Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)

1873-04-22 / 91. szám

m­esten biztos ur a jövő hét elején fog a határ­őrvidékre leutazni. Bécsi nemzetközi kiállítás. (Harmadik közlemény.) (U. B.) A bécsi kiállítás birót az egész vi­lág iparosai megelégedéssel üdvözölték s az ér­deklődés rövid idő alatt oly általánossá lön, hogy a legtávolabb eső nemzetek is serényen láttak az előkészületek megtételéhez, s a rejtélyes China és Japán is megfeledkeztek misti­us titkolódzásaikról, és mindkét állam kormánya erélyes intézkedések­hez nyúlt, hogy a kiállítás japáni és chinai osztá­lyában a világ a „menny­birodalmait“ megismer­hesse. Még nagyobb volt természetesen az érdek­lődés Európában és az eddig ismert adatokból, az egyes országok kiállítási bizottságainak jelentései­ből s a már eddig Bécsbe szállított kiállítási tár­gyak mennyiségéből ítélve — bátran állítható, hogy az idei bécsi kiállítás és az 1867-iki kiállítás közt a különbség oly jelentékeny, a­milyet a párisi nemzetközi kiállítások legmelegebb barátai sem mertek remélni. Mielőtt azonban a külföld részvétét közelebb­ről jellemeznék, a kiállítás beosztását kívánjuk ismertetni. Az egész kiállítás huszonhat csoportra van osztva, nem számítva e csoportokba a kiegészítő és időleges kiállításokat Az első csoport a bányászathoz tartozó tár­gyak kiállítását foglalja magában, elkezdve a fel­dolgozatlan érczkőtől, egész a legcsekélyebb bá­nyászati segéd­eszközig. A második csoport alá tartoznak a mezőgazdasági, erdészeti és kertészeti kiállítások. Fölötte gazdag tér a tanulmányozásra. Itt lesznek láthatók az összes élelmi és gyógynö­vények, frist gyümölcs és zöldség kivételével, me­lyek az időhöz kötött kiállítások tárgyait képezik. E csoportban lesznek kiállítva továbbá a dohány és más oly narkotikus növények, melyek élvezés­re használtatnak; itt lesznek láthatók az úgyne­vezett kereskedelmi növények, továbbá nyers ál­lati termények, gyapjúk; itt lesznek kiállítva az erdészet termékei, a katasteri kiállítások, a ker­tészet körébe vágó tárgyak p, üvegházak mintái és rajzai stb. A harmadik csoport a vegyészeti ipar tár­gyait öleli át. A szakemberek e csoportban fog­ják föltalálni a technikai és gyógyszerészi czélokra szolgáló chémiai folyadékok, savakat stb. továbbá a legkülönbözőbb chemiai készülékeket ; míg vi­szont­­ a laikus érdeklődéssel fogja szemlélni a szintén ezen csoportba tartozó zsiradékokat; a hó­fehér stearin-evertvákat; a szapannak, melyet so­­k némett és a­­ különféle fénymázat, melyet tud­valevőleg szintén a civilisatio hozott létre. A negyedik csoport magában foglalja az ipar azon termékeit, melyek élelmiszerekül szol­gálnak. Ide tartozik a liszt, ide tartoznak továbbá az úgynevezett élvezési szerek, milyen a c­ukor , ide tartoznak a dohány-gyártmányok, c­ukrászati, pótkávé-gyári készítmények s így tovább. E cso­port magában foglalja a borkiállítást is A szövetek s az öltözéki tárgyak az ötödik cso­portba vannak beosztva. A­mi e csoportban látható, az a laikusra is sok tekintetben érdekeltsséggel bír. Ki ne volna kiváncsi, például csak a selyem-készít­mények, a paszomány-munkák, a csipkék, a szö­vött készítmények, s a kárpitot munkák ezer meg ezer változataira ? Ki ne volna kiváncsi különösen akkor, midőn mindennek szinét-javát láthatja ? A hatodik csoportban a bőr- és ruggyanta­­ipar készítményeire bukkanunk. A világ­ipar bő­­röndösei, szíjgyártói, nyergessei és díszművészei gondoskodtak arról, hogy a kiállítás ezen részese maradjon el a többitől s a bizottsági jelentések szerint: az ötödik csoport nem csak változatosság és tarkaság, de értékesség tekintetében is sokat fog nyújtani. A kiállítás hetedik csoportja a főmunkákat egyesíti. Itt lesznek láthatók az arany- és ezüst­müvek, a vas- és aczél­készítmények, fegyverek (a harczi fegyverek kivételével) stb. A fémmüvek­­től csak egy lépést kell tennünk a fakészítmények­­hez. Ez a nyolcsodik csoport s magában foglalja a többi közt az asztalos- és ács-munkák minden nemét. A kilenczedik csoportban a kő-agyag- s üveg készítményeket látjuk kiállítva. A tizedik csoport az úgynevezett rövidáru-ipar készítményeié, a ti­zenegyedik csoport pedig a papír-iparé. Ezzel ösz­­szefüggésben van, noha külön csoportot képez, a könyvnyomdai, xylographiai tárgyak, réz- és aczél­­metszetek, fényképek, vésnök-munkák, mintarajzok , a diszítményfestések kiállítása. Mindezt a tizen­kettedik csoport foglalja magában­ A tizenharmadik csoport az összes ipar elő­­haladására s általában az anyagi jólétre nagy fon­­tossággal bír. E csoportban állítják ki a gépek és a szállítási eszközök. A következő csoport a tudo­mányé a magában foglalja a tudományos p­­hisi­kai, csillagászati stb. eszközöket. A tizenötödik csoport a hangművészet tárgyaié. Ide tartoznak a zenei instrumentumok, ezek alkatrészei stb A tizenhatodik csoport Mara isten protecto­rátussága alatt áll. Itt vannak ugyanis a harczá- Bestt körébe eső dolgok kiállítva. A tengerészeti kiállítás külön csoportot foglal­ el Számra nézve ez a tizenhetedik csoport. A mérnöki tárgyak a tizennyolczadik csopor­tot foglalják el. A tizenkilenczedik csoport általá­nos érdekű. Itt lesznek láthatók a különféle pol­gári lakházak, belső berendezéseikkel. A paraszt­ház belső berendezéseivel a következő, huszadik, cso­portot foglalja el. A házi ipar fontossága már az első londoni kiállításon elismertetett, a bécsi kiállítás bizott­sága a házi­iparra különös tekintettel volt. E ké­szítményeket a huszonegyedik csoportban fogjuk láthatni. A következő huszonkettedik csoport a műipar múzeumoknak van szentelve. A huszonharmadik csoportba vannak a tem­plomi művészet kiállításai beosztva. Különös ér­dekkel bír a huszonnegyedik csoport. Ez az úgy­nevezett „Exposition des amateurs“ s magában foglalja a műkedvelők kiállítását, tehát oly magán­­tulajdonokat, oly régibb műremekeket, melyek köz­szemlére csak ritkán, vagy soha sincsenek kiállítva Már tegnapi közleményünkben utaltunk a kiállítás ezen részének érdekességére A jelenkor képzőművészete a huszonötödik csoportban lesz kiállítva. A kiállítás ezen részének előreláthatólag számos látogatója és tanulmá­nyozója lesz. A huszonhatodik csoport a tanügyi kiállítást foglalja magában. Számra nézve ez a kiállítás utolsó csoportja, de fontosságát illetőleg az elsők közé tartozik. Ez a kiállítás általános osztályozása. Az em­lítettekhez csatlakoznak még a kiegészítő és az időleges kiállítások. Előbbi egyesíti magában a föltalálások, az ipar és az árak történetét, továbbá a világkereskedelem s a különféle hulladékok föl­­használásának s értékesítésének előtüntetését és a cremonia hangszerek kiállítását. Az időhöz kötött kiállításban élő állatok, élő növények, gyümölcsök stb. lesznek láthatók. íme: ezek a tárgyai ama nemes versenynek, melyre Ausztria a világ összes nemzeteit kihívta. Ter­mészetes, hogy a kihivó félnek gondoskodnia kellett, hogy a kiállításon elsőrendű helyet foglaljon el s azon minden tekintetben méltóan legyen képviselve Az osztrák kiállítási bizottság élt is háziári jogá­val, a más országoknak átengedett területeknél jó­val nagyobbat tartván meg az­ osztrák kiállítók számára. Mint ez eddigi kiállítások rendezői, úgy a bécsi kiállítás főigazgatósága is gazdagabb lett a tapasztalattal, hogy bármily nagy a kiállítási hely, az, a jelentkezések beérkezése után, mégis elégte­lennek bizonyul. Németorság részéről csak oly tö­megesek voltak a jelentkezések, mint akár Orosz­ország, akár Anglia vagy Olaszország részéről. Német részről azt hitték, hogy Francziaor­részt venni a bécsi kiállításon, mint az eddigie­ken, hol sok tekintetben ura volt a helyzetnek. Kitűnt, hogy roszul ismerték a francziákat. Francziaországot a 70-iki háború sem nem merí­­te ki, sem német gyűlölete vakká s önmagának ellenségévé nem tette. A jelentkezések Francia­­országból oly tömegesek voltak, hogy a franczia köztársaság az idei kiállításon is első rendű helyet fog elfoglalni. Örvendetes jele az általános haladásnak, hogy a kevésbé művelt nemzetek is kezdik belátni a nemzetközi kiállítások fontosságát és hasznossá­gát. Kelet részvéte az előbbi kiállításokhoz képest feltűnő különbséget mutat. Az osztrák kiállítási bizottság a kiállítás ke­leti részét oly figyelemben részesíti, a­milyet ez azon kereskedelmi összeköttetésnél fogva, melyben mi kelettel vagyunk, valóban meg is érdemel. Ja­pán és China részvéte oly élénk, hogy a csodával határos. A japáni kiállítási catalogusban 529 kiállí­tási tárgy van megnevezve. Persia szintén gazdag kiállítását küldte föl ipar­készítményeinek s gazdasági termékeinek, ha­sonlóan India. Amerikáról szükségtelennek tartjuk ezt külön megemlíteni. Már ebből is látható, hogy a bécsi kiállítás minden tekintetben szerencsésebb mint elődei. Hiszszük és reméljük, hogy eredményében is az lesz ! Következő közleményünk Magyarország rész­vétéről fog szólni. „Hon.“ E hír nagyon valószínűtlenül hangzik ugyan, de a Pr Litt. Ztg.“ is hatósági értesítés folytán közli. A pápa egészségi állapota, daczára a clerikális lopokban röpkedő jó hírek zajának, nem lehet valami felette megnyugtató. Már írtuk, hogy a conclave összeülése iránt is történtek intézkedé­sek. E hírt megerősíti a „P. N.” római levelezője ir. E forrás szerint de Angelis, a római egyház camerlengója és Antonelli értekeztek azon kézmű­vesekkel, a­kiknek családjaik a conclavehoz szük­séges egyéb kézművek szolgáltatására a kiváltsá­got bírják. A bíbornokok száma szerint körülbelül 100 szobácskára van szükség, kettő-kettő egyesítve és a többiektől szorosan elzárva, egy a választó bibornok, a másik a bibornoki titkár és a szolga számára, ezeken kívül pedig a közös termek, ösz­­szejövetelek és a szavazás számára. Ezen intézke­désekre vonatkozó hírek folytán azt­ hiszik, hogy a conclave nem fogna sem a vatikán, sem a La­­teranban tartatni, mivel azokban a conlavekhoz szük­séges szobák készen állanak. Mondják, hogy már szombaton sok bibornoki titkár megfordult a pá­pai nyomdában, a­honnét a pápaválasztásra vonat­kozó bullák gyűjteményét hozták volna magukkal. Sokan azt is hajlandók elhinni, hogy a pápa már meg is halt és minden nap egy új pápa kihirde­tését várhatjuk. Az ilyféle hírek természetesen a politikával is közelebbről érintkeznek és nem hiányzik a sokféle combinátió, hogy miként és mily feltételek alatt lehetne a kormány és vatikán közt egyes­­ségre jutni A húsvéti ünnep alkalmából távollevő miniszterek is kénytelenek szünetüket megrövidí­teni és kedd reggel, legkésőbb estvére az összes minisztérium vissza fog érkezni a fővárosba. A korona­örökös váratlanul érkezett meg, a királyt szerda reggelre várják Turinból. E hírekhez a leg­nagyobb biztosítékot a clericalis lapok kétszínű ta­gadásaik és szépítgetéseik által nyújtják. Földrengés San Salvador állam­ban. San Vincente város San Salvador államban borzasztó földrengésnek volt színhelye. Egy ame­rikai lap így ír róla: „A szegény városban egyre megrendül a föld. A völgyben levő házak lakha­tatlanok. A deczember 30-iki nagy földrengés után a város melletti Acahuapa folyó egészen eliszapo­sodott, miből azt következtethetni, hogy a folyó a közel fekvő San Vincense tűzokádó hegygyel föld alatt összeköttetésben áll. Minden rengés alkalmá­val a szomszéd magaslatokról nagy szikladarabok hullanak alá; a föld több helyüt meghasadt és az egyes nyitások 400 méternyi szélesek. A város szomorú tekintetet nyújt. Kopás­, szét­szakadt fa­lak, üres utczák, mindenütt romok; — a lakosok sátrak alá vonultak; 26 nap óta élnek a szabad mezőn, a nap hevének (Délamerikában a nyár de­rekán vannak) kitéve. A legmódosabb családok |003 1­ 11 VouM ^ \ T1 — -~ “ OL — visza ne térjenek.“ Förster Frigyes közelebb megjelent emlékirataiban érdekes dolgokat beszél el Ágost Emil gothai herczegről, ki már meglett, korában is egy francia divatárusnő segélyével törekedett azon, hogy női szépség gyanánt mutassa be magát. Min­denki tudta a herczegről, hogy régebben, mint énekesnő látogatta meg a lipcsei vásárt, s Auer­bach pinczéjében, a két sapkában, s más lebujok­­ban nem jelentéktelen összegeket szedet össze művészetével. Rendesen szőke fürtös parókát viselt, arcát fehérre s pirosra festette, s mellét szebbnél szebb chemisette fedte be. Alabástrora­ fehérségű­ kezeinek ujjain nagy körmöket viselt, s legörömes­­tebb mutatta magát reggeli pongyolájában s fehér főkötőben. (v) A londoni 1873-ks nemzetközi kiállí­tást husvét másodnapján nyitották meg az Albert­­csarnokban, minden zajosabb ünnepélyek nélkül. A mostani kiállítás tárgyait, eltérőleg a­ koraibbaktól, selyem, bársony, aczél,­­ kovácsmunkák és szabó­­műszerek, hangszerek, sebészi segédeszközök, kö­zönséges szekerek, élelmi­szerek, ivóedények, pi­pák, gépek , különféle nyersanyagok képezik. Nagy tért foglalnak el továbbá a festmények, szobrok, miket programszerűleg minden évben kiállítanak. A megnyitási napon több mint 10,000 ember lá­togatta meg a kiállítást. (v) Huyn tábornok Francziaországban. A „Siécle“ írja: „Még nem lehet kétkednünk Frank­hon újjászületésén, hadseregreformon, erkölcsi ja­vuláson, mindezt meg fogjuk kapni, csak kevés türelem. A hadügy­miniszter elég ideig vesződ­vén a tollas fövegek, gombok, zsinórok kérdésé­vel , egyéb hasonló fontosságú dolgokkal, most még tovább megy : katonái lelkiüdvösségéről gondosko­dik. Egy újabban kiadott bölcs rendeletében rá­­parancsolt a­ franczia katonákra, hogy nagypénte­ken­­ böjtöljenek. Moltke úr Berlinben ezt bizonyára rész néven veendi. De mit? Franczia­­országnak fényes állását okvetlenül vissza kell nyernie, s ez nagyon biztos út ehez.“ Sevillában a lakosság úgy vélekedett, hogy a republikánus korm­ányforma alatt a „La­ Virgen de la Esperanza“ nem hordhat koronát minek folytán az értékes koronát az istenanya fejéről az ünnepek előtt levették s egy aranynyal hímzett phrygiai süveget tettek helyébe. A bécsi nemzetközi kiállítás má­jus elsején okvetlenül megnyílik, de korántsem lesz a maga teljességében látható. Igen nagy rési­­ben akkor fog csak kezdődni az igazi kiállítás, munka, mert például a hajót, mely Észak-Am­eri­­ka becses tárgyainak halmazát hozza, még csa­k hó 28-án várják, oly tündérkezük pedig m£ga yankeeknek sincs, hogy pár nap alatt annyi min­­dent elhelyezni és rendezni birjanak. A magyar­­országi kiállítással is csak a megnyitás után jó idővel készülnek el. Némely nemzet azonban, salűl, az angol, mely igen sietett, e hó végére már az utósó szögig elkészülve várja a megnyitás ünne­­pét Otthon azonban ő is elkésett, kivált 1862-ben midőn a megnyitási ünnepen a legtöbb tárgynak csupán még beszögezett ládáit látta a világ. A tárlat különben május elejétől folyvást nyitva lesz s csak ama részeit zárják, függönyzik el, hói s megkésett népek dolgoznak. A kik tehát uyat egy futó ünnepélyt, hanem a világtárlatot magát egé­szen akarják látni, jól teszik, ha nem sietnek , legfölebb május vége felé mennek­ Bécsbe. (v) H­o­m­e­r Ili­á­s­z a­d j­ó h­é­j­b­a u. Sa­­játságos, a nemzetközi kiállításra szánt mű­vet végzett be közelebb Schreiber J. M. a bécsi cs. k. egyetem gyorsírászati tanára. Ez sem több sem kevesebb mint az Iliász, gyorsítva s oly kis aranyban kivéve, hogy egy dióhéjban kényelmesen eltér. A parányi könyvecske 400 lapból áll, s egy ily lap a közönséges hirlapiv körülbelül 2000 ed részét képezi. Bécs város albuma, melyet Gizela főherceg­nő nászának alkalmára készíttettek, a húsvéti ün­nepek alatt a városház nagy termében volt látha­tó. Az Albumban tizenöt vízfestmény van, s e fest­mények csaknem kivétel nélkül Bécs nevezetes­ pontjait ábrázolják. A címlap Geiger Károlytól az egybekelés allegóriáját tünteti elő, s felül fehér, zöld koszorúban az egybekelés napja : „1873. ápril 20.“ olvasható. A lap közepén az alkalmat jelző egyszerű ajánlás foglal helyet, s az ajánlás kétol­dalú Amor és Hym­es, a főcsoportban pedig K­u­­dobona, a szerencse és dicsőség allegorikus alak­jai szemlélhetők. Az album pompás miva cassete­ben nyugszik, melynek fedele aranynyal, gyöngy­­gyel s drágakövekkel gazdagon diszített munká­ban az egybekelés napját, középen myrtus-koszo­rúban a „Gizela osztrák főhercegnő nevét, a név felett a szerencse csillagát gyöngyökből, azután a koronát és birodalmi címert, alul Bécs város címe­rét tünteti elő. Az ünnepélyességeknek, melyek tegnapelőtt este az udvari hangversennyel oly fé­nyesen kezdődtek, tegnap a bécsi polgári bál ké­pezte hatásos folytatását. Színhelye ennek a zene­­kedvelők egyletének tenne, e fényes, tágas helyi­­“o »si», moly- neonba» e—es«is kicsinynek mutat­kozott. S ez nem csoda, ha tekintetbe veszszük mily roppant volt a részvét. Bécs város ünnepélyi bizottsága úgy számított, hogy 3000 ember nagy dgygyel-bajjal találhat a teremben helyet, s ehez mérten 3000 ily jegy kiosztását határozta el. Azon­ban „szerencsétlenségre“ az oly jegykeresők szá­ma, kik viszsza­utasíthatók nem voltak, annyi volt, hogy körülbelöl 5000 jegy adatott ki. Lehet kép­zelni azt a szó szoros értelmében vett tolakodást, s zsúfoltságot, mely a teremben uralkodott. Habár a bál kezdete hivatalosan féltizre volt határozva, s az udvar megérkezte csak tizenegyre kitűzve,­ a bálvendégek mégis már félnyolcz óra felé gyüle­keztek a teremben s fél 9-kor már fáradságba került a teremben körüljárni. A lépcső szőnyegek­kel s dísznövényekkel, a terem virágokkal vakítón volt díszítve. A terem egyik oldalán vörössel be­vont emelvény állt, néhány félkörbe helyezett karos székkel. Ez az udvar számára készült. A bálven­dégek már a koraesti órákban többszörös sorfalat képeztek a bemenetnél, mely 10 órára valósággal áttörhetlenné vált, a­melyen keresztül még a ren­dezőknek is alig sikerült nyitva tartaniok egy kes­keny ösvényt. Az udvari emelvénynyel szemben egy más szintén veréssel s virágokkal diszített kar­zat állt a zenekar részére; a zenekar a Strausaé volt, mely ez alkalomra 80 főnyire erősíttetett. A közönség természetesen egész más volt, mint a tegnapelőtti udvari hangversenyen, s e második ünnepély az elsőtől lényegesen eltérő színezetű volt. Itt is volt ugyan elég hazai és külföldi kato­nai egyenruha: a diplomaták aranyh­imeretű szakja, a magasabb hivatalnokok egyenruhája itt sem hi­ányzott , de nagyban és egészben a polgári, egy­szerű, dekorálatlan fekete frakk volt a túlnyomó. A hivatalnoki s polgári középosztály volt az, mely ebál látogatói legnagyobb részét képezte. A hölgyek rendkívüli toilettepompa által tűntek ki. E részben a „polgáriak“ egy cseppet sem hagyták magukat az „udvariak“ sőt a legmagasb aristokrátia által sem túlszárnyaltatni. Különösen a bécsi színpadok hősnői selyemben és ékszerben oly pompát fejtet­tek ki, a­mely nem egy grófnő és herczegnő irigy­ségét kelthette fel. A hölgyek a belépéskor igen ízléses tánczrendet kaptak. Egy album volt ez, melynek czim­lapja — kék és ezüst — medaillon alakban Gizeella és Lipót herczeg arczképét, s czimereket tüntette fel. A zenekar féltízkor kezdte tevékenységét. Kezdetben megkisértetett a táncz de a bátor párok, melyek e feladatot úttörőkül magukra válalták, csakhamar belátták erőfeszítésük hiábavalóságát. Kevéssel tizenegy óra előtt jelent meg a király, a királyné, Gizella főherczegnő s a királyi család egyéb tagjai. A lépcsőn a bálbizott­ság, élén a polgármesterrel, fogadta e legfelsőbb filixisek­ vegyes hírek. (v) Tizennégy arany-menyegző ment végbe közelebb Guebeckben, Canada állam­ban, ugyanaz napon és ugyanazon templomban. Ez, mint a „Journal de Guebeck“ írja, oly ünnepély volt, mint még eddig a földön talán soha sem tör­tént. A menyegzőkön részt vett gyermekek, uno­kák és dédunokák a nagytemplomot egészen meg­töltötték. (v) Báró Liebig a nagyhírű tudós, mint Münchenből írják, életveszélyesen beteg s máris a legvégsőtől tartanak. A tanár jelenleg 70 éves és tüdőgyuladásban szenved. A részvét aggasztó ál­lapota iránt közel s távolban igen nagy. Újabb táv­irat szerint a tanár meg is halt. (v) Böckler Anna. A „Pr. Litt. Ztg.“ szerint a mult évben elveszett Böckler Anna­ holt­­testét atyja csűrében a széna között megtalálták. üdített lap írja, hogy tt ij13 leány eltűnése ide­jén épen szénát hordtak be, s alkalmasint ezen u­tazott s leesett, vagy elaludt, és igy eltakarták. B­écsi hírek —­ Világkillátási felügyelő­­Gamauf Vilmos czime egyelőre : Wien II Nordbahnstrasse 32. E czimzés május elejével megváltozik, mit kiállítóink érdekében újból tudatni fogunk.

Next