Magyar Nemzet, 2013. április (76. évfolyam, 89-117. szám)
2013-04-02 / 89. szám
2 Magyar Nemzet Belföld 2013. „P.un 2.h uu Rovatvezető: Villányi Károlybelpol@magyarnemzet.hu Szombathelyen ülhet majd Tobin Nagy valószínűséggel a szombathelyi, az egyik legnívósabb hazai börtönben kezdi el letölteni jogerős szabadságvesztését a 2000-ben Leányfalun két kisgyereket elgázoló Francis C. Tobin - értesült a Zalai Hírlap Online. Ismeretes, a magyar és az ír kormány illetékese az elmúlt napokban megegyezett, hogy a férfi, aki végül vállalta a magyar börtönbe vonulást, büntetésének kisebbik részét hazánkban, a többit pedig Írországban tölti le. (MN) Meghosszabbított határidő Április 5-ig meghosszabbította a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a tankönyvrendelés határidejét - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Rendelésmódosításra június 15- ig, pótrendelésre pedig szeptember 5-ig lesz lehetőség. A tárca hangsúlyozta, minden iskolába időben eljutnak a tankönyvek, és az új kerettanterveknek megfelelő kiadványok is elkészülnek a tanévkezdésre. (MTI) Lezárták A Tárki lezártnak tekinti az ügyet azzal, hogy az MSZP bocsánatot kért, amiért Lukács Zoltán „téves és rosszindulatú” megjegyzéssel illette a kutatóintézetet. A szocialista képviselő múlt héten a Tárki legfrissebb felmérése kapcsán, miszerint a párt támogatottsága évtizedes mélyponton áll, azt mondta: az intézet a Századvég-csoport tagja, amelynek hárommilliárd forintot adott a kormány anélkül, hogy nyilvánosságra hozta volna, mit teljesít ezért a csoport. Tóth István György vezérigazgató pénteken nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a pártot. (MTI) Új ügyeleti rend Tegnaptól a budapesti Heim Pál Gyermekkórház Üllői úti telephelye látja el a gyermeksebészeti ügyeletet, így a Madarász utcai épületben megszűnik ez az ellátás. Az ügyeleti rend változása a gyermeksebészeti, a gyermektraumatológiai és a gyermekpolineurotraumatológiai ellátást érinti. A Madarász utcai telephelyen a sebészeti ambulanciát továbbra is folyamatosan működtetik. (MTI) Nyílt nap Idén is nyár napon tekintheti meg a közönség a Kúria elnökének dolgozószobáját, az elnöki fogadótermet és a dísztermet a budapesti Igazságügyi Palota épületében április 6-án. (MTI) Támogatás Beregszásznak Félmilliárd forintot csoportosít át a kormány a tartalékból a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának. A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat értelmében Orbán Viktor miniszterelnök április 30-ig elvi megállapodást ír alá a Beregszászon működő magyar főiskolával. Emellett a kabinet a rendkívüli kormányzati intézkedésekre biztosított keretből 500 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el. Rögzítették továbbá, hogy a megállapodásban foglalt célok, feladatok megvalósításához jövőre további 350 millió forintot, 2015-ben és 2016-ban pedig 300-300 millió forintot különítenek el a büdzsében. (MTI) Csökkennek a gyógyszerárak Miután a kormány véget vetett a liberalizációnak, anyagilag jobban állnak a patikák Tegnaptól összesen 712 gyógyszerért kell kevesebbet fizetni a patikákban. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a közelmúltban pozitív változásokról számolt be a közforgalmú gyógyszertárak működését illetően. I* Sz.ai.ai Laura________________________ T öbb mint hétszáz gyógyszer ára csökken átlagosan 14,2 százalékkal a legutóbb megtartott gyártói vaklicit eredményeként. Jellemzően az asztma, a depresszió és a csontritkulás kezelésére szolgáló készítmények lesznek olcsóbbak, de alacsonyabb lesz egyes onkológiai, pszichiátriai, valamint prosztatadaganat gyógyítására szolgáló gyógyszer ára is. Az egészségügyi adatvédelmi törvény tegnap életbe lépett módosítása értelmében változás következik be a betegek gyógyszerellátásában is. Az egészségügyért felelős államtitkárság közölte, a gyógyszerész - amennyiben ezt a beteg nem tiltotta meg, illetve ha a készítményeket a maga részére váltja ki a patikában - a gyógyszerkiadás során megismerheti a beteg korábbi egy évre vonatkozó vényköteles gyógyszerelési adatait, azaz a kiváltott gyógyszer nevét, menynyiségét és idejét. Ugyanakkor a szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló készítményekre vonatkozóan a patikus nem jogosult az adatok megtekintésére. Eközben a Magyar Gyógyszerészi Kamara márciusi értékelőjén a testület elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján trendforduló figyelhető meg a gyógyszertárak gazdálkodási adataiban. Hankó Zoltán a jelenség magyarázataként a patikaalapítási láz megszűnését, a gyógyszerészek személyes felelősségének megjelenését és a nagykereskedők körültekintőbb üzletpolitikáját jelölte meg. Elhangzott: bár a patikaliberalizáció 2010 végi leállítását követően a gyógyszertárak száma viszszaesett - 2450-ről tavaly decemberig 2340-re -, ezzel egyidejűleg a veszteséges patikai vállalkozások száma is csökkent. Utóbbiak aránya 2010-ben még meghaladta a 23 százalékot, egy évvel később viszont kevesebb mint 17 százalékra esett vissza. Csökkent a kifizetetlen számlák összértéke is, 2011-ben tízmilliárdot meghaladó mértékben. Hankó Zoltán elmondása szerint a liberalizáció leállítása gyógyszerészszakmai és a betegbiztonság szempontjából is előnyös. Emlékeztetett, hogy a 2010 végi szabályozásváltozás következtében gyógyszertárat a jövőben ismét csak többségi gyógyszerészi tulajdonban lehet működtetni, 2014. január elsejétől ugyanis csak az a patika működhet, amelyben a patikusok több mint 25,2017-től pedig 50 százalékot meghaladó mértékben tulajdonosok. A patikaliberalizáció elindításakor 4800-4900 gyógyszerész dolgozott a rendszerben, s számuk 2009-ben elérte az 5300-at. Az elmúlt két év során megszűnt mintegy száz patika kapcsán Hankó Zoltán megjegyezte, mivel az érintett patikusok közül nem mindenki tudott elhelyezkedni, az utóbbi egy-két évben megjelent a gyógyszerész-munkanélküliség. Bár a mértékéről konkrét adatokkal még nem tudott szolgálni, az elnök jelezte, a problémáról már tájékoztatták az államtitkárságot. A patikákat többségi gyógyszerészi tulajdonban lehet csak működtetni fotó: máté Péter Az államhoz akarnak kerülni a védőnők ■ SZALAI___________________ S aját központot hoznának létre a védőnők, aminek értelmében az állam lenne a munkáltatójuk a jövőben. Az Országos Védőnői Szolgálat közvetlenül az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága alá tartozna. Az első lépés már megtörtént, ugyanis a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozata és a Magyar Védőnők Egyesülete március 14. és 25. között aláírásgyűjtést szervezett a védőnők körében. Csősz Katalin elmondta, a központ felállításával egy áttekinthetőbb, egységes igazgatási és gazdasági háttérrel bíró intézményi szervezet jönne létre. A MESZK védőnői tagozatvezetője lapunkat úgy tájékoztatta: jelenleg a védőnők több munkáltatóhoz - önkormányzatokhoz, szociális intézményekhez, kórházakhoz, közhasznú társaságokhoz és egyéb gazdasági vállalkozásokhoz tartoznak, így hiányzik mögülük az egységes szakmai vezetés, vagyis egy mindennapi munkát szervező, irányító vezetői rendszer. A védőnői módszertant fejlesztő országos intézmény hiánya az ellátásban nagyfokú különbözőségeket és bizonytalanságot idéz elő - tette hozzá. Csősz Katalin azt is problémásnak tartja, hogy a munkáltatók többségénél a döntéshozó testületben nincs védőnő-képzettségű, a védőnői ellátást képviselő vezető. Egyes önkormányzatok ugyan megbíznak védőnőket, hogy az ő alkalmazásukkal a védőnői munka működtetésével kapcsolatos feladatokat ellássák, többségük azonban ezt nem vezetőként, hanem munka mellett, megbízással látja el. A szolgálat felállításáról azt is elmondta, hogy a központosítással a bérrendezés és az egyéb juttatások biztosítása is egyszerűbbé válhat. A tagozatvezető tájékoztatása alapján március 25-ig összesen 1560 aláírás érkezett, és a tervek szerint az összegyűjtött íveket április 6-án a kamara küldöttközgyűlésén adják át az államtitkárságnak. Jövőre lesz helikopterbeszerzés A meglévő gépek fenntartását biztosító keretszerződésről már zajlanak a tárgyalások FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓl • Többszöri ajánlatkérést, számos egyeztetést és az elhúzódó amerikai bürokratikus eljárást követően a HM nem látott garanciát arra, hogy ezekhez az immár harmincéves gépekhez még legalább húsz évig biztosítani lehet a szükséges üzemeltetési hátteret. Az amerikai ajánlat érvényessége tavaly decemberben lejárt, és a HM vezetése az év elején nyilvánosan is jelezte, hogy immár nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Az amerikai kormányzattal folytatott tárgyalások hírére aktivizálták magukat Magyarországon a vezető nyugati helikoptergyártók is. Az amerikai Sikorsky, a német-francia dominanciájú európai Eurocopter és az olasz AgustaWestland (AW) közül az utóbbi került a figyelem középpontjába. Olyan konstrukciót ajánlottak ugyanis, amelyben gépeik egy olasz-magyar államközi szerződés, katonai együttműködési program keretében kerülnének Magyarországra, meglehetősen rövid átfutási idővel. A szükséges jogi kereteket a HM olasz partnereivel februárra ki is alakította, ám több fejlemény miatt a kezdeményezés ebben az állapotban megrekedt. Ezek egyike, hogy a rivális gyártók és a mögöttük álló kormányzatok leszögezték: ha nem írnak ki tendert a beszerzésre, akkor versenyhátrány éri őket az olaszokkal szemben, amelyet nem tudnak elfogadni, és ennek hangot is fognak adni. A másik, sokkal súlyosabb fejlemény február közepén történt, amikor az AgustaWestland és tulajdonosa, a harmadrészt olasz állami kézben lévő Finmeccanica cégcsoport vezetőit Milánóban őrizetbe vették egy korrupciógyanús indiai helikopterbeszerzés kapcsán. A döntéshozatal szempontjából mellékes szempont ugyan, de az olaszok által kínált AW139-es helikopterek magyar követelményeknek megfelelő felfegyverzett változata - a Mi-24-es harci helikopterek pótlására - még csak papíron létezik. A fejlemények hatására a kormányzati döntés szinte azonmód megszületett arról, hogy a beszerzést teljesen új alapokra helyezik. A korábban elképzelt államközi séma helyett a gyártók számára rövidesen - ötpárti egyeztetést és szakmai vitát követően - nemzetközi tendert fognak kiírni, ám hogy azt mentesítsék az esetleges politikai nyomásgyakorlástól, csak a jövőre esedékes választások után hirdetnek eredményt. A folyamatot azonban semmiképpen sem kívánják tovább húzni, így a tervek szerint a szerződéskötésre is sort kerítenek még 2014-ben. Az az alapvetés, hogy a helikopterbeszerzést központi forrásból lehet csak finanszírozni, továbbra is érintetlen maradt. Mivel a paradigmaváltás késlekedést eredményez az eredeti cél, a honvédségi helikopterflotta megújítása szempontjából, előtérbe került az az áthidaló megoldás, amely az új gépek rendszerbe állításáig a meglévőkkel biztosítja a szükséges képességeket. A HM tavaly novemberben írt ki beszerzési eljárást a honvédség két Mi-24P, öt Mi-8-as és hét Mi-17- es típusú szovjet helikopterének fenntartására vonatkozó keretszerződésre. Több kiírási és pályázati módosítás, valamint hiánypótlás után márciusban győztest is hirdettek, információnk szerint a szerződéskötésről jelenleg is folynak a közvetlen tárgyalások az orosz Oboronprommal. Részletek nem ismertek, de valószínűsíthetően számos szerződési konstrukció napirenden van. Így nem kizárt a lehetséges magyarországi végrehajtás, illetőleg a kivont MiG-29-es vadászgépek ellenértékként való beszámítása sem. A kiírásban a HM leszögezte, a munkákat a költségvetés függvényében rendeli meg, s nem vállal garanciát az összes munka megrendelésére. Prioritást a katasztrófavédelmi feladatokhoz szükséges szállítóhelikopterek, a Mi-8-asok és a Mi-17-esek élveznek. Nem valószínű ugyanakkor, hogy meg munkáltat, különös tekintettel átrendelik a tavaly év vége óta ide- ra, hogy az ilyen típusú gépek rehaza már a földre kényszerült pülését oktató afganisztáni ma- Mi-24-es harci helikopterekre- gyár misszió (MH AMT) mandápülőképessé tételéhez szükséges torna májusban lejár. Egy Mi-17-es a márciusi viharkárok mentésénél fotó: mti/CZEGLÉDI ZSOLT