Magyar Nemzet, 2002. november (65. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

MMMMMMHMHMMMMPHMMHMMHHMMHMMMMI Kereszténydemokraták az unió pártján A KDNP újjászervezése politi­kai szükségszerűség, amelyet olyan személyekkel kell meg­valósítani, akik elkötelezettek a jobboldal egysége iránt - fo­galmazott a lapunknak adott interjúban Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke a mai vá­lasztmányi ülés előtt. A politi­kus szerint a keresztényde­mokrata párt tavaszra vissza­nyeri erejét és képes lesz részt venni a jobboldali unió létre­hozásában. B Kis Ff.rf.nc_____________________ M­a ismét összeül a Keresz­ténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmánya az 1997-es állapotok szerint. A Ma­gyar Kereszténydemokrata Szövet­ség (MKDSZ) társelnöke mit vár a párt jövőjével kapcsolatban? - Történelmi kötelezettség és egyben politikai kényszer a KDNP újjáélesztése. Az MKDSZ politiku­sai szerint egységes keresztényde­mokrata szervezetben kell gondol­kodni, ami azt jelenti, hogy hosszú távon egyesülnie kell a két erőnek. Egyelőre azonban meg kell őrizni a párt és az egyesület önállóságát, de a személyek egyfajta átfedést is jelentenek a KDNP és az MKDSZ között. Történelmi kötelezettség alatt azt értem, hogy a XX. század első felének keresztény-szociális mozgalmaiból kinőtt, egykor szé­les társadalmi rétegeket a maga mellé állító pártnak napjainkban is meg kell jelennie a magyar poli­tikai életben. A KDNP szétmor­­zsolódása után, az elmúlt öt évben az MKDSZ vitte tovább a keresz­ténydemokrácia képviseletét. - Nem tartanak-e attól, hogy a KDNP újjászervezése ismét a jobb­oldal szétaprózódásának kezdetét jelentheti? - A kereszténydemokraták el­szántak, hogy egységes moz­galmat hozzanak létre, és az MKDSZ is a jobboldali pártunió, vagy uniópárt mellett kötelezte el magát. Határozott szándékunk az, hogy a KDNP vezetésébe csak olyan emberek kerüljenek, akik a jobboldal egységében gondol­kodnak.­­ Az egységről az MKDSZ-en kívül politizáló kereszténydemok­raták is így gondolkodnak?­­ Azért hiszek ebben, mert Varga László többször összehívta a törvényes KDNP képviselőit, akik a választmány tagjai is egy­ben, és ezeken a fórumokon egyet­értés alakult ki abban, hogy a szét­húzás irányába mutató önállóság helyett az összefogás felé kell el­mozdulni. - Milyen formában képzelik el a jobboldali összefogást? - Először a KDNP-nek meg kell szerveznie magát, helyre kell hoz­nia a korábbi törvénytelen intézke­déseket, törvényes vezetést kell vá­lasztani, és újjá kell éleszteni a helyi pártszervezeteket. Amint vissza­nyeri erejét a KDNP, akkor gondol­kodhatunk azon: bármiféle szerve­zeti formában megjelenő egység részese legyen. Ez lehet a pártunió, majd egy szorosabb összefogás, az uniópárt is elképzelhető. - A Fidesz áprilisi tisztújító kongresszusáig lezárulhat ez a fo­lyamat? - Reményeim szerint addigra olyan állapotban lesz a KDNP, hogy képes lesz a jobboldali egység kialakításában való részvételre. - Hogyan tervezik a párt új ve­zetésének személyi összetételét? - Az MKDSZ elnöksége is meg­fogalmazta azt a szándékát, hogy Varga Lászlónak kellene betölte­nie az elnöki tisztséget. Rajta kívül várhatóan Semjén Zsolt és magam is szerepet kapunk az új vezetés­ben. Ez a felállás a tervek szerint - ideiglenesen - egy évre szól. Harrach Péter Ma új elnökséget választ a KDNP A Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) ma tartja a Leg­felsőbb Bíróság (LB) jogerős ítélete alapján megismételt or­szágos választmányát. Varga László, a párt jogelődjét jelen­tő Demokrata Néppárt képvi­selője szerint a keresztényde­mokratáknak most 2003. de­cember 31-ig szóló hatállyal ideiglenes vezetőséget kell vá­lasztaniuk.­ ­ Munkatársunktól_____________ A KDNP mai országos választ­mányi tanácskozásán a párt elnökségéről és az országos vá­lasztmány elnökéről szavaznak. Úgy tudjuk, a párt elnöki posztjá­ra a legtöbb jelölést eddig Varga László kapta. Az elnökhelyettesi tisztségekre Harrach Péter, Semjén Zsolt és Mikola István az esélyes, az alel­nöki karba pedig Benyhe István, Latorcai János, Sólya Szabolcs, Mészáros József, Tóth Imre és Sur­ján László pályázik a legjobb eséllyel. Varga László, az egykori Demokrata Néppárt képviselője lapunknak elmondta: véleménye szerint a ma megválasztásra kerü­lő, ideiglenes elnökség mandátu­ma 2003. december 31-ig tarthat­na. Legfontosabb feladatának a párt korábban működő szerveze­tei felélesztését tartja azzal, hogy jövő év végéig össze kell hívni a KDNP tisztújító választmányát, amely már a végleges elnökség tagjairól szavazhat. Hozzátette: addigra viszont helyre kell állítani a KDNP-nek az Európai Néppárt­ban korábban megszűnt tagsági viszonyát. Ha ezek sikerülnek, ak­kor Varga szerint az MKDSZ-szel szoros egységbe fonódó, feléledő KDNP a jobboldali összefogás ko­vásza lehet. Hozzátette: a vissza­rendeződést megindító MSZP és SZDSZ ellen a következő választá­sokat csak a nemzeti összefogás jegyében nyerhetik meg a jobbol­dali pártok. Magyarországnak eu­rópai uniós tagsága küszöbén nagy szüksége van egy erős KDNP-re - mondta Varga László. 2002. november 2., szombat Belföld Magyar Nemzet­e Hazánk a NATO fekete báránya? A szervezet főtitkárának szóvivője szerint a szövetségeseket nem minősítik A NATO-főtitkár szóvivője szerint mindössze saját nézeteit fej­tegeti a hazánk teljesítéseinek elmaradását boncolgató amerikai cikk írója. A honvédelmi miniszter viszont egyetértett a külpoli­tikai folyóirat egyes állításaival. Az ominózus cikk szerint ha­zánkat már kizárták volna a szövetségből, ha erre mód lenne.­ ­ Apám Kata____________________ K­ritikával illette hazánk NATO- teljesítéseit az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyói­ratán Celeste A. Wallander, aki cikkében állítja: Magyarországot az előző kormány mulasztásai miatt már kizárták volna a NATO-ból, ha lenne rá lehetőség. A cikk szerint ha az Orbán-kormány nyeri a válasz­tásokat, a NATO nyakán maradt volna egy olyan rezsim, amely igényt tart arra, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségek nevé­ben szóljon, ami nyitt megsértése a NATO-kötelezettségeknek. Juhász Ferenc az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában meg­erősítette a cikk egyes állításait: szerinte Magyarország az elmúlt négy esztendő során távolabb ke­rült a NATO-tól, mint valaha is volt. A miniszter hangsúlyozta: külföldi útjai során komoly kritikai észrevételeket kapott a Magyar Honvédséget illetően, s ezekről az Országgyűlés honvédelmi, illetve külügyi bizottságát is tájékoztatta. Juhász megjegyezte: arra töreksze­nek, hogy olyan képességeket ajánljanak fel a NATO-nak, ame­lyeket teljesíteni tud a honvédség: többek közt orvosi alakulatot, har­coló alakulatok telepítését előké­szítő erőket és katonai rendé­­szeket. Juhász Ferenc egyre távolabb kerül a valóságtól - reagált la­punknak az elmondottakra Si­­micskó István. A honvédelmi bi­zottság alelnöke szerint a minisz­ternek tudnia kell, hogy az előző kormány által elindított reformfo­lyamat világossá és egyértelművé tette mind a magyar katonák, mind a NATO számára, hogy Ma­gyarország 2010-ig milyen fejlesz­téseket tud felmutatni, s ezeket ho­gyan ütemezi. - Nem szabad elfe­ ■MMSMNMMaRMainHMI­ lejtenünk, hogy az elmúlt időszak­ban hazánk milyen szerepet vállalt a békemissziókban és a délszláv válság kezelésében - tette hozzá az alelnök, aki elmondta: tudomása szerint a honvédelmi bizottság ülésein Juhász Ferenc nem szá­molt be részletesen a hazánkat érintő konkrét kritikákról. Si­­micskó szerint jó lenne, ha a tárca vezetője konkrétan megfogalmaz­ná, hová szeretne magyar katoná­kat küldeni. A NATO-főtitkár szóvivője sze­rint a cikk szerzője csak saját néze­teit fejthette ki. Yves Brodeur le­szögezte: a szövetségesekről nem vezetnek bizonyítványt, nem latol­gatják egyes tagországok értékét és soha nem kommentálják nyilvá­nosság előtt a szövetségesek telje­sítményét. SZDSZ-ES FORRÁSOK A HÁTTÉRBEN. Celeste A. Wallander a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Oroszország- és Eurázsia-programját vezeti. Szakmai körökben „felső középkate­góriás” kutatónak tartják, aki azonban többször is hibás szakmai következtetéseket vont le forrásainak nem kellően körültekintő, vagy egyenesen naiv megválasztásával. Értesüléseink szerint az amerikai elit erősen liberális kötődésű köreivel tart fenn kapcso­latot, s hazánkra vonatkozó információinak jelentős részét Charles Gáti társaságából szerezhette, akik az SZDSZ prominen­seitől kapják értesüléseiket. Forrásaink két további tényezőre is felhívták a figyelmünket: az egyik a környező, a státustörvényt aláásni igyekvő országok diplomáciájának fokozott washingtoni aktivitása, másik az egyes magyar diplomáciai, szakértői körök nyugati „pletykálkodása”, amelynek az Orbán-kormány külpoli­tikájának besározása a célja. Celeste A. Wallander kötődései könnyen tetten érhetők a „NATO ára­­ vagy megszoksz, vagy megszöksz” című cikkben. (Z. G.) Elkészült a jövő évi büdzsé terve Folytatás az 1. oldalról­­ Az is kiderül a tervezetből, hogy 2003-ban nem lesznek nagyszabá­sú béremelések. A közalkalmazot­tak csak az idei béremelésük áthú­zódó hatásaira kapnak fedezetet, a köztisztviselők is csak azt az illet­ményemelést kapják meg július 1- jétől, amely nekik a törvény szerint jár. A bírósági és ügyészségi dolgo­zók eredetileg január 1-jétől terve­zett 50 százalékos bérfejlesztését el­csúsztatják, ők július 1-jétől és no­vember 1-jétől kapnak egy 25-25 százalékos emelést. László Csaba szerint a versenyszférában tervezett visszafogott bérnövekedés segíti a vállalkozásokat. A pénzügyminisz­ter szerint az Érdekegyeztető Ta­nácsban kötendő megállapodás nem borítja fel a költségvetést, sza­vai szerint csak a minimálbér eme­lése jelentene problémát. Kiadási oldalon a kormány arra törekedett, hogy az uniós források mellé a kormány biztosítsa a hazai önerőt. A kabinet a privatizáció fel­­gyorsítását tervezi - mondta László Csaba. Az ebből származó bevéte­lek terhére 100 milliárd forintos nagyságrendű összeget különíte­nek el az infrastrukturális célokra. Jövő év januárjától 8,4 százalék­kal emelkednek a nyugdíjak, és megkezdődik a 13. havi nyugdíj fo­kozatos bevezetése is. 2003-ban egyhavi ellátásuk 25 százalékát kapják meg a nyugdíjasok, 2004- ben 50,2005-ben 75 százalékát, egy teljes havi járandóságot pedig elő­ször 2006-ban folyósítanak majd ilyen címen számukra. A 13. havi nyugdíj - amely adómentes jöve­delemnek számít - első részletének jövő évi kifizetése 32 milliárd fo­rintba kerül, s mintegy 2,8 millió idős ember számíthat a pluszpénz­re. Jövő év novemberétől a jelenlegi 20 százalékról 25-re változik az öz­vegyi nyugdíj összege. A későbbi­ekben a 30 százalék elérése a cél - mondta Csehák Judit, szociális, egészségügyi és családügyi minisz­ter. A költségvetéssel együtt a par­lament elé kerülő szociális tárgyú törvények módosítása szélesíti a fo­gyatékossági támogatásra jogosul­tak körét. A súlyos mozgáskorláto­zottaknál a segédeszköz használata már nem lesz feltétel, azok a látás­sérültek pedig, akik a vakok szemé­lyi járadékát kapták, minősítő vizs­gálat nélkül térhetnek át a fogyaté­kossági támogatásra. A teljes vak­ságban szenvedők az ellátás maga­sabb összegére, azaz a nyugdíjmi­nimum 80 százalékára lesznek jo­gosultak, míg az alig látók az ala­csonyabb, 65 százalékos összeget kaphatják. A siketek pedig jogosul­tak lesznek akkor is, ha a halláská­rosodásuk mellett a hangzó beszéd értése teljesen megmarad. A kiegé­szítő családi pótlék visszakapja ko­rábbi nevét, a rendszeres gyermek­­védelmi támogatást, s 4200 forint­ról 4600-ra emelkedik. Az ellátá­snál megmarad a 13. havi juttatás. A jövő évi költségvetésben nincs forrás viszont a nővérek hűségju­talmának bevezetésére. Ezzel kap­csolatban Csehák Judit azt mondta: több lépcsőben szeretnék ezt a tá­mogatást bevezetni, elsőként nyug­díj- és egészségpénztárat hoznának létre a szociális területen és az egészségügyben dolgozók számára. A jövő évre tervezett 4 százalé­kos nemzeti többletjövedelem felét - azaz 2 százalékot - az egészség­ügyben és a különböző szociálpoli­tikai intézkedéseknél használják fel. Csehák Judit ezt a 2 százalékot 350-360 milliárd forintra becsülte. Mint mondta: a 2 százalékból 1,3 százalék jutott jóléti intézkedések­re, az egészségügy pedig körülbelül 0,7 százalékkal, azaz mintegy 150 milliárd forinttal részesedik. Ez tar­talmazza az ágazat megemelt bérei­nek jövő évi, több mint 120 milliárd forintos fedezetét is. László Csaba pénzügyminiszter szerint a visszafogott bérnövekedés segíti a vállalkozásokat fotó: BEUCZAY László FIDESZ: NADRÁGSZÍJ-KÖLTSÉGVETÉS. Varga Mihály (Fidesz) nadrágszíj­­költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét. - A kor­mány jövőre semmit sem ígér, de azt be is tartja - fogalmazott a volt pénzügyminiszter, aki elképesztő nagyságúnak tartja az ál­lamháztartás ez évi 8,7 százalékos hiányát. Utalt rá: a törvényja­vaslatban csak 8,4 százalékos hiány szerepel.­­ Szerdán a pénz­ügyminiszter elismerte, hogy a kormány törvénysértés állapotá­ban van, hiszen az idén az államháztartási jogszabályban engedé­lyezett 5 százalékos mértéket meghaladó hiány várható - jelentet­te ki. - A Fidesz nem örül annak, hogy 2003-ban a beruházások volumene jelentősen csökken. Ez különösen igaz az útépítések és útfenntartások területén - mondta. Nehezen tartja elképzelhe­tőnek, hogy ilyen megszorítások mellett a ciklus végéig 800 kilo­méter autópálya épül. Kellemetlen emlékeket idéz fel - jelezte Varga -, hogy a kormány az állami vagyon jelentős mértékű érté­kesítésére készül, mintegy 400 milliárd forint értékben. - Rossz tapasztalataink vannak arról, ha az MSZP-kormány privatizál - fogalmazott, kilátásba helyezve, hogy a kabinet nemzetbiztonsági érdekeket is szolgáló stratégiai vállalatokat értékesít majd, többek között a Magyar Villamos Műveket, a Molt, a Malévet és egyes Volán-társaságokat. Varga Mihály utalt arra, hogy már Nyugat- Európában is az a közgazdászi álláspont válik uralkodóvá, hogy a stratégiai fontosságú vállalatokat állami kézben kell tartani. (MN)

Next