Magyar Nemzet, 2000. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-01 / 178. szám
2000. augusztus 1., kedd Belföld Pártigazgató-jelölt az MSZP-ben Baja Ferenc visszatér? Több meghatározó szocialista politikus egyetért abban, hogy Baja Ferenc alkalmas lenne az MSZP pártigazgatói posztjára, illetve a 2002-es választási kampány irányítására - értesült a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja, a politikust nemrégiben már fel is kérték a pártigazgatói posztra, ám ő ezt jelenleg elutasította. ■ Pásztor-Villányi Horn Gyula és Németh Miklós exkormányfő, valamint Kovács László pártelnök úgy látja, hogy Baja Ferenc egykori környezetvédelmi miniszter, az MSZP volt választmányi elnöke alkalmas lenne a pártigazgatói tisztre és a szocialisták 2002-es választási kampányának irányítására - értesült a Magyar Nemzet. - A három politikustól feltehetően nem áll távol ez az elképzelés, valószínűleg egyetértenek ezzel, ám kizártnak tartom, hogy erről egyeztettek volna - reagált kérdésünkre Baja Ferenc. Lapunk úgy tudja, a politikust már felkérték a pártigazgatói tisztre, ám erre az őszi tisztújító kongresszusig nemet mondott, úgy látszik, addig az időpontig már nem töltik be ezt a posztot. Baja egyébként egyetért azzal, hogy csak a kongresszus után választanak pártigazgatót. Úgy vélte: jelenleg korai ezekkel az ügyekkel foglalkozni, kérdésünkre ugyanakkor elmondta, az utóbbi időben sok pártszervezési feladatot látott el. Vezeti az elnökség mellett működő, többek között képzéssel és az új politikai generáció bevonásával foglalkozó MSZP 2000 nevű munkacsoportot, ő szervezte meg a párt megalakulásának tizedik évfordulójára rendezett nagygyűlést is. Jelenleg a kongresszusi előkészítő főbizottság titkári feladatait látja el. Az esetleges felvetés alapja az lehet, hogy most is foglalkozom pártszervezéssel - fogalmazott. A pártelnökség nevezi ki a pártigazgatót és a kampányfőnököt, ám előbbinek komoly befolyása lesz arra, hogy ki irányítsa a kampányt, az sem kizárt, hogy mindkét posztot ugyanaz a személy tölti majd be - hívta fel a figyelmet egy szocialista politikus. Szekeres Imre, az MSZP korábbi kampányfőnöke nem kívánt reagálni a hírre. Mint ismeretes, a politikust sokan támadták pártján belül amiatt, hogy szerintük 1998-ban csődöt mondott az általa vezényelt, úgynevezett csendes választási kampány. Szekeres Imre az őt ért kritikákra akkor úgy reagált: nem tartaná méltányosnak, ha az MSZP választási vereségéért csupán egy személyt tartanának felelősnek. A szocialista pártban a parlamenti választásokat követően még hosszú időn keresztül elemezték a történteket, az esetleges hibákat. Meghallgatások az olajbizottságban Folytatás az 1. oldalról A miniszter hozzátette: amennyiben helytállóak Nógrádi Zsolt állításai, egyértelmű, hogy visszaéltek a szolgálatok nevével. - Ilyen jellegű iratok ugyanis nem keletkeztek a polgári titkosszolgálatoknál - fogalmazott Demeter Ervin. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a hivatal munkatársai kapcsolatba lépjenek Nógrádi Zsolttal, hiszen a történteket mindenképpen ki kell vizsgálni. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők úgy vélik: Nógrádi Zsolt nagy valószínűséggel olyan iratokkal rendelkezik, amelyek még a Kiss Ernő vezette Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) munkatársai készítettek. Az olajbizottság Lentner Csaba (MIÉP) indítványára arról is döntött, hogy meghallgatja az Antal-kormány 1993-ban felállított testületének tagjait, amely a gázolajszőkítés visszaszorítására és a szabálytalan módon forgalmazott szénhidrogének kereskedelemből való kiszorítására jött létre. Az operatív bizottság azonban Lentner szerint nem tudta elvégezni feladatát, a tagok - Boross Péter belügy-, Szabó Iván pénzügy-, Kádár Béla külgazdasági, Siklós Csaba közlekedési és Latorcai János ipari miniszter meghallgatását ez indokolja A volt minisztereknek nyilatkozniuk kell arról, hogy ha tulajdonukban vagy hozzátartozójuk tulajdonában állt, áll-e olajipari tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozás. Ugyanezt a nyilatkozatot - az 1988-tól 2000-ig terjedő időszakra vonatkozóan - bekérik a miniszterelnököktől, a miniszterektől, az államtitkároktól és helyetteseiktől, valamint a vám- és pénzügyőrség, az APEH, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az ORFK vezetőitől, illetve az olajügyekben eljáró valamennyi képviselőtől is. A halasztott vámfizetés kérdéskörének tárgyalása kapcsán meghívott Dunai Imre volt ipari miniszter hangoztatta: sem ő, sem elődje, Pál László nem vámszakember, csupán az apparátus által javasoltak alapján dolgoztak. Sérelmezte, hogy 1994 augusztusában írt levele alapján - melyben felkéri Arnold Mihály VPOP-vezetőt a halasztott vámfizetés felfüggesztéséről szóló intézkedésének visszavonására - meghurcolták, holott az olajmaffiával való leszámolást nem ez a levél hiúsította meg. Pál László rámutatott: Arnold Mihály saját hatáskörében döntött a halasztott vámfizetés felfüggesztéséről, majd hangsúlyozta: épp a Hornkormány volt az, amelyik sorra hozta az olajkereskedelmet szigorító szabályozásokat. Az ipari miniszterek és Arnold Mihály meghallgatása lapzártánkkor még tartott Kupa Mihály volt pénzügyminiszter meghívása ellenére nem jelent meg a bizottság előtt Újabb feljelentések Nógrádi Zsolt ellen Hírösszefoglaló Az érintettek visszautasították az olajtanúként ismertté vált Nógrádi Zsolt legújabb vádjait. Nógrádi most az MDF-et, az SZDSZ-t és az MSZP-t, illetve Boross Pétert, Pető Ivánt és Csintalan Sándort hozta öszszefüggésbe az olajügyekkel. Az olajtanú arra is utalt, hogy Fiaisz Ferenc keceli vállalkozó mellett Pintér Sándornak is szerepe lehetett eltűnt édesapja meggyilkolásában. Állítása szerint Boross Péter fia illegális olajüzleteihez biztosított piaci hátteret. Bűnvádi feljelentést tesz Boross Péter az olajügyben személyét és hozzátartozóit ért rágalmak miatt - A bírósági és ügyészi szervezeteknek soron kívüli eljárásokkal meg kell akadályozniuk, hogy manipulálható alkalmatlanok és bűnözők nyilatkozataikkal félrevezessék a magyar közvéleményt - írta közleményében a volt miniszterelnök. Szerinte egyre nyivánvalóbb az olajügy figyelemelterelő jellege, sőt „bizonyos pártpolitikai érdekek is előtérbe látszanak kerülni”. Pintér Sándor szóvivője útján visszautasította az elhangzottakat. A belügyminiszter szomorúnak találja, hogy „egy szerencsétlen ember képzelődése egyre nagyobb nyilvánosságot kap, lejáratva az országot s annak politikai elitjét”. Szerinte az az igazi kérdés, hogy kik és milyen célok érdekében mozgatják Nógrádi Zsoltot, akinek egymást követő vallomásait a politikus „ördögi licitálásnak” nevezte. Csintalan Sándor MSZP-s képviselő szerint nincs valóságalapja Nógrádi vallomásának, Pető Iván volt SZDSZ-elnök pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba. Flaisz Ferenc vállalkozó Nógrádi Zsolt újabb, személyét érintő állításait is visszautasította, s a Magyar Rádiónak nyilatkozva nyilvános vitára hívta az olajtanút. Elégedetten távozik a rádióelnök „Az elmúlt négy év egyik legnagyobb eredménye, hogy a Magyar Rádió autonóm intézménnyé vált, feladatait, eszközgazdálkodását maga szabja meg, az intézmény gazdálkodása pedig nyereséges” - jelentette ki tegnap Hajdú István. A leköszönő rádióelnök még nem döntötte el, indul-e újból a Magyar Rádió elnöki posztjáért. ■ Blázsovics - Négy évvel ezelőtt a stabil működés feltételeit kellett megteremteni a Magyar Rádióban - mondta összefoglaló értékelésében Hajdú István, akinek tegnap járt le a megbízatása. Mint mondta, az utóbbi négy évben az intézmény veszteségeiből nyereségessé vált. Ugyanakkor a folyamatosan bővülő médiapiac ellenére a rádió még ma is az európai középmezőny felső osztályába sorolható, és bizonyos műfajokban piacvezetőnek mondható. Hajdú István közölte azt is: az új rádióelnök megválasztásának időpontjától függetlenül a rádiónak napi feladatokat kell ellátnia, így például folyamatos tájékoztatást kell adnia az olimpiáról, és készülnie kell fennállása 75. évfordulójára. A leköszönő elnök szerint el kell gondolkodni azon, hogy a rádió új telephelyet létesít, vagy a jelenlegi épületét rekonstruálja. Hajdú István szerint az új telephely kialakításának költsége 8-10 milliárd forint lenne. Hajdú István szólt arról is: egyelőre még nem döntötte el, hogy indul-e az új pályázaton az elnöki posztért. Úgy fogalmazott: ha biztosítottnak látja, hogy szakmai elvek alapján dönt a kuratórium, akkor valószínűleg indul a pályázaton. Hajdú távozása után az elnöki feladatokat ideiglenesen Juhász Judit alelnök látja el. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a médiatörvény által kizárólag az elnök hatáskörébe utalt feladatokról a megbízott elnök a kuratóriummal egyetértésben dönthet. Juhász Judit elmondta: legfontosabb feladatának az átmeneti időszakban azt tartja, hogy a rádiósok nyugodt körülmények között végezhessék feladataikat. Kérdésre válaszolva közölte: nem indult az elnöki pályázaton, és ez jelenleg sem foglalkoztatja. Mint ismeretes, múlt csütörtökön a Magyar Rádió kuratóriuma nem tudta megválasztani az intézmény új elnökét, az új pályázatot harminc napon belül kiírják. Hajdú István még nem döntötte el, hogy indul-e ismét az elnöki pályázaton Fotó: Burger Zsolt Magyar Nemzet ’. Ékközépre Gajdics Ottó Eladó a menyasszony! Ez derül ki a Magyar Szocialista Párt előrehozott kampánykörútjain a szövetségi politikát érintő nyilatkozatokból. A kérdés csak az, hogy kinek kell a túlsúlyos, még véletlenül sem szeplőtelen múltú ara? Hiszen a tulajdonképpeni vőlegény, a valamikori férj, az SZDSZ is igyekszik megfelelő távolságot tartani tőle, bár erőtlen kísérleteit az önálló arculat felmutatására a választópolgárok többsége nem veszi komolyan. Csupán két politikai képződmény jelentkezne önként a lakodalmi játékra két évvel a választások előtt: a fantomizálódott Kereszténydemokrata Néppárt és a frigy érdekében még elnevezésén is változtatni akaró Munkáspárt. Folyamatos és egyre erőszakosabb udvarlásukra azonban az MSZP ez idáig nem reagált nyílt biztatással. Az önmagát szociáldemokratának kikiáltó párt ugyanis úgy illegeli magát, hogy megnyilvánulásaiból nem annyira az új kapcsolatok iránti igény, mint inkább a más pártok között fennálló szövetség szétverésének szándéka derül ki. Nem lehet másként értelmezni Molnár Gyula alelnök hétvégi kijelentését az SZDSZ mandátumainak alternatívájáról. A szocialista politikus abból indult ki a párt kisgyóri fórumán, hogy nem tudnak a következő választáson olyan előnyre szert tenni, amely elegendő lenne a kormányalakításhoz. Ezért lesz szerinte szükség a koalícióhoz a szabad demokratákra, esetleg másokra. Érvelésében elsőként megnevezte az egyetlen nemkívánatos szereplőt, a MIÉP-et, majd a Fideszt említette, mint olyan pártot, amellyel „nem nagyon szeretne” közösködni a baloldal vezető ereje. „Egyébként nyitottak vagyunk minden demokratikus erő felé” - tette hozzá, leleplezve valamennyi hátsó szándékot, ami eddig esetleg rejtve maradt a felületesebb szemlélő előtt. Hiszen az említett félmondatba sikerült elrejteni a már unalomig szajkózott összemosási kísérletet, miszerint a MIÉP antidemokratikus, a Fidesz pedig azzá vált, mert „öszszekacsintott” vele. Ugyanakkor az is kiolvasható a pontosan szerkesztett, alig rejtett utalásból, hogy a jelenlegi koalíciót alkotó másik két párt, az FKGP és az MDF számíthat - ha akar - az MSZP jóindulatára, csak el kell határolódnia a vezető kormányerőtől. Ez az ékverési szándék nyilvánult meg már abban is, ahogyan a Békejobb-mozgalom zászlóbontását fogadták, azóta pedig folyamatos a baloldal ez irányú tevékenysége, felhasználva a legapróbb koalíciós vitát is. Egyértelmű az is, hogy maguk a szocialisták sem veszik komolyan egy kisgazdákkal vagy fórumosokkal alkotott közös kormány tervét. Thürmer Gyula szalonképesebb a Köztársaság téren, mint Torgyán József, és Dávid Ibolyát sem téveszthetik meg a balról érkező szimpátianyilatkozatok. Aki figyel a közvélemény-kutatások elemző részeire, az tudja, hogy az MSZP tovább már nem nagyon képes bővíteni szavazótáborát. Ezért egyetlen célja, hogy szétzilálja a kormánypártok bázisát, és a kialakuló patthelyzetben bármi áron visszaszerezze a hatalmat. Ebben viszont legfeljebb a fentebb említett önkéntes kérők lesznek a partnerei. Az SZDSZ-nek tehát a Munkáspárt és Giczy György az alternatívája. Még szerencse, hogy van más választás is. Koalíciós ügyek ■ K. F.L. B. Egy hónap után ma újra ülésezik a kormány. Az egyik tervezett napirendi pont szerint a miniszterek első olvasatban a jövő évi adótörvényeket tárgyalják. Információink szerint a mai kormányülés, illetve a kormánykabinet azt megelőző tanácskozása alkalmat adhat Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, FKGP- elnök megbeszélésére. A konzultációt a kisgazdák szorgalmazzák. A megbeszélésen elsősorban az agrártárca költségvetési támogatásáról és a Nemzeti Földalap felállításáról eshet szó. A kormány előzetes tervei szerint ősszel mindenképpen a parlament elé kerül a földalap létrehozásáról szóló előterjesztés, ugyanakkor még nincs egyezség a koalíciós pártok között az új intézmény felügyeletéről. A Fidesz az ÁPV Rt. hatáskörébe utalná az állami földterületekkel való gazdálkodást, míg a kisgazdapárt ragaszkodik ahhoz, hogy - akár bizonyos megkötésekkel is - a Torgyán József vezetése alatt álló tárca lássa el a felügyeletet. A legkisebb koalíciós párt, az MDF viszont az Országgyűlésre bízná a magyar termőföldvagyon egynegyedét kitevő földalap ellenőrzését. Várhatóan ismét hosszú koalíciós alkufolyamat eredményeként születik majd egyezség a költségvetés egyes részleteiről. Az agrártárca jövőre a pénzügyi kormányzat által előirányzottnál ismét jóval nagyobb összegű, négyszázmilliárd forintot meghaladó támogatást igényel. Illés Zoltán elítéli a győri égetést ■ Jezsó A győri hulladékégető mai próbaégetését Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke törvénytelennek és „ócska trükknek” nevezte. Lapunk kérdésére elmondta: a mai próbaégetést még a júniusi, törvénysértő módon kiadott engedély előtt kellett volna elvégezni, hiszen egy korábbi, elmarasztaló határozathoz tartozik. Fenntartja: az üzem műszaki szempontok alapján alkalmatlan a dioxinok megsemmisítésére, mivel nem biztosítja a kellő hőfokot és tartózkodási időt. Mint mondta, a Környezetvédelmi Minisztérium szakértői is megállapították, hogy a hulladékégető működését elsőfokú határozattal lehetővé tévő Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség törvénysértő módon adta ki az engedélyét. Mivel másodfokú határozat az ügyben nem született, a vállalat sem kísérleti, sem egyéb hulladékégetést nem végezhet. A Győri Hulladékégető Kft. ezzel szemben úgy véli, hogy az üzem semmilyen környezeti szennyezést nem okoz.