Magyar Rendőr, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-14 / 41. szám

„Vezetéselméleti kérdések, vezetési ismeretek" Az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsága ezzel a címmel indított tanfolyamot. A tanfolyam célja, hogy a vezetői tevékenységhez nélkülözhe­tetlen alapvető elméleti kérdések és vezetési ismeretek tematikus feldol­gozásával segítséget nyújtson a pa­rancsnoki munka hatékonyságának növeléséhez. Az előadásokat vita kö­veti. A hallgatók kötelező irodalom­ként feldolgozzák „A korszerű veze­tés” című BM-kiadványt, valamint a Politikai Főiskola által összeállított szöveggyűjteményt. A résztvevők — fakultatív jelleg­gel — a vezetési ismeretekkel kap­csolatos 10—15 gépelt oldal terjedel­mű tanulmányt készíthetnek. A ta­nulmányok megvédése esetén „Spe­ciális kollégium” elvégzését igazoló bizonyítványt kapnak. A tanfolyam — ünnepélyes kere­tek között — október 7-én kezdte meg működését. Az ünnepi megnyi­tón részt vett Galambos József rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter­­helyettes. Anda János, az MSZMP Bel­ügyminisztériumi Bizottságának első titkára megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a vezetés színvonalá­nak a KB-határozat szellemében tör­ténő emelése elsőrendű követelmény. Elismeréssel szólt arról, hogy a Bel­ügyminisztérium vezető tisztjei közül nagy számban jelentkeztek a tanfo­lyamra. Napjainkban a vezetés mindinkább tudománnyá válik, s ma már nem lehet rutinra alapozni. Na­gyon fontos követelmény, hogy a ve­zetők elméletileg is felkészültek le­gyenek. Az ünnepélyes megnyitó után S­i­­­m­o­n Fe­r­e­n­c, az MSZMP Politikai Főiskolájának docense tartott elő­adást „A vezetés tudományos meg­alapozása — Vezetés és társadalom­­irányítás” címmel. Anda János elvtárs megnyitó be­szédét tartja (Fotó: Bartal Ferenc) Kedvező tapasztalatok A harmadik negyedévben többirányú központi intézkedés érintette a közrendvédelmi ál­lományt is. A Központi Bizott­ság 1969 novemberi határozata alapján végrehajtott szervezeti igazítások, az illetményrende­zés, az új szolgálati rendszer bevezetése, az Alaki­ Karhatal­mi Szabályzat megjelenése s megannyi intézkedés irányult a közrendvédelmi szolgálat ha­tékonyságának növelésére. Az elmúlt hónapokban tett intéz­kedések hatásának összegezése, értékelése ezekben a hetekben folyik. A BRFK Gépkocsizójárőr és Őrszolgálati Parancsnokságon A gépkocsizó járőr osztály munkáját dr. Rácz Zoltán alezredes, az osztály vezető­je értékelte (volt Tartalékzászlóalj) is meg­tartották a harmadik negyed­évi munka értékelését, ame­lyen — többek között — jelen volt dr. Molnár Elek ezredes, a BM közrendvédelmi osztály vezetője és dr. Vörös Balogh István ezredes, főkapitány-he­lyettes is. Az osztályonként értékelt negyedévi tevékenységből egy­értelműen megállapítható volt, hogy a szervezeti igazítás, az új szolgálati rendszer beveze­tése és más tényezők hatására kedvezően alakult az állomány szolgálati vezénylése és aktivi­tása. A gépkocsizó járőr osz­tálytól pl. 15 százalékkal több szolgálatot vezényeltek, mint az előző év azonos szakában. A géppisztolyos alosztályon pl. jóval kevesebb létszámmal — a rendőrök jogainak megsértése nélkül —■ csaknem duplájára növelték a közterületen ellá­tott szolgálati órák számát. Az osztályvezetők — értéke­lésük második részében — vá­zolták az egységük előtt álló fontosabb célkitűzéseket. Leg­fontosabb feladatként határoz­ták meg a közbiztonsági szol­gálatban eltöltendő órák szá­mának növelését, a megelőző tevékenység fokozását, a kerü­leti rendőri szervekkel való szorosabb kapcsolat és együtt­működés javítását; végső so­ron tehát a szolgálatvezénylés tökéletesítését, hogy minél több rendőrrel járulhassanak hozzá a főváros közrendjének, köznyugalmának biztosításá­hoz. A parancsnokok pedig nem fognak fukarkodni a kiemel­kedő teljesítmények elismeré­sével és jutalmazásával, mint ahogy ez most, ezen az érte­kezleten is történt: huszonhár­man részesültek dicséretben és jutalomban. Sz.F. Szabó Ferenc rendőr főtörzsőrmester szolgálatteljesítés közben közúti baleset következtében elhunyt. Szabó elvtárs 1958 óta volt Lovasberény és Pátka községek körzeti megbízottja. Becsülték, tisztelték ha­tározottságáért és bátorságáért, emberségéért. Tragikus halála mély megrendülést keltett munkatársai és a két község lakossága körében. A Fejér megyei Rendőr-főkapitányság saját halott­jának tekintette é­s katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra a lovasberényi temetőben. A temeté­sen részt vettek a főkapitányság vezető tisztjei, a mun­katársak, az önkéntes rendőrök és mindkét községből a lakosság közül nagyon sokan. Balogh Miklós rendőr alezredes Életének 43. évében tragikus hirtelenséggel hunyt el. Balogh elvtárs 1948 óta dolgozott a Belügyminiszté­riumban. Több mint két évtizedes nagyszerű helytállá­sának méltó elismerése a „Haza Szolgálatáért” érdem­érem arany fokozata, más kitüntetések, több dicséret és jutalom. Környezete, munkatársai csendes, szorgalmas maga­tartásáért szerették. A fiatalok, akik az ő keze alatt ta­nulták meg a belügyi munka szeretetét és becsülését, fokozott tisztelettel adóznak korán elhunyt munkatár­suknak. Balogh Miklós rendőr alezredes elvtársat a Belügy­minisztérium saját halottjának tekinti. Butt János önkéntes rendőr körösszegapáti lakos a közelmúltban 58 éves korában elhunyt. Butt elvtárs 1957-től teljesített önkéntes rendőri szol­gálatot, s szolgálatteljesítése során mindenkor példa­mutatóan intézkedett. Emellett mindig talált rá mó­dot, hogy a fiatal önkéntes rendőröket nevelje. Példamutató szolgálatáért és intézkedéseiért több esetben részesült dicséretben és jutalomban. Munkáját a helyi párt-, tanácsi és gazdasági vezetők is elismer­ték, s többször jutalomban részesítették. Butt elvtárs halálával nagy veszteség érte a helyi önkéntesrendőr-csoportot. EMLÉKÜKET KEGYELETTEL MEGŐRIZZÜK! BELÜGYI SZEMLE októberi számából A vezércikkben dr. László Jenő igazságügy-minisz­tériumi osztályvezető-helyettes fejti ki nézeteit a bün­tetőeljárásjogi kódex (Be) módosításával kapcsolat­ban. E téma a bűnüldözési munka minden területén — tekintettel a fejlődés adta követelményekre és a büntetőeljárás egységes folyamatának biztosítására — igen időszerű kérdéseket taglal. Az „Interjú” rovatában dr. Dobronaki Gyula ál­lamtitkár, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság el­nöke nyilatkozik lapunknak a KNEB területi bizott­ságainak tevékenységéről, ezen belül a rendőri szer­vekkel való együttműködés problémáiról és fejlesz­tésének jövőbeni lehetőségeiről. Határőr-témát dolgoz fel Csele József her. alez­redes az erők és eszközök határőrizetben történő cél­szerű alkalmazásáról. Kovács Dénes ny. her. alezredes a politikai tevé­kenység elsődlegességéről ír az alegységparancsnoki munka vonatkozásában. A cikkben foglaltak diffe­renciáltan alkalmazhatók a rendőri alparancsnoki te­vékenységben is. A társadalmi tulajdon védelmének problémája többoldalúan is helyet kapott a lapban. Dr. Rákóczy Antal, az OKKRI osztályvezetője a belkereskedelmi ágazatok kriminalitásának, dr. Rónai Róbert osztály­­vezető ügyész a vagyon elleni bűntettek jogi kodifi­­kációjának elvi problémáit elemzi. E cikkeken kívül „A szolgálati tapasztalatok” és „A bűncselekmények — nyomozások” rovat több tár­sadalmi tulajdon elleni bűntettfajta megnyilvánulási formáit és az ellenük való harc módszereit tárgyalja. Közlekedésrendészeti vonatkozásban Sipos István r. őrnagy összegezi a közúti forgalomellenőrzés legfon­tosabb tapasztalatait és javaslatokat tesz e munka további javítására. Tanulságos gyakorlati ügyet dol­goz fel Ferk Sándor r. őrnagy a nyomozói és szak­értői munka szükséges egységének, összehangolásá­nak bizonyítására. „A titkos háborúk történetéből” rovatban „A dá­niai ügynök gazdát keres” című izgalmas kémtörté­net második részét közöljük. A „Lapszemle” és a „Tájékoztató” a külföldi szak­­irodalom aktuális kérdéseibe ad betekintést. G. A.

Next