Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-04 / 103. szám

2 BELFÖLD ,Magyar Nemzet 2020. május 4., hétfő Nemzeti összefogásra szólított fel az államfő­ ­ Harminc évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án lezártunk egy korszakot, egy olyat, amit még ha népi demokráciának hazudtak is, valóban diktatúra volt - hangsúlyozta Áder János a parlament ün­nepi ülésén, ahol az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megala­kulására emlékeztek a képviselők. Az államfő szerint a rendszer­váltó nemzedéknek azért kellett megküzdenie, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen. A most megbízatását töltő Országgyűlés tagjai a magyar törté­nelem jeles tel­jesítményei között tartják számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját - áll ab­ban a nyilatkozatban, amelyet a szombati ünnepi ülésnapon fo­gadott el a parlament. Munkatársunktól - Nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az élet minél gyorsabban visszatérjen a rendes kerékvágásba - mondta Áder János államfő szomba­ton a parlament ünnepi ülésén, ame­lyen az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek a képviselők. A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásá­hoz használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt harminc évben elér­tünk és amit az elmúlt hetekben meg­tapasztaltunk, hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot. Kiemelte: az elmúlt hetekben a járvány nemcsak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is meg­mutatta. Áder János hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt három évtizedben alkottunk, az kiállta az idő próbáját, Magyaror­szág független, demokratikus jogál­lam, szabad ország. Az államfő felidézte, hogy harminc évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án lezártunk egy korszakot. A mai Ország­­gyűlésnek mindössze hét olyan tagja van, aki részese volt a három évtized­del ezelőtti történelmi pillanatnak, a mai parlament legfiatalabb képvise­lője pedig 1990. május 2-án még meg sem született - jelezte. Érdemes ezért felidézni - folytatta -, milyen korszak zárult le akkor: az a rendszer, még ha népi demokráciának hazudtak is, va­lóban diktatúra volt. A XX. század végi, rendszerváltó nemzedéknek azért kellett megküzde­nie, hogy Magyarország ismét Magyar­­ország lehessen, haza, melyet mind­annyian magunkénak mondhatunk, független ország, amely nem kiszolgá­lója, nem csatlósa senkinek, közösség, ahol a hazaszeretet nemcsak az embe­rek hűségét jelenti, hanem azt is, hogy az állam is hűséges a polgáraihoz - fo­galmazott. Kiemelte, 1990 tavaszán - 45 év után - ismét szabadon választ­hatott az ország, de a munka dandár­ja még hátravolt: az új törvényhozásra várt a demokratikus intézmények lét­rehozása, a régóta vágyott szabadság­­jogok biztosítása. Az új képviselőkre várt, hogy hétmérföldes léptekkel in­duljanak el azon az úton, ahol gazda­ságunk piac-, verseny- és magántulaj­don-alapúvá válik; ahol új, erős, egyen­lő felek közötti szövetségeket kötünk; ahol a határok átjárhatóvá válnak és ahol tagjai leszünk a NATO-nak és az Európai Uniónak - mondta az államfő. Kincses Krisztina Politikai nyilatkozat került a szomba­ti ünnepi ülésén a parlament elé az Országgyűlés Magyarország népkép­viseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról. Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér Lász­ló házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), va­lamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szava­zattal, egy nem ellenében fogadta el a T. Ház. A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emléke­zik meg az ország állami önrendel­kezésének 1944. március 19-én tör­tént elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely - az alap­törvény szerint - „hazánk új demok­ráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”. A szabad Országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosz­tott magyar polgárok demokratiku­san kinyilvánított akaratából jött lét­re. Az Országgyűlés tagjai fejet hajta­nak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvá­gya, bátorsága, áldozatvállalása elen­gedhetetlen volt ahhoz, hogy „a ma­gyar nép ismét önnön kezébe vehes­se sorsát” - olvasható a szövegben. Ugyanakkor a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntések­kel nem sikerült gátat szabni a társa­dalom jelentős részét érintő kiábrán­dulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg­megújuló uralmi törekvéseinek. Ezt a posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét több­ször felidéző korszakot az új alaptör­vény 2012. január 1-jei hatályba lépé­se zárta le - áll az elfogadott előter­jesztésben. A nyilatkozat szerint a most megbí­zatását töltő Országgyűlés tagjai a ma­gyar történelem jeles teljesítményei kö­zött tartják számon a harminc évvel ez­előtt megalakult népképviselet ország­építő munkáját és újólag elkötelezik ma­gunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek, a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendel­kezés mellett. Úgy fogalmaznak: „Vall­juk, hogy csakis a közösség demokrati­kus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének.” Széchenyi István szavai­val vallják továbbá azt is: csakis a „saját tengelye körül forgó”, önálló Magyaror­szág kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Ma­gyarország válhat bármely együttmű­ködésben egyenrangú szövetségessé. „Mi, a megbízatását töltő Országgyű­lés tagjai 1990. május másodikát visz­­szanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot” - zárul a dokumentum. Ünnepi ülésnappal tisztelgett a T. Ház A posztkommunista korszakot zárta le az alaptörvény Áder János. Kiállta az idő próbáját az elvégzett munka Fotó: MTI/Máthé Zoltán Németh Miklós és Antall József 1990. május 2-án, délelőtt 10 órakor Fotó: MTI/Manek Attila 4 1 Magyarországon a rabság helyére szabadság lépett Kincses A rendszerváltoztatással Magyarorszá­gon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti független­ség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett - emlékeztet a közösségi média oldalán publikált szom­bati bejegyzésében Gulyás Gergely (ké­pünkön). A Miniszterelnökséget veze­tő miniszter hangsúlyozta: egy nemzet életének kereteit alapvetően meghatá­rozza az a politikai rendszer, amelyben a polgárai élnek, egy szabad ország poli­tikai rendszere a keretek közötti érték­­választást a választókra és képviselőik­re hagyja. A rendszerváltoztatás csa­lódásai éppen abból következtek, hogy sokszor nem sikerült társadalmi, illetve politikai többséget teremteni olyan cél­kitűzésekhez, amelyek helyessége szin­te természetesnek tűnt azoknak, akik a diktatúra időszakában is egy szabad és független Magyarországért szálltak sík­ra - fogalmazott és hozzátette: az igaz­ságtétel és a kárpótlás ellentmondásai is abból a már aligha törleszthető mo­rális adósságból eredtek, hogy a dikta­túra elszenvedői nem lettek a rendszer­­változtatás győztesei. Megfogalmazása szerint a három évtizeddel ezelőtt ala­kult országgyűlés házelnökének, Szabad Györgynek a „demokrácia és nemzet” együttállásának nélkülözhetetlenségét hangsúlyozó felhívása ma is arra figyel­meztet bennünket, hogy a már örökül kapott demokráciát megőrizni csak egy határokon átívelően erős és összetartó nemzet lehet képes. Anyagilag támogatnák pártjukat a frakciók Bakonyi Ádám Ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A házelnök napirendi javaslata alap­ján az ülés ma 13 órakor a tűzoltóság napjára emlékezéssel kezdődik, amit napirend előtti felszólalások követ­nek. Az azonnali kérdésekre és in­terpellációkra ezúttal is két-két óra áll rendelkezésre. Holnap szavazások követhetik a na­pirend előtti felszólalásokat, dönthet­nek egyebek mellett a területfejlesz­tési törvény módosításáról és a Kö­zép-Duna menti kiemelt térség létre­hozásáról. A határozathozatalok után nyolc javaslat általános vitáját tart­hatják meg. Ekkor kerülhet terítékre az a kormánypárti javaslat, amely le­hetővé tenné a parlamenti frakciók­nak pártjuk anyagi támogatását te­kintettel arra, hogy a pártok idei ál­lami támogatásának felét átcsopor­tosítják a koronavírus-járvány elle­ni védekezési alapba. Szó lehet még a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról, valamint a belügyminiszter polgárok biztonsá­gát erősítő javaslatairól is. Szerdán a Kúria, az Országos Bírósá­gi Hivatal és az ügyészség 2018-as be­számolóit tárgyalhatják meg a képvi­selők. Csütörtökön a honatyák első­ként a koronavírus-járvány gazdasá­gi hatásainak mérséklését célzó adó­változtatási javaslatokról, majd a kis­kereskedelmi adóról szóló előterjesz­tésről mondhatják el a T. Házban a véleményüket. Az Országgyűlés ülése május 11-én érhet véget, amikor újra azonnali kér­dések és válaszok hangozhatnak el két órában.

Next