Magyar Nemzet, 2006. december (69. évfolyam, 328-355. szám)

2006-12-28 / 353. szám

Borsodi Attila__________________________ B­ecsukott szemmel is odatalálhat­tak a Nádor Terembe azok, akik december 21-én délelőtt belép­tek az Egészségügyi Dolgozók­­ Demokratikus Szakszervezetének székhá­­­­zába. A Magosz évzáró tájékoztatójára ér­­­­kező televíziós stábok és újságírók már a­­ bejáratnál megérezhették az ételek és ita­­­­lok csábító illatát. A Nádor Terembe lépve­­ aztán a látvány egy újabb érzékszervet, a­­ szemet állította komoly kihívás elé. Óriási füstölt sonkákkal, szeletelt mangalica- és szürkemarha szalámis tálakkal, friss saj­tokkal és zöldségekkel megrakott asztal gondoskodott arról, hogy a jelenlévők na­gyobb kedvvel és elszántsággal hallgassák végig Jakab István Magosz-elnök évértéke­­í­­ő­ gondolatait. Ifjabb Hubai Imre, az Üllő­parti Gazdaszövetkezet tagja, az egyik ha­zai biodinamikus gazdaság­ üzemeltetője büszkén kóstoltatta a vendégeket, és kész­séggel beszélt arról, hogy milyen jelene van a magyarországi bioélelmiszer-terme­­lésnek, s milyen jövőbeli terveket dédelget­nek az ágazat hazai szereplői. Széles a tárház Nincs hiány itthon bioélelmiszerekből, ma már szinte minden étel és ital biováltozata megkapható Magyarországon azok közül, amelyeket a konvencionális termékeket árusító áruházakban be lehet szerezni. Lé­teznek növényi és állati eredetű, valamint vegyes biokészítmények is. A vegyes ter­mékek esetében elég csak a hurkára gon­dolni, amiben a rizs növényi eredetű, vagy a leveles tésztára, aminek elkészítéséhez zsírt használnak. A mangalica sonkáját pedig fűszernövényekkel pácolják. Ami itthon biomódon előállítható, azt a hazai gazdák megtermelik, ami pedig nem te­rem meg Magyarországon, ilyen a kávé, a nádcukor, a déligyümölcsök, azt külföld­ről hozzák be. - Csak azoknak a termékek­nek a fogyasztását tudjuk őszintén ajánla­ni, amelyeket a Biokontroll Hungária Kht. előzőleg ellenőrzött - jelentette ki ifjabb Hubai Imre, aki szerint ebben az ágazat­ban kulcskérdés a megbízhatóság és a mi­nőség, s ezt csak folyamatos kontroll mel­lett lehet garantálni. Maga az egészség A biotermék annyit tesz, hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. A területek, ahol a növények megteremnek, ahol az állatok legelnek, benne vannak az agrár-környezetgazdálkodási program­ban. A területen rendszeresen talajmintát vesznek, ellenőrzik az ott termesztett nö­vényeket.­­ A biogazdálkodás során nem haszná­lunk peszticidet, azaz növényvédő szert, műtrágyát, hormon hatású készítményt, termésfokozót és semmi olyan vegyszert, ami nem természetes kivonat. Ezek az anyagok ugyanis, ha bejutnak a szervezet­be, akkor a fűszerek vagy a fehérjék hatha­tós közreműködésével egészen a sejtekbe hatolnak, ahol felhalmozódnak - jegyezte meg ifjabb Hubai Imre, aki rámutatott ar­ra, hogy ezek a szerek komoly betegségek alapjául szolgálhatnak. Úgy véli, nem vé­letlen, hogy azok, akik a megszokott mó­don táplálkoznak, hajlamosabbak a daga­natos vagy szív- és érrendszeri megbete­gedésekre. A bioélelmiszerek, amellett, hogy kondicionálják a testet, a vegyszerek hiánya miatt belülről erősítik az immun­­rendszert. Száműzték az E betűket A biokontroll irányelvei szerint az ágazat gazdái 5 százaléknyi komponenst adhat­nak hozzá a termékekhez. Ezek olyan anyagok lehetnek, amelyek ugyan nem el­lenőrzött ökogazdálkodásból származnak, de nem lehet nitrites só, s nem lehet olyan pác, ami nem konyhasóalapú. Nem hasz­nálnak az élelmiszer-készítményekhez tar­tósítószert, adalékanyagot, állományfoko­­zót, színjavítót, ízfokozót és stabilizátort.­­ Ezekkel a szerekkel a „se íze, se bűze” hú­sokból egyesek képesek szalámit készíteni. Kis kanállal mérik ki az anyagokat, amitől ízletes, piros, tartós, kemény vagy éppen puha lesz az élelmiszer - közölte az ifjú gazda, aki rámutatott arra, hogy a hagyo­mányos és főként a génmódosítottélelmi­­szer-gyártóknál nem az ember egészsége, hanem a profit lényeg. A szakember hang­súlyozta: a profitot a multinacionális nagy­tőke teszi el, csak közben a vegyszeres, génmódosított termékektől az emberek át­alakulnak „predátorokká”.­­ Egyesek a profitra esküsznek, mi más istenben hi­szünk. A mi termékeinknél az a lényeg, hogy olyan ízviláguk legyen, amit 50 éve a nagymamánál, egy disznótorban vagy ép­pen egy lakodalomban megszokhattunk - tette hozzá ifjabb Hubai. Tartósítás és védekezés A biogazdák számára a legfontosabb tar­tósítószer a konyhasó. Mint mondják, kis mennyiségben mind a nátriumra, mind a klórra szüksége van a szervezetnek. - A termékeink lejárati ideje a természetes tartósítás miatt rövidebb, mint a gyorspá­colt és hagyományosan tartósított készít­mények esetében. Ezt a lejárati időt ellen­ben valódi füsttel meg lehet hosszabbítani - árulta el ifjabb Hubai Imre. A gazda a természetes tartósítási módok között em­legette a fagyasztást, az aszalást és a szárí­tást is. A biogazdák a földeken való véde­kezésnél is a természetes „technikákra” esküsznek. A bogarak ellen nem vegysze­rekkel védekeznek, hanem manuálisan, vagy rábízzák a munkát a természetre.­­Egy bioterületre odaszokik a bíbic, a fácán vagy éppen a túzok. A fiókák a fészkelés során a szüleiktől tanulják meg, hogy mit lehet megenni, a madarak így tökéletesen megoldják a rovartalanítási feladatot - je­lentette ki a biogazda. Vissza a jövőbe A biokészítményekkel vissza tudnak tér­ni az emberek a gyökerekhez, ahhoz a táplálkozási gyakorlathoz, ami régen ter­mészetes volt. Az ember újra megtalál­hatja a gyógyszerét a táplálékban, hiszen a biokészítményekkel nem viszünk be méreganyagot a szervezetbe.­­ Korábban hagyományos, mesterségesen felfújt élelmiszereket fogyasztottam, amitől meghíztam és felfújódtam. Legyengítet­tem az immunrendszeremet, az anyag­cserémet, nem tudott mit kezdeni a szer­vezetem a sok peszticiddel - emlékezett vissza az ökogazda, aki szerint megdöb­bentő, hogy egy átlagos ember 22 kilo­gramm peszticidet fogyaszt el élete so­rán, pedig van, amiből egy molekula is elég ahhoz, hogy a szervezet homeo­­sztázisa felboruljon. Ma már az egész Hubai család átállt a bioélelmiszerek fo­gyasztására, mangalicahúst és szürke­marhát esznek, mint a magyarok ősei év­századokkal, évezredekkel ezelőtt. - Ma ugyanannyi a tömegem, mint régen, de egy számmal kisebb ruha is elég - muta­tott rá a bioélelmiszerek áldásos hatásá­ra a biogazda. Összhangban a környezettel Akkor komplett egy biovállalkozás, ha a tulajdonos egy egységként kezeli a saját gazdaságát. Minden terület esetében meg kell találni, hogy mi mire alkalmas. Szi­ken búzát kell, ellenben kövér zsíros tala­jon kukoricát lehet gazdaságosan termel­ni.­­ Növényváltással, előveteményezés­­sel, zöldtrágyázással, tápanyagfeltárással, a talaj levegőgazdálkodásának és vízház­tartásának megteremtésével lehet fokozni és javítani a termésátlagot, valamint a mi­nőséget - közölte ifjabb Hubai Imre, aki fontosnak tartja, hogy gondosan meg kell válogatni a jószág takarmányát, és hogy azt, ami az állatból távozik, vissza kell jut­tatni a földbe. Mint mondja, nem lehet gyengíteni a talaj genetikai erényeit. - Mindez azért lényeges, hogy a fogyasztó elé gusztusos falatot tálalhassunk, olyan ételt, amibe érdemes beleharapni - hang­súlyozta. Drágábban is olcsóbb A biogazda az árral kapcsolatban annyit mondott, hogy az ár drágább is meg nem is. Kiemelte, hogy a biotermékek azért ke­rülnek többe, mert az ellenőrzésnek, a ta­núsításnak, a termelésnek többletköltsé­gei vannak. - Mi nem használunk ter­­mékfokozót, emiatt a termés nálunk csak fele annak, amit a hagyományos gazdál­kodók el tudnak érni. Az is igaz viszont, hogy mi szélsőséges időjárási körülmé­nyek között többet tudunk termelni, mint aki hagyományosan gazdálkodik, mert esőben, szárazságban nem hatnak a „cso­daszerek” - jegyezte meg. Az ár így más­fél-kétszerese annak, amit a hagyomá­nyos termékeknél megszokhattunk. A termelő azonban fontosnak tartotta meg­jegyezni, hogy a biotermékekből, mivel nincsenek felfújva, kevesebb is elég, egy kisebb adag is biztosítani tudja a szüksé­ges tápanyagmennyiséget. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ők nem ká­rosítják a természetet, megtartják épség­ben az utókornak. Dinamikusan fejlődő ágazat Magyarországon ma körülbelül kétezer embernek van bejegyzett és ellenőrzött biogazdasága. A biogazdák csaknem 130 ezer hektáron termelik meg az idehaza előállított élelmiszer 2 százalékát, ám en­nek csak negyedét vásárolják meg hazai fogyasztók, a többi termék elhagyja az országot. Az ágazat dinamikusan fejlő­dik, hírek keringenek arról, hogy egyes exportcégek komoly hasznot húznak a biotermékkel folytatott kereskedelem­ből. A gazdák azonban úgy gondolják, hogy először itthon kell elterjeszteni a bioélelmiszer fogyasztásának kultúráját, ami nem ígérkezik lehetetlen feladatnak.­­ Két éve még valószínűtlennek tűnt, hogy valaha lesz bioboltunk, ma pedig már azt tervezzük, hogy Karcagon nyi­tunk üzletet és éttermet, és várható, hogy a fővárosban is megvessük a lábunk - fo­galmazott ifjabb Hubai Imre, aki szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a biogazdák összefognának, és együtt lét­rehoznának egy áruházláncot, ahol a be­szállítástól a kereskedelmen át az árusí­tásig minden az ő kezükben lenne. Mint mondja, megkeresték már őket hazai multinacionális cégek, áruházláncok, de véleményük szerint ezek a vállalkozások csak marketingfogásnak tekintik a bio­termékeket. Semmihez sem hasonlítható ízvilág Egységben a természettel • A biogazdák számára az egészség a fő, a profit csak másodlagos Sonkával, szalámival, sajttal, zöldségekkel, gyümölcsökkel roskadásig megtelt asztal fogadta azokat, akik részt vettek a Magosz karácsony előtti, fogadással egybekötött évzáró tájékoztatóján. A rendezvényen hazai gazdák szolgálták fel portékáikat, az újságírók és televíziós stábok ízelítőt kaphattak a bioélelmiszerek csodálatos ízvilágából. Aggodalomra azonban semmi ok, a nagyközönség sincs kizárva a bioélelmiszerek fogyasztásából, a heti rendszerességgel üzemelő biopiac és számos biobolt várja azokat, akik egészséges, valódi élelmiszerekkel kí­vánják kényeztetni szervezetüket. Ifjabb Hubai Imre, az egyik hazai biogazdaság tulajdonosa szerint ugyanis a mérgezett, agyontartósított, génmódosított élelmiszerekhez képest valóságos felüdülés az ember számára a bioélelmiszerek eredeti, semmihez sem hasonlítható ízvilága. Ifjabb Hubai Imre biogazda: Az ember újra megtalálhatja a gyógyszerét a táplálékban FOTÓK: NAGY BÉLA 2006. december 28., csütörtökLátó-Tér 5

Next