Magyar Nemzet, 2005. január (68. évfolyam, 1-29. szám)

2005-01-03 / 1. szám

2Magyar Mímes Rovatvezető: Villányi Károly Belföld 2005. január 3., hétfő Drágul a budapesti éle I­ nfláció feletti mértékben drágulnak a közszolgáltatások Buda­pesten. A Fővárosi Közgyűlés múlt év végi döntése értelmében közel hatezer forint lett januártól egy BKV-bérlet, nyáron azonban tovább drágul a tömegközlekedés. Az év első napjától tíz, júliustól pedig további öt százalékkal emelik a BKV tarifáit. Ez azt jelenti, hogy a havibérlet ára 5400 forintról előbb 5940, majd 6250 forintra emelkedik. A tanulóbérletért a tavalyi 2050 forint helyett januártól 2250, júliustól 2360 forintot kell fizetni, a 140 forintos vonaljegy előbb 160, majd 170 forint lesz. A legkisebb mértékben, 5,7 száza­lékkal a vízdíj emelkedett Budapesten, ám még ez is meghaladja a 4,7 százalékosra tervezett inflációt. A legdrasztikusabban a csator­nadíjat emelte meg a Fővárosi Közgyűlés, 14,8 százalékkal. A szennyvízszippantásért 8,6, a szemétszállításért pedig 9,1 százalék­kal kell többet fizetni. A kéményseprési díj 6,9 százalékkal, a temet­kezési díjak 6,1 százalékkal emelkedtek.­­ belpol@magyarnemzet.hu V&& H n­WWI 2005: árhullámmal érkezett az új esztendő Január elsejétől szinte minden fontos szolgáltatásért és termékért többet kell fizetnünk, mint tavaly Alaposan megdrág­ult az élet: január elsejével szinte minden ter­mékért és szolgál­atásért többet kell fizetnünk, mint tavaly. Kompenzáció nélk­ül 11,5 százalékkal emelkedett a vezetékes gáz ára, lapinform­­ációk szerint tízszázalékos áramáremelés várható, emelkedte­k az adók és az illetékek, többe kerül a közle­kedés, az építkezé­s és­ a gyógyszer. A közüzemi szolgáltatások nagy részénél az á­remelkedés jelentősen meghaladja majd az infláció várható m­értékét.­ ­S. MUNKATÁRSAINKTÓl M­agyarországon már hosszú évek óta egyet jelent az új esztendő kezdete a dr­águlással. Az idei áremelések közül a legna­gyobb figyelem talán az új hatósá­gi energiaárak előkés­ztését kísér­te. Az áram árának alakulásáról egyelőre csupán an­nyi biztosat tudni, hogy emelkedni fog, ám hogy mennyivel, az r­­ég nem de­rült ki. Sajtóhírek sz­erint tízszá­zalékos emelés várh­ató, valószí­nűleg azonban nem m­­indenkinek lesz ugyanekkora mé­rékű a drá­gulás. Kóka János ga­zdasági mi­niszter megígérte ugy­anis, hogy a kormány olyasféle ko­mpenzációs rendszert fog kialakítani, ami­lyennel 2003 ősze óta a gázárakat is támogatják. Ennek részleteit ugyanakkor még éppolyan ho­mály fedi, mint az áremelés pon­tos mértékét, ráadásul több kér­dés is felvetődik.­Közülük a leg­alapvetőbb az, vajon honnan fog a támogatásra pénzt találni a kor­mány, amikor a költségvetésben erre egy fillér sincs elkülönítve. A vezetékes gáz ára támogatás nélkül 11,5 százalékkal emelkedik január 15-től. Kompenzációra a Mal Rt. befizetései nyomán het­­venmilliárd forintot fordítanak, ebből körülbelül 50 milliárd forin­tot a hazai kitermelésű gáz elis­mert hatósági ára és a világpiaci gázár közötti különbség után megemelt bányajáradék formájá­ban fizet be az államkasszába az olajtársaság, a maradék pedig a gázüzletág tavaly zárolt extranye­reségéből jön össze. Az évi 1500 köbméternél kevesebbet fogyasz­tó háztatásoknál így átlagosan 4,5 százalékos lesz az áremelés, 3000 köbméterig 6, afelett pedig 8 szá­zalékos drágulás várható. ÉPÍTŐANYAGOK A gázáremelés kivédésére a kom­penzáción kívül más segítséget nem nyújt az állam, hiszen a négy esztendővel ezelőtt megkezdett energetikai korszerűsítési program idén már nem indul el. A régi fűtési rendszerek korszerűsítését, a nyí­lászárók cseréjét így mindenkinek saját zsebből kell megoldania, szá­mítva arra, hogy emelkednek az építőanyagok árai. Az interneten is jelen lévő építőanyag-forgalmazó cégek 8-25 százalékos áremelést je­leznek idén januártól. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakér­tők szerint minden építőanyagot fi­gyelembe véve infláció feletti, 6-7 százalékos lesz a drágulás. A tavalyi évtől már áfával sújtott építési tel­kek ára 8, az építési-szerelési tevé­kenység díja pedig 6-7 százalékkal emelkedhet. ADÓK ÉS JÁRULÉKOK Fontos változás, hogy március 20- ról május 20-ra módosult a szemé­lyi jövedelemadó-bevallás határ­ideje. Januártól megszűnik a 26 szá­zalékos szja-kulcs, s a személyi jö­vedelemadó táblája kétkulcsos lesz: a másfél millió forint alatti rész 18, az efeletti 38 százalékkal adózik. Az igénybe vehető adó­­kedvezmények összegét évi 100 ezer forintban maximálták, ám a korlát nem vonatkozik a családi kedvezményre, a lakáscélú hitel kedvezményére, valamint az ön­kéntes pénztári befizetéshez kap­csolódó kedvezményre. Évi 6,5 millió forintos jövedelem felett a fentieken túl adókedvezmény nem vehető igénybe. Újdonság az adóhatósági adómegállapítás. Ezt február 15-ig azok a magánszemé­lyek kérhetik, akik azt szeretnék, hogy 2004. évi személyi jövede­lemadójukat az adóhatóság álla­pítsa meg. Húszról huszonöt szá­zalékra emelkedik jövőre az ingat­laneladásból származó jövedelem adókulcsa, viszont a 15 évnél ré­gebben szerzett lakás eladása to­vábbra is adómentes marad. Szin­tén 20-ról 25 százalékra emelke­dik az ingatlan-bérbeadás után fi­zetendő adó kulcsa, kivéve, ha a bérlő legalább ötéves bérleti szer­ződést köt a tulajdonossal, amely szociális alapon adja ki az ingat­lant. Ez esetben tíz százalék a bér­beadás után fizetendő adó. Ez év­től a 15 millió forintnál drágább új lakások is illetékkötelessé váltak, szemben a tavalyi évvel, amikor még a 30 milliónál olcsóbb laká­sok is illetékmentesek voltak. Ez évtől négy százalék járulékot kell fizetni az egyéni vállalkozók­nak, a betéti társaságok tagjainak, amiért cserében munkanélküli-el­látást kaphatnak, ha elvesztik állá­sukat. A 4 százalékos járulék 57 ezer forintos minimálbér, esetén havi 2280 forint lesz. Ha nincs köz­tartozása az adózónak, akkor a rá­fordításként elszámolt helyi ipar­űzési adó 50 százalékával, de legfel­jebb az adózás előtti nyereségével csökkentheti a társaságiadó-alap­­ját. Jelentősen emelkedik a nagy ér­tékű cégautók után havonta fize­tendő adó mértéke is. A tervekkel ellentétben a telefon mégsem lett természetbeni juttatás, csak annyi szigorítás történt, hogy januártól a vezetékes és a mobiltelefon áfájá­nak a felét kell befizetni - szemben a tavalyi harminc százalékkal. Idén az autóvásárlókon is töb­bet keres az állam, mint tavaly, mert a regisztrációs adót általános forgalmi adóval is megterhelik. Szakértők szerint a többletfizetés eléri a 32 százalékot, ráadásul a re­gisztrációs adót az eddig adómen­tes motorkerékpárokra is kivetet­ték. Emelkedik a gépjárműátírás il­letéke. Az 1890 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú autók­nál, illetve az 500 köbcentisnél na­gyobb motorkerékpároknál köb­­centiméterenként a korábbi tizenöt helyett húsz forintra nő. A zárt részvénytársaság bejegy­zésének illetéke 80 ezerről százezer forintra emelkedik, s duplájára drágul a vállalkozói engedély kivál­tásának díja, melyért már tízezer forintot kell fizetni. A házassági bontóper illetéke 10-ről 12 ezer fo­rintra emelkedik, egy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatá­ért 16 500, kisajátítási, kártalanítási határozat felülvizsgálatáért 10 000, bíróság előtt érvényes meghatal­mazásért pedig 18 000 forintot kell fizetni. Mélyebben kell zsebbe nyúlni az útlevél kiváltásakor is, hi­szen az öt évre szóló úti okmány négyezer helyett hatezer, a tízéves hat­ helyett tízezer forintba kerül. KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, POSTA A Gazdasági és Közlekedési Minisz­térium (GKM) által elfogadott díj­rendelet szerint átlagosan tizenöt százalékkal drágultak újévtől a ha­zai autópályadíjak. A személygép­kocsival közlekedőknek (D1) 2300 forintot kell fizetni a tíznapos út­használatért, a 7,5 tonna összsúly alatti (D2) tehergépjárművek vagy autóbuszok után legkevesebb 6300, a 7,5-12 tonnás nehézgépjárművek (D3) esetében pedig 9800 forint az úthasználati tarifa. A tizenkét ton­nánál nehezebb gépjárművek üzemben tartói a GKM díjrendelete szerint D4-es matricával használ­hatják az autópályákat. Ebben a díj­­kategóriában az Európai Unió irányelveinek megfelelően beveze­tik az egynapos úthasználatot. Négynapos matricát továbbra is a D1-es díjkategóriában értékesít az Állami Autópálya Kezelő Rt. Az éves matricák ára 35-190 000 fo­rint között változik. A D2-es, D3-as és D4-es matricákat megvásárlók visszaigényelhetik az áfát. Az úthasználati tarifákkal együtt a pótdíjak mértéke is átlago­san tizenöt százalékkal emelkedik. Személygépkocsik esetében (DJ) a pótdíj mértéke helyszíni ellenőrzés esetén legkevesebb 11 500 forint akkor, ha a vezető három munka­napon belül rendezi a számlát. Ti­zenöt napon belüli fizetéskor 23 000, harminc napon belül pedig 46 000 forint a pótdíj mértéke. A legtöbb pénzt a D4-es díjkategóriába tarto­zó gépjárművek után kell fizetni: a pótdíj mértéke ez esetben 62 500, 125 000 és 250 000 forint. Elektro­nikus ellenőrzéskor ennél is maga­sabbak a pótdíjak. A D1-es kategó­riába tartozó gépjárművek után 13 800,25 300 és 48 300 forintot fi­zet az autós, a D4-ben a pótdíj mér­téke 75 000, 137 500 és 262 500 forint. A vasútjegyek 4,5 százalékkal drágultak január elsejétől, viszont a külön díjszabások nem változtak. A helyjegy ára 130 forint maradt, az interityvonatokon és az intercity rapidokon továbbra is 480, illetve 600 forint különbözetet fizetnek az utasok. A Magyar Posta Rt. a hatósági áras szolgáltatásainak - levél, cso­mag - díjait változatlanul hagyta. A nem hatósági áras szolgáltatásokért viszont - például címzett reklám­küldemény, nemzetközi levél és csomag - átlagosan 4,5 százalékkal kell többet fizetni. Kereskedelmi díjcsomagjainak havidíját 5,6 százalékkal emelte a Matáv Rt. A minimál- és feleződíj­csomagokat nem érintik a tarifa­­változások, így a cég egymillió ügy­fele változatlan árakon telefonálhat. ÉLELMISZER Legalább 10-15 százalékkal emel­kedhet a következő hetekben a ke­nyér ára - tudtuk meg Ilonka Bol­dizsártól, a sütőipari kis- és nagy­­vállalkozásokat egységes szerve­zetben tömörítő Magyar Pékszö­vetség elnökétől. A drágulás való­színűleg csak január végétől vagy február elejétől várható, mert az árváltozásról a pékségeknek már 30 nappal előbb értesíteni kell a kereskedelmi partnereket. Az emelés elsődleges indokaként az inflációnál nagyobb mértékben növekvő közüzemi díjakat, a gáz és az áram drágulását nevezte meg az ágazati érdekképviselet vezetője. Ilonka Boldizsár beszámolt arról is, hogy a sütőipari vállalkozások 2004 elején nem tudták érvényesí­teni áraikban a költségek jelentős növekedését. Ezért tavaly 56 pék­ség zárta be kapuit, összességében véve pedig csak egy-két százalékos eredményt tud elkönyvelni az ága­zat. Ilonka Boldizsár szerint 2005- ben várhatóan további 30 sütőipa­ri üzem lesz kénytelen felhagyni a termeléssel, és mintegy 21 000 család megélhetése válik bizonyta­lanná a munkahelyek megszünte­tése miatt. Főként olyan üzemek­ről van szó, amelyek nem felelnek meg az uniós előírásoknak. A pék­ségek és kenyérgyárak helyzetét nehezítik a Németországból érke­ző, sokszor vitatható minőségű adalékanyagot tartalmazó készít­mények is. Az agrárolló tovább nyílt ta­valy, azaz a termelési költségek növekedése mellett a mezőgazda­­sági felvásárlási árak szinte azono­sak maradtak. Emiatt ágazati szakemberek szerint a hazai élel­miszereknek legalább 5-10 száza­lékkal kellene drágulniuk az idén. Erre azonban az olcsó importdöm­­ping miatt kevés az esély. A sertés­hús esetében nagy biztonsággal számíthatunk arra, hogy az ár­emelkedés akár két számjegyű is lehet. A zöldség, a gyümölcs és a tej, illetve a tejtermékek az infláció mértékével vagy kevéssel afölött drágulhatnak. GYÓGYSZEREK Az idei gyógyszeráremelés egyik sajátossága, hogy a korábbi gyakor­lattal ellentétben nem hatástani csoport-, hanem gyártófüggő. Vagyis nem jelenthető ki, hogy egy­­egy termékcsoport ára egyöntetűen növekszik. Meglepetés azonban en­nek ellenére érheti majd a január első napjaiban patikai vásárlásra vállalkozókat. Egyes információk szerint jelentős mértékben - 17 és 21 százalék között - emelkedik egyes multivitaminok, hasmenés kezelésére szolgáló készítmények (ezek nem receptkötelesek) s a ki­zárólag vényre megvehető fogam­zásgátlók ára. A fenti medicinák áráról egyébként a gyártók szaba­don döntenek. Többe kerülnek majd az ugyancsak recept nélküli újabb és nagyobb kiszerelésű fájda­lomcsillapítók - a többlet elérheti akár a 150 forintot is. A földgáz fogyasztói átlagárának változása 60 (áfával, Ft/km­) 50 40 30 20 10 36,19 31,92 31,92 31,92 38,97 20,73 15,83 9,70 9­ 91 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 48, 51,70 60 ^ 44,50 per. j & ! ›c ■ ›­›C '›£ . ezr i cd ! Ő 2003. május 2004. 2005. január január

Next