Magyar Nemzet, 2000. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

2 Magyar Nemzet Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor fi­zetése bruttó 486 ezer forint. A helyi köztisztvi­selői illetmény 37 400 forint, a közgyűlés a maxi­mális 13-szoros szorzót alkalmazta, költségtérí­tést a főpolgármester nem vesz igénybe. Vele együtt négy alpolgármestere is lemondott a költ­ségtérítésről, tájékoztatta lapunkat a Városháza. Debrecen polgármestere, Kósa Lajos ország­­gyűlési képviselőként fizetésének felét vehette föl eddig. Költségtérítésként 120 ezer forintra volt jogosult, amely összeg az új szabályozás után is marad, a teljes fizetés azonban jár mun­kájáért. A helyi illetményalap 32 400 forint, a testület a maximális 13-szoros szorzót alkalmaz­ta, így Kósa Lajos illetménye bruttó 421 200 fo­rint, tudtuk meg a Városházán. Pécs polgármestere, Toller László fizetése bruttó 247 ezer forint lett volna eddig, ám mivel országgyűlési képviselő, a törvény szerint csu­pán ennek felét kaphatta meg, tisztán 55 ezer fo­rintot. A helyi köztiszviselői illetmény 35 ezer fo­rint, megyei jogú városként 11-13-szoros lehet a szorzó, amelynek mértékéről a szeptemberi köz­gyűlés dönt. Költségtérítést eddig nem vett föl a polgármester, a következőkben még nem hatá­rozott róla a testület. A ma életbe lépett törvény megengedi a teljes polgármesteri javadalmazása kézhezvételét. A KSH szerint Magyarország legkisebb tele­pülése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Torna­kápolna, amelynek tizenöt állandó lakosa van. A település önálló, polgármestere a nem főállású Juhász József. A körjegyzőségen elmondták: a helyi illetményalap 33­ ezer forint, a polgármes­ter tiszteletdgn bruttó 40 ezer forint, s költségté­rítést nem vesz igénybe. Ellenzéki vélemények az integrációról ■ mti Valamennyi parlamenti párt írásos véleménye megérkezett a honvédelmi tárcához a minisztérium és a honvéd vezérkar in­tegrációjáról szóló dokumentumokkal kapcsolatban - közölte a szaktárca s£ytófőosztálya. Gömbös János, az MSZP katonai szakértője elmondta: a szocialista párt elsősorban kérdéseket fogalmazott meg, főként a közigazgatási és a katonai blokkok vezetőinek hatásköreivel kapcsolatban. - Az MSZP augusztus­ban egy részletesebb, javaslatokkal teli anyagot is elkészít a honvédelmi tárca számára - tette hozzá. A szabad demokraták írásos véleményükben ugyancsak a hatáskörök tisztázására hívják fel a figyelmet, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a vezérka­ri főnök, illetve a vezérkar feladatait kétharmados törvényben rögzítsék, ne csak a szervezeti és működési szabályzatban - közölte Mécs Imre SZDSZ-es képviselő. A szabad demokraták azt javasolják, hogy a rendkívüli állapotban felálló honvédelmi tanácsban kapjanak helyet katonák is, pontosabban a vezérka­ri főnök és helyettese. Jelenleg ugyanis egyetlen katona sem tagja ennek a testületnek. Médiatalálkozó Pannonhalmán Negyedik alkalommal rendeztek a határon túli magyar és a ha­zai kisebbségi média szereplői számára találkozót a pannon­halmi Szent Márton Bencés Főmonostorban. A tegnap megnyi­tott és péntekig tartó tanácskozáson százhatvanan vesznek részt Horvátországból, a Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Burgenlandból, a Vajdaságból és Szlovéniából. A hazai kisebb­ségek közül a németek, a lengyelek, a ruszinok, az örmények, a szlovének és a horvátok képviseltetik magukat. A találkozó fő témája: kereszténység-kultúra-párbeszéd. Az esemény házi­gazdája és fővédnöke, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát nyitóbeszédében elmondta: a monostor amellett, hogy ezer év óta az istenkeresés helye, mindig is az ember és ember közötti párbeszéd, a szót értés helyszíne is volt. ■ MTI Belföld A nagyobb településeken magasabb a polgármesteri fizetés Mától emelkednek a juttatások A polgármesterekről szóló törvény módosítása követ­keztében augusztus 1-jétől a polgármesterek illetmé­nye nem a miniszter java­dalmazásához kötődik, ha­nem a helyi önkormányzat rendeletében elfogadott köztiszviselői illetmény­­alaphoz. Mától tehát lesz, ahol emelkedik, s lesz, ahol marad a korábbi fizetése a polgármesternek. A polgár­­mesterek illetményük mel­lett költségtérítést is kap­hatnak a tisztségükkel ösz­­szefü­ggő kiadások fedezé­sére. ■ ZSOHÁR A törvényalkotás az önkor­mányzatiság további erősítése miatt határozott úgy, hogy a polgármesterek javadalmazá­sát a helyben megállapított il­letményalaphoz és nem a mi­niszteri illetményhez köti. A köztisztviselői alap nem azonos a településeken - mondta el la­punknak Bekényi József, a Bel­ügyminisztérium önkormány­zati főosztályának helyettes ve­zetője. A polgármesterek fize­tésének megállapításához kiin­dulóként vett állami illetmény­alap jelenleg 28 150 forint, a he­lyi önkormányzati rendeletek ettől általában felfelé szoktak eltérni. Úgy fogalmazott: az ön­­kormányzatokat a jogalkotó nem korlátozza abban, hogy en­nél magasabb összeget vegye­nek alapul köztiszviselőik java­dalmazásánál, de a gyakorlat azt mutatja, hogy csupán né­hány ezer forintnyi a különbség a települések között a megálla­pított alapban. Többnyire a te­lepülés nagysága a mérvadó. A polgármesterek fizetésé­nek megállapításában az illet­ményalap összegét bizonyos szorzókkal számítják ki, tör­vény szabályozza taxatív mó­don meghatározva, hogy mek­kora lélekszámú településnél milyen szorzó alkalmazható.­­ A költségtérítés szabályai szigorodtak - mondta Bekényi József. Hozzáfűzte: a polgár­­mester csak a tisztsége ellátá­sával összefüggő költségeit szá­molhatja el, s azokat számlával kell igazolnia. A testület az elő­ző fél év számlái alapján - a polgármester kérésére - áta­lányösszeget is megállapíthat, ám az nem haladhatja meg a fő­állású polgármester illetményé­nek harminc százalékát, s a nem főállású tiszteletdíjának az ötven százalékát. A polgármesterek részben vagy egészben le is mondhat­nak tiszteletdíjukról, sőt, szá­mos kistelepülésen a tisztelet­díjas polgármesterek nem ve­szik föl az őket megillető pénzt, hanem vagy jótékony célra ajánlják föl, vagy meghagyják az összeget a település büdzsé­jében. Korábban érvényes tanulóbérletek ■ mti A Volán és a MÁV járatain augusztus 27-től érvényesek a szep­temberi tanulóbérletek. A Volán Egyesülés és a MÁV Rt. tegna­pi közlése szerint a buszokon és a vonatokon - tekintettel az előrehozott tanévkezdésre - augusztus 27-től elfogadják a szeptemberi tanulóbérletet. A szeptemberi tanulói utazóbérle­teket augusztus 23-tól lehet megváltani. Pótfelvételi­ jelentkezés még egy hétig ■ mti Még egy hétig jelentkezhetnek pótfelvételire, akik szeptember­től felsőoktatási intézményben szeretnének tanulni - mondta tegnap Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI) munkatársa. A nyári felvételit meghirdető felsőoktatási intézmények még mintegy 16 ezer jelentkezőt várnak a már fel­vett hallgatók mellé. Az államilag finanszírozott képzéseken 725 nappali és 70 levelező hely maradt szabadon a „rendes” felvéte­liket követően. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú kép­zés keretein belül mintegy negyven jelentkezési helyen 1370 ál­lamilag finanszírozott és 1520 költségtérítéses helyre lehet je­lentkezni. Roberts Éva emlékeztetett arra, hogy csak egyetlen intézménybe és azon belül is csak egy szakra lehet jelentkezni. Továbbá csak azok jelentkezését fogadják el, akik idén még nem jelentkeztek vagy ez évben nem nyertek felvételt. Csökkenhetnek a gyógyszerszámlák Folytatás az 1. oldalról A főosztályvezető példaként említette a gyomorfekélyre sze­dett orvosságokat, amelyeknél a különböző kiszerelésű refe­renciakészítmények termelői ára 20-47 százalékkal esik; a re­umaellenes szereket, ahol 15-30 százalékos ármérséklésre; az asztmaellenes inhalálószere­­ket, amelyeknél tízszázalékos visszaesésre; és a vérzsírcsök­kentőket, ahol nyolcszázalékos ármérséklésre kell számítani. A különböző antibiotikumok termelői ára 10-15 százalékkal eshet, és a változó korban lévő nőknél alkalmazott egyes hor­monkészítményeknél is 15 szá­zalékos ármérséklésben álla­podtak meg. A tárgyalások ked­vező hatását csak azok a bete­gek észlelik majd, akik hajlan­dóak régi, jól bevált gyógysze­rük helyett azonos hatású, de más néven forgalomba hozott új pirulákra váltani, a többiek szá­mára a tb-támogatás csökkené­se miatt nőhetnek a patikai árak. Több patikaszer kiesik a tb-támogatotti körből, mert húsz százalékkal drágább a refe­renciakészítménynél. Ezekről második körben is tárgyalnak, és a betegellátás szempontjából pótolhatatlan gyógyszereknél központi beszerzést írnak ki. A tb felmérése szerint a be­tegek 85 százalékát még sosem tájékoztatta patikusa arról, hogy a felírt szer egy másik, ol­csóbb orvossággal is helyette­síthető. Az orvosok pedig csak az állandóan gyógyszert sze­dőkkel, illetve a rászorulókkal beszélik meg a felírt medicina árát. Minden negyedik beteg gyakran vagy rendszeresen nem váltja ki ára miatt a felírt gyógyszert, ám erről kezelőor­vosuk nem tud - derül ki a fel­mérésből, amelyet Mosolits Eszter elemző közgazdász is­mertetett. " 2000. augusztus I., kedd Ismét sztrájkkal fenyegetőznek A szakszervezetek szerint annak ellenére, hogy a kormány eddig két fontos pontban elállt eredeti elképzelésétől a Mun­ka Törvénykönyvében (MT) tervezett módosításnál, a javas­lat így is súlyosan korlátozná a munkavállalók jogait. Ha a mai ülésen nem lesz további előrelépés, a szakszervezetek egyeztetést kezdeményeznek egy esetleges sztrájkról. ZIVKOVICS A szakszervezetek nem ragasz­kodnak ahhoz, hogy a kormány a teljes javaslatot visszavonja, amennyiben minden olyan pont­ban kompromisszumra jutnak, amelyben az eredeti javaslat még inkább kiszolgáltatottá tette vol­na a munkavállalókat - mondta lapunknak Borsik János, az Au­tonóm Szakszervezet elnöke. Szerinte a javaslat még mindig munkavállaló-ellenes, pedig a múlt heti ülésen a kormány két lényeges pontban is visszalépett eredeti elképzelésétől. Mint ismert, a múlt héten a kormány elállt attól a tervezet­től, hogy a munkaidő-számítás keretét kettőről négy hónapra emelje, s attól is, hogy a heti pi­henőidőt 42 óráról 35-re csök­kentse, itt végül 40 órát java­solt. A mai ülésen Borsik János a legfontosabb elérendő dolog­nak a munkaszerződések elle­hetetlenítésének megakadályo­zását tekinti. Úgy véli ugyanis, hogy a kormány eredeti javas­lata teljesen szabad kezet adna a munkaadóknak, például az­zal, hogy nem kellene a munka­végzés helyét pontosan megje­lölniük. Ezzel szerintük a dol­gozók bizonyos jövedelemtől is elesnek, hiszen például a kikül­detést nem lehetne értelmezni. A szakszervezeti vezető reméli, hogy a kormány visszavonja azokat az előterjesztéseket, amelyek túllépnek az EU- jogharmonizáción. Amennyi­ben a mai ülésen semmilyen előrelépést nem sikerül elérni­ük, a hat szakszervezeti konfö­deráció megvitatja az együttes fellépés és a sztrájk lehetőségét - mondta Borsik János. A sztrájkot egyébként kilátásba helyezte a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete is. Dávid Ferenc, a munkaadók szóvivője lapunknak elmondta: az eredeti tervezet valóban kedvező volt számukra, de azt ők sem szeret­nék, ha a dolgozók méltányta­lan helyzetbe kerülnének, ezért hajlanak az ésszerű kompro­misszumra. Fontosnak tartják viszont, hogy ahol azt a gazda­sági folyamatok megkövetelik, ott a pontok megváltozzanak. A szakszervezetek és más szerve­zetek által megfogalmazott po­litikai jellegű véleményekkel szemben több családbarát ren­delkezést tartalmaz a Munka Törvénykönyve módosításához készült tárcajavaslat - közölte Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter az MTI-vel tegnap. Szerinte az 1992. évi XXII. törvény - európai uniós jogharmonizációt célzó —mó­dosításai a hátrányos megkü­lönböztetés tilalmára vonatko­zó új szabályokkal a jelenlegi­hez képest további védelmet nyújtanak a nők számára. Ki­emelte: a javaslat rögzíti a „közvetett diszkrimináció tilal­mát”, amelynek alapján akkor is megállapítható a hátrányos megkülönböztetés ténye, ha a munkáltató intézkedése a túl­nyomórészt nőkből álló mun­kavállalói csoportra nézve ked­vezőtlen. Uniós elismerés „Adatvédelmi szempontból az Európa Unióban úgy néznek ránk, mint tagországra, e tekintetben már az EU-ban va­gyunk - mondta tegnap Majtényi László adatvédelmi biztos. Az Európai Bizottság július 27-i elismerő határozata alapján Majtényi úgy véli: gazdasági lehetőségeink újra bővültek. Bakonyi Adatvédelmi szempontból adek­­vát védelmet biztosító országnak ismerte el Magyarországot az Eu­rópai Unió legfőbb döntéshozó testülete.­­ Az Európa Tanács jú­lius 27-én tudatta, hogy a nem EU-tagországok közül Svájc mel­lett Magyarország is tökéletesen megfelel az unió normáinak - is­mertette Majtényi László. Hozzá­tette: a minősítést Magyarország a tagjelölt országok közül első­ként kapta meg. Az adatvédelmi biztos rámutatott: Magyarország­nak ki kell használnia az elisme­rést, amely óriási lehetőséget nyújt arra, hogy hazánk még von­zóbbá váljon a külföldi befekte­tők számára. A gazdaság egyes szektoraiban az adatok ismerete és védelme ugyanis elengedhetet­len a sikeres működéshez, a mi­nősítés azonban jelzi: az uniós tagállamok biztosítva őrzik adata­ikat Magyarszágon. Az EU-s ada­tok és információk ezentúl ná­lunk is elérhetők. - Adatvédelmi szempontból már az EU-ban va­gyunk - szögezte le Majtényi. Az elismerés - ugyan szavazati jog nélkül - részvételi lehetőséget nyújt Svájc és Magyarország adat­védelmi biztosának az EU adatvé­delmi bizottságának ülésein. Horváth Aladár támogatja a zámolyi menedékkérőket Emlékezés a roma holokausztra A Parlament előtt emlékeznek holnap a II. világháború alat­ti roma holokauszt áldozataira - jelentette be tegnap Hor­váth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője. La­punknak elmondta: egyetért a Strasbourgba távozott ro­mák törekvésével, viszont nem tartja jó gondolatnak egy önálló roma párt létesítését. Jezsó Ákos Bársony János kisebbségkutató tegnap elmondta: a magyaror­szági roma holokauszt áldoza­tainak száma 5 ezer és 50 ezer közé tehető. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) vezetője bejelentette: a II. világháború során elpusztult ro­mákra holnap a Parlament előtt gyászünnepségen emlékeznek. A Magyar Nemzet kérdésére ki­fejtette, hogy az elmúlt évek so­rán a zámolyi romák üldöztetése ellen az ombudsmanon kívül senki sem emelte fel a szavát. Ál­láspontja szerint Strasbourgban ezért joggal emeltek panaszt a magyar hatóságok magatartása ellen. Az Országos Cigány Ön­­kormányzat (OCÖ) zámolyi se­gítségét viszont hibás lépésnek nevezte, mert az - úgymond - kí­vülről avatkozott be egy helyi problémába Hozzátette: ha az 1970-es években a magyar politi­kai üldözöttek Nyugat-Európá­­ban joggal kérhettek politikai menekült státust, akkor most, ennél súlyosabb okok miatt, a zámolyiak is emigrálhatnak. Farkas Flóriánnak, az OCÖ el­nökének egy önálló roma párt­­ létesítésére tett javaslatát is bí­rálta Horváth Aladár. Az RPA vezetője úgy véli, hogy a magyar társadalomba történelmileg beágyazódott ki­sebbségnek nem szabad etnikai alapon szerveződött politikai erőt létesítenie. Mint mondta, ezt az ötletet még akkor sem szabad megvalósítani, ha „erős politikai szándékok működnek azért, hogy a romák a politikai életben is gettósod­janak”.­­ Far­kas Flórián kezdeményezését azért tartom inkorrektnek, mert a zámolyiak kivándorlása és a tömeges kilakoltatások idősza­kában a magyar közéletben nem ellenfeleket, hanem szövetsége­seket kell keresnünk - mondta Horváth Aladár. Farkas Flórián minderről lapunknak kifejtette: azt szeretné, hogy a zámolyi ro­mák és a majdani roma párt ügye ne a cigányság belső meg­osztottságát eredményezze, és ezt ne segítse elő a sajtó, illetve néhány kijelentésével Horváth Aladár. Lanczendorfer Erzsébet, a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetségének alelnöke szerint a polgári kormány mindent meg­tesz a romák társadalmi integrá­ciója érdekében. A zámolyi ro­mák strasbourgi beadványát tegnap kiadott közleményében a hazaszeretettel ellentétes, cél­tudatosan botránykeltő maga­tartásnak nevezte.

Next