Magyar Nemzet, 2015. április (78. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
32015. április 1., szerda Belföld • Mafar farai Igen a vagyonzárolási törvényre Az ellenzék a brókerbotrányok áldozatainak kártalanításáért aggódik, új javaslatot nyújtanak be Megszavazta az Országgyűlés a brókerbotrányban érintett cégvezetők vagyonának zárolásáról szóló törvényt. Nemmel mindössze az LMP-s és független képviselők szavaztak, Rogán Antal szerint ők a „brókerek barátai”. Az ellenzéki pártok nem tartják elégségesnek a szabályozást, és a mielőbbi kártalanítást szorgalmazzák, az MSZP be is nyújtotta ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát. B Katona Mariann____________ Elfogadta tegnap az Országgyűlés azt a kormánypárti javaslatot, amely szerint a brókerbotrányokban érintett cégek vezetői akár a magánvagyonukkal is felelnek az okozott károkért. Az új szabáyozást 157 fideszes, KDNP-s, jobbikos és MSZP-s képviselő támogatta, míg az LMP frakciója és a független honatyák ellene szavaztak. A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről címet viselő törvény értelmében ügyészi kezdeményezésre a bírósági elrendelheti azon pénzügyi tevékenységet folytató szervezetek vagyonának zárolását, amelyekről feltehető, hogy ötvenmillió forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményt követtek el. Nemcsak a csalásban érintett cég, hanem a teljes cégcsoport vagyonát zár alá lehet venni, ahogyan zárolható a tulajdonosok, igazgatótanácsi tagok, különféle igazgatók, felügyelőbizottsági tagok és egyes könyvvizsgálók vagyona is. Ugyanez vonatkozhat azokra a vagyonelemekre is, amelyek a csalássorozat kirobbanása után, illetve a büntetőeljárást megelőző egy évben a vagyon átmentését szolgálhatták. A zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. Rogán Antal örömét fejezte ki, hogy a legtöbb frakció támogatta a javaslatukat. - Mindössze 12 barátja volt a brókereknek a Házban - utalt a nemmel szavazó képviselőkre, például Gyurcsány Ferencre és párttársaira vagy a Veszprémben mandátumot szerző Kész Zoltánra. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy a szabályozással lehetővé vált egy olyan vagyonalap létrehozása, amelyből gondoskodni lehet a brókerbotrányok áldozatainak kártérítéséről. Mint mondta, a Buda-Cash ügyfeleinek nagy részét már kárpótolták, és a kormány elvárása az, hogy Quaestor károsultjaira is terjedjen ki a Befektetésvédelmi Alap hatálya. Ez azt jelentené, hogy az a 22 ezer ügyfél, akiknek hatmillió forint alatti befektetése volt, gyakorlatilag a teljes összeget visszakaphatja. A fennmaradó, körülbelül 9500 személyt a zárolt vagyonokból létrehozott alapból lehetne kártalanítani. Rogán Antal megismételte, hogy újabb törvényjavaslattal készülnek, amelynek lényege az lesz, hogy a vagyonalapból minél rövidebb idő alatt lehessen a polgári úton történő kártérítési igényeket rendezni. A javaslatról várhatóan áprilisban tárgyal majd a Ház. Az MSZP - amellett, hogy megszavazta a törvényt - elégedetlen. Tóbiás József pártelnök szerint ugyanis nem oldja meg a károsultak ügyét, ezért be is nyújtottak egy saját törvényjavaslatot „a brókerbotrányok áldozatainak rendkívüli és azonnali kártalanításáról”. E szerint a zár alá vehető vagyonnal, valamint a Magyar Nemzeti Bank felelősségvállalásával forrást kell teremteni az ügyfelek kártalanításához. Tóbiás elvárja a kormánypártokat, hogy támogassák az előterjesztésüket. Az LMP is a kártalanítás kapcsán lát problémákat. Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke - aki a „Habony-művek politikai termékének” nevezte a törvényt - továbbra is azt szorgalmazza, hogy a zár alá vétel terjedjen ki azokra a hivatalos személyekre is, akik hivatali kötelezettségüket megszeghették a bűncselekménnyel összefüggésben. Korábban Orbán Viktor miniszterelnököt is ebben a körben említette. A Demokratikus Koalíció szerint a törvény mentegeti az igazi felelősöket: „a bennfentes információkkal visszaélő, a kisbefektetőket átverő Orbán Vktort, a közpénzek milliárdjaival tzletelő Szijjártó Pétert és a fiktív kötvénykibocsátást engedélyező Matolcsy Györgyöt”. Az Együtt blöffnek tartja a törvényt, és vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, a Párbeszéd Magyarországért pedig arra kéri a köztársasági elnökit, ne írja alá a törvényt. A Miniszterelnökség közben nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet az azóta már két társával együtt előzetes letartóztatásban lévő Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba írt a kormányfőnek. A március 9-i keltezésű, a brókercég fejlécével ellátott levélben Tarsoly leírja, hogy kénytelen csődöt jelenteni, és az állam segítségét kéri. - Az általunk javasolt megoldás lényege, hogy a magyar állam vagy annak valamilyen pénzügyi szolgáltatója nyújtson hitelt/tőkét a Quaestor-csoportnak, amely ebből állampapírt jegyez - írja. A dokumentum szerint ezzel elkerülhető lehet ötvenezer ügyfél megkárosítása, és a kormányba vetett bizalom is tovább erősödik. Tarsoly Csaba a levélben vállalja saját felelősségét is a kialakult helyzetért, bár hozzáteszi, ennek megállapítása külön folyamat. A levéllel kapcsolatban korábban Giró-Szász András hangsúlyozta, 14 nappal azután érkezett, hogy a miniszterelnök egy kormányülésen a Buda-Cash bedőlése után elrendelte a brókercégeknél lévő állami pénzek kimenekítését, vagyis a kettő között nincs összefüggés. A Népszava ismerteti a válaszlevelet is, amelyet a miniszterelnök kabinetfőnöke írt. Ebben mindössze annyi áll, hogy Varga Mihály kijelöl egy tárgyalópartnert. NINCS SZÓ BENNFENTES KERESKEDELEMRŐL. Pillanatnyilag nem merül el, hogy bennfentes kereskedelmet folytattak volna a Quaestor-ügyben, ilyen adatok előttem nem ismertek - mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hozzátéve: nem zárható ki, hogy érkezik esetleg erre utaló bejelentés. A főügyész szerint a Quaestor ügyvezető váltásának a vagyonvisszaszerzés meghiúsítása szempontjából nincs jelentősége, Orgován Béla ,mellékszereplő*. Emlékeztetett hogy a nyomozás elrendelését követően tartott házkutatások során több tízezer oldal dokumentumot és nyolcszáz gigabyte adatot foglaltak le. Pénzükért tüntetnek a debreceni Quaesor-károsultak fotó: mti/czeglédi zsolt Az Iszlám Államról vitáztak a parlamentben Öt és fél milliárd forintot csoportosított át a kormány a magyar részvételre Megkezdődött az Iszlám Állam elleni magyar szerepvállalás vitája tegnap a parlamentben. A kormánypártok szerint hazánknak részt kell vennie az akcióban, az ellenzék azonban aggódik. Az Országgyűlés a vita előtt újra megszavazta az államfő által visszaküldött, a közszférát érintő törvényt. Munkatársunktól.__________ A frontvonaltól távol hajtják végre katonáink a feladatokat, amelyeknek nem lesz része támadó, harci jellegű tevékenység - erről beszélt a honvédelmi miniszter az Iszlám Állam elleni szerepvállalásunkról szóló, tegnap megkezdődött parlamenti vitában. Hende Csaba szerint a misszióba önként jelentkező katonák képesek és készek a feladat elvégzésére. A százötven fős kontingens az iraki Erhüben állomásozna, és feladatuk a kiképzésben részt vevő erők megóvása lenne. Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke is azt hangsúlyozta, hogy nem harcolni küldenénk a katonáinkat, az Iszlám Állam elleni fellépés nagy részét a szír és az iraki hadsereg végzi, a magyarok csak azt segítenék elő, hogy ők megvédhessék magukat. - A jó érzés azt diktálja, hogy valamit tegyünk - mondta. Kifejtette azt is: akik attól tartanak, hogy emelkedik Magyarország terrorfenyegetettsége, azok amiatt is aggódhatnak, ha a Budapesti Francia Intézet kiállítást szervez a Charlie Hebdo szatirikus lap karikatúráiból. Kósa felidézte, hogy a dzsihadisták elleni nemzetközi koalíciót az Egyesült Államok hívta életre, ők kérték hazánkat is az együttműködésre. Az ellenzéki frakciók éppen azt kritizálták, hogy az Egyesült Államok utasítását követjük, és a magyar katonák biztonsága mellett Magyarország terrorfenyegetettségének emelkedése miatt aggódnak. Az MSZP-s Demeter Márta azt mondta, hogy az Iszlám Állam elleni szerepvállalás jelenlegi mértékét tartják elfogadhatónak, ám a részvétel újragondolása, akár annak fokozása is indokolttá válhat. Szerinte hazánkat nem kérte fel az Egyesült Államok, hanem Orbán Viktor „maga ajánlkozott” saját politikai érdekei miatt. A jobbikos Mirkóczki Ádám is bírálta az Egyesült Államokat, szerinte az Iszlám Állam kialakulásáért is ők a felelősek. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a humanitárius segítségnyújtásnál kellene maradni. A politikus aggasztónak nevezte, hogy egyelőre nem lehet látni a küldetés végét. A szerepvállaláshoz kétharmados parlamenti többségre lesz szükség. A kormánypártoknak most nincs ekkora többségük, de több független képviselő már jelezte, hogy támogatják a részvételt. A kormány közben elrendelte öt és fél milliárd forint átcsoportosítását a magyar szerepvállalás kapcsán a honvédelmi tárcához. Az erről szóló határozat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben. A vita előtt az Országgyűlés - mindössze apróbb módosítással - újra elfogadta az Áder János köztársasági elnök által nemrég az előzetes egyeztetés hiánya miatt visszaküldött, alapvetően a közszférát érintő törvényt. A szabályozás egyrészt kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. Az ellenzék szerint ugyanakkor a törvény egyes rendelkezései miatt egyeseknek csökken majd a fizetésük. A fideszes Kovács Zoltán szerint a jogszabály a bérek kiegyenlítésére ad lehetőséget, azt azonban elismerte, hogy lehet olyan, akinél ez majd alacsonyabb fizetést jelent. Módosította a Ház a környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozást is, de a díjköteles termékek köre nem bővül. Jóváhagyták a képviselők a 2015 és 2025 közötti Országos fogyatékosságügyi programról szóló határozatot, illetve több ponton módosították a földgázellátásról szóló törvényt. FELMENTETTÉK AZ ELHÁRÍTÁS FŐIGAZGATÓJÁT , Orbán Viktor miniszterelnök március 31-i hatállyal felmentette az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatóját, Göbölös Lászlót. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormányfő a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter javaslatára mentette fel főigazgatói tisztségéből a dandártábornokot Göbölös két évig volt az AH igazgatója. A feladatra 2011 decemberében Pintér Sándor belügyminiszter kérte fel, miután elődjét Balajti Lászlót felmentették tisztségéből. A HVG.hu értesülései szerint Göbölösnek azért kell távoznia, mert nem tudta teljesíteni vállalt feladatait a kémelhárítás, a gazdaságbiztonság és értékelés-elemzés területein. Göbölös utódjaként Diczházi Gábort az Információs Hivatal (polgári hírszerzés) vezetőjét emlegetik. (H. Gy.) Az ellenzéki pártok szerint a szerepvállalás miatt nőhet hazánk terrorfenyegetettsége FOTÓ: nagy Béla Elbuktak a kamupártok az ellenőrzésen Nyolc, kamupártként emlegetett jelölő szervezet sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során. Az Összefogás Párt ellen már el is kezdődött a büntetőeljárás. 11 Bakonyi Apám_______________ Kérelem alapján a választáson listát állító tizennégy, ám mandátumhoz végül nem jutó párt kampánypénzköltését ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Azt vizsgálták, miként használták fel a kampányra fordított állami és más pénzeszközöket. A kamupártokként is emlegetett jelölő szervezetek mintegy három és fél milliárd forint költségvetési támogatásra voltak jogosultak. Ebből csupán hárommillió forintot nem használtak fel. A számvevőszék megállapította, hogy a tizennégy vizsgált pártból nyolc sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésekor, esetükben kezdeményezték, hogy az adóhatóság indítson eljárást velük szemben. A számvevőszék ugyanakkor az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett, az Összefogás Párt ellen pedig már el is indult a büntetőeljárás a számvitel rendjének megsértése miatt. A rendelkezésre bocsátott adatok hiányossága miatt a számvevőszék nem tudta megállapítani, hogy az Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja betartotta-e a jelöltenként ötmillió forintos kampánylimitet, amit jeleztek az ügyészségnek. A számvevőszék vizsgálata azt is megállapította, hogy a Zöldek Pártja 63,5 millió forintot nem a választási kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordított. A Magyar Államkincstár nyolc jelölő szervezet esetében hozott határozatot a költségvetési támogatás visszafizetéséről, mert a jelöltjei nem szerezték meg választókerületükben a szavazatok legalább két százalékát. Két párt bíróságon támadta meg a határozatot, kettő részletfizetést kért, a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt azonban nem reagált a kincstár határozatára. A számvevőszék szerint a parlamentbe jutó pártok jóval átláthatóbban használták fel a támogatásokat. Az Országgyűlésbe bekerült 106 képviselő közül hárman lemondtak pártjuk számára az egymillió forintos költségvetési támogatásról, így a számvevőszék 103 politikust ellenőrzött. A jelöltek a 103 millióból 98 milliót költöttek el a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Kilencvenkilenc esetben a kincstár által nyújtott támogatás felhasználása megfelelt az előírásoknak, egy jelöltnél találtak bizonylat nélküli kifizetést, három esetben pedig a kifizetés nem a kampányidőszakban történt, ezeknek az összegeknek a kétszeresét fizettette vissza az ÁSZ. A jelölteknél hat, a jelölő szervezeteknél 36 esetben a számlák nem tartalmazták maradéktalanul az áfatörvényben előírt tartalmi kellékeket, de az eltérésekért a számlakibocsátók a felelősek, ezért a hiányosságok nem befolyásolták a pénzek szabályszerű felhasználását.