Magyar Rendőr Kalendáriuma, 1949

Petőfi Sándor: A XIX. század költői

Vannak hamis próféták, a­kik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, merd itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók czáfolnak meg, Kik nap hevében, éh­en-szom­jan, Kétségbeesve lengenek. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Mert itt van már a Kánaán! És addig? addig nincs megnyugvás. Addig folyvást küzködni kell — Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe A rendőregyesületek kultúrmegmozdulásai fejlesztik irodalmi ízlésedet!

Next