Magyar Nemzet, 2005. január (68. évfolyam, 1-29. szám)
2005-01-03 / 1. szám
WMwMi Észrevehetetlen érdekvédelem Úgy tűnt, hogy miután a kormányzati ígéretek megvalósításai rendre elmaradtak, 2004 a sztrájkok éve lehet, lényegében egyedül az egészségügyi dolgozók éltek tavaly a nyomásgyakorlás legkeményebb eszközével. A szakszervezeti vezetők a munkavállalói szervezettség alacsony szintjével és az elbocsátásoktól való félelmekkel indokolják a munkabeszüntetések elmaradását. __Bakonyi Adám______________ H árom-négyszázezer új munkahelyet, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését ígérte a 2002-ben hatalomra került szocialista-szabad demokrata koalíció. Az első száznapos program végrehajtását követő „mámor” azonban nem tartott sokáig, 2003 végére a szakszervezetek egyre hangosabban követelték az ígéretek teljesítését. A rendszerváltás óta először tavalyelőtt országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult, mivel a kabinet nem vállalt garanciát a 2004-es, mindössze az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos béremelés kifizetésére. A huszonnégy szakszervezetet tömörítő sztrájkbizottság ekkor még azt közölte, hogy tagságuk túlnyomó többsége akár hosszabb időn keresztül is kész lenne sztrájkolni. A nyomásgyakorlás azonban elmaradt, noha a később született bérmegállapodásban a kormány továbbra sem vállalta a szakszervezetek által követelt garanciákat, amelynek következtében több ágazatban tavaly reálbérveszteség következett be. A kialakult helyzet és a munkavállalók egyre romló élet- és munkakörülményei miatt egyedül az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szervezett országos sztrájksorozatot. A közszféra szakszervezetei gyakorlatilag tudomásul vették azt is, hogy a 2004-es tizenharmadik havi bért csak idén januárban fizeti ki a kormány. A versenyszférában leginkább a MÁV Rt. tizenegyezer ember elbocsátását jelentő reformja miatt volt várható munkaügyi konfliktus, főként, hogy az Orbán-kormány alatt úgymond „sokkal kevesebbért”, többször is sztrájkba léptek az érdekvédők. A Vasutasok Szakszervezete már 2003-ban felállította sztrájkbizottságát, és bár tavaly januárban már az esetleges munkabeszüntetés jogi és szervezeti feltételeinek megteremtéséről volt szó, a sztrájk elmaradt, pedig a tízezer tiltakozó aláírás összegyűjtése és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt tartott demonstráció ellenére sem változtatott elképzelésein a vasúttársaság. A további három reprezentatív vasutas-szakszervezet nem tiltakozott a kialakult helyzet miatt. Emlékezetes, a 2002 óta tartó ígérgetést és magyarázkodást követően Gyurcsány Ferenc tavaly bejelentette, hogy elődje, Medgyessy Péter a heti munkaidő csökkentésére tett ígérete nem teljesíthető. A szakszervezeti vezetők a munkavállalói szervezettség alacsony szintjével és az elbocsátásoktól való félelmekkel indokolják, hogy a bérből és fizetésből élők számára hátrányos döntések, folyamatok ellenére a kormánynak nem kell jelentős mértékű munkabeszüntetésekkel szembenéznie. 3 2005. január 3., hétfőBelföld • Mamar Sémát Módosítanák az alkotmányt Az igazságügy-miniszter tervezete kiiktatná a kétharmados törvényeket Nem lennének kétharmados törvények, legalábbis az igazságügyi tárca által kidolgozandó új alkotmánytervezet szerint. A Fidesz úgy véli, ennek nincs esélye, s értelmezhetetlen a kétharmados jogszabályok megszüntetése. Az SZDSZ vezetői nem is hallottak még az igazságügyi tárca terveiről. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Petrétei József miniszter a készülő alaptörvényről szólva megjegyezte: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó - állítja az igazságügyi tárca vezetője -, a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU- normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről. Szerinte a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatását, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba. Példaként említette a célszerűségiarányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a taláros testület. Petrétei hiányolja a jelenlegi alkotmányból a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket. Utalt arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy- vagy kétéves a büdzsé - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió közelmúltban elfogadott alkotmánya - ellentétben a magyarral - részletesen foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével. Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő, új alkotmány elfogadásának, Petrétei megjegyezte: a szakmai megoldások kimunkálását nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni - mondta. A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év decembere. Az MSZP jogalkotási céljai között szerepel egy új alkotmány megalkotása, azonban a párton belül még konkrétan nem foglalkoztak a témával - nyilatkozta Csákabonyi Balázs, aki üdvözölte a kérdés ismételt napirendre vételét. A szocialisták közjogi munkacsoportjának tagja úgy véli, hogy egy új alaptörvényt kizárólag a konszenzusra törekvés jegyében lehet létrehozni. A képviselő nem kívánt reagálni Petrétei konkrét felvetéseire, de megjegyezte, hogy a felvetett ötletekről tudományos műhelyekben már régóta vita folyik. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Indexnek kijelentette: nincs realitása új alkotmány elfogadásának, mert ehhez politikai kompromisszumra lenne szükség. Szerinte értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete. Nem érti, hogy ha tizenöt évig jó volt, akkor most miért vetnék el, amikor ezek a törvények, így például a választójogi törvény az alkotmányos rend védelmét szolgálják. Mint fogalmazott, nem Petrétei az első és az utolsó igazságügy-miniszter, aki új alkotmányt akar, de az alapvető probléma szerinte az, hogy idáig mindenki a saját elképzeléseit akarta érvényre juttatni, figyelmen kívül hagyva az ellenzék álláspontját. Amíg olyan alapvető kérdésekben, mint a kétkamarás parlament vagy a közvetlen elnökválasztás, nincs konszenzus, semmi értelme új alkotmányt tervezni - hangsúlyozta Répássy Róbert. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az SZDSZ-es Horn Gábor szerint eddig semmilyen szinten nem merült fel az új alkotmány elkészítése. Sem a koalícióban, sem máshol nem volt szó erről az egész parlamentet érintő kérdésről - mondta Horn Gábor, aki nem ismeri Petrétei terveit. Petrétei nem tartja szükségesnek a minősített többséget fotó: Körneczi Bálint Kormányzati támadások közintézmények ellen A jegybank elnökét, a legfőbb ügyészt és a rádió elnökét eddig nem tudták eltávolítani tisztségükből Hasonló forgatókönyv alapján távolítja el a kormány a politikai szempontból megbízhatatlannak minősített vezető tisztségviselőket a független intézmények éléről. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet elsősorban törvénymódosításokkal meneszti az előző ciklusban kinevezett vezetőket, vagy szűkíti a hatáskörüket, de indok nélküli felmentésre is volt példa. Járai Zsigmond jegybankelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt és Kondor Katalin rádióelnököt a folyamatos támadások ellenére még nem sikerült eltávolítania a kormánytöbbségnek. .., Munkatársainktól.__________ A Medgyessy- és a Gyurcsánykormány 2004-ben sorozatosan konfrontálódott függetlennek nevezett intézményekkel, sok esetben a heves nemzetközi és szakmai kifogások ellenére is elmozdították azok vezetőit, vagy állandó politikai támadásokkal járatták le a szervezeteket. A legbotrányosabb körülmények Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének eltávolítását kísérték. Ezt a lépést ugyanis részben azzal indokolták, hogy a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos visszaélésekre éveken keresztül nem derített fényt az ellenőrző szervezet. Ezzel szemben a felügyelet volt vezetése jelentős sikerként tartotta számon, hogy nyomozati joggal nem rendelkezvén, kizárólag a pénzintézettől kapott információk alapján sikerült a bűncselekmény felderítésében elévülhetetlen érdemeket szerezniük, amit az ügy kivizsgálásában részt vevő hatóságok, valamint a nyugati pénzügyi felügyeletek is elismertek. A kormánypártok állandó kereszttüzében áll Polt Péter legfőbb ügyész, akit a parlamentben elsősorban Gusztos Péter (SZDSZ) és Keller László (MSZP) vizsgáztatott a vádhatóság törvényes működéséért aggódva. Legutóbb Eörsi Mátyás (SZDSZ) a Sutka-levél miatt interpellálta Poltot, akinek válaszát az Országgyűlés nem fogadta el, ez egyébként idáig 16-szor történt meg. Az adatvédelmi biztos kifogásolta Keller László közelmúltbeli tényfeltáró cselekedetét, amikor adatokat kért be egy olyan vadászatról, amelyen a legfőbb ügyész is részt vett. Az ügyészség Keller ellen adatkezeléssel és hivatali hatalommal való visszaélés miatt eljárást indított volna, azonban a politikus mentelmi jogát nem függesztette fel a kormánypárti többség. A volt közpénzügyi államtitkár ezután vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Polt Péterrel szemben egy hatkilós agancstrófea miatt. A Magyar Nemzeti Bank 2001- ben megválasztott elnöke, Járai Zsigmond elleni támadások szinte mindennaposak a kormányváltás óta. A kormányzati kritikák viszszatérő eleme volt, hogy a jegybank szerintük túlságosan magasan tartja a forint árfolyamát, és ez nem kedvez többek között az exportra termelő vállalkozásoknak. Tavaly júliusban a Világgazdaság hozta nyilvánosságra azt a szocialista tervezetet, amely a jegybank és Járai Zsigmond folyamatos kommunikációs nyomás alatt tartását irányozta elő. Novemberben a parlament baloldali többsége elfogadta a jegybanktörvény módosítását, amely lényegesen megnöveli a miniszterelnök befolyását a legfőbb jegybanki döntéshozó testület, a monetáris tanács tagjainak kinevezésében és felmentésében. Bár Mádl Ferenc államfő visszaküldte a módosítást az Országgyűlésnek, mivel az szerinte ellentétes a törvény szellemével, és az Európai Központi Bank elnöke, Jean- Claude Trichet is értelmetlennek és szakszerűtlennek minősítette az új jogszabályt, a parlament lényegében változtatás nélkül újra elfogadta azt decemberben. Az MSZP-SZDSZ-kormány megalakulása után folyamatosan támadta Kondor Katalint, a Magyar Rádió elnökét és az általa vezetett intézményt is. Tavaly márciusban a rádió elnöke elleni lejárató kampány a Népszava által gerjesztett ügynökbotrányban csúcsosodott ki 2003 októberében. A kormány közeli napilap azt állította: Kondor a kommunista diktatúra időszakában a III/2-es ügyosztálynak dolgozott Vári fedőnéven titkos ügynökként. A jogerős ítéletre tavaly májusig kellett várni, amikor is a bíróság Kondor Katalinnak adott igazat, és a baloldali lapot helyreigazításra kötelezte. Szakmai és piaci körökben általános megütközést keltett Mellár Tamás eltávolítása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éléről 2003 novemberében, hivatali ideje 2005 novemberében járt volna le. A leváltás célja Gál J. Zoltán volt kormányszóvivő szerint az volt, hogy olyan személy kerüljön a KSH élére, aki fel tudja készíteni a hivatalt az EU-csatlakozás által diktált kihívásokra. Ám Mellár nemzetközileg elismert szakember, az ENSZ statisztikai bizottságának elnöke. Mellár Tamás pert indított a Miniszterelnöki Hivatal ellen, amelyet első fokon meg is nyert. A szocialista-liberális koalíció a gáztörvény módosításával 2003- ban a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezetőjét, a 2002-ben hat évre megbízott Kaderják Pétert is eltávolította. Kaderjákaz Alkotmánybíróságtól kért jogorvoslatot, szerinte a rendelkezéssel jelentősen gyengítették a MEH pozícióját és függetlenségét. Molnár Zoltánt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatóját 2003. december 29-én menesztette állásából azonnali hatállyal László Csaba akkori pénzügyminiszter. A kiebrudalt vezető munkaügyi pert indított munkáltatója, a pénzügyminiszter ellen, amit egy esztendővel menesztése után, 2004 decemberében jogerősen meg is nyert. SZÁSZT MEGGYANÚSÍTJÁK. Gyanúsítottként akarja kihallgatni a rendőrség Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egykori elnökét - közölte lapunkkal Futó Barnabás, a szakember jogi képviselője. Információink szerint a volt felügyeleti vezetőnek okirat-hamisítás gyanúja miatt kell megjelennie a nyomozók előtt januárban. Szász Károly a Magyar Rádiónak megerősítette a hírt, és elmondta: a kihallgatásra szóló idézést csütörtökön kapta kézhez. Megjegyezte: mivel a levélben csupán egy ügyiratszám szerepel, ezért további részleteket nem tud, de hozzátette, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el. Járai Zsigmond Polt Péter Kondor Katalin