Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
• * Határnyitási jogra vár a nyíregyházi repülőtér Fellendítené a térséget a légiforgalom A magyar-ukrán-román határ közelében fekvő Nyíregyháza szeretné kihasználni repülőterének adottságait, és azt a nemzetközi légi forgalomban ideiglenes határátkelővé nyilváníttatná. A Tokaj felé vezető út mellett már 1928. június 15- én megnyílt a város polgári belföldi repülőtere és ezzel egy elszigetelt országrész vált elérhetővé. A város 1927-ben 150 hold területet adott ingyenes használatra a Légügyi Hivatalnak, amely két hangárt és egy hivatali épületet is felhúzatott a területen. 1931-ben az ínségmunkások száz holdon végeztek tereprendezést, így Budapest és Nyíregyháza között naponta egy-egy hétszemélyes kisgéppel indult a légi közlekedés. Terjeszkedett a vasút is, amely népszerűbbé és olcsóbbá vált. A repülőtér később a MÉM repülőgépes szolgálat tulajdonában a keleti régió egyik legnagyobb légi javítóbázisa lett. Ennek jogutódjától, az Air Service Rt.től vásárolta meg Nyíregyháza közel 85 millió forintért a repülőteret, és kezelőjéül a Sóstó Fejlesztési és Beruházási Rt.-t jelölte ki. Belus Tamás a cég ügyvezető igazgatója lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem kívánnak Debrecen vagy Ferihegy konkurenciája lenni, ám a határnyitás szükséges ahhoz, hogy a befektetők bárhonnan közvetlenül elérjék a várost, hisz az M3-as autópályára még évekig kell várni. A tulajdonjogilag rendezett, jelenleg 160 hektáros, 2000 méter hosszú, egysávos betonozott kifutópályával, három hangárral rendelkező repülőteret ezért fejlesztik. Már a tervezés stádiumában van az utasforgalmi épület érkező és indulási oldalának a szétválasztása, a betonpálya fénytechnikai kialakítása, a navigációs berendezések cseréje, illetve beszerzése. Egyébként 1969-től a GATE gyöngyösi főiskolai kara - népszerű nevén a Károly Róbert Gazdasági Főiskola - gyakorlati kiképzőbázisaként az országban egyedül itt képeztek mezőgazdasági pilótákat, most pedig kereskedelmi pilótákat tanítanak. A repülőiskolát a repülőtér üzemeltetője, a Tréner Kft. tartja fenn. Vezetője, Horváth Péter elmondta, hogy a repülőtér 1992-1994 között már rendelkezett határnyitási joggal. Ha a szükséges szakhatósági feltételeket újra kialakítják, egy kormányhatározat alapján visszakaphatja a határnyitási jogosítványát, és naponta akár száz 20-25 fős kisgépet fogadhat. Bár ekkora forgalomra még nincs igény, a külföldi üzletemberek örömmel vennék, ha gépükkel egyenesen a szabolcsi megyeszékhelyre érkezhetnének. (t. m. i.) A Magyar Nemzet JÓ HÍREK LELEPLEZTE Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Olcsván a falu szülöttének, gróf Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc tábornokának a mellszobrát. Avatóbeszédében a miniszter hangoztatta: gróf Károlyi Sándor egész vagyonát feláldozta a nemzetért, s nem azok közé a vezetők közé tartozott, akiknek a nemzet kasszájára volt szükségük ahhoz, hogy az országért tevékenykedjenek. A CIGÁNYSÁG kizárólag kollektív kárpótlást tart elfogadhatónak a holocaust során elszenvedett veszteségeiért - közölte szombaton Nagykanizsán az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Farkas Flórián a cigány holokauszt emlékművénél tartott gyászmegemlékezésen vett részt, amelyen az 1944. augusztus 2-ról 3-ára virradóra Auschwitzban meggyilkolt háromezer cigány származású mártír emléke előtt tisztelegtek. NÉPSZAVAZÁST tartottak Ajkán tegnap: a település hozzájáruljon-e a Mól Rt. azon tervéhez, hogy a vállalat a helyi erőműben Kalorex márkanevű veszélyes hulladékot égetne el. A város képviselő-testülete tavaly elutasította a Mól ajánlatát. Az állami televízió esti Híradója szerint a szavazáson kevesen vettek részt, így érvénytelen volt. IDŐKÖZI választást tartottak tegnap a Pest megyei Vácrátót lakói. A polgármesteri székért két független jelölt szállt versenybe: Horváth Ferenc jelenlegi polgármester és Garamszegi Géza. Polgármestert és képviselő-testületet választottak vasárnap a Kazincbarcikától elszakadt Berentén is. Az 1054 lelkes településen a választás zavartalan volt, a szavazásra jogosultak több mint hetven százaléka élt jogával. Vasutasok bérharca Összeül hétfőn a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének választmánya - tájékoztatta az MTI-t Lukácsi Bálint szóvivő. Értékelik a MÁV-nál a Legfelsőbb Bíróság június 9-i döntése után kialakult helyzetet, s mérlegelik a vasutassztrájk meghirdetését. A VDSZSZ az 1999. évre vonatkozó bérkövetelést 21 százalékban határozta meg. A szakszervezet most az év elején megszakított bérharcát folytatja - fogalmazott a szóvivő. A VDSZSZ kompromisszumot keres, remélve, nem kényszerül a sztrájkfelhívásra. Lukácsi hozzátette: bérigényük kielégítésére már belső forrásokat jelöltek meg, követelésükkel az állami büdzsét nem kívánják terhelni. Hazai tudósítások Huszonkilencszer több adó- és tb-csalás A gazdasági bűnözők tizede diplomás (Folytatás az 1. oldalról) E bűncselekmények aránya a gazdasági bűncselekményeken belül a korábbi alig fél százalékról 14 százalék fölé emelkedett. Hasonló mértékű, több mint 29-szeres növekedés figyelhető meg az adó- és társadalombiztosítási csalásoknál is. Ami a gazdasági bűncselekmények elkövetőit illeti, az ilyen tettek miatt elítélt felnőttkorúak száma a ’90-es évek elején ugyan jóval kétezer alatt maradt, tavaly pedig megközelítette a 2500-at, az összbűnözésen belüli arányuk mégis csökkent, három százalék alatt maradt. A gazdasági ügyekben elmarasztaltak életkor szerinti megoszlása lényegesen eltér a jogerősen elítélteknél általában megfigyelhető arányoktól, hívja fel rá a figyelmet a lapunknak nyilatkozó professzor. Ugyanis míg a közvádas bűnözést a fiatalabbak magas aránya jellemzi, addig a gazdasági bűncselekményeknél az elítéltek kormegoszlása kiegyenlítettebb, másként fogalmazva több az idősebb elkövető. A bűnözés szerkezete és az iskolai végzettség közötti kapcsolatot elemezve Vavró professzor kiemeli, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva a felső kategóriák érdemelnek külön figyelmet. Az írástudatlanok aránya ezekben az esetekben szinte elhanyagolható, és ezen belül is a tizedére csökkent. Viszont az egyetemet vagy főiskolát végzett elítéltek száma több mint a kétszeresére emelkedett az utóbbi években, és így a gazdasági bűncselekményekért elítéltek több mint tíz százalékának van felsőfokú végzettsége. A gazdasági bűncselekmények miatt elítéltek és a „hagyományos” bűncselekmények elkövetői között különbség az is, hogy miközben általában növekedett a büntetett előéletű elítéltek aránya, amely már megközelítette esetenként a negyven százalékot is, a gazdasági bűncselekményekért elítéltek mindössze 15 százaléka rovott múltú. Közülük a legtöbben a visszaesőnek nem tekintendő bűnismétlők, a visszaesők, a különös visszaesők és a többszörös visszaesők aránya legfeljebb egy százalék vagy még annál is kevesebb. Vavró Istvántól megtudtuk azt is, hogy a gazdasági bűncselekmények kategóriájában a vizsgált időszakban az elítéltek öt százaléka sem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, míg az elítéltek teljes körében még tavaly is az esetek több mint 12 százalékában szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést. A gazdasági bűncselekmények jogkövetkezményei közül a pénzfőbüntetés mondható tipikusnak. Nánási László Megyei forrásból segítik a település megmentését védő árokrendszert ásnak Hollóházán Hónapok óta tartó bizonytalanság után konkrét segítséget kap Hollóháza a katasztrófával fenyegető földcsuszamlás megállításához, legalábbis a megoldáshoz vezető út első, de talán legsürgetőbb lépéseinek megtételéhez. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési tanács a napokban 47,6 millió forintot ítélt meg a hegyközi településnek, ami a Belügyminisztérium 20,4 milliós kiegészítésével fedezetet teremt a vízelvezető árokrendszer megépítésére. Hollóháza egyik részén évtizedek óta érzékeltek kisebb földmozgásokat, az idén márciusban pedig katasztrófával fenyegető helyzet alakult ki. Egy nagyjából trapéz alakú, a felső végén 80, az alsó végén 250 méter széles, 350 méter hosszú földdarab elkezdett csúszni a völgy irányába, a területen fekvő húsz ház pedig kisebb-nagyobb mértékben megsérült, az ott lakók heteken át nem tölthették az éjszakákat otthonukban. Később a mozgás lelassult, de a közelmúlt hetek esőzései nyomán ismét felerősödött, olyannyira, hogy négy házból ki kellett költöztetni a lakókat. A bajt az okozza, hogy a sajátos geológiai viszonyok miatt a hegyről lezúduló víz a talaj belsejében összegyűlve vízpárnát alkot, s ezen csúszik meg a felső talajréteg. A márciusi vészhelyzet nyomán (amint arról lapunkban többször is beszámoltunk) szakemberek bevonásával elkészültek azok a tervek, amelyek megvalósításától remélhető a talaj stabilizálása, az örökös bizonytalanság megszüntetése. Első lépésben a veszélyeztetett területen meg kell építeni egy árokrendszert, ami egyrészt a hegyről érkező vizet, másrészt a lehulló csapadékvizet vezeti el, megszüntetve ezzel a „vízpárna” kialakulásának lehetőségét. Ehhez kellett a 68 millió, aminek egy részét vis maior alapjából felajánlotta a Belügyminisztérium azzal a feltétellel, hogy a többit a megyei területfejlesztési tanács folyósítja saját forrásaiból. Az első körben, június végén a tanács mindössze 2,7 milliót szavazott meg, de pénteken felülvizsgálta korábbi döntését, s így elhárult az akadály az árokrendszer megépítése elől. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogy a végső megoldáshoz, a település teljes vízrendezéséhez szükséges további tízmilliók hogyan teremthetők elő. (görömbölyi) Közös hadisírgondozás A debreceni csatára emlékeztek Az elmúlt tíz évben a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség szervezésében tizennyolc magyar-német katonatemetőt építettek újjá német katonák, így a hazánkban elesett százezer magyar és német hősi halott közül már negyvenezer kapta meg az örök nyugalmat - mondta Erdős László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium hadisírgondozó irodájának vezetője a debreceni Hősök temetőjében, az 1989-es debreceni csata 150. évfordulóján rendezett megemlékezésen. A temető az 1848-19-es szabadságharc debreceni csatájában elesett katonák nyughelyeként létesült. A szabadságharc utolsó csatáinak egyikében 7500 magyar honvéd vívta élethalálharcát hetvenezer orosz katonával szemben. A történelmi keresztény egyházak jelen lévő főpapjai kérték Isten áldását a temetőre, majd a magyar és német személyiségek megkoszorúzták az emlékművet. (gőz) 1999. augusztus 2., hétfő Sérülékenyek, de tiszták a nagy tavaink Vizsgálják a Balaton vizét (Folytatás az 1. oldalról) Kiváló minősítést kapott a hónap során a zamárdi és a balatonföldvári strand, a keszthelyit és a fonyódit jónak minősítette a minisztérium környezetvédelmi hivatala - tudtuk meg Pepó Páltól. Földrajzi adottságainkból eredően nagy tavaink sekélyek, és ezért a környezeti hatások tekintetében érzékenyek, sérülékenyek. Ökológiai védelmükre, vizeik minőségének javítására a környezetvédelmi tárca kiváltképpen nagy hangsúlyt helyez, és őrködik a turisztikai értékek megóvása szempontjából is fontos kormányhatározatok betartása, betartatása felett - mondta a miniszter. A balatoni intézkedési terv és nagy tavaink védelmi programja 1999-ben is tartalmazza a a Balaton vízminőségére utaló, azzal szoros összefüggésben lévő klorofilla-előrejelzést, a vízminőség-változás alakulására vonatkozó rendszeres írásos tájékoztató készítését. Ez utóbbit adta át lapunknak Pepó Pál, amelyből megtudtuk: a magyar tenger négy medencéjén kívül (ezek tóközépi mérések) négy nagy strandon is ellenőrzik többek közt a tó vizét, a „vízvirágzás” mutatóját. Szemmel is látható „zöldülést”, algásodást akkor tapasztalhatunk, ha a „klorofill” koncentrációja megközelíti a tűrhető kategória felső határát. A „borsóleves-állapot” pedig akkor áll be, amikor a tűrhető kategória felső értékének négyszerese a koncentráció. A Balatonnál (még) megnyugtató a helyzet, a nyílt vízen és a strandokon a főszezon derekáig a tűrhető kategória alsó határát sem érte el az algásodás, és az előrejelzések is biztatóak. A környezetvédelmi tárca első embere arra figyelmeztet: most az a legfontosabb, hogy nagy tavaink gazdái az ivóvízbázis, a fürdőzés, a gazdasági vízhasználat, a halászat, a horgászat, a hajózás és nem utolsósorban a vízi turizmus összhangja mellett a természetes élőhelyek védelmét is szavatolják, és a tavakat ne terheljék tovább szennyező anyagokkal. (gulyás) Kerülik a Duna déli részét a kapitányok Mohácsnál gyér a hajóforgalom Bár a Jugoszlávia elleni NATO- légicsapások több hete befejeződtek, ma csendes a mohácsi kikötő. Hivatalosan a bombatámadások idején sem zárták le a vízi határt, a Szerbiából érkező hírek azonban visszariasztották a kapitányokat. Nem csupán a lebombázott hidak kikerülése jelentett volna nagy veszélyt, hanem a parton leselkedő orvlövészek támadása is. Ma nincs dolguk a határőröknek és vámosoknak. Alig két-három hajó ellenőrzését kell elvégezniük, szemben a békeidőkkel, amikor személyhajók, luxusjachtok is jártak errefelé. Tíz éve nem volt ritka, hogy naponta nyolc-tíz hajó lépte át a határt Belgrád felől vagy arrafelé tartva. Ma adódik olyan nap, hogy egy sem. Az átkelők többsége jugoszláv vagy horvát zászló alatt hajózik, a nyugateurópai ritka, mint a fehér holló. A napokban a nemzetközi Duna-túra résztvevői sem mertek szerb felségvizekre evezni: a jugoszláv hatóságok minden biztonsági ígérete ellenére Mohácsnál befejezték a kirándulást. A túloldalról érkező hírek szerint egészen Újvidékig hajózható a folyó. A szerb kormányosok hosszabb útra is vállalkoznak: a lerombolt, a folyóba zuhant műtárgyakat kikerülik. Kisebb vízi járművekkel felhasználják közlekedésre a Duna-Tisza-csatornát is, de ezt a manővert idegen hajósok számára nem engedélyezik. A jelenlegi kényszerű nyugalom tartósnak ígérkezik. Még hosszú időbe telik, amíg a rendes hajóforgalom helyreáll a Duna jugoszláviai szakaszán, s addig ez hátrányosan érinti a magyarországi kikötőfejlesztési elképzeléseket is. (havasi) Megteltek a kiszáradt gémeskutak Az időjárás csapásai a Dél-Alföldön Megváltoztatta a Dél-Alföld környezetét az évszázad közelmúlt szeszélyes időjárása. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, Török Imre György szerint ma még pontosan nem lehet tudni, hogy a hónapokig tartó magas vízállás milyen károkat tett az apróvadállományban, amelynek lakhelye többnyire a Tisza ártere. A pusztulás következményeit a közeljövőben őrzik majd meg, akkor derül ki, milyen állatfajokat tizedelt meg a gátakat mosó folyó. Nemcsak a káros hatásokról tájékoztatta, lapunkat a szakember, ugyanis az árhullám következtében sok tócsa alakult ki, ahol olyan madarak jutottak élettérhez, amelyek eddig ritkán voltak láthatók a korábban évtizedekig aszályos Alföldön. Védelmükben nem sietnek eltüntetni az alkalmi víztározókat. A tanyai idős emberek természeti csodának tartják, hogy az ötven-hatvan éve kiszáradt, ásott gémeskutak ezen a nyáron a homoki pusztákon vízzel teltek meg, mert a homokhátságon újból megjelent a talajvíz. Sajnos, a heves esőzések azonban nagyobb kárt okoztak, mint hasznot, több alföldi falu gólyafellegvárainak egy részét elmosta a víz. A nagy záporoktól a villanypóznák tetejéről lesodródtak a fészkek, így a fiókákat más vidékre mentették a gólyák. Csongrád megye közgyűlésének elnöke, Frank József szerint a szokatlan időjárás úgy hat, mint az időzített bomba, különösen a fokhagyma- és a paprikaföldeken, mert a belvíz elmosta azt a termőtalajréteget, amelynek hiányát a jövőben is érzik, és tönkretette a gyökérzetet, úgy, mint Szatymaz, Forráskút térségében az őszi- és sárgabarack fáit. Ezen a vidéken a gyümölcsösök levélzete olyan mértékben sárgult el, hogy attól tartanak a gazdák, egész táblák pusztulnak ki, tudatta lapunkkal Matula Anikó szatymazi őstermelő. Hasonló okok miatt a szőlőtőkék visszanyesését is elkezdték, mert nem lehet tudni, hol lesz az enyészeté ez a növényi kultúra is. Jelentősen megnőtt a folyók baktériumhozama, legalábbis a mérések ezt mutatták, tájékoztatott Fekete Endre vízügyi mérnök. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy az ártérről nagy mennyiségben kerültek baktériumhordozók a folyóba. Szerencsére a belvizekben nem mutattak ki magas nitrát- és foszfáttartalmat, bizonyosan azért, mert a műtrágyával takarékoskodnak. (halász)