hol lesz az enyészeté ez a növényi kultúra is. Jelentősen megnőtt a folyók baktérium­hozama, legalábbis a mérések ezt mutatták, tájékoztatott Fe­kete Endre vízügyi mérnök. Ennek a jelenségnek az a ma­gyarázata, hogy az ártérről nagy mennyiségben kerültek baktériumhordozók a folyóba. Szerencsére a belvizekben nem mutattak ki magas nitrát- és foszfáttartalmat, bizonyo­san azért, mert a műtrágyával takarékoskodnak. (halász)

Next