Magyar Rendőr, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-05 / 27. szám
NEM SZÜLETTEK RENDŐRNEK Az utánpótlás tervszerű nevelése és képzése Csongrád megyében az utóbbi hat évben a közrendvédelmi állomány 46 százaléka újonnan felvett rendőrökből került ki. A gyakorlati élet bizonyította, hogy nem lehet csak általában tudomásul venni, hogy sok a fiatal az állományban, hanem értékelnünk kell az új helyzetből adódó problémákat is. Ezt tettük, amikor megvizsgáltuk a parancsnoki munkát, az új rendőrök problémáit és szakmai képzettségük jelenlegi helyzetét. A tapasztalatokat a főkapitányság vezetői értekezlete megtárgyalta. Az állomány összetételében beállott új helyzet következtében a parancsnoki munka egyik fontos területe a szakmai továbbképzés. Ennek vizsgálata céljából tesztlapot készítettünk. A kérdéseket különböző témákból állítottuk össze (politikai, helyszínbírságolási, szolgálati szabályzati, büntetőjogi). Ezzel a módszerrel mértük fel a kevés szolgálati idővel rendelkező beosztottak szakmai felkészültségének helyzetét. Az egyes kérdésekre adott válaszok összességét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb helyes választ (79 százalék) a személyes szabadságot nem korlátozó szolgálati kötelességekre vonatkozólag adták. Viszont a rendőrök mindennapi munkájában a személyes szabadságot korlátozó szolgálati kötelesség alkalmazása fordul elő a leggyakrabban. Így ezzel kapcsolatban is tettünk fel kérdést, sajnos, a fiatalok többsége nem adott helyes választ. A Szolgálati Szabályzat e részének nem megfelelő ismerete törvénysértésre vagy hivatalos személy elleni erőszakra ad lehetőséget. A nem kielégítő szakmai felkészültség oka többek között, hogy jelenlegi oktatási rendszerünk keretében azonos szinten tanulnak a 20—25 éves és a jóval kevesebb szolgálati idővel rendelkező rendőrök. Éppen ezért a szegedi kapitányságon ez évben már megkezdték a differenciált oktatást. A fentiekhez hozzájárul még az is, hogy a különböző szakmai könyvekkel, szabályzatokkal való ellátottság nem kielégítő. Felvetődött az a gondolat is, hogy az őrsök, az alosztályok számára szakkönyvtárakat kellene létesíteni. A főkapitányság vezetői értekezlete során kialakultak az előttünk álló feladatok. Ezek végrehajtásának célja: hivatásszerető és képzett állománnyá nevelni a fiatal rendőröket. A jogok messzemenő biztosítása mellett természetesen nem feledkezhetünk meg a kötelességek teljesítésének megköveteléséről sem. Dr. Gyömbér János rendőr alezredes, közrendvédelmi osztályvezető A közrendvédelmi munkát irányító parancsnokok feladata mindenekelőtt a politikailag tájékozott, megfelelő képzettségű, fegyelmezett személyi állomány kialakítása. Ez a tevékenység magában foglalja az adott beosztás megismertetését, megszerettetését, a rendőri munka, hivatásként való elfogadtatását. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közrendvédelmi szerveink utánpótlására jelentkezők nagy többsége nem hivatástudatból kéri az állományba való felvételét, hiszen nincs is alapos ismerete e munkáról. A hivatástudatot szolgálat közben kell kifejleszteni, mégpedig úgy, hogy a fiatal rendőrök magukkal hozott hasznos törekvései, elképzelései a lehetőséghez képest meg is valósuljanak. A nevelőmunka feltételei között kell megemlíteni a beosztottak munkájának lelkiismeretes, körültekintő értékelését. A jól végzett munka elismerése, a hibák megszüntetése céljából nyújtott segítség, az indokolt bírálat, a mulasztókkal szembeni határozott fellépés, az igényesség, a képességek alapján álló reális követelménytámasztást jelenti. A fiatalos temperamentumot azonban nem lehet fegyelemsértésként szemlélni. * * * A fiatal állomány 32 százaléka nem végezte el az alapfokú rendőriskolát. A próbaidősök felkészítésében, a rendőri szolgálat megszerettetésében ezért rendkívül nagy szerepe van a környezetnek, az alosztályok, az őrsök kollektíváinak. A Szegedi Városi és Járási Rendőrkapitányság vezetője, a párt- és a KISZ-alapszervezetek kiemelten foglalkoznak a fiatalok nevelésével. A kapitányság vezetője több alkalommal összehívta őket beszélgetésre. Az idősebb, tapasztaltabb rendőrök is általában önzetlenül, eredményesen segítik őket a szolgálati feladatok elvégzéséhez szükséges ismereteik megszerzésében, napi munkájuk elvégzésében és az alapvizsgájukra való sikeres felkészülésükben. A fiatalok a próbaidő alatt legtöbbet az idősebb rendőrökkel közösen teljesített szolgálat során tanulnak. Ez a kedvező lehetőség sajnos gyakran nem valósítható meg. Így például a Szeged 1-es számú rendőrőrsért jelenleg 8 próbaidős van, akiket járőrvezetők hiányában csak „K” szolgálatba tudnak vezényelni. Feltétlenül figyelmet érdemel néhány zavaró körülmény a problémák, nehézségek elbírálásakor. Egyes fiatal rendőrök elégedetlenek a szolgálatszervezéssel. Ennek oka, hogy a parancsnok esetenként kénytelen figyelmen kívül hagyni a szolgálati helytől távol lakók egyéni érdekeit. A személyszállítást lebonyolító közlekedési vállalatok menetrendjeiket a gazdasági üzemek, intézmények munkakezdéséhez, illetve végzéséhez igazítják. A közterületek rendjének fokozottabb biztosítása viszont éppen erre az időre esik. Emiatt egyik-másik rendőr csupán 4-5 órát alszik a két szolgálat között. A nős rendőrök többségükben viszont azt vetették fel, hogy a szolgálati helyre való utazás költsége anyagi megterhelést jelent számukra. Példa erre, hogy egyes távol lakók havi bérlete 636 Ft, és ebből a pénzügyi osztály csak 282 Ft-ot térít meg. Ez azt jelenti, hogy az útiköltségre egy év alatt 4248 Ft-ot kell a családtól elvonni. (Célszerű lenne a kérdést újból rendezni !) Az egyéni foglalkozások során néhányan szóvá tették, hogy már a polgári életben is szerettek volna középiskolába járni. Azt remélték, hogy a BM állományában erre meglesz a lehetőségük. Azonban az átmenő szolgálat és az esetenkénti átcsoportosítás következtében egyesek inkább abbahagyták középiskolai tanulmányaikat, mivel a foglalkozásokon szolgálati elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni. * * * A munkaköri leírások kiállták a gyakorlat próbáját Még nincs egészen tíz hónapja annak, hogy a Budapesti Rendőrfőkapitányság a központi és kerületi parancsnoki állomány számára szakmai értekezlet keretében, majd írásos utasítás alapján is feladatul szabta a kerületi kapitányságok ügyrendjének, illetve munkaköri leírásainak kidolgozását. Az ügyrendek s a munkaköri leírások elkészültek, az elöljáró szervek jóváhagyták őket, és már hónapok óta ezen okmányok szerint tervezik, szervezik és irányítják a kerületi kapitányságok munkáját. A IX. kerületben is az iránt érdeklődtünk, hogy az ügyrend, de különösen a munkaköri leírások hogyan állták ki a gyakorlat próbáját, önállósága, ennélfogva a munka és az ügy iránti felelősségérzete is. Ezek a munkaköri leírások, az ügyrend meghatározásai szerint tartalmazzák a munka rendjének már bevált szervezeti formáit is — emeli ki Sütő őrnagy —, olyanokat, mint a rendszeresen megtartott parancsnoki értekezlet, amelyen elemzik a végzett munkát, és meghatározzák a további feladatokat. Hasonló célt szolgálnak az osztályértekezletek, az állománygyűlések vagy a személyes beszámoltatások, az egyéni és közös eligazítások is. A beszélgetés végén megismerkedtünk a kapitányság munkájával, a legfelső beosztásoktól az őr- és járőrszolgálatig bezárólag, s mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a kapitányság munkamechanizmusa gyakorlatilag is jól tükrözi az ügyrendet s a munkaköri leírások által meghatározott követelményeket. A munkaokmányok nem öncélúan készültek, hogy azután elfelejtve porosodjanak, hanem élő munkaeszközként használják őket. A (rácz) — Az első tennivalónk természetesen az volt, hogy megértessük az állománnyal: igenis szükség van az említett okmányok kidolgozására. Ebben a munkában nagy segítséget kaptunk a két alapszervezet kommunistáitól is — mondja bevezetőül dr. Sárosi Ernő alezredes, kapitányságvezető, majd így folytatja: — Az ügyrend kidolgozásánál — a fokozott igények és követelmények messzemenő szem előtt tartásával — törekedtünk arra, hogy azok mind az elvi, mind pedig a gyakorlati tennivalókat egyértelműen tartalmazzák. Ezáltal valóban sikerült kizárni a korábbi szemléleti problémákat és vitákat, s olyan helyzetet teremtenünk, amelyben eleve lehetetlenné vált a régihez, a megszokotthoz, a sablonoshoz s az elavulthoz való ragaszkodás. Ügyrendünk így világosan és egyértelműen tartalmazza mindazokat a normatívákat, amelyek újszerűen szabályozzák az egységes és hatékonyabb vezetést, a végrehajtást, az együttműködést és az ellenőrzési feladatokat. — Az egyes beosztások azonos követelménynormái mellett, a helyi sajátosságokról sem szabad megfeledkezni — hangsúlyozza Sütő Lőrinc őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője. — A helyi sajátosságokon pedig nemcsak a kerület bűnügyi fertőzöttségét, területi nagyságát, lakosainak számát, az elengedhetetlenül fontos szolgálati tennivalókat kell értenünk, hanem az állomány összetételére, felkészültségére vonatkozó jellemzőket is. — Igen, ez nagyon fontos követelmény — veszi át a szót újból Sárosi alezredes, — így jelentős mértékben tudtuk növelni a munka intenzitását és az irányító munka színvonalát. Ezért sikerülhetett az ügyrendnek megfelelően, a munkaköri leírásokban foglalt kötelességek végrehajtásával a magasabb, színvonalasabb vezetés, irányítás és a jobb munkaszervezés feltételeit megteremtenünk. A munkaköri leírásoknak az a jellemzője, hogy magas követelmények fogalmazódnak meg benne, részei és tartozékai az ügyrendnek, s pontosan körülhatárolják minden parancsnok és beosztott feladatát. Általuk növekszik a vezetők, a parancsnokok és előadók Venter Mihály hadnagy, váltásparancsnok a munkaköri leírásnak megfelelően tartja az eligazítást (Fotó: Beke Béla) KÖZÖS ERŐVEL