Magyar Nemzet, 2011. augusztus (74. évfolyam, 209-238. szám)
2011-08-01 / 209. szám
Példás volt a közös munka Képíró-ügyben HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nagyon korrekt volt a magyar hatóságok magatartása, és semmi sem nehezítette az együttműködést - nyilatkozta Vladimir Vukcsevics szerb különleges ügyész a Képíró-üggyel kapcsolatban a Magyar Hírlapnak. Ezzel együtt az ügyészt, mint mondta, meglepte a magyar bíróság felmentő ítélete, mivel arra számítottak, a vádlottat elmarasztalják. Állítása szerint az általuk összegyűjtött anyagok közt voltak olyanok, amelyek alapján bizonyítható, hogy Képíró Sándor egykori csendőr százados részt vett a véres razziában. Arra a kérdésre, hogy szerinte vannak-e még feltáratlan bizonyítékok, úgy reagált: a vádlott ellen elegendő bizonyítékot sikerült összegyűjteni. Vukcsevics úgy tudja, nincs több, a II. világháború kapcsán háborús bűnökkel gyanúsított vagy megvádolt személy, aki ellen Szerbiában eljárás folyik. Mint ismert, Képíró Sándort a magyar bíróság első fokon felmentette az 1942 januári újvidéki kivégzésekben való részvétel vádja alól. Az ügyészség fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Róna Péter nemet mondott az LMP-nek Róna Péter köszöni, de nem akar miniszterelnök lenni. Az ismert közgazdászt - aki a Somogy megyei Kisasszondon lévő birtokán él - LMP-s politikusok látnák szívesen a kormányfői székben. Kapcsolata nem új keletű a zöldekkel, ráadásul a párt az ő budapesti lakásában rendezte be központi irodáját. A Facebookon indult egy Róna Péter 2014-es kormányfőjelöltsége mellett kampányoló oldal, s ehhez több LMP-s politikus is csatlakozott. A Nol.hu ennek kapcsán idézte a szakembert, aki elmondta: „jólesik, ha így gondolkodnak, de köszönöm, tanárember vagyok, ez a kérdés nem aktuális. Nem kívánok miniszterelnök lenni.” Ám a gazdaságpolitikai irány kialakításában szívesen részt venne. Az LMP eközben a prostitúció tárgykörében kérdezte a belügyminisztert. Arra várnak választ, hogy hol tart az emberkereskedelem elleni, 2008 és 2012 közötti nemzeti stratégiáról hozott kormányhatározat végrehajtása, hány esetben indult büntetőeljárás kiskorúak prostituálása, illetve kiskorúak sérelmére elkövetett pornográf visszaélések ügyében. Arra is kíváncsiak, folyt-e az elmúlt években büntetőeljárás rendőrök ellen amiatt, hogy prostituáltakat a hatósági intézkedéstől való eltekintés fejében szexuális aktusokra kihasználtak. Róna Péter 3 2011. augusztus 1., hétfő Belföld Szándékos eladósítás? A parlamenti albizottság szerint több törvényt is megsérthettek az előző kormányok Folytatás az 1. oldalról A jelentés megállapítja azt is, nem külső kényszer, hanem gazdaságpolitika hibák sorozata, kormányzati alkalmatlanság és a magánérdekeknek a közérdek elé helyezése áll annak hátterében, hogy 2002 és 2010 között a bruttó hazai termelés (GDP) 53 százalékáról 82-re emelkedett Magyarország államadóssága. - A vizsgált nyolc év szocialista-szabad demokrata kormányai bűnt követtek el a magyar emberekkel szemben - fogalmazott az ülésen Szijjártó, hangsúlyozva: Medgyessy még meg is köszönte az első polgári kabinetnek, amiért 2002-ben jó állapotban adta át a gazdaságot, 2010-ben viszont leromlott állapotú gazdaságot örökölt az új kormány. Ez felveti a politikai felelősségen túlmutató büntetőjogi felelősség kérdését, ezért kérik fel a parlament két bizottságát a jogszabályok vizsgálatára a felelősségre vonással kapcsolatban. A jelentés szerint az eladósodás legfőbb oka, hogy a költségvetési deficit rendre magasabb lett, mint ahogy a gazdaság teljesítőképessége engedte volna, de az is sokat nyomott a latban, hogy a válság kibontakozásával nem készítették fel a gazdaságot a krízisre, így elsőként kellett mentőcsomagot kérnünk a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. Az szja-bevételek minden tíz forintjából hetet adósságszolgálatra kell fordítani, vagyis ez a pénz külföldre kerül, tehát minden magyar család viseli az eladósító politika következményeit - emelte ki Szijjártó. Hangsúlyozta: az eladósítás bűne túlmegy a politikai felelősségvállaláson, ezért meg kell találni a jogi felelősségre vonás alapjait, hogy ne lehessen a jövőben következmények nélkül szándékosan és bűnös módon eladósítani az országot. A bizottság jelentésében szerepel az is, hogy az államháztartás túlköltekezése mellett az állami vállalatok adósságának megemelése, a devizában felvett hitelek egyre nagyobb aránya is jelentősen hozzájárult az adósságcsapdához. Tetézte ezt, hogy az ország hiteltelensége miatt egyre több kamatot kellett fizetni az államkötvényeink után. Babák Mihály (Fidesz) utalt arra, a vizsgálatban meghallgatott Állami Számvevőszék korábbi vezetői szerint okkal feltételezhető, hogy szándékosan követtek el korábban bűnöket, amely révén nőtt az adósság. Aláhúzta: megsértették az államháztartási, a számviteli és a költségvetési törvényeket, miközben a korrupció is jellemezte a nyolc év gazdálkodását, amelyre Medgyessy Péter is utalt bizottsági meghallgatásakor. Babák szerint „komoly szabálysértések és a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések vélelmezhetők”. Pősze Lajos független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelfelvételek átterhelődtek minden magyar család pénztárcájára, miközben nem nőtt az életszínvonal, a gazdaság versenyképessége. - 2002 és 2010 között egymillió forintjába került mindenkinek az államadósság-növekedés - szögezte le. A volt kormányfők és pénzügyminiszterek meghallgatásakor Medgyessy Péter a tizenkétezermilliárd forintnyi adósságnövekmény 0,2 százalékáért, Gyurcsány Ferenc pedig az öt százalékáért vállalta a felelősséget, míg Bajnai Gordon elődeit hibáztatta az adósságfelvételért. A meghallgatott pénzügyminiszterek - László Csaba, Draskovics Tibor, Veres János és Oszkó Péter - szintén nem láttak okot felelősségük firtatására. Gyurcsány szerint „a haza szolgálata iránti, talán megalapozatlan törekvéseik” vezettek a hitelfelvételekhez. A trükk átlátszó: eddigi kormányzásuk eredménytelenségét akarják másra hárítani, elleplezni. A gazdaságpolitika megítélése nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Arról mindig a választók mondtak ítéletet - ezt már Mesterházy Attila nyilatkozta a Nol.hu-nak az ülés kapcsán. Az MSZP elnöke szerint a Fidesz ismét jogellenes visszamenőleges hatályú törvénykezéssel próbálkozik. - Ezt nem hagyjuk! Sem a politikai leszámolást, sem a figyelemelterelést! Ha semmi nem állítja meg őket, akkor azt mondom: a végén meglátjuk, kin csattan az ostor! - jelentette ki. Az MSZP és az LMP nem vett részt az albizottság munkájában. A DEVIZAHITELESEKÉRT. Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalna az MSZP a devizahitelesek problémáinak megoldásáról - közölte Szanyi Tibor, a párt parlamenti képviselője szombati tájékoztatóján. (MTI) Az eladósítás bűne túlmegy a politikai felelősségvállaláson - hangzott el az albizottság ülésén fotó: hegedűs márta Az ellenzék a gyenge láncszem A Szonda szerint a kormány munkáját kedvezőbben értékelik ■ Erősödött a Jobbik is Munkatársunktól____________ Gyengébbnek ítéli a kormányénál az ellenzék munkáját a társadalom - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból. A július közepén végzett felmérés szerint egy százfokú skálán a kormány is csak 31, az ellenzék viszont mindössze 26 pontot kapott. A Népszabadságban megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz mögött a választókorú népesség 22 százaléka, az MSZP mögött pedig 14 százaléka áll, ami 1,8 millió,lletve 1,1 millió szavazópolgárt jelent. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 49, az MSZP 27, a Jobbik 17, az LMP pedig 6 százalékos támogatottságot élvez. A Jobbik szempontjából a múlt évi választások óta 2011 júliusa volt a legjobb hónap: több mint 600 ezer szimpatizánsa van, akik java része el is menne voksolni. A felmérés szerint az ellenzéki pártok hívei többségének nincs másodlagos pártpreferenciája, így távolinak látszik a három párt szavazóinak összefogása. Ez azzal öszszefüggésben derült ki, hogy a választójogi törvény módosítása kapcsán az LMP-s Karácsony Gergely felvetette az ellenzék esetleges technikai együttműködését a Fidesz ellen. A szocialisták és a jobbikosok körében még valószínűsíthető, hogy szavaznának egy LMP-s indulóra, de a legkisebb ellenzéki párt szavazói az adatok szerint ezt nem viszonoznák. Az LMP-sek egytizede nevezte meg kettes számú favoritként a szocialistákat, és csupán öt százalékuk voksolna a Jobbikra. Ugyanakkor az MSZP és a Jobbik hívei között a legnagyobb a kölcsönös ellenszenv: a jobbikosok kétharmada utasítja el a szocialista pártot, míg az MSZP-sek négytizede a Jobbikot zárja ki a szavazásra érdemesített politikai erők sorából. „Az egyház nem alkalmi társulás” Az MSZP szerint az új egyházügyi törvény „kukába való jogi fércmű, mert végrehajthatatlan”. A jogszabályt előkészítő KDNP azonban továbbra is úgy véli, hogy egyeztetett és átgondolt törvény született. CHÁRD Az MSZP országgyűlési képviselője, Nyakó István tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, az új egyházügyi törvény „képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni”. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője minderre tegnap úgy reagált, hogy Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét - tette hozzá Harrach Péter. Nyakó négy kérdést is megfogalmazott az egyházügyi törvénynyel kapcsolatban. Harrach ezekre válaszul közölte: az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a zárószavazás előtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítői számára ez elfogadható. Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bíráló szavairól azt mondta: nem az a kérdés, hogy diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben, hanem az, hogy „milyen szálak kötik össze az illető urat egyes hazai körökkel”. A KDNP frakcióvezetője közölte, a szocialista politikus azt is kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek. A kormánypárti politikus szerint az MSZP-től senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassa el. Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális működéssel kapcsolatban Harrach Péter azt mondta, hogy ez nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Zugírászokkal végeztetnék az ellenőrzést Folytatás az 1. oldalról • A magánszemély és a gazdasági társaság - vagyis az úgynevezett független munkaügyi tanácsadó - az adott munkahelyen megvizsgálhatná a belső szabályzatokat, a munkaszerződéseket, a munkarendet, a bérrendszert, illetve az egyenlő bánásmód szabályainak megtartását. Szabad bejárása, korlátlan iratbetekintési lehetősége volna, s a munkáltatók nem adhatnának neki utasítást. Titoktartási kötelezettség terhelné. A munkavállalók kifogást emelhetnének az ellenőrnél a munkáltatóval szemben. Ha a vizsgálat után a munkáltató teljesítené a független ellenőr javaslatait, az állami munkaügyi hatóság nem bírságolhatná meg a társaságot. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a jogszabálytervezet aggályos, mert képlékennyé teszi a jogi képviselet és tanácsadás intézményrendszerét azzal, hogy egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok számára is lehetőséget ad az ügyvédi munkára. Ezen a jelenleg hiányzó kvalifikációs kívánalmak esetleges pótlása, teljesítése nem segít. A jogi szolgáltatók számára kijelölt versenyterep felett a kamara őrködik. A kamarának minden ügyvéd kötelezően a tagja, a köztestület így átruházott állami feladatot, kontrollt is ellát. A gazdasági társaságként eljáró munkaügyi ellenőrt viszont senki sem ellenőrzi, nem kötik hivatásrendi normák. A munkaügyi tanácsadót a tervek szerint ugyanakkor az állami szervekhez hasonló jogkörrel ruháznák fel. Réti László kijelentette: jogi tanácsadást üzletszerűen - törvényi kivételektől eltekintve - kizárólag ügyvédek végezhetnek, akik ehhez megfelelő szakmai, technikai felkészültséggel rendelkeznek, s meg kell felelniük az adatvédelmi-titoktartási előírásoknak. Ehhez szakmai felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük. Az ügyfelek - köztük a munkavállalók - személyiségi jogai tehát érvényesülhetnek. A budapesti ügyvédi vezető úgy látja: a tervezetnek van olyan olvasata, hogy az új feladatkört főként olyan munkajogászok kívánják ellátni, akik jelenleg is elismert szakemberek, de nem tagjai a kamarának, hanem oktatásszervező cégek mögé bújva adnak jogi tanácsokat, szerkesztenek okiratokat. A tervezet megteremthetné a lehetőségét arra, hogy munkajogi szolgáltatásaikat önállóan lássák el, megspórolva mindazon anyagi és felelősségi ráfordításokat, amelyek az ügyvédeket terhelik. Réti szerint ez monopolista törekvéseket takar, s - a zugírászathoz hasonlóan - „kannibalizálja” a versenyszférában szabályosan küzdő ügyvédséget. Ez pedig árt a jogállamnak, a közélet tisztaságának - vélte. Megkérdeztük a törvénytervezetet előkészítő jogászcsoportnak azt a tagját, aki információnk szerint a független munkaügyi tanácsadás szakértője. Lőrincz György nem kívánt lapunknak nyiatkozni. ■ SZTRÁJK: Szeptember 29-től újra tüntetnek a szakszervezetek a nyugdíjszabályok tervezett változásai és az életpályamodellek miatt - idézte Árok Kornélt, a Hivatásos Tűzoltók Függeten Szakszervezetének elnökét a Nol.hu. Árok szerint már több mint ötven szervezet csatlakozott a megmozduláshoz. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népszabadságnak azt mondta, a szakszervezetek számára váratlan volt, hogy új munka törvénykönyve születhet, amely óriási fenyegetést jelent a munka világára. (MN)