Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-23 / 172. szám
Hibás Orbán Viktor vagyonnyilatkozata? Azonnal támadásba lendült a Fidesz azután, hogy ellenzéki pártok, főként az Együtt Orbán Viktor vagyonnyilatkozatát kezdte firtatni. Egy oknyomozó portál szerint ugyanis a miniszterelnök korábban hiányosan töltötte ki a bevallását. A kormánypártok válaszként az Együtt alelnöke, Juhász Péter ellen kezdeményeztek vagyonnyilatkozati eljárást. Katona Mariann lányosan töltötte ki korábbi vagyonnyilatkozatát Orbán Viktor a Direkt 36 nevű oknyomozó portál szerint. Arról írtak, hogy a miniszterelnök 2007 és 2013 közötti bevallásaiban szerepelt öt kisebb felcsúti ingatlan, amelyekről elárulta a méretet, a vásárlás időpontját, illetve azt, hogy ezeket a területeket 50 évre ingyenes használatra átadta az általa alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. Ám azt már nem írta oda, hogy az ingatlanokban valójában csak társtulajdonos volt, így pedig a valós méretük sem szerepelt a bevallásban. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tegnap mindössze anynyit reagált, hogy a kormányfő vagyonnyilatkozata törvényes, teljes és hiteles. Azt tette még hozzá, hogy „ami Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában le van írva, az úgy van”, ám a konkrét felvetésekre, mint a társtulajdonosság vagy a valós méret kérdésére, már nem tért ki. A cikk után a jobbikos Kepli Lajos arról beszélt, hogy a Fideszt átlengi a hamis vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos botrányok sora. Megfogalmazása szerint „a narancs nem esik messze a fájától”, ugyanis a miniszterelnök is vétett a szabályok ellen. Juhász Péter, az Együtt alelnöke pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktor „számos strómanon keresztül” ma Magyarországon a leggazdagabb ember, tulajdonában még számos olyan vagyonelem áll, amelyeket a vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel. Szerinte a kormányfő pályafutása alapján „lehetetlen az a vagyongyarapodás, amit ő 25 év alatt produkált”. A Fidesz egyből támadásba lendült, és - már nem először - vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek Juhász Péter ellen. Halász János frakciószóvivő szerint ugyanis az ellenzéki politikus egy alapítványon, az Igazmondó Alapítványon keresztül kap pénzt, ez az öszszeg azonban nincs feltüntetve a vagyonnyilatkozatában. Orbán Viktor Rogán sem marad ki A Lázár János vezette kabinet foglalkozik a brexittel Katona Edől, amit már nagyjából egy hete is tudni lehetett, hogy Lázár János kancelláriaminiszter fogja vezetni a kormány új stratégiai kabinetjét, míg Varga Mihály irányíthatja a gazdaságit, összhangban azzal, amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön bejelentett, mindkét testület célja a kormány döntéseinek előkészítése, illetve konkrét döntések meghozatala. Lázár János akkor úgy fogalmazott, hogy feladatuk „a miniszterelnök döntéseinek a megkönnyítése, támogatása és segítése”. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint mindkét kabinet tagjai valójában ugyanazok a miniszterek: Lázár János, Varga Mihály, Trócsányi László igazságügyi miniszter, illetve állandó meghívottként Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. Vagyis hiába a sajtóban már egy jó ideje elemezgetett Lázár János-Rogán Antal-konfliktus, a két miniszter egy újabb grémiumban is együtt fog dolgozni. Mindkét testület már konkrét témákat is kapott. A Lázár János által vezetett kabinethez fog tartozni például a brexittel - vagyis az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével - kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása. Ez annak tükrében lehet érdekes, hogy Lázár János az elmúlt hetekben már többször is kimondta a kormányzati állásponttal ellentétesen, hogy jó szívvel ő nem tudna most az unióban való maradásra szavazni. De szintén a stratégiai kabinet foglalkozik majd a bürokráciacsökkentéssel csakúgy, mint a paksi beruházással. A Varga Mihály irányítása alatt álló gazdasági kabinet már nem ennyire konkrétan nevesített ügyekkel, hanem az állami beruházásokkal, az adócsökkentéssel, illetve a gazdasági növekedés ösztönzésével foglalkozik majd. Lázár János kabinetjében a paksi beruházással és a bürokráciacsökkentéssel is foglalkoznak majd fotó: nagy Béla Kósa: Megszüntettük a korrupciót Ma tart előadást Tusványoson a kormányfő • Az LMP Vajnát és Habonyt emlegette Munkatársunktól endszerszinten megszüntettük a korrupciót - derül ki az Index.hu tudósításából, miszerint erről beszélt Kósa Lajos tegnap Tusnádfürdőn. A Fidesz frakcióvezetője kétórás beszélgetés során fogalmazott úgy: „nyugodtan mondhatom, hogy rendszerszinten 2010- től kezdve ez a kormány tette a legtöbbet a korrupció felszámolásáért.” A kormánypárti politikus úgy véli, egyedi esetek mindig előfordulnak, de ez a kormány változtatta meg a kampányfinanszírozási rendszert, vezette be az online pénztárgépeket és az ekáert (az elektronikus közúti áruforgalomellenőrző rendszert) is. A vele vitázó LMP-s Szél Bernadett erre válaszolva Andy Vajna és Habony Árpád ügyeit hozta elő. A KDNP-s Harrach Péter úgy látja, hogy ugyanakkor az ellenzéknek nem fog bejönni ez a politikai kommunikáció, de azért hozzátette: „mindig lesz korrupció, bármilyen kemények az intézkedések.” A 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor már napok óta dübörög, leginkább a bevándorlás kérdése, illetve Brüsszel menekültpolitikája van napirenden. Ma pedig, a rendezvény zárónapján a szokásokhoz híven Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Előadása azért is kiemelkedő, mert korábban már nem is egyszer olyan fogalmakat vezetett be és olyan irányt jelölt ki, ami megszabta a kormány későbbi politikáját. 2014- ben például Tusnádfürdőn mondta azt, hogy „az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam”. Orbán Viktor délelőtti beszédét élőben közvetíti az állami televízió, illetve a Hír TV is. A Napok óta dübörög az élet Tusnádfürdőn, ahol többek között a Tankcsapda is koncertezett FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN 2016. július 23., szombatBelföld Miniszteri ismerős nyert, büntetne az EU Horváth Csaknem 335 millió forint „pénzügyi korrekciót”, azaz büntetést javasol az Európai Bizottság (EB) a Miniszterelnökség közbeszerzése miatt, amelyet Rogán Antal miniszter szomszédjának cége nyert el tavaly - írta a Világgazdaság. Csetényi Csaba vállalkozása, a HG 360 Reklámügynökség Kft. több mint másfél milliárd forintért vállalta a kormányablakok népszerűsítésére kiírt kampányt. A brüsszeli revizorok azonban indokolatlannak találták a gyorsított eljárást, azt, hogy mindössze tíz nap volt a pályázat beadási határideje. Ráadásul az sem világos, miért vártak a tender kiírásával tavaly augusztusig, noha a kormányablakok fejlesztése már évekkel korábban elkezdődött. Azt is firtatták a revizorok, vajon milyen kampányintenzitásra lehetett szükség, hogy két hónap alatt kiszórják a pénzt a kormányablakok népszerűsítésére. A projekt ötmillió eurós büdzséje ugyanis vetekszik az öt legnagyobb hirdetési büdzséjű magáncégével, ezek egész éves kerete 5-7 millió euró - hozták fel összehasonlításul a múlt év közbeszerzési termését vizsgáó ellenőrök. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a lap cikkét követően küldött válaszában azt hangsúlyozta, hogy még nincs szó büntetésről, arra egyelőre csak javaslatot tett a bizottság. Mint írta, a jelentés „csak érdeklődő kérdéseket tett fel” a közbeszerzésről. További milliárdok a migráció kezelésére Katona_____________________________ Ú jabb, több mint tízmilliárd forinttal növelte meg a kormány a tömeges bevándorlás kezelésére szánt összeget - ez derül ki a Magyar Közlönyből. Az intézkedés azonnali, arról azonban már nem lehet tudni semmit, hogy ezt a pénzt pontosan mire is akarják költeni. A titkolózás annyira nem is meglepő annak tudatában, hogy miközben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar határ védelme teljes, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet továbbra is az egész országra vonatkozóan érvényben van, ráadásul az indokai titkosak. A migrációs helyzet és a brüszszeli bevándorláspolitika kapcsán október 2-ára kiírt népszavazást a kormánypártok már nemcsak itthon sulykolják, hanem a tusnádfürdői szabadegyetem előadásait is uralta a téma. Kósa Lajos tegnap Tusványoson is a nemzeti szuverenitást érintő egyik legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy Magyarország meghatározhatja-e, kik a polgárai. - A házamban bárkit vendégül láthatok, de azt nem tűröm el, hogy a szomszéd mondja meg, hogy kit engedjek be - érvelt a Fidesz frakcióvezetője. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője pedig annak a reményének adott hangot, hogy a referendumon mind az anyaországi, mind a határon túli magyarok részt vesznek majd. A népszavazás kapcsán egyébként Szél Bernadett, az LMP társelnöke is egyértelművé tette, hogy a migráció és a bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az unióban, és ott is kell maradnia, zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet. A válasz tehát az urna előtt a nem - közölte. Eközben a migrációs nyomás által érintett Ásotthalom jobbikos polgármestere a Facebookon támadta a migránsokat védő szervezeteket. Külön kitért Léderer Andrásra, aki - mint írta - „minden idők egyik legnyíltabban magyargyűlölő pártjának, az SZDSZ-nek volt vezetőségi tagja”, egy interjúja szerint azért segít a migránsoknak, mert ő maga zsidó, és azt is nyilvánosságra hozta, hogy homoszexuális. - Ásotthalomról rendeletben tiltottuk ki a hozzá hasonlóan a rend ellen fellépő személyeket és szervezeteket - írta. A polgármester a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, hogy már hónapokkal ezelőtt elfogadta a helyi képviselő-testület azt a határozatot, amely szerint az itthon be nem jegyzett, azonosíthatatlan, magát civilnek nevező szervezetek nemkívánatosak Ásotthalmon. Ez akkoriban leginkább a migránsok segítésére létrejött Migration Aid elnevezésű, illetve a Migszol nevű csoportra értették, amelyeket megbízhatatlannak tartottak. Toroczkai László magyarázata szerint Léderer András is azok közé tartozik, akik - mint a Facebookon fogalmazott - a kerítést dolog elleni erőszakkal átlépve, tudatosan törvényt sértve a hazánk területére belépő, embercsempészek által segített és a rend őreivel szemben erőszakosan fellépő idegen bűnözők jogaiért aggódnak.