Magyar Nemzet, 2011. augusztus (74. évfolyam, 209-238. szám)

2011-08-01 / 209. szám

Példás volt a közös munka Képíró-ügyben HÍRÖSSZEFOGLALÓ N­agyon korrekt volt a magyar hatóságok magatartása, és semmi sem nehezítette az együtt­működést - nyilatkozta Vladimir Vukcsevics szerb különleges ügyész a Képíró-üggyel kapcsolatban a Magyar Hírlapnak. Ezzel együtt az ügyészt, mint mondta, meglepte a magyar bíróság felmentő ítélete, mivel arra számítottak, a vádlottat elmarasztalják. Állítása szerint az általuk összegyűjtött anyagok közt voltak olyanok, amelyek alapján bizonyítható, hogy Képíró Sándor egykori csendőr százados részt vett a véres razziában. Arra a kérdésre, hogy szerinte vannak-e még feltá­ratlan bizonyítékok, úgy reagált: a vádlott ellen elegendő bizonyítékot sikerült összegyűjteni. Vukcsevics úgy tudja, nincs több, a II. világháború kapcsán há­borús bűnökkel gyanúsított vagy megvádolt személy, aki ellen Szer­biában eljárás folyik. Mint ismert, Képíró Sándort a magyar bíróság első fokon felmentette az 1942 ja­nuári újvidéki kivégzésekben való részvétel vádja alól. Az ügyészség fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Róna Péter nemet mondott az LMP-nek R­óna Péter köszöni, de nem akar miniszterelnök lenni. Az ismert közgazdászt - aki a Somogy megyei Kisasszondon lévő birtokán él - LMP-s politikusok látnák szíve­sen a kormányfői székben. Kapcso­lata nem új keletű a zöldekkel, rá­adásul a párt az ő budapesti lakásá­ban rendezte be központi irodáját. A Facebookon indult egy Róna Péter 2014-es kormányfőjelöltsége mellett kampányoló oldal, s ehhez több LMP-s politikus is csatlako­zott. A Nol.hu ennek kapcsán idéz­te a szakembert, aki elmondta: „jólesik, ha így gondolkodnak, de köszönöm, tanárember vagyok, ez a kérdés nem aktuális. Nem kívá­nok miniszterelnök lenni.” Ám a gazdaságpolitikai irány kialakítá­sában szívesen részt venne. Az LMP eközben a prostitúció tárgykörében kérdezte a belügymi­nisztert. Arra várnak választ, hogy hol tart az emberkereskedelem elle­ni, 2008 és 2012 közötti nemzeti stratégiáról hozott kormányhatáro­zat végrehajtása, hány esetben in­dult büntetőeljárás kiskorúak pros­­tituálása, illetve kiskorúak sérelmé­re elkövetett pornográf visszaélések ügyében. Arra is kíváncsiak, folyt-e az elmúlt években büntetőeljárás rendőrök ellen amiatt, hogy prosti­tuáltakat a hatósági intézkedéstől való eltekintés fejében szexuális ak­tusokra kihasználtak. Róna Péter 3 2011. augusztus 1., hétfő Belföld Szándékos eladósítás? A parlamenti albizottság szerint több törvényt is megsérthettek az előző kormányok Folytatás az 1. oldalról­­ A jelentés megállapítja azt is, nem külső kényszer, hanem gazdaság­­politika hibák sorozata, kormány­zati alkalmatlanság és a magánér­dekeknek a közérdek elé helyezése áll annak hátterében, hogy 2002 és 2010 között a bruttó hazai termelés (GDP) 53 százalékáról 82-re emel­kedett Magyarország államadóssá­ga. - A vizsgált nyolc év szocia­lista-szabad demokrata kormányai bűnt követtek el a magyar embe­rekkel szemben - fogalmazott az ülésen Szijjártó, hangsúlyozva: Medgyessy még meg is köszönte az első polgári kabinetnek, amiért 2002-ben jó állapotban adta át a gazdaságot, 2010-ben viszont le­romlott állapotú gazdaságot örö­költ az új kormány. Ez felveti a po­litikai felelősségen túlmutató bün­tetőjogi felelősség kérdését, ezért kérik fel a parlament két bizottsá­gát a jogszabályok vizsgálatára a fe­lelősségre vonással kapcsolatban. A jelentés szerint az eladósodás legfőbb oka, hogy a költségvetési deficit rendre magasabb lett, mint ahogy a gazdaság teljesítőképessé­ge engedte volna, de az is sokat nyomott a latban, hogy a válság ki­bontakozásával nem készítették fel a gazdaságot a krízisre, így elsőként kellett mentőcsomagot kérnünk a Nemzetközi Valutaalaptól és az Eu­rópai Uniótól.­­ Az szja-bevételek minden tíz forintjából hetet adós­ságszolgálatra kell fordítani, vagyis ez a pénz külföldre kerül, tehát minden magyar család viseli az eladósító politika következményeit - emelte ki Szijjártó. Hangsúlyozta: az eladósítás bűne túlmegy a politi­kai felelősségvállaláson, ezért meg kell találni a jogi felelősségre vonás alapjait, hogy ne lehessen a jövőben következmények nélkül szándéko­san és bűnös módon eladósítani az országot. A bizottság jelentésében szere­pel az is, hogy az államháztartás túlköltekezése mellett az állami vál­lalatok adósságának megemelése, a devizában felvett hitelek egyre na­gyobb aránya is jelentősen hozzájá­rult az adósságcsapdához. Tetézte ezt, hogy az ország hiteltelensége miatt egyre több kamatot kellett fi­zetni az államkötvényeink után. Babák Mihály (Fidesz) utalt ar­ra, a vizsgálatban meghallgatott Ál­lami Számvevőszék korábbi vezetői szerint okkal feltételezhető, hogy szándékosan követtek el korábban bűnöket, amely révén nőtt az adós­ság. Aláhúzta: megsértették az ál­lamháztartási, a számviteli és a költségvetési törvényeket, miköz­ben a korrupció is jellemezte a nyolc év gazdálkodását, amelyre Medgyessy Péter is utalt bizottsági meghallgatásakor. Babák szerint „komoly szabálysértések és a köz­pénzekkel kapcsolatos visszaélések vélelmezhetők”. Pősze Lajos független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelfelvételek átterhelődtek min­den magyar család pénztárcájára, miközben nem nőtt az életszínvo­nal, a gazdaság versenyképessége. - 2002 és 2010 között egymillió fo­rintjába került mindenkinek az ál­lamadósság-növekedés - szögezte le. A volt kormányfők és pénzügy­­miniszterek meghallgatásakor Medgyessy Péter a tizenkétezer­­milliárd forintnyi adósságnövek­mény 0,2 százalékáért, Gyurcsány Ferenc pedig az öt százalékáért vál­lalta a felelősséget, míg Bajnai Gordon elődeit hibáztatta az adós­ságfelvételért. A meghallgatott pénzügyminiszterek - László Csa­ba, Draskovics Tibor, Veres János és Oszkó Péter - szintén nem lát­tak okot felelősségük firtatására. Gyurcsány szerint „a haza szolgá­lata iránti, talán megalapozatlan törekvéseik” vezettek a hitelfelvé­telekhez.­­ A trükk átlátszó: eddigi kor­mányzásuk eredménytelenségét akarják másra hárítani, elleplezni. A gazdaságpolitika megítélése nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Ar­ról mindig a választók mondtak íté­letet - ezt már Mesterházy Attila nyilatkozta a Nol.hu-nak az ülés kapcsán. Az MSZP elnöke szerint a Fidesz ismét jogellenes visszame­nőleges hatályú törvénykezéssel próbálkozik. - Ezt nem hagyjuk! Sem a politikai leszámolást, sem a figyelemelterelést! Ha semmi nem állítja meg őket, akkor azt mon­dom: a végén meglátjuk, kin csat­tan az ostor! - jelentette ki. Az MSZP és az LMP nem vett részt az albizottság munkájában.­­ A DEVIZAHITELESEKÉRT. Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalna az MSZP a devizahitelesek problémái­nak megoldásáról - közölte Szanyi Tibor, a párt parlamenti képviselő­je szombati tájékoztatóján. (MTI) Az eladósítás bűne túlmegy a politikai felelősségvállaláson - hangzott el az albizottság ülésén fotó: hegedűs márta Az ellenzék a gyenge láncszem A Szonda szerint a kormány munkáját kedvezőbben értékelik ■ Erősödött a Jobbik is Munkatársunktól____________ G­yengébbnek ítéli a kormányé­nál az ellenzék munkáját a társadalom - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-ku­tatásának adataiból. A július köze­pén végzett felmérés szerint egy százfokú skálán a kormány is csak 31, az ellenzék viszont mindössze 26 pontot kapott. A Népszabadság­ban megjelent közvélemény-kuta­tási adatok szerint a Fidesz mögött a választókorú népesség 22 száza­léka, az MSZP mögött pedig 14 szá­zaléka áll, ami 1,8 millió,­lletve 1,1 millió szavazópolgárt jelent. A biz­tos pártválasztók körében a Fidesz 49, az MSZP 27, a Jobbik 17, az LMP pedig 6 százalékos támoga­tottságot élvez. A Jobbik szem­pontjából a múlt évi választások óta 2011 júliusa volt a legjobb hó­nap: több mint 600 ezer szimpati­zánsa van, akik java része el is menne voksolni. A felmérés szerint az ellenzéki pártok hívei többségének nincs másodlagos pártpreferenciája, így távolinak látszik a három párt sza­vazóinak összefogása. Ez azzal ösz­­szefüggésben derült ki, hogy a vá­lasztójogi törvény módosítása kap­csán az LMP-s Karácsony Gergely felvetette az ellenzék esetleges tech­nikai együttműködését a Fidesz el­len. A szocialisták és a jobbikosok körében még valószínűsíthető, hogy szavaznának egy LMP-s indu­lóra, de a legkisebb ellenzéki párt szavazói az adatok szerint ezt nem viszonoznák. Az LMP-sek egytize­­de nevezte meg kettes számú favo­ritként a szocialistákat, és csupán öt százalékuk voksolna a Jobbikra. Ugyanakkor az MSZP és a Jobbik hívei között a legnagyobb a kölcsö­nös ellenszenv: a jobbikosok két­harmada utasítja el a szocialista pártot, míg az MSZP-sek négytize­de a Jobbikot zárja ki a szavazásra érdemesített politikai erők sorából. „Az egyház nem alkalmi társulás” Az MSZP szerint az új egyházügyi törvény „kukába való jogi fércmű, mert végrehajthatatlan”. A jogszabályt előkészítő KDNP azonban továbbra is úgy véli, hogy egyeztetett és átgon­dolt törvény született. CHÁRD A­z MSZP országgyűlési képvi­selője, Nyakó István tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, az új egyházügyi törvény „képmuta­tó, mert a lelkiismeret szabadsá­gáról is szól, ugyanakkor az állam­polgároktól hitük megvallását ké­ri, ha az adófizetők pénzéből fenn­tartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatá­sait igénybe szeretnék venni”. Harrach Péter, a KDNP frakcióve­zetője minderre tegnap úgy rea­gált, hogy Nyakó István a lelkiis­mereti szabadság és az egyházi in­tézményekben dolgozók világné­zeti elkötelezettsége között ellent­mondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét.­­ A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanak­kor egy intézmény esetében ter­mészetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk válasz­tott intézmény szellemiségét - tet­te hozzá Harrach Péter. Nyakó négy kérdést is megfo­galmazott az egyházügyi törvény­nyel kapcsolatban. H­arrach ezekre válaszul közölte: az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi állam­­titkárság dolgozta ki, a zárószava­zás előtti módosítást a Fidesz-frak­­ció tette, ami lényeges változást ho­zott, és újabb kormányzati intézke­déseket is igényel, ám a tervezet ké­szítői számára ez elfogadható. Az amerikai külügyi államtit­kár-helyettes bíráló szavairól azt mondta: nem az a kérdés, hogy diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben, hanem az, hogy „milyen szálak kö­tik össze az illető urat egyes hazai körökkel”. A KDNP frakcióvezető­je közölte, a szocialista politikus azt is kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a val­lást gyakorló emberek. A kormánypárti politikus sze­rint az MSZP-től senki sem vár hi­teles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassa el. Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális működéssel kapcsolatban Harrach Péter azt mondta, hogy ez nem nagy köve­telmény, hiszen az egyház nem al­kalmi társulás. Zugírászokkal végeztetnék az ellenőrzést Folytatás az 1. oldalról • A magánszemély és a gazdasági tár­saság - vagyis az úgynevezett füg­getlen munkaügyi tanácsadó - az adott munkahelyen megvizsgálhat­ná a belső szabályzatokat, a mun­kaszerződéseket, a munkarendet, a bérrendszert, illetve az egyenlő bá­násmód szabályainak megtartását. Szabad bejárása, korlátlan irat­betekintési lehetősége volna, s a munkáltatók nem adhatnának neki utasítást. Titoktartási kötelezettség terhelné. A munkavállalók kifogást emelhetnének az ellenőrnél a mun­káltatóval szemben. Ha a vizsgálat után a munkáltató teljesítené a füg­getlen ellenőr javaslatait, az állami munkaügyi hatóság nem bírságol­hatná meg a társaságot. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a jogszabálytervezet aggályos, mert képlékennyé teszi a jogi képviselet és tanácsadás intéz­ményrendszerét azzal, hogy egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok számára is lehetőséget ad az ügyvé­di munkára. Ezen a jelenleg hiány­zó kvalifikációs kívánalmak esetle­ges pótlása, teljesítése nem segít. A jogi szolgáltatók számára kijelölt versenyterep felett a kamara őrkö­dik. A kamarának minden ügyvéd kötelezően a tagja, a köztestület így átruházott állami feladatot, kont­rollt is ellát. A gazdasági társaság­ként eljáró munkaügyi ellenőrt vi­szont senki sem ellenőrzi, nem kö­tik hivatásrendi normák. A munka­ügyi tanácsadót a tervek szerint ugyanakkor az állami szervekhez hasonló jogkörrel ruháznák fel. Réti László kijelentette: jogi ta­nácsadást üzletszerűen - törvényi kivételektől eltekintve - kizárólag ügyvédek végezhetnek, akik ehhez megfelelő szakmai, technikai felké­szültséggel rendelkeznek, s meg kell felelniük az adatvédelmi-titok­tartási előírásoknak. Ehhez szak­mai felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük. Az ügyfelek - köztük a munkavállalók - személyiségi jogai tehát érvényesülhetnek. A budapesti ügyvédi vezető úgy látja: a tervezetnek van olyan olva­sata, hogy az új feladatkört főként olyan munkajogászok kívánják el­látni, akik jelenleg is elismert szak­emberek, de nem tagjai a kamará­nak, hanem oktatásszervező cégek mögé bújva adnak jogi tanácsokat, szerkesztenek okiratokat. A terve­zet megteremthetné a lehetőségét arra, hogy munkajogi szolgáltatá­saikat önállóan lássák el, megspó­rolva mindazon anyagi és felelőssé­gi ráfordításokat, amelyek az ügy­védeket terhelik. Réti szerint ez mo­nopolista törekvéseket takar, s - a zugírászathoz hasonlóan - „kanni­­balizálja” a versenyszférában sza­bályosan küzdő ügyvédséget. Ez pedig árt a jogállamnak, a közélet tisztaságának - vélte. Megkérdeztük a törvényterve­zetet előkészítő jogászcsoportnak azt a tagját, aki információnk sze­rint a független munkaügyi tanács­adás szakértője. Lőrincz György nem kívánt lapunknak nyiatkozni. ■ SZTRÁJK: Szeptember 29-től újra tüntetnek a szakszervezetek a nyugdíjszabályok tervezett változá­sai és az életpályamodellek miatt - idézte Árok Kornélt, a Hivatásos Tűzoltók Függeten Szakszervezeté­nek elnökét a Nol.hu. Árok szerint már több mint ötven szervezet csat­lakozott a megmozduláshoz. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népsza­badságnak azt mondta, a szakszer­vezetek számára váratlan volt, hogy új munka törvénykönyve születhet, amely óriási fenyegetést jelent a munka világára. (MN)

Next