Magyar Nemzet, 2002. november (65. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
MMMMMMHMHMMMMPHMMHMMHHMMHMMMMI Kereszténydemokraták az unió pártján A KDNP újjászervezése politikai szükségszerűség, amelyet olyan személyekkel kell megvalósítani, akik elkötelezettek a jobboldal egysége iránt - fogalmazott a lapunknak adott interjúban Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke a mai választmányi ülés előtt. A politikus szerint a kereszténydemokrata párt tavaszra visszanyeri erejét és képes lesz részt venni a jobboldali unió létrehozásában. B Kis Ff.rf.nc_____________________ Ma ismét összeül a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmánya az 1997-es állapotok szerint. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke mit vár a párt jövőjével kapcsolatban? - Történelmi kötelezettség és egyben politikai kényszer a KDNP újjáélesztése. Az MKDSZ politikusai szerint egységes kereszténydemokrata szervezetben kell gondolkodni, ami azt jelenti, hogy hosszú távon egyesülnie kell a két erőnek. Egyelőre azonban meg kell őrizni a párt és az egyesület önállóságát, de a személyek egyfajta átfedést is jelentenek a KDNP és az MKDSZ között. Történelmi kötelezettség alatt azt értem, hogy a XX. század első felének keresztény-szociális mozgalmaiból kinőtt, egykor széles társadalmi rétegeket a maga mellé állító pártnak napjainkban is meg kell jelennie a magyar politikai életben. A KDNP szétmorzsolódása után, az elmúlt öt évben az MKDSZ vitte tovább a kereszténydemokrácia képviseletét. - Nem tartanak-e attól, hogy a KDNP újjászervezése ismét a jobboldal szétaprózódásának kezdetét jelentheti? - A kereszténydemokraták elszántak, hogy egységes mozgalmat hozzanak létre, és az MKDSZ is a jobboldali pártunió, vagy uniópárt mellett kötelezte el magát. Határozott szándékunk az, hogy a KDNP vezetésébe csak olyan emberek kerüljenek, akik a jobboldal egységében gondolkodnak. Az egységről az MKDSZ-en kívül politizáló kereszténydemokraták is így gondolkodnak? Azért hiszek ebben, mert Varga László többször összehívta a törvényes KDNP képviselőit, akik a választmány tagjai is egyben, és ezeken a fórumokon egyetértés alakult ki abban, hogy a széthúzás irányába mutató önállóság helyett az összefogás felé kell elmozdulni. - Milyen formában képzelik el a jobboldali összefogást? - Először a KDNP-nek meg kell szerveznie magát, helyre kell hoznia a korábbi törvénytelen intézkedéseket, törvényes vezetést kell választani, és újjá kell éleszteni a helyi pártszervezeteket. Amint visszanyeri erejét a KDNP, akkor gondolkodhatunk azon: bármiféle szervezeti formában megjelenő egység részese legyen. Ez lehet a pártunió, majd egy szorosabb összefogás, az uniópárt is elképzelhető. - A Fidesz áprilisi tisztújító kongresszusáig lezárulhat ez a folyamat? - Reményeim szerint addigra olyan állapotban lesz a KDNP, hogy képes lesz a jobboldali egység kialakításában való részvételre. - Hogyan tervezik a párt új vezetésének személyi összetételét? - Az MKDSZ elnöksége is megfogalmazta azt a szándékát, hogy Varga Lászlónak kellene betöltenie az elnöki tisztséget. Rajta kívül várhatóan Semjén Zsolt és magam is szerepet kapunk az új vezetésben. Ez a felállás a tervek szerint - ideiglenesen - egy évre szól. Harrach Péter Ma új elnökséget választ a KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ma tartja a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerős ítélete alapján megismételt országos választmányát. Varga László, a párt jogelődjét jelentő Demokrata Néppárt képviselője szerint a kereszténydemokratáknak most 2003. december 31-ig szóló hatállyal ideiglenes vezetőséget kell választaniuk. Munkatársunktól_____________ A KDNP mai országos választmányi tanácskozásán a párt elnökségéről és az országos választmány elnökéről szavaznak. Úgy tudjuk, a párt elnöki posztjára a legtöbb jelölést eddig Varga László kapta. Az elnökhelyettesi tisztségekre Harrach Péter, Semjén Zsolt és Mikola István az esélyes, az alelnöki karba pedig Benyhe István, Latorcai János, Sólya Szabolcs, Mészáros József, Tóth Imre és Surján László pályázik a legjobb eséllyel. Varga László, az egykori Demokrata Néppárt képviselője lapunknak elmondta: véleménye szerint a ma megválasztásra kerülő, ideiglenes elnökség mandátuma 2003. december 31-ig tarthatna. Legfontosabb feladatának a párt korábban működő szervezetei felélesztését tartja azzal, hogy jövő év végéig össze kell hívni a KDNP tisztújító választmányát, amely már a végleges elnökség tagjairól szavazhat. Hozzátette: addigra viszont helyre kell állítani a KDNP-nek az Európai Néppártban korábban megszűnt tagsági viszonyát. Ha ezek sikerülnek, akkor Varga szerint az MKDSZ-szel szoros egységbe fonódó, feléledő KDNP a jobboldali összefogás kovásza lehet. Hozzátette: a visszarendeződést megindító MSZP és SZDSZ ellen a következő választásokat csak a nemzeti összefogás jegyében nyerhetik meg a jobboldali pártok. Magyarországnak európai uniós tagsága küszöbén nagy szüksége van egy erős KDNP-re - mondta Varga László. 2002. november 2., szombat Belföld Magyar Nemzete Hazánk a NATO fekete báránya? A szervezet főtitkárának szóvivője szerint a szövetségeseket nem minősítik A NATO-főtitkár szóvivője szerint mindössze saját nézeteit fejtegeti a hazánk teljesítéseinek elmaradását boncolgató amerikai cikk írója. A honvédelmi miniszter viszont egyetértett a külpolitikai folyóirat egyes állításaival. Az ominózus cikk szerint hazánkat már kizárták volna a szövetségből, ha erre mód lenne. Apám Kata____________________ Kritikával illette hazánk NATO- teljesítéseit az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóiratán Celeste A. Wallander, aki cikkében állítja: Magyarországot az előző kormány mulasztásai miatt már kizárták volna a NATO-ból, ha lenne rá lehetőség. A cikk szerint ha az Orbán-kormány nyeri a választásokat, a NATO nyakán maradt volna egy olyan rezsim, amely igényt tart arra, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségek nevében szóljon, ami nyitt megsértése a NATO-kötelezettségeknek. Juhász Ferenc az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában megerősítette a cikk egyes állításait: szerinte Magyarország az elmúlt négy esztendő során távolabb került a NATO-tól, mint valaha is volt. A miniszter hangsúlyozta: külföldi útjai során komoly kritikai észrevételeket kapott a Magyar Honvédséget illetően, s ezekről az Országgyűlés honvédelmi, illetve külügyi bizottságát is tájékoztatta. Juhász megjegyezte: arra törekszenek, hogy olyan képességeket ajánljanak fel a NATO-nak, amelyeket teljesíteni tud a honvédség: többek közt orvosi alakulatot, harcoló alakulatok telepítését előkészítő erőket és katonai rendészeket. Juhász Ferenc egyre távolabb kerül a valóságtól - reagált lapunknak az elmondottakra Simicskó István. A honvédelmi bizottság alelnöke szerint a miniszternek tudnia kell, hogy az előző kormány által elindított reformfolyamat világossá és egyértelművé tette mind a magyar katonák, mind a NATO számára, hogy Magyarország 2010-ig milyen fejlesztéseket tud felmutatni, s ezeket hogyan ütemezi. - Nem szabad elfe ■MMSMNMMaRMainHMI lejtenünk, hogy az elmúlt időszakban hazánk milyen szerepet vállalt a békemissziókban és a délszláv válság kezelésében - tette hozzá az alelnök, aki elmondta: tudomása szerint a honvédelmi bizottság ülésein Juhász Ferenc nem számolt be részletesen a hazánkat érintő konkrét kritikákról. Simicskó szerint jó lenne, ha a tárca vezetője konkrétan megfogalmazná, hová szeretne magyar katonákat küldeni. A NATO-főtitkár szóvivője szerint a cikk szerzője csak saját nézeteit fejthette ki. Yves Brodeur leszögezte: a szövetségesekről nem vezetnek bizonyítványt, nem latolgatják egyes tagországok értékét és soha nem kommentálják nyilvánosság előtt a szövetségesek teljesítményét. SZDSZ-ES FORRÁSOK A HÁTTÉRBEN. Celeste A. Wallander a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Oroszország- és Eurázsia-programját vezeti. Szakmai körökben „felső középkategóriás” kutatónak tartják, aki azonban többször is hibás szakmai következtetéseket vont le forrásainak nem kellően körültekintő, vagy egyenesen naiv megválasztásával. Értesüléseink szerint az amerikai elit erősen liberális kötődésű köreivel tart fenn kapcsolatot, s hazánkra vonatkozó információinak jelentős részét Charles Gáti társaságából szerezhette, akik az SZDSZ prominenseitől kapják értesüléseiket. Forrásaink két további tényezőre is felhívták a figyelmünket: az egyik a környező, a státustörvényt aláásni igyekvő országok diplomáciájának fokozott washingtoni aktivitása, másik az egyes magyar diplomáciai, szakértői körök nyugati „pletykálkodása”, amelynek az Orbán-kormány külpolitikájának besározása a célja. Celeste A. Wallander kötődései könnyen tetten érhetők a „NATO ára vagy megszoksz, vagy megszöksz” című cikkben. (Z. G.) Elkészült a jövő évi büdzsé terve Folytatás az 1. oldalról Az is kiderül a tervezetből, hogy 2003-ban nem lesznek nagyszabású béremelések. A közalkalmazottak csak az idei béremelésük áthúzódó hatásaira kapnak fedezetet, a köztisztviselők is csak azt az illetményemelést kapják meg július 1- jétől, amely nekik a törvény szerint jár. A bírósági és ügyészségi dolgozók eredetileg január 1-jétől tervezett 50 százalékos bérfejlesztését elcsúsztatják, ők július 1-jétől és november 1-jétől kapnak egy 25-25 százalékos emelést. László Csaba szerint a versenyszférában tervezett visszafogott bérnövekedés segíti a vállalkozásokat. A pénzügyminiszter szerint az Érdekegyeztető Tanácsban kötendő megállapodás nem borítja fel a költségvetést, szavai szerint csak a minimálbér emelése jelentene problémát. Kiadási oldalon a kormány arra törekedett, hogy az uniós források mellé a kormány biztosítsa a hazai önerőt. A kabinet a privatizáció felgyorsítását tervezi - mondta László Csaba. Az ebből származó bevételek terhére 100 milliárd forintos nagyságrendű összeget különítenek el az infrastrukturális célokra. Jövő év januárjától 8,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és megkezdődik a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is. 2003-ban egyhavi ellátásuk 25 százalékát kapják meg a nyugdíjasok, 2004- ben 50,2005-ben 75 százalékát, egy teljes havi járandóságot pedig először 2006-ban folyósítanak majd ilyen címen számukra. A 13. havi nyugdíj - amely adómentes jövedelemnek számít - első részletének jövő évi kifizetése 32 milliárd forintba kerül, s mintegy 2,8 millió idős ember számíthat a pluszpénzre. Jövő év novemberétől a jelenlegi 20 százalékról 25-re változik az özvegyi nyugdíj összege. A későbbiekben a 30 százalék elérése a cél - mondta Csehák Judit, szociális, egészségügyi és családügyi miniszter. A költségvetéssel együtt a parlament elé kerülő szociális tárgyú törvények módosítása szélesíti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét. A súlyos mozgáskorlátozottaknál a segédeszköz használata már nem lesz feltétel, azok a látássérültek pedig, akik a vakok személyi járadékát kapták, minősítő vizsgálat nélkül térhetnek át a fogyatékossági támogatásra. A teljes vakságban szenvedők az ellátás magasabb összegére, azaz a nyugdíjminimum 80 százalékára lesznek jogosultak, míg az alig látók az alacsonyabb, 65 százalékos összeget kaphatják. A siketek pedig jogosultak lesznek akkor is, ha a halláskárosodásuk mellett a hangzó beszéd értése teljesen megmarad. A kiegészítő családi pótlék visszakapja korábbi nevét, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, s 4200 forintról 4600-ra emelkedik. Az ellátásnál megmarad a 13. havi juttatás. A jövő évi költségvetésben nincs forrás viszont a nővérek hűségjutalmának bevezetésére. Ezzel kapcsolatban Csehák Judit azt mondta: több lépcsőben szeretnék ezt a támogatást bevezetni, elsőként nyugdíj- és egészségpénztárat hoznának létre a szociális területen és az egészségügyben dolgozók számára. A jövő évre tervezett 4 százalékos nemzeti többletjövedelem felét - azaz 2 százalékot - az egészségügyben és a különböző szociálpolitikai intézkedéseknél használják fel. Csehák Judit ezt a 2 százalékot 350-360 milliárd forintra becsülte. Mint mondta: a 2 százalékból 1,3 százalék jutott jóléti intézkedésekre, az egészségügy pedig körülbelül 0,7 százalékkal, azaz mintegy 150 milliárd forinttal részesedik. Ez tartalmazza az ágazat megemelt béreinek jövő évi, több mint 120 milliárd forintos fedezetét is. László Csaba pénzügyminiszter szerint a visszafogott bérnövekedés segíti a vállalkozásokat fotó: BEUCZAY László FIDESZ: NADRÁGSZÍJ-KÖLTSÉGVETÉS. Varga Mihály (Fidesz) nadrágszíjköltségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét. - A kormány jövőre semmit sem ígér, de azt be is tartja - fogalmazott a volt pénzügyminiszter, aki elképesztő nagyságúnak tartja az államháztartás ez évi 8,7 százalékos hiányát. Utalt rá: a törvényjavaslatban csak 8,4 százalékos hiány szerepel. Szerdán a pénzügyminiszter elismerte, hogy a kormány törvénysértés állapotában van, hiszen az idén az államháztartási jogszabályban engedélyezett 5 százalékos mértéket meghaladó hiány várható - jelentette ki. - A Fidesz nem örül annak, hogy 2003-ban a beruházások volumene jelentősen csökken. Ez különösen igaz az útépítések és útfenntartások területén - mondta. Nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen megszorítások mellett a ciklus végéig 800 kilométer autópálya épül. Kellemetlen emlékeket idéz fel - jelezte Varga -, hogy a kormány az állami vagyon jelentős mértékű értékesítésére készül, mintegy 400 milliárd forint értékben. - Rossz tapasztalataink vannak arról, ha az MSZP-kormány privatizál - fogalmazott, kilátásba helyezve, hogy a kabinet nemzetbiztonsági érdekeket is szolgáló stratégiai vállalatokat értékesít majd, többek között a Magyar Villamos Műveket, a Molt, a Malévet és egyes Volán-társaságokat. Varga Mihály utalt arra, hogy már Nyugat- Európában is az a közgazdászi álláspont válik uralkodóvá, hogy a stratégiai fontosságú vállalatokat állami kézben kell tartani. (MN)