Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)
2012-01-02 / 1. szám
Ellenállásra buzdító balliberálisok Folytatás az 1. oldalról Bár aznap Lukács Zoltán még örömét fejezte ki a DK csatlakozása miatt, Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője csütörtökön már arról számolt be, hogy előző nap felkeresték őket a Szolidaritás mozgalom képviselői, akik felajánlották a rendezvény szervezését. Szavai szerint azt kérték, hogy pártpolitikusok helyett kizárólag közéleti személyiségek, illetve civilek szólaljanak fel a megmozduláson. Mesterházy Attila úgy fogalmazott, egyetértettek a kezdeményezéssel, és „átadják a terepet”, vagyis pártja képviselői elmennek a rendezvényre, de azon nem szólalnak fel. Ugyanígy határozott az LMP is. Gyurcsány Ferenc ezután rosszallását fejezte ki a két ellenzéki párt döntése miatt, mert szerinte a kormány által ünnepelt alaptörvény ellen mindenkinek fel kell szólalnia, és a demokratikus erőknek együtt kellene fellépniük „Orbán rendszerével „szemben. Szanyi Tibor úgy vélekedett: a diktatúrák félnek a népünnepélyektől, ezért inkább „elitparádékat” szerveznek. Párhuzamot vont az Operában tartandó ünnepség, valamint a hitleri és sztálini díszszemlék és az észak-koreai diktátor temetése között. A Fidesz szóvivője szerint Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő és társai kizárólag botrány- és gyűlöletkeltéssel vannak elfoglalva. Selmeczi Gabriella közleményében azt írta, a kommunista bűnök elévülhetetlenségéről szóló országgyűlési döntést mi sem támasztja alá jobban, mint a kommunista gyűlöletbeszédnek ez a legújabb megnyilvánulása. Az ilyen megszólalások ékesen igazolják, hogy a szocialisták nemcsak az egykori pártvagyont, de a szellemiséget is hiánytalanul megörökölték kommunista elődjeiktől - írta Selmeczi Gabriella. Közben, ugyancsak szombaton, a Tiszta Kezek Mozgalmának megalapítását jelentette be a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke a Kossuth Lajos téren tartott demonstráción. Nagy Navarro Balázs úgy fogalmazott, hogy a mozgalom az alulról jövő kezdeményezésekre számít, majd a hatalomra utalva hozzátette: ha felülről megpróbálják lebontani a demokráciát, akkor ők alulról újra felépítik. Az érdekképviseleti vezető közölte azt is: abbahagyja a Szávuly Aranka újságíróval együtt folytatott éhségsztrájkját. Selmeczi Gabriella ■ ELJÁRÁS INDULT LMP-SEK ELLEN Szabálysértési eljárás indult három LMP-s aktivista ellen, akik tegnap transzparenseket és az úgynevezett Új Ellenállás logóját helyezték el budapesti köztéri szobrokon - erősítette meg a MTI-nek a párt választmányi szóvivője. A három aktivista éppen a Hősök terén próbálta meg elhelyezni a feliratokat, amikor a rendőrök intézkedtek. (MTI) 2012. január 2., hétfőBelföld Orbán: Legyen a remény éve 2012! A köztársasági elnök szerint mindenkivel meg kell küzdenünk önállóságunkért Összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség az új évben - jelentette ki köszöntőjében Schmitt Pál köztársasági elnök. Orbán Viktor kormányfő szerint 2012 a remény éve lesz, míg Lázár János fideszes frakcióvezető 2012 júniusától nyugodtabb időszakra számít Magyarországon. II Munkatársunktól____________ Minden embernek és nemzetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy saját útján járjon, amennyiben az a közösség javát szolgálja - jelentette ki újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. Schmitt Pál a köztelevíziókban sugárzott rövid beszédében úgy fogalmazott, hogy hálátlan feladatot osztott ránk a sors. - A ma nemzedékének, nekünk, mai magyaroknak jutott a kijózanító felismerés, milyen nagy ára is van az életnek, s ki mindenkivel kell megküzdenünk önállóságunkért - fejtette ki. Mint mondta, saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mennyit ér a kiszámíthatóság, a biztonság, a felelősség, a tisztesség, s legfőképp ezeknek a hiánya. Meglátása alapján ezért a parlament és minden választott vezető felelőssége, hogy többé ne lehessen elviselhetetlen adósságba hajszolni családokat, ne lehessen felelőtlenül bánni mások sorsával. - Most elsősorban összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség - foglalta össze, megjegyezve: fontos, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon munkát, általa pedig emberhez méltó életet. A köztársasági elnök az elmúlt év sikerei között említette, hogy Magyarország fél éven át felelős és eredményes soros elnöke volt az Európai Uniónak, illetve hogy „az Országházban, a Szent Koronával egy fedél alatt megszületett Magyarország új alkotmánya, az alaptörvény”. Schmitt Pál beszéde végén olimpiai sikerekben is gazdag újévet kívánt. Orbán Viktor szombat este a Facebook közösségi oldalon tette közzé újévi köszöntőjét. Ebben a kormányfő emlékeztetett, hogy másfél évvel ezelőtt példátlan öszszefogás jött létre Magyarországon. Mint fogalmazott: „elhatároztuk, hogy összekapaszkodunk, és közösen kijavítjuk azokat a hibákat, amelyektől szenvedtünk az elmúlt évek során”. Sokat dolgoztunk a 2011-es évben, ez az év Magyarország megújulásának éve lett, átszerveztük, amit át kellett szerveznünk - tette hozzá. Orbán Viktor szólt arról is: tudja, hogy sok nehézséget kell elszenvedniük a magyar családoknak, sok a bizonytalanság, és ilyen időkben különösen felértékelődik az, ami mindannyiunk biztonságához járulhat hozzá: a hazánk, az otthonunk, a családunk. Azt kívánom önöknek, hogy a 20102-es év mindannyiunk számára a remény éve legyen. A Jóisten őrizze meg biztonságban a hazánkat, a családunkat és az otthonunkat. Isten éltessen mindannyiunkat, boldog új esztendőt kívánok - zárta rövid újévi köszöntőjét a miniszterelnök. - 2012 júniusára ebben az országban minden megváltozik. Utána következik egy konszolidációs, nyugodtabb időszak - mondta Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője a Délmagyarország szombati számában megjelent interjúban. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: „muszáj az államnak néhány érték érvényesülését elérnie, legyen ez a család védelme, a gyerekek egyenlő esélye, a munka becsülete”. Azt mondom, elválik majd, hogyan áll össze ez az új rendszer. És ha nem jól működik, ha rossz a kormányzás, el lehet zavarni a kormányt. Ez a demokrácia - fogalmazott. Schmitt Pál: Többé ne lehessen felelőtlenül bánni mások sorsával fotó: Tóth Tibor Húsvétkor megszületett az új alaptörvény Az MSZP-nek az MSZMP jogutódjaként osztoznia kell az állampárt felelősségében Összesen több mint százötven új törvényt és törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés az elmúlt évben, a legkiemelkedőbb közülük kétségkívül Magyarország új alaptörvénye. .% Katona Mariann_____________ S zázötvennél is több új törvényt vagy a már meglévő szabályozás módosítását fogadta el az Országgyűlés az elmúlt évben, és döntött a parlament többtucatnyi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről is. A törvényalkotás tavalyi legfontosabb momentuma az volt, hogy a képviselők megalkották az 1949. évi alkotmányt felváltó új alaptörvényt. Ez már a tervezésekor is számos konfliktust váltott ki, a vitájában pedig a kormánypárti honatyákon kívül az MSZP és az LMP kivonulása után csak a Jobbik vett részt. Az új alaptörvényt április 18- án fogadta el az Országgyűlés többsége, egy héttel később, április 25- én pedig aláírta Schmitt Pál államfő. A szabályozás Nemzeti hitvallásként elnevezett preambuluma szerint „nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”. Számos változást is megfogalmaz a szövege, így például az ország elnevezése már nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország, miközben az államforma nem változik. Az alaptörvényhez mintegy harminc úgynevezett sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvényt kellett megalkotni. Ezek közé tartozott az új választási rendszerről szóló szabályozás, amely egyfordulós, vegyes voksolást rögzít, a parlament létszámának 199- re csökkentése kapcsán pedig jelentősen megváltoztatja a választókerületi határokat. Ugyancsak az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvény rögzíti az Alkotmánybíróság működésének szabályait, amely jelentős hatás- és jogkörváltozást jelent a korábbiakhoz képest, a testület például a jövőben a bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat. Megszűnt ugyanakkor az a gyakorlat, hogy bárki, jogi érdek nélkül a testülethez fordulhat, és az elfogadott törvények utólagos felülvizsgálatát is csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti. Jelentős változásokat hozott az új igazságszolgáltatási rendszer is, ennek értelmében elvált egymástól a Legfelsőbb Bíróságot felváltó Kúria vezetőjének - mint a szakmai irányítónak - és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal elnökének - mint az igazgatás vezetőjének - a személye. Ugyancsak új törvény rendelkezik a vallási közösségekről, amely 14 egyházat ismer el, és a korábbiakhoz képest változtat az egyházzá válás feltételein. Nagy port kavart az ugyancsak az alaptörvényhez kapcsolódó új jegybanktörvény. Már a tervezetnek is a visszavonását próbálta elérni José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank pedig levélben fogalmazta meg aggályait. Utóbbi javaslatainak nagy része végül bekerült a törvény szövegébe, amely a kormánypártok szerint növeli a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Törvényben mondták ki a képviselők azt is, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik az állampárt felelősségében, az úgynevezett lex Biszku elfogadásával pedig megnyílt az út az ’56-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőinek felelősségre vonása előtt. Tavaly is a legfontosabb törvények közé tartozott az idei költségvetés, amelyet szinte az utolsó pillanatokban kellett átírni az euróválság hazánkat is érintő hatásai miatt. Szinte minden más lesz az idén Él a füsttilalom, jöhet az ebadó ■ A sztráda és a közszolgáltatások drágulnak, a BKV nem Változások sora lépett hatályba tegnap: az új év nemcsak drágulást hozott, hanem a mindennapjainkat érintő szabályok szigorítását is. A zárt légterű helyeken és több közterületen országosan tilos tegnaptól a dohányzás. Helyben vezethető be az ebadó, minden autósnak többet kell fizetnie a sztrádahasználatért, viszont a budapesti tömegközlekedés tarifái idén sem változnak. ___Szabó Zsolt Csaknem minden zárt légterű helyen tilos tegnaptól a dohányzás Magyarországon. A nem dohányzók védelméről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása szigort vezet be, és ezután nem lehet rágyújtani ott sem, ahol ezt korábban a kijelölt helyeken bárki megtehette. A jogszabály a tilalmat a közforgalmú intézményekben, így a szórakozó-és vendéglátóhelyekre és általában a munkahelyekre terjeszti ki. Az épületek esetében dohányzóhelyet csak szabad levegőn, illetve a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Egyetlenegy létesítményfajta maradt az országban, ahol az épületen belül is füstölhet, aki akar: ezek a játékkaszinók. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben, viszont a törvény a közösségi közlekedési eszközökön bevezeti a szigort, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik. A tilalom számos közterületre is érvényes: senki nem gyújthat rá a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. Az önkormányzatok tovább korlátozhatják a dohányzást. A törvény betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi három hónap türelmi idő elteltével. Áprilistól a magánszemélyeknek 50 ezer forintig, az intézményeknek pedig 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak. Bevezethető lett az ebadó, hivatalosan az ebrendészeti hozzájárulás. Kivetéséről az önkormányzatok dönthetnek évi hatezer forint összeghatárig. Az állatvédelmi bírság összege megemelkedett, és jogszabály rendelkezik az ebek veszélyessé minősítéséről, az ilyen ebek tartásának feltételeiről is. Az autósok is mélyebben nyúlhatnak a zsebükbe, ha tegnaptól autópályán kívánják megközelíteni úti céljukat. Megszűnt a személygépkocsikra érvényes, olcsóbb négynapos e-matrica, a hetijegy viszont 10 napos lett, amiért 2975 forintot kell üzetni. Az útdíjak átlagosan 7,5 százalékkal drágultak, a pótdíjűzetés határideje 30 napra nőtt. Budapesten idén valamennyi közszolgáltatás díja az infláció alatti mértékben emelkedett: a lakossági víz díja 2,51 százalékkal, a csatornadíj pedig 2,55 százalékkal. A hulladékszállításért 2,26 százalékkal kell többet fizetni, a temetkezés költségei 3,9 százalékkal nőttek, s ugyanennyivel kérnek többet a kéményseprésért is. A BKV tarifái idén sem emelkedtek, tegnaptól kapható csoportos napijegy, és többen vehetik igénybe a kisgyermekes bérletet. Változás még, hogy a jegyek és a bérletek a főváros közigazgatási határán kívül eső első megálló helyett Budapest közigazgatási határáig vagy az azon belüli utolsó megállóhelyig érvényesek.