Magyar Nép, 1939 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-07 / 1. szám

MAGYAR NÉP 1939. január 7. jen át. Bent a sziget közepén fekszik Corte, a korzikai ellenállás főfészke, amelyet an­nak idején csak nagy küzdelmek árán sikerült a franciáknak elfoglalni. Körülötte a 2700 méteres Monte d‘Oro hóval borított hegylán­colatai alkotnak csodálatos díszt. Az egész szigetet valamikor sűrű erdők és bozótrenge­tegek borították, de ma már a „maqui“, az őserdő eltűnt. A vérbosszú hazája csendes francia tartomány lett, amelyik lassan ugyan, de mégis a fejlődés útjára lépett. Hegyei kö­zött jó országutak épültek, tengerpartján fürdőhelyek létesültek és lassanként a sziget a békés kirándulók hazája lett. Jelenlegi fő­városa, Bastia, már fejlődött képet mutat, de a régi városnegyed itt is a múltat idézi. Bastiával szemben látni lehet Elba szigetét és nem messze ott vannak már az olasz par­tok. Valamikor Napóleon neve tette híressé Korzikát, ma két nagyhatalom néz itt farkas­szemet egymással. Dr. Jancsó Elemér.­ ­ Meghalt orvos-tanácsadónk.­­ Dr. G­erg­el­yi Endre, lapunknak kezdettől fogva hűséges, jóakaratos és nagytudású munka­társa kiállt a küzdelemből, örök pihenőre tért meg szülővárosának, Kolozsvárnak sírkertjébe. Kolozsvár társadalma mély megilletődéssel fo­gadta halálának váratlan hírét. Dr. Gergely Endre hivatása mellett a magyar intézményeknek is lelkes munkása volt. Sokat dolgozott a magyar daloskörök felvirágoztatásán, a természetjárás egyesületének megmentésén, de tudományos téren is, részben írásaival, részben szervező tehetségé­vel, nagy hasznára volt társadalmunknak. S mi­lyen szíves jóakarattal segített minket abban az igyekezetünkben, hogy olvasóinknak egészségügyi ismereteit is gyarapítsu l­! Egyidőben elbeszélé­sekbe foglalta jó tanácsait, majd tanácsadó rova­tunkat gazdagította azokkal a szakszerű s tapasz­talatokból merített bölcs feleletekkel, amelyeket a tanácskérő levelekre írt válasz­képpen. Sajnos, saját egészségét nem tudta megvédelmezni a korai megromlástól. 53 éves korában kellett félbe­szakí­tania áldásos tevékenységét. Bizonyosan olvasóink is hálás kegyelettel gondolnak rá a végső búcsúzás alkalméival. Dr. Gergely Endre: Gabonatartó kosarak. Szatmár­ megye ném­élg vidékén sajátsá­gos háziipar fejlődött ki. A gyékény­sásból nagy, magas kosarakat fonnak, amelyeket a búza,­eltartására használnak. A gyékény­­kosarak nagyon megfelelnek a célnak, mert szellősebbek, mint a kenderből készült zsákok.

Next