Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)

2012-01-02 / 1. szám

2 Rovatvezető: Villányi Károly Belföld 2012. január 2., hétfő Sittfeldolgozó kiemelt zöld területen? ] Minősített terméknek nevezi a hatóság az építési törmeléket * Áthághatják a helyi zajrendeletet • Ellenőrzésre készül a felügyelőség „Aprítással és osztályozással előállított minősített terméknek” nevezi a környezetvédelmi hatóság azt az építési törmeléket, amelynek lerakására engedélyt adott a Budapest tüdejének is nevezett zöld gyűrűben. A kiemelt zöld területnek számító Tökhegyen lévő bányagödör feltöltését hamarosan a helyszínen ellenőrzi a hatóság, az önkormányzat pedig lakossági nyomásra igyekszik megakadályozni, hogy hulladékfeldolgozót létesítsenek a területen. Haraszti Gyula Különös reagálás érkezett szerkesztőségünkbe a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől a budapesti zöld gyűrű kiemelt jelentőségű területének számító Tökhegyre tervezett hulladékhasznosító ügyében. Mint írják, az egykori homokbánya területére a hatóság nem adott engedélyt hulladék lerakására, mivel a bányagödör feltöltésére csak „aprítással és osztályozással előállított minősített termék nem értékesíthető része” használható fel. Magyarán, a helyszínre szállított úgynevezett inert hulladékot (építési törmeléket, szennyezett sittet) aprítás és osztályozás után már nem kell hulladéknak tekinteni. A sitt egy része tehát a bedarálás, a válogatás és a minősítés után elhelyezhető akár a Budai Tájvédelmi Körzet közelében is, ha erre kapnak építésügyi engedélyt az önkormányzattól. A másik részét viszont el kell szállíttatni. A környezetvédelmi hatóság állítja azt is, a kerület jegyzőjét tájékoztatták a hulladékkezelési engedély kiadásáról, a tevékenységet az önkormányzatnál nyilvántartásba is vették és az engedély kiadását megelőzően meg is keresték a felügyelőséget a terület feltöltésének építésügyi engedélyezése kapcsán. A megkeresésen pedig ügyfélként feltüntették a tulajdonos Geo-Golding Hulladékhasznosító Kft.-t is. Balaton Balázs, a II. kerületi önkormányzat sajtószóvivője viszont úgy informálta lapunkat, a kerületnek is tájékozódnia kell az ügyben, hiszen mint ügyfélt kihagyták az engedélyezési folyamatból. Szerettük volna megkérdezni a tulajdonos Geo-Golding Kft. vezetőit is, hogy valójában milyen engedélyekkel rendelkeznek, és mi alapján kezdték meg a förhegyi bányagödör feltöltését, de a cég elérhetőségét hiába kerestük. A társaság telephelyére nyilvános telefonszám nincs bejelentve, a hatóságnál megadott telefonszámukon előfizető nem kapcsolható, az önkormányzatnál szintén nem tudták megadni a társaság elérhetőségét. Érdekes kérdéseket vethet fel a sittfeldolgozó engedélyezése zajvédelmi szempontból. Mint arról beszámoltunk, a környezetvédelmi felügyelőség nemrég arra hivatkozva vonta vissza a cég engedélyét a hulladékkezelésre a Budai Tájvédelmi Körzet közelében, kertvárosias övezettől nem messze lévő területen, hogy nem bizonyították egyértelműen, a tevékenységük zajvédelmi szempontból is megfelelő-e. Mint megtudtuk, a kerületben a helyi zajrendelet szerint a nappali időszakban is legfeljebb 55 decibel zajjal járó tevékenység folytatható, a cég viszont 60 decibel maximális zajra készíttetett szakvéleményt. A sitt bezúzásához és válogatásához ugyanis zúzó- és markológépeket kell alkalmazni, nem beszélve a helyszínen naponta többször megforduló teherautókról. Ismeretes, a környéken élők azért kezdtek el tiltakozni a hulladékfeldolgozó telep ellen, mert az megzavarja a természetet és a csendet a kertvárosban. A sittdarálás és a hulladékszállítás ugyanakkor szerintük nagy por- és benzingőzszennyezéssel is járna a térségben. A tervek szerint a volt homokbányában évi tízezer tonna sittet dolgozna fel a Geo-Golding Kft. A környezetvédelmi hatóság azonban lakossági nyomásra lépett, és visszavonta a korábban saját maga által kiadott engedélyt. A II. kerületi Tökhegyen lévő bányában viszont már több, mint tíz méter magasságban áll az építési törmelék. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez már válogatott, minősített „terméknek” számít-e vagy sem, és valójában ki adott engedélyt a lerakására. Dolla Esztertől, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjétől megtudtuk, hamarosan ellenőrzést végeznek a területen, hogy megtudják, ott jelenleg milyen feltöltés folyik. A Geo-Golding Kft. ugyanis fellebbezést nyújt be a másodfokú hatóságnak számító Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez az engedélyük visszavonása miatt. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség december 20-án kelt határozatában vonta vissza a saját maga által adott engedélyt, köszönhetően a lakossági bejelentéseknek és a cég hiányos és elégtelen dokumentációinak. A II. kerületi önkormányzat pedig felülvizsgálati kérelmet akar benyújtani a felügyelőséghez, hogy ismerjék el őket ügyfélként, így fellebbezhetnek majd a határozat ellen. A volt homokbányában évi tízezer tonna sittet dolgozna fel a Geo-Golding Kft III. kerületet mint ügyfelet meg sem kérdezték FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Tengerentúli elismerés Levélben köszönte meg a Magyar Baptista Szeretetszolgálatnak a 2010-es haiti földrengés után végzett jótékonysági tevékenységét Bill Clinton volt amerikai elnök - adta hírül tegnap a szeretetszolgálat. Csaknem két évvel a szigetet megrázó, a Richter-skála szerinti 7-es erősségű, 170 ezer áldozatot követelő földrengés után január 7-én ugyanis a jótékonysági szervezet átad egy csaknem 1500 négyzetméteres gyermekközpontot az ország fővárosában. (MTI) Lemondott Szájer Szájer József néppárti európai parlamenti képviselő lemondott valamennyi fideszes pártfunkciójáról, hogy - mint fogalmazott - elkerülje azt a látszatot, mintha a Fidesz - személyén, illetve családján keresztül - az igazságszolgáltatás befolyásolására törekedne. Szájer azzal indokolta döntését, hogy feleségét, Handó Tünde bírót, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét az Országgyűlés január 1-jei hatállyal az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírói Hivatal elnökének választotta. (MTI) Emlékév Szentágothainak Ritkán esik meg, hogy egy magyar tudósnak nemzetközi évet szentelnek, ez egyben a magyar tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elismerése is - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke. Ezt annak kapcsán mondta, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Szentágothai János születése századik évfordulója tiszteletére 2012-őt az agykutató emlékének szenteli. (MTI) Őssejtbotrány: Seffer István tagad A plasztikai sebész azt állítja, nem csalt • Nem tudni, mit adtak be a pácienseknek Nevetségesnek tartja személyével kapcsolatban a csalás gyanúját Seffer István. A plasztikai sebész - áld az őssejtbotrány miatt indult nyomozás egyik gyanúsítottja - lapunknak hangsúlyozta, a kaposvári klinikának volt engedélye az őssejtkezeléssel kapcsolatos tevékenységre. Ugyanakkor hozzátette, a nyomozati iratokat látva felvetődhet az ügyben számos bűncselekmény gyanúja, de ő azokról a kezelésekről, amiket a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban, illetve szállodai szobákban végeztek, nem tud. VONA A nyilvánosság előtt mutatná meg a kaposvári klinika őssejtkezelésekkel kapcsolatos dokumentációját Seffer István plasztikai sebész. A szakember lapunknak hangsúlyozta, amint a nyomozás lehetővé teszi, be fogja bizonyítani ártatlanságát. - Nevetségesnek tartom a csalás gyanúját, hiszen én voltam az, aki az engedélyezésben érintett szervektől beszereztem a dokumentációkat. A kezdetektől a hivatalos utat jártam, az akadémiával és az egészségügyi tárcával is konzultáltam, ezt pedig bizonyítani is tudom - mondta lapunknak a sebész. Állítása szerint az őssejtkezeléssel kapcsolatos tevékenységre a kaposvári klinika rendelkezett engedélyekkel. Hozzátette, az ügyben rajta kívül még számos gyanúsított szerepel. - A nyomozati iratokat látva úgy gondolom, hogy történhettek visszaélések, de ezekben én nem vettem részt. Fogalmam sincs arról, hogy a Nyírő Gyula Kórházban, illetve szállodai szobákban milyen kezelések folytak. Ha az előbb említett helyeken végeztek beavatkozásokat, akkor felmerül a kérdés, hogy honnan szerezték a felhasznált anyagot, és egyáltalán mit adtak be a pácienseknek - fogalmazott Seffer István. Ismeretes, az őssejtbotrány kapcsán a rendőrség kilenc személyt gyanúsított meg. Az érintettek között szerepelt többek között Pákh Imre műgyűjtő, Fásy Ádám műsorvezető, Seffer István plasztikai sebész, Natalia Karnikova biológus és Julij Baltaytis professzor. A nyomozó hatóság szerint egy amerikai állampolgárságú személy megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében, anyagi ellenszolgáltatás fejében 2007-től őssejtkezeléseket végzett. A kezelésekhez szükséges dózisokat egy ukrán állampolgárságú nő készítette el. A beavatkozások során feleslegessé vált abortumokból nyerték ki az őssejteket, amelyeket a betegeknek injekcióval vagy infúzióval adagoltak be. A pácienseknek beadott készítményeket korábban nem tesztelték, hatásuk ismeretlen volt. A nyomozók korábban kijelentették, a terápia alkalmazásához a gazdasági társaságok sem a szükséges szakhatóság, sem pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács tudományos és kutatásetikai bizottságának engedélyével nem rendelkeztek. Az érintettek a kezelésekért általában ötmillió forintot fizettek. A Nemzeti Nyomozó Iroda július 26-án befejezte az iratismertetést, majd vádemelési javaslattal fordult a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályához emberi test tiltott felhasználása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Ihász Sándor fővárosi főügyész a közelmúltban tett nyilatkozatában azonban rámutatott arra, hogy az elkövetés tárgyának hiányában nem valósul meg az emberi test tiltott felhasználásának bűntette. Véleménye szerint az ügyben számos kérdés merült fel, többek között az is, hogy az emberi szót jogi vagy biológiai értelemben kell-e vizsgálni. A főügyész tájékoztatása szerint azonban a csalás gyanúja az ügyben azért is megállhat, mert az érintettek fizettek a kezelésekért, de nem rendelkeztek kellő információval azok esetleges mellékhatásairól. A terheltek vonatkozásában várhatóan ezen a héten dől el, hogy a hatóság szerint ki és milyen minőségben vett részt a csalásban. BÉKÉT A FÖLDNEK. Békemenetet és ökumenikus imaórát tartott tegnap a SantEgidio Közösség a fővárosban. XVI. Benedek pápa szándékához csatlakozva és a béke világnapjára küldött üzenetére válaszolva megemlékezünk azokról az országokról és nemzetekről, amelyeket ma is háború sújt, és kérjük a Béke Urát, hogy adja meg azt a békét az egész Földnek, amelyet az emberek nem tudnak megadni maguknak, sem egymásnak - írta meghívójában a közösség. A Békét az egész Földnek! címmel meghirdetett fáklyás menet este indult a a Szabadság híd pesti hídfőjétől, annak a helynek a közeléből, ahol Boldog Salkaházi Sára 1944. december 27-én vértanúhalált halt Majd a Váci utcán át az Angolkisasszonyok Szent Mihály-templomához érkeztek, ahol ökumenikus imádságot tartottak Az imaórát vezette és szent beszédet tartott Jeleníts István. (MN) FOTÓ: BÉRES ATTILA belpol@magyarnemzet.hu Megyeváltásról tart szavazást Balatonvilágos Gulyás J. Attila Január 29-én népszavazáson dönthetnek a balatonvilágosiak arról, melyik megyéhez szeretnének tartozni. A helyi képviselő-testület már igent mondott arra, hogy Veszprém helyett Somogyhoz csatlakozzanak. A Siófokkal csaknem egybeépült, ám Balatonalmádihoz tartozó, ezerkétszáz lelkes település lakóiban azért vetődött fel a megyeváltás gondolata, mert így könynyebb lenne számukra az ügyintézés, az orvosi és a kórházi ellátás. Ráadásul a többcélú kistérségi együttműködés - benne az óvoda és az iskola közös fenntartása is Siófokhoz köti őket. Ezzel változtatnának kistérségi központjukon is, amely Almádi helyett Siófok lenne. Almádival egyébként nincs gondjuk, ám elfogadhatatlanak tartják, hogy ügyeik intézéséhez a tó keleti medencéjét meg kell kerülniük. Ugyanis Világos és Almádi között nincs közvetlen autóbuszjárat, átszállással, egész napot igénybe vevő utazással juthatnak el az északi parti városba. Siófok képviselő-testülete két éve igen mondott a település befogadására, s 2009-ben a Somogy Megyei Közgyűlés is egyetértett a szándékkal. A 2010. évi választásokig azonban nem volt elég idő a bonyolult államigazgatási eljárás lefolytatására. A Somogyhoz tartozás mellett érvelő Fekete Barnabás polgármester két éve kezdett aláírásgyűjtésbe ennek érdekében, s most arra kapott testületi felhatalmazást, hogy január 29-ére népszavazáson döntsenek a megyeváltási szándékról. Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke közölte, ők továbbra is azt szeretnék, ha a település náluk maradna.