Magyar Nemzet, 2008. március (71. évfolyam, 60-88. szám)
2008-03-01 / 60. szám
Eladósodott a „reformer”orvos a,Szabó Zsolt Több mint 260 ezer forinttal tartozik a fővárosi XII. kerületi önkormányzatnak a vizitdíj mellett aláírásokat gyűjtő, az MSZP népszavazási kampányarcaként szereplő Komáromi Zoltán háziorvos, országos háziorvosi szakfelügyelő - értesült a Magyar Nemzet. Ezt megerősítette lapunknak Váczi János önkormányzati kabinetfőnök is. - A háziorvosi feladatok ellátásra Komáromi cégével, a Dympex Kft.vel szerződtek, ám a 2006 óta görgetett adósságot a mai napig sem törlesztették. Már többször felszólítottuk a kft.-t, rendezze tetemes közüzemi tartozását, ugyanis a hátralék zömmel víz-, villany, vagyis rezsiköltségből áll - fűzte hozzá. A XII. kerületi Kiss János altábornagy utca 38. szám alatti rendelő, amelyben négy háziorvos dolgozik, az önkormányzat tulajdona, és a társasháznak a kerület fizeti ki a közös költséget. Komáromi Zoltán, az MSZP több napi- és hetilapban is megjelentetett fizetett politikai hirdetésében a vizitdíjról többek között azt állította: „Havonta 170-180 ezer forint a többletbevételünk. Ez az összeg nálunk marad, a praxis fejlesztésére, a működés biztonságának növelésére fordítom. Én az első három hónapban kifizettem praxisom adósságait, utána kialakítottam egy nővérmunkahelyet, informatikai fejlesztésre költöttem 250 ezer forintot, július végén pedig felvettem egy diplomás nővért.” Az orvos érdeklődésünkre leszögezte: ő csak egy idei, 173 ezer forintos követelésről tud, amit a társasház állított ki, de ő vitatta az összeget, de a megegyezés érdekében a napokban kiegyenlíti a számlát. A Dympex Kft. nem először kerül ilyen helyzetbe, egy másik adósság miatt 2004-ben már végrehajtást rendeltek el a cég ellen. Bár Komáromi szerint az ügy később rendeződött, ha az önkormányzat által követelt 260 ezer forintos adósságot nem fizeti meg, szerződésszegés miatt újabb eljárás indulhat. Magyar Bálint kínos kudarca Folytatás az 1. oldalról • A Budapesti Corvinus Egyetem (Közgáz) által szervezett vitafórumra csak azért megy el a Fidesz politikusa, mert ott - a március 9-i népszavazástól függetlenül - immár hagyománnyá váltak a politikai fórumok, többek között itt szokták megrendezni a miniszterelnöki vitákat is. Magyar Bálint azonban nem törődött bele, hogy nem kampányolhat az egyetemeken, ezért úgy döntött, vitapartner nélküli egyszemélyes előadásokat tart az iskolákban a tandíj mellett. Az egyszemélyes roadshow ötlete azonban nem tetszett az egyetemeknek. Lapunk úgy tudja az előadások azért maradtak el, mert több egyetemi városban az intézményi vezetés nem kért az iskolában folytatandó, a tandíj bevezetése mellett szóló kampánybeszédből. A rektorok ahhoz hozzájárultak volna, hogy vitát szervezzenek a tandíjról Magyar Bálint és Pokorni Zoltán között, hiszen így elhangozhattak volna a fizetési kötelezettség eltörlése mellett szóló érvek, de a liberális államtitkár kampányából nem kértek. Úgy tudjuk, ott sem járt Magyar sokkal jobban, ahol végül beengedték az egyetemre. A Debreceni Egyetemen ugyanis - információink szerint - csupán egyetlen hallgató volt kíváncsi Magyar Bálint előadására, a liberális politikus ennek ellenére megtartotta kampánybeszédét. Tanárok a tandíj ellen Munkatársunktól.______________ A Nemzeti Pedagógus Műhely szerint a tandíj ellentétes hatást vált ki, mint amit sokan várnak tőle. Ha bevezetik, akkor ezentúl csak a gazdag családok gyerekeinek képzését fizeti majd az állam a polgárok adójából, a többiek viszont az egyetem közelébe sem kerülnek majd. Ezt az álláspontot támasztotta alá Joachim Hoertele svájci oktatási szakember, aki a napokban tartott előadást a pedagógusműhely rendezvényén. Hoertele szerint a nyugati országokban már jól látszik, hogy a szegényebb sorsú fiatalok tízezrei képtelenek lesznek előteremteni a tanuláshoz szükséges évi több százezer forintot, ezért esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, legtöbbjük így már nem is jelentkezik az egyetemre. Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely elnöke egy példával szemléltette svájci kollégája szavait: egy orvos képzésének költsége évente körülbelül hárommillió forint. Azok a jobb módú diákok, akik képességeik hiányában eddig nem tudtak bekerülni az ingyenes képzésre, a költségtérítéses szakokon a teljes összeget kifizették tanulmányaikért. Ha bevezetik a tandíjat, és valamennyi diáktól várhatóan évi négyszázezer forintot kérnek majd a tanulásért, a szegény, de tehetséges diákok előtt bezárul az egyetem kapuja. A gazdagok így - ellenfelek hiányában - könnyen bekerülnek majd az államilag támogatott képzésre, ahol csak négyszázezret fizetnek majd, a többi 2,6 milliót pedig az állampolgárok adóforintjaiból teszik hozzá - érvelt a szakember. ■ POKORNI ADATAI. Az idén a felsőoktatásba jelentkezők száma alig haladja meg a 80 ezret, ami azt mutatja, sok család elrettent attól, hogy taníttassa gyermekét - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke újságíróknak tegnap. Pokorni egyértelműen a tandíj áraként mutatta be a felvételizők számának ilyen drasztikus apadását. Arra hivatkozott: a családok nagyon nagy részét rettenti vissza a 400-600 eurós éves tandíj attól, hogy taníttassák gyermekeiket. A fideszes politikus felidézte a tényt: 2007-ben 108 ezren, 2006-ban 133 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, holott 2002-ben még 165 ezer volt a felvételizők száma. Elutasította azt a kormányzati érvelést, hogy a fizetős felsőoktatásban, illetve a tandíj hatására emelkedni fog a színvonal, mondván, a jelek egyáltalán nem erre mutatnak. 2008. március 1., szombatBelföld Kórházeladás és tiltakozás Hiába demonstráltak a civilek, a Hospinvest lett a befutó Egerben Folytatás az oldalról Sós Tamásnak, a közgyűlés elnökének, illetve a kormánypárti frakciónak a hangját szinte nem is lehetett hallani, a bekiabálók ugyanis felszólalásuk idején skandálva kiabálták: hazaárulók, ami miatt a puccs árán hatalomra jutott MSZP-s elnök a biztonsági emberek segítségét kérte folyamatosan. A történtek ellenére a szocialista többség kiállt álláspontja mellett, miszerint helyesen jártak el, amikor kiírták a pályázatot, s értékelték azokat. Merczeldzse szocialista alelnök azegészségügyi bizottság szakmaiságára hivatkozott, miközben Tatár László, a Fidesz frakcióvezetője rámutatott: egyetlen érintett orvost sem hívtak meg a bizottsági ülésekre, majd Herman István ellenzéki frakcióigazgató úgy fogalmazott: a szervezeti működési szabályzat értelmében jogellenes volna, ha Eger önkormányzata helyett a Hospinvest nyerne. A budapesti vállalkozás anyagi helyzete egyrészt homályos, másrészt pedig a pénzügyi viszonyaik bemutatása címén olyan dokumentumokat csatoltak pályázatuk mellé, amely nem arról az időszakról szól, ami a kiírásban szerepel. Herman azt kérte, semmisítsék meg a pályázatokat, s írjanak ki újat. Sós Tamás nem értett egyet az ellenzéki felvetéssel, s azt mondta, minden iratot rendben találtak. A végszavazás előtt Sós Tamás a nyomás hatására megadta a szót az egészségügyi dolgozók szakszervezeti képviselőinek. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke azt hangoztatta, az egészségügy nem is rossz üzlet, hiszen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csakis úgy szállhatott be négymillió euróval, ha kivehet belőle valamit. Azt mondta, minden lehetséges eszközzel megnehezíti a Hospinvest és a Heves Megyei Közgyűlés dolgát, ugyanis az európai ombudsmanhoz fordult jogi segítségért. A Markhot Ferenc Kórház szakszervezeti aktivistái ugyanakkor bejelentették: az intézmény 1203 dolgozója közül 930-an írták alá a magánosítást ellenző kérdőívet, majd emlékeztettek: ha nem maradhatnak közalkalmazottak, s létszámleépítés lesz, akkor sztrájkot hirdetnek. Végül 21-19 arányban eldőlt a kórház sorsa, a Hospinvesté lett, s az ülés végén Sziki Károly petíció gyanánt átadott egy malacot Sós Tamásnak, amit az elnök nem fogadott el. A Kisgazda Polgári Szövetség Heves megyei vezetője szó szerint úgy fogalmazott: „Tamás! Ti úgy éltek, mint a malacok, úgy haltok meg, mint a szamarak, s úgy temetnek majd el benneteket, mint az ebet.” A pártszempontok megint megelőzték az emberek akaratát, újfent bebizonyosodott, hogy a döntések hatalmi arroganciával születnek. De lesz ez még másképp is - mondta Orbán Viktor kampányjáró körútjának egri állomásán tegnap. Az ellenzéki politikus hozzáfűzte, a közgyűlés egyelőre csak egy határozatot hozott a kórház átadásának szándékáról, a szerződésfeltételek ismeretében lehet gondolkodni, milyen jogi lehetőségek adódnak a kórház megmentésére. Orbán hangsúlyozta a Fidesz szilárd álláspontját: a kórházakat meg kell tartani köztulajdonban, különben a magántőke a profitot az emberekkel fizetteti meg. ■ FIDESZES MAGÁNOSÍTÓK. Több helyütt a Fidesz helyi körei is közreműködnek a magánkézbe adásban. Mezőtúron a szocialista vezetés a kórház élére a volt fideszes Trombitás Zoltánt nevezte ki. Ő javasolta az intézmény gondjainak a megoldására a MediSyst Egészségügyi Kft. bevonását. A körmendi kórház ügyvezetője az a Németh Attila lett, aki a MediSyst Kft. ügyvezetője is. Németh a Vas Megyei Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának fideszes elnöke volt. A tapolcai fideszes polgármesternek, Ács Jánosnak az előterjesztésére az önkormányzat a kórház üzemeltetési jogait szintén a MediSystnek adta. Civil ruhás rendőrök (balra) próbálták megfékezni a kórház-privatizáció ellen tüntetőket fotó: eberling andrAs Lemondott a kormánytanácsadó Tahy Ádám szerint az új tb-törvény kettészakítja a népegészségügyet Zivkovics Natália______________ Lemondott a Nemzeti Egészségügyi Tanácsban (NET) betöltött tagságáról Tahy Ádám orvos, a Magyar Szív Egyesület delegáltja, mert úgy látja: a kormány tanácsadó testületeként működő szervezet hallgatásával kimondatlanul is támogatja azt a kormányt, amelyik február 11-én másodszor is megszavaztatta a parlamentben az egészségbiztosítás piacosításáról szóló, beláthatatlan népegészségügyi következményekkel járó törvényt. Tahy Ádám lapunknak úgy nyilatkozott: a törvény szerint a szakmai és civil szervezetek, valamint a kormányzat képviselőiből álló NET-nek az egészségpolitika kialakításában és az ezzel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, véleményező és tanácsadó tevékenységet kellene végeznie. De ennek a feladatnak nem tudott eleget tenni. - Az elmúlt időszak kormányzati döntései nemcsak bennem, a NET többi tagjában is súlyos lelkiismereti konfliktushoz vezettek - fogalmazott. A biztosítási rendszer átalakításáról szóló, történelmi súlyú és távlatú döntést a szakmai szervezetek, a köztestületek és a civil szervezetek tiltakozása ellenére szavazta meg az MSZP és az SZDSZ. Nem véletlen, hogy Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, s úgy nyilatkozott: „a törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” - emlékeztetett. A február 11-i döntés következményeiért az igennel szavazó képviselőknek életük végig vállalni kell a felelősséget. A NET tagjaiként a mi felelősségünk az, hogy nem tudtuk befolyásolni a döntést, az ország népegészségügyének kettészakítását - szögezte le. Tahy levélben tájékoztatta döntéséről a NET vezetőjét és a tagjait is. Mint mondta: többen keresték, egyetértve indokaival, de egyelőre nem kapott olyan visszajelzést, hogy más is a lemondást választotta volna. Tüntetés a miniszterelnök mellett Zsibőki Joó______________________ Gyurcsány Ferenc melletti tüntetést szerveznek a baloldal szimpatizánsai mára a budapesti Szent István parkba. A miniszterelnök és a kormány „reformprogramja” mellett, a gyűlöletbeszéd ellen akarnak demonstrálni - derül ki az MSZP-hez közel álló kapcsolat.hu honlapon megjelent emailből. A szervezők január közepére a Parlament előtti Kossuth térre már meghirdettek egy hasonló demonstrációt, ám azt „elhalasztották”, miután a kormányfő és vezető szocialista politikusok is úgy nyilatkoztak, hogy a feszült belpolitikai helyzetben a tüntetés inkább ártana, mint használna a kormánynak. A délutáni összejövetel 14 órakor a XIII. kerületi Szent István parkban lesz. A szocialista párt ugyanakkor még ma délelőtt csaknem ezer embert vár a március 9-i népszavazással kapcsolatos budapesti nagygyűlésére. Az Új Magyarország és új polgárosodás című rendezvényre a fővárosi és a vidéki pártszervezetek delegáltjait invitálták délelőtt 10 órára a Millenáris Park Teátrumba. Nyakó István pártszóvivő azt mondta: a referendum előtt egy héttel tartandó nagygyűlésen szeretnék világosan megfogalmazni az MSZP álláspontját a népszavazási kérdésekről. A rendezvény fő szónoka Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke lesz. Tegnap húsz Gyurcsány-álarcos Fidelitas-aktivista állította pengelétre a miniszterelnök hazugságait a Deák Ferenc téren. A fiatalok mindegyike transzparenst tartott maga elé, amelyre Gyurcsány egyegy elhíresült kijelentését írták fel; többek között az őszödi beszédből „csemegéztek”. Ágh Péter, a Fidelitas alelnöke elmondta: a gyurcsányi kijelentések és a valóság közötti kibékíthetetlen ellentétre akarták felhívni a figyelmet. Az akció vezetője szerint a fiatalok a március 9-i népszavazáson mondhatnak igent a hazugságok eltörlésére. Gyurcsány hazugságaira hívta fel a figyelmet a Fidelitas fotó: székelyhídi balázs