Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-23 / 172. szám

4Belföld 2016. július 23., szombat Spórolni akarnak az egyenruhákon is? Új honvédségi gyakorlók készülnek ■ Hollandiából érkezhet az alapanyag, az elhasználódott felszerelés pótlása gondot okozhat Több mint hétszázmillió fo­rintért gyártja a Magyar Hon­védség új egyenruháit a HM EI Zrt., a megbízáshoz nyílt közbeszerzési eljárás nélkül jutott a cég. A lapunknak nyi­latkozó katonai források szerint indokolt az intézkedés, hiszen a jelenleg rendszerben lévő egyenruhákra sok panasz érkezett, többek között gyor­san kopnak, és a pótlásuk is időigényes. Az új felszerelés valószínűleg Táborfalván ké­szül majd holland alapanya­gokból, ami viszont újfent ne­hézséget okozhat az esetleges pótlásoknál. Buzna Viktor A­ugusztus elsején Simicskó Ist­ván honvédelmi miniszter személyesen „avatja fel” a tatai bá­zison a katonák új gyakorló egyen­ruháját - értesült lapunk honvéd­ségi forrásból. Úgy tudjuk, az időzí­tés összefügg az iraki misszióban szolgáló kontingens augusztusban esedékes cseréjével, mivel a Közel- Keletre készülő katonák kapják meg az első sorozatot, majd ezt kö­vetően a szervezet alakulatainál fo­kozatosan vezetik be az új egyenru­hát. A műveleti körülmények kö­zött alkalmazott, különösen nagy terhelésnek kitett hadi ruházat cse­réjéről már korábban cikkezett a sajtó, a beruházásról azonban sok részletet nem árult el a szaktárca. A VS.hu tavaly októberben megjelent írásából annyi derült ki, hogy szemben a ma ismert, téli, nyári és sivatagi öltözetekkel, egységes egyenruhát vezet be a honvédség. Vagyis a téli hidegek ellen a kato­náknak aláöltözetet kell majd visel­niük, de a műveleti területtől füg­getlenül egységessé válik az álcázó minta is. A Honvédelmi Minisztéri­um (HM) döntését akkor azzal in­dokolta, hogy a NATO-tagország­­okban ez bevett gyakorlat, a VS.hu azonban emlékeztetett rá: az Egye­sült Államok hadserege korábban az egységes álcázó mintájú ruházat kivonására kényszerült, Afganisz­tánban ugyanis a katonákat nem beolvasztotta, hanem éppen ellen­kezőleg, kiemelte környezetükből. - Megérett az egyenruhák lecse­rélése - mondta egy névtelenséget kérő honvédségi forrásunk. A szer­vezet humánpolitikájára rálátó ka­tona elmondta, rengeteg panasz ér­kezett a most rendszerben lévő gya­korló-egyenruhákról. Egyes elemek gyorsan kopnak, miközben cseré­jük költséges, ezáltal lassú folya­mat.­­ A maladopónak becézett kabát például teljesen használha­tatlan ruhadarab - tette hozzá for­rásunk, aki szerint az állomány már régóta sürgette a cserét, azt a be­szállítói lobbinak többször sikerült megakadályoznia. Az egyenruházati ellátás külö­nösen nehezen működik - folytat­ta, a katonáknak az elkopott, sérült ruhák lecserélésére gyakran hóna­pokig várniuk kell. Forrásunk úgy látja, az egységes ruházat bevezeté­se valójában takarékossági célból vált indokolttá, ahogyan anyagi okok miatt döntöttek úgy, hogy az új egyenruha teljes egészében ma­gyar fejlesztés lesz, hiszen így a várakozások szerint olcsóbb lesz a beszerzés. A Kormány.hu-n elérhető, a szerződés odaítéléséről szóló hir­detményből kiderül, hogy a gya­korlóruhákat a HM El Zrt. gyártja majd. A gyártásra az állami cég több mint 789 millió forintos meg­bízást kapott a minisztériumtól, s a június 29-én közölt beszerzési do­kumentumból kiderül: a munkát úgynevezett hirdetmény közzététe­le nélkül induló tárgyalásos eljárás útján szerezte meg. A nyivános versenyt kizáró beszerzési eljárást a dokumentum külön indokolja. Eszerint nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadi­ipar termelő vagy szolgáltató kapa­citásának fenntartása miatt szüksé­ges, hogy egy meghatározott for­rásból történjen a beszerzés. A honvédség és a HM EI Zrt. kö­zött köttetett szerződés eredményét a katonai felszerelésről szóló, Combatgear blog is feldolgozta. Bár az új egyenruhákat tárgyaló bejegy­zést valamiért eltávolították a hon­lapról, a törölt cikk alatt tanulságos vita olvasható. Ebből kiderül, hogy a magyar gyártmányú ruhadara­bok az amerikai katonai felszerelé­sek árkategóriájában mozognak. A cég három ruhatípusra kapott megbízást. Az úgynevezett 15M-es gyakorló kalapból 6700 darabot gyárt a cég bruttó 7480 forintért. 31 ezer forintos darabáron készül to­vábbá a hadi gyakorlózubbony, eb­ből 12 ezret rendelt a honvédség, s ugyanennyi gyakorlónadrág ké­szül, darabonként 30 612 forintos áron. Egy névtelenséget kérő, a hon­védség anyagbeszerzését ismerő katonatiszt lapunknak elmondta: a magas ár már a szervezeten belül is vitákat okozott. A HM El Zrt. ugyanis Hollandiából szerzi be az árut, amit a honvédségnél többen nem tartanak indokoltnak. Forrá­sunk azt is elmondta, az új beszer­zéssel nemcsak az ár maradhat ma­gas, de az utánpótlásuk körüli problémák sem biztos, hogy meg­oldódnak. Az új hadi egyenruhákat Tábor­falván készítik, helyi varrónők - mondta, hozzátéve, hogy a tömeg­­gyártásra az üzem nincs felkészül­ve. Forrásunk információit alátá­masztja, hogy az egyébként széles üzleti palettával rendelkező HM EI Zrt. honlapján nyoma sincs textil­ipari tevékenységnek. A v­ághálón egy álláshirdetés kapcsán leltünk a HM El Zrt. textilipari termelő és szolgáltató üzemére, erről azonban további információt sem az inter­netes kereső, sem az Opten cég­­adatbázisa nem adott ki. Bár a cég­­adatbázisban fel van tüntetve tá­borfalvai telephely, az adott címre kattintva hibaüzenetet kapunk. A táborfalvai önkormányzat honlap­ján letölthető egy dokumentum, amelyben az áll, hogy a HM El Zrt. telephelyén a Centrál Mosodák Zrt. kért működési engedélyt még 2013-ban. Az Opten rendszere azonban azt tartalmazza, hogy ez utóbbi cég felszámolás alatt áll. Hiába értük el telefonon, a telep üzemvezetője nem adott informá­ciót. Ezt követően a HM El Zrt. szolgáltatási divíziójának vezetőjé­től, Kormány Zsolttól szerettünk volna részleteket megtudni a gyár­tás körülményeiről, ő azonban a tárca sajtóosztályához irányított minket. A sajtóosztály kérdéseink­re lapzártáig nem válaszolt. Katonák masíroznak a régi gyakorló-egyenruhában a hősök emlékünnepén 2014 májusában. Lecserélik a felszerelést fotó: nagy Béla 85 DISZNÓVAL VÉGZETT A HONVÉDSÉG­ Július 7-én a Pest megyei Táborfalván tartott egészségügyi szakkiképzé­seket a Magyar Honvédség, ahol a harctéri sérülések ellátá­sát 85 sertésen gyakorolták a katonák, élő és halott állato­kon egyaránt - értesült a 444.hu. Azt pontosan nem tudni, hogy az ötmillió forintért vásárolt állatokkal mi történt, ugyanis a résztvevőkkel titoktartási szerződést írattak alá. A portál megkeresésére a honvédség közleményben infor­mált, hogy minden előírásszerűen, a kellő engedélyekkel történt, amiket a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszer­lánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságától kap­ták meg. Továbbá hogy a beavatkozások során az altatásos érzéstelenítést állatorvos végzi, valamint mindez a teljes sebészi tolerancia szakaszában történik. A gyakorlat végén az állatorvos az állaton eutanáziát hajt végre. Az indoklás szerint azért disznókat használtak, mert ezek szövetei na­gyon hasonlítanak az emberéhez. Magyarországon egyéb­ként törvényellenes a gerinces állatok bántalmazása, tehát nem mindegy, hogy milyen körülmények között gyakorol­ták a harctéri sérülések ellátását (H. Cs.) A történelemtanárokat revolverezi az államtitkár Újabb kormányzati válasz a tankönyvbírálatokra ■ Rétvári szerint személyes sérelmek miatt kritizálták az állami kiadványokat Szélsőségesen negatív értékelésüket minden lehetséges fóru­mon terjesztik - ezt állította írásbeli válaszában Rétvári Bence államtitkár azokról a történelemtanárokról, akik májusban bí­rálták az állami fejlesztésű történelemtankönyvet. A politikus szerint „fontos tudni”, hogy a kritikusok nagy részét hátrányo­san érintette a tankönyvpiac átalakítása. A bírálatokat megfo­galmazó Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke, Miklósi László „gyenge kísérletként” értékelte az államtitkár kijelenté­sét szakmai véleményük hiteltelenítésére, ő úgy véli, inkább az általuk megfogalmazott állításokkal kellene foglalkozni. Hutter Marianna S­zemélyes sérelemmel magya­rázta az állami tankönyveket ért kritikákat az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának (Emmi) államtitkára. Rétvári Bence a De­mokratikus Koalíció politikusának, Oláh Lajosnak adott pénteki írásbe­li válaszában az áll, hogy a 10. osz­tályos tankönyvről „fontos tudni”, hogy bírálói nagy része olyan törté­nelemtankönyvek és atlaszok szer­zői, akiket hátrányosan érintett a tankönyvpiac átalakítása. „Érthető tehát, ha szélsőségesen negatív ér­tékelésüket minden lehetséges fó­rumon terjesztik” - írta az államtit­kár. A politikus egyértelműen arra utalt, hogy májusban a Történe­lemtanárok Egylete (TTE) műhely­konferencián mutatta be az állami tizedikes történelemkönyvről szóló kritikai elemzését, amelyben töb­bek közt arról írtak: számtalan hiba van a könyvbeli térképeken, gyak­ran félrevezetők az ábrái, és nehéz­kes felkészülni az érettségire belőle. Ezzel szemben Rétvári azt mondta, a tankönyveket használó tanárok pozitívan nyilatkoztak a belső fel­építéséről, arányairól, tartalmi és vizuális elemeiről, továbbá mind a taníthatóság, mind a tanulhatóság szempontjából jónak értékelték, il­letve alkalmasnak tartották az érettségire való felkészítésre. Igaz, az államtitkár megjegyezte azt is, „természetesen voltak kritikai ész­revételek is”, amelyeket a tanköny­vek további fejlesztésénél figyelem­be fognak venni. Korábban hasonlóan reagált a TTE kritikáira a tankönyvek elké­szítéséért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) is, amely szerint a történelemtanárok szeret­ték a könyvet. Az OFI válasza abban is hasonlított Rétváriéhoz, hogy a TTE bizonyos szakmai kritikájára úgy reagált: tudatos és manipulatív kísérletnek tűnik a tankönyv készí­tőinek politikai lejáratására. Ugyanakkor, ahogy a Magyar Nemzet már a közelmúltban meg­írta, az OFI által a 10.-eseknek szóló történelemkönyv kipróbálá­sáról készült összefoglalók kevés­bé festenek hízelgő képet a tan­könyvről, mint az államtitkár. A tanulmányban a megkérdezett ta­nároknak mindössze 24 százaléka tanítana szívesen a belőle, 61 szá­zaléka csak akkor, ha átdolgozzák, míg 15 százaléka akkor sem. A pe­dagógusok egytől ötig terjedő ská­lán átlagosan 3,5-re értékelték azt, hogy a tankönyv mennyire fejlesz­ti a tanulási képességet, 3,3-re a személyre szabott tanulás biztosí­tását, és mindössze 3,2-re a koo­perációs képesség fejlesztését. Az összefoglaló elismeri azt is: felme­rült az a bírálat, hogy a könyvben szereplő ismeretanyag nincs össz­hangban az érettségi követelmé­nyekkel, míg mások arra panasz­kodtak, hogy a tananyag terjedel­me túl nagy, nincs összhangban az óraszámokkal, ezáltal feszítetté te­szi a tanmenetet. - Ez egy gyenge kísérlet a szak­mai véleményünk hitelteleníté­sére - így reagált Miklósi László, a TTE elnöke, visszautasítva Rétvá­ri megjegyzését. Felhívta a figyel­met: az államtitkár állítása tény­szerűen sem igaz, ugyanis a 10. osztályos történelemtankönyv bí­rálatot készítő kollégáinak na­gyobbik része nem is tankönyv­­szerző. A szervezet vezetője sze­rint szerencsésebb lenne, ha in­kább a TTE elemzésének konkrét állításait cáfolnák meg, feltéve, ha tudják, hiszen mind a tudomá­nyos vitakultúra, mind a politikai kultúra ezt kívánja meg. „Persze a tények makacs dolgok” - tette hozzá. Miklósi hangsúlyozta: ahogy eddig, úgy továbbra is nyi­tottak a szakmai vitára, a kísérleti tankönyvek szerzői voltak azok, akik a TTE meghívása ellenére sem kívántak eljönni a bírálatot bemutató konferenciára. A jövő évi történelemkönyvek az Alföldi Nyomdában fotó: mti/czeglédi ZSOLT

Next