Magyar Nemzet, 2000. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

2000. augusztus 1., kedd Belföld Pártigazgató-jelölt az MSZP-ben Baja Ferenc visszatér? Több meghatározó szocialista politikus egyetért abban, hogy Baja Ferenc alkalmas lenne az MSZP pártigazgatói posztjára, illetve a 2002-es választási kampány irányítására - értesült a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja, a politikust nemrégiben már fel is kérték a pártigazgatói posztra, ám ő ezt jelenleg elutasította. ■ Pásztor-Villányi Horn Gyula és Németh Miklós exkormányfő, valamint Kovács László pártelnök úgy látja, hogy Baja Ferenc egykori környezet­védelmi miniszter, az MSZP volt választmányi elnöke alkalmas lenne a pártigazgatói tisztre és a szocialisták 2002-es választási kampányának irányítására - ér­tesült a Magyar Nemzet. - A há­rom politikustól feltehetően nem áll távol ez az elképzelés, valószínűleg egyetértenek ez­zel, ám kizártnak tartom, hogy erről egyeztettek volna - rea­gált kérdésünkre Baja Ferenc. Lapunk úgy tudja, a politi­kust már felkérték a pártigaz­gatói tisztre, ám erre az őszi tisztújító kongresszusig nemet mondott, úgy látszik, addig az időpontig már nem töltik be ezt a posztot. Baja egyébként egyetért azzal, hogy csak a kongresszus után választanak pártigazgatót. Úgy vélte: je­lenleg korai ezekkel az ügyek­kel foglalkozni, kérdésünkre ugyanakkor elmondta, az utób­bi időben sok pártszervezési feladatot látott el. Vezeti az el­nökség mellett működő, töb­bek között képzéssel és az új politikai generáció bevonásá­val foglalkozó MSZP 2000 nevű munkacsoportot, ő szervezte meg a párt megalakulásának ti­zedik évfordulójára rendezett nagygyűlést is. Jelenleg a kong­resszusi előkészítő főbizottság titkári feladatait látja el.­­ Az esetleges felvetés alapja az le­het, hogy most is foglalkozom pártszervezéssel - fogalmazott. A pártelnökség nevezi ki a pártigazgatót és a kampányfő­nököt, ám előbbinek komoly befolyása lesz arra, hogy ki irá­nyítsa a kampányt, az sem ki­zárt, hogy mindkét posztot ugyanaz a személy tölti majd be - hívta fel a figyelmet egy szocialista politikus. Szekeres Imre, az MSZP ko­rábbi kampányfőnöke nem kí­vánt reagálni a hírre. Mint isme­retes, a politikust sokan támad­ták pártján belül amiatt, hogy szerintük 1998-ban csődöt mondott az általa vezényelt, úgynevezett csendes választási kampány. Szekeres Imre az őt ért kritikákra akkor úgy rea­gált: nem tartaná méltányos­nak, ha az MSZP választási ve­reségéért csupán egy személyt tartanának felelősnek. A szo­cialista pártban a parlamenti választásokat követően még hosszú időn keresztül elemez­ték a történteket, az esetleges hibákat. Meghallgatások az olajbizottságban Folytatás az 1. oldalról A miniszter hozzátette: amennyi­ben helytállóak Nógrádi Zsolt állításai, egyértelmű, hogy vis­szaéltek a szolgálatok nevével. - Ilyen jellegű iratok ugyanis nem keletkeztek a polgári titkosszol­gálatoknál - fogalmazott Deme­ter Ervin. Szerinte elkerülhetet­len, hogy a hivatal munkatársai kapcsolatba lépjenek Nógrádi Zsolttal, hiszen a történteket mindenképpen ki kell vizsgálni. A Magyar Nemzetnek nyilat­kozó szakértők úgy vélik: Nóg­rádi Zsolt nagy valószínűséggel olyan iratokkal rendelkezik, amelyek még a Kiss Ernő ve­zette Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) munkatársai készítettek. Az olajbizottság Lentner Csa­ba (MIÉP) indítványára arról is döntött, hogy meghallgatja az Antal-kormány 1993-ban felállí­tott testületének tagjait, amely a gázolajszőkítés visszaszorítására és a szabálytalan módon forgal­mazott szénhidrogének kereske­delemből való kiszorítására jött létre. Az operatív bizottság azon­ban Lentner szerint nem tudta el­végezni feladatát, a tagok - Boross Péter belügy-, Szabó Iván pénzügy-, Kádár Béla külgazda­sági, Siklós Csaba közlekedési és Latorcai János ipari miniszter­­ meghallgatását ez indokolja A volt minisztereknek nyilatkoz­niuk kell arról, hogy ha tulajdo­nukban vagy hozzátartozójuk tu­lajdonában állt, áll-e olajipari te­vékenységgel foglalkozó gazda­sági társaság vagy egyéni vállal­kozás. Ugyanezt a nyilatkozatot - az 1988-tól 2000-ig terjedő idő­szakra vonatkozóan - bekérik a miniszterelnököktől, a miniszte­rektől, az államtitkároktól és he­lyetteseiktől, valamint a vám- és pénzügyőrség, az APEH, a Leg­felsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az ORFK vezetői­től, illetve az olajügyekben eljáró valamennyi képviselőtől is. A halasztott vámfizetés kér­déskörének tárgyalása kapcsán meghívott Dunai Imre volt ipari miniszter hangoztatta: sem ő, sem elődje, Pál László nem vám­­szakember, csupán az apparátus által javasoltak alapján dolgoz­tak. Sérelmezte, hogy 1994 au­gusztusában írt levele alapján - melyben felkéri Arnold Mihály VPOP-vezetőt a halasztott vámfi­zetés felfüggesztéséről szóló in­tézkedésének visszavonására - meghurcolták, holott az olajmaf­fiával való leszámolást nem ez a levél hiúsította meg. Pál László rámutatott: Arnold Mihály saját hatáskörében döntött a halasz­tott vámfizetés felfüggesztéséről, majd hangsúlyozta: épp a Horn­­kormány volt az, amelyik sorra hozta az olajkereskedelmet szi­gorító szabályozásokat. Az ipari miniszterek és Arnold Mihály meghallgatása lapzártánkkor még tartott Kupa Mihály volt pénzügyminiszter meghívása el­lenére nem jelent meg a bizott­ság előtt Újabb feljelentések Nógrádi Zsolt ellen H­írösszefoglaló Az érintettek visszautasították az olajtanúként ismertté vált Nóg­rádi Zsolt legújabb vádjait. Nóg­rádi most az MDF-et, az SZDSZ-t és az MSZP-t, illetve Boross Pé­tert, Pető Ivánt és Csintalan Sándort hozta öszszefüggésbe az olajügyekkel. Az olajtanú arra is utalt, hogy Fiaisz Ferenc keceli vállalkozó mellett Pintér Sán­dornak is szerepe lehetett eltűnt édesapja meggyilkolásában. Állí­tása szerint Boross Péter fia ille­gális olajüzleteihez biztosított piaci hátteret. Bűnvádi feljelentést tesz Bo­ross Péter az olajügyben szemé­lyét és hozzátartozóit ért rágal­mak miatt - A bírósági és ügyé­szi szervezeteknek soron kívüli eljárásokkal meg kell akadályoz­niuk, hogy manipulálható alkal­matlanok és bűnözők nyilatkoza­taikkal félrevezessék a magyar közvéleményt - írta közleményé­ben a volt miniszterelnök. Szerin­te egyre nyivánvalóbb az olajügy figyelemelterelő jellege, sőt „bi­zonyos pártpolitikai érdekek is előtérbe látszanak kerülni”. Pintér Sándor szóvivője útján visszautasította az elhangzotta­kat. A belügyminiszter szomorú­nak találja, hogy „egy szeren­csétlen ember képzelődése egy­re nagyobb nyilvánosságot kap, lejáratva az országot s annak po­litikai elitjét”. Szerinte az az iga­zi kérdés, hogy kik és milyen cé­lok érdekében mozgatják Nógrá­di Zsoltot, akinek egymást köve­tő vallomásait a politikus „ördögi licitálásnak” nevezte. Csintalan Sándor MSZP-s képvi­selő szerint nincs valóságalapja Nógrádi vallomásának, Pető Iván volt SZDSZ-elnök pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba. Flaisz Ferenc vállalkozó Nógrádi Zsolt újabb, személyét érintő állításait is visszautasítot­ta, s a Magyar Rádiónak nyilat­kozva nyilvános vitára hívta az olajtanút. Elégedetten távozik a rádióelnök „Az elmúlt négy év egyik leg­nagyobb eredménye, hogy a Magyar Rádió autonóm in­tézménnyé vált, feladatait, eszközgazdálkodását maga szabja meg, az intézmény gazdálkodása pedig nyeresé­ges” - jelentette ki tegnap Hajdú István. A leköszönő rádióelnök még nem döntöt­te el, indul-e újból a Magyar Rádió elnöki posztjáért. ■ Blázsovics - Négy évvel ezelőtt a stabil működés feltételeit kellett megteremteni a Magyar Rádió­ban - mondta összefoglaló ér­tékelésében Hajdú István, akinek tegnap járt le a megbí­zatása. Mint mondta, az utób­bi négy évben az intézmény veszteségeiből nyereségessé vált. Ugyanakkor a folyamato­san bővülő médiapiac ellené­re a rádió még ma is az euró­pai középmezőny felső osztá­lyába sorolható, és bizonyos műfajokban piacvezetőnek mondható. Hajdú István kö­zölte azt is: az új rádióelnök megválasztásának időpontjá­tól függetlenül a rádiónak na­pi feladatokat kell ellátnia, így például folyamatos tájé­koztatást kell adnia az olim­piáról, és készülnie kell fenn­állása 75. évfordulójára. A leköszönő elnök szerint el kell gondolkodni azon, hogy a rádió új telephelyet létesít, vagy a jelenlegi épületét re­konstruálja. Hajdú István sze­rint az új telephely kialakításá­nak költsége 8-10 milliárd fo­rint lenne. Hajdú István szólt arról is: egyelőre még nem döntötte el, hogy indul-e az új pályázaton az elnöki posztért. Úgy fogalma­zott: ha biztosítottnak látja, hogy szakmai elvek alapján dönt a kuratórium, akkor való­színűleg indul a pályázaton. Hajdú távozása után az elnöki feladatokat ideiglenesen Ju­hász Judit alelnök látja el. Ez­zel kapcsolatban megjegyezte: a médiatörvény által kizárólag az elnök hatáskörébe utalt fel­adatokról a megbízott elnök a kuratóriummal egyetértésben dönthet. Juhász Judit elmondta: leg­fontosabb feladatának az átme­neti időszakban azt tartja, hogy a­ rádiósok nyugodt körülmé­nyek között végezhessék fel­adataikat. Kérdésre válaszolva közölte: nem indult az elnöki pályázaton, és ez jelenleg sem foglalkoztatja. Mint ismeretes, múlt csütörtökön a Magyar Rá­dió kuratóriuma nem tudta megválasztani az intézmény új elnökét, az új pályázatot har­minc napon belül kiírják. Hajdú István még nem döntötte el, hogy indul-e ismét az elnöki pályázaton Fotó: Burger Zsolt Magyar Nemzet ’. Ékközépre Gajdics Ottó Eladó a menyasszony! Ez derül ki a Magyar Szocialista Párt előrehozott kampánykörútjain a szövetségi politikát érintő nyilatkozatokból. A kérdés csak az, hogy kinek kell a túlsúlyos, még véletlenül sem szeplőtelen múltú ara? Hiszen a tulajdonképpeni vőlegény, a valamikori férj, az SZDSZ is igyekszik megfelelő távolságot tartani tőle, bár erőtlen kísér­leteit az önálló arculat felmutatására a választópolgárok többsége nem veszi komolyan. Csupán két politikai képződ­mény jelentkezne önként a lakodalmi játékra két évvel a vá­lasztások előtt: a fantomizálódott Kereszténydemokrata Néppárt és a frigy érdekében még elnevezésén is változtatni akaró Munkáspárt. Folyamatos és egyre erőszakosabb ud­varlásukra azonban az MSZP ez idáig nem reagált nyílt biz­tatással. Az önmagát szociáldemokratának kikiáltó párt ugyanis úgy illegeli magát, hogy megnyilvánulásaiból nem annyira az új kapcsolatok iránti igény, mint inkább a más pártok kö­zött fennálló szövetség szétverésének szándéka derül ki. Nem lehet másként értelmezni Molnár Gyula alelnök hétvégi kijelentését az SZDSZ mandátumainak alternatívájáról. A szocialista politikus abból indult ki a párt kisgyóri fórumán, hogy nem tudnak a következő választáson olyan előnyre szert tenni, amely elegendő lenne a kormányalakításhoz. Ezért lesz szerinte szükség a koalícióhoz a szabad demok­ratákra, esetleg másokra. Érvelésében elsőként megnevezte az egyetlen nemkívánatos szereplőt, a MIÉP-et, majd a Fi­deszt említette, mint olyan pártot, amellyel „nem nagyon szeretne” közösködni a baloldal vezető ereje. „Egyébként nyitottak vagyunk minden demokratikus erő felé” - tette hozzá, leleplezve valamennyi hátsó szándékot, ami eddig esetleg rejtve maradt a felületesebb szemlélő előtt. Hiszen az említett félmondatba sikerült elrejteni a már unalomig szajkózott összemosási kísérletet, miszerint a MIÉP antidemokratikus, a Fidesz pedig azzá vált, mert „ösz­­szekacsintott” vele. Ugyanakkor az is kiolvasható a ponto­san szerkesztett, alig rejtett utalásból, hogy a jelenlegi koalí­ciót alkotó másik két párt, az FKGP és az MDF számíthat - ha akar - az MSZP jóindulatára, csak el kell határolódnia a vezető kormányerőtől. Ez az ékverési szándék nyilvánult meg már abban is, ahogyan a Békejobb-mozgalom zászló­­bontását fogadták, azóta pedig folyamatos a baloldal ez irá­nyú tevékenysége, felhasználva a legapróbb koalíciós vitát is. Egyértelmű az is, hogy maguk a szocialisták sem veszik komolyan egy kisgazdákkal vagy fórumosokkal alkotott kö­zös kormány tervét. Thürmer Gyula szalonképesebb a Köz­társaság téren, mint Torgyán József, és Dávid Ibolyát sem téveszthetik meg a balról érkező szimpátianyilatkozatok. Aki figyel a közvélemény-kutatások elemző részeire, az tud­ja, hogy az MSZP tovább már nem nagyon képes bővíteni szavazótáborát. Ezért egyetlen célja, hogy szétzilálja a kor­mánypártok bázisát, és a kialakuló patthelyzetben bármi áron visszaszerezze a hatalmat. Ebben viszont legfeljebb a fentebb említett önkéntes kérők lesznek a partnerei. Az SZDSZ-nek tehát a Munkáspárt és Giczy György az alterna­tívája. Még szerencse, hogy van más választás is. Koalíciós ügyek ■ K. F.­L. B. Egy hónap után ma újra ülése­zik a kormány. Az egyik terve­zett napirendi pont szerint a mi­niszterek első olvasatban a jövő évi adótörvényeket tárgyalják. Információink szerint a mai kormányülés, illetve a kormány­kabinet azt megelőző tanácsko­zása alkalmat adhat Orbán Vik­tor miniszterelnök és Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter, FKGP- elnök megbeszélésére. A kon­zultációt a kisgazdák szorgal­mazzák. A megbeszélésen első­sorban az agrártárca költségve­tési támogatásáról és a Nemzeti Földalap felállításáról eshet szó. A kormány előzetes tervei sze­rint ősszel mindenképpen a par­lament elé kerül a földalap létre­hozásáról szóló előterjesztés, ugyanakkor még nincs egyezség a koalíciós pártok között az új intézmény felügyeletéről. A Fi­desz az ÁPV Rt. hatáskörébe utalná az állami földterületekkel való gazdálkodást, míg a kisgaz­dapárt ragaszkodik ahhoz, hogy - akár bizonyos megkötésekkel is - a Torgyán József vezetése alatt álló tárca lássa el a felügye­letet. A legkisebb koalíciós párt, az MDF viszont az Országgyű­lésre bízná a magyar termőföld­­vagyon egynegyedét kitevő föld­alap ellenőrzését. Várhatóan ismét hosszú koa­líciós alkufolyamat eredménye­ként születik majd egyezség a költségvetés egyes részleteiről. Az agrártárca jövőre a pénzügyi kormányzat által előirányzott­nál ismét jóval nagyobb össze­gű, négyszázmilliárd forintot meghaladó támogatást igényel. Illés Zoltán elítéli a győri égetést ■ Jezsó A győri hulladékégető mai pró­baégetését Illés Zoltán, az Or­szággyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke törvénytelennek és „ócska trükknek” nevezte. Lapunk kérdésére elmondta: a mai próbaégetést még a júniusi, törvénysértő módon kiadott engedély előtt kellett volna el­végezni, hiszen egy korábbi, el­marasztaló határozathoz tarto­zik. Fenntartja: az üzem mű­szaki szempontok alapján al­kalmatlan a dioxinok megsem­misítésére, mivel nem biztosít­ja a kellő hőfokot és tartózko­dási időt. Mint mondta, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium szakértői is megállapították, hogy a hulladékégető működé­sét elsőfokú határozattal lehe­tővé tévő Észak-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség törvénysértő módon adta ki az engedélyét. Mivel másodfokú határozat az ügyben nem szü­letett, a vállalat sem kísérleti, sem egyéb hulladékégetést nem végezhet. A Győri Hulla­dékégető Kft. ezzel szemben úgy véli, hogy az üzem semmi­lyen környezeti szennyezést nem okoz.

Next