Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-01 / 230. szám
« * ] Nem regisztráljuk a migránsokat Pintér szerint a horvát zöldhatár lezárása után nem zárható ki az áttörési kísérlet Nem regisztrálja a magyar állam a horvát határon érkező migránsokat, már több mint 84 ezren utaztak így át hazánkon Ausztria felé - ez derült ki a honvédelmi bizottság tegnapi ülésén. A kormányzati kommunikáció korábban azonban még arról szólt, hogy a Magyarországra belépők többségét nyilvántartásba vesszük. Pintér Sándor belügyminiszter a testület előtt azt is kijelentette, hogy nem sérült a sajtószabadság a röszkei zavargások után eljárás alá vont újságírók miatt. Katona Mariann____________ T öbb mint 84 ezer migráns utazott át hazánkon úgy, hogy nem regisztráltuk őket - ismerte el Pintér Sándor az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti bizottságának tegnapi ülésén. A belügyminiszter kifejtette, hogy a szerb határon érkezők körében a regisztráció százszázalékos, a horvát határon keresztül Magyarországra lépők esetében viszont nem. Egyrészt arra hivatkozott, hogy mivel ezek az emberek már eleve egy uniós országból érkeztek, „feltételezik”, hogy az ottani hatóságok már regisztrálták őket. Ráadásul a belügyminiszter szerint a migránsok egyre agresszívabban viselkednek, és megtagadják a magyar rendőrséggel és bevándorlási hivatallal az együttműködést. Pintér beismerése előtt még a kormány több tagja is arról beszélt, hogy Magyarország betartja a nemzetközi szabályokat és regisztrálja a hozzánk érkezők többségét. Kovács Zoltán kormányszóvivő a horvát határon érkező migránsok kapcsán nemrég még azt állította, hogy Magyarország teljesíti és a továbbiakban is teljesíteni fogja az unióval kapcsolatos eljárásokhoz kötődő feladatait, „regisztrálunk, és ellátunk minden hozzánk érkező illegális migránst”. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója pedig azt mondta, a Horvátország felől szervezetten érkezőket a magyar hatóságok regisztrációs pontokra szállítják. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke ugyanakkor tegnap már - a bizottsági ülést követően - arról beszélt, hogy tudomása szerint „az osztrák-magyar határon regisztráció nem folyik”. A kormánypárti politikus is - Pintér Sándorral egyetemben - arra hivatkozott, hogy mivel a menekültek uniós országból érkeznek hozzánk, azt kell feltételeznünk, hogy ott már átestek ezen a procedúrán. Pintér Sándor - az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére - nem zárta ki, hogy a horvát zöldhatár lezárása után azon a határszakaszon is lesznek majd a migránsok részéről áttörési kísérletek, abban ugyanakkor bízik, hogy a röszkei határostromhoz hasonló nem fog előfordulni. Ez utóbbi kapcsán leszögezte, hogy a magyar rendőrök a törvényeknek megfelelően végezték a munkájukat, ám a későbbiekben majd a szerbekkel közösen is meg kell vizsgálni, a szerb rendőrök miért hagyták a migránsoknak, hogy a magyar hatóságokra támadjanak. A belügyminiszter beszélt arról is, hogy a röszkei események kapcsán eljárás alá vont újságírók esetében már megszüntették az eljárást. Szerinte nem sérült a sajtószabadság, az újságíróknak úgy kell dolgozniuk, hogy azonosítani tudják magukat. Pintér beszámolt arról, hogy a határon szolgálatot teljesítőket rendőrségi objektumokban, panziókban és szállodákban szállásolják el: „a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség egyes munkatársai például egy négycsillagos szállodában - a Novotelben - laknak ideiglenesen”. A bizottsági ülésen szó volt arról is, hogy lassan eléri a 290 ezret az év eleje óta hazánkba érkezett migránsok száma, és jelenleg körülbelül 30 ezer ember van, akit Nyugat-Európából vissza akarnak küldeni hozzánk. Év eleje óta 290 ezer migráns lépte át a határt fotó: mti/varga György 2015. október 1., csütörtökBelföld Orbán: Európa destabilizálódhat A magyar miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy a radikálisok leváltják a politikai elitet Orbán Viktor szerint Európa nem lesz képes arra, hogy a migránsválság előidézte terhet egymaga viselje. A kormányfő erről a New York-i ENSZ- közgyűlésen beszélt. Orbán a The Wall Street Journalnak adott interjújában kifejtette azt is: az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab államoknak is be kellene fogadniuk menedékkérőket. A Markotay Csaba____________ E urópa nem lesz rá képes, hogy egyedül viselje a migrációs terhet - erről beszélt Orbán Viktor magyar idő szerint tegnap késő este az ENSZ-közgyűlés rendkívüli menekültügyi tanácskozásán. A miniszterelnök szerint ha nem lesz változás a jelenlegi trendekben, Európa destabilizálódni fog. Ezért arra kérte az ENSZ főtitkárát, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a teher globális elosztásáról, mert - mint mondta - a nemzetközi politika minden fontosabb szereplőjének be kell fogadnia a migránsok egy részét egy világkvótarendszer keretében. Orbán Viktor leszögezte azt is, hogy nem menekültválságról beszélhetünk, hanem népvándorlásról, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből, menedékkérőkből és külföldi fegyveresekből áll. Mindez pedig szavai szerint egy ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat. Erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy a migránsok visszakapják otthonukat, nem lehet az a cél, hogy új európai életet nyújtsunk számukra. Orbán Viktor tegnap a The Wall Street Journal (WSJ) című, amerikai üzleti-politikai napilapnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy ha nem találnak belső megoldást Szíriában, nincs esély az áradat megállítására. A kormányfő szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab államoknak be kellene fogadniuk menedékkérőket. Orbán fenntartotta azt az álláspontját, hogy Magyarországnak nincs szüksége migránsokra. Orbán Viktor a migrációs válsággal kapcsolatban arról is beszélt: „Nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai elitet leváltják a radikálisok.” A kormányfő egyúttal védelmébe vette azt az intézkedést, amely három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatja a szerb határ mentén már felépített és a horvát határnál most épülő kerítés megrongálását. A miniszterelnök tegnap is több kétoldalú találkozót tartott New Yorkban. Az előzetes tervek szerint egyeztetett Zoran Milanovic horvát kormányfővel is, bár erről lapzártánkig nem derültek ki részletek, a horvát államfővel azonban biztosan találkozott. Ennek kapcsán Kolinda Grabar-Kitarovic a horvát Nova TV-nek bejelentette, Budapestre készül, hogy javítson a két ország viszonyán. A politikus közölte, mindenképpen beszélni szeretne a magyar kormányfővel a két ország viszonyáról, hiszen Magyarország mindig is barátja volt Horvátországnak. Itt az ideje, hogy leszámoljunk a naiv illúziókkal, az Oroszországgal való pragmatikus együttműködés és a szíriai válság minden szereplőjével való tárgyalás nélkül nincs megoldás a bevándorlási válságra, hiszen Szíria az egyik legjelentősebb forrása a bevándorlási hullámnak - mondta Szijjártó Péter. A miniszter azelőtt beszélt erről, hogy az ENSZ- közgyűlés ülésszakának keretében, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elnökletével nyílt vita kezdődött a Biztonsági Tanácsban a közel-keleti és észak-afrikai konfliktus rendezéséről és a terrorizmus elleni harcról. Szijjártó Péter - aki felszólal a fórumon - rámutatott: az, hogy a szíriai megoldás érdekében minden érintett féllel konzultálni kell, még nem arról szól, hogy a konfliktus megoldása után milyen berendezkedés legyen Szíriában. „Lépésről lépésre kell haladni, hiszen jól láthatóan az eddigi nagy lépések eredménytelenek maradtak, kis lépésenként kell megoldanunk a szíriai válságot” - mondta. Tegnap egyébként jóváhagyta a szlovák kormány, hogy Pozsony az Európai Unió luxembourgi bíróságán támadja meg az unió belügyminiszterei által jóváhagyott, a migránsok kötelező kvótaalapú elosztásáról szóló tervet. A tanácskozáson Szlovákia mellett Csehország, Magyarország és Románia is a kvóták ellen szavazott. ■ ELHALASZTOTT IRÁNI ÚT: Egyelőre nem utazik Iránba Orbán Viktor. A programot a mekkai zarándoklaton történt, 700 halálos áldozatot követelő tragédia miatt az iráni fél kérésére elhalasztják - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A miniszterelnök október 5-én utazott volna a perzsa államba. (M. N.) Orbán Viktor miniszterelnök az ENSZ New York-i ülésén: Európa jövőjéért aggódik FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BOTÁR GERGELY Németh Zsolt: Nincs jobb a határzárnál Folytatás az 1. oldalról Míg a Földközi-tengeren közös akció indul az embercsempészek ellen, addig a nyugat-balkáni térségben ilyenről egyelőre szó sincs, és Magyarország éppen a kerítéssel tett a legtöbbet az embercsempészet visszaszorítására - mondta a Magyar Nemzetnek a fideszes politikus. Az Európa Tanács a menekültügyi eljárásokat szabályozó dublini rendelet reformját, valamint az európai menekültstátus intézményének létrehozását javasolta jelentéstevői indítványában. Arra a felvetésünkre, hogy a dublini rendelet újraírása még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább másfél évbe telhet, a külügyi bizottság elnöke úgy válaszolt, hogy addig is el kell kerülni a helyzet kezelhetetlenné válását. Azt, hogy Németország éppen most döntött Albánia, Koszovó és Montenegró biztonságos országgá nyilvánításáról, úgy kommentálta: ez fontos, mert tagjelölt országok esetében indokolatlan, hogy politikai menekültstátusról beszéljünk. - Európában összekeveredett a politikai menekültkérdés és a gazdasági bevándorlás kérdése. Míg az előbbit tekintve az emberiességnek, az utóbbira nézve az ésszerűségnek kell dominálnia a megoldáskeresésben, azaz a gazdasági migránsok esetében Európának az eszét kell használnia - fogalmazott. Németh a válság kiváltó okainak megszüntetése mellett fontosnak nevezte a schengeni külső határok védelmét. ■ ELJÁRÁST INDÍTANAK? Szigorúbb fellépést szeretne az Európa Tanács azon országokkal szemben, amelyek nem hajtják végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit. Az ET kötelezettségszegési eljárás indítását javasolja, Magyarországnak 331 elintézetlen ügye van. Várhatóan a tél sem hoz enyhülést ill Markotay Csaba____________ K lasszikus értelemben nem nevezhető terroristának, de menekültnek sem az a terrorgyanúval hírbe hozott férfi, aki ellen a röszkei zavargások miatt indítottak büntetőeljárást - derült ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi ülése után. - A férfiről az igazolható, hogy iszlamizációt, fundamentalista irányzatot képviselő szervezethez köthető, de nincs információ arról, hogy konkrét terrorcselekmény elkövetésére készült volna - jelentette ki Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke. Arról is beszélt: a jelenlegi információk alapján nem úgy tűnik, hogy az Európára, benne Magyarországra nehezedő illegális migrációs nyomás enyhülne. Az ellenzéki politikus kérdésre válaszolva elmondta azt is, a hatóságok nem tudnak olyan magyar állampolgárról, aki csatlakozott volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez és arról sincsenek adatok, hogy a magyarországi iszlám közösségek szimpatizálnának velük. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint a jelentések azt igazolják, az illegális migrációs probléma kezdeténél tartunk. Eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy budapesti konferencián azt fejtette ki, hogy nem lehet az európai munkaerő-piaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni rövid távon. - Tíz százalék körül van a munkanélküliség az unióban, először ezeknek az embereknek kell munkalehetőséget biztosítani - mondta a miniszter. A szegedi ügyészség egyébként tegnap reggelig 20 újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte határzár tiltott átlépésének bűntette miatt, miközben Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke óriási kihívásnak nevezte a migrációs ügyek tárgyalását. Handó Tünde szerint a nehézséget az okozza, hogy a bevándorlással kapcsolatos, elsőbbséget élvező eljárásokat a meglévő ügyteher mellett, gyorsan, magas színvonalon kell lefolytatni. Hozzátette: a Szegedi Törvényszék szeptember 15-étől mostanáig 273 büntetőüggyel foglalkozott, ami rendkívüli leterheltséget jelent, tucatnyi bíró két hete minden nap reggel nyolctól este nyolc óráig dolgozik. Az Országgyűlés kedden szavazott arról, hogy az illegális bevándorlással kapcsolatos büntetőügyeket Szeged mellett már Pécsen és Zalaegerszegen is tárgyalhatják.