Magyar Nyelv – 112. évfolyam – 2016.
2016 / 2. szám - Senga, Toru: „Benedikt Bor”, Benedek és Bankó Halicsban 1210 körül (2. rész)
Senga Tom: „Benedikt Bor”, Benedek és Bankó Halicsban 1210 körül. 2. rész. 183 „Benedikt Bor”, Benedek és Bankó Halicsban 1210 körül. 2. rész 4. Bánk bán és Bankó ispán 4.1. A HVF. történetírásában emlegetett „Bor Benedykt/Benedikt” nevű személy megszületéséhez közvetetten azon régi vélekedés járult hozzá, miszerint a Benedek ( Benedictus) és a Bánk név ugyanegy. A kérdést zűrzavarossá teszi az is, hogy Bánk vélt vagy valódi származása kapcsolatban áll a kérdéses név második elemével, a „Bor”-ral. És ahogy látni fogjuk, maga Bánk is megfordult Halicsban, ahol azonban nem ezen a néven ismerték őt. Miután a halicsiak 1211 kora tavaszán visszakergették Benedekünket Magyarországra, a HVI.-ben az 1208. (6716.) évnél feljegyzett eseményekből - amelyek 1211 késő nyarára vagy kora őszére datálhatók - arról értesülünk, hogy az Igorevicek ellenfelei, a Kormilichek azzal a kéréssel fordultak a magyar királyhoz, hogy a Magyarországon tartózkodó kiskorú Danilo Romanovicot ültesse a halicsi trónra. „A király pedig nagy örömmel küldé hadait, igen nagy erőt, legfőbb udvarnokával, Póttal, akire összes hadai vezérletét bízta. A többi vezérek nevei pedig a következők: az első Turovic Péter, a második Bankó, a harmadik Szakállas Mika, a negyedik Lotocharot, az ötödik Mok’jan, a hatodik Tibrec, a hetedik Marocel és még sokan...” (Hodinka 1916: 315-317; PSRL: 22: 724). A kutatás kiderítette, hogy Pót nem más, mint a Győr nembeli Pót (Poth) nádor, akiről szó esett már fentebb is. A következő hét személy azonosítása Font szerint: 1. Turay fia Péter; 2. Bánk bán; 3. Mika, a szakállas (Mica Barbatus); 4. a Gut-Keled nem Lothard ágának névadója; 5. Mákján, akitől az Aba nem Debreg ága származik; 6. Tiborc, aki 1206-ban királyné udvarispánja, 1213-ban mosoni ispán volt; 7. a Tétény nembeli Marcell (Font 1990: 165, 1993: 34, 2005: 228-229; vö. Pauler 1899: 250; Zsoldos 2011: 286, 323, 326, 332, 343, 355). A HVÉ.-ben szereplő Bankó (Банко) Bánk bánnal való azonosítása nem problémamentes terminológiai vonatkozásban. Először is Bánk - e névforma használatos a magyar történettudományban - nem viselte a báni méltóságot ezekben az időkben. A másik probléma maga a Bánk név használata. А Банко névalakot az Ipat’jev-kézirat őrizte meg, а Бенко névforma pedig a Chlebnikov-, a Pogodin- és a Jermolaev-kódexben található meg (PSRL. 21: 158; PSRL. 22: 724). Megjegyzendő, hogy а Бенко névalak helyett а Бенко betűkép szerepel a Chlebnikov-kódexet alapul vevő forráskiadványokban (HVÉ. 2002: 79; HVÉ. 2005: 81; 1; még HVÉ. 1990: 311), bár az óorosz kéziratokban előforduló e-t nyomtatásban általában e-vel helyettesítik. Az e hangértéke bizonyára még [e], és nem [je], ahogy a mai ukrán nyelvben. Felmerülhet az a gondolat, hogy а Бенко (Бенко) névforma helyesebb, mint а Банко alak, és az előbbi forma a magyar Benke vagy inkább Magyar Nyelv 112. 2016. 184-207. DOI: 10.18349/Magyar Nyelv.2016.2.183 *A tanulmány első részét lásd Magyar Nyelv 112. 2016. 32-49. DOI: 10.18349/Magyar[-] Nyelv.2016.1.32