Magyar Nemzet, 2012. június (75. évfolyam, 148-177. szám)

2012-06-01 / 148. szám

Sziklán áll Magyarország George Pataki és Wolfgang Schüssel is méltatta a kormány kétéves teljesítményét Folytatás az 1. oldalról­­ - Ha a győzni tudás azt jelenti, hogy másképp kell mindent tenni, mint a legyőzötteknek, akkor a magyar definíciószerűen győztes nemzet - jelentette ki Orbán Vik­tor kétéves kormányzását értékel­ve. - Az utóbbi két év kormányzá­sa ennek a győztességnek a nyii megvallására épített - mondta. Orbán szerint a stabilizálást el­végezték, eredményként mutatta fel, hogy ellentmondott az ország az európai csábításnak, amely a demokráciával ellentétes pályára sodort volna minket. Az EU ugyanis azt üzente a tagállamok­nak: lássák be, hogy a technokrata kormányzással túl lehet jutni a krízisen. A kormányfő a siker megnyilvánulásának tartja, hogy három százalék alatt tudtuk és tudjuk tartani a költségvetési hiányt, az államháztartás stabil lá­bakon áll. - Az új alkotmány meg­alkotásával darázsfészekbe nyúl­tunk külföldön és idehaza egy­aránt, ám egy országot nem lehet láthatatlan alkotmányra, homok­ra építeni - közölte a politikus, aki szerint az új alaptörvénnyel szik­lán áll Magyarország. Orbán Viktor a jövő feladatai­ról szólva leszögezte: fel kell ké­szülni a válság utáni új világrend­re. A konferencián felszólaló Hege­dűs Zsuzsa szociológussal egyet­értve kiemelte: szakítani kell azzal az illúzióval, hogy a világ ugyan­úgy fog kinézni, mint a depresszió előtt. - Nekünk viszont pontosan kell meghatároznunk Magyaror­szág helyét az újjáalakult politikai térben - hangsúlyozta. A kor­mányfő szerint hazánk a transzat­lanti katonai rendszerhez tartozik, ám az Európai Unión belül indo­kolt, hogy a közép-európai orszá­gok közötti együttműködést erő­sítsük. Az EU-hoz fűződő viszo­nyunk kapcsán azonban arra in­tett: az unió által ajánlott válságke­zelési receptet érdemes elutasíta­ni. - A diplomáciai táncrendnek megfelelően bizonyos kérdések­ben akceptálni kell Brüsszel kíván­ságait, ám olyan területeken, mint az ingatlanadó vagy az energiaár maximálásának feladása, nem en­gedhetünk - közölte a miniszterel­nök, aki szerint az elutasítást úgy kell előadni, „mintha barátkozni szeretnénk”. A német iparral való szoros együttműködésünk kap­csán Ausztria önálló gazdaságpoli­tikai sikereiről is megemlékezett, amelyeknek egyik oka, hogy a saját útjukat járják. A kormányfő úgy vélte, hogy Magyarországnak is új­ra kell iparosítania magát, mert mára kiderült: termelés nélkül nem lehet fejlődni, növekedni. A válság utáni időszak lépései közé sorolta a kormányfő a méltányos közteherviselésen alapuló adó­rendszer fenntartását és a szigorú, hiánycsökkentő államháztartási politika folytatását, valamint azt, hogy változatlanul jelen legyünk a pénzpiacokon, ideértve a keletie­ket is. A Fidesz elnöke szerint ver­senyelőnyt nyújt nekünk, hogy a költésvetésünk pozitív tartomány­ba fordult, hiszen a kamatterhek nélkül 1,8 százalékos többletet könyvelhettünk el. - Energiafüg­getlenségünket meg kell teremte­ni, negyven százalékról hatvanra szükséges emelni az atomener­gia arányát - hangzott el a konfe­rencián. George Pataki videoüzenetben szólt hozzá a vitához. New York ál­lam volt kormányzója úgy látja: a magyar konzervatív kabinet nem­zetközi összevetésben is kiemelke­dő eredményeket ért el. Az új alap­törvényt és a XXI. században szük­séges reformok véghezvitelét is méltatta, amelyek a magyar de­mokrácia megerősödését eredmé­nyezhetik. A republikánus politi­kus szerint Magyarország fényes jövő előtt áll, mert az Orbán-kabi­­net elkötelezett a növekedés és a munkahelyteremtés mellett, így a modern kor kihívásainak megfe­lelve gazdasága erősebbé és stabi­labbá válik. Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár is méltatta a magyar kormány tevékenységét. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Európa országai szétaprózott koalíciós kormányzást kénytelenek megva­lósítani, addig Magyarországon stabil pártszövetség irányít. Ki­emelte: a kétharmadot kell is használni. Kitért arra, hogy az MSZP-kormány államadósság­növelő szerepét Brüsszel nem kri­tizálja a probléma súlyának meg­felelően. Unfairnek tartja, hogy a nemzetközi sajtóban a magyar de­mokrácia veszélybe sodródását vi­zionálják. Szerinte az Orbán-kor­­mány mára többet ért el a népsze­rűségnél - tiszteletet vívott ki ma­ga iránt. Élénk visszhangot váltott ki Schöpflin György felszólalása, amelyben azt ecsetelte, hogy a Magyarország elleni támadásokat ősszel részben feléleszthetik. Az európai parlamenti képviselő sze­rint Magyarország kiváló ürügy arra, hogy mozgósítsák a balol­dalt. Emlékeztetett, hogy ma, ami­kor sorra dőlnek be a kormányok Európában, a magyar kormányzás stabilitása felértékelődik. - Lehet, hogy még hálásak lesznek a két­harmadnak? - tette fel a kérdést. Folytatás az 1. oldalról . A köztársasági elnök az Ország­­gyűlésnek küldött levelében emlé­keztet, megválasztását követően a parlamentben elmondott beszé­dében kijelentette, hogy mara­déktalanul viselni kívánja az alap­törvényben rá rótt felelősséget, így feladata, hogy a részére meg­küldött törvények alkotmányos­ságát öt napon belül megvizsgálva állapítsa meg, hogy azok mind formai, mind tartalmi szempont­ból, mind a közjogi érvényes­ség tekintetében maradéktalanul megfelelnek-e az alaptörvénynek. Rogán Antal, a Fidesz új frak­cióvezetője a Kossuth rádiónak tegnap reggel adott interjújában kiemelte, hogy nagyon fontos ne­kik a köztársasági elnök vélemé­nye, és mivel tartalmilag rendben találta a jogszabályt, ezért a kéré­sének megfelelően lefolytatják az új eljárást, és változatlan tarta­lommal el fogják fogadni a média­törvény-módosítást. Felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a jövőben ügyelni kell a formai, eljárási hi­bák elkerülésére, bár az előző két év tempójából az következik, hogy „aki sok munkát végez, oda néha hiba is becsúszik”. Az Or­szággyűlés - a Fidesz frakciójá­nak kezdeményezésére - hétfőn már foglalkozik is a visszaküldött jogszabállyal. A médiaszabályozás módosí­tására amiatt volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tavaly de­cemberben hatályon kívül helyez­te egyes passzusait. A határozat szerint a jogszabálynak elvileg május 31-ig hatályba kellett volna lépnie. A napokban elfogadott módosítás szerint erősödött az új­ságírók forrásvédelme, csökkent a médiabiztos jogköre, és válto­zott a médiatanács szerződéskö­tési szabályozása. A szocialisták nem elégedettek az államfő lépésével. Lendvai Ildi­kó és Mandur László továbbra is a Klubrádió miatt aggódik, megfo­galmazásuk szerint a rádiót „pár napra visszaküldték a siralom­házba, mert az elnök szerint a ki­végzőosztag nem egészen szabá­lyos alakzatban állt fel”. Úgy vé­lik, ha a köztársasági elnök valódi jogbiztonságot akar, akkor a tör­vényt érdemi vizsgálatra az Alkot­mánybírósághoz kellett volna küldenie. Novák Előd, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint Áder János bizonyítani akarja, hogy nem lesz pártkatona, aki ol­­vasatlanul aláír minden törvényt, de ebből az egy lépésből még nem lehet levonni hosszú távú követ­keztetéseket. Az ellenzéki politikus abban bízik, hogy az államfő a jövőben is rendszeresen nyomon követi majd a zárószavazás előtti módo­sító javaslatokat, és reményei sze­rint a kormánypártok ezután a házszabályt betartva, normál mó­dosítóként fogják benyújtani a változtatási terveiket. Az LMP üdvözli a köztársasági elnök lépését. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes lapunk­nak felidézte, az eltelt két évben számtalanszor szóvá tették, hogy a kormánypártok rendszeresen és következetesen élnek a nem ház­szabályszerű módosítókkal. Áder döntésére alapozva reményét fe­jezte ki, hogy ez a jövőben változ­ni fog. A Klubrádióra is utalva hozzátette, hogy alkotmányosan aggályosnak tartják a törvényt, mert az alkalmat ad olyan jogér­telmezésre, ami folyamatban lévő pályázatokat, illetve bírósági ügyeket érint. ELLENZÉKI VÉLEMÉNYEK. Míg Orbán Viktor és a Fidesz újabb győzelemről beszél, a tények azt mutatják: se a beruházások, se a munkahelyek nem szapo­rodnak Magyarországon - reagált az MSZP-s Gúr Nándor a miniszterelnöki ér­tékelőre. Volner János (Jobbik) szerint az Orbán-kormány első kétéves tevé­kenysége növekvő vagyoni különbségeket illetve az európai fejlődéstől egy­re jobban leszakadó társadalmat és gazdaságot eredményezett Magyaror­szágon. Az LMP-s Jávor Benedek úgy fogalmazott Orbán Viktor félreérti az or­szág helyzetét és lehetőségeit miközben rosszul látja azokat a lépéseket ame­lyekkel hasznos irányba lehetne elmozdítani a mély válságban lévő társadal­mat és gazdaságot (MTI) Visszaküldte Áder a médiatörvényt Wolfgang Schüssel (középen) egyetértett Orbán Viktorral, hogy a kétharmadot használni kell fotó: nagy Béla Áder János 2012. június 1., péntekBelföld Újabb nyugdíjjelentés az Országgyűlés előtt Nátrán Roland: A GDP öt százalékával mérséklődött az adósságállomány • Tavaly 233 milliárd ment a magánpénztáraknak A kormány tegnapi ülésén elfogadta a Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alap múlt évről szóló pénzügyi beszámolóját. Nátrán Rolandot, az irányító testület elnökét és a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkárát azután kérdeztük, hogy a kabi­net tegnap benyújtotta a jelentést az Országgyűlésnek. M Szilágyi Richárd_____________T­ avaly májusban csaknem 3000 milliárd forintnyi nyug­díjpénztári vagyon került az alap­hoz, de a parlament elé tárt beszá­molóban már csak kevesebb mint 700 milliárd volt a saját vagyon összege 2011 végén. Mi lett 2300 milliárd forint sorsa? Az ellenzék szerint a kormány eltőzsdézte ezt a pénzt...­­ A nyugdíjpénztári portfolio felhasználásáról a jogszabályok egyértelműen rendelkeznek, hogy azt mire kell és lehet felhasználni. 2011-ben ezen rendelkezések alapján kifizetettünk a nyugdíj­­pénztáraknak 233 milliárd forint­nyi reálhozamot, amelyet a nyug­díjpénztárak továbbutaltak volt tagjaiknak. Emellett az alaptör­vényben meghatározott feladat volt 529 milliárd forintnyi költség­­vetési beutalás teljesítése, vala­mint az államadósság csökkenté­se. Elmondhatjuk, hogy az alap mindhárom célt maradéktalanul teljesítette.­­ Mekkora összeget fordítottak az államadósság csökkentésére, és ez hány százalékkal mérsékelte az ország eladósodottságát? - A tavaly megvalósult állam­papír-bevonások értéke csaknem 1400 milliárd forint volt, ez a GDP öt százalékát tette ki, tehát közvet­lenül ennyivel mérséklődött az adósságállomány. - A napokban fogadta el az Or­szággyűlés, hogy az idén visszalépő tagok követelését állampapírban, il­letve készpénzben kell majd átutal­niuk a magánkasszáknak. A tavalyi átadás-átvétel után milyen arány­ban adtak át a pénztárak „értékte­­­len” eszközöket, mekkora vesztesé­get szenvedett el ezen az állam? - A pénztárak által átadott esz­közök egy része a valóságban nem képviselt akkora értéket, mint amekkora értéken a pénztárak az átadás időpontjában nyilvántar­tották, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint egyes átadott érték­papírok pedig túlértékeltek voltak. Csak egyetlen példát említve: volt olyan befektetési jegyeket tartal­mazó „csomag”, amely átadáskori értéke 2011 májusában 195 millió forint volt, míg egy évvel később már csak ennek alig ötödét érte.­­ Évek óta tart a vita, hogy a magánpénztári rendszerben vagy az államnál van jobb helye a nyug­­díjvagyonnak. Milyen eredmény­nyel gazdálkodott az alap az eltelt egy évben?­­ A Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alap szerepe és felada­ta, amint azt a neve is tükrözi, az államadósság csökkentése, illetve a nyugdíjrendszer átalakításában való részvétel. Azt ugyan fel lehet során 18 milliárdnyi veszteséget realizált az alap, de érdemes ezt összevetni azzal, hogy emellett 1400 milliárd forintos adósság­­csökkentést és 233 milliárd forint­nyi reálhozam-kifizetést is végre­hajtottunk. A magánnyugdíjpénz­tárak szerepe és feladata az, hogy tagjaik megtakarításait megfele­lően kezeljék, értve ezen azt, hogy pozitív hozamot realizáljanak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete szerint a hazai magán­nyugdíjpénztári szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam 2011-ben -2,87 száza­lék volt. Mindezek alapján megál­lapíthatjuk, hogy míg a magán­nyugdíjpénztári szektor egésze nem volt képes az előző esz­tendőben sem tagjai vagyonának gyarapítására, addig a Nyugdíjre­form és Adósságcsökkentő Alap eleget tett törvényi feladatának, és mind tavaly, mind az idén hozzá­járult az államadósság csökken­téséhez, ezáltal is szolgálta a ma­gyar állampolgárok és az ország érdekeit. Nátrán elégedett az adósságcsökkentő alap munkájával fotó: hegedűs má­ria nekünk róni, hogy az értékesítések

Next