Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-04 / 103. szám
2 BELFÖLD ,Magyar Nemzet 2020. május 4., hétfő Nemzeti összefogásra szólított fel az államfő Harminc évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án lezártunk egy korszakot, egy olyat, amit még ha népi demokráciának hazudtak is, valóban diktatúra volt - hangsúlyozta Áder János a parlament ünnepi ülésén, ahol az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek a képviselők. Az államfő szerint a rendszerváltó nemzedéknek azért kellett megküzdenie, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen. A most megbízatását töltő Országgyűlés tagjai a magyar történelem jeles teljesítményei között tartják számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját - áll abban a nyilatkozatban, amelyet a szombati ünnepi ülésnapon fogadott el a parlament. Munkatársunktól - Nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az élet minél gyorsabban visszatérjen a rendes kerékvágásba - mondta Áder János államfő szombaton a parlament ünnepi ülésén, amelyen az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek a képviselők. A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt harminc évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot. Kiemelte: az elmúlt hetekben a járvány nemcsak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta. Áder János hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt három évtizedben alkottunk, az kiállta az idő próbáját, Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország. Az államfő felidézte, hogy harminc évvel ezelőtt ezen a napon, május 2-án lezártunk egy korszakot. A mai Országgyűlésnek mindössze hét olyan tagja van, aki részese volt a három évtizeddel ezelőtti történelmi pillanatnak, a mai parlament legfiatalabb képviselője pedig 1990. május 2-án még meg sem született - jelezte. Érdemes ezért felidézni - folytatta -, milyen korszak zárult le akkor: az a rendszer, még ha népi demokráciának hazudtak is, valóban diktatúra volt. A XX. század végi, rendszerváltó nemzedéknek azért kellett megküzdenie, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen, haza, melyet mindannyian magunkénak mondhatunk, független ország, amely nem kiszolgálója, nem csatlósa senkinek, közösség, ahol a hazaszeretet nemcsak az emberek hűségét jelenti, hanem azt is, hogy az állam is hűséges a polgáraihoz - fogalmazott. Kiemelte, 1990 tavaszán - 45 év után - ismét szabadon választhatott az ország, de a munka dandárja még hátravolt: az új törvényhozásra várt a demokratikus intézmények létrehozása, a régóta vágyott szabadságjogok biztosítása. Az új képviselőkre várt, hogy hétmérföldes léptekkel induljanak el azon az úton, ahol gazdaságunk piac-, verseny- és magántulajdon-alapúvá válik; ahol új, erős, egyenlő felek közötti szövetségeket kötünk; ahol a határok átjárhatóvá válnak és ahol tagjai leszünk a NATO-nak és az Európai Uniónak - mondta az államfő. Kincses Krisztina Politikai nyilatkozat került a szombati ünnepi ülésén a parlament elé az Országgyűlés Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról. Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, egy nem ellenében fogadta el a T. Ház. A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely - az alaptörvény szerint - „hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”. A szabad Országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre. Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága, áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy „a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát” - olvasható a szövegben. Ugyanakkor a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok megmegújuló uralmi törekvéseinek. Ezt a posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző korszakot az új alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépése zárta le - áll az elfogadott előterjesztésben. A nyilatkozat szerint a most megbízatását töltő Országgyűlés tagjai a magyar történelem jeles teljesítményei között tartják számon a harminc évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját és újólag elkötelezik magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek, a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés mellett. Úgy fogalmaznak: „Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének.” Széchenyi István szavaival vallják továbbá azt is: csakis a „saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé. „Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát viszszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot” - zárul a dokumentum. Ünnepi ülésnappal tisztelgett a T. Ház A posztkommunista korszakot zárta le az alaptörvény Áder János. Kiállta az idő próbáját az elvégzett munka Fotó: MTI/Máthé Zoltán Németh Miklós és Antall József 1990. május 2-án, délelőtt 10 órakor Fotó: MTI/Manek Attila 4 1 Magyarországon a rabság helyére szabadság lépett Kincses A rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett - emlékeztet a közösségi média oldalán publikált szombati bejegyzésében Gulyás Gergely (képünkön). A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: egy nemzet életének kereteit alapvetően meghatározza az a politikai rendszer, amelyben a polgárai élnek, egy szabad ország politikai rendszere a keretek közötti értékválasztást a választókra és képviselőikre hagyja. A rendszerváltoztatás csalódásai éppen abból következtek, hogy sokszor nem sikerült társadalmi, illetve politikai többséget teremteni olyan célkitűzésekhez, amelyek helyessége szinte természetesnek tűnt azoknak, akik a diktatúra időszakában is egy szabad és független Magyarországért szálltak síkra - fogalmazott és hozzátette: az igazságtétel és a kárpótlás ellentmondásai is abból a már aligha törleszthető morális adósságból eredtek, hogy a diktatúra elszenvedői nem lettek a rendszerváltoztatás győztesei. Megfogalmazása szerint a három évtizeddel ezelőtt alakult országgyűlés házelnökének, Szabad Györgynek a „demokrácia és nemzet” együttállásának nélkülözhetetlenségét hangsúlyozó felhívása ma is arra figyelmeztet bennünket, hogy a már örökül kapott demokráciát megőrizni csak egy határokon átívelően erős és összetartó nemzet lehet képes. Anyagilag támogatnák pártjukat a frakciók Bakonyi Ádám Ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés ma 13 órakor a tűzoltóság napjára emlékezéssel kezdődik, amit napirend előtti felszólalások követnek. Az azonnali kérdésekre és interpellációkra ezúttal is két-két óra áll rendelkezésre. Holnap szavazások követhetik a napirend előtti felszólalásokat, dönthetnek egyebek mellett a területfejlesztési törvény módosításáról és a Közép-Duna menti kiemelt térség létrehozásáról. A határozathozatalok után nyolc javaslat általános vitáját tarthatják meg. Ekkor kerülhet terítékre az a kormánypárti javaslat, amely lehetővé tenné a parlamenti frakcióknak pártjuk anyagi támogatását tekintettel arra, hogy a pártok idei állami támogatásának felét átcsoportosítják a koronavírus-járvány elleni védekezési alapba. Szó lehet még a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról, valamint a belügyminiszter polgárok biztonságát erősítő javaslatairól is. Szerdán a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészség 2018-as beszámolóit tárgyalhatják meg a képviselők. Csütörtökön a honatyák elsőként a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó adóváltoztatási javaslatokról, majd a kiskereskedelmi adóról szóló előterjesztésről mondhatják el a T. Házban a véleményüket. Az Országgyűlés ülése május 11-én érhet véget, amikor újra azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el két órában.